A kezdeményezés az Európai Űrügynökség (ESA) és a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2025-ben meghirdetett ARTES (Advanced Research in Telecommunications Systems) Call in Hungary elnevezésű, 4S és 5G/6G technológiákat érintő nemzeti felhívás keretében, az ESA Magyar Nemzeti Delegációjának támogatásával valósul meg, és szorosan illeszkedik a földi és űralapú kommunikációs hálózatok integrációját célzó globális iparági törekvésekhez. A projekt megvalósítása teljes egészében magyar ipari és akadémiai szereplők együttműködésében történik.

A konzorcium vezetője a C3S Kft., amely a 8U méretű CubeSat rendszertervezéséért, fejlesztéséért és integrációjáért, valamint a küldetéstervezési és műholdüzemeltetési feladatok ellátásáért felel. A hazai partnerek között szerepel a Molaris Kft. és az Óbudai Egyetem, valamint egy vezető magyar multinacionális telekommunikációs vállalat bevonása is folyamatban van.

A küldetés középpontjában az 5G szabványokban meghatározott Non-Terrestrial Networks (NTN) technológia áll. Az 5G-ben definiált NTN kommunikáció világújdonságot képvisel: lehetővé teszi, hogy a földi publikus mobilhálózatok előfizetői az űrszegmensben elhelyezett bázisállomásokon keresztül is kapcsolatba léphessenek egymással. Ez a megközelítés a földi hálózatokat egészíti ki ott, ahol azok lefedettsége korlátozott vagy gazdaságosan nem kiépíthető, így különösen jelentős lehet lakatlan vagy nehezen elérhető térségekben, természeti katasztrófák idején, valamint a jövő autonóm rendszereinek és globális IoT-alkalmazásainak támogatásában.

A RAVEN egy 8U méretű CubeSat platformon valósítja meg e technológia demonstrációját. A műhold lehetőséget biztosít a földi és nem földi hálózatok integrációjának vizsgálatára, valamint a 3GPP-alapú megoldások valós űrkörnyezetben történő tesztelésére. A küldetés során kiemelt szerepet kap az adatátvitel precíz időzítése, a nagy távolságból eredő jelterjedési késleltetések elemzése, valamint a hálózati szinkronizációt és stabil kapcsolatfelépítést biztosító algoritmusok fejlesztése és validálása.

A műszaki megvalósítás egyik kulcseleme az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának 5G kutatócsoportja által fejlesztett, SDR (Software Defined Radio) alapú kommunikációs payload. A misszió során az űrszegmensből sugárzott 5G NTN jelek felhasználásával részletes rádiós csatornajellemző-mérések történnek, amelyek tudományos és mérnöki alapot biztosítanak a jövőbeli 5G/6G NTN rendszerek és küldetések tervezéséhez.

A kétéves, ESA-támogatású projekt szakmai munkáját az Óbudai Egyetem részéről Dr. habil. Wührl Tibor vezeti, a kutatásokban pedig Dr. Gyányi Sándor és Dr. Varga Péter János vezető kutatóként vesznek részt.

A projekt 2026-ban indul, a műhold pályára állítása 2028-ban várható, amelyet követően megkezdődnek a valós űrkörnyezetben zajló 5G/6G NTN demonstrációs kísérletek.

„A RAVEN lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország aktív formálója legyen a műholdas 5G technológiák fejlődésének. A projekt eredményei nemzetközi szinten is hozzájárulhatnak az NTN-megoldások szabványosításához és iparági bevezetéséhez.”

– Horváth Gyula, C3S Kft.

A fejlesztés erősíti Magyarország pozícióját a globális űrkommunikációs és távközlési ökoszisztémában, és demonstrálja, hogy a hazai mérnöki és kutatás-fejlesztési kompetenciák versenyképesek a nemzetközi innovációs térben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország az űrben is 5G-re kapcsol appeared first on Műszaki Magazin.

A 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentéséből az is kiderül, hogy a szolgáltatók egyre inkább sávszélesség-alapú díjcsomagokkal csábítják az előfizetőket az otthoni, vezeték nélküli internetelérésre – ez a szegmens pedig egyre fontosabb bevételi forrássá válik számukra. A jelentés megállapítja: bár Közép-Európában lassabban terjed az 5G, Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is.

A teljes 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentés – angol nyelven – ezen a linken tölthető le.

Egyre népszerűbb a távközlési cégek körében a fix, helyhez kötött, de vezeték nélküli internetszolgáltatás (Fixed Wireless Access, FWA) – közkeletű nevén az otthoni mobilnet, mely a vezetékes hálózatok stabilitását és gyorsaságát kínálja az előfizetőknek, de a vezetékes hálózat fizikai kiépítése nélkül. Különösen keresettek azok a csomagok, amelyek az 5G technológiának köszönhetően garantált le- és feltöltési sebességet kínálnak – ez a 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentés egyik legfontosabb megállapítása.

FWA: szélessávú, stabil internet a távolabbi régiókba is

Világszerte az Ericsson által vizsgált szolgáltatók 80 százaléka már kínál FWA-alapú internetet, ezen belül pedig a sebességalapon árazott előfizetések szegmense növekszik a leggyorsabban. Az 5G hálózat lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók különböző sávszélességű csomagokat alakítsanak ki – hasonlóan a vezetékes vagy optikai hozzáféréshez –, ami a korábbi FWA-generációkhoz képest jóval nagyobb bevételszerzési lehetőséget biztosít számukra.

Világszerte a szolgáltatók 51 százaléka kínál ilyen sebességalapú FWA-csomagot – ez 27,5 százalékos növekedés 2024 júniusához képest. A növekedés üteme különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy már a tavalyi adat is 50 százalékos emelkedést mutatott a 2023. júniusi értékhez képest.

Mindez azt is jelenti, hogy 2030-ra a fix, helyhez kötött internet-előfizetések 35 százaléka nem vezetékes, hanem vezeték nélküli lesz – ez szám szerint 350 millió FWA-kapcsolatot jelent majd az évtized végén. Az 5G alapú FWA kulcsszerepet játszik a szélessávú internetelérés globális terjedésében, különösen olyan területeken, ahol a vezetékes infrastruktúra nehezen kiépíthető.

Lassul a növekedés üteme, de töretlenül nő az adathasználat

A jelentés szerint az összes 5G előfizetés száma 2025-ben eléri a 2,9 milliárdot – ez az összes mobilelőfizetés egyharmada. 2030-ra pedig 6,3 milliárdra nőhet ez a szám – ez az előrejelzés nem változott az Ericsson Mobilitási Jelentés korábbi prognózisaihoz képest.

A mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom 19 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez képest 2025 azonos időszakára. Bár a növekedés üteme lassul, az adathasználat abszolút értékben továbbra is évről évre bővül: az Ericsson Mobilitási Jelentés előrejelzése szerint 2030 végéig több mint kétszeresére nő majd a globális mobiladat-forgalom. A tavalyi év végén a mobiladat-forgalom 35 százalékát már 5G hálózatok bonyolították világszerte, és a becslések szerint ez az arány 2030-ra meghaladja majd a 80 százalékot is.

Európában már 50% az 5G lefedettség, Közép-Európa megfontolva halad

Európában 2024 végére az 5G középsávú (mid-band) hálózatok lefedettsége átlépte az 50 százalékos lakossági arányt. Ez nagyjából megfelel a globális átlagnak, ugyanakkor jelentősen elmarad az élen járó régióktól: Észak-Amerikában például már 90 százalék fölé emelkedett a középsávú 5G-lefedettség, míg Indiában 2024 végére elérte a 95 százalékot.

Közép- és Kelet-Európa eltérő ütemben halad az 5G-átállásban: a technológia kiépítése és az előfizetések felfutása lassabban zajlik, mint Nyugat-Európában – részben a spektrumkiírások elhúzódása miatt. Ugyanakkor a térségben több ország is felgyorsította az 5G-fejlesztéseket a növekvő kereslet hatására. Magyarországon az 5G már túlmutat az okostelefonokon: a hálózat szerepe egyre hangsúlyosabb az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is – mutat rá a jelentés.

A régióban az 5G-előfizetések száma 2024-ben 70 százalékkal nőtt, elérve a 31 milliót – ez a második legalacsonyabb érték globálisan, csak a Szubszaharai Afrikában mért szám volt ennél kevesebb, míg Észak-Amerikában már 316 millió, Kínában pedig már egymilliárdnál is több 5G-előfizetés volt. A 4G jelenleg még mindig a domináns technológia régiónkban, 2024 végén az összes előfizetés 85 százalékát tette ki, ám ez az arány várhatóan csökkeni kezd, ahogy az előfizetők fokozatosan áttérnek az 5G-re.

Személyre szabott távközlési megoldások minden iparágnak

A jelentés esettanulmányokon, piaci példákon és partneri tapasztalatokon keresztül azt is bemutatja, hogy a dedikált hálózati architektúrán kínált (standalone) 5G hálózatok, illetve a következő generációs 5G Advanced technológia hogyan nyújt új bevételszerzési lehetőségeket a szolgáltatóknak – immár nem pusztán az adatforgalom alapján, hanem a felhasználóknak nyújtott értéknövelt szolgáltatásokon keresztül.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a szolgáltatók világszerte új üzleti lehetőségeket keresnek azzal, hogy differenciált szolgáltatásokat kínálnak a lakossági, vállalati és közigazgatási felhasználók számára. Az alkalmazási területek között szerepel többek között a műsorszórás és videógyártás, a fizetési pontok rendszerei, rendezvények és stadionok kiszolgálása, a felhőalapú játék, az FWA, a virtuális magánhálózatok (VPN) kiépítése, valamint a vállalati hatékonyságot támogató megoldások.

Innovációs fordulópont küszöbéhez érhettünk

„Fordulóponthoz érkeztünk: annak küszöbén állunk, hogy az 5G egy óriási innovációs hullámot indítson el a világban. A dedikált, standalone 5G hálózatok és az 5G-képes eszközök rohamos fejlődése egy olyan ökoszisztémát hívott életre, amely új távlatokat nyit a kreatív, hálózatokra épülő megoldások előtt”

– mondta el Erik Ekudden, az Ericsson szenior alelnöke és technológiai igazgatója.

Hozzátette:

„Az 5G-ben rejlő lehetőségeket a szolgáltatók is felismerték, és egyre több olyan innovatív csomaggal rukkolnak elő, amelyek túlmutatnak az adatmennyiségre épülő tarifákon. Ahhoz azonban, hogy az 5G-ben rejlő potenciált valóban ki lehessen aknázni, kulcsfontosságú a dedikált hálózatok további kiépítése és a középsávú állomások sűrűségének növelése. A standalone hálózati képességek új üzleti növekedési lehetőségek katalizátoraként szolgálhatnak.”

Generatív AI és dinamikus szeletelés – mélyreható tanulmányok a jelentésben

A jelentésben többek között ezekben a témákban olvashatók részletes elemzések:

• Milyen hatást fog gyakorolni a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a mobilhálózati forgalom alakulására? Úgy tűnik, csak azok az alkalmazások lesznek mérhető hatással a globális adatforgalomra, amelyek egyszerre igényelnek nagy sávszélességet és széles körben elterjednek.
• A BT Grouppal közösen írt cikk a vállalat 5G Standalone bevezetési stratégiájáról, amelyet „Több mint hálózatfejlesztés” mottóval indítottak el. 2025. március végére az 5G standalone hálózat már több mint 28 millió ember számára volt elérhető az Egyesült Királyság 50 nagyvárosában és településén – ez a lakosság több mint 40 százalékát jelenti.
• A Sonyval közösen készített írás bemutatja, hogyan dolgozik a vállalat folyamatosan új és diszruptív technológiákon a szórakoztatóipari üzletág erősítésére. A dinamikus hálózati szeletelés (network slicing) és a minőségvezérelt szolgáltatásprogramozási interfészek (Quality on Demand, QoD API-k) kombinációja lehetővé teszi az élő tartalomgyártást mobilhálózaton keresztül, magas szintű felhasználói élmény mellett.

Az Ericsson Mobilitási Jelentés 2011-es indulása óta a távközlési iparág egyik legfontosabb hivatkozási alapjává vált a hálózati adatok, teljesítménymutatók, statisztikák és előrejelzések terén. A jelentés az Ericsson és partnerei által szolgáltatott egyedi hálózati adatokra épül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén már 2,9 milliárd 5G-előfizetés lehet világszerte appeared first on Műszaki Magazin.

A Lányok Napja rendezvénysorozat alkalmából a magyarországi Bosch csoport idén tizenkettedik alkalommal látta vendégül a tudományok és a technológia iránt érdeklődő, szakmai útkeresés előtt álló fiatalokat, és engedett bepillantást a holnap közlekedését formáló legizgalmasabb fejlesztéseibe.

A Lányok Napja a Nők a Tudományban Egyesület kezdeményezésére megvalósuló pályaorientációs nap, melynek célja, hogy az ún. STEM-szakmákat (melyekhez tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai végzettség szükséges) interaktív programokon keresztül népszerűsítse a felsőtagozatos általános és középiskolás lányok körében.

A Bosch Lányok Napi programjai idén négy magyarországi helyszínen, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, valamint a vállalatcsoport hatvani, miskolci és maklári telephelyein zajlottak.

Élmények a jövőből: sofőr nélküli parkolás a Lányok Napján a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon

A nemzetközi autóipari fejlesztések lebilincselő világába léphettek be a Lányok Napja résztvevői a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, ahol a vállalat szakemberei az ott zajló legizgalmasabb projektekből adtak ízelítőt. A fiatalok többek között a parkolás jövőjébe nyerhettek bepillantást különleges élmények segítségével: megtapasztalhatták, hogyan működik az autózás sofőr nélkül, milyen érzés úgy vezetni, hogy nem is ülnek az autóban; 5G-technológián alapuló megoldással, szimulátor segítségével távolról irányíthatták a járműverifikációs területen haladó járművet.

A különleges programon emellett az is kiderült, mire jó és mit tud az inverter vagy a süketszoba az autóipari fejlesztésekben. Az innovációs kampuszon a fiatalok azt is láthatták, hogyan zajlik az autók különböző komponenseinek (ablakemelő, ablaktörlő stb.) tesztelése az ún. autós kamrában. A diákok nemcsak személyes betekintést kaphattak az autóipar legújabb trendjeibe, hanem inspiráló női karrierutakkal is megismerkedhettek.

„Friss adatok szerint Magyarországon dolgozik ma a legkevesebb női kutató és mérnök az Európai Unió országaival összevetve. Éppen ezért, a Lányok Napja országos programban való részvétellel célunk az, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a mérnöki, technológiai, kutatói pályákban rejlő sokoldalú lehetőségekre. Hiszünk abban, hogy a nőknek elengedhetetlen szerepük van és lesz is a jövő formálásában”

– mondta el Orosz Andrea, a Robert Bosch Kft. gazdasági és HR igazgatója a Lányok Napja rendezvényen.

A Boschnál a tehetség és a teljesítmény az első

A magyarországi Bosch csoport hazánk egyik legnagyobb munkaadója, mely összesen több mint 18 300 munkatársat foglalkoztat. A Boschnál nemtől, életkortól, társadalmi hovatartozástól függetlenül a tudás, a tehetség, az egyéni teljesítmény az első. „Hiszünk abban, hogy a legjobb ötletek a különböző nézőpontok és tapasztalatok találkozásából születnek. A jövő technológiáinak alakításában minden tehetségre nagy szükség van” – mondta el Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

A Bosch számos eszközzel, többek között a Business Woman és a Female Talent mentoring programokkal, valamint tréningekkel, workshopokkal támogatja aktívan a női kollégák szakmai előre jutását. Ennek eredményeként globálisan és a magyarországi Bosch csoportnál is meghatározó szerepet töltenek be már ma is a női vezetők. A nők sikeres karrierjéhez elengedhetetlen a rugalmas és családbarát munkakultúra, ezért a Boschnál különböző eszközökkel segítik az egyedi élethelyzetek, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését, valamint odafigyelnek a munkába visszatérő édesanyákra is. Szintén a női karrierépítést támogatja a Boschnál világszinten és Magyarországon is működő, önszerveződő alapokra épülő Women@Bosch női közösség, ahol különböző előadásokon, beszélgetéseken nyílik lehetőség személyes példák, karriertörténetek bemutatására és tapasztalatcserére.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5G-távirányítású járművek és autókamrás tesztelés a holnap női mérnökeivel appeared first on Műszaki Magazin.

A jelentésben két esettanulmány mutatja be, hogyan kezdik kiaknázni az úttörő mobilszolgáltatók az 5G hálózatok „felszeletelésében” rejlő lehetőségeket arra, hogy a tömegrendezvényeken vagy épp a tűzoltók számára mindig gyors és megbízható mobilkapcsolat álljon rendelkezésre. A svéd technológiai vállalat szakértői vizsgálták azt is, hogyan hathat az AI-forradalom a mobil adatforgalom lankadó növekedésére.

A teljes 2024 novemberi Ericsson Mobility Report – angol nyelven – ezen a linken tölthető le.

Az Ericsson (NASDAQ: ERIC) 27. alkalommal tette közzé a mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmányát, amelyből kiderül, hogy az 5G előfizetések száma 160 millióval növekedett 2024 harmadik negyedévében, és globális szinten elérte az 2,1 milliárdot. Világszerte 320 mobilszolgáltató indított már el kereskedelmi 5G szolgáltatást, de ezeknek csak ötöde dedikált hálózati architektúrán (standalone 5G). Ami a jövőt illeti, 2030-ig várhatóan 6,3 milliárd 5G előfizetés lesz – jósolják a Magyarországon is kutatóközpontot működtető svéd vállalat elemzői. Ebben az évben viszont várhatóan már a 6G is megjelenik mobilpiacon.

Az 5G kiépítési ütemében továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Indiában és Kínában például már 95, Észak-Amerikában 90 százalékos az 5G lakossági lefedettsége, és ez már teljes egészében 5G középsávon valósul meg, ami a lefedettség és sebesség szempontjából ideális egyensúlyt és felhasználói élményt kínál. Európában eközben a teljes lakossági 5G lefedettség 80, a középsávú pedig csak 40 százalékos.

Lassulva bővülő adatforgalom, fellendülő okostelefon piac

Ahogy az már az Ericsson júniusi jelentésében is olvasható volt három év pangás után újra fellendült az okostelefonok piaca. Az előző években a felhasználók egyre lassabban cserélték le készülékeiket, részben a gazdasági, gazdasági nehézségek miatt, részben a fenntarthatóságot szem előtt tartva. Most ez változott, és ismét több új telefon talál gazdára. Ez főleg a mesterséges intelligencia (AI) képességekkel felvértezett felső kategóriás készülékeknek köszönhető, amelyekkel a felhasználók offline, hardveresen is elérhetnek generatív AI funkciókat. Kínában pedig már megjelentek a háromszorosan összehajtható készülékek is.

A jelenlegi trendek alapján a mobil adatforgalom növekedési üteme lassul. A legutóbbi negyedévben alig 21% volt az előző év azonos időszakához mért bővülés mértéke (öt éve ez a szám 80% fölött volt). Jelenleg az adatforgalom havi 157 exobájtra rúg – okostelefonok esetében ez 19 gigabájt havonta készülékként – és az évtized végéig a háromszorosára nő majd. Ebben a növekményben benne van a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) terjedése, de nincs benne az AI alkalmazások hatása – annak hatása ugyanis még képlékeny.

AI-asszisztens a szemüvegben és szemantikus tömörítés

Egyik oldalról a videóalapú generatív AI (GenAI) interakciók növelhetik az adatfelhasználást a jelentés szerint.

• Valószínű például, hogy a felhasználók egyre több időt töltenek majd a mesterséges intelligencia által „hiper-személyre szabott” tartalmakkal, kifejezetten nekik készült oktatási vagy szórakoztató anyagokkal.
• Elterjedhet továbbá a kamera-alapú környezetértékelés, amelynek során az AI modellek útmutatást nyújthatnak például egy autómotor javításához.
• És felfuthat az okosszemüvegek és más VR/AR-eszközök használata, amelyek lehetővé teszik a környezet valós idejű értékelését, például étkezés közben a tányéron lévő ételek felismerését és kalóriaértékük kiszámítását.

Mindez várhatóan növeli az adatforgalmat. Ellenkező irányú hatást válthat ki például az, ha elterjed a videótartalmak ún. szemantikus tömörítése, amire egy évtizedes távlatban lehet reális esély. Ez az jelenti, hogy nem lesz szükséges több millió pixelnyi információt továbbítani, ha egy AI képes szövegesen leírni a felvétel tartalmi elemeit (például egy emberi alak hajszínét), és csak ezt továbbítani, amiből aztán egy másik AI modell a fogadó oldalon újraalkotja a képet.

3 lehetséges forgatókönyv

A kétféle hatás eredőjét most még nem lehet számszerűsíteni az Ericsson kutatói szerint, és attól is sok függ, hogy milyen gyorsan terjednek el az új típusú AI-alkalmazások. Összességében háromféle forgatókönyvet vázolnak fel:

• az első alapján a jelenlegi trendeknek megfelelően lassabb lesz a mobil adatforgalom növekedése,
• a második szerint adatrobbanást hoz az AI,
• a harmadik szerint pedig egy köztes kimenet valósulhat meg.

Szeletelés magas fokon

A novemberi Mobility Report érdekes esettanulmányokat közöl a network slicing (hálózat-szeletelés) technológiájának alkalmazásáról is, amelyben az 5G új távlatokat nyitott meg. Az amerikai T-Mobile és a finn Eliza szolgáltatónál lassan a pilot fázisból kezd a kereskedelmi forgalomba kerülni a slicing alkalmazása. Az Ericsson 5G RAN slicing technológiája lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitást rendkívül rövid idő – mindössze akár 1 milliszekundum – alatt lehet úgy szabályozzák a szolgáltatók, hogy egyazon fizikai hálózaton belül több logikai hálózat jöjjön létre és üzemelhessen párhuzamosan.

A szolgáltató így lényegesen egyszerűbben biztosíthat hálózati prioritást és stabil rendelkezésre állást az alhálózatra csatlakozó kliensek számára, amelyeknek így nem kell több ezer másik eszközzel versengeniük ugyanazért a sávszélességért.

Mikor jöhet ez jól? Például, ha egy koncert vagy sportesemény miatt sok tízezer felhasználó tömörül kis helyen – ilyenkor külön hálózati szelet biztosítóható a jegyolvasó és POS-termináloknak a zavartalan lebonyolítás érdekében. Másik felhasználási mód a tűzöltóknak és rendőröknek dedikált hálózati szeletek biztosítása, de a technológia alkalmas extra kiberbiztonságot igénylő tevékenységekhez is, hiszen az érzékeny adatok továbbításához használt hálózati szelet elkülönül a hálózat többi részétől.

Az 5G lehetőséget adhat a mobilszolgáltatóknak, hogy értéknövelt szolgáltatásokkal növelhessék bevételeiket

„A jelentés bepillantást nyújt a jövőbe, előrejelzi milyen irányba fejlődik a mobilkommunikációs iparág a következő években, és milyen lépéseket kell tennünk a szolgáltatókkal közösen, hogy a felvázolt vízió megvalósuljon – mondta el Takács Zoltán, az Ericsson dél-és közép-európai régióját vezető alelnöke, az Ericsson  Magyarország vezérigazgatója. – A felhő alapú megoldások és más új technológiáknak köszönhetően a nagy teljesítményű hálózatok olyan szolgáltatások kialakítását teszik lehetővé a mobilszolgáltatók számára, amelyekkel a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően nagyobb bevételt realizálhatnak, mint ha pusztán a forgalmazott adatmennyiség alapján számláznának – mindez jól mutatja, miért lehet érdemes befektetni a dedikált 5G hálózatok kiépítésébe.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a mobil adatforgalom növekedése, de 2030-ig így is megtriplázódik appeared first on Műszaki Magazin.

Az 5G előfizetések száma a világ minden régiójában növekszik, és 2023 végére várhatóan átlépi az 1,5 milliárdot. Tovább emelkedik a mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom is, aminek világátlaga 2023 végére várhatóan átlépi a havi 20 gigabájtot eszközönként.

India és Észak-Amerika az élen, Közép-Európa lemaradóban

Az 5G terjedésének ütemében jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A globális éllovassá ezen a téren India lépett elő, ahol a “Digitális India” program keretében jelentős hálózatfejlesztés ment végbe, amióta 2022 októberében elindult az 5G szolgáltatás. Az 5G előfizetések száma az év végére elérte a 10 milliót, és 2028 végig várhatóan az összes mobilelőfizetés 57 százaléka használja majd az új technológiát, amivel India lesz a leggyorsabban növekvő 5G régió a világban. A korábbi előrejelzéseknél gyorsabb volt a legújabb mobilgeneráció terjedése Észak-Amerikában is – 2022 végén az egész világon itt volt a legmagasabb (41%) az 5G technológia penetrációja. A dobogó második fokán Északkelet-Ázsia (30%), a harmadikon a Perzsa-öböl menti arab államok állnak (18%).

Európában vegyes a kép. Nyugat-Európában egyelőre a 4G a domináns technológia, ötből négy előfizetést tesz ki, de az 5G előfizetések száma is megduplázódott, és megközelítette a 69 milliót, ami 13% penetrációt jelent. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában lassabb ütemben terjed a legújabb mobilgeneráció, részben a frekvenciatartományok kiosztásának hosszadalmasabb folyamata miatt, részben pedig azért, mert a fogyasztók vonakodnak a drágább készülékekre váltani. A térségben 2022 végén csupán 5 millióra rúgott az 5G előfizetések száma, ami az 1 százalékos arányt sem éri el, és az előrejelzés szerint 2028-ra érheti csupán el a 41 százalékot, ahol Észak-Amerika most tart.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom 2022-ben elérte a 118 exabájtot, FWA nélkül 93 exabájtot. Az előrejelzési időszak végére, 2028-ra utóbbi szám várhatóan 3,5-szeresére, havi 329 exabájtra nő majd. Ha azonban a VR és AR terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2022-ben 16 gigabájtra rúgott. Míg Indiában és az öbölmenti arab államokban ez a szám 26 gigabájt volt, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig 20, addig Kelet-Közép-Európában 14 gigabájt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 12, Latin-Amerikában pedig 11 gigabájt. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 71 százalékkal.

Több 5G, nagyobb szolgáltatói árbevétel

A jelentés arra is rámutatott, hogy a legérettebb 5G-s piacokon folyamatosan nő a mobilszolgáltatók bevétele.

„Az 5G technológia globális elterjedtsége átlépte az egymilliárd előfizetéses mérföldkövet, és jelentős bevételnövekedést hozott magával azokban az országokban, amelyek a legelőrébb járnak ezen az úton – mutatott rá Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója. – Erős korrelációt fedeztünk fel az 5G előfizetések számának növekedése és a szolgáltatói árbevétel között: az elmúlt két évben 7 százalékkal növelték meg a forgalmat az 5G-re épülő szolgáltatások, abban a húsz országban, ahol a legmagasabb az 5G előfizetések aránya. Ez az összefüggés világosan jelzi a technológiában rejlő értéket mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók számára.”

Pörög az FWA és a csomagajánlatok

Világszerte mindezidáig 240 mobilkommunikációs cég indított el kereskedelmi 5G szolgáltatást, és 35 dedikált hálózati architektúrára épülő, úgynevezett standalone 5G szolgáltatást. A legelterjedtebb 5G-re épülő szolgáltatások közé tartozik a fejlett mobil szélessáv (enhanced mobile broadband, EMBB, vagyis a nagy sebességű adatátvitelre és alacsony késleltetési időre épülő alkalmazások, például a nagy felbontású video streaming), a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérés, az online játék, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) alkalmazások többek között a képzés és oktatás területén.

A jelentés rávilágított arra is, hogy az 5G jelentős innovációt hozott a mobil előfizetési ajánlatok területén: egyre gyakoribb, hogy az operátorok a mobilelőfizetés mellé különböző szórakoztató platformokra – televíziós vagy zenestreaming, vagy online játék előfizetést kínálnak. Az 5G-t kínáló mobilszolgáltatóknak mintegy 58%-a él ezzel a gyakorlattal.

Világszinten több mint 100 szolgáltató kínál rögzített vezeték nélküli internetelérést (FWA) 5G hálózaton. Az FWA (a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája, különösen ott, ahol nem vagy korlátozottan áll rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatás a háztartások és vállalkozások számára) több mutatóban is dinamikusan nő. Egyre többen kínálják a szolgáltatást 5G hálózaton (40%, szemben az egy évvel korábbi 30%-kal), gyakrabban kötik adatmennyiségi korlát helyett sávszélességhez az előfizetéseket (25%), és egyre nagyobb adtaforgalom bonyolódik ilyen hálózaton (az előző évi 15,6 exabájthoz képest 24 exabájt, azaz milliárd gigabájt). A várakozások szerint 2028-ban az FWA forgalom négyötöde 5G hálózaton zajlik majd.

Az Ericsson Mobility Report 2023 júniusi kiadásának részletes cikkei:

• A forgalmi mintázatok hatása a hálózat fejlődésére
• Új, differenciált szolgáltatások 5G hálózatokon keresztül
• AR hálózatokon (kibővített valóság) használat elterjedése mobil hálózatokon
• A mobil hálózati élmény új szinte lép: felkészülés a szolgáltatás innovációkra

Az Ericsson június 21-én, szerdán 18:00 (CEST) órakor webinár keretében mutatja be a jelentést. A csatlakozáshoz regisztráljon itt.

A teljes 2023 júniusi Ericsson Mobility Report ezen a linken tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túl az egymilliárd 5G előfizetésen appeared first on Műszaki Magazin.

Az 5G technológiában élen járó Ericsson Connected Energy Utilities című jelentése számos példával illusztrálja, milyen kiemelt szerepet tölthet be a szektorban a mobilkommunikáció a teljes értékláncon keresztül.

Az energiaszektor számára a folyamatosan növekvő energiaigény kezelése egyre komolyabb kihívást jelent, mely egyre komplexebben üzemelő energiahálózatokat is feltételez egyben. Ezek felépítésében és működtetésében juthatnak komoly szerephez a mobilhálózatok, mutat rá az Ericsson friss riportja, mely számos iparág már működő példáján keresztül szemlélteti, hogy például az áramhálózatok digitalizációja milyen kézzelfogható előnyökkel járhat.

A mobiltechnológia és az 5G számos területen előrelépést hozhat

Hatékonyabb kommunikáció. Az energiatermelői oldalon az egyik legkézenfekvőbb modernizációs lépcsőfok a kommunikációs rendszerek lecserélése, digitalizációja. A közműhálózatok üzemeltetése során például a mai napig elterjedt kommunikációs módszer a walkie-talkie-k használata, pedig egy 4G-s vagy 5G-s privát hálózattal nagy rendelkezésre állású, biztonságos és minden igényt kielégítő adatcsere-folyamatot lehet kiépíteni, melyben a beszédátvitel mellett szerepet kaphatnak a modernebb kommunikációs formák (képek, videók átvitele, videohívást stb).

Hatékonyabb hibamegelőzés és karbantartás. A karbantartási fázisok és az üzembiztonság terén a prediktív karbantartás egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat, mely során a rendszerbe ágyazott szenzorok adatait elemezve észlelhet és javíthat egy potenciálisan felmerülő problémát egy szolgáltató, még mielőtt a hiba eszkalálódna és ügyfelek tömegeit érintené.  Az Ericsson és az Arthur D. Little intézet által közösen elvégzett kutatás például rámutat, hogy a prediktív-alapú karbantartás akár 25%-kal is csökkentheti egy generátor vagy erőmű éves, karbantartásra fordított idejét, így a rendszerek tervezett leállításával keletkező veszteség is lényegesen csökkenhet. A karbantartó személyzet munkáját is egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a távolról elvégzett vizsgálatok, ahol például drónok mobilhálózatokon keresztül kommunikálva térképezhetik fel az áramfejlesztők és különböző infrastruktúra-elemek állapotát, állagát.

Kevésbé veszélyes vagy kockázatos karbantartási műveletek. Az erőművek és különféle áramfejlesztő berendezések rendkívül veszélyes terepnek számítanak a karbantartó-üzemeltető munkatársak számára, akiknek a biztonsága szintén jelentős mértékben növelhető a mobilkommunikáció segítségével. A dolgozók így különféle szenzorokkal ellátott öltözeteket, illetve VR/AR headseteket viselhetnek munka közben, melyek valós időben küldhetnek a mobilhálózatokon keresztül képeket és adatokat elemzés céljából.

Növelhető reakcióidő, okosabb hálózatok. Az áramhálózat apróbb, alig néhány perces kimaradásait a legtöbb szolgáltató észre sem veszi, pedig ezek száma a statisztikák szerint egyre nő, ezzel egyre nagyobb bosszúságot okozva a felhasználóknak. A hálózati hibák automatikus felderítése és központi kijelzése drámaian csökkenti a hálózatüzemeltetők reakcióidejét, akik a gyors átterheléssel lényegesen gyorsabban, szinte észrevétlenül tudnak reagálni a rövid kimaradásokra. Az áramhálózat-üzemeltetőknek emellett fel kell készülniük arra is, hogy a meglévő hálózatokon jelentkező változó fogyasztási és betáplálási igényt rugalmasan tudják kezelni. Ehhez elengedhetetlen az “okos hálózat” létrehozása, mely képes automatikusan kezelni a fenti fogyasztásiigény-változások, illetve esetleges hálózati kiesések során keletkező átirányításokat.

Gyorsabb és hatékonyabb kommunikáció a végfelhasználókkal, takarékosabb energiafelhasználás. A mobilhálózati kommunikáció azoknál a rendszereknél is szerephez juthat, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztóval, vagy fogyasztói végponttal – hívja fel a figyelmet a kutatás. Így például a hálózathoz tartozó, az üzemeltető által fenntartott elektromosautó-töltők mobilhálózatokon keresztül kommunikálva jelezhetik a fogyasztóknak a töltőállomás éppen aktuális foglaltságát, illetve a töltő és az autó kapcsolatát, a töltési folyamat előrehaladását. A fogyasztók részéről természetes válaszreakció a drasztikusan növekvő energiaárakra a fogyasztás visszafogása mellett a fogyasztás mértékének ellenőrzése iránti igény. Ebben segíthetnek a távolról elérhető okosmérők, melyek nem csak a fogyasztás nyomon követésére alkalmasak, hanem a megfelelő háttérrendszerekkel kiegészítve a fogyasztó egyéni szokásait figyelembe véve adhatnak takarékossági tanácsot.

„Az új- és megújuló energiaforrások szerepének növekedésével egyre komplexebbé való áramhálózatok biztonságos, stabil és optimális üzemeltetéséhez elengedhetetlen tűnik, hogy a meglévő rendszereket a szolgáltatók egyre teljesebb mértékben digitalizálják. Különösen fontos ez most, amikor a világ számos régiójában igen komoly energiakrízis fenyeget, melyre gyors, megnyugtató választ kell adniuk az üzemeltetőknek. Ebben már rövid távon is sokat segíthet a hatékonyabb üzemeltetés, energiatakarékosabb hálózati felhasználás terén a mobil és 5G technológia”

– mondta el Koustuv Ghoshal, az Ericsson közművekért felelős vezetője. „A mobilhálózati kommunikáció és az 5G az áram-közművek jövőjének meghatározó részévé válhat, megoldást nyújtva az energiaellátás minden, kommunikációs folyamatokkal összefüggő kihívására” – tette hozzá a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket appeared first on Műszaki Magazin.

A közlekedéstől és logisztikától az építőiparon át a gyártásig és mezőgazdaságig Magyarországon is számos ágazatban érdemes lenne kihasználni a fejlett távközlési infrastruktúrákban és kapcsolódó 5G szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket – egyes ágazatokban a cégek több mint fele már érdeklődik ehhez kapcsolódó egyedi megoldások iránt.

Az 5G bevezetésének felgyorsítását célzó nemzeti innovációs hálózat, a UK5G az Egyesült Királyságban 300 vállalkozás körében végzett felmérést, amelyből kiderült: a cégek 70 százaléka már használja az 5G-t vagy tervezi annak bevezetését. Bár a megvalósítás előtt állnak akadályok – ezek közül a legnagyobb az infrastruktúra költsége –, a vállalkozások már készülnek az 5G előnyeit teljes mértékben kihasználó tervek kialakításával.

A megkérdezettek csaknem háromnegyede (73%) úgy gondolja, hogy tisztában van az 5G előnyeivel, 70%-uknak pedig van is terve arra vonatkozóan, hogyan fogja használni azt a versenyelőny elérése érdekében. Az 5G-innováció érettségét bizonyítja, hogy a technológia által kínált eredményeket a vállalkozások meg is értik: kétharmaduk (66%) például úgy véli, hogy az 5G pozitívan fog hozzájárulni a vállalati fenntarthatósági erőfeszítéseikhez, illetve segít javítani az ügyfélélményt (65%).

„A digitalizáció alapja a fejlett távközlési infrastruktúra, amely szélessávú adatkapcsolatot biztosít mindenhol, ahol az szükséges. Ez jelenthet egyszerűen megfelelő kültéri és beltéri mobilhálózati lefedettséget – távoli vagy elzárt területen is –, de felhasználástól függően akár priváthálózatot, 5G képességet is. Ez a dolgok internete kihasználásával átalakíthatja az üzleti modelleket és új bevételi forrásokat teremthet számos szektorban – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója. – Integrált távközlési infrastruktúra-szolgáltatóként képesek vagyunk mobilszolgáltatótól független infrastruktúrát kiépíteni és üzemeltetni, ahol erre van igény.”

A privát 5G hálózatok alkalmazása több iparágban számos előnnyel jár. A mezőgazdaságban például az okosfarm-megoldások – az automatizált energiaellátás, öntözés vagy takarmányozás, a hőmérséklet vagy a nedvesség szenzoros követése, a kamerarendszerek és drónok alkalmazása – rugalmasabbá, megbízhatóbbá, így hatékonyabbá teszik a termelést. Az iparban a tervezéstől az üzemeltetésig és karbantartásig alkalmazhatók az 5G hálózatok. Az intelligens gyárak ki tudják használni az olyan technológiák előnyeit, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia vagy a hibaelhárításnál alkalmazott kiterjesztett valóság. A nagy léptékű gép-gép kommunikáció a minimálisra csökkenti az emberi hibákat. A közlekedésben az 5G az utakat biztonságosabbá és környezetbarátabbá, a vállalkozások logisztikáját, flottakezelését és készletellenőrzését pedig költséghatékonyabbá teheti. Az építőiparban – legyen szó irodaházról, lakóházról vagy ipari létesítményről – alapelvárás a stabil szélessávú kapcsolat rendelkezésre állása. Egy városnegyed komplex fejlesztése esetén a hálózati infrastruktúrára támaszkodva életminőséget javító okosszenzoros és gépi látás alapú megoldások is kiépíthetők, amelyekkel például automatizálható a terület védelme vagy intelligens épületmenedzsment és parkolási rendszer alakítható ki.

Az Egyesült Királyságban akadnak még a vállalkozásokat a beruházásokban vagy az 5G-ben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásában akadályozó tényezők. A válaszadók 63 százaléka az infrastruktúra, a telepítés és az integráció bonyolultságát és költségeit nevezte meg a legnagyobb leküzdendő kihívásként. A telepítés költségei mellett továbbra is problémát jelent, hogy a szervezetek még mindig nem értik teljesen, hogyan kell az 5G megoldásokat kiépíteni – ez a vállalkozások több mint fele (53%) szerint gátló tényező.

Az UK5G kutatása szerint ezen kihívások ellenére 2023-ig a vállalkozások 45 százaléka tervez 5G-beruházást. Ehhez igazodva a vezetők aktívan érdeklődnek a sikeres bevezetést támogató információk és tapasztalatok iránt. Csaknem kétharmadukat (66%) az 5G iparágspecifikus előnyei ösztönöznék a beruházásra, saját bevallásuk szerint azonban a technológiai vezetőknek edukációra van szükségük a területen: ötből majdnem három (58%) további útmutatást szeretne arról, hogyan integrálható az 5G a meglévő infrastruktúrákhoz, több mint felük (51%) pedig a bevezetést segítő legjobb gyakorlatokat szeretné megismerni. A szervezetek a technológiai és távközlési ipartól is segítséget várnának: 46 százalékuk úgy gondolja, hogy a nagy technológiai vállalatok, 40 százalékuk szerint pedig a mobilhálózat-üzemeltetők feladata lenne megértetni, hogyan lehet az 5G-t kereskedelmileg életképes módon bevezetni.

Magyarországon is kitapinthatóan növekvő kereslet van az üzleti vállalkozások tényleges igényeire épülő, olyan testre szabott távközlési infrastruktúra-megoldásokra, amelyek a mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltatási szinten túl képesek egyedi minőségi követelményeknek is megfelelni. Így például egy nagyberuházás keretében megépülő gyár, ipari park, vagy szálloda, irodaház, de akár lakópark is megfogalmazhat csak egyedi távközlési infrastruktúrafejlesztéssel teljesíthető konkrét elvárásokat. Emellett előfordul, hogy működő funkcionalitáshoz kapcsolódóan jelentkezik fejlesztési igény – amikor például a rendezvényközpont versenyképessége növelése érdekében nagyobb figyelmet szán a stabil és gyors szélessávú adatkapcsolat rendelkezésre állásával járó jobb ügyfélélményre. „A CETIN saját tapasztalata, hogy az érintett iparágakban a vállalkozások több mint fele már érdeklődik ilyen megoldások iránt. Mi ebben az edukációs folyamatban aktív szerepet vállalunk” – tette hozzá Kübler-Andrási Judit.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5G-t vagy szélessávú infrastruktúrát igénylő egyedi megoldások appeared first on Műszaki Magazin.

A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérések terjedése gyorsabban nő a vártnál.

Az 5G korai felhasználásának egyik motorja az FWA – a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája –, különösen azokban a régiókban, ahol nem vagy korlátozottan állnak rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatások a háztartások és vállalkozások számára. Az előrejelzések szerint 2022 és 2028 között évi 19 százalékkal nő majd és 2028 végére eléri a 300 milliót az ilyen típusú kapcsolódások száma, köszönhetően többek között a technológia gyors terjedésének Indiában és más feltörekvő országokban. A jelentésben vizsgált bő 100 országban a mobilszolgáltatók háromnegyede kínál FWA szolgáltatást. Közel egyharmaduk biztosítja ezt 5G-n, szemben az egy évvel ezelőtti egyötöddel. Az új FWA bevezetések 40 százaléka feltörekvő piacokon történt az elmúlt évben.

A leggyorsabban növekvő generáció, lemaradó Európa

Az 5G előfizetések száma összességében 110 millióval nőtt 2022 júliusa és szeptembere között, és elérte a 870 milliót. A korábbi előrejelzésekkel összhangban várhatóan az év végére ez a szám eléri az 1 milliárdot – két évvel korábban, mint amennyi időre ugyanehhez a mérföldkőhöz annak idején a 4G technológiának szüksége volt indítása után. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az 5G a valaha leggyorsabban terjedő mobilhálózati technológia, köszönhetően annak, hogy a gyártók kínálatában széles körben állnak rendelkezésre 5G képes telefonkészülékek, hogy az árak gyorsabban csökkennek, mint korábban a 4G esetében, illetve Kína korai nagyszabású 5G bevezetéseinek.

Észak-Amerikában és Északkelet-Ázsiában továbbra is erőteljes az 5G növekedése, ezekben a régiókban 2022 végére elérheti a 35 százalékot a technológia elterjedtsége. Nyugat-Európában ez a száma csak 11 százalék körül alakul, Kelet- és Közép-Európa lemaradása pedig még nagyobb, itt az idén még néhány százaléknyi marad az 5G penetrációja. Globálisan eddig 230 mobilszolgáltató indította el 5G hálózatát és 700 telefonkészülék került a piacra, amely támogatja az új technológiát. 2028 végére 5 milliárd 5G előfizetés várható, az összes előfizetés 55 százaléka. A technológia a világ lakosságának 85 százaléka számára lesz elérhető, és a mobil adatforgalom 70 százalékát bonyolítja majd le.

Fókuszban az energiatakarékosság

„A mobilszolgáltatók folytatják az 5G hálózatok lendületes kiépítését, és a rögzített vezeték nélküli elérés is egyre gyorsabban terjed – mindeközben a globális mobilhálózati adatforgalom kétévente megduplázódik. Az Ericsson Mobility Report legújabb kiadásából az is kiderül, hogy a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében a szolgáltatók törekednek az energiahatékony új generációs rádiós eszközök és hálózati szoftverek mielőbbi telepítésére, a megújuló energiaforrások fokozott használatára és a telephelyi infrastruktúra intelligens működtetésére”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója.

A 4G előfizetések száma az előrejelzések szerint 2022 végére eléri az 5,2 milliárdos csúcsot, de ez 2028 végére 3,6 milliárdra csökken, mivel az előfizetők 5G-re váltanak. A becslések szerint 2022 végére a mobil előfizetések száma meghaladja a 8,4 milliárdot; ez a szám 2028-ra várhatóan 9,2 milliárdra nő. A legtöbb előfizetés okostelefonhoz fog kapcsolódni továbbra is. Az idei év végén 6,6 milliárd előfizetés működik, ennek 79 százaléka okostelefonhoz kötődik.

A legutóbbi jelentés a környezeti hatások csökkentésének fontosságára is felhívja a figyelmet. A távközlési szektor kulcsszerepet játszik a globális fenntarthatósági célok elérésében, mind saját kibocsátásának mérséklése, mind más iparágak szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése révén. A környezeti hatások csökkentését az teszi lehetővé, hogy a hálózatok intelligens korszerűsítése révén az energiafelhasználás nem nő az adatforgalommal megegyező ütemben.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom az elmúlt két évben megduplázódott. A mobilhálózati adatforgalom (az FWA nélkül) az előrejelzési időszak alatt mintegy négyszeresére nő, a 2022 végi havi 90 exabájtról (milliárd gigabájtról) 2028-ban havi 325 exabájtra. Ha azonban a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) szolgáltatások terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2023-ban várhatóan eléri a 19 gigabájtot; ez 2028 végére 46 gigabájtra nő. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 70 százalékkal.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A nehéz gazdasági környezet ellenére is töretlen az 5G terjedése appeared first on Műszaki Magazin.

Világszerte jelentősen bővült az 5G üzleti-ipari felhasználása, csak Kínában egy év alatt 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek technológia alkalmazásához kapcsolódó piaci bevételek, az 5G mára érett technológiává vált.  Emellett a lakossági szegmensben is egyre szélesebb körben terjednek az ötödik generációs technológiára épülő, például kiterjesztett valóságot használó, vagy a szemüveg nélküli 3D-s filmnézésre alkalmas megoldások. A Huawei Technologies Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációt. A vállalat az új eszközeivel már közeljövőben képes lesz másodpercenként 100 terabyte adatátviteli sebességet biztosítani.

Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációit a Huawei Technologies. A vállalat 5G kamionja a „Lighting Up the Future” című kiállítás része, melynek célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a társadalom növekedését, fejlődését segítő legújabb technológiákat. „A kiállítás azt mutatja be, hogy napjainkban az 5G már nem egy újdonság, hanem egy érett technológia” – mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies Hungary vállalati megoldások igazgatója. „– Az 5G kamionban olyan felhasználási módokat szemléltetünk mind a lakossági, mind az üzleti szegmensben, amelyek nemcsak különlegesek, de teljes iparágak digitális átalakulását hozzák el.  Az 5G az ipar digitalizációjával nagyon komoly üzleti potenciált, új bevételi lehetőséget is jelent az internetes/hálózati megoldások piacán, ahol a lakosság körében a fejlett országokban gyakorlatilag elértük a maximális penetrációt.”

Az 5G piaca világszerte jelentős növekedésben van, csak Kínában az ötödik generációs mobiltechnológia üzleti-ipari alkalmazásaihoz kapcsolódó szolgáltatói bevételek 2020-ról 2021-re, év alatt, 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek. Noha az 5G üzleti felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár, több iparágban már üzemszerűen működnek ilyen megoldások. Októberben adták át a fényeslitkei East-West Gate terminált, amely az óriásdaruit teljes mértékben 5G technológiával, távolról irányítja, a Huawei pátyi logisztikai és gyártóközpontjában pedig folyamatosan újabb, a gyártást és a logisztikai műveleteket támogató alkalmazásokat – legújabban egy konténereket mozgató kollaboratív robotot – kapcsolnak rá a privát 5G hálózatra. Az Európai Ellátó Központban az 5G-re épülő okos megoldások bevezetése óta közel 30 százalékkal nőtt a logisztikai hatékonyság, ami részben magának a hálózatnak, részben azoknak az alkalmazásoknak köszönhető, amelyeket az új hálózat adta képességekre építve telepítettek.

Az 5G kamion lehetőséget adott az ipari digitalizációs újítások kipróbálására is, többek között az „5G Harbor Experience” szimulátor formájában, ahol a látogatók első kézből próbálhatták ki, milyen egy teljesen automatizált logisztikai terminál üzemeltetése: az érdeklődők távvezérlés segítségével egy hajómakettből pakolhattak ki konténereket, kipróbálhatták a darukezelést, és egy QR kódon keresztül – az adatokat a képernyőre vetítve – arról is megbizonyosodhattak, mi a konténerek tartalma, és azok jó helyre kerültek-e.

360 fokos élmény 5G-vel

A lakosság körében most kezdenek el terjedni azok az elsősorban a szórakoztatás szolgáló alkalmazások, amelyek már kihasználják az 5G előnyeit, a nagy letöltési és feltöltési sávszélességet és az alacsony késleltetést. Németországban már az egyik szolgáltató kínálatában elérhető olyan, a kiterjesztett valóságot (AR – Augmented Reality) használó megoldás, amely sportesemények, például focimeccsek nézéséhez kínál teljesen új felhasználói élményt. Az okostelefonhoz csatlakoztatott AR szemüveggel nemcsak a meccs követhető nyomon, hanem a képen a felhasználó folyamatosan, tetszése szerint figyelemmel kísérheti a csapatszintű vagy egyéni statisztikákat, vagy a mérkőzés különféle adatait.

Az 5G sávszélessége nélkül nem működne az a Huawei által bemutatott úgynevezett Naked-Eye 3D megoldás sem, amely külön szemüveg segítsége nélkül, az okostelefon kamerarendszerét használva vetít térbeli 3D-s videót a felhasználó elé. Szintén az ötödik generációs mobiltechnológiát használja az a 360 fokos, például egyedi sportközvetítésekre használható kamera, amely valós időben képes videóstreamet adni úgy, hogy a néző választhatja ki, és állíthatja be, melyik nézőpontot szeretné nézni.

Gigabit internet minden helyiségben

A Huawei 5G kamionja egyéb modern technológiai újdonságoknak is helyet adott. A vállalat egy olyan passzív optikai fejlesztést mutatott be, amely az FTPR („Fiber to the Room”) kapcsolat segítségével például egy irodaház bármely helyiségében képes gigabites kapcsolatot lehet létrehozni. Ehhez kapcsolódik a vállalat egyik legújabb innovációja, egy olyan kompozit kábel, amely egyszerre biztosítja a hálózati eszközök – jelsugárzók, jeladók – számára az adatátvitelt és az áramellátást is.  Ezzel a megoldással tudják az épület minden helyiségében biztosítani a gigabites internetet és a nagy sávszélességet. Szintén a Huawei újdonsága egy „láthatatlan” optikai kábel, ami szinte bármilyen módon hajlítható és rögzíthető, lehetővé téve a gyakorlatilag láthatatlan, fúrás nélküli kábelezést az épületben.

„A Huawei üzleti stratégiájának egyik fókuszpontja a kutatás-fejlesztés, amely nemcsak termék innovációt jelent, hanem olyan alapkutatási tevékenységeket is, ami például az anyagtudományhoz köthető”

– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies vállalati megoldások igazgatója.

„Ennek köszönhetően tudunk olyan speciális anyagokkal dolgozni, amelyek saját fejlesztésen alapulnak, és egyediek a piacon.”

Így lesz egy nagy szobából egyetlen kis kapcsolószekrény

A vállalat a nagy távolságú optikai adatátvitellel kapcsolatos fejlesztései között bemutatta az „All Optical Switching” megoldását, amely drasztikus hely- és energiamegtakarítást tesz lehetővé a távközlési szolgáltatók számára. A megoldás a nagysebességű optikai kábelek leágazásainál, a csatornaváltásokhoz szükséges kapcsolóközpontok (switching center) kiváltására kínál megoldást – egy szobányi méretű helyiségből egy kapcsolószekrénybe költöztetve a szükséges eszközöket. A technológiával a feladatot teljes mértékben optikai úton, interfész váltás nélkül tudják megoldani úgy, hogy a korábbi 10 százalékára csökkentik a helyigényt, és 60 százalékkal mérsékelik a kommunikációs központ energiafelhasználását.

A Huawei legújabb innovációival már a közeljövőben szeretné elérni, hogy 100 terrabit/sec adatátviteli sebességet tudjon biztosítani optikai kábelen. Jelenleg a piacon kapható eszközeikkel elemi szálanként 400 gigabit adatsebességet tudnak elérni, és már elkészült az a prototípus is, ami ennek a duplájára, 800 gigabitre képes. Mivel több mint száz szál van egy optikai kábelben, ezért már a közeli jövőben képesek lehetnek a jelentős mérföldkőnek tekinthető 100 terrabit/sec adatátviteli sebességre.

A jövő technológiáinak építői

Az 5G kamionban zárult a Huawei Technologies „Seeds for the Future” elnevezésű, egyetemistáknak szóló idei tehetséggondozó programja. A 2014-ben indított program keretében,  nyolcnapos képzés során a hallgatók számos modern technológiával ismerkedhetnek meg, és olyan területeken gyarapíthatják tudásukat, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a felhőalapú számítástechnika. Az elsődleges cél, hogy a hallgatók valós, gyakorlati ismereteket szerezhessenek a világ egyik vezető technológiai vállalatától, ezzel is közelítve egymáshoz az egyetemen megszerzett ismereteket és az iparág által megkövetelt készségeket. Idén novemberben közel negyven hallgató végezte el a képzést, túlnyomórészt az Óbudai Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemről, a győri Széchenyi István Egyetemről, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egy év alatt háromszorosára nőtt az 5G üzleti alkalmazásainak piaca appeared first on Műszaki Magazin.

A gazdasági nehézségek dacára jövőre ugrásszerűen megnőhet azoknak az előfizetőknek a száma, akik már 5G-képes telefonnal és mobilos díjcsomaggal is rendelkeznek. Az újonnan csatlakozó tömegek elvárásai azonban máshogy alakulnak majd, mint a technológiát elsőként „befogadó” felhasználóké – erre hívja fel a figyelmet az Ericsson eddigi legnagyobb szabású, fogyasztók körében elvégzett kutatása.

Több mint három év telt el a kereskedelmi 5G hálózatok globális elindulása óta, az iparág pedig mostanra éles választóvonalhoz érkezett, miután az új generációs mobilhálózatokat a technológiai vívmányok iránt fogékonyabb „úttörő” felhasználók után a tömegek is kezdik elfoglalni.

Az újonnan csatlakozó felhasználók igényeinek, illetve a szegmens jövőre várható teljesítményének feltérképezésére vállalkozott az eddigi talán legátfogóbb kutatásában az Ericsson ConsumerLab, mely idén április és július között 37 ország 49 100 felhasználójának véleményét kérte ki online kérdőívében.

A kutatás – amely itt tölthető le teljes terjedelmében – azonosít hat kulcsfontosságú trendet is, melyek meghatározzák majd az 5G-s mobilkommunikáció rövid- és középtávú jövőjét.

1. Az 5G válságálló

A minden régióba, minden országba begyűrűző infláció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a kamatemelkedés a technológiai ipart sem hagyta idén érintetlenül. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az előfizetők egy jelentős része a nehézségek ellenére is lecserélné 2023-ban 4G-s készülékét és előfizetését egy 5G képes megoldásra. Ez az felmérés szerint az okostelefon-felhasználók mintegy 30%-át, azaz globálisan több mint 510 millió ügyfelet jelenthet, jóllehet ezek eloszlása a válsághelyzet hatásaitól függően régiónként egyenleten lehet.

Fontos szempont, hogy az előfizetők 82%-a nem kíván a nehézségek dacára sem lemondani a gyors szolgáltatáselérést biztosító mobilinternetről, tízből nyolc előfizető pedig még a spórolás miatt sem váltana vissza 4G-s elérésre, miután huzamosabb ideig megtapasztalta az 5G-s hálózatok előnyeit.

2. Növekvő elvárások

Ahogy az 5G fokozatosan a tömegek hálózatává válik, úgy változnak meg a felhasználók igényei is az új generációs technológiával kapcsolatban. Az újonnan csatlakozó előfizetők számára – a korábbi felhasználókhoz képest – átlagban kétszer fontosabb szempont a szolgáltatáslefedettség, míg az 5G-s úttörők elsősorban az innovatív szolgáltatások és új készülékek miatt váltottak technológiát.

3. Tényleges 5G-elérés, ez az új elégedettségi mutató

Ha egy előfizető 5G-képes készülékkel és 5G-s díjcsomaggal egyaránt rendelkezik, akkor joggal várja el, hogy azokat megfelelően ki is tudja használni, és minél nagyobb területen, minél gyakrabban teheti ezt meg, annál magasabb értéket majd a fogyasztói elégedettség. Azaz nem elegendőek – főleg az újonnan csatlakozó felhasználók számára – a lakossági szolgáltatáslefedettségre vonatkozó, olykor hangzatos ígéretek, az ügyfelek tényleges tapasztalatai a mérvadóak – derül ki a válaszokból.

A ConsumerLab felmérése szerint bár a legtöbb piacon a lakosságra levetített 5G-s lefedettség aránya eléri a 60%-ot, az 5G-s készülékekkel és díjcsomagokkal rendelkezők csupán harmada csatlakozik az esetek többségében ténylegesen 5G-s hálózathoz. A kutatás szering a tényleges hálózatelérés növelése az egyik legmeghatározóbb ügyfélelégedettség-növelő hatás lehet, amelyre érdemes lesz figyelni a távközlési- és mobil szolgáltatóknak.

4. Út az audiovizualitás jövőjéhez

Az 5G-s felhasználók lényegesen több digitális tartalmat fogyasztanak, mint a 4G-előfizetők, amit jól mutat, hogy 2020-hoz képest – a 4G-s előfizetőkhöz viszonyítva – mostanra kétszer annyi 5G-s ügyfél fizet elő legalább három digitális szolgáltatásra. A legnagyobb növekedés a kiterjesztett valóság (AR) és HD/4K-s tartalmak fogyasztásában volt érzékelhető az 5G-s előfizetők körében.

5. Változó igények, változó ajánlatok

Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. A kutatás szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az 5G-s elérések esetén igény szerint – akár ideiglenesen – gyorsabb hálózati elérést használhassanak, míg 88%-uk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgálásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR vagy a virtuális valóság (VR), esetleg a cloud gaming (játékok streamelése a felhőből).

6. AZ 5G megágyazhat a metaverzumnak

Korunk egyik meghatározó technológiai fejlődési iránya a metaverzumok megjelenése, melyre az 5G-s felhasználók nyitottabbak, legalábbis erre utal, hogy azokkal a tevékenységekkel – például játék, vásárlás, virtuális valóság – , melyek a metaverzum alappilléreit jelenthetik, egy 5G-s előfizető hetente átlagosan egy órával több időt tölt, mint egy 4G-s felhasználó. Ez a percepció az előfizetők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, legalábbis a felmérésben megkérdezettek 60%-a szerint ahhoz, hogy a metaverzum valósággá váljon, mindenképpen szükség van az 5G-re.

„A kutatási adatainkból úgy tűnik, hogy az 5G-s hálózatok elterjedése a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára jövőre sem torpan meg, sőt, az új generációs infrastruktúra éppen ebben az időszakban érhet el egy fontos fejlődési szakaszába, mely után kritikus tömegek számára is hozzáférhetővé válhat – mondta el Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője. – A jövő év végére az újonnan csatlakozókkal együtt az Ericsson a korábbi előrejelzéseknek megfelelően 1,6 milliárd 5G-s felhasználóval számol. Idén év végére a teljes 5G-s felhasználói bázis átlépheti az egymilliárdos határt, arányaiban többségében az Ázsiában és az Egyesült Államokban élő előfizetőkből összeállva.”

The post A válság ellenére is száguldani fog jövőre az 5G appeared first on Műszaki Magazin.

A Széchenyi István Egyetem újabb mérföldkőhöz érkezett az 5G alkalmazási lehetőségei és az önvezető járművek kutatása terén. A győri mérnökök sofőr nélkül irányítottak egy személyautót a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus mobilhálózat segítségével.

Az 5G Campus mobilhálózat hatalmas lehetőségeket rejt magában, és ezek kiaknázása nagymértékben függ az olyan kutatásoktól, melyeket az innovatív szemléletmódjáról ismert Széchenyi István Egyetemen végeznek. Az intézmény az autonóm közlekedési rendszerek fejlesztésében is meghatározó szereplő. Az e két területen elért látványos eredményeket szemléltette az a 2022. szeptember 30-i, a IV. ZalaZONE Innovációs Nap keretében megtartott bemutató, amelynek során sofőr nélkül haladt végig a tesztpályán a fejlesztő csapat által a győri laboratóriumból, távvezérléssel irányított személyautó.

A szenzorokkal ellátott gépjármű érdekessége, hogy nemcsak önvezető módszerek fejlesztésére használható, hanem távirányíthatóvá is tehető. A Hungaroringen szeptember 23-án bemutatotthoz hasonlóan a továbbfejlesztett és most demonstrált megoldásban is kulcsfontosságú szerepet játszik a hálózati kommunikáció, mivel miközben a kommunikáció zajlik, az autó mozgásban van, azaz akár több métert is megtehet a szenzorok jelzései és az arra megkapott reakciók között. A válaszidőt a rádiós szakaszon sikerült 6 ezredmásodperc alatt, a Zalaegerszeg–Győr távolságon pedig 10 ezredmásodperc körül tartani, amihez a Magyar Telekom szakemberei dedikált rádiós és maghálózati erőforrásokat biztosítottak több, 3,5 GHz-en működő cellán 5G technológia segítségével. Ehhez felhasználták a korábban már bemutatott 5G Campus mobilhálózat szeletelés technológiáját.

„A mérnökök egy közúti, közel kéttonnás autót 60 kilométer/óra sebességre gyorsítottak, majd visszalassítva a ZalaZONE tesztpálya kanyargós aszfaltját követve vezették végig az autót, hasonlóan ahogy egy átlagos városi közlekedési esetben történne. Ezt a megoldást a kutatók és a mérnökök az élő hálózat hangolásával valósították meg, és nem speciálisan erre a célra telepített hálózati eszközök segítségével. A távvezérléshez és a biztonságos működéshez kimagaslóan fontos a hálózat stabil elérhetősége és a szükséges erőforrások – mint az adatátviteli sávszélesség és az alacsony késeltetés – biztosítása”

– mondta el Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője.

Az autó közvetlen irányítását az 5G Campus mobilhálózaton érkező parancsok alapján, a benne elhelyezett fedélzeti egység fordította le úgynevezett „CAN üzenetekre”, ezek vezérelték az autót. Ezzel párhuzamosan a tetőn elhelyezett kamera képét kis késeltetéssel közvetítették Győrbe az egyetemre, ahol az operátor teljes kontrollal bírt az autó felett. A járműtől légvonalban több mint 100 kilométer távolságra ülő „sofőrt” egy virtuális pályán segítette még a precíziós GPS-szerkezet által küldött adatok vizualizációja, valamint annak folyamatos visszajelzése a kormányszög és a pedálok állapotáról.

„A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szereplő az olyan, a jövőt nagymértékben formáló területeken, mint az 5G hálózat vagy az autonóm járművek és közlekedési rendszerek kutatása. A legmodernebb technológiák fejlesztésével is a térség és hazánk versenyképességének erősítéshez kívánunk hozzájárulni. Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben olyan kiváló partnerek együttműködése segít bennünket, mint például a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország. Gratulálok a fejlesztőknek ehhez a nagyszerű sikerhez”

– értékelte az eredményt dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a közös mérések és munkák során a Széchényi István Egyetem kutatói és mérnökei egy következő szintre léptek, és valós, távolról elvégzett autóirányítást mutattak be a Telekom 5G Campus mobilhálózatán keresztül. Az 5G hálózat széles körű alkalmazhatóságát és flexibilis lehetőségeit mutatja, hogy a Telekom munkatársainak a ZalaZONE-on végzett teszthez elég volt a már meglévő, felszerelt, 3,5 GHz-en működő 5G cellákon szoftveres módosításokat és finomhangolásokat elvégezni. A korábban kialakított, de a mostani demo igényei alapján módosított SIM-kártyákkal, rádiós, core hálózati és IP-adatátviteli rendszerrel ki tudták szolgálni az önvezető autózás kétirányú, alacsony késleltetésű és mégis megbízható hálózati igényét”

– mondta dr. Taszner István, a Magyar Telekom Mobile Access Tribe vezetője.

The post Győrből 5G hálózaton irányították a ZalaZONE-on közlekedő személyautót appeared first on Műszaki Magazin.

Megjelent az Ericsson friss jelentése: Észak-Amerika és Ázsia továbbra is előzi Európát

Az Ericsson friss tanulmánya szerint 2022 végére eléri az egymilliárdot az 5G előfizetések száma, elsősorban Észak-Amerika és Északkelet-Ázsia gyors növekedésének köszönhetően, miközben az öreg kontinensen lassabban terjed a kommunikációt és gazdaságot átformáló technológia. A világjárvány alatt felgyorsult a digitalizáció, így a gazdasági és geopolitikai nehézségek ellenére az elmúlt két évben duplájára nőtt a mobil adatforgalom. A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy az adatforgalomnak jelenleg a 69 százalékát videós tartalmak teszik ki, ami öt éven belül 79 százalékra nőhet.

A világgazdasági nehézségek és az ukrajnai háború miatt a korábban vártnál 100 millióval kevesebb lehet az 5G előfizetések száma 2022 végén globálisan, de várhatóan így is átlépi majd az egymilliárdos határt – derül ki az Ericsson Mobility Report legfrissebb kiadásából. A mobilhálózatok legújabb generációja továbbra is rohamléptékkel terjed, világszerte már 210 mobilszolgáltató cég indította el 5G hálózatát, így az Ericsson várakozása szerint öt év múlva már 4,4 milliárd 5G előfizetéssel számol, ami az akkori, összesen 9,1 milliárd mobilelőfizetés közel felét teszi majd ki.

Jelentősek a regionális különbségek

A növekedésben továbbra is jelentős földrajzi különbségek figyelhetők meg. Míg Észak-Amerikában és Ázsia északkeleti részén – elsősorban Kína, Dél-Korea és Tajvan gyors növekedésének köszönhetően – már idén minden ötödik mobilelőfizetés 5G-s lesz. Ugyanez az arány Nyugat-Európában csak 6%, míg Közép-Kelet-Európában még az 1%-ot sem éri el. Ám míg a kontinens nyugati fele a következő öt évben várhatóan felzárkózik az éllovas térségekhez, szűkebben vett régiónkban szerényebb növekedés várható, ami a jelentés szerint részben a lassabb frekvenciakiosztásnak, részben a fogyasztók vásárlóerejének tudható be, ami kevésbé ösztönzi a fejlesztésre a piaci szereplőket

Megállíthatatlanul nő az adatforgalom

A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben a COVID-19 járvány alatt a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 93 exabájtot (kb. 100 milliárd gigabájtot). Összehasonlításképp: ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg. A növekedést részben az előfizetések számának növekedése okozta, részben az, hogy a felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik.

Jelentősen nő emellett azoknak a száma, akik a vezetékes internetelérést váltják majd ki 5G csatlakozással, a fix bekötésű vezeték nélküli elérések, vagyis a FWA (Fixed Wireless Access) kapcsolatok száma idén elérheti a 100 milliót, öt éven belül pedig megközelíti majd a negyedmilliárdot. A jelentés rámutat, hogy a teljes mobilos adatforgalom 368 exabájtra növekedhet (ez a jelenlegi négyszerese) – ebben várhatóan nagy szerepet játszanak majd az olyan technológiák, mint a virtuális- (VR), a kiterjesztett- (AR) és a vegyes (MR) valóság. Ha ezek mégsem terjednek majd a prognosztizált gyorsasággal akkor, az adatforgalom növekedése is szerényebb lesz.

Standalone 5G: jelentős gazdasági potenciál

A jelentés kitér arra is, hogy 2021 végéig világszerte mintegy 20 mobilszolgáltató indított el a közepes- és alacsony frekvenciasávokra csatlakozó, ún. standalone 5G hálózatot, mely a 4G hálózatoktól függetlenül képes az 5G NR (New Radio) berendezéseket üzemeltetni. Ezeken a hálózatokon a távközlési szolgáltatók immár az 5G technológia minden képességét ki tudják használni. Így egy vállalkozás, amelyik saját 5G hálózatán akarja okos gyárát, raktártechnológiáját és egyéb ipari létesítményeit működtetni, egyszerűbben tudja kialakítani a hálózatot és bevezetni az új technológiát.

„A friss Ericsson Mobility Report megerősíti, hogy az 5G az eddigi leggyorsabban terjedő mobiltechnológia, és ebben az Ericsson is fontos szerepet játszik. Szorosan együttműködünk ügyfeleinkkel és partnereinkkel, hogy több millió ember és vállalkozás, még több iparág és ország használhassa ki mielőbb az 5G-ben rejlő potenciált”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson hálózatokért felelős ügyvezető alelnöke.

„Azzal, hogy egyre több régióban indulnak el világszerte a standalone 5G hálózatok, a telekommunikációs szolgáltatók egyre inkább készen állnak rá, hogy a mobil szélessávon túl is kiaknázzák a technológia előnyeit. Mivel a vállalkozások digitalizációs törekvéseinek alapja a jó hálózati infrastruktúra, az ezt kihasználó cégek új szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek és ezzel akár versenye előnyre is szert tehetnek”

– tette hozzá Peter Jonsson, a jelentés vezető szerkesztője.

The post Két év alatt megduplázódott a globális mobil adatforgalom appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb jelentős lépést tesz a Yettel a hálózatokat forradalmasító 5G technológia széleskörű elterjesztésében: IrodaNet Pro néven a magyar kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszi a hagyományos, vezetékes internethez hasonló, azt kiváltó szolgáltatását. Az 5G újabb felhasználási területe igazolja a vállalat korábbi, több tíz milliárd forintos magyarországi hálózatfejlesztési beruházásait is.

A kifejezetten a hazai KKV szektor számára létrehozott IrodaNet Pro szolgáltatás 5G mobilhálózatra csatlakozó eszköz (wi-fi router) segítségével biztosít korlátlan adatforgalmat, akár a vezetékes hálózatoknál ismert 1000 Mbit/s letöltési sebességgel. A Yettel elsősorban azokat a vállalkozásokat célozta meg a csomaggal, ahol egyszerre több eszköznél is szükség lehet gyors netkapcsolatra, és szeretnék elkerülni a kábeles internettel járó, sokszor bonyolultabb bekötési lépéseket, megoldásokat.

„Az 5G megjelenése előtt sokak számára nem voltak megfoghatók az új technológiai előnyei. Mostanra megjelent legalább egy olyan termékcsalád a piaccon, ami kézzelfoghatóvá teszi az 5G gyakorlati jelentőségét. Mobilon már egyre többen élvezhetik az 5G-sebesség előnyeit, ám a kifejezetten 5G alapú otthoni és irodai internetcsomagok, a fixed wireless access megoldások az elsők, amik azért jöhettek létre, mert az 5G már stabilan itt van velünk.”

– mondta Fülöp Gábor, a Yettel Magyarország üzleti értékesítési és marketing igazgatója.

Egy promóció keretében most a Yettel mindhárom kis- és középvállalkozások számára szóló szolgáltatása – az 5G technológián alapuló IrodaNet Pro, a vezetékes optikai hálózatra épülő IrodaNet 300/1000, és a mobil wi-fi router segítségével hordozható Kisvállalati Internet 500+500 GB – 6 hónapig 0 forintos havidíjjal és kötöttségek nélkül kipróbálható 24 havi hűség vállalása mellett.

The post 5G alapú irodai internet kis- és középvállalkozásoknak appeared first on Műszaki Magazin.

Ez kiterjeszti az IT hatáskörét a hálózatra kapcsolt intelligens gyári berendezésekre, ipari robotokra, drónokra, a szenzorokba beágyazott eszközökre és számtalan egyéb, az üzlet szempontjából kritikus eszközre. Az ilyen innovatív, de még fejlődő fázisban lévő fizikai technológiai eszközök leállása vagy meghibásodása azonban üzleti és emberi szempontból is veszélyes lehet, ezért a legmagasabb szintű rendelkezésre állást és rugalmasságot követelik meg.

A fejlett processzorok és szenzorok, az ipari robotok és a gépi tanulás széles körű elérhetősége révén bármely eszköz lehet intelligens, összekapcsolható, képes lehet adatrögzítésre és visszacsatolásra. A vállalatok informatikai vezetőinek alaposan át kell gondolniuk, hogyan érdemes beépíteni, kezelni, karbantartani és biztosítani az olyan, üzleti szempontból kritikus fizikai eszközöket, mint az intelligens gyári berendezések, drónok, vagy sebészeti robotok – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. Az eszközirányítás és -felügyelet területén új megközelítésére van szükség ahhoz, hogy az IT kezelni tudja a kevésbé ismert szabványokat, szabályozó testületek elvárásait, valamint a felelősségi és etikai kérdéseket.

„A fizikai eszközök és képességek robbanásszerű növekedésével az informatikai vezetők feladatköre már túlmutat a digitalizáción: az új eszközök és a velük együtt jelentkező folyamatok új feladatokat és kihívásokat eredményeznek, teljesen átalakítva az eddig alkotott képet az IT ökoszisztémákról”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az informatikai szakemberek hagyományosan a technológiák, eszközök, alkalmazások, keretrendszerek, adatökoszisztémák és elsősorban a digitális technológiai halmaz egyéb elemeinek kezelésére összpontosítottak. A fizikai technológia sokkal kevésbé volt dinamikus, elsősorban alkalmazottak hozzáférési pontjaiból és adatközponti infrastruktúrájából állt. A Deloitte felmérése szerint a világjárvány felgyorsította a vállalati beruházásokat az újabb vezeték nélküli hálózati technológiákba – különösen az 5G-be és a Wi-Fi 6-ba: ezeket tartották a felmérés résztvevői az üzleti kezdeményezések két legkritikusabb vezeték nélküli technológiájának.

Az új technológia helyes alkalmazása lesz a siker kulcsa

Mindkét technológia jobb teljesítőképességgel és működőképességgel rendelkezik az elődjeikhez képest, lehetővé teszik a dolgok internetén (Internet of Things – IoT) és más feltörekvő technológiákon alapuló új alkalmazásokat, amelyek alacsony késleltetéssel óriási mennyiségű valós idejű adatot gyűjtenek és osztanak meg. Ezen technológiák szélesebb körű elterjedése csak idő kérdése, és ez komoly változásokat hoz az informatikai vezetők, döntéshozók számára is.

„A szemünk előtt zajlik a változás: a technológia az üzleti életet elősegítő tényezőből értékteremtő faktorrá növi ki magát, és a vállalkozások kulcsfontosságú elemévé válik. Ma már a biztonság, az automatizálás, az adatvezérelt elemzés és döntéshozatal, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás képességeire van szükség az intelligens eszközök kezeléséhez a vállalaton belül”

– mondta Hosszu Gábor.

Még kritikusabb faktor lesz a kimaradás

Az új fizikai technológiai innovációk között található eszközök közül sok ügyfélközpontú, így üzleti szempontból kritikus alkalmazásokat és szolgáltatásokat kínál. Gyakran nagy mennyiségű adatot és videót generálnak és használnak fel, amelyeket gyorsan mozgatni és elemezni kell, hogy megkönnyítsék a valós idejű, kritikus döntéshozatalt.

„A fizikai eszközök korábbi generációitól eltérően egy-egy kimaradás vagy leállás sokkal kellemetlenebb és akár életveszélyes is lehet, pl., ha egy beültetett szívfigyelő készülék offline állapotba kerül, és a kritikus betegadatok figyelmen kívül maradnak”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Kulcs területek: folytonosság, adatkezelés, biztonság

A rugalmasság kritikus tényező, mivel a legmagasabb szintű rendszer üzemidőre, megbízhatóságra és biztonságra lesz szükség, a karbantartáson és kezelésen van a hangsúly az üzletmenet folytonosságának legmagasabb szintű biztosításához. Ehhez elsősorban új platformokra, eszközökre és megközelítésekre van szükség, hogy az eszközök állapotát figyelni, a problémákat észlelni, a hibákat pedig elhárítani lehessen. Kezelni kell az új eszközök által generált hatalmas mennyiségű adatot is, az adatrögzítés gyakoriságára, feldolgozási időre, pontosságra és a formátumokra különös tekintettel. A hagyományos hálózati berendezésekhez hasonlóan ezeknek a csatlakoztatott eszközöknek is képesnek kell lenniük biztonságos kommunikációra, titkosítaniuk kell az adatokat, és hálózati hitelesítéssel kell rendelkezniük.

Az innovációval átalakulnak az üzleti folyamatok is

A technológiai innovációk a termékek kutatás-fejlesztésében is változást hoznak. Az önálló termékekről – hangszórók, termosztátok vagy autók – az intelligens, összekapcsolt platformokra helyeződik a hangsúly: olyan hangszórók, amelyek felhő alapú szolgáltatásokból zenét streamelnek, automatikus beállításokkal és alkalmazásalapú vezérléssel ellátott termosztátok, távoli diagnosztikával, szervizzel és frissítésekkel működő autók. Ezek az összetett termékek rugalmas fogyasztási modelleket, valós időben érkező adatokat jelentenek, amelyeket elemezni is kell. Ez az üzleti folyamatok egyidejű átalakítását is szükségessé teszi, a Deloitte szakértői szerint.

PES nélkül nem fog menni…

A terméktervezési szolgáltatások (Product Engineering Services – PES) egy integrált folyamat az összetett termékek létrehozására, a koncepciótervezéstől a szoftver- és hardverfejlesztésen át a gyártásig. A PES magában foglalhatja a hardverelemek fejlesztését és integrálását, a hardver működtetéséhez használt operációs rendszert, eszközillesztőket, firmware és egyéb beágyazott szoftvereket és alkalmazásszoftvereket. Funkcionalitást és felhasználói felületet biztosít. PES-tevékenység az intelligens termékek összekapcsolása vállalati IT-rendszerekkel vagy felhőalapú platformokkal is, a fogyasztás nyomon követése és számlázása, a teljesítmény figyelése és az elemzések gyűjtése érdekében. A PES ezen kívül segít a termékcsapatoknak abban is, hogy hozzáférjenek a külső gyártók és partnerek gazdag ökoszisztémájához, amelyekre szükség lehet érzékelők és egyéb hardverek létrehozásához vagy megfigyeléséhez, alkalmazások fejlesztéséhez az alkalmazásboltokban, e-kereskedelmi webhelyeken és más terjesztési csatornákon.

„A kibővített fizikai technológiai készlet drámai módon megváltoztathatja azt, ahogyan a vállalatok értéket teremtenek és szállítanak. Üzleti modelljeik fejlődhetnek az ipari innovációktól és az ember-gép interakciókból származó bevételek növelésének képessége miatt. A döntéshozóknak és IT vezetőknek fel kell mérniük a feltörekvő fizikai technológiai innovációk hatását az üzleti területekre”

– tette hozzá Hosszu Gábor.

The post 5G, IoT, drónok: új lehetőségek vállalatok számára appeared first on Műszaki Magazin.