A ThyssenKrupp Krause világszerte fejleszt, épít, gyárt, és szállít gépparkok számára kapcsolódó ellenőrző és tesztelő rendszerekkel együtt kulcsrakész rendszereket az autóipar számára. A vállalat egyik kiemelt területe a motorok, sebességváltók, tengelyek és alkomponenseik számára szerelési egységek készítése, mint például hengerfejek, kormányberendezések, kerékkészletek. „Sok olyan folyamat létezik már, amelyek számára elengedhetetlen, hogy az alkatrészeket robotok biztosítják” - mondta Nils Ruchel, a Thyssen-Krupp Krause projektmérnöke. „Mivel a motorblokkokat, a hengerfejeket, a sebességváltó-házakat, vagy mechatronikai modulokat szinte lehetetlen olyan pontosan elhelyezni a konténerjükben, hogy egy robot többé-kevésbé vakon meg tudja őket ragadni, ezért használjuk a IVC-3D-t a szükséges képalkotáshoz.”

A IVC-3D kompakt és - alkalmazási könyvtárának köszönhetően – könnyen parametrizálható okos kamera. A céltárgyra lézerfényt bocsát ki, a magassági fluktuációkat beépített CMOS technológiával észleli. A céltárgynak az észlelési mezőben történő relatív mozgásának kompenzálásával a céltárgyról nagyon pontos térbeli képet alkot, amellyel a robot ráközelítési mozgását, a fogás koordinátáit meg lehet határozni.

“Különösen autóalkatrész mozgatásánál hasznos ez a lehetőség, hiszen a hagyományos, saját fényforrást használó más kamerákkal ellentétben sem az aktuális fényviszonyok, sem a jóformán mindig fényes és visszatükröző felületek sem befolyásolják a kamera képalkotásának minőségét” – magyarázta Nils Ruchel.

Hibás fogás? Ki van zárva!
Legyen szó Euro raklapra helyezett motorblokkról vagy hólyagcsomagolásban lévő sebességváltó alkatrészről, az IVC-3D rövid idő alatt meghatározza a robotos mozgatáshoz szükséges térbeli koordinátákat. A térbeli képet alkotó kamerával felszerelt robot egy vonalban végighalad a céltárgy fölött. A létrehozott térbeli kép alapján a rendszer meghatározza a térbeli koordinátákat, míg a ráközelítés útját a robot számítja ki. A céltárgy beszkennelésétől számítva 2 másodpercen belül az adatok eljutnak a robothoz. „Eddig nem fordult elő, hogy rosszul fogott volna meg valamit” – összegezte az addigi tapasztalatokat Nils Ruchel. „A robot tágra nyitott szemmel ragadja meg a céltárgyakat, egyiket a másik után. Ügyfeleinknek ez azért előnyös, mert nem kell fáradságosan és költségesen pontosan a helyére igazítaniuk az alkatrészeket. Az alkatrészt tartalmazó tartályt vagy munkalapot csak be kell tolni a munkaállomásra, a többi a robot dolga. No, és persze az IVC-3D-é…”.