A technológiai és gazdasági fejlődés egy új, adatvezérelt korszakot hívott életre, ahol az adattudomány (Data Science) nem csupán egy szakterület, hanem a versenyképesség és az innováció alapja. A mesterséges intelligencia (AI/MI), a kvantumszámítás és az Edge Computing térnyerése mélyrehatóan átalakítja a szervezeti működést, a fogyasztói interakciókat és a munkaerőpiacot is. Ennek az elemzésnek a célja, hogy feltérképezze ezeket a forradalmi trendeket, bemutassa az azokra épülő üzleti stratégiákat, és felhívja a figyelmet a jövőre való felkészülés kritikus fontosságára. Az anyag egy átfogó keretrendszert kínál a döntéshozóknak, hogy ne csak reagáljanak a változásokra, hanem proaktívan alakítani is tudják a jövőjüket.

A technológiai alapok forradalma: új horizontok az adatelemzésben

A számítási teljesítmény evolúciója: Quantum és Edge Computing

A hagyományos, központosított felhőalapú rendszerek korlátai egyre nyilvánvalóbbá válnak a valós idejű, alacsony késleltetésű adatelemzés területén. Az Edge Computing, amely a számítási kapacitást a hálózat „szélére”, az adatok keletkezési helyéhez viszi, drámaian csökkenti a késleltetést és a sávszélesség-használatot. Egy biztonsági kamerarendszer esetében például a mozgásérzékelés lokálisan, a kamerán belül történik, és csak a releváns felvételeket küldik a központi szerverre, jelentős erőforrás-megtakarítást eredményezve. Ez a megközelítés lehetővé teszi a valós idejű adatelemzést, ami korábban nem volt lehetséges. Az Edge Computing és az IoT (a dolgok internete, Internet of Things) szinergiája alapjaiban alakítja át a B2B- és B2C-logisztikát.

Az IoT-eszközök, mint a raktári robotok és szenzorok, hatalmas mennyiségű valós idejű adatot generálnak. Ha ezeket központilag kellene feldolgozni, a hálózati késleltetés és a sávszélesség-igény kezelhetetlenné válna. A helyi adatfeldolgozás viszont lehetővé teszi az azonnali döntéshozatalt, például az autonóm robotok útvonalának valós idejű optimalizálását. Ez a folyamat nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a költségeket is csökkenti, miközben új, kritikus időre optimalizált alkalmazásokat tesz lehetővé, mint a prediktív karbantartás.

Ezzel párhuzamosan a kvantumszámítástechnika (Quantum Computing), bár még gyerekcipőben jár, ígéretesen forradalmasíthatja az optimalizációs problémák megoldását a logisztika és a gyógyszerkutatás területén. Jelenleg az ellátási láncok és raktárkezelés optimalizálása a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével zajlik. A kvantumszámítástechnika azonban olyan komplex problémákat is képes lehet megoldani, amelyek ma a klasszikus számítógépek számára elérhetetlenek. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a logisztikai és optimalizációs feladatok megoldásának sebessége és pontossága egy új szintre léphet, radikálisan átalakítva az iparágat. A korai szakaszban lévő technológiába történő befektetés stratégiai versenyelőnyt jelenthet a vállalatok számára.

A megbízhatóság kulcsa: az érthető és elmagyarázható mesterséges intelligencia (XAI)

Ahogy az AI-rendszerek egyre komplexebbé válnak, a bizalom és az átláthatóság iránti igény is nő, különösen a szabályozott iparágakban. Az érthető és elmagyarázható AI (Explainable AI, XAI) célja, hogy érthetővé tegye az „feketedoboz” (black box) típusú modellek döntéseit mind a felhasználók, mind a szakemberek számára. Erre a célra számos technika és eszköz létezik, mint a Google Cloud AI Explainability funkciója, a „Mi lenne, ha” eszköz, vagy az InterpretML nyílt forráskódú könyvtár. Az XAI-val a vállalatok validálhatják a modell viselkedését, és kommunikálhatják azt a laikus résztvevők felé is. Az XAI nem pusztán technikai követelmény, hanem stratégiai eszköz a bizalomépítés és a jogszerűség érdekében.

Az AI-rendszerek bevezetése adatvédelmi és etikai kockázatokat hordoz magában, különösen az EU szigorú adatvédelmi rendelete, a GDPR mellett. Az algoritmikus torzítás (bias) problémája és a felelősségvállalás egyre égetőbb kérdéssé válik. Az XAI-jal azonban a vállalatok a technológia előnyeinek kiaknázása mellett arra is képesek lehetnek, hogy bizonyítani tudják, hogy a döntéseik tisztességesek és diszkriminációmentesek. Ez kulcsfontosságú a fogyasztói bizalom megőrzésében és a jogi szankciók elkerülésében.

Az adat mint erőforrás: szintetikus adatok és hozzáférhetőbb adatvagyon

A mesterséges intelligencia gerince az adat, azonban a valós adatok gyakran hiányosak, elfogultak vagy védettek. A szintetikus adatok, amelyeket algoritmusok generálnak a valós adatok statisztikai jellemzői alapján, megoldást kínálhatnak ezekre a problémákra. A szintetikus adatokkal korlátlan mennyiségű, anonimizált adathalmaz hozható létre, ami felgyorsítja a modellképzést és csökkenti a jogi és adatvédelmi kockázatokat. Ez a megközelítés forradalmasítja az olyan bizalmat és a magánélet védelmét igénylő szektorokat, mint az egészségügy és a pénzügy. A szintetikus adatok lehetővé teszik a gépi tanulási modellek betanítását anélkül, hogy a felhasználók magánéletét veszélyeztetnénk, lehetővé téve a gyorsabb innovációt és a kockázatmentesebb adatfelhasználást, például a prediktív diagnosztika vagy a csalásfelderítés terén.

Ezen túlmenően a DataOps, mint agilis adatkezelési módszertan, és az adatok „demokratizálása” (Data Democratization), azaz szélesebb körben hozzáférhetővé tétele a nagyobb vállalatok számára a hatékony és költséghatékony adatkezelés alapjává válhatnak. Az adattudósok kulcsfontosságú szereplői a modern vállalatoknak. Ahogy azonban a cégek egyre adatvezéreltebbé válnak, a döntéshozatalhoz szükséges adatokra már nem csak a szakértőknek van szükségük, hanem a cégen belül egy szélesebb körnek. Az adatok megosztása a DataOps-szal támogatva lehetővé teszi, hogy a nem technikai felhasználók is hozzáférjenek az adatokhoz és az elemzésekhez, felgyorsítva a döntéshozatalt és elősegítve a „data-first” kultúrát. Ez nemcsak a szakértők terhelését csökkenti, de a vállalat egészét produktívabbá és alkalmatkodóképesebbé teszi.

A munkafolyamatok specializálódása: MLOps és LLMOps

A gépi tanulási (Machine Learning, ML) modellek menedzselése, telepítése és monitorozása a MLOps (Machine Learning Operations) módszertana szerint történik, amely a DevOps elveit alkalmazza az ML-életciklusra. A nagy nyelvi modellek (Large Language Models, LLM) és a generatív AI térnyerésével azonban egy új, specializált terület, az LLMOps (Large Language Model Operations) is kialakult. Bár ez a kettő rokon terület, az LLMOps sajátos kihívásokkal jár, mint például a prompt engineering, a minőségi értékelés szubjektív jellege, vagy éppen a finomhangolás. Az MLOps a strukturált adatokra fókuszál, míg az LLMOps a nagyméretű, előre betanított modellek menedzselésére, amelyek elsősorban nyelvi adatokkal dolgoznak.

A specializált munkafolyamatok (MLOps, LLMOps) a sikeres AI-integráció kulcsai. Az MLOps és az LLMOps ugyanakkor nem felcserélhetők. Az e-kereskedelemben, a marketingben és a logisztikában az AI-rendszerek bevezetése és működtetése nem csupán egy egyszeri projekt, hanem egy folyamatosan fejlődő folyamat. Az MLOps-ra és LLMOps-ra támaszkodva a vállalatok biztosítani tudják, hogy az olyan alkalmazások, mint a személyre szabott ajánlórendszerek, a chatbotok vagy a prediktív logisztikai modellek, megbízhatóan és hatékonyan működjenek. A megfelelő módszertan hiánya viszont instabil rendszereket és rossz felhasználói élményt eredményezhet, hiábavalóvá téve a technológiai beruházásokat.

Az adattudomány üzleti alkalmazásai: a stratégia újradefiniálása

A vásárlói élmény hiperperszonalizációja

A mai fogyasztók jelentős többsége elvárja a személyre szabott ajánlatokat, és sokan emiatt válnak visszatérő vásárlóvá. Az AI-alapú ajánlórendszerek valós idejű adatok – például a böngészési előzmények és a vásárlási szokások – elemzésével egyedi termékeket és szolgáltatásokat javasolnak, növelve a konverziós rátákat és az ügyfélhűséget. A chatbotok és virtuális asszisztensek új generációja már nem csupán válaszol, hanem pszichológiai modellezéssel érzelmileg is ráhangolódik a vásárlóra, folyamatos támogatást nyújtva.

A hiperperszonalizáció egy teljes paradigmaváltását jelent a vásárlási élmény tekintetében. Az AI-jal támogatott személyre szabás az online vásárlás minden fázisát áthatja: az ajánlásoktól a keresőoptimalizálásig. Az omnichannel stratégia lehetővé teszi, hogy az AI-rendszerek következetes élményt nyújtsanak a fizikai boltoktól a közösségi médiáig. A következő lépés az „ügynökalapú kereskedelem” (agentic commerce), ahol az AI már nemcsak tanácsot ad, hanem konkrét vásárlásokat is végrehajt a felhasználó nevében, automatizáltan és biztonságosan. Ez a technológiai fejlesztés elmossa a határokat a tanácsadás és a tényleges tranzakciók között, és a jövőben az a cég lesz versenyképes, amely a leginkább észrevétlen és intuitív módon képes a vásárlási folyamatba beépülni.

A logisztika és ellátási lánc intelligens optimalizálása

A mesterséges intelligencia és a robotika alapvetően alakítja át a logisztikai és raktárkezelési folyamatokat. Az autonóm mobilrobotok (AGV-k és AMR-ek) és a Pick and Place robotok automatizálják az árumozgatást és a komissiózást, növelve a hatékonyságot és csökkentve az emberi hibákat. Az AI-alapú raktárkezelő rendszerek (WMS) valós idejű adatelemzéssel optimalizálják a készletkezelést, a kereslet-előrejelzést és az útvonaltervezést, ami jelentős költségmegtakarítást és gyorsabb szállítási időt eredményez.

Az AI-vezérelt logisztika a fenntarthatóság felé mutat. A prediktív elemzések lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy minimalizálják a túlkészletezést, ami csökkenti a kapcsolódó tárolási költségeket és a pazarlást. Az AI-alapú útvonaltervezés optimalizálja a szállítási útvonalakat, csökkentve az üzemanyag-fogyasztást és a CO2-kibocsátást. Ez a logisztikai hatékonyság nemcsak pénzügyi előnyökkel jár, hanem a környezeti fenntarthatóságot is elősegíti, ami egyre fontosabb a modern fogyasztók és befektetők számára.

Bár a robotok automatizálják az ismétlődő, monoton feladatokat, az úgynevezett kobotok (kooperatív robotok) megjelenése azt is mutatja, hogy az AI nem feltétlenül váltja fel teljesen az embereket, inkább kiegészíti őket. A robotok átveszik a fizikai terhelést és a monoton munkát, lehetővé téve a dolgozók számára, hogy magasabb hozzáadott értékű, stratégiai feladatokra fókuszáljanak. Ez a humán és gépi munkaerő közötti szinergia új munkaköröket és készségeket igényel, melyekre a vállalatoknak fel kell készülniük.

Intelligens marketing és üzleti döntéshozatal

Az AI forradalmasítja a marketinget azáltal, hogy képes hatalmas adathalmazokat elemezni a piaci trendek, fogyasztói preferenciák és potenciális piaci rések azonosítása érdekében. Az olyan generatív AI eszközök, mint a ChatGPT, képesek tartalmak létrehozására és optimalizálására, legyen szó termékleírásokról, hírlevelekről vagy közösségi médiás posztokról. Ez lehetővé teszi a kkv-k számára is, hogy felvegyék a versenyt a multinacionális cégekkel anélkül, hogy drága marketingügynökségekre lenne szükségük. Az AI-alapú dinamikus árazás és készletoptimalizálás segít a profit maximalizálásában és a versenyképesség fenntartásában.

Korábban a kifinomult adatelemzés és a személyre szabott marketing a nagyvállalatok kiváltsága volt, amelyeknek meg volt hozzá a kellő erőforrásuk. Ám az olyan, AI-alapú, automatizált eszközök, mint a GenAI-alapú tartalomgyártás vagy a prediktív logisztika, ma már a kisebb szereplők számára is elérhetővé teszik a korábban költséges és komplex feladatokat. Ez a technológiai „demokratizáció” lehetővé teszi a magyar kkv-k számára is, hogy hatékonyan versenyezzenek a piacon, és növeljék a konverziós rátáikat.

Társadalmi és etikai dimenziók: készüljünk fel a változásokra!

A munkaerőpiac átalakulása és az új készségek

Az AI átalakítja a munkaerőpiacot: a Goldman Sachs szerint akár 300 millió állást is érinthet a változás. Ugyanakkor az AI új karrierlehetőségeket is teremt, mint a gépi tanulási szakértői, AI-kutatók, vagy a solutions architect-ek. Az ismétlődő feladatokat automatizálják, de az AI-alapú rendszerekkel való együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű, stratégiai és kreatív feladatok elvégzése közben felértékelődik. A Világgazdasági Fórum (WEF) adatai alapján a munkavállalók 44%-ának új készségeket kell elsajátítania a következő 5 évben. Ez a tendencia rávilágít az átképzési programok sürgősségére, köztük a data science képzések kulcsszerepére is.

A jövő szakembereinek fontos képessége az együttműködés az AI-jal. A munkahelyvesztéstől való félelem reális, de a valóságban az AI-ra leginkább kiegészítő eszközként kell tekinteni. Az AI képes jogi dokumentumokat írni vagy pénzügyi modelleket készíteni, de a döntéshozatal, a kritikai gondolkodás és a kreatív problémamegoldás továbbra is emberi feladat marad. Ezért az oktatásnak és a képzéseknek, például a data science képzéseknek nem csupán a technikai tudást kell átadniuk, hanem hangsúlyt kell fektetniük az olyan soft skillekre is, mint a problémamegoldás, a kommunikáció és az alkalmazkódókészség. Ez a szemléletváltás elengedhetetlen a sikeres karrierépítéshez a változó digitális korban.

Adatvédelem és etikai dilemmák

Az AI széleskörű alkalmazása felveti az adatvédelem és a biztonság kérdését. A személyes adatok gyűjtése és elemzése a hiperperszonalizációhoz kulcsfontosságú, ami komoly jogi és etikai kihívásokat teremt, különösen a GDPR betartása terén. Az EU-ban tiltottak az olyan AI-alkalmazások, amelyek biometrikus adatokat használnak fel érzelmek kikövetkeztetésére vagy társadalmi pontozásra, mivel ez ellentétes az alapvető jogokkal és a diszkriminációhoz vezethet. Emellett a technológia bevezetésének magas költsége és bonyolultsága is jelentős kihívás a vállalatoknak.

A technológiai innováció és a jogi szabályozás közötti feszültség egyre nő. Míg a cégek a versenyelőnyük növelése érdekében gyűjtenek és elemeznek adatokat, a fogyasztók egyre tudatosabbá válnak a magánéletük védelmével kapcsolatban. Az uniós szabályozások – mint a GDPR és az AI Act – célja, hogy korlátok közé tereljék a technológiai fejlődést a magánszféra védelme érdekében. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem csupán a legmodernebb technológiába kell befektetniük, hanem az etikus és átlátható adatkezelési gyakorlatokba is. A bizalom elvesztése és a jogi problémák felmerülése nagyobb kárt okozhat, mint amennyi hasznot a technológia hozna. A szintetikus adatok használata egy lehetséges kompromisszumot jelent, az ugyanis lehetővé teszi a modellfejlesztést a magánélet védelmének figyelembevételével.

Következtetés: a jövő adattudósának szerepe és felelőssége

Az adattudomány jövője egy rendkívül izgalmas, de egyben összetett tájkép. A technológiai alapok (kvantum, edge computing, XAI, szintetikus adatok) és a módszertani keretek (MLOps, LLMOps) forradalmi lehetőségeket kínálnak a legkülönfélébb iparágak számára, a logisztikától a marketingig és a vásárlói élmény terén is. A technológiai tudás mellett a jövő adattudósának kulcskompetenciái a problémamegoldás, az üzleti kontextus megértése és az etikus gondolkodás.

Hídemberként kell működniük a technológia és az üzleti igények között, biztosítva, hogy az adatok elemzéséből származó kimutatások valódi és pozitív hatással bírjanak. A folyamatos tanulás és az új készségek megszerzése elengedhetetlen, ehhez pedig kulcsfontosságú egy minőségi data science képzés. A siker kulcsa a technológiai trendek proaktív felismerésében, a beruházásokban, az emberi és gépi intelligencia harmonikus együttműködésének megteremtésében, valamint a felelősségteljes és etikus adatkezelési gyakorlatok kialakításában rejlik. Azok a vállalatok, amelyek ezt a holisztikus megközelítést választják, nemcsak túlélnek, hanem a digitális forradalom élére is állhatnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A transzformáció kora appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia (AI) nem jövőbeli ígéret, hanem már most versenyképességi tényező a magyar vállalatok számára – derül ki az SAP friss, 387 hazai közép- és felsővezető bevonásával készült kutatásából. Az eredmények szerint az AI üzleti haszna kézzelfogható: a technológiát alkalmazó cégek döntő többsége gyorsabb döntéshozatalt, hatékonyabb folyamatokat és mérhető pénzügyi előnyöket tapasztal. A 2025 júliusában lebonyolított országos felmérés különösen a 250 fő feletti vállalatoknál mutatott ki látványos hatékonyságjavulást és beruházási megtérülést, ami azt jelzi, hogy az AI mára a mindennapi működés részeként is bizonyít. Az áttörést azonban nem csak a szoftverek, hanem a rendezett, jó minőségű adatvagyon és a tudatos szervezeti felkészülés hozzák meg.

Az SAP Hungary a magyarországi vállalatok mesterséges intelligencia használati szokásairól végzett kutatása rávilágít: az AI bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem adatminőségi és szervezeti jellegűek. A vezetők három fő problémát azonosítottak: az adatbiztonság garantálását, a valós idejű hozzáférés hiányát, és az adatforrások közötti integráció nehézségeit. Emellett sok helyen hiányoznak a megfelelő belső kompetenciák is: a válaszadók több mint fele az AI-szaktudás, 41%-uk pedig az IT-infrastruktúra korlátait jelölte meg az elterjedés gátjaként.

A kutatás négy kulcsterületet vizsgált: az AI-alkalmazás jelenlegi prioritásait, a technológiai és adatfeltételek állapotát, a belső szabályozás és képzés szintjét, valamint azt, hogyan mérik a vállalatok az AI-megoldások megtérülését. A kép egyértelmű: az AI már nem „szépen hangzó innováció”, hanem konkrét üzleti döntések tárgya, ugyanakkor az áttörés feltétele az adatok fegyelmezett kezelése és a szervezeti kapacitások tudatos építése.

Publikus AI dominancia, de nő a saját fejlesztések szerepe

A 2025 nyarán, 387 vállalati közép- és felsővezető megkérdezésével zajlott kutatás válaszadóinak 14%-a egyáltalán nem használ AI-t, 53% főként publikus, irodai AI-eszközökre támaszkodik, míg 33% saját fejlesztésű vagy zárt rendszert alkalmaz – ez az arány a nagyvállalatok körében már 41%. Ez jól mutatja, hogy a komoly üzleti előnyök felé vezető út a személyre szabott, integrált fejlesztéseken át vezet.

Az AI-érettség ugyanakkor erősen szór: a vállalatok mindössze 9%-a ítéli meg úgy, hogy professzionális, több területen integrált AI-megoldásként használja a technológiát, további 27% haladó szinten van. A többség – mintegy 44% – kezdő felhasználónak számít, akik alapvető feladatokra, eseti módon vetik be az AI-t, míg nagyjából minden ötödik cég egyáltalán nem él a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. Ez jól mutatja, hogy a hazai vállalati szektorban még jelentős növekedési potenciál rejlik az AI gyakorlati integrációjában.

Felhasználási területek és eredményesség

Az AI leginkább az irodai adminisztrációban és a dokumentumkezelésben terjedt el, de a marketing és a vállalati kommunikáció is gyakori felhasználási terület – ez mutatja, hogy a repetitív, jól körülhatárolható feladatok automatizálása hozza a leggyorsabb eredményt. Egyre több szervezet kísérletezik a pénzügyi folyamatok (28%) és a HR-feladatok (25%) automatizálásával is, de ezeken a területeken a vezetők még óvatosabbak, és erősebb emberi kontrollt tartanak szükségesnek.

Az AI-t már alkalmazó vállalatok többsége szerint a technológia javítja a működés hatékonyságát és megtérülő befektetésnek bizonyul. A használók több mint 80%-a elégedett a bevezetett megoldásokkal. Leggyakrabban a gyorsabb folyamatok és a magabiztosabb döntéshozatal kerülnek előnyként említésre.

Az AI felhasználásával és megtérülésével kapcsolatos véleménybeli eltérések különösen a cégméret mentén látványosak. A 250 fő feletti szervezetek 90%-a szerint az AI gyorsítja a munkavégzést és javítja a döntéstámogatást, miközben a beruházások megtérülését is pozitívan érzékelik. A nagy árbevételű cégek körében az AI már nem kísérlet, hanem kézzelfogható üzleti eszköz. A nagyvállalatok körében ugyanis a hatás már mérhető: gyorsabb ügyintézés, átláthatóbb működés és jelentős költségmegtakarítás jellemzi az AI-t bevezetett cégeket.

A legnagyobb gát: az adathigiénia hiánya

A kutatás kimutatta: a bevezetés sikeressége szoros összefüggést mutat a strukturált adatvagyon meglétével. A cégek elsősorban nem technológiai, hanem adatminőségi, hozzáférési és integrációs problémákkal küzdenek. Ez alátámasztja, hogy az AI sikere nem csak a legmodernebb algoritmusokra épül, hanem a megbízható, strukturált és hozzáférhető adatvagyonon múlik. A válaszadók 44%-ánál dominálnak a strukturált adatok, de sok helyen a félig strukturált (30%) és a teljesen strukturálatlan (21%) adatok kezelése is kulcskérdés. A nem publikus AI-eszközöket alkalmazó cégeknek is mindössze 28%-a tartja teljesen megfelelőnek az adatait.

Az integrált adatkezelés így nem pusztán IT-fejlesztés, hanem stratégiai kérdés: egységes riportálást tesz lehetővé, csökkenti az adatsilók miatti torzulásokat, és hosszú távon biztosítja, hogy az AI-rendszerek taníthatóak és skálázhatóak maradjanak. Azoknál a szervezeteknél, ahol már elindult egy központi adatplatform vagy adatgovernance-program kiépítése, az AI-bevezetések is látványosan sikeresebbek.

A vállalatirányítási rendszerek megléte is alapfeltétele az AI sikerének. A megkérdezett cégek 87%-a használ ERP-t, közel fele (48%) SAP-megoldást. Az ERP különösen a nagyobb cégeknél elterjedt, és biztosítja azt a rendezett adatbázist, amelyre az AI-alapú működés épülhet.

„Az intelligens vállalatirányítás ma már nem különálló alkalmazásokról szól, hanem egy integrált vállalati platformon megvalósuló end-to-end működésről, amelyben a mesterséges intelligencia már a megoldásokba beágyazottan érkezik – láthatatlanul, de folyamatosan támogatva a döntéshozatalt és a mindennapi folyamatokat. A cél, hogy a vállalatok minden adatforrásból valós idejű, tiszta információt nyerjenek, amelyre valóban skálázható AI-megoldások épülhetnek”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Az SAP AI-stratégiájának az is része, hogy ismerve az ügyfeleink folyamatait, helyettük kitaláljuk, milyen területeken lenne érdemes bevezetniük az AI-t. Így tesszük lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia ne csak ígéret, hanem mérhető versenyelőny legyen a magyar cégek számára.”

 Szabályozás: bizalom van, keretek hiányoznak

Miközben a bizalom általánosan magas, a szabályozás terén nagy a lemaradás. A vállalatok mindössze harmadánál van részletes szabályzat a publikus AI-eszközök használatára, 50% csak alapelvekre támaszkodik, 16%-nál pedig teljesen hiányzik a szabályozás. Ez a „bízom, de nem ellenőrzöm” hozzáállás rövid távon működhet, de hosszú távon kockázatos, hiszen a kontroll nélküli használat felelősségi és adatbiztonsági problémákat vet fel. Az SAP szakértői szerint az átlátható irányelvek, a tiltott adatkategóriák rögzítése és a kontrollpontok kialakítása elengedhetetlen a fenntartható működéshez.

A cégek 41%-a kezdett el felkészülni az AI-ra jogi felülvizsgálattal, képzésekkel vagy beszerzésekkel, de stratégiai szintű tervezés csak a vállalatok harmadánál jellemző.

Munkaerőpiaci és szervezeti hatások

A munkavállalói attitűdök megosztottak: miközben sokan féltik a kreatív munka szerepét, a cégek többsége inkább lehetőséget lát az AI-ban.

Érdekesség, hogy a vállalatok 58%-a létszámbővülést vár a következő három évben, és ennek a csoportnak a négyötöde szerint ebben szerepe lesz az AI-nak is. Az optimizmus mögött az elsődleges indok éppen az AI hozta hatékonyságjavulás, és az a tapasztalat áll, hogy az AI új típusú feladatokat és kompetenciákat teremt, amelyek emberi kapacitást igényelnek.

A vezetői szintek megítélése ugyanakkor eltér: míg a felsővezetők többsége lelkes támogatója az AI-bevezetéseknek, a középvezetők körében gyakoribb a kiváró, óvatos hozzáállás. Ők érzékenyebben reagálnak az alsóbb szintek visszajelzéseire, és jobban látják a napi működésben felmerülő akadályokat. A kutatás tapasztalatai szerint ott erősödik látványosan az AI iránti támogatás, ahol a középvezetőket már a tervezés korai szakaszában bevonják, világos szerepeket és felelősségi köröket kapnak, valamint konkrét, saját területükre szabott példákon keresztül ismerhetik meg az üzleti előnyöket.

A kutatás egy 12 hónapos, ütemezett AI-bevezetési modellt is ajánl, amely először üzletileg ígéretes felhasználási esetek kiválasztásával, a kockázatok feltérképezésével és szabályok meghatározásával, jól behatárolt árnyéküzemmel és emberi kontrollal, majd éles működéssel és folyamatos adatplatform-fejlesztéssel építi fel az AI-integrációt.

A teljes kutatás itt érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Adathigiénia nélkül nincs AI-siker appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok egyre több adatot mozgatnak, elemeznek és integrálnak, ugyanakkor az alapok még nem elég erősek, beruházások nélkül a vállalatok hosszú távon nem tudják megtartani ezt a tempót – világít rá a helyzetre a H1 Systems. Friss felmérésük eredményei alapján hiányzik a stabil technológiai háttér.

Az AI-ready infrastruktúra fogalma négyből három vállalati döntéshozó előtt ismeretlen

A H1 Systems 2025 szeptemberében végzett kutatásában résztvevők 79 százaléka szerint az AI növeli a versenyképességet, a magyar cégek háromnegyede már használ is valamilyen AI-megoldást. Ugyanakkor az AI-ready, azaz az AI-futtatásra előkészített infrastruktúra fogalmát a döntéshozók mindössze negyede ismeri. A többség tehát már használja az AI-t, de nem tudja pontosan, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy ez a működés biztonságos, fenntartható és jövőálló legyen.

A 255 vállalati döntéshozó részvételével készült kutatás alapján a cégek többsége jelenleg kész, külső fejlesztésű rendszert vesz igénybe, és a többségük nem lát különbséget a saját fejlesztésű vagy külső megoldások között, amennyiben azok valódi üzleti értéket teremtenek.

„A szintlépéshez szükség lesz több tudásra és saját fejlesztésre”

– mondja Németh Mihály, a H1 Systems Kft. ügyvezető igazgatója. Rövid távon ugyan a legpraktikusabb a külső, felhőalapú megoldások használata, idővel azonban elkerülhetetlenné válik a saját fejlesztés, ha egy cég mélyebben akarja integrálni az AI-t például komplex automatizálás vagy adatbiztonság miatt.

Az infrastruktúra még gyenge láncszem

„A jövő gazdasága az adatközpontokban dől el. A jövőállóság, vagyis az AI- és adatintenzív technológiák kiszolgálásának képessége ma már közvetlenül meghatározza egy ország és egy vállalat versenyképességét”

– fogalmaz Németh Mihály.

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adatközpontkapacitás szűkös, a hazai létesítmények többsége elavult, több mint egy évtizede épült infrastruktúrával működik.

Az adatközpont nem végcél, hanem alapinfrastruktúra, a digitális gazdaság új közműve

Egy jól megtervezett, AI-futtatásra alkalmas adatközpont nemcsak technológiai kapacitást teremt, hanem befektetéseket, fejlesztéseket és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat vonz maga köré. Ahogy egy ipari park az út- és energiaellátásra épül, úgy az AI-gazdaság a nagy számítási teljesítményre és adatkezelési képességre építi a növekedését. A jövő AI-adatközpontjai ezért nemcsak IT-beruházások, hanem a digitális ökoszisztéma csomópontjai, amelyek ösztönzőleg hatnak a teljes gazdaságra.

A kutatás szerint a legnagyobb infrastruktúraigényt a nagy adatmennyiségű analitika és adatfeldolgozás (65%), a generatív AI (55%) és a gépi tanulás, mélytanulás (36%) támasztja. Ezek a technológiák már ma is jelentős adatforgalmat és energiaigényt generálnak, ami jól mutatja, hogy az AI-fejlesztések nem szoftverszinten, hanem infrastruktúra-szinten is új kihívásokat hoznak.

A friss felmérés eredményei alátámasztják mindezt. A meglévő szervertermek mintegy 43 százaléka skálázható és 38 százaléka alkalmas nagy teljesítményű szerverek befogadására. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb magyar vállalatnál még hiányzik az a technológiai rugalmasság, amely nélkülözhetetlen a generatív és prediktív AI-modellek futtatásához. A gyorsan fejlődő technológiai környezet miatt a modernizáció nemcsak szükségszerű, hanem időben kritikus feladat.

Ugyan szinte minden válaszadó úgy gondolja, hogy a következő években az AI befolyással lesz az adatközpontokra, az AI robbanás erejével közel sincs mindenki tisztában, és az adatközpontok stratégiai szerepét a többség alábecsüli. Az AI igényeire szabott fejlesztési tervek még nem indultak be. A felmérés eredményei alapján mindössze minden ötödik magyar cég tervez AI-specifikus szerverterem- vagy adatközpontfejlesztést a következő három évben, és közülük is kevesen tartanak már a tervezési vagy beruházási szakaszban. A többség egyelőre csak vizsgálja a lehetőségeket.

A hibrid modellé a jövő

Németh Mihály, a H1 Systems ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon legalább egy nagy AI-adatközpont létrehozására van szükség, amely digitális és adatszuverenitást biztosít. A hibrid modell jelenti a jövőt, amiben a vállalatok külső megoldásokra építenek, de hozzáadnak pár olyan fejlesztést, amely a szervezet igényeihez és az adatbiztonsági elvárásokhoz illeszkedik.

A hazai fejlesztések iránya tehát a fokozatos átmenet: a hibrid megoldások lehetnek az AI-ready infrastruktúrák első lépései.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-nak infrastruktúra kell, nem csak adat appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre fontosabbá válik, hogy az ipari folyamatok egészen a terepi szintig monitorozhatóak legyenek. Előfordul azonban, hogy egyes eszközök nincsenek csatlakoztatva a központi automatizálási rendszerhez, így fontos adatok hiányozhatnak. Erre ad választ a Siemens új intelligens kapcsolati modulja, amely a terepi szint további digitalizálásával fokozza az átláthatóságot, és támogatja az adatvezérelt döntéseket.

A plug-and-play elven működő bővítőmodul könnyen beállítható a meglévő automatizálási rendszerbe, a TIA (Totally Integrated Automation – a Siemens automatizálási környezete) integrációnak köszönhetően.

A megoldás segítségével közvetlenül gyűjthető és értékelhető számos villamossági paraméter, mint például a feszültség, az áramerősség, az fázisaszimmetria és a túlterheléses kioldások száma. Az integrált diagnosztikai funkciók segítenek a hibák gyorsabb felismerésében. Az adatok felhasználhatóak mesterséges intelligenciával működő, prediktív karbantartási megoldásoknál is, amelyek tovább növelik a gyártói rendszerek rendelkezésre állását. Az állapotinformációkat valós időben nyomon követő alkalmazásokkal pedig a felhasználók könnyedén felismerhetik a szűk keresztmetszeteket, és azonnal beavatkozhatnak.

A gyorsan bevezethető SIRIUS 3RC7 megoldás már a hazai piacon is elérhető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Teljes adatátláthatóság az ipari automatizálásban appeared first on Műszaki Magazin.

Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.

A minősítéshez az egyes termékek teljes életciklusának tulajdonságait három meghatározó dimenzió mentén vizsgálják: fenntartható anyaghasználat, optimális használati- és megtérülési érték, valamint az újrahasznosíthatóság. Olyan további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például az alacsony CO₂-jellemzőjű anyagok alkalmazása, a fenntartható csomagolás, az energiahatékonyság vagy a hosszú élettartam. Emellett az összes, EcoTech címkével ellátott termékét 100 százalékban megújuló villamos energiát használó üzemekben gyártják.

Egyelőre csak bizonyos portfolióelemek esetében használják az EcoTech megjelölést, de fokozatosan kiterjesztik a besorolási rendszert a Siemens további termékcsaládjaira is.

„Már EcoTech címkével érkezik a SENTRON ECPD komplex védelmi készülékünk, ami akár 10 hagyományos terméket is képes kiváltani. Ez 80 százalékos csökkenést jelent az elektromos, 90-90 százalékos csökkenést pedig a fém- vagy műanyag alkatrészek felhasználásában a gyártás során, valamint felére redukálja az előállításból származó szén-dioxid-kibocsátást”

– szemlélteti a különbséget Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztásért felelős üzletágának vezetője, valamint a cég fenntarthatósági csapatának tagja.

„A további példák közé tartozik a SENTRON 3WA légmegszakító vagy a SIRIUS kapcsolók portfóliója.”

A Siemens EcoTech megjelölés a következő mérföldkő a fenntarthatóságban élen járó vállalat törekvései között; a 2023-as pénzügyi évben a Siemens-megoldások választásával a cég partnerei mintegy 190 millió tonna CO₂-kibocsátást takarítottak meg. Legutóbb a Mercedes-Benzzel jelentett be együttműködést a Siemens, amelynek keretében a digitális iker technológia használatával az autógyár-tervezést teszik energiahatékonyabbá. A szintén friss, Heinekennel közös projektben pedig a Siemens a sörgyártó dekarbonizációs törekvését támogatva, várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal segíti mérsékelni a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Siemens 2030-ra vállalta, hogy saját gyártóegységei és épületei világszerte nettó zéró karbonkibocsátásúak lesznek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve appeared first on Műszaki Magazin.

A többek között felhő- és szerverelhelyezési szolgáltatókat kínáló, ügyfeleinek 20-30 százalékos megtakarítást hozó céget a Schneider Electric támogatja zöld törekvései megvalósításában.

A Wortmann AG-hoz tartozó Terra Cloud egy rendkívül rugalmas és hibatűrő 5 MW-os adatközpontot üzemeltet az északnyugat-németországi Hüllhorstban. A cég létesítményei a felhőszolgáltatások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kritikus fontosságú szolgáltatások széles skáláját nyújtják, beleértve a szerverelhelyezést, a tárhelyszolgáltatás, az infrastruktúra mint szolgáltatást (IaaS) és a szoftver mint szolgáltatást (SaaS), az adattárolást, a katasztrófa utáni helyreállítást (DR) és a biztonsági mentést.

A vállalat a Schneider Electric-kel folytatott stratégiai együttműködésnek köszönhetően a régió egyik leginkább energiahatékony szerverelhelyezésre szolgáló adatközpontját alakította ki, és az elmúlt tíz év során jelentősen megnőtt a kereslet a felhő- és hosztolt szolgáltatásai iránt. A jelenlegi helyzetben, amikor az energiaköltségek az egész régióban megugrottak, a vállalat elérkezettnek látta az időt, hogy a szerverelhelyezési szolgáltatásait igénybe vevő ügyfeleknek jellemzően 20-30 százalékos megtakarítást hozó adatközpontjában tovább növelje az üzemeltetési és energiahatékonyságot.

Ennek jegyében a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat kiterjeszti stratégiai partnerségét a Terra Clouddal, hogy támogassa Németország egyik legfontosabb regionális kolokációs adatközpont-üzemeltetőjét fenntarthatósági törekvései megvalósításában.

Még hatékonyabb és zöldebb

A nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó stratégiája részeként a Terra Cloud arra készül, hogy 100%-ban megújuló energiára térjen át, amelyet szárazföldi szél- és naperőművekből tervez biztosítani, emellett pedig egy új, kísérleti projekt keretében tesztelni fog egy új folyadékhűtéses technológiát, hogy pontos képet alkothasson arról, hogy milyen energiahatékonysági és fenntarthatósági előnyöket kínál.

A legmagasabb szintű rugalmasság és hatékonyság biztosítása érdekében a Terra Cloud volt az első szerverelhelyezési szolgáltató Európában, amely a Schneider Electric lítium-ion akkumulátorokkal felszerelt Galaxy VL szünetmentes tápegységét (UPS) telepítette. A berendezés a szabadalmaztatott eConversion üzemmódot használva 99 százalékos hatékonyságot biztosít a rendelkezésre állás veszélyeztetése nélkül. A vállalat felújítja és újrahasznosítja az eszközöket az adatközpontjaiban, így a szerverek és infrastruktúra-elemek hosszabb ideig felhasználhatók.

Jelenleg a Terra Cloud a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers architektúráját használja a nagyobb hatékonyság érdekében. A komplex rendszer magában foglalja többek között az APC NetShelter SX rackszekrényeket és áramelosztókat, kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, InRow és Uniflar hűtőberendezéseket, valamint az EcoStruxure IT Data Center Expert és Data Center Operations DCIM rendszert, integrált épületirányítási rendszerrel (BMS) a valós idejű információk és felügyelet érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentősen növelhetik energiahatékonyságukat az adatközpontok appeared first on Műszaki Magazin.

A Gaia-X európai projekt célja egy olyan nyílt, decentralizált és átlátható digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adatok és szolgáltatások biztonságosan elérhetők, összegyűjthetők és megoszthatók. A kezdeményezés segítségével olyan, számos felhőszolgáltatót összekapcsoló európai adatmegosztó platform jön létre, amely lehetővé teszi az európai vállalkozásoknak az adatokhoz történő szabályozott hozzáférést – melyek származhatnak például a közlekedési, gyártási és egészségügyi szektorból, vagy akár a mesterséges intelligencia más alkalmazási területeiről. Mindezeket a célkitűzéseit úgy tervezik elérni a résztvevő partnerek, hogy a felhasználóknak biztosítják a szolgáltatások átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, hordozhatóságát és interoperabilitását, továbbá áthidalhatóvá válik a szervezetek közötti adatcserét korlátozó bizalomhiány. A platform azt az előnyt is biztosítja az európai vállalkozásoknak, hogy az adatok nem, vagy csak ellenőrzött körülmények között kerülhetnek ki
Európából, így az adatszuveneritás sem sérül.

A Gaia-X európai jelenlétét nemzeti Hubokon (kapcsolati pont) keresztül valósítja meg, melyhez most csatlakozott Magyarország a SZTAKI vezetésével. A Gaia-X helyi kapcsolati pontjai, melyek száma így 18-ra növekedett, szoros együttműködésben állnak egymással, de országos programjukat, tevékenységüket saját maguk szervezik meg.

Európai adatterek az európai gazdaságnak

A hibrid módon megszervezett rendezvényt Hubert Tardieu, a Gaia-X igazgatótanácsának független tagja nyitotta a nemzetközi együttműködés magasszintű bemutatásával. Marco-Alexander Breit, a német szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, a Gaia-X egyik alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy Európa nagy lehetőségek előtt áll az adatokkal kapcsolatos együttműködések területén. Ahhoz, hogy ez valóban az európai vállalkozások érdekeit szolgálja szükség van olyan intézményre, ami kialakítja, szabályozza és működteti az adatmegosztást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviseletében Dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy

“az adatok a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció, a jólét, sőt a biztonság és szuverenitás nélkülözhetetlen forrásává váltak. Az európai stratégiai autonómiát a nemzeti képességek fejlesztésével és adott esetben összevonásával lehet elérni, melynek kiváló példája az alulról építkező Gaia-X együttműködés az adatgazdaság és a szükséges adatinfrastruktúra fejlesztése területén, ami kölcsönösen előnyös lehet mind a hazai adatökoszisztéma, mind az európai felhőképességek szempontjából”.

Dr. Maximilian Ahrens, a Gaia-X az igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében bemutatta a Gaia-X küldetését az európai adatipar területén, hangsúlyozva a magyarországi
kapcsolódás fontosságát.

Dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese az újonnan létrejövő magyarországi kapcsolati pont koordinációs teamjének képviseletében kiemelte, hogy

“az elmúlt évtizedekben a SZTAKI meghatározó szereplővé vált a legkorszerűbb adat- és felhő infrastruktúrák kutatása, valamint kialakítása és hasznosítása területén mind hazai, mind nemzetközi szinten. Intézetünk elkötelezett az adatipar és adatvagyon köré épülő ökoszisztéma fejlődésének további elősegítésében, melyet a Gaia-X együttműködés keretében a jövőben még magasabb szintre tudunk emelni meglévő és új partnereinkkel közösen”.

Érdi-Krausz Gábor koordinátor (SZTAKI) ismertette a létrejövő kapcsolati pont struktúráját, tervezett szervezeti felépítését és munkacsoportjait, melyek a mobilitás, a gyártás és Ipar 4.0, az energetika és az agrárium területét fedik le. Dr. Dominik Rohrmus, a Gaia-X COO-ja (vezető menedzsere) bemutatta a Gaia-X szervezeti felépítését, működési mechanizmusait, továbbá referencia projektjeit. Az eseményen a Gaia-X, az ITM és a SZTAKI mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, valamint több szakmai szervezet és a vállalati szféra képviselői is részt vettek.

The post A SZTAKI megalapította a Gaia-X európai új generációs adatinfrastruktúra hazai kapcsolati pontját appeared first on Műszaki Magazin.

Át kell gondolni az adatmenedzsment stratégiát, hogy profitáljunk az elmúlt két év digitális befektetéseiből – állapítja meg „The Data Imperative” felmérésében a KMPG. A pandémia alatt ez a terület háttérbe szorult, a vállalatok inkább a digitális átalakulásra összpontosítottak. Csupán a cégek 11 százaléka tartotta ennél fontosabbnak, hogy munkára fogja az adatokat. Pedig ez egy igazi kincsesbánya lehet: az adatok hatékony felhasználása a következő egy-két évben várhatóan kulcsszerepet játszik majd a pénzügyi mutatók javításában. A többség abban is egyetért, hogy ennek a lehetőségnek a kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot.

Napjaink összekapcsolódó technológiái, a kommunikáció és a médiafüggő kultúra hihetetlen mennyiségű adatot generálnak. A vállalkozások számára ezek az adatok nyitnak kaput ügyfeleik megértése és kiszolgálása felé egy olyan világban, ahol a testreszabás a sikerhez vezető kezdő lépés. A betekintés ezekbe az adatokba az új piacra jutási stratégiák kialakításában, új bevételi lehetőségek felfedezésében és a piaci részesedés növelésében is segíthet.

A pandémia idején számos szervezet számára az elsődleges cél a túlélés volt. Az ügyfelek további kiszolgálása érdekében fel kellett gyorsítani a digitális átalakulást. Eközben az adatvagyonra megfelelő karbantartására, adatmenedzsment fejlesztésekre kevesebb figyelem jutott, a két területre ugyanis a tapasztalatok szerint legtöbbször nem lehet egyformán összpontosítani.

A KPMG a HFS Research közreműködésével több mint 300 iparági vezető válaszait elemezte Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából, hogy még jobban átlássa, megértse az adatvagyon helyzetét, szerepét a technológia, a média és a telekommunikáció (TMT) világában. A kutatás nemcsak az átfogó adatstratégia kihívásaira és megvalósításának lehetőségeire világít rá, hanem az annak révén elérhető nyereségekre is.

Nincs cégszintű adatstratégia a vállalatok több mint felélénél

A KPMG „The Data Imperative” eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 57 százalékának nincs határozott, cégszintű adatstratégiája. Amikor a következő 12-24 hónap adatfelhasználásáról kérdezték, a cégek képviselőinek 73 százaléka egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak a túlélésről szólt – legtöbbjüknek nem volt ideje átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek az általuk termelt adatokban.

A válaszadóknak mindössze az egyharmada véli úgy, hogy cégük teljesen kiaknázza az adatvagyonban rejlő lehetőségeket. 48 százalék vélte úgy, hogy szervezetük átalakulási erőfeszítései előrébb valók az adatok bevetésénél, és mindössze 11 százalékuk helyezte az adatok munkára fogását a digitális átalakulás elé. Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede hisz abban, hogy a vállalat adatainak hatékony felhasználása radikálisan megváltoztathatja az üzleti modellt. Saját szervezete érettségét egyébként kevesebb mint 10 százalék értékeli világszínvonalúnak az adatok hasznosítása, az adatmenedzsment, az architektúra, adatminőség és szabályozás terén.

Az elmúlt két év monumentális változásai során kevés iparág tette magáévá olyan mértékben a digitális átalakulást és szolgáltatásnyújtási modellt, mint a TMT szektor – ennek köszönhetjük az otthoni munkavégzéshez és tanuláshoz kötődő átalakulások nagy részét. Az adatokat ugyanakkor még gyakran nem veszik be az egyenletbe. A szektor válaszadóinak 46 százaléka egyetértett abban, hogy a pandémia megakasztotta a folyamatot, és a felhőszolgáltatásokra terelte a figyelmet.

A TMT szektor vállalatai egyébként komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor strukturált és strukturálatlan adatokkal, különböző adatforrásokhoz való megosztott hozzáféréssel, vagy adatmodernizációval foglalkoznak, miközben az ideális applikációt keresik üzleti céljaik megvalósításához.

„A következő két évben az adatok és a digitális érettség terén is jelentős fejlődésre számítunk, a két terület szorosan egymás mellett halad majd felfelé, ehhez azonban koncentrált figyelemre és beruházásokra lesz szükség”

– értelmezte a kutatási eredményeket Nyári Dániel, a KPMG menedzsere.

Az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban

A KPMG elemzése szerint a TMT szektor vállalatvezetői az alacsony kihasználtság és a stratégia hiánya ellenére úgy vélik: az adatokba irányuló befektetéseik jó úton járnak. Az kétségtelen, hogy az olyan cégek, amelyek többet költenek az ilyen beruházásokra, nagyobb bevételnövekedést könyvelhetnek el, mint az alacsonyabb szinteken befektetők.

Az ügyfélszolgálat, a kiberbiztonság, a tehetségmenedzsment és a háttérfunkciók területén a szektor vállalatainak több mint fele számít arra, hogy 25 százalékos beruházási többlet esetén legalább 4 százalékkal nő a hatékonyság. A válaszadók 39 százaléka szerint a következő 12-24 hónapban az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban. Az adatok hatékony felhasználása kulcsszerepet játszik a pénzügyi mutatók javításában, köztük a tőkearányos megtérülés, az árbevétel és a nyereség terén a következő két év során.

„Nem a befektetések elmaradása okozza ugyanakkor az adatvagyon alacsonyabb mértékű kiaknázását – a cégeknek elsősorban a fókuszra, a prioritásokra érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk. A lényeg: el kell kezdeni alapvető vállalati képességként kezelni az adatstratégiát. Az adatok átfogó, stratégiai szintű kiaknázása egyértelműen értéknövelő a vállalatok számára”

– fogalmazott Nyári Dániel.

Egészen a felhőkig

A KPMG által megkérdezett cégvezetők több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy a következő egy-két év során a hatékony adathasználat felgyorsíthatja a digitális átalakulásukat. A többség abban is egyetértett, hogy az adatok kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot – a cloud lehet a kritikus pénzügyi és operációs adatok tárhelye, és az innovatív adathasználat segíthet a cégeknek az új termékek és szolgáltatások digitális piacrajuttatásában.

The post Kincsesbánya lehetne: még mindig nem használjuk fel hatékonyan az adatokat appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője.

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival.

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni”

–  mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.

The post Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van? appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság azóta az EU célkitűzéseiben is fontos szerepet kapott, az uniós direktívák az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozóan egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki. A világnap alkalmából többnyire a végfogyasztók figyelmét hívják fel az energiával való takarékosság kézenfekvő módszereire, de a vállalatok számára az energiahatékonyság talán még fontosabb szempont. Ennek belátásához elég, ha figyelembe vesszük, hogy a termelési költségek átlagosan 10 százalékát az energia teszi ki, de energia-intenzív ágazatokban ez az arány a 40 százalékot is elérheti. A világnap alkalmából a Siemens szakemberei összegyűjtötték, miként csökkenthetik energiafelhasználásukat a hazai vállalkozások.

Adatgyűjtés és elemzés

Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező, illetve 2022-től már 50 kW felett is – nemcsak a jegyzőkönyvek vezetése érdekében fontos. Az adatok, amelyek megfelelő alkalmazások segítségével akár mobiltelefonon is nyomon követhetők, a modern IoT-rendszerek inputjai. Megfelelő szoftverrel elemezve a fogyasztás optimalizálásának új lehetőségeire derül fény. Az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.

Hatékony és biztonságos működés

Új, energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlásakor érdemes azokat választani, amelyek fel vannak szerelve az elemzéshez szükséges adatokat összegyűjtő és továbbító, a gépek közötti kapcsolatokat lehetővé tevő egységekkel. Nem túl nagy beruházással ugyanakkor a régebbi berendezések is „okossá tehetők”: felszerelhetők a szükséges szenzorokkal és beköthetők a hálózatokba. Elvégre minél jobban mérhető valami, annál könnyebben tervezhető: ez az Ipar 4.0 egyik alapfelismerése. A digitalizáció természetesen csak a kiberbiztonság megfelelő szintje mellett hozza a várt előnyöket, ezt azonban a modern megoldások „alapból” garantálják.

Védelem

Az energiahálózat alapos megtervezése kulcsfontosságú az elektromos hálózati hibák, balesetek megelőzése szempontjából is. Az európai tűzesetek mintegy harmadát valamilyen elektromos meghibásodás okozza, holott ezek többsége megfelelő és megbízható védelmi készülék alkalmazásával (pl.: megszakítók, áram-védőkapcsolók, ívhiba érzékelők, villámáram-, túlfeszültség védelmi készülékek) megelőzhető. Emellett a modern védelmi kapcsolókészülékekkel elkerülhető az esetenként a berendezések végét is jelentő túlfeszültség; továbbá a hálózatok, kábelek és berendezések szigetelés hibáiból eredő balesetek száma is minimálisra csökkenthető.

Épületek

A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületeink felelősek, az energiahatékonyság így itt is kulcsfontosságú tényező. A környezettudatos építés hosszú távú feladat, hiszen a teljes életciklust tekintve az épületeknek nem a beruházási, hanem az üzemeltetési költségei a meghatározóak. Ma már számos automatizálási technológia áll rendelkezésünkre, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ezek az alrendszerek ugyanis a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki. Fontos, hogy az építőiparban tevékenykedő beruházók, tervezők és kivitelezők, valamint az üzemeltetők ezt is szem előtt tartva alkossanak, működtessenek fenntartható és energiahatékony épületeket.

„Microgrid”

Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az épületben „microgridet”, azaz saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Ilyen rendszer működik a Siemens bécsi telephelyén is, amelynek részei: a fotovoltaikus áramtermelés, az e-töltési infrastruktúra, az energiatároló egység és a microgrid-vezérlő. Utóbbi, a rendszer „agya” 2,5 MW-nyi teljesítményt felügyel, ami nagyjából 700 háztartás villamosenergia-igénye. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.

Energiatároló berendezések

Az energiatároló berendezések nemcsak a „microgrideknek” fontos alkatrészei. Ezeket az egységeket nagyobb terhelés esetén bármilyen rendszerbe be lehet kapcsolni, aminek eredményeként egyrészt alacsonyabbak lesznek a villamosenergia-termelés „csúcsai”, másrész optimálisabbá válik a fogyasztás – a fenntartás költségeire mindkettő jótékony hatást gyakorol. Az energiatároló berendezések előtt nagy jövő áll, várhatóan fontos szerepet játszanak majd a villamosenergia-piacok kiegyensúlyozásában.

The post Tippek a vállalati energiahatékonyság javítására appeared first on Műszaki Magazin.

Valós időben követhető és mesterséges intelligencia-megoldásokkal előre jelezhető az áruházi hűtők, polcok fogyása, így gyorsabb és hatékonyabb lehet az áruk újratöltése, szállítása és raktározása is. A kereskedő is profitálhat, hiszen megelőzhető a pillanatnyi áruhiány, hogy a vásárló termék nélkül maradjon, így nem utolsó sorban elkerülhető a fölösleges és COVID szempontból kockázatot jelentő boltlátogatás. A mobiltechnológiával összekapcsolt szenzorokra épülő megoldást már valódi boltokban tesztelik sörök, vákuumcsomagolt húskészítmények és dohányáruk esetében.

Elsősorban a mindennapi bevásárlások alkalmával a leggyakrabban kosárba kerülő áruk, a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek – élelmiszerek, italok, piperetermékek stb. – gyártóinak fejlesztett különleges okosmegoldást a magyar tulajdonú MOHAnet Zrt. A rendszer segítségével a gyártók bármikor, valós időben követhetik termékeik bolti fogyását, gyorsabban utántölthetik a rugós áruadagoló polcokat, hűtőket, és értékes adatokhoz juthatnak arról, hogy melyik márka, termék, kiszerelés a legnépszerűbb, vagy éppen melyik promóció vagy egységár növeli leginkább a vásárlási kedvet. Az online készletinformációs rendszerrel kombinált okospolcoknak köszönhetően a fogyasztók vásárlás előtt online tájékozódhatnak a termékek elérhetőségéről, így jobb eséllyel nem hiába indulnak el a kiszemelt termékért az üzletbe, vállalva a COVID-19 alatti személyes kontaktus kockázatát. Emellett a fejlesztéssel és a precízebb, folyamatos készletezéssel a gyártók is növelhetik eladásaikat.

„A pilot programban résztevő hazai üzletekben elhelyezett okos áruadagolókból kapott adatok alapján tudjuk, hogy például az italhűtők polcainak negyede mindig üres. Ez nyilvánvalóan jelentős bevételkiesést okoz azoknak a gyártóknak, akik erről nem tudnak, így nem gondoskodhatnak a mielőbbi árufeltöltésről,”

– mondta Havasi Zoltán, a MOHAnet Zrt. vezérigazgatója.

„A MasterShelf áruadagoló és polcfigyelő rendszer segítségével a gyártók akár 20-25 százalékkal növelhetik éves forgalmukat anélkül, hogy akár csak egy forinttal többet kellene költeniük marketingre vagy újabb értékesítési csatornák kiépítésére.”

A kísérleti fázistól a kiterjesztésig

A MasterShelf rendszert először italhűtőkhöz fejlesztették ki, de a megoldás a néhány milliméter vastagságú termékekkel – pl. csomagolt szeletelt felvágottakkal – is kiválóan működik. A rugós áruadagolókhoz ipari szenzorokat és egy saját fejlesztésű kommunikációs eszközt helyeznek el, amely mobilhálózaton keresztül továbbítja az adatokat a szerverekre. Az adatokat itt összesíti a rendszer és egyrészt a megrendelő másodperces pontossággal követheti polcainak töltöttségét, saját termékeinek fogyását, értékelheti aktuális promócióinak eredményességét a számára dedikált mobilalkalmazáson keresztül, másrészt az összesített adatokat algoritmusok és mesterséges intelligencia megoldások segítségével elemzi a rendszer. A forgalmazó ezzel hatalmas, rendkívül értékes adatvagyonhoz jut, ugyanis az egyes polcok töltöttségén túl akár országosan, több ezer polc adataiból előrejelzéseket is kaphat a termékek várható keresletével kapcsolatban. Láthatóvá válik, hogy melyik típusú üzletbe és mikor érdemes több vagy éppen kevesebb terméket kihelyezni, ezzel csökkentheti költségeit, növelheti árbevételét és még jobbá teheti terméke fogyasztóinak vásárlási élményét.

Az üzletek polcainak valós idejű követése, a fogyás mesterséges intelligencia alapú előrejelzése és a termékek igény szerinti feltöltése tehát előnyt jelent az adott üzletnek, a termék forgalmazójának és a vásárlók számára is jobb vásárlási élményt, biztonságosabb vásárlási környezetet tesz lehetővé.

The post Magyar fejlesztésű okospolc appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok kezdik felismerni, milyen értékes lehetőséget kínál számukra, ha több forrás adatait elemezve próbálják felpörgetni az üzletet. A strukturálatlan adatok keletkezése és hasznosítása számos folyamatban játszik kulcsszerepet, például a diagnosztikai képalkotás, a modellezés, a szimuláció, a LIDAR, a térinformatika, a génszekvenálás és a videókészítés területén. A nagy mennyiségű fájladat kezelése ugyanakkor kihívásokkal teli feladat, különösen, ha az adatok el vannak osztva a hálózat pereme (IoT-eszközöktől érkező adatok), a helyben telepített rendszerek és a felhő között.

A Qumulo fájlrendszere akár granuláris szinten is valós időben láthatóvá teszi, skálázza és kontrollálja a helyben telepített rendszerek és a felhő adatait, támogatva ezzel az egyszerű rendszerkonfigurálást és teljesítménymenedzsmentet.

A strukturálatlan adatok kézben tartása

A kifejezetten az adatközpontot, a nyilvános és a privátfelhőt is magában foglaló hibrid környezetekhez tervezett Qumulo platform az adatkonszolidáció érdekében többféle tárolóprotokollt támogat, és lehetővé teszi a felhasználók számára az információk megosztását. Egyszerűsíti az adatkezelést az osztott környezetben, és elősegíti a strukturálatlan adattömeg kiszámíthatatlan növekedésének követését, valamint az egyre több alkalmazás részéről jelentkező adatigények teljesítését a felhőben és azon kívül.

„Gyakran hallani, hogy az adat az új arany”

– jelentette ki Olivier Delachapelle, a Fujitsu európai termékértékesítési vezetője.

„Ez kétségkívül így van, de ahhoz, hogy az adatnak bármilyen értéke legyen, először ki kell bányászni, majd kezelni és finomítani kell a több petabájtnyi strukturálatlan adatot. A Qumulo megoldásával a Fujitsu egyéni igényekre szabott, nagy teljesítményű információtárat kínál ehhez a feladathoz. A korlátlanul skálázható rendszerrel az ügyfelek az adattömeget gyorsan feldolgozva juthatnak hozzá a már valóban értékes aranyrögökhöz.”

„A szervezeteknek olyan fájladatkezelő platformra van szükségük, amely skálázhatóság, teljesítmény és felhőképességek szempontjából is kielégíti a strukturálatlan adatkörnyezet támasztotta igényeket. A Qumulo örömmel lép partnerkapcsolatra a Fujitsuval, hogy vele együtt támogassa az ügyfelek zökkenőmentes átállását az eredményes működést gyorsító és a költségek kézben tartását segítő, modern infrastruktúrára”

– tette hozzá Thore Rabe, a Qumulo alelnöke és EMEA-régióbeli igazgatója.

A Qumulo megoldása fontos szerepet játszik a Fujitsu adatvezérelt átalakulási stratégiájában

A Qumulo megoldása beleillik a Fujitsu négyszintű adatvezérelt átalakulási stratégiájának második szakaszába. Ennek része a megcélzott adatarchitektúra kialakítása az adattranszformáció kiinduló állapotának meghatározása után. A Fujitsu hibrid IT-környezeteinek kiterjedt portfóliója az adatok kézben tartása és védelme mellett a bennük rejlő üzleti érték kinyerését is támogatja, és ezzel elősegíti a digitális átalakulás sikeres megvalósítását.

A Fujitsu ügyfeleivel közösen határozza meg a célarchitektúrát, elemzi a hibrid környezetet platformok, tárolók, feladatok és adatkezelés szempontjából, majd biztosítja hozzá a megfelelő megoldásokat. Amikor a szervezet meghatározta a transzformáció kiinduló állapotát, a következő lépés a célarchitektúra kidolgozása annak érdekében, hogy biztosítani tudja az adatok teljes körű elérését és kézben tartását a hálózat peremén, középpontjában és a felhőben.

Skálázható, felhőnatív Qumulo instanciák

A Qumulo megoldás gyors skálázással több tízmilliárd fájl kezelésére is képes. A felhőnatív fájlrendszerben a feladatok gördülékenyen átadhatók a nyilvános felhőnek. Így az ügyfelek helyben telepített és külső erőforrásaikon túlra is kiterjeszthetik rövid távú számítási képességeiket az igények megugrása esetén, és azonnali hozzáférést nyújthatnak távoli együttműködő partnereiknek az adatokhoz. Emellett a vállalatok API-kon keresztül alkalmazásszintű hozzáférést biztosítva, egyszerűen futtathatják a felhőadatokra épülő mikroszolgáltatásokat.

Valós idejű láthatóság és intelligens optimalizálás

A Qumulo valós időben láthatóvá teszti az adatokat és a felhasználókat az eredményes adatkezeléshez. Gondoskodik róla, hogy egyetlen pillantással azonosíthatóak legyenek a potenciális teljesítményproblémák, például az igények nagymértékű megugrása vagy a hosszabb távú trendek. A beépített gépi tanulással az olvasási kérések több mint 90%-a egy millimásodpercnél rövidebb idő alatt teljesíthető az integrált gyorsítótárból. Ezt úgy éri el a rendszer, hogy a következő lépésben legvalószínűbben kért adatokat előre betöltve elébe megy a felhasználói igényeknek, és a felhasználói viselkedés alapján automatikusan több szintbe rendezi az adatokat, optimalizálja a fájlkezelést és a tárolómédia-használatot. A „flash-first” stratégia részeként az írási folyamatok 100%-át és az olvasási folyamatok 98%-át jóval gyorsabb flashalapú meghajtókkal kezeli, miközben azokat az adatokat, amelyekre várhatóan nem lesz sürgősen szükség, olcsó, lassúbb merevlemez-meghajtókon tárolja.

Ár és piaci bevezetés

A Qumulo azonnal rendelhető a Fujitsutól. A jellemző installáció 200TB kapacitástól indul, ára specifikációtól és régiótól függ.

The post A Fujitsu Qumulo megoldásával több petabájtnyi strukturálatlan adat kezelhető appeared first on Műszaki Magazin.

Az adatok és különféle anyagok továbbítására szolgáló vezetékek szűk helyen való elvezetése sok helyen, például az intralogisztikában is nagy kihívások elé állítja a szakembereket. Az igus micro flizz termékcsaládja akár 100 méteres elmozdulási úthosszhoz is kompakt energiaellátó rendszert kínál. A rendszer egy energialáncból, kis sugárban hajlítható, rugalmas chainflex kábelekből és alumínium vezetőcsatornából áll. A micro flizz mostantól már az új okos CF.D rendszerrel is használható. A CF.D rendszer előre figyeli a kábel adatátviteli jellemzőinek alakulását, és időben figyelmeztet a meghibásodás veszélyére.

A buszsínes rendszereket gyakorta használják a keskeny, szűk helyeken, illetve gyors mozdulatok végrehajtása során, mint amilyeneket például a tárolás és válogatás közben végeznek a gépek. Ennek a megoldásnak azonban van egy nagy hátránya, mégpedig az, hogy normál esetben csak energia továbbítására alkalmas. Ahhoz, hogy ne csak energiát, hanem adatokat, folyadékokat vagy éppen levegőt is lehessen egyszerre továbbítani vízszintes és függőleges irányban, az igus micro flizz néven egy teljesen új energiaellátó rendszert fejlesztett ki. A rendszer akár 6 m/s elmozdulási sebességre és 4 m/s² gyorsulásra is képes.

A micro flizz lelke egy műanyag energiatovábbító lánc, amely egy alumínium vezetőcsatornában fut végig. A nagy mértékben rugalmas és kis sugárban hajlítható chainflex adat-, vezérlő- és motorkábeleken túl az energialánc tömlők, száloptikai kábelek vezetésére alkalmas, akár 10 GBit/s átviteli sebességgel. Az igus saját, 2750 nm-es tesztlaborjában végzett belsős teszteknek köszönhetően a gyártó az összes chainflex kábelnél 36 hónapos élettartamot garantál. Ha a buszkábel adatátviteli jellemzőinek alakulását szeretnék nyomon követni, az igus erre az okos CF.D rendszer és a micro flizz termékcsalád közös alkalmazását javasolja. Az innovatív és okos műanyag előre észleli a kábel adatátviteli jellemzőinek változását, és időben felhívja a figyelmet a közeledő csere esedékességére. Így előre lehet tervezni a karbantartást, és elkerülhetők a váratlan leállások.

Könnyen tisztítható, moduláris rendszer

Az opcionális intelligens megfigyelésen kívül a micro flizz előnye speciális felépítésében rejlik. A beépített oldalsó szárnyak folyamatosan stabilan tartják a kifeszített láncot a csatorna felső és alsó részén kiképzett különleges vályúban. Az e-chain lánc keresztlécein lévő műanyag rugókkal együtt ez a megoldás lágy és halk működést eredményez. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jelentősen csökken a kopás, a súrlódás, az energiafogyasztás és a zaj. A rendszer másik előnye, hogy moduláris kialakításának köszönhetően mindenhol könnyen hozzáférhető, és így könnyen tisztítható. Ennélfogva a micro flizz használata nem pusztán a gyógyszeriparban, hanem az élelmiszerek gyártásában is előnyös. Az energialánc-rendszer a kábelek átmérőjétől függően három különféle méretben kapható.

www.igus.hu

The post Adatok, energia, folyadékok és levegő továbbítására szolgáló igus-megoldás nagyon szűk helyekre appeared first on Műszaki Magazin.

Az IoT-eszközök növekvő száma és a felhőszolgáltatások népszerűsége miatt egyre több adatot termelünk világszinten. Az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtra nő majd (1 zettabájt 10²¹-en bájtnak felel meg). Ezeket az adatokat azonban tárolni és elemezni kell, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat kapjunk, ami tetemesen megnöveli az adatközpontok energiafelhasználását. A szerverek a globális szén-dioxid-kibocsátás két százalékáért felelősek, amivel nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek tartott légi közlekedés. Ezért egyre több céget foglalkoztat a szerverparkok környezetbarát működésre való átállása. Ez a célja a Green Mountain AS-nek is, amely adatközpont-üzemeltetőként 100 százalékban megújuló energiaforrásokat, elsősorban a norvég fjordok vizét használja moduláris adatközpontjaiban. Az ügyféligényekhez igazodva a cég nemrég a DC2-Telemark nevű egységének kapacitását bővítette ki az átlaghoz képest feleannyi idő alatt, amihez az energiatakarékos működés nagyköveteként a Schneider Electric nyújtott szakértői segítséget.

A norvég hegyekben kialakított DC1-Stavanger és DC2-Telemark nevű létesítmények a világ legzöldebb adatközpontjai közé tartoznak. A Green Mountain AS és a Schneider Electric számára is kiemelten fontos az energiahatékonyság és a fenntarthatóság, ezért az üzemeltető a Schneider EcoStruxture megoldására alapozva építette ki az egységeket néhány évvel ezelőtt. A szerverparkok 100 százalékban megújuló vízenergiával működnek, és a hűtéshez is a közeli fjord vizét használják, így CO₂-kibocsátásuk közel nulla. A Telemark ráadásul úgy van kialakítva, hogy keveset süt rá a nap és a levegő is természetes módon hűti, így a berendezések hűtése 330 napon át gyakorlatilag ingyenes.

Közel 10 százalékos kapacitásbővítés 28 hét alatt

Egyre nagyobb az igény az adatközponti szolgáltatások iránt, ami szükségessé teszi a teljesítmény növelését. A Green Mountain ezért 35 millió euró értékben bővítette két egységét 4 MW, illetve 3 MW kapacitással. A barnamezős beruházás részeként a Schneider Electric partnerként 10 millió euró értékben szállított átfogó megoldást a Telemark adatközpontba. Az előregyártott, gyorsan üzembe állítható EcoStruxure Modular Data Center megoldásnak köszönhetően a két vállalat mindössze 7 hónap alatt valósította meg a 8,5 százalékos bővítési projektet a tervezéstől a júniusi átadásig, ami az átlagoshoz képest 50 százalékos időmegtakarítást jelent.

„Norvégia egyre fontosabb helyszín az adatközponti szolgáltatásaik fenntarthatósága miatt aggódó ügyfelek számára, akik szívesen használnának nagyobb arányban megújuló energiaforrásokat és élvezni szeretnék a bőséges ingyenes hűtőkapacitás előnyeit. A Schneider Electric integrált megoldása az IoT-alapú EcoStruxure felügyeleti szoftvert ötvözi a legmodernebb fizikai infrastruktúrával, így folyamatosan megbízható és hatékony működést biztosít számunkra”

– mondta Tor Kristian Gyland, a Green Mountain AS vezérigazgatója.

„Globális piacvezetőként és innovátorként a Schneider Electric élen jár az adatközpontok tervezésének, kiépítésének és üzemeltetésének folyamatos fejlesztésében. Örömmel működtünk együtt ismét a Green Mountainnel a kapacitásbővítésben, melynek során a gyári tervezés, az előtesztelés és az előregyártás hatékonyságának köszönhetően rendkívül gyorsan tudtuk telepíteni az új részleget”

– tette hozzá Dave Johnson, a Schneider Electric biztonságos tápellátási megoldásokért felelős divíziójának alelnöke.

A Schneider Electric a piacon egyedülálló módon a tápellátási és a hűtési infrastruktúrához kapcsolódó eszközöket is tudja biztosítani, az áramvédelemtől kezdve a kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezéseken át a hűtési rendszerig. Az új kapacitást támogató, kulcsrakész megoldást 15 korszerű EcoStruxure Modular Data Center táp- és hűtőmodul, kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezések és az EcoStruxure felügyeleti szoftver alkotja, amelyek teljes mértékben kielégítik az ügyfelek kritikus rendelkezésre állási igényeit. A modulok a Schneider Electric legújabb gazdaságos léghűtési megoldásaival, valamint lítiumion akkumulátorokkal támogatott, magas hatásfokú szünetmentes áramforrásokkal (UPS) dolgoznak. Az integrált architektúra előnye a gyors telepíthetőségen túl, hogy csökkenti a tervezés és a rendszerépítés kockázatait.

További információért olvassa el a Schneider Electric esettanulmányát vagy keresse fel a Green Mountain weboldalát.

The post Adatközpont bővítés a nulláról 7 hónap alatt appeared first on Műszaki Magazin.