A McKinsey & Company legfrissebb elemzése szerint a globális gyártókapacitás túlkínálatot mutat, miközben a kereslet ennél sokkal lassabban növekszik. Az elmúlt évben a globális akkumulátorcellák piaci kapacitása közel 900 gigawattóra (GWh) túlteljesítést mutatott a tényleges kereslettel szemben. Ennek oka egyrészt a több területen – például elektromobilitás, energiatárolás és elektronikai eszközök – előrejelzett növekedésre felépített kapacitás, másrészt a piaci dinamikák lassulása, ami nem követte teljes mértékben a gyártói beruházások tempóját.

Gyártási projektek és regionális trendek

Európában a cellagyártás kilátásai hosszú ideje kihívásokkal küzdenek. Számos nagy projekt sor került vagy elhalasztásra, illetve bizonytalan státuszba. Például az Automotive Cells Company (ACC) már nem folytatja terveit Kaiserslauternben és Termoliban, az ACC-hez kapcsolódó francia–olasz létesítmények projektjei pedig gyakorlatilag stagnálnak. Ugyancsak elmaradt vagy leállt számos ambiciózus beruházási kezdeményezés, így a Porsche Cellforce és a kínai Svolt is lemondott németországi cellagyártó létesítményekről. A svéd Northvolt „Northvolt Drei” gigagyár projektje csődbe ment, és a jövőbeni folytatás – például amerikai Lyten általi átvétel – még nem biztosított.

Ezzel szemben a Stellantis–Mercedes–TotalEnergies közös gyártóegysége Douvrinben tovább halad előre, és újabb, CATL-vel közös LFP cellafactory építése is folyamatban van Zaragozában, várhatóan az év végén induló termeléssel. A termelés helyi közelsége az autóipari összeszereléshez ugyan magasabb munkaerőköltséggel jár, de logisztikai és piachoz való alkalmazkodási előnyöket is hozhat.

Ár- és technológiai trendek

A túlkínálat rövid távon mérsékli az akkumulátorcellák árát: a 2025-ös évre a Li-ion cellacsomagok súlyozott átlagára kb. 108 USD/kWh volt, ami lényegesen alacsonyabb a 2018-as árnál. A McKinsey szerint ez a csökkenő trend nem folytatódik korlátlanul; az árak stabilizálódhatnak vagy ingadozhatnak, miközben a hosszú távú cél kevesebb mint 60 USD/kWh körüli árszint elérése.

A technológiai fejlődés is markáns képet mutat: az energia­sűrűség több mint megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben, miközben az LFP-technológia (lithium-vas-foszfát) egyre nagyobb piaci részesedést szerez, elsősorban költséghatékonysága miatt. A McKinsey-elemzés szerint 2035-re az LFP cellák várható piaci részesedése elérheti a 59 %-ot, miközben a hagyományos NMC/NCA cellák aránya 38 % körül alakul. A nátrium-ion technológia kisebb, de bizonyos szegmensekben releváns szerepre tarthat igényt.

Regionális verseny és piaci kihívások

A globális gyártás dominanciája jelenleg az ázsiai szereplők kezében összpontosul: a cellagyártás kb. 75 %-át az ázsiai országok adják, míg Európa és az USA együtt alig érik el a 10 %-os részesedést. Ez komoly versenyképességi kérdéseket vet fel, különösen az iparági stratégiák és a technológiai függetlenség szempontjából.

Az európai és amerikai gyártási beruházások versenyképessége kihívásokba ütközik a magas energia- és munkaerőköltségek, valamint a kritikus nyersanyagokhoz való korlátolt hozzáférés miatt. Az ilyen regionális strukturális problémák ugyanakkor ösztönzik a helyi beszállítói hálózatok és új gyártási paradigmák kialakulását.

Nagyobb akkumulátor-gyárak Magyarországon

SK On – Komárom: dél-koreai gyártó akkumulátor-üzeme, amely elektromos autókba szánt cellákat állít elő; ez az SK On első európai termelőegysége.

Samsung SDI – Göd: dél-koreai vállalat elektromos járművekhez való Li-ion akkumulátorokat gyárt Gödnél; ez a gyár 2018 óta működik, és korábban is bővítették kapacitását.

GS Yuasa – Miskolc: japán akkumulátorgyártó üzem, amely különféle Li-ion akkumulátorokat gyárt Magyarországon.

A CATL debrenceni gyára – a CATL második nagy európai akkumulátorcella-gyára mintegy 7,3 milliárd eurós beruházással épül, mely évi 100 GWh kapacitást céloz, amivel az egyik legnagyobb európai üzem lesz. A termelés várhatóan 2026 folyamán elindul, a hírek szerint a kezdeti kapacitás jelentős részére már leszerződött autóipari partnerek – többek között európai OEM-ek – számára. A gyártósorokat rugalmasan alakítják ki, így lítium-ion (pl. LFP) és potenciálisan más cellakémiák előállítására is alkalmasak. A projekt stratégiai jelentőségű az európai akkumulátor-ellátási lánc szempontjából, ugyanakkor a piaci kereslet és a technológiai trendek alakulása befolyásolhatja a további bővítési ütemeket.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túlkínálat az akkumulátorpiacon appeared first on Műszaki Magazin.

Iparági becslések szerint a kontinensünkön, 2025-re már mintegy 800.000 embert fog foglalkoztatni ez a szektor a teljes értékláncát tekintve. Ennek elébe menve, hazánkban is eljött az ideje annak, hogy a Magyar Akkumulátor Stratégiában foglaltakat, illetve a Magyar Akkumulátor Szövetség céljait követve, az európai szinten 255 milliárd euró forgalmat generáló akkumulátoripar folyamatairól, hatásairól minden érdekelt teljes körű áttekintést kaphasson, ezért az EIT InnoEnergy képzést indít ebben a témában. A május 10-én induló, 13 hetes online Battery Storage Expert oktatási program keretében a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg az EIT InnoEnergy szakértőitől az energiarendszert strukturálisan átalakító akkumulátor ökoszisztémával kapcsolatos kérdésekről, a fenntarthatóságot megcélzó transzformáció folyamatáról és várt eredményeiről.

“Magyarország bekapcsolódása az európai akkumulátoripari értékláncokba a tudásátadással kezdődik. Nincs jobb módja, mint azzal kezdeni, hogy elsajátítjuk a szükséges tudást és továbbadjuk azt a hazai és külföldi szakembereknek. Ez a kulcsa a hazai hozzáadott érték növelésének, és a regionális akkumulátoripari szerepünk megerősítésének.”

– hangsúlyozta Az EIT InnoEnergy HUB Hungary vezetője, és a Green Brother üzleti tanácsadó szakértője, Dervalics Ákos.

A szakember kiemelte, hogy az iparági vezetőknek és szakértőknek meghirdetett Battery Storage Expert képzés széles körű tudásanyagot ölel fel. Az akkumulátorok szerepétől kezdve az alkotórészekig; az akkumulátoripari értéklánc bemutatásától az energetikai alkalmazásokba való integrálásig; a villamosenergia-piacra gyakorolt hatástól az úttörő üzleti modellekig számos témakörön, illetve többféle megközelítésen keresztül kaphatnak átfogó ismeretek a program résztvevői, akik Budapesten személyesen is találkozhatnak akkumulátoriparági szakértőkkel, valamint részesei lehetnek egy a képzést záró projektnek, a virtuálisan szervezett csoportos gyakorlatnak, továbbá a kétnapos személyes tréningnek is.

A Battery Storage Expert oktatási programra május 3-ig lehet jelentkezni erre a linkre kattintva, illetve további részletek találhatóak a Green Brother megújult weboldalán, amely az Interreg Central Europe társfinanszírozásában futó InNow projekt részeként lett létrehozva a Business Support Program keretén belül.

The post Magyar akkumulátoripari szakértőket képez az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.