A június 10-én tartott jubileumi ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár is.

Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült az M1-M7 autópályaszakaszon  kialakított Közlekedést támogató intelligens infrastruktúrarendszer és a BridgeAID hídmonitorozó rendszer.

Az id. Szily Kálmánról elnevezett Publikációs Díjban két publikáció részesült, közülük az egyik tanulmány 3D nyomtatott, szálerõsített, energiaelnyelõ kompozitok fejlesztéséhez kapcsolódik, a másik pedig a kvantumkémiai számítási terület kiemelkedõ munkája, amely számítási modelleket hasonlít össze a töltésátvitel elemzésére.

A Pro Progressio alapítvány 1996 tavaszán jött létre a Műegyetem stratégiai céljainak segítésére, illetve arra, hogy összekötő kapocs legyen az intézmény és a gazdasági élet szereplői között. Fő céljaként a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését határozta meg, a hallgatók és oktatók számára meghirdetett ösztöndíjakkal, pályázatokkal. Az elmúlt 30 évben több mint 12 ezer hallgatónak és kutatónak biztosított ösztöndíjat, eközben 300-nál is több cégtől kapott támogatást. Az alapítvány az értékmegőrzést is segíti, kulturális rendezvények szervezésével és a BME történetét bemutató kiadványok megjelentetésével.

Köszöntőjében Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár kiemelte, hogy 30 évvel ezelőtt a Pro Progressio alapítói hittek abban, hogy Magyarország jövője a tudásban és az innovációban rejlik. Ma, egy új korszak kezdetén, ugyanez a hit vezérli a magyar innovációpolitikát is.. Az államtitkár szerint az ünnepség kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztémát meghatározó vállalati támogatók, kutatók és döntéshozók találkozhassanak, a kormány innovációs politikája pedig „pontosan ezekre a közösségekre kíván építeni”.

Az alapítvány eredményeiről Pakucs János, a kuratórium elnöke adott összefoglalót, az egyetem és az alapítvány kapcsolatár Charaf Hassan rektor méltatta.

A Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült BridgeAid projekt kutatói egy hídszerkezetre telepített, mesterséges intelligenciával támogatott Bridge Weigh-in-Motion (B‑WIM) szolgáltatást fejlesztettek, amely valós forgalmi sebességnél, a híd szerkezetén mért válaszjelek alapján becsüli meg a járművek tengelyterheit és össztömegét, folyamatosan, 0–24 órában. A kiértékelést egy saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú algoritmus végzi, amely képes a szerkezeti válaszok és a járműparaméterek közötti összefüggések tanulására és pontosítására. A megoldás célja, hogy a mind a közútkezelők és a hídüzemeltetők is, megbízható, döntéstámogató forgalmi terhelési adatot kapjanak forgalomlassítás, terelés, pályabontás vagy útlezárás nélkül.

A B‑WIM szolgáltatás technológiai érettsége jelenleg TRL‑7: a működő prototípus valós üzemi környezetben került validálásra a Magyarország és Szlovákia határán levő komáromi Monostori Duna‑hídon.

A szintén elismerésben részesült Közlekedést támogató infrastruktúrarendszer projekt eredményeként az M1–M7 autópályák budaörsi közös bevezető szakaszán olyan közlekedést támogató intelligens infrastruktúra rendszer jött létre, amely valós időben képes a forgalmi környezet nagy pontosságú digitális ikermodelljének előállítására.

A rendszer öt, autópálya-portálokra telepített szenzorszigetre épül, amelyek együttesen mintegy 1500 méteres útszakaszt fednek le. A szenzorszigetek multimodális érzékelőkből — LiDAR-okból, kamerákból, radarokból és hőkamerákból — állnak, ezáltal különböző fény-, időjárási és forgalmi körülmények között is robusztus adatgyűjtést biztosítanak. Az érzékelők nyers adatait központi szerver dolgozza fel. A feldolgozási lánc fő lépései az objektumdetektálás, az osztályozás, a szenzoradatok fúziója, az objektumok nyomon követése, majd a dinamikus forgalmi modell kiegészítése georeferált HD térképi információkkal. Ennek eredményeként létrejön a közlekedési környezet valós idejű digitális iker modellje, amely tartalmazza a statikus környezeti elemeket, az úthálózat geometriai és topológiai jellemzőit, valamint a forgalomban részt vevő objektumok pillanatnyi pozícióját, orientációját és méreteit. A rendszer becsült technológiai érettségi szintje TRL 7, mivel működő prototípusként, valós közlekedési környezetben, közforgalmú autópálya-szakaszon került demonstrálásra.

A Pro Progressio alapítvány jubileumi ünnepségéről készült összefoglaló elérhető ITT!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a ProProgressio díjakat a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

A csaknem ötmilliárd forintos beruházás keretében a legmodernebb eszközökkel szerelték fel a létesítményt, műhelyeket, laborokat, tantermeket, irodákat és tesztpályát is kialakítottak.

A Járműlabor fő feladata jól felszerelt, korszerű, komfortos helyszínt biztosítani a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) hallgatóinak elméleti és gyakorlati oktatásához. A Monostudio Kft. tervei alapján készült, 2700 négyzetméter hasznos alapterületű épületben járműlaborok, mechatronika- és robotikaképzésre hivatott labortermek, gépjárműszerelő-műhelyek, illetve kisebb létszámú kurzusok tartására alkalmas tantermek kaptak helyet. Ezen felül egy 1340 négyzetméteres gyakorló aszfalt tesztpályát is kialakítottak. Az épület falai között a jövő mobilitását kutató intenzív munka is zajlik majd.

Az új létesítményben olyan mérnököket kívánnak képezni, akik képesek új, biztonságos és fenntartható járműveket tervezni, fejleszteni, tesztelni és gyártani. Az itt végzett járműmérnökök elhelyezkedhetnek az autóiparban, fejlesztőcégeknél, járműgyártó vállalatoknál vagy akár szervizekben is.

Hankó Balázs innovációs és kulturális miniszter az átadóünnepségen arra emlékeztetett, hogy a Debreceni Egyetem a világ legjobb két százalékába tartozik és a világ 30 ezer felsőoktatási intézménye közül az 563. helyre rangsorolják.

– Egy olyan egyetemen vagyunk, ami az elmúlt négy évben 55 százalékkal növelte a legjobb nemzetközi lapokban megjelent tudományos publikációinak a számát. Egy olyan egyetemen vagyunk, amely 49 százalékkal növelte három év alatt az innovációs bevételeit, elérve így a 3,1 milliárd forintot. Egy olyan egyetemen vagyunk, amely négy év alatt 7079-ről 9202-re emelte az elsőéves felvettek számát – sorolta a miniszter. 

Hankó Balázs úgy fogalmazott: a DE élő szövet, amely összekapcsolja Debrecent, Debrecen térségét, az itt lévő hazai és nemzetközi vállalatokat.

– Ez egy olyan egyetem, amire büszkék vagyunk. Éppen ezért, amikor a kormány az elmúlt évtized során 650 milliárd forintot fordított a felsőoktatásra, helyesen tette, hogy ebből minden 10-ik forintot a Debreceni Egyetem oktatási és kutatási fejlesztéseinek adott, amelynek egyik ékköve a járműiparhoz kapcsolódik – fejtette ki az innovációs és kulturális miniszter.

Hankó Balázs szerint a magyar kormány az elmúlt négy évben a DE finanszírozását 22 milliárd forintról 83 milliárdra emelte, amivel az egyetem és annak fenntartója jól gazdálkodik.

A tárcavezető bejelentette: Magyarország a high-tech gyártás vonatkozásában a világ versenyében a hetedik, a high-tech exportban a kilencedik, a fiatal kutatási tehetségek vonatkozásában pedig a tizedik helyen áll.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumi elnöke kijelentette: a mai nap különleges. Nem pusztán egy új létesítmény átadására gyűltünk össze, egy laboréra, ahol modern eszközök sorakoznak, és mérési adatok fognak megszületni, hanem egy olyan mérföldkőnél állunk, amely túlmutat az épített falakon. A Járműlabor nemcsak gépek és szenzorok otthona, hanem a tudás, az innováció és az együttműködés új korszakának szimbóluma.

– A világ gyorsan változik, a technológia fejlődése soha nem látott tempót diktál. Ami tegnap még jövő volt, ma már jelen. A mobilitás, az energiafelhasználás, a gyártás mind átalakulóban van. Ebben a világban csak azok tudnak kiemelkedni, akik mernek előre gondolkodni, befektetni a tudásba és építeni azokra az értékekre, amelyek hosszú távon is megtartják és felemelik a közösségeket. Ezért hoztuk létre a Debreceni Egyetem egyedülálló Járműlaboratóriumát, egy olyan kutatási és fejlesztési központot, amely nem csupán követi, hanem formálja is a jövőt. Itt a hallgatók nem csupán tanulni fognak, hanem megérteni, alkotni és hozzátenni a világhoz – fogalmazott Kossa György.

A GTIDEA kuratóriumi elnöke úgy látja: ez a labor egyszerre szolgálja az egyetem küldetését, a régió fejlődését és az ipar valós, gyakorlati igényeit. Nem elvont célokat követünk, hanem kézzelfogható eredményeket várunk: fenntartható technológiák fejlesztését, korszerű járműrendszerek modellezését és olyan szakemberek képzését, akikre a jövő ipara építhet.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora gratulált a magyar kormánynak ahhoz, hogy az ipari nagyberuházásokért folytatott erős nemzetközi versenyben sikerült Debrecenbe hoznia a BMW beruházását.

– Nem volt egyszerű, mivel Magyarország a világpolitikai életben kicsi, de európai tudományos, innovációs szempontból egészen más. Amikor elkezdődött a munka, azt lehetett látni, hogy a helyi vezetés, az országos kormányzat, az egyetem és az iparvállalatok összeálltak, létrejött a Debreceni Járműipari Klaszter. Ebben a strukturált ipari innovációs együttműködési rendszerben vesz részt az összes fontos beszállító. A Debreceni Egyetem társult tagként, a város és a BMW támogató tagként képviselteti magát – fejtette ki Szilvássy Zoltán.

Az intézményvezető hozzátette: szinte heti rendszerességgel tartanak workshopokat a BMW vállalatai és az egyetem illetékesei, ahol újabb és újabb remek ötletek merülnek fel.

Szilvássy Zoltán arról is szólt, hogy a Járműlabornak otthont adó UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Park nemcsak az egyetem, hanem Debrecen büszkesége is.

Bács Zoltán, az egyetem kancellárja felidézte: amikor 2018-ban eldőlt, hogy a BMW Debrecent választotta világszínvonalú új gyárának helyszínéül, az is világossá vált, hogy a városnak erre fel kell készülnie. A magyar kormány ezért úgy döntött, hogy Debrecennek mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban autóipari oktatási, kutatási központtá kell válnia. Az egyetemnek ilyen célú fejlesztésekre, felújításokra 29,5 milliárd forintot biztosítottak, a beruházások jelenleg is zajlanak. A mostanra elkészült Járműlabor is ebbe a sorba illeszkedik.

– Az épület formája különleges. Amennyiben felülről, drónról néznénk rá, egy nagy J és L betűt látnánk, ami Járműlabort jelent. Az épület tervezése és műszerekkel való felszerelése a BMW-vel közösen zajlott azért, hogy a szerelőiket például itt lehessen felkészíteni. Itt olyan tevékenység folyik majd, ami ma Magyarországon a felsőoktatásban máshol nincs – jelentette ki Bács Zoltán.

A kancellár a Járműlabornak is otthont adó UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkkal kapcsolatban kifejtette: a 70 hektáros területre először a Deutsche Telekom és a Thyssenkrupp települt be. Két évvel ezelőtt adták át az Innovációs Központot, tavaly pedig a Pilot Üzemet és a Gyógyszerésztudományi Kar új székházát, gyártóüzemét. Az Oltóanyagyár is itt lesz.

– Nagy köszönet a magyar kormánynak azért, hogy segített az autóipari központtá válásban. Ráadásul közvetlen autópálya-bekötéssel is ellátják a területet. A fejlesztések nem állnak meg a környéken, most is munkagépek dolgoznak. Néhány év múlva itt egy olyan science parkkal fogunk rendelkezni, mint amilyenek Nyugat-Európában és sok helyen láthatók a világban – fogalmazott Bács Zoltán.

Papp László, Debrecen polgármestere úgy vélte: a Járműlabor átadása egy új időszak kezdete, egy olyan fejlődési szakaszé, amely az elmúlt időszakban letett stabil alapokra épül. A magyar innováció és a járműipari kutatás egyik meghatározó központja nyílik meg most.

– A BMW autógyár megnyitásával valósággá vált az a cél, hogy a gyártás mellett egyre több magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési tevékenység települjön Debrecenbe, olyan fejlesztések, amelyekben a Debreceni Egyetem hallgatói és kutatói is aktívan részt vehetnek. Úgy látjuk, ez a lehető legegészségesebb gazdasági ökoszisztéma, amire hosszú távon is támaszkodhatunk. A BMW jelenléte hívott életre számos jelentős fejlesztést, ennek pedig fontos mérföldköve a Járműlabor – jelentette ki Papp László.

A városvezető szerint a Debreceni Egyetem sikeresen válaszolt a munkaerőpiac kihívásaira. Az egyetem nélkül mindaz, ami Debrecen gazdaságával történt az elmúlt években, nem valósulhatott volna meg. Az egyetem megerősítette műszaki és természettudományos képzési területeit, együttműködési megállapodásokat kötött a nagy technológiai vállalatokkal, így az itt tanuló fiatalok már elméletben és gyakorlatban is megtapasztalhatják, mit jelent a legmodernebb technológiával dolgozni, jövőt építeni. Az intézmény mára az ország egyik legfontosabb tudás- és innovációs központjává vált a műszaki tudományok terén is. Gratulálok ehhez a Debreceni Egyetem vezetésének és mindazoknak, akiknek ebben a döntési folyamatban szerepük volt – tette hozzá Papp László.

A BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a cég elkötelezett az innovációk megvalósításában, melyhez itt megfelelő partnereket találtak.

– Hiszünk a partnerség erejében, közös hitünk az oktatás és az innováció. A cél a jövő mobilitásának formálása. Ez a létesítmény új ajtókat nyit meg a fiatal tehetségek előtt – vélekedett Hans-Peter Kemser.

A német cégvezető szerint a BMW számára rendkívül fontos, hogy jól képzett szakemberek, mérnökök dolgozzanak náluk. Hans-Peter Kemser hozzátette: a vállalat és a Debreceni Egyetem tanulhat egymástól, ezért együttműködésre van szükség, aminek jó helyszíne lesz majd a Járműlabor.

Forrás: Debreceni Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közösen a mobilitás jövőjéért – átadták a Járműlabort a Debreceni Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy amikor eldöntötték, új gyárat építenek Európában, tökéletes helyszínt találtak Debrecenben: erős, elkötelezett partnereket, megbízható beszállítókat, korszerű infrastruktúrát.

Hozzátette: a BMW történetében először a virtuális térben terveztek meg mindent, majd felépítették úgy, ahogyan ma a valóságban kinéz.

Ami innováció és high-tech, az Debrecenben készül – tette hozzá, kiemelve például, hogy a gyárnak nincs összeköttetése a közüzemi áramhálózattal, az energiaellátásra az ország legnagyobb napelemparkját építették meg.

„Ez nem csak egy gyár, hanem a sarokköve a haladásnak”

– hangoztatta Hans-Peter Kemser, kiemelve, hogy több mint kétezer embernek biztosítanak megélhetést, de további ezer is kapcsolódik hozzájuk.

„Beépültünk Debrecenbe, Magyarország társadalmába”

– tette hozzá, megjegyezve, hogy a debreceni gyár a BMW szimbóluma, legkorszerűbb, a fenntarthatóság jegyében épült üzeme.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere „a világ legmodernebb, legfenntarthatóbb, leginkább jövőbe mutató” gyárának nevezte az elkészült üzemet, amelynek megnyitója hosszú évek munkájának eredménye, amely új korszakot nyit Debrecen és az ország keleti régiójának életében.

Azt is mondta, hogy a városban megtízszerezték az iparterületeket, felépült több mint egymillió négyzetméter ipari ingatlan, amelynek köszönhetően 21 ezer új munkahely jött létre. Ugyanakkor szerinte kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, az élhetőségi és fenntarthatósági szempontokra, amelynek az eredményességét jól jelzi, hogy Debrecen a három finalista között van az Európa Zöld Fővárosa 2027 versenyben – jelezte Papp László.

Oliver Zipse, a BMW Group igazgatóságának elnöke azt mondta, a debreceni gyár felépítésével új fejezetet nyitottak a BMW történetében.

A vadonatúj gyárban vadonatúj modellt fognak gyártani: a Neue Klasse iX3 hatékony, fenntartható és digitális – hangoztatta hozzátéve, hogy az iX3 modell az első állomása egy új generációnak.

Felidézte, hogy a gyár építésének debreceni helyszínéről hét éve döntöttek, négy éve volt az alapkőletétel – közben Covid-járvány – és 2023 márciusa óta működik a gyár: a virtuális tervezés és végrehajtás eredményeként előre pontosan elhelyezték azt a több mint ezer robotot, amelyek ma már a valódi kocsikat gyártják.

Nincs jövő fenntarthatóság nélkül – emelte ki Oliver Zipse, megemlítve, hogy a gyár évente 12 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást „spórol meg”. Kiemelte azt a „hálózati együttműködést”, ami a debreceni gyár építése során megvalósult, s amit tapasztalatként adnak át más kontinenseken működő üzemeiknek.

A BMW Group igazgatóságának elnöke szerint „Debrecen a világ legjobb dolgozóit hozta össze”: több mint kétezer helyi munkatársuk 15 országból érkezett, a gyár hivatalos nyelve a magyar és az angol. Oliver Zipse fontosnak nevezte a jó együttműködést a beszállítókkal, s a további jó kapcsolatokat a várossal és az egyetemekkel.

A gyáravató végén a résztvevőknek bemutatták a Neue Klasse iX3 első, a gyártósorról frissen legördült darabjait.

Forrás: MTI

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a debreceni BMW-gyárat appeared first on Műszaki Magazin.

A 116 nevezett pályamunka elbírálása után idén ünnepélyes keretek adtak díjakat nyolc kategóriában -és a zsűri további 3 különdíjat is kiosztott- több mint 350 szakmai látogató jelenlétében, a Gépész Szalonban, a Millennium Házában.

Magyar Ipari Célgép Nagydíj: fókuszban a hazai mérnöki tudás

A Nagydíj célja, hogy évről évre láthatóvá tegye a hazai célgépfejlesztések innovációs értékét és ipari hasznosságát. A célgép nem csupán gép: integrált technológiai megoldás, amely gyakran a gyártás szíve. A nevezett célgépek műszaki tartalma bizonyítja, hogy Magyarországon nem csupán létezik a gépgyártás, hanem világszínvonalon fejlesztünk egyedi gépeket.

A Gépész Szalon: szakmai csúcstalálkozó

5 évvel ezelőtt a szervezők csak remélték, hogy hagyományt teremthetnek, mára a Gépész Szalon a hazai gépipar egyik legfontosabb éves fóruma. Az ünnepályes díjátadást szakmai programok előzték meg, lefedve a digitális gyártástechnológia, termelésoptimalizálás, energiahatékonyság, mesterséges intelligencia és automatizálás területeit. A résztvevők között gyártócégek, fejlesztők, kutatók, döntéshozók és fiatal mérnökök is jelen voltak.

“A Magyar Ipari Célgép Nagydíj több mint egy verseny, a Gépész Szalon több mint egy díjátadó. Egy találkozási pont, fórum, ahol a gyártók, a mérnökök, az akadémiai szféra, a beszállítók, a döntéshozók és a jövő nemzedéke egy térbe kerül, és ahol megszülethetnek azok az új kapcsolatok, együttműködések, amelyek a hazai ipart versenyképesebbé, élhetőbbé, emberközpontúvá teszik. A célunk egyértelmű: vortexet hozni az iparba. Ez nem költői kép, hanem egy céltudatos vízió. Olyan forgatagot kívántunk összehívni, amely magával ragadja azokat is, akik talán eddig csak kívülről figyelték az ipar átalakulását. Szeretnénk, ha minden résztvevő érezné: itt és most van lehetőség arra, hogy belülről alakítsuk a jövőt – új nézőpontokkal, új partnerségekkel, új gondolatokkal. Ez a vortex az ipari innováció örvénye: gyorsító tér, amely minden belépőt előrébb visz.“

– Sipos Sándor, a Nagydíj alapítója és szervezője, a Chemplex Kft. tulajdonosa, aki maga is vegyipari gépek és technológiák tervezője.

A 2025-ös nyertesek és projektjeik

• Anyagmozgatás, anyagtárolás: DELTA-TECH Mérnöki Iroda Kft. – DFC-2000: 3D látásvezérlésű robotcella motorblokkokhoz.
• Kísérleti és mérőberendezések: DELTA-TECH Mérnöki Iroda Kft. – DELTA-FS600: Optikai porozitásvizsgáló állomás.
• Autóipari célgépek: FRIMO Innovative Technologies Hungary Kft. – Tetőkárpit peremező gép.
• Csomagolás, beadagolás: Robolution Kft. – Depalettázó és palettázó robotcella.
• Teljes gyártósorok, technológiák: baseClass Automation Kft. – Bilincsmegmunkáló gyártósor.
• Gyártógépek: Csepeli Szerszámgépgyár Kft. – UP 100A ultraprecíziós eszterga.
• Vegyipari gépek: Büttner és Társai Kft. – CVD bevonatozó berendezés.
• Élelmiszeripari gépek: DANTOM Kft. – DT-SA-90 sajtos rúd készítő gép.

Különdíjak

• Az év célgéptervezője: Varga Gábor (baseClass Automation Kft.)
• Az év ÖKO célgépe: Hot & Cold Therm Kft. – Futóörlő berendezés
• Az év ötlete: Returmatic Solutions Zrt. – ReturMobil – mobil számlálóközpont

A rendezvény piaci jelentősége

A Gépész Szalon és a díjátadó több mint 350 szakmai vendéget vonzott. A rendezvényt fokozott médiaérdeklődés kísérte, a nyertesek a nemzetközi piacokon is komoly referenciát kapnak.

A Magyar Ipari Célgép Nagydíj a támogatók nélkül nem valósulhatna meg. 2025-ben is kiemelt támogatóként állt a Nagydíj mellett a Schneider Electric, további támogatók: RWH Kft., Hafner Pneumatika, EuroSolid Zrt., CAD-Terv Mérnöki Kft., Direktor Szoftver Kft., Konkoly Electro Kft., Tech-Con Hungária Kft., HUNGEXPO Zrt., VARINEX Zrt., MILE Kft., IPT Kereskedelmi Kft., LUTZ-Szivattyúk Magyarország Kft., Murrelektronik Kft., Essentra Components Kft., CIB Lízing Zrt., Goodwill Consulting Kft., Rapidsped Zrt., BNI Magyarország, InnoLeads

További információk:

Web: www.gepedvanhozza.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták az Év Célgépe 2025 díjakat appeared first on Műszaki Magazin.

Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat appeared first on Műszaki Magazin.

A díjat 2025-ben dr. Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, dr. Soós Tibor okleveles vegyész, dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, dr. Zábori Zoltán, gépészmérnök és dr. Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át.

A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.

Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte:

„A Jedlik Ányos-díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerjük el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is. A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak. Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára.”

2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki dr. Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal.

Jedlik Ányos-díjban részesült dr. Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt. Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit.

Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2002-2008 között. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.

A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel dr. Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede “A szellemitulajdon-védelem” tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is.

Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki dr. Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.

A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH YouTube csatornáján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a Jedlik Ányos-díjakat appeared first on Műszaki Magazin.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. A Gábor Dénes-díjakat 2024. december 13-án, a Parlament Felsőházi termében tartott ünnepségen adták át.

Díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj

Prof. Dr. Bodor Miklós

Gábor Dénes-díj

Dr. Aszódi Attila
Dr. Buttyán Levente
Dr. Buzás Edit Irén
Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna
Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Rózsa Balázs

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

Olosz Adél
Bankó Alexandra

A 2024. évi kiadványt online itt olvashatják https://www.gabordenes.hu/wp-content/uploads/KIADV%C3%81NY2024.pdf

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Találjuk fel a jövőt – Gábor Dénes-díj 2024 appeared first on Műszaki Magazin.

Átadták a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetének két új folyamatszimulációs laborját. A laboratóriumok alkalmasak a logisztikai folyamatok tervezésére és fejlesztésére, a hallgatók korszerű gyakorlati képzésére, az egyik emellett lehetőséget ad mesterségesintelligencia-alapú kutatások megvalósítására is. Az eszközöket az EWG csoport adományozta az egyetemnek, hogy segítse a logisztikai szakemberek magas szintű képzését és hozzájáruljon a logisztikai szektor magyarországi fejlődéséhez.

A Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetében kialakított két labor közül az egyikben egyszerre tizenhat hallgatót tudnak a legkorszerűbb számítógépes rendszereken oktatni a logisztikai folyamatok tervezésére és végrehajtására. A másik laborban, három munkaállomáson az egyetem oktatói, doktoranduszai végezhetnek akár mesterséges intelligencia-alapú, nagy erőforrás-igényű logisztikai kutatásokat. Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. (EWG) 25 millió forintos adománya az intézet igényeinek megfelelő számítógépeket és kiegészítőket, szoftvereket, valamint egyéb, a laborok berendezéséhez szükséges tárgyakat tartalmaz.

A Miskolci Egyetem, valamint Európa legnagyobb és legmodernebb szárazföldi intermodális terminálját, a fényeslitkei East-West Gate-et működtető EWG csoport idén áprilisban kötött stratégiai együttműködési megállapodást. Ennek keretében nemcsak a két laboratórium kialakítását támogatta az EWG, hanem a szakemberképzést is segítik.

A megállapodás kapcsán a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, Dr. Szilágyi Roland kiemelte:

 „Ez az együttműködés példaértékű abban, hogy hogyan lehet összekapcsolni az egyetemi tudást és az ipari gyakorlatot. Büszkék vagyunk rá, hogy az East-West Gate támogatásával új laborokkal gazdagodtunk, amelyek hozzájárulnak hallgatóink és kutatóink fejlődéséhez.”

Vinar Roman, az East-West Gate vezérigazgatója hozzátette:

„Az East-West Gate terminál nemcsak Európa legnagyobb és legmodernebb szárazföldi terminálja, hanem aktív partner is a régió fejlesztésében. Hiszem, hogy az oktatás, a tudomány és az ipar közötti szoros kapcsolat kulcsfontosságú a jövő formálásában. Ezért döntöttünk úgy, hogy támogatjuk az egyetem Logisztikai Intézetét.”

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Prof. Dr. Siménfalvi Zoltán kifejtette:

„Az új laborok nemcsak a kar oktatási és kutatási lehetőségeit bővítik, ha-nem jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy nemzetközileg is elismert innovációk jöjjenek létre.”

Az egyetem Logisztikai Intézetének igazgatója, Prof. Dr. Tamás Péter elmondta:

 „Az új laborok tovább erősítik intézetünk élvonalbeli pozícióját a logisztikai folyamatszimuláció területén. E fejlesztés révén hallgatóink és kutatóink a legkorszerűbb eszközökkel és szoftverekkel dolgozhatnak, hozzájárulva a jövő logisztikai problémáinak innovatív megoldásához.”

Forrás: Miskolci Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világszínvonalú logisztikai szimulációs laborokat adtak át a Miskolci Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A 69 MWp teljesítményű erőmű telepítési célja is rendhagyó: a Solar Markt és a Green Cloud együttműködésében megvalósult beruházás az első olyan naperőmű Magyarországon, amelyet kifejezetten azért építettek, hogy a hazai vállalatoknak biztosítson zöldáramot, ezzel segítve a karbonkibocsátásuk csökkentését célzó zöld átállásukat.

A zöldenergia részarányának növelése és a dekarbonizációs célok egyik fontos vetülete most különösen erős hajtóerőt kap: a szihalmi naperőmű ugyanis egyedülálló abban (is), hogy dedikáltan a magyar vállalatok energiaigényeinek ellátására épült, ezzel a hazai vállalatok energetikai zöld átállásában új fejezetet nyit a Green Cloud és a Solar Markt.

Az átadott erőmű több szempontból is mérföldkőnek számít a hazai energetikában: az erőműbe épített technológia, valamint a működéséhez használt szoftveres- és adaptív megoldások a világ élvonalát képviselik, ezáltal a szihalmi erőmű a hazai naperőművek új generációját jelenti. A hozzá kapcsolódó, a vállalatok zöld-átállására tervezett szolgáltatáscsomag pedig szintén egyedülálló, mert a hosszútávú zöldáram-ellátás gyakorlatát (például PPA) innovatív módon újraalkotja: az ügyfél energia igényeire szabva, az időjárásfüggő zöldenergia ellátás sajátosságaitól függetlenül mindenkor biztosítja az áramellátást ügyfeleinek. A szihalmi naperőműre alapozva, a magyar vállalatok a Green Cloud Szolgáltatási Csomag keretében Magyarországon megtermelt tiszta energiát vásárolhatnak testreszabottan, maximális rugalmasság és minimális kockázatvállalás mellett, miközben akár 100%-osan is csökkenthetik a környezeti terhelésüket (karbonkibocsátásukat).

A szihalmi naperőmű számokban: terület: 86 hektár (kb. 121 focipálya mérete) éves teljesítmény: 101,6 GWh; napelempanelek száma: 104 550 darab; inverterek száma: 45 darab, 9 központi egységben; cölöpök száma: 18 500 darab; kábelek hosszúsága: 80 km.

A szihalmi naperőmű Magyarország legmodernebb megújuló erőműveként kezdi meg működését: olyan, soronként optimalizált, hazánkban eddig nem épített napkövető tartószerkezet az alapja, amely valós idejű időjárási adatok alapján adaptív vezérléssel képes az időjárási viszonyoknak megfelelően változtatni a panel dőlésszögét és tájolását, ezzel “önállóan” védekezve a vihar- és jégkárok ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország leghatékonyabb piaci alapú naperőművét appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei tanévben a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon, az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon összesen csaknem ötszáz hallgató végzett.

Győrben nagy hagyományokkal rendelkeznek a mérnöki képzések, amelyek az elmúlt időszak elkötelezett munkájának köszönhetően mára modern, gyakorlatorientált oktatást és páratlan szakmai lehetőségeket nyújtanak a hallgatóknak. Nem véletlen, hogy a Széchenyi István Egyetem a régió legjelentősebb felsőoktatási szereplőjévé nőtte ki magát, a mérnöki és informatikai szakok népszerűsége pedig évről évre jelentős. Erről árulkodnak a nemrég tartott diplomaátadó ünnepségek számai is: a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon mintegy kétszázan, az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon több mint 170-en, míg az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon csaknem százan tettek sikeres záróvizsgát és szereztek oklevelet az idei tanévben.

A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar diplomaátadó ünnepségén prof. dr. Horváth Zoltán dékán beszédében a jövőre való felkészülésre szólította fel a végzett hallgatókat. „Utolsó házi feladatként hadd adjam: ténylegesen készítsék el a tervüket, milyen pályát szeretnének életükben befutni, és azt miként tervezik megvalósítani” – látta el tanáccsal a diplomásokat. A dékán a folyamatos fejlődésre, tanulásra biztatta a fiatalokat, példaként említve, hogy a kar is új szakokat, továbbképzéseket és átdolgozott tanterveket kíván megvalósítani a fejlesztés, modernizálás jegyében.

A végzettek nevében Farkas Kriszta Evelin és a tunéziai Mejouli Ons gazdaságinformatikus szakos hallgatók köszöntek el az egyetemtől. Az ünnepségen sor került az Oktatók a Hallgatókért díj átadására is, amelyet Lukács Antal mesteroktató vehetett át. Kiemelkedő hallgatói közösségi tevékenységéért a Pro Auditoribus díj oklevél minősítésében Cimerné Fábián Anna Gertrúd, Gombolai Balázs Olivér és Rémai Gábor László, ezüst minősítésében pedig Hering Petra Orsolya részesült. A Reinhold és Carmen Würth alapítvány tanulmányi díját a gépészmérnöki alapszakon végzett Sebestyén Máté kapta.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar ünnepségén az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar környezetmérnök, valamint regionális és környezeti gazdaságtan szakos végzősei is átvették oklevelüket. A végzett hallgatókat prof. dr. Dogossy Gábor, a kar dékánja köszöntötte. „Folyamatosan fejlődő világunkban ma már nem elegendő az itt megszerzett tudás, szükségük lesz további fejlődésre – akár a munkahelyükön szervezett tanfolyam, akár oktatási intézmények által nyújtott képzés formájában. Kapuink nyitva állnak önök előtt, akár egy új területbe szeretnének belekóstolni, akár a jelenlegi szakmájukat szeretnék még magasabb szinten elsajátítani” – hívta fel a figyelmet.

Az ünneplőkhöz angol nyelven dr. Fodor Dénes ipari és stratégiai kapcsolatokért felelős dékánhelyettes szólt, aki beszédében a kitartás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a most átadott diplomák értékét növeli a Széchenyi István Egyetem nemzetközi elismertsége, amelyet a felsőoktatási ranglistákon való kiváló szereplése is igazol.

A hallgatók nevében Szögi Viktória és a ghánai Wakpal Simon köszönt el az intézménytől. Az egyetemen működő szervezetek fejlődéséért végzett szakmai munkáért járó Pro Progressum hallgatói díj emléklap minősítésében Balogh Dániel Tibor, Fürdős Róbert, Mekota Gergely és Wakpal Simon, oklevél minősítésében Boros Máté, Szőcs Bence és Tóth Imre részesült. A kiemelkedő közösségi tevékenységet végző hallgatóknak járó Pro Auditoribus díj emléklap minősítését Dumics Tamás, oklevél minősítését Janus Nándor, bronz minősítését pedig Jäger Dávid Viktor és Szögi Viktória vehette át.

Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaátadó ünnepségének résztvevőit Tutervai Mátyás, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Építész Kamara elnöke, a Magyar Építész Kamara alelnöke köszöntötte, aki üdvözölte a szakma gyarapodását a frissen végzett, minőségi oktatásban részesült széchenyis diplomásokkal.

A kar dékánja, dr. Szép János arra hívta fel a végzettek figyelmét, hogy a diploma megszerzésénél a papír mögött rejlő tudás, képességek és készségek sokkal fontosabbak. „Ez nem valamiféle általánosan alkalmazható végső szakismeret, inkább egyfajta kulcskészlet ahhoz, hogy mérnökként gondolkodjanak, mérnöki feladatokat ismerjenek fel és azokat mérnöki módon oldják meg” – szögezte le. Hozzátette: a most diplomát szerzők tudására Magyarországon és Európa-szerte nagy szükség lesz.

Prof. dr. Movahedi Rad Majid dékánhelyettes a nemzetközi hallgatókat köszöntötte: „Hallgatóinkat kreativitásra, egyedi gondolkodásra ösztönözzük, valamint kiemelten fontosnak tartjuk mások ötleteinek tiszteletben tartását és a nyitottságot. Hisszük, hogy ezen elvek adják az alapot ahhoz, hogy valódi világpolgárokat képezzünk”.

A végzett hallgatók nevében Szűrös Zsolt és Alkhayyat Murad Azzam búcsúztak az egyetemtől. Az ünnepségen a Pro Progressum díj emléklap minősítésében részesült Orbán Szabolcs. A Pro Auditoribus díj emléklap minősítését Horváth Gábor, Mogyorósi Veronika és Tóth Zsófia, oklevél minősítését pedig Vajas Zsanett vehette át.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közel félezer mérnök vehette át diplomáját a Széchenyi István Egyetem ünnepségein appeared first on Műszaki Magazin.

Dr. Ábrahám László elmondta, a meghirdetett pozícióra több, mint 100 szakmai önéletrajz érkezett be, amelyet több hónapig tartó folyamaton, több lépcsőben 4 főre szűkítettek le. Ebből a négy jelöltből választotta ki a svájci menedzsment a Sensirion AG. stäfa-i központjában Magyar Krisztián 48 éves gépészmérnököt. A nős, kétgyermekes szakember Debrecenben él és az elmúlt húsz évben több high-tech cégnél – többek között – az Unilever Magyarország Kft-nél, az NI Hungary Kft-nél, illetve a Gravic Hungary Kft-nél töltött be vezető pozíciókat.

Dr. Ábrahám László rámutatott, Magyar Krisztián személyében a lehető legjobb ember kezébe adják át a stafétát, hiszen minden remény megvan arra, hogy a vezetőváltás gördülékeny lesz. Nem lesz semmiféle törés sem kulturális, sem szakmai téren a debreceni gyár életében. Az elkövetkező félévben, az ő felügyelete mellett és munkatársai segítségével fokozatosan, minden területtel megismertetik az új vezetőt, a gyártástól kezdve a logisztikai feladatokon keresztül az értékesítéssel bezárólag.

Magyar Krisztián megköszönte a lehetőséget és a bizalmat a Sensirion vezetésének és munkatársainak, valamint kiemelte, hogy egy olyan high-tech cég vezetését veheti át teljes jogkörben a jövő év elejétől, amely rendkívül motivált, ugyanakkor mégis emberközpontú, őszinte közösség. „Ezek az értékek rendkívül imponálóak és ezekben hiszek én is.” – hangsúlyozta a Sensirion Hungary Kft. új ügyvezetője.

További információk a www.sensirion.com oldalon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stafétabot-átadás a Sensirion Hungary Kft-nél appeared first on Műszaki Magazin.

A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, ezzel nem csak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépést tesz az ország energiafüggetlensége felé is.

A Bükkábrányi Energiapark, amely hazánk egyik legnagyobb napelemparkja, 65 ezer polikristályos napelem segítségével több mint 22 MWp csúcsteljesítményre képes. A 32 hektáros területen elhelyezkedő park a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez.

Az új zöldhidrogén üzem egy komplex elektrolizáló rendszer segítségével a napelempark által termelt villamosenergiát hidrogénné alakítja. Az üzem beindítását egy sikeres tesztelési fázis előzte meg, amelynek eredményei alapján most megkezdődhet a próbaüzem. Az esemény jelentőségét növeli, hogy ez az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik az ország 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiájához.

„A kormány a háborús időkben is kitart eddigi politikája mellett, támogatja a gazdaság fejlődését, a munkahelyteremtést és a családokat. Ehhez igazodva olyan energiapolitikát folytatunk, amely a magyar emberek és a hazai vállalkozások érdekeit támogatja, megteremti a feltételeket a további fejlődéshez. A bükkábrányi zöldhidrogén fejlesztés egybeesik a kormány azon energiapolitikai szándékaival, hogy a rekordmértékben növekedő megújuló energiaforrások kapacitásának termelését kiegyenlítő és szabályozó létesítmények jöjjenek létre”

– mondta el Lantos Csaba energiaügyi miniszter az átadáson.

Az ünnepélyes átadón részt vettek a projekt tulajdonosai, képviselői, vagyis a STATUS Energy Magántőkealap, amely a Mészáros Csoport tagja, valamint az MS Energy Holding Zrt., amelynek az Opus Global Nyrt. leányvállalata. Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa az eseményen kiemelte,

„a jelenlegi gazdasági környezetben egyre növekvő kihívást jelent az energiaszükséglet kielégítése, ezért elengedhetetlen, hogy alternatív, fenntartható energiaforrások felé forduljunk. A zöldhidrogén projekt mellett további high-tech kísérleti fejlesztések is zajlanak a csoporton belül az energia termelése, tárolása és hatékony, környezetkímélő felhasználása terén. Mindez segít minket versenyképességünk növelése mellett érdekeltségeink fenntartható növekedési pályán tartásában.”

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője beszédében elmondta,

„a mezőkövesdi járás települései máig magukon viselik a borsodi ipari örökség nehézségeit. Azonban az újító szándék minden községnél tettenérhető, a helyi adottságok kreatív kihasználásával nyílnak új lehetőségek. Ennek egyik kiváló példája a rekultivációval új életre keltett bükkábrányi meddőhányók, és az itt megtelepülő energetikai fejlesztések.”

Szalai Szabolcs, Bükkábrány polgármestere az átadón hangsúlyozta,

„a bükkábrányi bányaművelési tevékenység alól kivont bányaterületeket újrahasznosítják, ami hatalmas lehetőség a településünk számára a megújuló energiatermelésben való részvételre. Magyarország energiaellátásban betöltött jelentős szerepünket szeretnénk hosszútávon megőrizni, az innovációknak teret biztosítani, ehhez kiváló kiindulópont a mostani fejlesztés.”

A zöldhidrogén üzem létrehozásával a Bükkábrányi Energiapark és a Szegedi Tudományegyetem egy közös kísérleti projekt keretében a „power2gas” technológia ipari léptékű tesztelését valósítják meg. A többek közt uniós támogatással megvalósuló fejlesztés célja a napelempark által termelt felesleges energia hatékony felhasználása hidrogén előállítására, amelyet később különböző ipari és közlekedési célokra is fel lehet használni.

A termelési folyamat során az elektrolizáló a napelempark által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöldhidrogén magas minősége lehetővé teszi annak gyógyászati és tudományos célú felhasználását is, de akár üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható. Bakos Imre, a Bükkábrányi Energiapark projektvezetője elmondta:

„a közös konzorciumi projekt nem csak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba, ahol modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést.”

Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájának célja, hogy ösztönözze a hidrogéngazdaság kiépítését és erősítse hazánk szerepét az európai hidrogéniparon belül. A stratégia hosszú távon a megújuló forrásokból előállított „zöld” hidrogént helyezi a középpontba, de figyelembe veszi a nukleáris és egyéb karbonmentes villamos energián alapuló hidrogéntermelési lehetőségeket is.

A Bükkábrányi Energiapark zöldhidrogén üzemének megnyitása mérföldkő Magyarország hidrogénstratégiájának megvalósításában, és jelentős lépés a dekarbonizációs célok elérése felé. Az új üzem nemcsak az ország energiafüggetlenségét erősíti, hanem hozzájárulhat a tömegközlekedés és számos ipari felhasználás zöldítéséhez is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország első zöldhidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

A 22 millió eurós beruházás fenntarthatóbbá teszi az üzemanyaggyártást: az üzem 25 000 tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását. A MOL évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására lesz képes, a technológia bevezetésével pedig új fejezetet nyit a hidrogéngazdaságban. A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

A MOL-csoport a holnap megoldásait biztosítja: új százhalombattai üzemében az amerikai Plug Power 10 MW-os elektrolizáló egységével állít elő évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént. A 22 millió eurós beruházásnak köszönhetően több mint 25 000 tonna szén-dioxiddal csökken a Dunai Finomító karbonlábnyoma évente. Az új technológiával fokozatosan kiváltható a földgáz-alapú gyártási eljárás, amely jelenleg a MOL-csoport teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyhatodát teszi ki. Az új üzemben 2024 második felében indul el a termelés: a zöld hidrogént a MOL elsődlegesen saját hálózatában, az üzemanyaggyártás során használja fel.

A Plug Power elektrolizáló berendezése megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna hidrogén előállításával 8-9 tonna tiszta oxigént is termel az üzem. Az amerikai cég innovatív és megbízható technológiát kínált a MOL számára: a tiszta hidrogén előállítására optimalizált hidrogéngenerátorok alkalmazásában közel 50 éves működési tapasztalat áll rendelkezésre.

„A MOL-csoport egy újabb mérföldkőhöz érkezett: mostantól úgy tudunk zöld hidrogént termelni, hogy közben egyáltalán nem keletkezik üvegházhatású gáz. Ezzel a technológiával olyan mértékű károsanyag-kibocsátás csökkenést érünk el, mintha egyik napról a másikra nagyjából 5500 gépjárművet vonnánk ki a forgalomból. Új zöld hidrogén üzemünkma még csak a MOL ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál. Százhalomba után a csoport másik két üzemanyagtermelő egységébe is elvisszük a technológiát, hogy a MOL-csoport mindegyik finomítójában fenntarthatóbbá tegyük az üzemanyaggyártás folyamatát”

– mondta az új zöld hidrogén üzem átadó ünnepségén Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója.

A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

“Nagy örömünkre szolgál, hogy a MOL-lal közösen ünnepelhetjük Európa egyik legnagyobb, a finomító működését támogató zöld hidrogén üzemének átadását” 

– nyilatkozta Andy Marsh, a Plug vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a MOL-t a legmodernebb elektrolízis technológiával láthatjuk el, amellyel hatékonyan állíthat elő zöld hidrogént és csökkentheti a finomítói működés szén-dioxid-kibocsátását. Együtt haladunk tovább a karbonsemlegesség felé, elősegítjük a zöldebb működést és előremozdítjuk a hidrogéngazdaságot”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MOL átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

A Metrodom, a Smart Digital és a KIA közös Metrodom IN/Charge esemény keretében adta át Magyarország eddigi legnagyobb autótöltő állomását a Metrodom River mélygarázsában. A lakópark több ütemben fejlesztett töltési infrastruktúrája összesen egyszerre 800 EV autó töltésére lesz képes világviszonylatban is kiemelkedő technológiai teljesítménnyel.

Autótöltés a jövő városában

A Metrodom a hazai ingatlanfejlesztők közül elsőként mutatta be, hogy az elektromobilitás térnyerésének nem lehet akadálya a töltési infrastruktúra hiánya. A Metrodom River mélygarázsában 336 autó számára épít ki korszerű egyedi töltőpontot. A Metrodom lakóparkjaiban 2016 óta elérhető opcionálisan az elektromos autótöltő. A Budapesten épülő prémium lakóprojektek esetében ez példa nélkül álló fejlesztés. A Metrodom River prémium lakóparkban minden autóbeálló saját, e-töltőállomással is rendelkezik, így a szolgáltatás kivétel nélkül elérhető az összes Metrodom lakástulajdonos számára.

„A jövő városát fejlesztjük Budapest XI. kerületében, ahol alapfelszerelés az elektromobilitást kiszolgáló infrastruktúra. Ezzel az ingatlanfejlesztők között elsőként tudjuk prémium lakóprojektjeinket valóban jövőállóvá tenni. A telepített rendszer – ahogy az okoslakásaink is – ma és 10 év múlva is tökéletesen kiszolgálja a lakók és a kor igényeit. A 3×16 A-es, és maximum 11 kWh-s teljesítménynek köszönhetően egy ma kapható elektromos autó akkumulátora egyetlen éjszaka, 8-10 óra alatt teljesen feltölthető. Az integrált mérőórának és az RF ID kártyás indításnak köszönhetően az áramfogyasztás havi elszámolása, illetve az illegális áramvételezés megakadályozása is megoldott”

– ismertette a beruházás technológiai paramétereit Pongrácz Tamás, a Metrodom fejlesztési igazgatója.

Metrodom River InCharge

A Metrodom Riverben tartott sajtóeseményen lehetőség nyílt kipróbálni a korszerű töltési megoldásokat a KIA által biztosított Niro EV, EV6 és EV9 elektromos autók segítségével. Hoffmann Zsolt, a Smart Digital ügyvezetője a töltési infrastruktúra fejlesztője hangsúlyozta, hogy

„ma már nem kérdés, hogy a tudatos energiafelhasználás a fenntarthatóság záloga. Az új technológiák segítségével ennek a kényelmünk megtartása mellett tehetünk eleget. A prémium elvárások jegyében fejlesztettük ezt a világviszonylatban is egyedülálló, 2 x 3 x 300 A (414 kW) teljesítményt és 336 töltőt (majd a teljes lakóparkban 800) menedzselő társasházi (üzemeltetési és energiamenedzsment funkciókkal bíró) rendszert, amely valóban magasra teszi a lécet az ingatlanfejlesztő piac szereplőinek.”

A Metrodom InCharge eseményen a terület és az iparág irányadó szakértői kerekasztal-beszélgetés keretében ismertették, hogyan lehet az innovatív töltés menedzsment segítségével a már rendelkezésre álló elektromos hálózattal és kapacitással a jelenlegi elektromos autóállománynál nagyságrendekkel több járművet ellátni. Záróakkordként az esemény esszenciáját a világhírű Freelusion csapatának egyedülálló produkciója világította meg.

Céges e-autókhoz is az otthoni töltőinfrastruktúra a megoldás

A KIA elektromos autóinak hazai sikere is bizonyítja, hogy az elekromobilitás terjedése már Magyarországon sem kérdés, de a megfelelő töltési megoldások még tovább segíthetik ezt. Iparági becslések szerint ma az EV autók 80-85%-a céges autó Magyarországon. A most átadott EMSP (töltő üzemeltető szolgáltatás) megoldás lehet a céges autók töltésének problémájára is a könnyű elszámolhatóság biztosításával.

„Az elektromos autók térnyerése Magyarországon is vitathatatlan. A folyamatok előmozdításában pedig az ilyen nagyszabású projektek, valódi katalizátor szereppel bírnak.”

– nyilatkozta Nagy Norbert a Kia Hungary elnök- ügyvezetője az eseményen, amelyre KIA EV6-os és EV9-es autókkal szállították a vendégeket és az újságírókat a vállalat jóvoltából.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország legnagyobb autótöltő állomását appeared first on Műszaki Magazin.