Ez az áttörést jelentő fejlesztés hozzájárul a létfontosságú ipari gépek, például a robotok stabil működéséhez.

A csapágyakból származó részecskekibocsátás potenciális megoldásának azonosítása érdekében az NSK kutatásokat végzett a régóta fennálló iparági probléma mögött meghúzódó mechanizmusok feltárására. Egy, a valódi szervomotorhoz hasonló konfigurációval és környezettel rendelkező, nagyobb pontosságú kiértékelő- és tesztgép megépítése után a vállalat egy teljesen új csapágyszerkezetet tudott megtervezni, modern műszaki elemekkel.

A tribológia (a kenőanyagokon és anyagfelületeken keresztüli súrlódás és kopás szabályozása) területén szerzett széleskörű tapasztalatát felhasználva az NSK-nak sikerült egy új kenőanyag- és tömítéstechnológiával rendelkező csapágyat kifejlesztenie, amely a hagyományos termékekhez képest fele akkora részecske kibocsátással rendelkezik. A kenőzsír élettartama is a kétszerese a hagyományos termékeknél, miközben a gumitömítés alacsonyabb nyomatékot biztosít.

Sok országban csökken a hadra fogható munkaerő-állomány, ezért folyamatosan növekszik az ipari robotok piaca. A robotok használata, a kézi műveletekről az automatizált folyamatokra történő áttérés azonban magas szintű megbízhatóságot igényel. A robot megbízhatósága annak fő alkotóelemeiből adódik. Egy tipikus csuklós robotkar például akár hat szervomotort is tartalmazhat, hogy megkönnyítsék a robot pozicionálását és sebességét az egyes tengelyeken. Mindegyik szervomotor két csapágyat tartalmaz: egy teheroldali csapágy, amely ott támasztja meg a tengelyt, ahol az kilép a szervomotorból; valamint egy ellensúly-oldali csapágy a féktárcsa és a jeladótárcsa között.

Magas hőmérsékletű környezetben, például szervomotorokban, a csapágyak hajlamosak apró zsír- és olajrészecskéket szórni forgásuk közben. Ezek a részecskék a tárcsákra tapadnak, és olyan problémákat okoznak, mint a jeladó olvasási hibái és a fékek megcsúszása. Érthető tehát az ilyen típusú alkalmazásokban az alacsony részecskekibocsátású csapágyak iránti igény növekedése, ezért az NSK hozzáfogott a magas szinten hermetizált, szóródásgátló kenőzsírok és tömítések kifejlesztéséhez.

Az új NSK kenőzsír megakadályozza a párolgást a magas hőmérsékletű környezetekben, például szervomotorokban, az alacsony részecskekibocsátás és a beragadás elleni küzdelem érdekében pedig a csapágy kiváló minőségű hőálló alkatrészekből áll. Az újratervezett ajakformával rendelkező új NSK gumitömítés szintén hozzájárul az alacsony részecskekibocsátás eléréséhez, miközben 10%-kal alacsonyabb nyomatékot tesz lehetővé.

A szervomotorokon kívül az NSK új csapágya egyéb olyan termékekhez is alkalmas, amelyek alacsony részecskekibocsátású működést igényelnek, ipari gépek széles körében járulva hozzá a stabil működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Alacsony részecskekibocsátású csapágyat fejlesztett ki az NSK szervomotorokhoz appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

Míg az Ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását, addig a küszöbön álló újabb ipari forradalom, az úgynevezett Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson új, májusban publikált szakmai tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, de átalakulnak a szerepkörök és új módon fog együtt dolgozni a robotokkal.

Van, amit nem lehet automatizálni

A gyártó cég vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben. Ugyanakkor a megkérdezett ipari munkások többsége szerint feladataik 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. Mindez az Ericsson 2021 végén 22 országban közel 8700 ipari munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elvégzett kutatásából derül ki.

A felmérés tanúsága szerint, mindezek mellett vannak olyan feladatkörök is bőven, amelyek nehezen automatizálhatók: a megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a hibák, rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között. Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben, és a manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.

Eljön a „kobotok” kora: emberi munkavállalók új készségekkel, új eszközökkel, új szerepben

Mindehhez az ipari munkásoknak új készségekre és eszközökre lesz szüksége. Sőt, a döntéshozók fele egyenesen arra számít, hogy tíz év múlva egyáltalán nem lesz igény képzettséget nem igénylő munkára a gyárakban. Előtérbe helyeződik majd a kreatív problémamegoldó, az adatelemző és a programozó készségek, legalábbis a munkaadók 70%-a szerint elengedhetetlen lesz az ipari alkalmazottak továbbképzése ezen területeken.

Az új eszközök terén a tanulmány szerint olyan innovációk tartoznak majd, mint a hálózatba kapcsolt, szenzorokkal ellátott viselhető eszközök, például kesztyűk, valamint a virtuális és kiterjesztettvalóság-szemüvegek (VR és AR), amelyek ember és gép együttműködésének új dimenzióját valósítják meg. Ez a trend a kobotok, vagyis kollaboratív robotok megjelenésében csúcsosodik majd ki, amelyeket eleve az emberrel való közös munkára terveztek, és segíthetnek a nehéz tárgyak felemelésével járó folyamatokban, a precíziós munkában vagy az ismétlődő feladatok elvégzésében.

Kulcsszerepben az 5G

A változásban – vagyis az Ipar 5.0 kiteljesedésében – kiemelt szerepet játszik a konnektivitás, vagyis az, hogy az ipari folyamatban részt vevő összes ember és gép egy hálózatban legyen összekapcsolva. Erre már több gyakorlati példa is van:

• A Hitachi amerikai leányvállalata 2019-ben egy olyan megoldást fejlesztett ki az Ericssonnal közösen, amelyben egy ipari vezérlőszoftver egy 5G magánhálózaton keresztül valós időben koordinálja az üzemben folyó munkát, a projekteket részfeladatokra bontotta és delegálta azokat annak az alkalmazottnak, aki a legalkalmasabb volt annak elvégzésére, legyen ember vagy robot.
• Az Ericsson amerikai, észtországi és kínai okos gyáraiban már egyáltalán nem használnak papírt, a dolgozók automatizált formában okos eszközükre kapják meg azokat az elemzéseket, amelyeket a munkagépekről közvetlenül beérkező adatok alapján MI segítségével generálnak a munkafolyamatokról, például a selejtes darabok keletkezésének okairól feltárt mintázatokról. A kicsomagolás folyamata pedig teljesen automatikus, a tárolókból robotok kiveszik a munkadarabokat, felismerik őket, és felteszik a megfelelő szalagra.
• Az ArcelorMittal dunquerque-i acélüzemében 2021 óta a munkatársak valós időben kapják meg okos eszközeikre a munkagépekről folyamatosan érkező adatokat, így azt valós időben tudják monitorozni a termelést, bárhol is legyenek. Mindezt az Ericsson 5G hálózatának széles sávszélessége, szinte azonnali válaszideje, valamint extra biztonság teszi lehetővé, ami különösen fontos nehézipari környezetben.
• 

Magyar diákok kutatásai az ipar jövőjéről. Többek között az 5G ipari felhasználását kutatják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói és kutatói is. Az egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén működő Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumában az Ericsson 2020 végén 5G teszthálózatot épített ki a Magyar Telekom által biztosított frekvenciasávokon. Többek között önvezető, autonóm ipari járművekkel (AGV) dolgoztak: ezek a kis mobilrobotok bármilyen két végpont között tudnak anyagot mozgatni, és 5G-vel a felhőből vezérelve hatékonyan összehangolható a mozgásuk. Az ipari felhasználásra példa a robotkarok felhőből történő vezérlése is. Az 5G itt azért hasznos, mert kiváltja a vezetékes összeköttetést, így megspórolható az eszközök költséges behuzalozása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tíz év múlva nem lesz alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben appeared first on Műszaki Magazin.

Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokra pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Az elmúlt évtizedben emelkedett, azonban még mindig 20% alatti a nők aránya az informatika szakokon.

Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett,  a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd” projekt keretében készült kutatásából. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.

A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.

Tovább súlyosbodhat az informatikushiány

Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.

„Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet”

– mondta Vinnai Balázs.

A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.

Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma.

„A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt. Ezt biztosíthatná többek között az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program elindítása, amely az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené általában a STEM, illetve konkrétan az IT-szakemberek képzését. Különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM, mind az informatika tanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához”

– tette hozzá Vinnai.

Az IVSZ megoldási javaslatai

Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványa több javaslatot is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését ugyancsak korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítése érdekében.

Az IT-szakokra jelentkezők számát az IVSZ – a Programozd a jövőd program számos, már bevált elemei mellett – nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt célszerű helyezni a nem informatikai szakokon az olyan interdiszciplináris képzések elindítására, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás, stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.

„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra. Erre több eszköz is rendelkezésre áll: az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetencia-minimum bevezetését javasolja”

– mondta Vinnai Balázs.

A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükség van egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem IKT-szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, hogy miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik a digitális transzformáció nyertesei közé szeretnének tartozni.

The post Tovább nőhet az informatikushiány appeared first on Műszaki Magazin.

Az új Fenntarthatósági Stratégiája (Sustainability Strategy) részeként, és összhangban az alacsony szén-dioxid-kibocsátás alapú társadalom megvalósítására irányuló törekvéseivel, az ABB elkötelezte magát, hogy partnerként együttműködik ügyfeleivel és a beszállítóival kibocsátásuk csökkentése érdekében, és hogy 2030-ra saját tevékenységeiben karbonsemlegességet érjen el. A június 5-ei környezetvédelmi világnap előtt, az ABB bejelentette, hogy csatlakozik a nemzetközi nonprofit szerveződés, a Klímacsoport (The Climate Group) három kezdeményezéséhez is, összhangban saját kibocsátásának csökkentését célzó cselekvési tervével és fókuszterületeivel:

• EV 100: Az ABB vállalja, hogy 2030-ra elektromos hajtásúra cseréli le a több mint 10 000 járműből álló járműparkját. Svédországban már megkezdte a közel 700 autóból álló vállalati flottájának tisztán elektromos meghajtásúvá alakítását, míg az Egyesült Királyságban működő tagvállalatai már tavaly bejelentették, hogy az 500 darab járművet magában foglaló járműparkjukat 2025-re e-járművekre cserélik.
• RE 100: Az ABB vállalja, hogy 2030-ra kizárólag megújuló forrásból származó villamos energiát szerez be. 2020-ban az ABB által felhasznált elektromos áram 32%-a vagy tanúsított zöldáram volt, vagy azt a vállalat a saját, fotovoltaikus erőműveiben állította elő.  2020 óta az ABB Svájcban kizárólag megújuló forrásból származó villamos energiát vásárol.
• EP 100: Az ABB vállalja, hogy energiahatékonysági célokat dolgoz ki, és a telephelyein folytatja az energiagazdálkodási rendszerek telepítését. Az ABB-nek már napjainkban is több mint 100 olyan telephelye van, amely független, külső tanúsító szervezet által minősített vagy saját tanúsítású energiagazdálkodási rendszerrel rendelkezik.

Mostanra a vállalat saját kibocsátáscsökkentési céljait az SBTi (Science Based Targets initiative) kezdeményezés keretében is megerősítették, így alátámasztva, hogy azok összhangban állnak a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményben rögzített azon törekvéssel, hogy a hőmérsékletemelkedés mértékét 1,5 °C alatt tartsák. Az SBTi kezdeményezésben partnerként nem kormányzati szervezetek, a CDP, az ENSZ Global Compact (UNGC), a World Resources Institute (WRI) és a World Wildlife Fund (WWF) vesznek részt.  Az SBTi a tudományos megalapozottságú célok kitűzése terén meghatározza és támogatja a jó gyakorlatokat, illetve független szervezetként értékeli a vállalatok célkitűzéseit.

Az ABB csatlakozott a globális hőmérsékletemelkedés 1,5 °C alatt tartását célzó „Business Ambition for 1,5°C Campaign” -hez is. Ez egy globális koalíció, amelyet ENSZ-szerveztek, vállalatok és az iparágak vezető képviselői alkotnak. Vezetését az UNCG látja el.

„Az ABB minden tevékenységében példát szeretnénk mutatni, és fontos mérföldkőnek tekintjük, hogy ambiciózus céljainkat most tudományosan is megerősítették,”

– nyilatkozta Theodor Swedjemark, az ABB kommunikációs és fenntarthatósági igazgatója.

„Hiszünk abban, hogy a technológia és a jól képzett, megfelelő döntési jogkörrel felruházott személyek együtt kulcsfontosságú szerepet játszanak a kibocsátások csökkentésében, valamint a bolygónk további melegedésének megelőzésében.”   

Az ABB fenntarthatósági stratégiája egyértelműen a legnagyobb hatást gyakorló területekre összpontosít: a kibocsátások csökkentésével és az erőforrások megőrzésével támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátás alapú társadalom kialakítását, illetve az integritás és az átláthatóság iránti erős elköteleződésével támogatja a társadalmi haladást. A stratégia részeként 2021-től kezdődően, az ABB a felsővezetői javadalmazásába konkrét, a fenntarthatósággal összefüggő célokat épít be.

Az ABB fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatos bővebb információk itt érhetők el.

ABB weboldal: http://new.abb.com/hu

The post Az ABB megerősíti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése iránti elkötelezettségét appeared first on Műszaki Magazin.