Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, amelyek sorában fontosak a civil kezdeményezéssel létrejött díjak. Ez évben immár 34. alkalommal kerül átadásra a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott GÁBOR DÉNES-díj, amely a civil szféra közismert műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon és napjainkig 263-an részesültek ezen elismerésben.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra.

A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerése. A Gábor Dénes – díj megalapítójának szándéka a meghatározó személyes alkotó hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránti társadalmi érdeklődés, figyelem és elismerés serkentése volt. Mai világunk fennmaradása és fejlődése döntően az érzékeny és értéktudatos környezet, a közösségi reflexeink ösztönző hatásától függ. A Díjak Gábor Dénes hasonló szellemiségét mutatták fel, vitték sikerre az elmúlt három évtizedben. Az egyes természettudományokra épülő ágazatok (energetika, IT és távközlés, gépipar, közlekedés, mezőgazdaság/biotechnológia, orvosi technológia/műszergyártás, vegyészet/gyógyszeripar), illetve kapcsolódó képzési kereteik pedig rendre képviselve vannak ebben a mezőnyben.

A 2022. évi díjazottak és a díjazás indoklása

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes Életmű Díj ban részesült:

Dr. Roósz András kohómérnök, a Miskolci Egyetem professzor emeritusa a hazai fémes anyagtudományi kutatás és fejlesztés területén elért számos kiemelkedő eredményéért, így a kristályosodási jelenségek elméleti és szimulációs vizsgálatai, ipari alkalmazásai (nagyméretű mágnesek öntése, univerzális sokzónás kristályosító berendezés – NASA), az űranyagkutatásban és a mágneses térrel kevert olvadék kristályosítása során elért eredményeiért, iskolateremtő kutatásirányító és egyetemi munkásságáért.

Életrajz: 1945-ben született az ausztriai Weissensteinben. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett kohómérnöki oklevelet (1968). 1994-ben nevezték ki habilitált egyetemi tanárrá. Az MTA rendes tagja (2010). 1999 és 2010 között a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének a vezetője, 1996-tól 2017-ig az MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoportjának a vezetője. 2014-től 2020-ig az MTA miskolci területi bizottságának (MAB) az elnöke. 1984-től 1991-ig a stuttgarti Max Planck Intézet meghívott kutatója, majd 1991 és 1994 között a Darmstadti Egyetem vendég professzora az itthoni munkája mellett. Jelenleg a Miskolci Egyetem aktív professzor emeritusa. Fő kutatási területe az ötvözetek kristályosodása. Algoritmusokat és szoftvert dolgozott ki a kristályosodási folyamatok szimulációjára. 2000-től hazai vezetője két, az ESA-val közös kutatásoknak, melyek során az olvadék áramlás hatását vizsgálják földi és űr körülmények között. Nyolc megadott szabadalom közül többet a gyakorlatban is alkalmaznak. Eredményeit 162 folyóirat cikkben tette közzé, melyekre 1320 hivatkozást kapott. Kiemelkedő díjai: Eötvös József díj, MTA Szabadalmi Nívó Díj, Pro Universitate Díj, BAZ Megyei Príma Díj, Széchenyi Díj, Mikó Imre Díj (EME Kolozsvár). A Miskolci Egyetem Honoris Causa Doctora.

A Kuratórium döntése alapján KÜLHONI Gábor Dénes-díj ban részesült:

Dr. Tigyi Gábor kutatóorvos, a Tennessee Élettani Hariett Van Vleet Alapítvány Professzora, azon kutatásaiért, amelyek szabadalmazott, úttörő eredményeket hoztak, jelesül a lizofoszfatidsav (LPA) mint biológiailag aktív mediátor azonosításáért, az autotaxin enzim (ATX) kutatásában végzett eredményes munkájáért, amelyben megalapozta, majd bizonyította annak szerepét a tumor rezisztenciában, valamint a nagy dózisú ionizáló sugárterhelés egészségkárosító hatásának kivédésére, a sugárbetegek életmentő kezelésére alkalmas gyógyszer kidolgozásáért.

Életrajz: Dr. Tigyi Gábor az University of Tennessee Élettani Intézet Hariett Van Vleet Alapítvány Professzora Pécsett született. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen nyert orvosi diplomát, majd az MTA Szegedi Biológiai Központjában dolgozott. Az SZBK-ban felfedezte, hogy a Richter Gedeoon Gyógyszergyár sztár vegyülete, a Covinton – gátolja az immun sejtek agyba való bejutását, és az autóimmun sclerosis multiplexes betegek kezelésére is alkalmas. Ezen a felfedezésen alapulva, a Covinton új indikációja miatt, a vegyület szabadalmi védettsége 15 évvel meghosszabbítható volt. 1986-ban a University of California Irvine egyetemen felfedezte lizofoszfatidsav lipid mediátort, amelyről kiderítették, hogy az őssejtek pluripotenciájának esszenciális regulátora. Felfedezése egy egész új kutatási és ipari fejlesztési terület kialakulását indította el. Legjelentősebb tudományos eredményei közé tartozik a lizofoszfolipid mediátor család tagjainak azonosítása, in silico lizofoszfolipid receptor modellek fejlesztése, amelyeket sikeresen alkalmaztak gyógyszerek fejlesztésekben. Kimutatta, hogy a lizofoszfatidsav képes a nagydózisú ionizáló sugárkárosodás genotoxikus hatására létrejött sejthalál kivédésére, ezáltal a sugárbetegek életmentő kezelésére is alkalmas. Gyógyszertervezési tevékenységüket kiterjesztették az autotaxin gátló molekulák fejlesztésére, amelyek tumor őssejteket elpusztítják, ezáltal lecsökkentik a rákos áttéteket és a therápiás rezisztenciát. Új kezelési eljárást dolgoztak ki a fog gyökéreben szunnyadó őssejtek aktiválására, amelyek fogállomány pótlásával képesek természetes regenerációval meggyógyítani a fogszuvasodást. Fejlesztő kutatásaikból származó hat szabadalmára két biotechnológiai vállalat, az RxBio Inc., és a StemDen-USA létesült. 233 Tudományos közleményét és 10 könyv fejezetét eddig 17,400 alkalommal idézték. Az MTA külső tagja, az Arany János Érem, az Otto Wheely (USA) és A Nagayoshi (Japán) díjak kitüntette.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díj ban részesült öt hazai alkotó:

Bertényi Balázs villamosmérnök, a Nokia Solutions and Network Kft. 6G kutatási programjának globális szabványosítási törekvéseinek vezetője, az ötödik generációs mobilhálózati technológiák kutatása és szabványosítása terén hosszú időn keresztül végzett és elismert nemzetközi szervezetvezetői tevékenységéért, az e területen feltalálói közösség tagjaként kidolgozott és szabadalmazott műszaki eljárások gyakorlati bevezetéséért, a globális távközlési ökoszisztéma megteremtésének folyamatában Magyarország szakmai elismertségének megalapozásában szerzett érdemeiért.

Életrajz: Bertényi Balázs széleskörű, több évtizedes szakmai munkásságát a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg, ahonnan 1998-ban M.Sc. diplomát szerzett. 1998-ban csatlakozott a Nokia frissen alapított kutató-fejlesztő laboratóriumához, és az akkor úttörő területnek minősülő IP multimédia rendszerek (IMS) kutatásának vezetésére kapott megbízatást. A Nokia delegáltjaként 2001-ben csatlakozott a 3GPP nemzetközi szabványosítási munkálataihoz. 2003–2007: Nokia delegáció vezetője 3GPP SA2-ben (architektúra munkacsoport). Témavezető az IMS és csomagkapcsolt mobilhálózatok területén. 2007–2011: 3GPP SA2 Elnökének választják. Elnökségével nagy mértékben hozzájárult a 4G rendszer szabványainak kifejlesztéséhez. 2011–2015: 3GPP TSG-SA (Services and System) plenáris csoportja Elnökének választják, aktívan támogatta a 4G rendszerek széleskörű globális elterjedését többek között a kritikus készenléti hálózatok 4G szabványosításának beindításával. 2017–2021: 3GPP TSG-RAN (Radio Access Networks) plenáris csoportja Elnökének választják. Döntő szerepet játszik az 5G rádiós szabványok tartalmi és időbeli elkészülésében, az 5G rendszerek globális beindításában. 2022 óta a Nokia 6G kutatási programjának globális szabványosítási törekvéseit vezeti. Fő célja a legmodernebb rádiós és mesterséges intelligencia alapú technológiák meghonosítása és beépítése a 6G-be, különös tekintettel az iparág fenntarthatósági és energiahatékonysági céljait illetően.

Dr. Kovács Levente villamosmérnök, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, az irányításelméleti módszereknek a gyógyításban való rendszerszintű bevezetéséért, annak sikeres gyakorlati megvalósításáért a cukorbetegségek kezelésében, valamint a tumorterápiák alkalmazásában, a kiberorvosi rendszerek elterjesztéséért dolgozó nemzetközi mérnöki szervezet létrehozásának eredményes kezdeményezéséért, továbbá rektori tevékenyége keretében az Óbudai Egyetem kutatási tevékenységének kiemelkedő fejlesztéséért, a duális képzésnek az ipari igények szerinti modellje kidolgozásáért.

Életrajz: Kovács Levente villamosmérnök, az Óbudai Egyetem (ÓE) egyetemi tanára. 1977-ben született Resicabányán, Romániában. 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen (TME), PhD fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2013-ban az ÓE-n habilitált. Kutatási területe modern irányításelmélet és élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerületeken. Több mint 500 tudományos cikket publikált. Kumulált impakt faktora 150 fölötti, h-indexe 24, hivatkozásai száma 2500+, Stanford 2% adatbázis által jegyzett kutató. A diabétesz esetében a cukorbetegek automatizált szabályozásán dolgozik (mesterséges hasnyálmirigy). 2010-ben a Magyar Diabétesz Társaság
(MDT) keretében Mesterséges Pancreas Munkcsoportot alapított és vezet. Munkásságát 2021-ben az MDT első mérnökként Hetényi Géza életműdíjjal jutalmazta. A daganatterápiák keretében ennek automatizált algoritmizálásával foglalkozik, 2015-ben az EU legkompetitívebb egyéni K+F pályázatát, az ERC-t nyerte el. Alapítója (2013) és vezetője az ÓE Élettani Szabályozások Tudásközpontjának, MTA Bolyai János ösztöndíjas (2012-2015), IEEE tag (2009), IEEE Senior Member (2018), IEEE Hungary Section elnöke 2017-től, IEEE Control Systems Hungary Chapter alapító elnöke (2018), Zsámbék ProUrbe díjas (2021), Docotr Honoris Causa: TME (2022), Kassai Műszaki Egyetem (2022), honorary professor Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
(2022). 2019-től az Óbudai Egyetem rektora.

Dr. Pauk János agrármérnök, az MTA doktora, egyetemi magántanár, a szegedi Gabonakutató Kft. munkatársa, a magyar búzanemesítésben elért kimagasló tudományos (in vitro androgenezis) és gazdasági jelentőségű, államilag elismert több mint húsz új búzafajta innovatív nemesítéséért. A biotechnológiai módszerek és a klasszikus nemesítési eljárások sikeres – esetenként világelső – ötvözéséért búzában, rizsben, tritikáléban, tönkölybúzában és fűszerpaprikában, továbbá iskolateremtő agrár-felsőoktatási munkásságáért.

Életrajz: 1951-ben született Szolnokon. Okleveles agrármérnökként növényi génbankban kezdte munkáját, majd 1984 óta a szegedi Gabonakutató munkatársa, ahol tíz éven át kutatási igazgató volt. Az MTA doktori címet 2005-ben szerezte meg. 2006-tól egyetemi magántanár a MATE-n és jogelődjeinél. Magyar és angol nyelven növényi biotechnológiát oktat, eddig tíz PhD hallgatója végzett. Munkájának jelentős részét az androgenezis kutatás teszi ki. Vezetésével dolgozták ki és publikálták hét faj in vitro haploid előállítási módszerét. Az eljárást sikeresen integrálták a növénynemesítésbe. DH- és klasszikus módszerekkel több (>30) államilag elismert fajtát hoztak létre 3 növényfajban, a fajták nagy része oltalommal védett. Fajtái jelenleg is termesztésben vannak. Alapvető szerepe volt 3 növényfaj in vitro génátviteli módszereinek kidolgozásában. Tudományos közleményeinek száma 112, kumulatív IF-je 91.187, összes idézők
száma 1200 feletti, Hirsch index: 19. Tizenkét éven keresztül főszerkesztője volt a Cereal Research Communications nemzetközi folyóiratnak, ma szerkesztője. Ösztöndíjasként több évet töltött finn, német és kínai egyetemeken, intézetekben. Tagja az EUCARPIA-nak, 2022-től elnöke a Magyar Növénynemesítők Egyesületének. Akadémiai díj, Entz Géza- és Darányi Ignác-díj, Baross L. emlékérem és Eötvös József koszorú birtokosa. Református emberként a keresztyén értékeket képviseli.

Dr. Szigeti Krisztián fizikus, biofizikus, Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa és a Kinepict Health Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója, a világszerte használt intervenciós, röntgen alapú képalkotó rendszerek paradigmaváltó, kinetikus elvű megújításáért, amely a képminőség jelentős javításával csökkenti az alkalmazott sugárzás és kontrasztanyagok mennyiségét, továbbá a világon elsőként megalkotott, az extracelluláris vezikulák kvantitatív képalkotását és nyomkövetését lehetővé tevő módszertan kidolgozásáért.

Életrajz: 1977-ben született Budapesten, 2001-ben biofizikusként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen majd 2008-ban PhD fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetemen. Jelenleg a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A Kvantitatív In Vivo Molekuláris Képalkotó Laboratórium és a Kinepict Kft társalapítója és vezetője. Szakterülete a transzlációs kvantitatív képalkotás. Szerepe kiemelkedő a kinetikus képalkotás megalkotásában, szabadalmaztatásában, amely paradigmaváltást jelent a intervenciós radiológiában, és segítségével 70-90% röntgen sugárzás csökkenés érhető el. Amely az Európai Unió legjelentősebb innovációs pályázatát is (EIC Accelerator), elsőként a magyar orvostechnika történetében elnyerte. A módszer a világ
számos klinikáján használják a napi gyakorlatban. A berlini kék nanorészecske alapú multimodális teranosztikum kifejlesztője, laborjában elsőnek a világon dolgoztak ki eljárást extracelluláris vezikulák izotópos, kvantitatív képalkotására és biodisztribúciójának meghatározásásra. Tudományos eredményeit 90 közlemény és 3 szabadalom jellemzi, számos nemzetközi pályázat résztvevője. Kutató-fejlesztő munkája a tehetséggondozásban is hasznosult, számos TDK és PhD hallgató témavezetője. Tevékenységét 2018-ban Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő díjjal ismerték el.

Dr. Toldy Andrea vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, a polimerek és kompozitjainak technológiai célú alkalmazása, gyakorlati
megvalósítása terén folytatott sokirányú és eredményes kutatómunkájáért, megújuló forrásból származó epoxigyanta kompozitok előállításáért és epoxigyanták környezetbarát égésgátlásáért, a multifunkcionális bevonattal értéknövelt polimer rendszerek egylépéses előállítása terén végzett kutatásaiért, valamint a polimerek éghetőségi paramétereinek előrejelzésére alkalmas mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus létrehozásáért.

Életrajz: Toldy Andrea vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára. 1979-ben született Nagybecskereken. 1998-ban a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium kémia tagozatán érettségizett, 2003-ban a BME Vegyészmérnöki Karán vegyészmérnöki diplomát, 2007-ben pedig PhD-fokozatot szerzett. 2008 óta a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékének munkatársa, jelenleg a Polimer kompozitok és orvostechnikai anyagok kutatócsoport vezetője. Kutatómunkája során számos gyakorlatban is megvalósuló eljárást dolgozott ki polimerek és kompozitjaik környezetbarát égésgátlására és a közlekedés fenntarthatóbbá tételére, többek között az Airbus Space and Defence, Dassault Aviation repüléstechnikai
cégekkel együttműködésben. Aktívan részt vesz az egyetemi oktatásban is: Eddig három hallgatója szerzett PhD-fokozatot, a Fenntartható fejlődés technológiái és a Fenntartható hulladékgazdálkodás című tárgyak előadójaként hozzájárul a fiatal mérnökgenerációk környezettudatos szemléletmódjának formálásához. A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja, a Magyar Műanyagipari Szövetség felsőoktatás és ipar kapcsolatáért felelős elnökségi tagja. Európai Uniós pályázatok rendszeres bírálója. 2009-ben L’ORÉAL-UNESCO Nőkért és a Tudományért díjat, 2020-ban Bolyai plakettet nyert.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj ban részesül

Kozák Áron gépészmérnök hallgató a „Buborékdinamika a hidrogéngyártásban: energetikai hatékonyság numerikus optimalizációja” tárgyú dolgozatáért Témavezetők: Dr. Hegedűs Ferenc, egyetemi docens, BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Kalmár Csanád, doktorandusz, BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Szekció: Áramlástan.

Sóki András villamosménök hallgató „Kvantum csatorna integrálása meglévő optikai hálózatokba” tárgyú dolgozatáért Témavezető: Dr. Gerhátné Udvary Eszter, egyetemi docens, BME Hálózati
Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Szekció: Hálózattervezés és szimuláció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gábor Dénes-díj 2022 appeared first on Műszaki Magazin.

A jelöltnek természettudományos szakterületek valamelyikén kiemelkedő: tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet kell folytatnia – itthon, vagy határainkon túl. Jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos vagy műszaki-szellemi alkotás létrehozásában közreműködőnek kell lennie, emellett megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységével hozzá kell járulnia a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez.

A határainkon túl élő magyar alkotó elismerésére javaslatot tehetnek a Magyarország határain túli magyar szakmai, valamint civil szervezetek és felsőoktatási intézmények vezetői is. A díjak odaítéléséről a NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma dönt. A Kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó), vagy határidőn túl beérkező jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány Kuratóriumának vagy Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, az elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel családi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj csak egyszer nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.

A Kuratórium a felterjesztések alapján az elmúlt 5 évben folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.

A Kuratórium a felterjesztések alapján sok éve folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes Életmű-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, 75. évnél idősebb, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.

Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakember, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterületét.

A jelölés megkívánt tartalma:

1. Kitöltött és aláírt adatlap
2. Felterjesztés indoklása
3. A jelölt szakmai életrajza
4. Hivatkozott alkotások, eredmények listája
5. Két ajánlólevél

Két, a jelölt szakmájában elismert, tekintélyes szakembernek a jelölt kitüntetését támogató, legfeljebb 1-1 oldal terjedelmű ajánló levele. A jelölt és az ajánlók között nem lehet összeférhetetlenség. A Jelölő és az Ajánló (a felterjesztést támogató) nem lehet azonos személy.

A jelöléssel, ajánlással és elbírálással kapcsolatos valamennyi dokumentum nyelve a magyar!

Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel kapcsolatos részletes tudnivalók letölthetők a http://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/ címről.

A teljes jelölést (a jelölés megkívánt tartalma 1-5.) elektronikusan kell megküldeni az alapitvany@novofer.hu e-mail címre. Az aláírt adatlap eredeti példányát – ami tartalmazza az adatkezelési nyilatkozatot – postai úton is meg kell küldeni a 1112 Budapest, Hegyalja út 86. címre.

Az elektronikus teljes jelölés beküldési, a papíralapú adatlap postára adási határideje 2022. október 11. – magyar idő szerint 24 óra.

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2022 appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarország legnagyobb üzleti-ipari találkozóját tavaly, a világjárvány miatt csak virtuális térben rendezhették meg, ezért is volt különösen fontos az idei, személyes találkozás a hazai és a nemzetközi piac szereplői számára. Egyebek mellett erről beszélt Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a megnyitón. A házigazda elmondta: az elmúlt évben fontos változások történtek a Hungexpón. A pandémia alatt elkészült a főváros régóta várt kongresszusi központja, megújult az összes pavilon és a főbejáratnál új fogadóépület épült. A kiállítók, látogatók elkezdtek visszatérni, ami az optimizmus jele – tette hozzá Ganczer Gábor.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára megköszönte a vállalkozásoknak, hogy az elmúlt két és fél évben partnerek voltak a koronavírus-járvány kezelésében, a válságban megtartották a munkavállalókat, a munkahelyeket, és nem halasztották el a beruházásaikat. Az ITM államtitkára kiemelte: az orosz-ukrán háború veszélyt jelent a békére, a biztonságra, az energiaellátásra és a Magyarországon működő iparvállalatok ellátására az ellátási láncok széttöredezése miatt.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke a kiállítás megnyitóján szándéknyilatkozatot írt alá nagyvállalatok képviselőivel a hidrogén alapú teherszállítás és kapcsolódó töltőinfrastruktúra magyarországi fejlesztéséről.

A megnyitón átadták az Ipar Napjai-Mach-Tech Nagydíjakat. Nagydíjat kapott az Abraziv Mérnöki Iroda és Gépgyártó Kft., az Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH, a Losonczi Innovation Kft., a Metal Trading & Consulting Tanácsadó és Kereskedelmi Kft., a Pure Air Kft., a Trigo Precíziós Méréstechnika Kft., a Weidmüller Kereskedelmi Kft.

Idén már a 9. IPAR NAPJAI és 15. MACH-TECH kiállítást rendezték, ahol a hazai és nemzetközi ipar világmárkái, piacvezetői, kis- és középvállalkozásai mutatták be termékeiket, szolgáltatásiakat, egyedi megoldásaikat, fejlesztéseiket. Az ipari kiállítási csokor társrendezvénye a járműipari beszállítók és fenntartók hazai kiállítása, a 10. AUTOMOTIVE HUNGARY ezúttal is képet adott a magyarországi autógyártás piaci szereplőiről, innovációiról, egyben olyan fórum volt, ahol az iparág számos hazai és nemzetközi beszállítója és szolgáltatója találkozhatott.

Az eseményt számos, a szakmai partnerek és kiállítók által szervezett, magas színvonalú program kísérte. Ezeken szó volt a többi között az e-mobilitásról, az akkumulátorgyártásról, a hegesztéstechnika alapjairól, a digitalizációban rejlő lehetőségekről, a polimerek újra hasznosításáról, a papírmentes intralogisztikáról, a magyar hidrogén gazdaság fejlődéséről, a német-magyar technológiákról, a munkavédelem jövőjéről és a 3D nyomtatásról.

Idén először a hegesztő szakma képviselői a kiállítás mind a négy napján tartottak bemutatókat, workshopokat.

A szervezők és a kiállítás részvevői is örömmel nyugtázták, hogy a több mint 14.500 szakmai látogató – az elmúlt évekhez hasonlóan – elégedetten távozott a négynapos eseményről.

A kiállításon idén is megrendezték a X. Techtogether Automotive Hungary mérnökversenyt, amelyen az ország összes jelentős felsőfokú intézménynek mérnökhallgatói mérték össze tudásukat. Az idei megmérettetés győztese a BME Motorsport lett.

Hibrid kiállítás

A hagyományos, fizikai térben megvalósuló kiállítás mellett ezúttal online is csatlakozhattak a kiállítók az eseményhez. Az érdeklődők tehát nemcsak a helyszínen személyesen, hanem a virtuális pavilonban is találkozhattak a szakma képviselőivel.

The post A 9. IPAR NAPJAI és 15. MACH-TECH kiállítást rendezték meg appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt több mint 150 évben a Continental forradalmasította azt, ahogyan közlekedünk, és most a CES 2022 kiállításon (Las Vegas, 2022. január 5.-8.) a vállalat a manapság felmerülő mobilitási igényekre kifejlesztett megoldások bemutatásával nyújtott bepillantást a jövőbe.

„A jövő mobilitása egy biztonságosabb, magasabb szinten hálózatba kapcsolt és inkluzívabb közlekedési rendszert jelent. A CES kiállításon bemutattuk a Vision Zero célkitűzésünk megvalósításában és a kényelemközpontú optimalizálásban rejlő lehetőségeket, melyek mindenki számára lehetővé teszik a mobilitáshoz való könnyed hozzáférést”

– mondta Gilles Mabire, a Continental Automotiove technológiai igazgatója.

„A Continental által bemutatott innovatív megoldások nemcsak a vezetési élményt alakítják át, hanem egyben újragondolják a mobilitás definícióját is.”

Hogyan válnak az autókból négykerekű számítógépek

A járműtechnológia egy mélyreható átalakuláson megy keresztül a teljes mértékben hálózatba kapcsolt, automatizált és szoftvereken alapuló járművek felé haladva. A Continental ennek a fejlődésnek már most az élén áll azáltal, hogy átfogó megoldásokat kínál a szerver alapú architektúrákhoz, valamint elmondhatja, hogy a beszállítók közül elsőként dobott piacra nagyteljesítményű számítógépet (HPC), a Volkswagen elektromos ID sorozatához.

A járművek vezetőhelyei, az adatkezelés és járművek egymással való hálózatba kapcsolása, a vezetésbiztonság és -dinamika, valamint az automata vezetés számára létrehozott egységközpontú HPC platformok mellett a Continental mostantól moduláris platformmegoldásokat is kínál a jármű különböző egységeiből származó feladatokat elvégző HPC-k számára. A Continental első egységeken átívelő HPC-je, amely a karosszéria és a jármű vezérléséért felelős egységek funkcióit és jellemzőit is tartalmazza, egy nagy kínai járműgyártó jövőbeli elektromos járműveinek részét fogja képezni.

A Continental architektúra- és hálózati portfóliója továbbá skálázható zónavezérlő megoldások kínálatával bővült, melyek egyre több és különböző területeken átívelő képességekkel rendelkeznek. A zónavezérlő egységek (ZCU) az érzékelők és aktuátorok közelében lévő fizikai zónákban helyezkednek el, és kommunikációs átjáróként működnek, valamint intelligens energiaelosztást biztosítanak, és a jármű funkcióinak megbízható végrehajtásáért felelnek. A Continental moduláris platformmegoldásaival a járműgyártók kiválaszthatják a jövőbeli járműarchitektúrájukhoz leginkább megfelelő lehetőséget.

A Continental azt is bemutatta, hogy a Continental Automotive Edge platformra épülő szoftverek, és a hatékony IT-infrastruktúra hogyan tesz lehetővé új funkciókat, valamint hogyan alakítja át a mobilitást. Ez a moduláris hardver- és szoftverplatform összekapcsolja a járművet a felhővel, és számos lehetőséget kínál szoftverintenzív rendszerfunkciók kifejlesztésére, beszállítására és karbantartására. Ez lehetővé teszi a járművezetők számára, hogy a kívánt funkciókat a járművük teljes élettartama alatt gyors és kényelmes szoftverfrissítések letöltésén keresztül integrálják.

A felhasználói élmény fejlesztése a tervezés segítségével

A Continental folyamatosan a zökkenőmentes és innovatív mobilitási élményre törekszik. Ennek az élménynek a részeként a Continental csúcstechnológiás megoldásokat demonstrál a dizájn, innováció és funkcionalitás tekintetében, mint amilyen például a díjnyertes ShyTech kijelző, amely anélkül testesíti meg az egyszerűséget és növeli a biztonságot, hogy engednie kelljen a fejlett funkcióiból.

A rejtett gombokból, fényekből és kapcsolókból álló vezérlőfelületek egy vadonatúj módszerrel kerültek integrálásra a kijelzőben. Mivel a vezérlőlehetőségek folyamatosan jelen vannak, csak az éppen releváns tartalom látható. Ahelyett, hogy egy „üres” fekete kijelző felületet, vagy gombok sokaságát jelenítené meg, a Continental ShyTech kijelzője egy attraktívabb vezető helyet hoz létre, egy elegáns felületet, amely rendelkezhet akár faerezetre, szénszálra, vagy éppen bőrre emlékeztető külsővel. A kijelző oszloptól oszlopig is kiterjedhet, kihasználva az irányítópult teljes szélességét, de teljesen új interaktív területek létrehozására is alkalmas a sofőr, vagy az utasok számára, ahol korábban nem volt gyakorlat kijelzőket használni.

A kijelzők méretének növekedése az egyik legfontosabb trend a járművek beltere kapcsán, azonban mindez dezorientált élményhez is vezethet a sofőrök szempontjából. A Continental a CES kiállításon mutatta be először a díjnyertes kapcsolható Switchable Privacy Display-t, amelynek célja az, hogy úgy szórakoztassa az elöl ülő utast, hogy közben ne terelje el a sofőr figyelmét. Ezzel a technológiával az utasok által igénybe vett multimédiás tartalmak – videók, vagy az infotainment rendszer – nem kerülnek be az autóvezető látómezőjébe.

Privát módban az erősen irányított háttérvilágítás csak az utas látószögéből teszi teljes mértékben láthatóvá a tartalmat. Szükség esetén, és ha a forgalmi helyzet megengedi, a kijelző nyilvános módba kapcsolható, így a vezető és az utas egyaránt élvezheti a kiválasztott tartalmat. Ahogy a szórakoztatási lehetőségek egyre elterjedtebbé válnak a járművekben, az olyan technológiák, mint a Switchable Privacy Display, elengedhetetlenek a vezető figyelmét megzavaró tényezők csökkentésére.

A Vision Zero támogatása

A rossz irányba haladó autósok okozta balesetek a legkatasztrofálisabbak közé tartoznak, az Egyesült Államokban csaknem 400 ember hal meg így évente. A Continental a „rossz irányba haladó sofőr” (Wrong Way Driver) rendszerét is bemutatja, amely azzal segíti elő a biztonságot, hogy figyelmezteti a veszélyeztetett járművezetőket amennyiben rossz irányba haladó járművet észlel.

A rossz irányba haladó autó pozíciójával, sebességével és haladási irányával kapcsolatos korai figyelmeztetések lehetővé teszik a többi járművezető számára, hogy proaktív biztonsági intézkedésekhez folyamodjanak. A technológia a Continental érzékelőinek és hálózatba kapcsolt járműrendszereinek, valamint egy hőtérképezési algoritmus ötvözésével jön létre. Ez egy öntanuló rendszer, amely az út menti infrastruktúra segítségével határozza meg a sávot és a haladási irányt. A teljes átélést nyújtó demonstráció a felhasználót egy jármű volánja mögé ülteti egy olyan helyzetben, amikor a sofőr egy rossz irányba haladó autóssal találja szembe magát. A résztvevők a helyzetet egy vezetési szimuláció során a Continental technológiájával, valamint anélkül is megtapasztalhatják.

Partnerével, az AEye-al együtt a Continental első alkalommal mutatta be a HRL131 elnevezésű nagy hatótávolságú LiDAR-ját. Ez a precíziós érzékelő technológia komoly jelentőséggel bír az autonóm mobilitás jövőjének megvalósítása kapcsán. A HRL131 egy mikroelektromechanikai rendszer alapú (MEMS) adaptív LiDAR a 3. és 4. szintű támogatott és automatizált vezetési megoldásokhoz. Ez a nagyteljesítményű LiDAR technológia a magas szinten dinamikus térbeli felbontás és a nagy hatótávolságú érzékelés kombinálásával kulcsfontosságú funkciókat tesz lehetővé személy- és haszongépjárművek számára.

A szoftver által definiált szkennelési minták teljes mértékben testre szabhatók, hogy alkalmazkodhassanak az ügyfelek igényeihez. Ennek köszönhetően az érzékelőt úgy lehet beállítani, hogy az az autonóm vezetés során előforduló legnehezebb, dinamikus környezetet is kezelni tudja – a nagysebességű autópályáktól a zsúfolt városi utakig.  A tervek szerint a HRL131 gyártása 2024-ben kezdődik meg, és ez lesz a világon az első nagyfelbontású, szilárdtest alapú, nagy hatótávolságú LiDAR érzékelő, amely autóipari sorozatgyártásra kerül, hasonlóan a Continental autóipari minőségű, rövid hatótávolságú LiDAR-jához, a HFL 110-hez, amely jelenleg is sorozatgyártás alatt áll.

A Continental WWD és LiDAR technológiái a vállalat Vision Zero elképzelését támogatják, amely egy balesetek, halálozások és sérülések nélküli jövőképet vázol fel.

A fókusz továbbra is a fenntarthatóságon van  

A CES kiállításon a Continental fenntartható gumiabroncs-koncepcióját, a Conti GreenConcept-et is bemutatta. A prémium gumiabroncsgyártó ezen koncepcionális tanulmánya jelenlegi és még kialakulóban lévő technológiai megközelítéseket egyaránt felhasznál a személygépkocsik fenntartható gumiabroncsainak tervezése során, ami újabb példával szolgál a Continental fenntarthatóságra törekvő széleskörű tevékenységeire. A Continental integratív és fenntartható koncepciójának célja az erőforrás-felhasználás minimalizálása az abroncs értékláncának minden szakasza során. Ennek eredményeként a tanulmány valamennyi témára kitér, a gyártás különböző szakaszaiban alkalmazott nyersanyagok kiválasztásától és beszerzésétől az abroncs élettartamának meghosszabbítását megcélzó módszerekig. A fejlesztőmérnökök és anyagszakértők nagy lelkesedéssel vágtak bele a projektbe, és új megoldásokat azonosítottak ezen kihívások mindegyikére. A végeredmény egy olyan gumiabroncs lett, amely különösen nagy százalékban nyomon követhető, megújuló és újrahasznosított anyagokat tartalmaz, innovatív, könnyűsúlyú kialakítása értékes erőforrásokat takarít meg, és a megújuló futófelületnek köszönhetően megnövelt élettartammal rendelkezik.

A Continental azt a nagyratörő célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra a legprogresszívabb gumiabroncsgyártó vállalat legyen az ökológiai és társadalmi felelősségvállalás tekintetében. A Continental legkésőbb 2050-re száz százalékban fenntartható módon előállított anyagok felhasználásával kívánja gyártani gumiabroncstermékeit, miközben teljes klímasemlegességet ér el valamennyi ellátási láncán keresztül.

The post A Continental a CES 2022 kiállításon mutatta be a mobilitás jövőjét appeared first on Műszaki Magazin.

The post 2022 legfontosabb technológiai trendjei appeared first on Műszaki Magazin.

Az LG Electronics (LG) a 2022-es CES kiállításon mutatta be vízióját egy fejlett, jobb jövőről. Az est házigazdájaként William Cho, az LG vezérigazgatója LG World Premiere címmel prezentálta a vállalat változatos, innovatív megoldásait az új évben, és felvázolta, hogyan képzeli el a vállalat a befogadóbb felhasználói élményt és a fenntarthatóbb jövőt. Az LG 2022-es CES-en bemutatott tematikája, A jobb élet, amit megérdemelsz (The Better Life You Deserve) a gyártó legfőbb céljára helyezi a hangsúlyt, azaz arra, hogy technológiai és dizájninnovációi a mindennapi élet minden aspektusát magasabb szintre emeljék. A víziót három, az Egy jobb élet neked (A Better Life for You), Egy jobb élet mindenki számára (A Better Life for All) és a Egy jobb élet a jövőben (A Better Life Tomorrow) címet viselő rövidfilm elevenítette meg.

Egy jobb élet neked: értéket teremteni minden életstílushoz

Az első film, az Egy jobb élet neked (A Better Life for You) középpontjában az LG továbbfejleszthető készülékekre vonatkozó koncepciója áll. Az LG továbbfejlesztett ThinQ platformja 2022-ben még több funkcióval vértezi fel a kompatibilis termékeket: a mesterséges intelligencia által kínált gépi tanulási és fejlődési képességekkel az eszközök még pontosabb választ adnak a felhasználók igényire, ezzel pedig magasabb szintű kényelmet garantálnak. Az Egy jobb élet neked megmutatja, hogy az LG szórakoztató elektronikai megoldásainak fejlődése miként kínál személyre szabott, interaktív élményt azok számára, akik otthonukban, nagy képernyőn nézik a tartalmakat.

A nézők megismerhetik az LG StandbyME-t, vagyis egy vezeték nélküli, mobilis, személyre szabható kijelzőt, amely bárhová áthelyezhető a lakásban, egy hagyományos televízió teljes nézői élményét kínálva. A világon először mutatkozott be az LG PuriCare™ AeroTower nevű teljeskörű otthoni légtechnikai megoldás is, amelyet arra terveztek, hogy egy készülékben kínálja egy légtisztító, egy ventilátor és egy hősugárzó előnyeit. E készülékek mellett debütált az LG tiuun beltéri növénytermesztő berendezés, amely egyszerű, tiszta és megbízható megoldást kínál az egészséges zöldségek termesztéséhez egész évben.

Egy jobb élet mindenki számára: még fenntarthatóbb, még befogadóbb

Az Egy jobb élet mindenki számára (A Better Life for All) című videó fókuszában a gyártás környezeti hatásainak csökkentése és fenntarthatóbbá tétele iránti elkötelezettség áll. Az InstaView^® hűtőszekrénybe épített energiatakarékossági innovációk, a készülék különleges ajtaja — amelyre kettőt koppintva a hűtő belseje láthatóvá válik, így nem szükséges kinyitni ahhoz, hogy megnézzük, mi van benne —, az LG hangprojektorainak csomagolása során alkalmazott nagyobb mennyiségű újrahasznosított alapanyag, és az LG OLED televíziókban használt műanyagkomponensek mennyiségének csökkentése mind hozzátartozik az LG elkötelezettségéhez az iránt, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek az emberek és a bolygó számára is előnyösebbek. Az LG a tervek szerint 2022 után több mint 600 000 tonna újrahasznosított műanyagot vezet be gyártási folyamataiba, és 2030-ra nyolcmillió tonnára növeli az elektronikai hulladékok felhasználását.

Az inkluzivitás szintén kulcsfontosságú az LG, mint márka növekedése szempontjából, ezért az LG elkötelezett amellett, hogy a különféle piacokon támogassa az akadálymentesítési tanácsadó testületeket. E testületek akadálymentesítési szakértőkből és fogyatékossággal élőkből állnak, és kulcsfontosságú szerepet töltenek be az LG számára nyújtott tanácsadásában, mivel a társaság olyan termékeket fejleszt, amelyek még befogadóbb felhasználói élményt szolgálnak, például hangutasításokkal és Braille-írásos címkézéssel.

A fenntarthatóság és inkluzivitás terén megvalósuló innovációk támogatásáért 2022-ben az LG megalapítja a LIFE’S GOOD elismerést, amely a Földért és az emberekért létrejövő innovatív megoldásokat díjazza majd. A vállalat így gyűjt ötleteket az emberi tevékenység környezetre gyakorolt ​​hatásának minimalizálására, valamint az LG termékek akadálymentesebbé és felhasználóbarátabbá tételére. Akár egymillió dollárt is odaítélhetnek a nyertes résztvevőknek – az ezzel kapcsolatos részleteket az előttünk álló esztendőben közli a vállalat.

Egy jobb élet a holnapért: terv a jövőhöz

A harmadik és egyben utolsó rövidfilm a jövőre fókuszál, és az LG szerepére abban, hogy a most még csak elképzelt technológiai megoldásokat megvalósítsa. Ennek jó példája a gyártó mesterséges intelligenciával felvértezett CLOi házhozszállító robotja, amely már most készen áll arra, hogy munkába álljon. A közönség az LG virtuális művésze, Reah készülő videoklipjének kulisszái mögé is betekintést nyerhet.

A kisfilm bemutatja az LG OMNIPOD nevű mobilitási koncepciómegoldást, amely elmossa a különbséget az otthoni és az autós környezet között. Az LG OMNIPOD az ember személyes életterének útközbeni kiterjesztését jelenti, kibővítve az LG által a 2020-as CES-en bemutatott összekapcsolt autójában debütált autóipari megoldásokat. Az otthoni irodaként, szórakoztató központként vagy akár társalgóként is helyt álló LG OMNIPOD betekintést nyújt abba, hogy a jövőben, amikor a távmunka nem feltétlenül az otthon végzett munkát fogja jelenteni, hogyan tud több feladatot elvégezni egy elfoglalt ember.

Az LG kiállítása a Las Vegas-i Kongresszusi Központ központi csarnokának főbejáratán keresztül közelíthető meg, és mind a helyszíni, mind pedig az online látogatók számára lebilincselő és interaktív élményt ígér a kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) technológiáit alkalmazva.

Az LG háztartási elektronikai eszközei három különálló térben tekinthetők meg az LG virtuális kiállításán: az LG OLED Metaverzum, a Virtuális Kiállítóterem és az LG OLED Művészet zónákban. Mindhárom tér lehetővé teszi a látogatók számára, hogy lenyűgöző, interaktív módon fedezzék fel és próbálják ki a cég legújabb termékeit. Az LG új háztartási gépeit a találó nevű LG Home, az LG Home by Objet Collection és az LG ThinQ virtuális kiállítótermekben tekinthetik meg az érdeklődők. Az LG Home egy virtuális élettér, ahol a látogatók felfedezhetik a cég legújabb készülékeit, köztük az új mosó-szárítógépeket, a PuriCare AeroTowert és az LG tiiun-t. Az LG Home by Objet Collection nevű teremben a látogatók saját maguk választhatják ki a tapétát, a padlót és egyéb belsőépítészeti elemeket, amelyek passzolnak az LG prémium életmód kollekciójában található testreszabható készülékekhez — így saját maguk alakíthatják ki a nekik tetsző életteret. Az LG ThinQ terem pedig az LG intelligens otthoni ökoszisztémájának funkcióit mutatja be, amelyek mind elérhetőek lesznek a frissített LG ThinQ alkalmazásban.

Az LG 2022-es CES-en bemutatott újdonságai iránt érdeklődők a gyártó weboldalán vagy hivatalos YouTube csatornáján ismerhetik meg a termékeket (angol nyelven). A termékek és funkciók elérhetősége régiónként és országonként eltérő lehet.

The post Egy jobb holnapot ígérnek az LG CES világpremierjén debütált újdonságok appeared first on Műszaki Magazin.

• It’s in your hands!

URL: EPLAN Platform 2022

The post It’s in your hands! – az új EPLAN Platform 2022 már letölthető appeared first on Műszaki Magazin.