A világ legjobb fiatal robotintegrátorai mérték ösze tudásukat október 17-20. között a Luxemburgban megrendezett „Robot Systems Integration” szakterület nemzetközi bajnokságán.
A 11 csapat a WorldSkills diákverseny részeként “Ipari Robotika” kategóriában indult. Magyarországot az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki karának két tehetséges diákja, Farkas Bálint és Kovács Erik képviselte, akik 2021 novemberében nyerték meg a hazai válogató versenyt. Velük beszélgettünk a robotika új generációjának kihívásairól.
MM: Milyen segítséget kapott a csapatotok a World Skills robotintegrátor versenyre való felkészülésben?
Farkas Bálint: A nemzeti válogató után a Fanuc munkatársai, Bíró István és Horváth Ákos kezdtek el nekünk oktatást tartani, ami első időkben főleg arról szólt, hogy még jobban ki tudjuk aknázni a Fanuc rendszerben rejlő lehetőségket, ez kiterjedt az iRVision részre, a Roboguide részre, és a való robotos részre is. A következő lépcső a különböző feladatok minél professzionálisabb megoldása volt, hogy egy feladatot ne csak felületesen, éppen hogy működőre készítsünk el, hanem a lehető legmodulárisabb, és lehető legjobban karbantarthatóbb legyen. Ezeknél a feladatoknál nagy szerepet játszott Bíró István felkészítőnk szakmai kapcsolatai, amelyeket kihasználva több feladathoz hozzá tudtunk jutni. Nagy segítséget jelentett, hogy ezekhez a feladatokhoz rendelkezésünkre állt egy 3D nyomtató is, amivel változatosabb feladatokat tudtunk létrehozni.
Kovács Erik: Az oktatáson kívül lehetőséget is adtak, hogy színvonalas szakmai programokon vehessünk részt, ilyen volt például a budapesti Mach-Tech és a most szeptemberben megrendezésre került robotikai workshop. Ezeken a programokon lehetőségünk volt networkingelni, megismerkedni új emberekkel, akik szükség esetén segíthetik szakmai előrehaladásunkat.
Hogyan képzeljük el a versenyt, időrendben hogyan nézett ki?
F.B.: A verseny során egy komplex feladatot kellett megvalósítanunk, amely egy iparból kiragadott példa alapján lett megalkotva. Az előző versenyeket tekintve eddig mindegyik feladatban szerepelt palettázás, kamerás ellenőrzés, barcode olvasás, pozíció keresés iRVision használatával, de a legfőbb dolog a megfelelő hibakezelés volt. A hibakezelés az iparban is fontos, hisz előre kell gondolkodni a bekövetkező hibák megoldására, ez nagyban segítheti későbbi munkánkat, hisz megtanultuk a folyamatok minden egyes hibalehetőségét kivizsgálni.
K.E.: Egy ilyen verseny több részből áll, 4 nap alatt, összesen 20 óra alatt kell elvégeznünk az adott feladatot. A verseny első két napjában kapunk egy Basic task-nek nevezett feladatot, ez általában még nem rendelkezik kamerás ellenőrzéssel, erre kapunk két napot, ez alatt az idő alatt kell a layoutot megterveznünk, tesztelnünk mindnent, hogy megfelelően működik-e, majd a második nap végén bemutatni a Basic task-et. A harmadik napon megkapjuk az első Extension task-et, amiben már szerepel valamilyen kamerás ellenőrzés, vagy olvasás, majd a negyedik napon kapjuk meg a második Extension task-et, amelyik már pozíciófigyeléssel is rendelkezik.
A pontozás úgy néz ki, hogy az első napon két pontozásunk van, az egyik délben, amikor a délelőtt elvégzendő feladatokat pontozzák, a második pedig este van, amikor az aznapi feladatot figyelik. A többi napon csak egy pontozás van, este, amikor az aznap elvégzett munkánkat pontozzák.
Milyen feladatok voltak a luxemburgi versenyen?
F.B.: A Luxemburgi világbajnokságon az Amazon cégnél található folyamatot kellett kicsiben, egy edukációs cellában leszimulálnunk, ami arról szólt, hogy a robot ládákat pakol egy futószalagra, és egy meghatározott sorrend alapján különböző termékeket kellett a ládába belepakolnia a robotnak, majd ezeket a teli ládákat palettáznia. Az első Extension task feladata az volt, hogy ezekbe a ládákba QR kódot tettek, és ezeknek a kódok alapján kellett a termékeket a ládákba szortírozni, itt fontos szempont volt a hibakezelésnek az a módja, ha rossz QR kód kerülne egy ládába, azzal mit tud kezdeni a robot. A második Extension task feladata pedig az volt, hogy ha a láda a futószalagon valami folytán fordítva kerülne fel, ami egy Amazon cég raktárában könnyen előfordulhat, akkor ezt a hibát hogyan tudnánk kiküszöbölni, itt pozíciófigyelést kellett alkalmazni az iRVision rendszer használatával, hogy detektálni tudjuk a rossz irányban felrakott ládákat.
K.E.: Úgy érzem a feladatok közé sorolható az is, hogy a második naptól kezdve nem csak a feladatok megoldására kellett koncetrálni, hanem az időmenedzsmentre is, mivel onnantól kezdve már csak nap végén volt pontozás és egy egy váratlan hiba vagy épp túl sok időt szánni egy kisebb rész feladatra, súlyos perceket képes elvenni a fő feladattól.
Milyen erősségeitek voltak a feladatok megoldásában?
F.B.: Úgy vélem, hogy a főbb erősségünk a standard programok alkalmazása volt. Miután jobban átláttuk a Fanuc vezérlő rendszereit, Bíró István segítségével elkezdtünk univerzálisan alkalmazható programokat készíteni, amelyek nagyban megkönnyítik munkánkat, hisz egy egész folyamat során nem kell mindig különböző programokat írni, hanem hasonló folyamatoknál képesek vagyunk ugyan azt a programot máshogyan konfigurálva meghívni, ezzel a versenyen időt takarítva meg. Ez a szemlélet nagyon hasznos munkavállalóként is, hisz képesek vagyunk kialakítani standard, konfigurálható programokat az egyes részfolyamatokhoz, így egy gyárban képesek leszünk mindig ezeket használni, ezzel jelentősen lerövidítve egy robot beüzemelésére fordított időt, egyben ha egy sémát alkalmaz az egész cég, mindenki egyszerűen átláthatja a robotprogramokat.
Előnyeink közé sorolnám még az iRVision rendszer használatát, amire Horváth Ákos készített fel minket. A versenyen ezen a területen mi szereztük a legtöbb pontot, mert ki tudtuk aknázni a rendszerben rejlő lehetőségeket.
K.E.: Továbbá előnyünkre szolgált az is, hogy mind a ketten gépészmérnök hallgatók vagyunk és tanulmányaink mellett dolgozunk is. Ezáltal a versenyen elvárt ipari standard fogalom számunkra nem volt ismeretlen, sőt egyfajta könnyebbséget is jelentett, hisz a hétköznapokban a munkahelyünkön is hasonlóképp kell tevékenykedni. Ezenfelül az ott alkalmazott rendszerek, program struktúra, gondolkodásmód is nagyban segített, hogy a versenyen a váratlan helyzeteket könnyebben és hamarabban tudjuk orvosolni. Illetve az adott feladat könnyebb mélységi megértése, végrehajtása.
A robotika mely területeit kedvelitek a leginkább, hogyan látjátok ebben a jövőtöket?
F.B.: Én a feladatok programozás részét kedvelem a legjobban, mert ebben látom az olyan kihívást számomra, amiben meg tudom mutatni az erősségeimet. Főleg ezt a vonalat szeretném majd erősíteni a verseny után. Csapatként pedig közös célunk dobogós helyezést elérni jövőre, a Lengyelországban megrendezésre kerülő EuroSkills versenyen.
K.E.: Számomra is a programozás az a terület amivel a jövőben is szívesen foglalkoznék. Ezen a területen látom azt, hogy mindig tud új dolgokat mutatni számomra.
WorldSkills a világban
A verseny a nagyszabású “WorldSkills Competition 2022 Special Edition” rendezvény része, amely idén több mint 15 különböző helyszínen került megrendezésre világszerte. A luxemburgi robotintegrátor versenyen a Németországból, Tajvanról és Lengyelországból érkező csapatok voltak a legeredményesebbek.
