A digitalizálás sikere ezért csak nagy teljesítményű és megbízható hálózati technológiával lehetséges.

A switchek központi feladatokat látnak el a hálózatokban: Intelligens komponensekként a bejövő adatokat beolvassák és továbbítják a megfelelő vevőkészülékkel rendelkező portra. A gigabites változatok lehetővé teszik a különösen nagy adatátviteli teljesítményű résztvevők rövid időn belüli integrálását.

Xelity menedzselt IP20 gigabites switchek – Intelligens hálózatépítés

A Murrelektronik Xelity menedzselt IP20 switchek lehetővé teszik az Ethernet eszközök számára, hogy hálózati kapcsolatokon keresztül kommunikáljanak egymással. Lehetőséget biztosítanak a hálózatnak különböző topológiák, például csillag vagy fa topológia kialakítására. A switchek emellett más feladatokat is ellátnak, például hibaelemzést vagy hálózati diagnózist. Optimalizálják az adatátvitelt és biztosítják az ellenőrzést a hálózaton belül, például távoli hozzáférésen keresztül.

A switchben lévő ProfiNet kapcsolat és a GSDML fájlon keresztül történő integráció egy konfigurációs eszközzel, például a TIA Portállal, leegyszerűsíti a telepítést. A legmodernebb gigabit sebességű technológiával felszerelt hálózat a nagyobb adatmennyiségek ellen is biztosítva van a jövőre nézve. A switchek az automatizálás nyílt ipari Ethernet-szabványával, a ProfiNet-tel vagy anélkül is kaphatók. A Profinet a TCP/IP-t és az informatikai szabványokat használja, és így lehetővé teszi a terepibusz-rendszerek integrálását.

Xelity nem menedzselt IP20 gigabites switchek – Adatözön

A Murrelektronik nem menedzselt gigabit sebességű switchei a hálózatok adatelosztói, és megbízhatóan lefedik az alapvető funkciókat. A hálózatban lévő eszközöket összekapcsolják egymással, és az adatokat csomagként hatékonyan továbbítják. Mindeközben a gigabites adatátviteli sebességgel tűnnek ki.

A Murrelektronik Xelity IP20 nem menedzselt switchei tökéletesek a kapcsolószekrényben való használatra – helyszűkében is. Robusztus műanyag házzal, 150 mm-nél kisebb magasságú, karcsú kialakítással és kalapsín-rögzítéssel rendelkeznek.

The post Gigabit sebességű adatátvitel appeared first on Műszaki Magazin.

A sikertörténetet azonban beárnyékolják a veszélyek: a kiberbiztonsági kockázatok és a hackertámadások megnövekedése, vagy a gondatlan adatvesztésből adódó károkozás.

„Ma már a legtöbb gyártó is azt hangsúlyozza, hogy nem a hackerektől kell elsősorban félteni az adatokat, hanem a hanyag kezeléstől. Az óvatlan felhasználók a legtöbbször akaratukon kívül sodorják veszélybe a vállalat adatait, ez az úgynevezett belső támadás azonban ugyanolyan fenyegetést jelent, mint a rosszindulatú külső támadások.”

– hívja fel a figyelmet a hazai KKV-k óvatosságára Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Rengeteg biztonsági rést hagynak maguk után a munkatársak

A köztudatban a hackerek rosszindulatú számítástechnikai zsenik, akik bármilyen rendszert könnyedén feltörnek, hogy értékes adatokhoz jussanak. A legtöbb esetben azonban nem is kell erőlködniük, egyszerűen csak besétálnak a nyitott ajtón. A felhasználók általában nem is sejtik mennyi biztonsági rést hagynak maguk után nap, mint nap. Ennek köszönhetően a vállalati adatokra a legtöbb esetben a munkatársak jelentik a legnagyobb biztonsági fenyegetést. Sokszor már az is elég, ha valahonnan nem jelentkezik ki a felhasználó. A böngésző megjegyzi az e-mail címét, a jelszavát és mivel a legtöbb rendszer ma már össze van kötve, így gyakorlatilag tálcán kínálja fel minden adatát.

„A különböző alkalmazások sokszor a felhőn keresztül hitelesítik egymást. A legtöbb portál ma már felajánlja, hogy a Facebook vagy a Google fiókon keresztül regisztráljanak a felhasználók. Ilyenkor a fiókok összekötődnek, ennek következtében könnyebben szállítanak, biztonsági réseket, amiken keresztül ellophatják az adatokat”

– magyarázta Juhász Viktor, a felhő megoldások szakértője.

A Nagy Testvér valóban mindent lát?

A legtöbb vállalat részéről a felhőtechnológiával kapcsolatos dezinformáció a legjellemzőbb. Gyakori tévhit, hogy a felhőben tárolt adatokra illetéktelen személyek is rálátnak. A valóságban a GDPR szabályozás pont a nagyobb fokú biztonságot nyújtja, hiszen a felhőben minden törvényes keretek közt zajlik, míg egy saját szervert nem véd szabályozás, így a támadók elleni fellépés sokkal nehezebb egy ilyen környezetben. Az, hogy a felhőben tárolt adatokra ráláthatnak a törvényes szervek, az valójában egy nagyfokú előny, hisz gyorsan és hatékonyan intézkedhetnek az esetleges támadások esetén.

Szinte senki nem használ hatékony jelszót

A szakértő szerint a Facebook vagy Google hitelesítés még mindig nagyobb biztonságot jelent, mint a külön jelszó használat. A legtöbb felhasználó ugyanis nagyon gyenge jelszót használ, ráadásul nem veszi tudomásul, hogy ezeket időről-időre meg kell változtatnia. Pedig a legtöbb felhő rendszerben ma már beállítható, hogy bizonyos időközönként lejárjon a jelszó, ezt a funkciót azonban szinte senki nem használja. Ugyan ez a helyzet a kétlépcsős hitelesítéssel, amit a szakértő szerint a legtöbb felhasználó lustaság miatt nem alkalmaz.

„Nagyon rossz jel, hogy a felhasználók nem alkalmazzák a kétlépcsős azonosítást, emellett nagyon gyenge jelszót használnak, amit szinte soha nem változtatnak meg. Ez így együtt már különösen kritikus. Pedig már évente egy jelszócsere is elég lenne a nagyobb fokú adatbiztonság megteremtéséhez.”

– fejtette ki Juhász Viktor.

Az adat is vállalati vagyon, amit ennek megfelelően kell kezelni

A biztonsági szempontokat figyelembe véve a szakértő szerint a vállalatok adatkezelése is kritikus. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbb cégnél nem informatikus, vagy rendszergazda kezeli a felhő rendszereket (pl. CRM, MiniCRM, Trello, todoist, Office365, gSuite/Workspace, stb.), sok munkahelyen pedig szinte minden kollégának kiosztják az adminisztrátori szerepkört, pusztán kényelmi szempontok miatt. Ez talán még nem is lenne nagy baj, a probléma ott kezdődik, mikor a vállalattól távozó munkatársaktól elfelejtik elvenni a jogosultságot, aki így azután is hozzáfér az érzékeny céges adatokhoz, hogy már nem dolgozik ott. A szakértő szükségesnek tartja a vállalatok paradigmaváltását az adatkezeléssel kapcsolatban. Eljött az idő, hogy a vállalat az adataira is ugyanolyan vagyontárgyként tekintsen, mint a pénzbeli tőkéjére vagy más eszközeire. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy táblázatokban és nyilvántartásokban kell vezetnie a felhőrendszereit és az azokhoz tartozó hozzáféréseket. Emellett olyan informatikai szaktudással rendelkező felelősöket kell kijelölnie a rendszerek kezelésére, akik folyamatosan figyelik, kezelik és szükség esetén módosítják a hozzáféréseket.

„A legtöbb cég nem veszi észre, mikor az adatait lopják. Ezért fontos, hogy a vállalatok tudatosan végig gondolják a biztonságos adatkezelést. Ez persze többletmunka. De mit kapnak cserébe? Azt, hogy így nem veszítik el az adataikat!”

– érvelt a szakértő.

Mit tehet egy vállalat az adatai biztonságának érdekében?

• Keresse meg a terület felelősét! A felhőplatform alapvetően egy informatikai rendszer, így egy informatikusnál, vagy rendszergazdánál van a legjobb kézben. A szakszerű kezelés fontos, így az fogja ezt a feladatot felelősen végezni, akinek a munkaköri leírásában is szerepel a platformok felügyelete.
• Használjon céges e-mail fiókokat! Nagyon fontos, hogy a vállalat mindig a céges e-mail címével adja hozzá a munkatársakat a vállalati fiókokhoz. Így kiléptetésnél elég az e-mail címet megszüntetni ahhoz, hogy a felhasználó ne férjen többé hozzá a céges adatokhoz.
• Vezessen felhasználói nyilvántartást! Legyen egy táblázat, vagy rendszer, ahol pontosan vezetve van és követhető, hogy ki milyen platformokon, milyen szerepkörrel és hozzáféréssel rendelkezik. Fontos továbbá, hogy ezeket a hozzáféréseket a vezetőség időről-időre felülvizsgálja.
• Alakítson ki mappa struktúrát! A fájlszerveren előre rögzíteni lehet, hogy a vállalat milyen adatokat tárol, illetve előre meg lehet határozni, hogy ezekhez mely munkatársak férhetnek hozzá. Ha van egy ilyen előre kialakított struktúra, akkor a kezelőjének sokkal egyszerűbbé válik a hozzáférések vagy engedélyezések meghatározása.
• Vegye leltárba az alkalmazásokat! Mivel napjainkban a vállalatok átlagosan minimum 4-5 felhőplatformot használnak, fontos, hogy ezekről is vezessenek egy nyilvántartást, ugyanúgy, mint az iroda berendezéséről, vagy gépparkjáról.
• Vezessen be egy bevett engedélyezési eljárást! Az a legjobb, ha a vállalatnak van egy előre meghatározott forma eljárása az engedélyezésekre, amiről dokumentáció készül. Ezekért a döntésekért minden esetben a vezetőség legyen a felelős.

The post Napi szinten milliós nagyságrendben vesztenek adatot a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

Túlterheli a használt technológiai megoldásokat, az emberi erőforrásokat és a folyamatokat a hatalmas mennyiségű, sokféle adat gyors áramlása. A cégeknek vannak adathasználati céljaik – és sokan közülük úgy vélik, a működésük adatvezérelt –, de számos akadály lassítja őket. Ilyen akadály például az adathasználati szakértelem hiánya, az adatok elkülönített gyűjtése, az elszigetelt vállalati egységek, a manuális folyamatok, valamint az adatvédelmi és biztonsági hiányosságok.

A felmérés 16 országban 45 város 4036 adatelemző döntéshozójának a bevonásával készült, és a kétévente kiadott Dell Technologies Digital Transformation Index (DT Index) tanulmányból indul ki, amely a világ vállalatainak digitális fejlettségét vizsgálja. A 2020-as DT Index szerint nemzetközi szinten az átalakulás harmadik legfőbb akadálya, hogy túl sok adat áll rendelkezésre/nehéz megfelelő következtetéseket levonni az adatokból, bár 2016-ban ez a probléma még csak a 11. helyen (a lista legalján) szerepelt. A Dell Technologies abból a célból kérte fel a Forrester Consultingot a felmérés elvégzésére, hogy megértse, mi az oka ennek az ugrásnak, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy az adathasználat váljon az átalakulás legfőbb akadályává.

A tanulmány az adathasználattal kapcsolatos több ellentmondásra is fényt vet, amelyek hátráltatják a vállalatokat.

1. Téves önértékelés

A válaszadók közel kétharmada (64%) szerint a vállalatuk működése adatvezérelt, és „az adat a szervezetük éltető eleme”. Azonban csupán 23 százalékuk kezeli az adatokat alapvető értékként, és használja ki a bennük rejlő potenciált a teljes vállalati működés során.

Az átláthatóság érdekében a Forrester Consulting kidolgozott egy objektív mérési módszert a vállalatok adathasználati felkészültségének vizsgálatára.

Az eredmények alapján a vállalatok 88 százaléka még fejlesztésre szorul az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok és/vagy az adatkultúra és a szükséges szakértelem megteremtése terén. Csupán a vállalatok 12 százaléka sorolható az adatbajnokok kategóriájába, vagyis az olyan cégek közé, amelyek jelentős figyelmet szentelnek mindkét területnek (technológia/folyamatok és kultúra/szakértelem).

2. Nagyobb adatbeáramlás, mint amekkorával meg lehetne megbirkózni

A kutatásban részt vevők 71 százaléka szerint az adatok gyorsabban áramlanak be, mint ahogy képesek lennének elemezni és felhasználni őket, ugyanakkor 66 százalékuk úgy látja, hogy a vállalatuknak állandó jelleggel több adatra lenne szüksége, mint amennyinek a begyűjtése jelenleg módjukban áll. Ennek okai a következők lehetnek:

• A vállalatok kétharmada (67%) az adatai jelentős részét az általa birtokolt vagy felügyelt adatközpontokban őrzi, annak ellenére, hogy közismertek az előnyei annak, amikor az adatokat az edge-en – az adatok létrehozásának helyén, a peremhálózaton – dolgozzák fel.
• A megkérdezettek 69 százaléka beismerte, hogy a vállalatuk vezetősége továbbra sem támogatja jelentős mértékben a vállalat adathasználati és -elemzési stratégiáját.
• Nem méretezhető informatikai stratégia: a megkérdezettek 52 százaléka folyamatosan új adattavakat integrál ahelyett, hogy a meglévő adattárolóit konszolidálná.

Mindezekből kifolyólag a robbanásszerűen növekvő adatmennyiség inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a munkájukat: 63 százalékuk számára a hatalmas mennyiségű beáramló adat ellehetetleníti a biztonsági és megfelelőségi előírások teljesítését, 62 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a csapataikat már most túlterhelik a meglévő adatok.

„Megdöbbentő, hogy a vállalatok egyrészt szűkében vannak az adatoknak, másrészt az adatmennyiség lavinaként sodorja el őket, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Különösen most, hogy a vállalatok 45 százalékának a világjárvány óta jóval több adatot kell összegyűjtenie, tárolnia és elemeznie. Nem feltételezhetjük, hogy ösztönösen tudni fogják, hogyan bánjanak az adatokkal, és hogyan hasznosítsák őket. Az adatvezérelt működés kidolgozása hosszú folyamat, és ehhez útmutatásra van szükségük”

– mondta Rakoncza Zsolt a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója.

3. Cselekvésképtelenség

Miközben a világjárvány következtében a gazdaságnak súlyos problémákkal kell szembenéznie, bizonyos ágazatok tovább növekedtek, elhozva az adatok nyújtotta lehetőséget teljes mértékben kihasználó vállalatok új hullámát. Azonban továbbra is alacsony (20%) azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az alkalmazásaikat és az infrastruktúrájuk nagy részét immár szolgáltatásként kínálják. Annak ellenére is, hogy:

• 65 százalékuk szerint ez fokozná a vállalatok rugalmasságát;
• 63 százalékuk egyetért azzal, hogy így jobban meg lehetne felelni a változó ügyféligényeknek;
• 61 százalékuk úgy véli, hogy a vállalatok így gyorsan és egyszerűen, egyetlen gombnyomással helyezhetnék üzembe az alkalmazásokat.
• Az igény szerinti modellre való áttérés megkönnyítené az adatok rögzítését, elemzését és felhasználását a vállalatok azon 84 százaléka számára, amelyek a következő problémák valamelyikével vagy mindegyikével küzdenek:
• magas tárolási költségek;
• nem optimalizált adattárház;
• elavult informatikai infrastruktúra;
• manuális eljárások, amelyek nem elégítik ki az igényeiket.

Remény a láthatáron

Bár jelenleg sok nehézséggel néznek szembe, számos vállalatnak már vannak tervei a fejlettebb jövőbeli működés megalapozására: 69 százalékuk gépi tanulást alkalmazna az adatokkal kapcsolatos anomáliaészlelés automatizálásához, 60 százalékuk átállna egy adatszolgáltatási modellre, 55 százalékuk pedig a teljesítményoptimalizálás mélyebb átgondolásával szeretné átstrukturálni az adatok feldolgozásának és felhasználásának módját.

Íme három módszer arra, hogy a vállalatok az adatteherből előnyt kovácsolhassanak:

1. Az informatikai infrastruktúra modernizálása, amelynek célja, hogy az adatok feldolgozása a keletkezési helyükön, az edge-en történjen meg. Ez magában foglalja a vállalatok infrastruktúrájának és alkalmazásainak az adatrögzítés, -elemzés és -felhasználás helyéhez való közelítését, miközben egy egységes, többfelhős működési modell bevezetésével csökkenthető az adatok helyigénye.
2. Az adatcsatornák optimalizálása, hogy a mesterséges intelligenciával/gépi tanulással támogatott adatok szabadon és biztonságosan áramolhassanak.
3. Az ügyfelek igényeire szabott szoftverek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az integrált működést.

The post Az adatok inkább terhet, mint előnyt jelentenek sok vállalat számára appeared first on Műszaki Magazin.

Többnyire a régebbi, akár a 90-es években készült berendezések, gyártósorok is kínálhatnak az akkori elvárásoknak megfelelő megoldást. – kezdi Fekete Csaba, a FANUC Hungary Kft. Technical Managerre.

Sok ilyen rendszerben tehát az adatok valójában már régóta rendelkezésre állnak, probléma és a lehetőség ebben az esetben egy és ugyanaz. Meg kell oldani valamilyen módon, hogy a régi rendszereket egy mai elvárásoknak megfelelő közös platformba integráljuk. A feladat könnyűnek hangzik, de elég sok buktatót rejt, elég, ha arra gondolunk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznünk, ha például egy 20 éve írt szoftvert egy mai számítógépen akarunk lefuttatni.

Ha sikeresen tudjuk a régi és új termelő eszközeinket egy közös platformba integrálni az számos előnnyel kecsegtet. A percre kész információk birtokában az aktuális termelési igényeknek megfelelően tudjuk alakítani gyártási folyamatokat. A tárolt adatok segítségével ki tudjuk elemezni a meghibásodások és termeléskiesések okait, majd egy adott pillanatban meg tudjuk határozni a várható meghibásodások valószínűségét és a karbantartási igényeket. Meg tudjuk valósítani például a termékek nyomon követését a teljes gyártási folyamaton keresztül, így garantálva a végtermék minőségét.

Hogyan érdemes belekezdeni a digitális átalakításba a gyártási folyamatoknál?

Először azt kell tisztáznunk mit várunk az átalakítástól. Nagyon fontos, hogy jól mérjük fel mik az igények és a lehetőségek. Könnyen eshetünk abba a hibába, hogy túl sok mindent akarunk egyszerre megvalósítani. Érdemes az igényekhez prioritásokat rendelni és ezek alapján lépésről lépésre haladva elindulni. Célszerű a rendszerünket széles körben elfogadott, szabványosított megoldások felhasználásával kialakítani. Egy ilyen rendszer kialakításához komoly IT ismeretekre és háttérre van szükség, ami “házon belül” csak ritkán áll rendelkezésre. Hosszú távú együttműködésre számítsunk és olyan partnert válasszunk aki rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal és referenciákkal.

Milyen lehetőségeket ajánl ehhez a FANUC?

A FANUC 1956-os alapítása óta meghatározó szereplője a világ iparának, az általunk gyártott CNC vezérlések, ipari robotok és szerszámgépek szinte minden ágazatban jelen vannak. A piaci igényeket felismerve számos olyan megoldást kínálunk, amivel meg tudunk felelni a különböző szintű igényeknek, legyen szó akár egyszerű adatcseréről vagy komplex, felhő alapú rendszerről. Vezérléseinkhez olyan szabványos kommunikációs lehetőségeket is kínálunk, mint az OPC-UA vagy az MT Connect.

Melyek az idei év aktualitásai ipar 4.0 szempontjából a FANUC-nál?

Az idei évben megkezdjük a ZDT (Zero Down Time) megoldásunk értékesítését. Ez egy szofvercsomag amely lehetővé teszi, hogy Ethernet hálózaton keresztül gyűjtsünk adatokat a FANUC robotjainkról, online telefonon vagy tableten tudjuk követni az aktuális állapotokat. A rendszer ezen kívül képes elemezni a mechanikus elemek – például csuklók, hajtóművek – állapotát, és előre jelezni a várható meghibásodásokat, jóval azok bekövetkezése előtt.

Másik újdonságunk a FIELD rendszer, ami egy felhő alapú, mesterséges intelligenciával támogatott nyílt rendszer, amibe nem csak FANUC termékei csatlakoztathatóak, hanem megfelelő illesztőszoftverek segítségével bármilyen eszköz vagy berendezés.

Mi várható a gyárak automatizálása területén a jövőben?

A FANUC központja Japánban, a Fuji hegy lábánál található, ahol magas szinten az automatizált és a robotizált gyárakban folyik a termelés. A termékek jelentős részét robotok szerelik össze emberi beavatkozás nélkül, legyen szó akár CNC vezérlőről, szervó motorról vagy robotkarról. Az ilyen szintű automatizáció hosszú időn keresztül egyedülálló volt a világon, de azt gondolom már nem sokáig.

Kampányt indít a japán gyártásautomatizálási óriás, hogy megtalálja Magyarország leghosszabb ideje szolgáló FANUC berendezését!

Vajon melyik üzemben dolgozik hazánk legmegbízhatóbb FANUC eszköze? Idejét se tudni már, mikor állt munkába, de az eszköz még mindig hasznot hajt? A sokat megélt burkolat mögött még ma is hasznos technológia áll? Pályázzon gépével a nyereményjátékára és rendkívül értékes ajándékokban részesülhet!

A gyártásautomatizálási gyártó büszke arra, hogy közel 70 éves fennállása során olyan megbízható CNC vezérléseket, szervo motorokat, szerszámgépeket, fröccsöntőgépeket, szikraforgácsolókat, robotokat, nanomegmunkálógépeket, és egyéb gyártásautomatizálási és termelési eszközöket gyárt, amelyek kiállják az idők próbáját, és hosszú évtizedeken át szolgálják használójukat, az iparág legalacsonyabb teljes birtoklási összköltségét garantálva. A gyártósorokat mindemellett nem csak a FANUC saját géptípusai, hanem partner gépgyártók berendezései is benépesítik, melyek a FANUC megbízható vezérlésével és szervo technológiájával működnek, így számtalan eszterga, présgép, lézervágógép és megannyi célgép hasznosítja technológiáját!

A most induló kampány keretében pályázni lehet minden teljes géppel és részegységgel, amely FANUC gyártmány, vagy FANUC részegységek vannak beszerelve, illetve ha közös márka alatt szerepel más gyártóval (pl. GE FANUC, Matra FANUC, Seiki FANUC, stb) és működőképes. A FANUC abszolút helyezéseket, illetve kategória győzteseket is jutalmaz, valamint meghirdet két különdíj kategóriát, a már nem működő gépek és részegységek számára, valamint az olyan különlegességnek számító FANUC megoldásoknak, amelyek ma már kuriózumnak számítanak az iparágban.

A pályázat keretében mind a beküldő munkavállalókat, mind a gépet használó cégeket díjazzák, és minden pályázó munkavállaló garantált ajándékban részesül, melyen felül még sorsoláson is részt vesz. A fődíjak közt olyan exkluzív díjak szerepelnek, mint a FANUC Európai Javítóközpontjának meglátogatása, szabadon választott FANUC Akadémia képzések, professzionális gépállapot felmérések, robotizálhatósági konzultációk, műszaki támogatási kedvezmény csomagok gépkiszolgáló kobot kedvezmények, és FANUC referencia film készítési lehetőség.

A pályázás menete, további információ és a nyeremények a következő linken érhetőek el:

one.fanuc.eu/alegidosebbfanucom-muszakimagazin

További információ: marketing@fanuc.hu

The post Termelési- és gyártási adatok gyűjtése – FANUC appeared first on Műszaki Magazin.

A 2020-ban érzékelhető gazdasági nyomás hatására az üzleti vezetők óriási kihívásokkal találták szembe magukat, melyek megoldásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be a CIO-k, azaz az informatikai vezetők. Ennek egyik oka, hogy napjainkban egy szervezet versenyelőnyét közvetlenül az határozza meg, milyen gyorsan tudja adatokat hasznos „insightokká” alakítani, amelyek növelik az üzleti eredményeket.

Az úgynevezett adatévtizedben, amelyben élünk, az adatok mennyisége világszinten várhatóan 2025-re eléri a 175 ZB-ot, az adatoknak jelenleg kevesebb mint 0,5 százalékát elemzik ténylegesen, és rengeteg „sötétben rejtőző adat” van a szervezetek birtokában. Míg a szervezetek egyre több adatot gyűjtenek, a növekedés mértéke meghaladja azon képességüket, hogy valóban kihasználják az insightokban rejlő előnyöket. Egy Forrester-tanulmány szerint az informatikai döntéshozók több mint egyharmada a „növekvő mennyiségű adatok beszerzését, összegyűjtését, kezelését és felügyeletét” tekinti az egyik legnagyobb kihívásnak.¹

A vállalkozások tisztában vannak vele, hogy a minőségi adatokhoz való hozzáférés képes felgyorsítani az ügyfél- és üzleti élmények fejlesztését, illetve, hogy az adataikban rejlő lehetőségek teljes kihasználásával versenyelőnyhöz juthatnak A feltörekvő technológiák minden iparágban felforgatják és új alapokra helyezik az emberek által elvárt interakciókat, és az egyre tudatosabb fogyasztók személyre szabottabb élményekre vágynak.

Ezek a változások rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, és a megfelelő fejlesztési területek kiválasztása kritikus fontosságú. A vállalkozások felgyorsíthatják innovációs terveiket, és kiemelkedhetnek versenytársaik közül, ha újragondolják a célkitűzéseiket, és három kulcsfontosságú területre összpontosítanak:

Adatkezelés: sötét, elosztott és diverz adatok

A mai adatkezelési módszerek nem megfelelőek az adatok kora által támasztott igények kielégítésére. Például mivel egyre kevésbé jellemzőek a centralizált adatstratégiák, az informatikai vezetőknek a vertikális (silós) adattárolásban kell gondolkodniuk ahelyett, hogy megpróbálnák ezt a metódust kiiktatni. A folyamat mögött az egyre inkább elosztott adatok állnak, hiszen az IoT-technológiák folyamatosan gyorsítják a peremhálózati számítástechnika térnyerését. Minden másodpercben 127 új IoT-eszköz csatlakozik az internethez, és a Gartner előrejelzése szerint 2025-re a vállalatok által előállított adatok 75 százalékát peremhálózatokon fogják létrehozni és tárolni. Ahogy az adatokat létrehozó peremhálózati helyek száma növekszik, az elosztott adatokat a felhőbe továbbító központosított adatstratégiák egyszerűen nem lesznek képesek lépést tartani a valós idejű igényekkel.

Mindeközben a tárolt adatok nagy részét sosem használják fel, hanem összegyűjtik, és archiválják a hatalmas adatáradatban, így azok nem is segítik elő az üzleti eredmények javítását. Ezeket hívják sötét adatnak, és gyors növekedésük jól példázza az adatok értékének kihasználásában és kezelésében rejlő nehézségeket. Ehhez a nehéz helyzethez társul a valós idejű adatkészletek iránti új igény, amely teljesen fel fogja forgatni az adatkezelést a következő 5–10 évben. A Forrester kutatásában az elemzők előrejelzése szerint 2019 és 2024 között a vállalkozások megháromszorozzák a fájlként vagy objektumként tárolt strukturálatlan adataikat.

Ez a növekvő összetettség hatással van a jogi és biztonsági szabályozásra is. Az egyre inkább internetalapúvá váló világban a peremhálózati számítástechnikai helyek megsokszorozódásával a támadási felületek is bővülnek, amelyek kihasználására számos példát láthattunk, ahogy a világjárvány miatt a vállalkozások áttértek az otthoni munkavégzésre. Ezért egyre fontosabb, hogy a vállalkozások folyamatosan fokozott figyelmet fordítsanak a jogi megfelelőségre.

Az informatikai vezetők néhány kulcsfontosságú döntéssel az adatok korának megfelelően gondolhatják újra és alakíthatják át az adatkezelést és az adatstratégiát. Először demokratizálniuk kell az üzleti adatokat, hogy a munkacsoportok könnyebben megtalálhassák és elérhessék a kiváló minőségű, felhasználásra kész adatkészleteket. Másodszor egyszerűvé kell tenniük a hozzáférést a mérnökök és adattudósok számára azokhoz az eszközökhöz, amelyek szükségesek az üzleti insightok létrehozásához. Végül egységesíteniük kell az adatok, az alkalmazások és az infrastruktúra telepítését és kezelését az informatika rendszer minden területén.

Innováció a peremhálózatokon

A Gartner előrejelzése szerint 2022-re a vállalati adatok több mint 50 százalékát az adatközpontokon vagy a felhőn kívül fogják létrehozni és feldolgozni, ami a 2019-ben mért 10 százalék alatti értékhez képest jelentős növekedés. A jövőben a legtöbb adatot a valós idejű feldolgozás érdekében a peremhálózatokon fogják létrehozni, amely egy korábban még nem látott új innovációs korszakot fog megnyitni. Az intelligens járművek önállóvá válnak, a telemedicina megszünteti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályait, és a digitális városok emberek milliárdjainak az életét fogják megkönnyíteni.

Ahogy az adatok súlypontja egyre inkább átkerül a peremhálózatokra, a szervezetek több valós idejű, szolgáltatásminőséget javító, pillanatok alatt elvégzendő funkciót várnak el az informatikától. A szervezetek kezdik felismerni, hogy nem mindig praktikus az elosztott adatokat egy adatközpontban vagy nyilvános felhőben található központosított infrastruktúrába küldeni, mivel az adatokat időben kell feldolgozni és elemezni. Ehelyett kulcsfontosságú, hogy az infrastruktúra ’közelebb kerüljön’ a peremhálózati helyekhez, ahol az adatokat létrehozzák és felhasználják. Ez új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet egységes infrastruktúrát és adatkezelési megközelítést bevezetni a központ és több felhőszolgáltató, illetve a számos peremhálózati hely között, és a kihívások itt még nem érnek véget.

A valóság az, hogy nem létezik általánosan alkalmazható megoldás, azonban az informatikai vezetők fontos szerepet tölthetnek be ezeknek a kihívásoknak a legyőzésében. Például létrehozhatnak egy üzemeltetési központot és egy hibrid felhőt a peremszolgáltatásoknak, és ezeket az eszközök egyre szélesebb köréhez csatlakoztatva elősegíthetik az egységes adatkezelés megerősítését. Biztosíthatják egy egységes fejlesztési környezet fenntartását, amely modern alkalmazások létrehozására, futtatására és kezelésére szolgál. Befektetéseket eszközölhetnek a peremhálózat-felügyeleti platformok, alkalmazások és eszközök biztonságos infrastruktúrája területén, amely kulcsfontosságú a hatalmas mennyiségű adat létrehozásához és feldolgozásához. Emellett a peremhálózati ökoszisztéma megismerésével az informatikai vezetők könnyebben megérthetik, hogyan szabhatják személyre a megoldásokat a leghatékonyabb módon, a saját üzleti igényeiknek megfelelően.

Az emberek ereje: a szervezeti kultúra megalapozása és egy jó csapat összeállítása

Az üzleti adatok teljes körű kiaknázásához időt kell fordítani az adatinnovációra és a bevételszerzési lehetőségekre. A Gartner szerint azonban az adatkezelési csapatok idejük csupán 22 százalékát szánják ezekre a területekre.² Ezt a szervezeti kultúra megváltoztatásával lehet orvosolni. Alapvetésként kell kezelni, hogy az innováció üzleti szempontból egy kritikus funkció, amelyet priorizálni, támogatni és népszerűsíteni kell.

A szervezet adataival számos csapat és személy dolgozik, akik gyakran a szervezet önálló célkitűzésekkel rendelkező különböző részeit képviselik. Az adatcsapatok rendszertelen megközelítése megnehezíti a fókuszált és koordinált adatkezelési stratégia létrehozását.

A problémára nem jelent megoldást, ha egyszerűen több adattudós foglalkozik vele, mivel a legtöbb szervezet nem rendelkezik a kulcsfontosságú adatokkal kapcsolatos szerepkörökkel és szakértelemmel, amelyekre szükségük lenne, hogy intelligens vállalkozássá váljanak. Az adattudósok magasan képzett és specializált szakemberek, akikből nincs elég, ezért a legtöbb szervezetben ritka és költséges erőforrásoknak számítanak. Fontos tehát, hogy ezeket a szakembereket a kialakítani kívánt szervezeti kultúrával egyvonalban lévő, üzletileg átgondolt és stratégiai alapon meghatározott feladatokkal bízzák meg a CIO-k, hogy valóban hasznos insightok születhessenek.

Amint a vállalkozások megfelelnek ennek a három kihívásnak, kiváló helyzetbe kerülnek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a feltörekvő technológiák és fogyasztói trendek igényeihez. A megfelelő infrastruktúrával, adatkezelési stratégiával és alkalmazottakkal bármilyen vállalkozás sikeres lehet az adatok korában, azonban egységesen ki kell állniuk az innováció mellett, ha fel kívánják tárni az adataikban rejlő valódi értéket.

The post Kihívások az adatok évtizedében: sötét adatok, peremhálózatok és az emberi oldal appeared first on Műszaki Magazin.

Magánemberek és szervezetek adatvagyonára nézve is a két legnagyobb veszélyt – a felhasználó által elkövetett és szoftveres hibákat bőven megelőzve – az adattárolók meghibásodása és a kibertámadások jelentik, melyek az adatok végleges elvesztését is eredményezhetik. Napjainkban a kiberbűnözők egyik legkedveltebb fegyvere az úgynevezett zsarolóvírus – csak az idei első hét hónapban 121,2 millió támadást regisztráltak világszerte –, amely, bejutva egy számítógépbe vagy rendszerbe, annak adatait titkosítással „túszul ejti” és egy zsarolóüzenet formájában pénzt követel az adat tulajdonosától a titkosítás – reménybeli – feloldásáért.

Digitális korban élve egy magánember számára is hatalmas, akár anyagiakat tekintve is érzékelhető problémát okozhat az adatvagyonának sérülése, de egy vállalat számára még nagyobb és súlyos összegeket felemésztő veszélyt jelenthet. Egyes zsarolóvírusok egy szervezet számítógépeit, szervereit és levelezőrendszerét is blokkolhatják, megállítva akár a teljes szervezet életét, de ugyanezt okozhatja a működéshez szükséges adatok – jó esetben ideiglenes – hiánya vagy elérhetetlensége is.

„Az elmúlt évtizedben nemcsak az adatvagyon mennyisége nőtt meg, hanem újfajta adattípusok is megjelentek, speciális adatbázisoktól kezdve az analitikai platformokon át egészen a különféle virtualizációs megoldásokig – ezek mind szükségesek a napi üzletmenet biztosításához, ugyanúgy egy KKV-nál, mint egy nagyvállalatnál. Ennek folyományaként egyértelmű, hogy nemcsak az éles környezetek rendelkezésre állását kell maximalizálni, hanem egy replikált példányét is, hogy baj esetén abból minél előbb vissza állíthatóak legyenek a működéshez szükséges adatok és elkerülhetőek legyenek a leállásból fakadó anyagi és presztízsveszteségek. A 3-2-1 adatvédelmi szabály alkalmazásával – mely szerint az adatokat 3 példányban, 2 különböző tárolón tartsuk, és abból az egyiket 1 külső helyszínen helyezzük el – tökéletesen felkészíthetjük a szervezetet egy kibertámadás utáni gyors talpra állásra”

– fejtette ki Orbán György, a Hewlett Packard Enterprise szakértője.

A HPE magyarországi tapasztalatai szerint a szervezetek a legkevésbé a mentési és így szükségszerűen az adatvisszaállítási platformokhoz szeretnek nyúlni fejlesztés, újragondolás esetén. A HPE a helyi és regionális tapasztalatokat feldolgozva egy olyan integrált, a gyors adatvisszaállítást teljes egészében ellátó platformot hozott létre, mely könnyedén integrálható bármilyen vállalati környezetben. A platformot a gyártó szolgáltatásként kínálja, így azt az adataik fontosságát felismerő és egy esetleges kibertámadásból fakadó leállást elkerülni kívánó szervezetek nagyobb beruházás nélkül igénybe vehetik.

További Információk: hpe.com

The post Értékes adataink védelme appeared first on Műszaki Magazin.