Az 1430 tonnás, 18 méteres átmérőjű szerkezet 1 megawatt energiát termel majd óránként, amivel körülbelül ezer háztartást láthatna el. A Skócia északi partjainál lévő Orkney-szigeteken, a European Marine Energy Center (a tengervíz mozgását hasznosító szerkezeteket tesztelő európai központ) területén helyezik üzembe, a tervek szerint néhány héten belül. Az AK1000 jelű szerkezet (gyártója az Atlantis Resources Corporation) egy számítógépközpont áramellátását biztosítja majd. A tengervíz szintje a Hold (és a Nap) tömegvonzásának hatására hatórás ciklusokban süllyed és emelkedik, ez az árapály-jelenség vagy más néven tengerjárás. A legkisebb és a legnagyobb vízszint közötti különbség, az úgynevezett dagálymagasság területenként változó. Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre. Európa partvidékén már a 18. században olyan malmok sorakoztak, amelyek az árapálymozgást használták energiaforrásként.


Az 1960-as években Franciaországban épült meg a világ néhány árapályerőművének legnagyobbika. A bretagne-i erőmű 250 megawattos. Működési elve egyszerű: dagálykor beengedik a folyótorkolatba a tengervizet, majd elzárják a zsilipeket, és lassan, a turbinákon keresztül engedik vissza a vizet. Nagy-Britanniában is terveznek egy hasonló, még nagyobb teljesítményű erőművet , de a környezetvédelmi szempontok miatt ez nem biztos, hogy megvalósul. Egy ilyen erőmű, illetve gát ugyanis súlyosan károsítja a folyótorkolat élővilágát. Pedig az árapályerőművekről kár lenne lemondani: becslések szerint több száz TWh/év kiaknázható energia van a tengervíznek csak ebben a típusú mozgásában (ami az összes atomerőmű éves energiatermelésének negyedével vethető össze).


A környezetkímélő megoldás a víz alatti "szélerőművek" telepítése lehet. Itt nincsenek gátak és medencék, hanem egy turbinákból álló farmot kell elképzelnünk, csak nem a szárazföldön, hanem a tengerfenéken, a víz szintje alatt. A turbinák képesek irányt váltani, így a tengerjárás során végig hasznosítani tudják a víz mozgási energiáját: apálykor az egyik, dagálykor a másik irányba forognak. Mivel a tengervíz átlagosan 830-szor sűrűbb levegőnél, egy ötcsomós (körülbelül 10 km/h-ás) áramlás több mozgási energiát jelent, mint egy 350 km/h-ás szél (utóbbinál a szélkerekek már nem is üzemelnek). Ezért hasonló teljesítmény eléréséhez jóval kisebb lapátok elegendőek. A most bemutatott turbina óránkénti 1 megawattos teljesítményét is körülbelül 10 km/h-ás vízáramláshoz adták meg. A tengerjárás ráadásul stabil, folyamatosan zajló jelenség, a turbinák pedig nem csúfítják el a tájat.

Forrás: origo
www.emec.org.uk