Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Környezet

A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást

  • 77% úgy véli, hogy az ukrajnai orosz inváziónak és következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához
  • 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk
  • 71% szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket
  • 65% támogatja, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük

Ezek az adatok a 2022 augusztusában elvégzett és az Európai Beruházási Bank (EBB) által ma közzétett legfrissebb éves éghajlati felméréséből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.

Egy kihívásokkal teli évet követően, amikor Oroszország ukrajnai inváziója folyamatos energiaválságot váltott ki és Európa-szerte felpörgette az inflációt, valamint egy szélsőséges, rekordmértékű hőhullámok és aszály jellemezte nyár után a magyarokban még inkább tudatosult az éghajlatváltozás hatása, és az, hogy sürgősen cselekedni kell.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság és a helyzet sürgető volta

Míg az elmúlt évben a magyarok a Covid19-világjárványt tekintették az első számú kihívásnak, mára az inflációval kapcsolatos aggodalmak dominálnak, és 72% nevezi meg az inflációt első számú aggályaként – szemben az EU többi részében mért 36%-os aránnyal.

Egyidejűleg ma már a magyarok 91%-a állítja, hogy érzi az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életében (2021-hez képest + 4 százalékpont). 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk. Ugyanakkor 91% úgy véli, a kormány túl lassan cselekszik, és csupán 35% gondolja azt, hogy Magyarországon 2030-ig sikerülni fog jelentős mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Az ukrajnai háború és a zöld átállás

A magyarok háromnegyede (77%) véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak és az olaj- és gázárakra gyakorolt következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához (+11 százalékpont a 66%-os európai átlaghoz képest).

Arra a kérdésre, hogy miként rangsorolnák a fellépéseket, a magyarok azt várják a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak (63%), ezt követi az energiaellátás diverzifikálására való összpontosítás, amely révén elkerülhető az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés (23%).

Az energiatakarékosság kevésbé prioritás: csak a magyarok 14%-a ért egyet azzal az állítással, hogy az emberek és a vállalkozások nem igazán hajlandóak változtatni termelési és fogyasztási módjukon (ez 5 százalékponttal kevesebb a 19%-os uniós átlagnál).

Az éghajlatváltozás és a magas energiaárak kezelése

Az energiafogyasztás csökkentéséhez a legtöbb magyar azt szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket (71%). Emellett támogatják, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük (65%).

Ha a magyaroknak ezen a télen csökkenteniük kellene otthonuk hőmérsékletét, csupán 11% fogadná el a hivatalos ajánlás szerinti legfeljebb 19°C-ot (ez 17 százalékponttal kevesebb a 28%-os uniós átlagnál). Ugyanakkor a magyarok 32%-a állítja, hogy már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.

Végezetül, a magas energiaárak kezelését illetően a magyarok úgy vélik, rövid távon a kormánynak csökkentenie kellene az energiával kapcsolatos adókat (32%, a szélsőbaloldal szimpatizánsai körében 43%). Más intézkedések kevésbé népszerűek, ideértve az energiatakarékosság lakossági kampányokkal történő ösztönzését (26%), a gáz, az olaj és a szén árának szabályozását vagy ársapka meghatározását (23%), illetve az energiautalványok osztogatását (13%).

Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska kifejtette: „Az EBB 2022. évi éghajlati felmérése azt mutatja, hogy a magyarok többségében támogatják a megújulóenergia-termelésre való áttérés kiemelt kezelését a globális éghajlati és energiaválság leküzdésének hatékony módjaként. Ez nagyon örömteli támogatást jelent a COP27 éghajlatváltozási konferencia előtt. Az EBB kész továbbra is gyakorlatias támogatást nyújtani Magyarországnak és biztosítani, hogy az ország hasznot húzhasson több évtizedes tapasztalatunkból az innovatív tiszta energiára irányuló beruházások éveken át tartó támogatása terén, ideértve az energiaellátás korszerűsítését, a szélerőműparkokat és az energiahatékonyabb szociális lakhatást. Készen állunk arra, hogy tanácsadási és pénzügyi eszközeink teljes skáláját felhasználjuk egy olyan igazságos zöld átállás biztosítása érdekében, amelynek során senkit nem hagyunk hátra.”

Hirdetés

További cikkek a témában