„Legyen szó tartós bérletről, lízingről vagy készpénzes vásárlásról, az autó beszerzése komoly elköteleződést jelent egy vállalat számára. Emiatt ma már elsősorban a racionalizálás került előtérbe, és ezért előnybe kerülnek azok a kereskedők, akik ebben tudják a lehető legkiterjedtebb megoldást adni”

– emelte ki Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője és a Schiller Autó Család Zrt. cégvezetője.

Új trendek formálják a vállalati autóflottákat

A hazai újautóértékesítés 50-60 százaléka céges vásárlás, éppen ezért fontos figyelemmel követni az ebben a szegmensben zajló folyamatokat.

„Bár még mindig megvan a presztízse a vállalati autónak, kétségtelen, hogy az utóbbi években a gazdasági és pénzügyi megfontolások sokkal inkább előtérbe kerültek”

– tette hozzá a szakember.

Változó mátrix

Néhány évvel ezelőtt a vállalati autóflotta kialakítása alapvető, jól meghatározott elemekre épült. Meghatározott volt az értékhatár, valamint a maximális havi lízingdíj. Időnként márkapreferenciák is felmerültek. Az utóbbi időben azonban további tényezők, például a környezetvédelmi szempontok is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak, részben a multinacionális vállalatokra vonatkozó ESG-elvárások következtében.

„Van, aki csak és kizárólag az elektromos hajtást részesíti előnyben, de arra is van példa, ha valaki a hibrid hajtásrendszert preferálja. Utóbbi esetén viszont megjelent egy, a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos plafonérték. Az elvárások terén tehát van egyfajta változás ebből a szempontból, de a gazdasági megfontolások is átalakultak”

– hangsúlyozta Takács László.

Kitolódik a csereidő

Korábban jellemzően 3-4 év volt a csereidő a vállalatok életében, most már viszont 5-6 év a jellemző. A 6 év azonban fontos mérföldkőnek számít: ekkortól kezdve a szervizigény elkezd exponenciálisan nőni. Ez hatványozottabban igaz, ha a céges autó intenzív használat alatt van, mert ekkor már pusztán a futásteljesítmény miatt is megugorhatnak a szervizköltségek. Emellett pedig számolni kell a maradványérték csökkenésével is.

Minek köszönhető, hogy a cégek a korábbiakhoz képest úgymond „rátesznek” egy-egy évet a szerződésekre? „Úgy látjuk, hogy ennek egyik oka az, hogy 4-5 éve még az új autók árszínvonala jóval alacsonyabb volt. Azóta viszont brutális áremelkedés futott végig a piacon. Jelen pillanatban egy ugyanolyan kategóriájú, de vadonatúj autóba ültetni valakit nagyobb beruházást jelent, mint korábban, legyen szó tartós bérletről, vagy lízingről, mert egyszerűen magasabb a gépjármű értéke” – emlékeztetett Takács László.

Kivárás, mint stratégia?

Az, hogy a cégek kivárnak, magyarázható azzal is, hogy időt próbálnak nyerni addig, ameddig be nem indul egy komolyabb gazdasági növekedés, mert akkor lehetővé válnak számukra a hosszabb távú elköteleződés. Természetesen nem lehet örökké a kivárásra játszani, hiszen amikor már megérkeznek az első komolyabb szervizszámlák, akkor szorítóvá válik a helyzet, vagyis inkább váltanak.

Fontos hozzátenni, hogy az autók forintosított árát mindig a nemzeti fizetőeszköz más valutákkal szembeni teljesítménye határozza meg (forint-euró, forint-dollár). Mivel a tavalyi évben jelentős forinterősödés volt tapasztalható, ezért ez az autók áraiban is elkezdett megmutatkozni. Egy legalább félévig tartó forint erősödés esetén már az importőrök is olcsóbban tudják kínálni az autóikat idehaza.

Optimális konstrukciók

A finanszírozási kamatok is sokat számítanak egy-egy beszerzésnél.

„A többség valamiféle finanszírozási konstrukcióban veszi igénybe az autókat és mi azt látjuk, hogy a lélektani határ mind az üzleti, mind pedig a magánvásárlók esetében valahol öt százalék alatti van a THM szempontjából. Ha van olyan finanszírozási ajánlat, ami mondjuk a realitásokra épül, így például a 30-40 százalékos önerőre, illetve 3-5 év futamidőre, akkor az mindenképpen jó hatással tud lenni a vásárlók döntéseire. Úgy gondolom, hogy a cégeknek ez egy kitermelhető költségszint”

– mutatott rá Takács László.

A vállalati autóflotta menedzselése tehát egyre összetettebb döntéseket kíván, ahol a gazdasági, környezetvédelmi és finanszírozási szempontokat egyaránt szem előtt kell tartani, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes maradjon egy vállalat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átalakulóban a céges autó presztizse appeared first on Műszaki Magazin.

A Deloitte Tech Trends 2026 kutatása szerint az AI alapjaiban alakítja át a vállalatok működését, jóval túlmutatva az egyszerű rendszerfrissítéseken.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése komoly kihívás elé állítja a hagyományos IT-struktúrák üzemeltetőit. A Deloitte friss, Tech Trends 2026 felmérésében a megkérdezett technológiai vezetők 78 százaléka arra számít, hogy öt éven belül AI-ügynökök jelennek meg az architektúratervezési folyamatokban, ami sürgetővé teszi az IT-működés átalakítását.

A változás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy újragondolják a technológiai csapatok felépítését, működését és irányítását. Csak így válhatnak képessé arra, hogy az AI-megoldásokat valóban széleskörűen tudják alkalmazni.

Nem csupán új eszközök bevezetéséről van szó. A cél egy hatékonyabb, gyorsabb és AI-jal támogatott működés.

„Azt, hogy a vállalatok elkötelezettek a változás mellett, a beruházások növekvő volumene is jelzi. A szervezetek 64 százaléka tervezi növelni az AI-ra fordított kiadásait a következő két évben. A technológiai költségvetésen belül az AI-ra jutó arány átlagosan 8 százalékról 13 százalékra emelkedhet. Ez jól mutatja, hogy az AI a kísérleti szakaszból stratégiai prioritássá válik”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának közép-európai vezetője.

Az AI alkalmazása nemcsak a technológiát, hanem a munkaerőt is átalakítja, a fókusz azonban a képességek bővítésén és a specializáción van, nem pedig a munkahelyek megszüntetésén. A technológiai vezetők közel 70 százaléka tervezi csapatai bővítését a generatív AI megjelenése miatt.

Új szerepkörök jelennek meg, például az ember–AI együttműködési tervezők vagy az AI-architektek. Ezek a pozíciók jól mutatják, hogy egyre nagyobb az igény az AI-megoldások tervezéséhez, irányításához és skálázásához szükséges speciális szakértelemre.

„Az AI lehetővé teszi az úgynevezett autonóm csapatok kialakulását – olyan csapatokét, ahol nem szükséges minden területen mély szakértelem. Az AI képes áthidalni a tudásbeli hiányosságokat, és kiterjeszteni a csapatok képességeit. A jelenlegi AI-technológiák már most is jelentős lehetőségeket kínálnak, ezért a szoftverfejlesztőknek és vezetőknek nincs okuk halogatni az alkalmazásukat”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Hogyan építhető fel a jövő technológiai szervezete?

A felmérésben megkérdezett vezetők szerint a vállalatok többségénél már aktívan zajlik a technológiai működési modellek átalakítása, csak kevés szervezet számolt be arról, hogy nincs jelentős változás.

Az egyik fő fókuszterület az alapinfrastruktúra modernizációja az AI bevezetésének támogatására. A valódi modernizáció azonban túlmutat a technológiai frissítéseken. A cél az üzleti problémák hatékonyabb megoldása, miközben a működés gyorsabbá és rugalmasabbá válik.

A jövőbiztos, AI-vezérelt vállalatok új architektúra-megközelítéseket is alkalmaznak. Sok szervezet már kísérletezik AI-jal támogatott vállalati architektúrával, amely a modularitásra és az átláthatóságra épül.

Ezek az elvek segítik a komplex rendszerek jobb áttekinthetőségét, a teljesítmény optimalizálását és a folyamatos alkalmazkodást az üzleti és technológiai változásokhoz. Az AI korszakában az irányításnak egyensúlyt kell teremtenie a gyorsaság és a kockázatkezelés között. A hatékony irányítási struktúrák egyre inkább a rendszerek architektúrájába és működésébe épülnek be.

„Egyre több szervezetnél látjuk, hogy az irányítás már nem utólagos kontrollként jelenik meg, hanem az AI-alapú architektúrák és folyamatok szerves részévé válik. Így a vállalatok gyorsabban haladhatnak előre, miközben megőrzik az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a bizalmat”

– tette hozzá Szathmáry András, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció igazgatója.

A CIO szerepének átalakulása

A CIO (Chief Information Officer, informatikai vezető) szerepe is jelentősen átalakul. A technológiai stratégából egyre inkább az AI-megoldások „nagykövetévé” és a vállalati szintű együttműködés koordinátorává válik.

A CIO-k 70 százaléka a generatív AI kapcsán elsődleges feladatának az implementációt vagy az evangelizációt tartja, vagyis a technológia és az üzleti stratégia szorosabb összekapcsolását.

Ez az új szerep a CIO-kat a változás kulcsfontosságú vezetőivé és egyben felelős kapuőreivé teszi az AI-korszakban.

Ahogy az AI tovább formálja a technológiai környezetet, a szervezeteknek folyamatos fejlődési szemléletre van szükségük. Az úgynevezett „always beta” megközelítés – vagyis a folyamatos fejlesztés – a jövő technológiai szervezeteinek egyik alapelve lehet.

A siker kulcsa abban rejlik, hogy a vállalatok képesek összehangolni az emberi kreativitást a gépi intelligenciával. Ez teremtheti meg az innovációt és a versenyelőnyt eddig nem látott sebességgel.

A témáról részletesen a Deloitte Insights tanulmánya ad további részleteket: https://www.deloitte.com/us/en/insights/topics/technology-management/tech-trends/2026/ai-future-it-function.html

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő informatikája új alapokra épül appeared first on Műszaki Magazin.

Mark Dixon közel ötven éve dolgozik az üzleti életben, ebből valamivel több mint a felét az analóg világban töltötte. Emlékszik arra, amikor kb. 20 éve megjelent az e-mail. Azok a vállalatok, amelyek erősen szkeptikusak voltak, és ragaszkodtak a régi, ismerős megoldásokhoz, többnyire nem élték túl a váltást. A fejlődés nélkülük haladt tovább.

Ma hasonló fordulóponthoz értünk. Az AI már nem csupán támogatja a munkát, hanem jelentősen növeli a produktivitást, teljesen új karrierutakat nyit meg, és alapjaiban kérdőjelezi meg a status quót.

A mesterséges intelligencia szerepe Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá válik. A GKI 2025. júliusi felmérése szerint a magyar vállalatok mintegy 32%-a már alkalmaz AI-alapú megoldásokat.

A 2025–2030-as Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy szélesebb körben erősítse az AI-kompetenciákat a hazai munkaerőpiacon, és biztosítsa, hogy a technológia érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. A stratégia külön intézkedéseket is tartalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti különbségek csökkentésére, felismerve, hogy a kisebb cégek célzott támogatásra szorulnak az AI gyorsabb bevezetéséhez.

Az AI nem elveszi a munkát, hanem jobbá teszi azt.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalabb kollégák tanítják az idősebb generációkat a modern munkavégzést újradefiniáló digitális eszközök használatára. Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a Z generáció kulcsszerepet játszik az AI a munkaerő egészére kiterjedő elterjedésében. A fiatal munkavállalók közel kétharmada aktívan támogatja idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve egészen azokig a praktikus megoldásokig, amelyek az AI-t a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé teszik. Ez a fordított mentorálás nemcsak tudásmegosztást jelent, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a produktivitás, az együttműködés és a szervezeti kultúra szempontjából is.

A technológiai fejlődés ellenére a közbeszédet továbbra is nagyrészt az aggodalom uralja. A Világgazdasági Fórum közelmúltbeli felmérése szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, és egyre többen tartanak attól is, hogy az alsóbb szintű pozíciók automatizálása miatt a fiatal munkavállalók nem tudják végigjárni a szenior szerepkörökhöz vezető szakmai lépcsőfokokat. A félelmek közepette azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az AI nem csupán kivált, hanem új szerepköröket, új kompetenciákat és új lehetőségeket is teremt.

A mesterséges intelligenciával támogatott oktatás soha nem látott mértékben gyorsítja fel a tanulási folyamatot – legyen szó tantermi munkáról, egyetemi képzésről vagy éppen a munka melletti fejlődésről. A fiatalok így jóval meredekebb tanulási görbén haladhatnak előre, mint a korábbi generációk.

A munkaerőpiac ezzel párhuzamosan átrendeződik: miközben bizonyos területeken szűkülhet a foglalkoztatás, maguk a munkakörök is átalakulnak. Ebben a változó környezetben a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, mikor és milyen területen szeretnének belépni a munka világába – akár egy, két, vagy öt év távlatában.

Moore törvénye és az exponenciális növekedés

A jelen folyamatainak megértéséhez érdemes visszatekinteni a múltba. Az Intel a hetvenes évek elején kezdte forgalmazni a világ első, 4004-es mikroprocesszorát. Nem sokkal később a cég társalapítója, Gordon Moore egy figyelemre méltó mintázatra lett figyelmes: a lapkákon található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódott. Moore nem marketingüzenetnek szánta a megfigyelését, mégis alapvető törvényszerűséget fogalmazott meg: a technológiai fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális természetű. Ezt nevezzük ma Moore törvényének. Az üzenet egyszerű, mégis radikális: ha várunk két évet, nem csupán egy kisebb frissítés érkezik, hanem egy nagyságrenddel erősebb technológiai ugrás.

Az üzleti működés tempója

Napjainkban hasonló tévedésbe esünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokszor csupán szerény hatékonyságnövelő eszközként tekintünk rá, miközben itt is exponenciális fejlődés zajlik. Az AI megjelenése a Regus 1989-es indulása óta a legjelentősebb fordulópont az üzleti működésben. Az exponenciális változás nem csupán a munkaköröket formálja át, hanem az üzleti működés teljes tempóját is felgyorsítja. A döntések gyorsabban születnek meg, a tanulási ciklusok lerövidülnek, az alkalmazkodás pedig versenyelőnnyé válik.

Az AI esetében is ez fog történni. Az általános feltételezés szerint az üzleti működés nagyjából változatlan tempóban zajlik majd tovább – csupán kevesebb emberrel. Ez azonban tévedés. Amikor egy munkavállaló a korábbi teljesítményének tíz- vagy akár hússzorosára válik képessé egyetlen nap alatt, azt a szervezetek nem hagyják kihasználatlanul. Nem visszafogják a működést, hanem kiterjesztik. Új piacokat nyitnak, új szolgáltatásokat indítanak, új projekteket vállalnak. Igen, a munkakörök átalakulnak. Egyes kategóriákban csökkenhet a munkahelyek száma, és a belépési pontok is átrendeződhetnek. Éppen ezért a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, hol és hogyan indítják el a karrierjüket. A technológiai átállások a múltban sem fékezték meg a gazdasági aktivitást – hanem átformálták azt. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy bizonyítsák értéküket. Akik alkalmazkodtak, gyorsabban haladtak előre, mint bárki más. Az AI felszabadítja az embereket arra, amiben igazán jók: a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra és az új ötletek kigondolására. 

Az AI-alapú világban az önálló kezdeményezés a siker titka

A jövő tehetséges munkatársainak kiválasztásakor elsősorban azok kerülnek ki elsőként, akik képesek eredményesen hasznosítani a mesterséges intelligenciát, és látják, hogyan lehet az AI segítségével a maximumot kihozni az üzleti lehetőségekből.

Előnyben vannak azok, akik már használják, vagy aktívan tanulják az AI-eszközöket. Ők új készségeket, friss lendületet és innovációt visznek a gyorsan növekvő szervezetbe, növelik a produktivitást, és ösztönzik a vállalati növekedést.

Fiatalok, gondolkodjatok előre!

A fiatalabb generációnak proaktívan kell tervezniük karrierjüket, és feltenni maguknak a kérdéseket: „Hol szerezhetem a legértékesebb munkatapasztalatokat ebben az új világban?”, „Rendelkezem azokkal a készségekkel, amelyeket a jövő vállalatai valóban értékelnek?”

Régebben az ambiciózus munkavállalók gyakran tanultak programozni vagy szereztek esti képzéseken plusz képesítést. Ma a nyitottság az új tudás elsajátítására nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Nem elég kizárólag az iskolára vagy az egyetemre támaszkodni a tudás megszerzésében. Keresniük kell a lehetőségeket az AI használatának elsajátítására, és be kell kapcsolódniuk releváns közösségekbe. Meg kell tanulniuk az iparágakat átalakító eszközök alkalmazását, és felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért.

A jövő alapjainak lefektetése

Minden nagyobb technológiai váltás ugyanazt a mintát követi: sokan ragaszkodnak a megszokotthoz, míg néhányan korábban átállnak, és learatják az előnyöket. Ami ma történik, abban a gyorsaság a különbség: az üzleti működés tempója soha nem látott ütemben gyorsul.

Az Intel első lapkáihoz hasonlóan mára az AI vált az alaptechnológiává, amely kiegészít és átformál minden rá épülő megoldást. Nem távoli lehetőség vagy múló trend: már ma a fejlődés motorja és kritikus versenytényező.

Azok, akik hajlandóak használni, megismerni és kísérletezni a mesterséges intelligenciával, tapasztalni fogják, hogy lehetőségeik bővülnek, nem pedig szűkülnek. A történelem egyértelműen mutatja: az exponenciális változások idején a legnagyobb előnyt azok szerzik, akik az elsők között reagálnak.

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) alapító-vezérigazgatója

Forrás: International Workplace Group

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan alakíthatja át az MI az üzleti produktivitást? appeared first on Műszaki Magazin.

A tendencia a high-tech iparágak számára kifejlesztett igényes megoldások felé mutat. Ezzel együtt nem csak a komponensek pontosságára vonatkozóan magasabb követelmények merülnek fel, hanem a részecske- és filmtisztaságra vonatkozó rendkívül szigorú előírások is, amelyeket folyamatbiztos, gazdaságos és fenntartható módon kell teljesíteni. Ez a tisztítás terén új megközelítést, valamint a teljes gyártási lánc és a gyártási környezet kritikus vizsgálatát és egy tapasztalt partner bevonását igényli.

A high-tech iparágakban a gyártási pontosságra vonatkozó rendkívül szigorú követelmények magukban foglalják az alkatrészek tisztaságát is. Ezek a részben rendkívül szigorú előírások megfelelően kialakított tisztítási folyamatokat és berendezéseket, valamint egy hozzájuk igazított gyártási környezetet igényelnek.

Az ipari átalakulás során egyre több vállalat törekszik magas minőségű, jó haszonkulcsú termékek és alkatrészek gyártására. A hangsúly a high-tech iparágakra helyeződik, amelyek a jövőben is stabil keresletet ígérnek a növekedésnek köszönhetően. Ezekben az iparágakban, például a félvezető-alkatrészgyártásban, az elektronikai gyártásban, az e-mobilitásban, az optikai és optoelektronikai iparban, az érzékelőtechnikában, a fotonikában, a vékonyréteg-technológiában, a vákuum-, lézer- és analízistechnikában, valamint a repülő- és űrhajózásban, a gyártási pontosságra vonatkozó rendkívül szigorú követelmények magukban foglalják az alkatrészek tisztaságát is. Ez függetlenül attól, hogy alig látható elektronikai alkatrészekről, milliméteres méretű összekötő elemekről, precíziós optikákról vagy méteres méretű szerkezeti alkatrészekről van szó, és hogy azok milyen anyagokból készülnek.

A tisztaság igény szerinti meghatározása

Ez a tendencia komoly kihívások elé állítja az alkatrész-tisztítást. A klasszikus alkatrész-tisztítással ellentétben, ahol általában nagyobb mennyiségű gyártási maradékot, például forgácsokat és megmunkáló anyagokat kell eltávolítani, a finom- és nagy tisztaságú tisztítás célja a minimális maradék szennyeződések eltávolítása. A részecskékre tisztasági előírások a szubmikrométeres tartományig terjednek. A filmrétegű maradék szennyeződések esetében az iparágtól, az alkatrésztől és annak felhasználásától függően akár nanométeres rétegekben is előforduló szerves és szervetlen maradékok, ionos maradványok és mikroorganizmusok maradékai is folyamatbiztosan és reprodukálhatóan eltávolíthatók. A nagy tisztaságú alkalmazásokban, például az EUV-litográfia alkatrészeinek gyártásában, emellett figyelembe kell venni az úgynevezett hidrogénindukált gázkibocsátás (HIO) anyagokat is.

A tisztítás során teljesítendő részecske-tisztasági előírásokat a megfelelő felületi tisztasági osztály (ORK) megadásával kell meghatározni az EN ISO 14644-9 (SCP – felületi tisztaság részecskekoncentráció alapján) vagy a megfelelő VDI 2083, 9.1. lap irányelv szerint. A filmréteg-kémiai, szerves és szervetlen felületi tisztaságot általában egyedi előírások vagy gyári szabványok határozzák meg. Ehhez adott esetben hozzáadódnak a tömegspektrométerrel értékelt gázkibocsátási értékek.

Ezek az igényes feladatok olyan berendezésgyártó partnert igényelnek, aki egyrészt átfogó technológiai know-how-val, valamint az alkalmazások és a fizikai összefüggések terén rendelkezik. Másrészt tapasztalattal kell rendelkeznie ebben a tisztítási területen, és megfelelő tesztelési lehetőségekkel kell rendelkeznie a tisztítási kísérletekhez gyártási körülmények között. Az Ecoclean, mint tapasztalt, jövőorientált és világszerte elérhető megoldások teljes körű szállítója a finom- és nagy tisztaságú tisztítás területén, megfelel ezeknek a követelményeknek.

A tisztítási eljárások és berendezések megfelelő kiválasztása

Ahhoz, hogy ezeket a nagyon szigorú tisztasági előírásokat folyamatbiztosan, reprodukálhatóan és fenntarthatóan teljesíteni lehessen, általában több tisztítási lépés szükséges a teljes gyártási lánc mentén. Az egyes tisztítási folyamatokhoz optimális megoldás kiválasztásakor a következő kérdések játszanak szerepet: Milyen anyagból készül az alkatrész? Milyen a geometria, a méretek és a súlya? Milyen szennyeződéseket kell eltávolítani? Milyen tisztasági előírásokat kell teljesíteni? Melyik tisztítási eljárás és vegyszer alkalmas erre a feladatra? Ezek alapján meghatározható, hogy milyen és hány tisztítási lépés szükséges, milyen közeggel és milyen eljárási technológiákkal. További szempontok, amelyeket figyelembe kell venni, a mosófolyadék szükséges minősége és a megfelelő szárítási technológia, valamint a tisztasági követelményeknek megfelelő alkatrészkezelés és a környezeti feltételek, például a csatlakozás vagy a tisztatérbe vagy tisztaszobába történő integrálás.

A kamrás berendezéseknél, mint például ez a kétkamrás tisztító rendszer vízbázisú folyamatokhoz, a konstrukció, a berendezés technika, a közegvezetés és -előkészítés kifejezetten a finom- és nagy tisztaságú tisztítás speciális követelményeihez van igazítva.

Tisztítás a gyártási lánc mentén

A finom vagy nagy tisztaságú tisztítás alapja az „olaj- és zsírmentes” alkatrészek. E tisztasági szint elérése és fenntartása érdekében a különböző megmunkálási lépések, például a forgácsolás, alakítás, csiszolás vagy polírozás után tisztítási folyamatot hajtanak végre. A tisztítószer hatását különböző, szinte tetszőlegesen kombinálható eljárásokkal lehet fokozni, például gőzzsírmentesítéssel, permetezéssel, nagynyomású, merülő, ultrahangos és megahangos tisztítással, valamint plazmatisztítással, injekciós áramlástisztítással, pulzáló nyomású tisztítással (PPC) vagy ultrahang plusz eljárással. Ezek az eljárási lehetőségek biztosítják, hogy a geometriailag komplex munkadarabok esetében is stabilan elérhető legyen a szükséges tisztaság.

Közbenső tisztítási folyamatokhoz, illetve olyan alkatrészekhez, amelyek tisztasági előírásai nem túl szigorúak, általában teljes vákuumban működő, moduláris felépítésű egy- vagy többkamrás berendezéseket, például EcoCstretch vagy EcoCvela használnak, amelyek a felhasznált kezelőfolyadéktól függően környezetbarát oldószerrel, pl. szénhidrogén vagy módosított alkohol, illetve egy megfelelő vízbázisú tisztítószerrel működnek. Ezeknek a berendezéseknek a konstrukciója, a berendezés technika, a közegvezetés és – a kezelése kifejezetten a finom tisztítás és a nagy tisztasági fokú alkalmazásokhoz van kialakítva. A munkakamrában koncentrált folyamatmechanika, pl. befecskendezéses áramlásos mosás, ultrahang és PPC révén ez a berendezéstípus nagy és komplex munkadarabok tisztításánál is előnyös.

Nagy anyagváltozatosságú, nagy áteresztőképességet igénylő és/vagy szigorú tisztasági előírásoknak megfelelő alkatrészek esetén az ultrahangos többfürtös merülőberendezések jelentik az optimális megoldást. Az egyedi tervezésű tisztítóberendezések mellett a berendezésgyártó a szabványos modulokból álló UCMSmartLine és UCMPerformanceLine sorozatú berendezésekkel is hatékony megoldást kínál. Az elektromos és vezérlőtechnika a tisztítási, öblítési, szárítási, be- és kirakási folyamatokhoz, valamint a szállítási rendszerhez tartozó modulokba van integrálva. Ez, valamint a követelményeknek megfelelő folyamatmechanika, például PPC, lehetővé teszi a berendezések optimális hozzáigazítását az adott feladathoz. A tisztítórendszer későbbi bővíthetősége biztosítja a jövőbiztonságot a növekvő követelmények esetén.

Tesztközpont a folyamatok tervezéséhez vagy bérmosáshoz

Az Ecoclean saját High Purity tesztközpontjában határozza meg az adott alkalmazáshoz legmegfelelőbb berendezéskoncepciót és az optimális tisztítási folyamatot. A központ 7. osztályú tisztatérrel rendelkezik, 6. osztályú zónákkal, valamint különböző mérési és elemzési eljárásokkal (pl. mikroszkópia, maradékgáz-elemzés, UV-fény és fluoreszcencia-mérés). A tisztítási folyamatok és paraméterek termék-specifikus fejlesztése mellett a berendezésgyártó a tesztközpontot bérmosási megbízások teljesítésére is használja. A megtisztított alkatrészek csomagolóállomása garantálja, hogy a magas tisztasági fokozat a vevőnél is megmaradjon.

www.ecoclean-group.net

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átalakulás az ipari tisztításban appeared first on Műszaki Magazin.

Ennyi lett volna az ambiciózus klímacélokból?
A PwC 2025-ös „State of Decarbonization” jelentése szerint továbbra is erős elköteleződés mutatkozik a fenntarthatóság, mint üzleti értékforrás iránt. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett klímacélokat a Carbon Disclosure Projectnek (CDP), ami kilencszeres növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A cégek 37%-a növeli ambícióit, míg 16% csökkenti azokat.

A felmérés főbb megállapításai:

• A klímavállalásokat tevő vállalatok száma növekszik. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett célokat a CDP-nek, ami kilencszeres növekedés a 2020-as értékhez viszonyítva.
• A cégek 37%-a növeli klímaambícióit, és csak 16%-uk csökkenti azokat.
• Egyre több kisvállalat tesz vállalásokat, ahogy az ellátási lánc szereplőinek bevonása egyre elterjedtebbé válik. A vállalást tevő cégek medián árbevétele 2020-ban 3,6 milliárd dollár volt, 2024-ben már csak 1,3 milliárd.
• A cégek 83%-a számolt be k+f beruházásról alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások terén. A fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező termékek 6-25%-os bevételnövekedést is elérhetnek.
• A vállalások vezetőváltásokon is átívelnek: a cégek kitartanak vállalásaik mellett akkor is, ha új vezérigazgató lép hivatalba.

A fenntarthatóság üzleti értéke

A vállalatok kevesebbet beszélnek klímavállalásaikról, és a legtöbben arra összpontosítanak, hogy kielégítsék a növekvő energiaigényeket, megvédjék a veszélyeztetett értékeket, reagáljanak a változó ügyféligényekre, és úgy alakítsák működésüket, hogy hosszú távú növekedést és ellenállóképességet biztosítsanak.

A vállalatok 83%-a fektet kutatás-fejlesztésbe alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében. Ezek a termékek akár 6–25%-kal is növelhetik a bevételt azokhoz képest, amelyek nem hangsúlyozzák a fenntarthatóságot. A cégek arra számítanak, hogy 2030-ra bevételük több mint egyharmada a klímaátmenetből származik majd. Ennek érdekében jelentősen növelik a klímavédelmi célú tőke- és működési kiadásaikat.

A Scope 3 kibocsátások és az ellátási lánc szerepe

A Scope 3 kibocsátások – vagyis azok, amelyek a termékek teljes életciklusa során keletkeznek – jelentik a legnagyobb kihívást, de egyben a legnagyobb lehetőséget is. A jelentés szerint a sikeres dekarbonizáció négy tényezőtől függ: a fenntarthatóság irányításától, a finanszírozás módjától, a beszállítókkal és ügyfelekkel való együttműködés szintjétől, valamint a termékfenntarthatóság révén történő Scope 3 kibocsátáscsökkentéstől.

„A kutatás azt mutatja, hogy az ellátási lánc szereplőinek bevonása egyre gyakoribb, és ahogy a nagyvállalatok elkezdik kezelni a Scope 3 kibocsátásokat, egyre inkább elvárják beszállítóiktól is, hogy célokat tűzzenek ki. Idővel ez láncreakciót indíthat el, mivel ezek a beszállítók is nyomást gyakorolnak saját partnereikre. Már 2024-ben is látható volt ez a hatás: egyre több kisebb vállalat tűzött ki kibocsátáscsökkentési célokat”

– mutatott rá Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A 2025-ös jelentés – akárcsak a tavalyi – azt mutatja, hogy sok vállalat küzd a vállalások végrehajtásával. Bár a Scope 2 terén – ezek a vállalatok által vásárolt energia előállításával kapcsolatos közvetett kibocsátásokat foglalja magában – történt előrelépés, a szervezeteknek csak 46%-a van jó úton a Scope 1 (közvetlen kibocsátások), és 54%-a a Scope 3 célok elérésében.

A vezetőváltások nem söprik el a vállalásokat

A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a klímavállalások a vezetőváltásokon is átívelnek. A vizsgált 47 vállalat közül, amelyek nettó zéró kibocsátási célokat tűztek ki és vezérigazgató-váltáson estek át, egyik sem vonta vissza vállalásait. Ez azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem egyéni vezetői döntés, hanem a vállalati stratégia szerves része. Még azok a cégek is, amelyek újrakalibrálják céljaikat, gyakran részletesebb és reálisabb tervekkel rendelkeznek, mint korábban.

A jövő nyertesei és vesztesei

A PwC jelentése szerint a következő években azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek képesek integrálni a fenntarthatóságot a döntéshozatalba, biztosítani a szükséges finanszírozást, aktívan együttműködni az értéklánc szereplőivel, és innovatív, fenntartható termékeket kínálni. „Ezek a cégek nemcsak elérik klímacéljaikat, hanem újradefiniálhatják iparágukat, növelhetik piaci részesedésüket, és hosszú távú versenyelőnyre tehetnek szert. A fenntarthatóság tehát nem csupán költség, hanem stratégiai befektetés a jövőbe” – hangsúlyozta a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntarthatóság nem tűnt el, csak átalakul appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évben a cégek 89 százalékának sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. A sikeres vezetők azonban azt is megértették, hogy a fejlesztések értéke jócskán túlmutat a pénzügyi nyereségen. Eközben az új technológiák iránti vágy gyakran háttérbe szorítja a meglévő rendszerek hibáinak, technikai adósságainak kezelését, pedig ezek heti szinten zavarják meg az üzletmenetet a cégek több mint felénél. AI-beruházásból a vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket, de ezt csak minden harmadik tudta szervezeti szinten is megvalósítani – egyebek mellett ezt állapítja meg Global Tech Report 2024 tanulmányában a KPMG.

A KPMG szakemberei nyolc iparág képviselőit kérdezték, és 26 ország 2450 vezetőjének válaszai alapján készítették el a Global Tech Report 2024 kutatást. A felmérés résztvevői összességében úgy vélték: szervezeteik jól teljesítenek, és az elmúlt évben számos területen mérhető javulást értek el. Azt gondolják, az elkövetett hibák lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és bizakodóak a fejlődés tekintetében. A technológiai beruházások mértéktartó megközelítése révén a vezetők máris hasznot húznak a kulcsfontosságú fejlesztésekből, miközben szilárdan tartják üzleti modelljüket és sikeresen működtetik a vállalatot. A hajlandóság az innováció birodalmába való belépéshez persze nem jelentheti azt, hogy lemondanának a helyes üzletvezetési gyakorlatról.

Csordaszellem helyett mérlegelés

A digitális átalakulás üteme sokak számára ijesztő lehet, de a kutatás azt mutatja, hogy sok vállalat jelentős előrehaladást ér el a megvalósításban, különösen az AI, az XaaS és a kiberbiztonság terén. Az átalakulás révén eddig megszerzett többletnyereség mindenképpen bíztató, és a szervezetek ezen túlmutató értéket is keresnek. „Eközben az elmúlt év technológiai változásai felerősítették a lemaradástól való félelmet, emiatt egyesek kapkodva hoznak döntéseket. Ez azonban nem rizikómentes, és igen költséges is lehet” – véli Kulcsár Huba, a KPMG technológia- és projekt tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.  A csordát tehát nem szabad vakon követni, a vágy a fejlődés és a versenytársak megelőzése iránt nem homályosíthatja el a döntéshozók ítélőképességét, érdemes megtalálni az egyensúlyt az értékteremtés és a kockázatvállalási hajlandóság között.

A kutatás szerint a vezetők tanulnak hibáikból. Továbbra is a piaci versenytársaik által meghatározott trendeket tekintik iránymutatásnak, de egyre kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznak a beruházási döntésekhez. A hangsúlyok eltolódtak. A versenytársak követését még mindig a válaszadók 82 százaléka sorolta a legfontosabb döntési tényezők közé, de ez a szempont már visszacsúszott a harmadik helyre a harmadik féltől származó útmutatás (89 százalék), valamint a házon belüli kísérletek és a koncepció bizonyítása (83 százalék) mögé.

Mennyit ér a technológia?

A szervezetek egyre jobban járnak a technológiai beruházásokkal. A válaszadók 87 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt 24 hónapban sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. 72 százalék ért egyet azzal, hogy a digitális átalakulással kapcsolatos döntéshozatali folyamatai általában üzleti értéket teremtenek, és 69 százalékuk nagyjából elégedett ezzel az eredménnyel. A digitális átalakításra tett erőfeszítései révén a válaszadók 59 százaléka legalább 11 százalékos profitnövekedést ért el az elmúlt két évben.

A KPMG felmérése szerint a szervezetek összességében elégedettek digitális átalakítási beruházásaik eredményeivel, és ez főleg a megalapozott döntéseknek köszönhető. A gyorsuló változások nyomást gyakorolnak a technológiai vezetőkre, a szervezeteknek viszont óvakodniuk kell attól, hogy a sietség veszélyeztesse döntéseik minőségét. A tanulmányban szereplő legjobban teljesítő vállalatok ezt megértik: 53 százalékuk stratégiailag értékeli technológiai beruházási portfólióját, hogy az összhangban legyen hosszú távú céljaival – szemben az összes vizsgált cég 41 százalékával.

A sikeres vezetők azt is jól tudják, hogy a technológia értéke túlmutat a pénzügyi nyereségen. A válaszadók 70 százaléka például azt is fontosnak tartja, hogy a technológiai beruházások közvetlenül a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalást célozzák.

Régi hibák, új bosszúságok

Az átalakulás felgyorsítását most rengetegen részesítik előnyben, az új technológiák csábítása azonban könnyen elvonja a figyelmet a meglévő rendszereik hibáinak és technikai adósságainak kezeléséről, az örökölt rendszerek elhanyagolása pedig az új technológiai beruházásokat is veszélyeztetheti. A KPMG Global Tech Report 2024 felmérésben résztvevők 74 százaléka a következő 12 hónapban inkább az új technológiákba való beruházásra akar összpontosítani, mint a meglévő technológiai csomag értékének növelésére. Eközben 57 százalék szerint az üzletmenetet heti rendszerességgel zavarják meg az alapvető vállalati IT-rendszerek hibái. „Pedig fontos lenne egészséges egyensúlyt teremteni az új és a meglévő technológiai beruházások között, mert minél jobban elodázzák a vállalatok a korábbi hibák és hiányosságok kezelését, a költségek és a kockázatok annál magasabbak lehetnek” – figyelmeztet Kulcsár Huba.

Egyre magasabbra teszik a lécet az adatérettség terén

A KPMG kutatásában részt vevő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoportok szerint a technológiai beruházásokból származó gyors nyereségek elérésének egyik hatékony technikája a gyakori adatközpontú értékelés. Általánosságban elmondható, hogy az adatok érettsége nőtt, a válaszadók több mint fele (52 százaléka) már a két legmagasabb adatszint – a befolyásos/beágyazott szakasz – egyikén van, szemben a 2023-as 40 százalékkal. A felhőplatformok kulcsszerepet játszanak az ezen a területen való jártasság növelésében.

Hallgass az ügyfélre!

Annak érdekében, hogy a vállalat hasznot húzhasson IT-beruházásaiból, a KPMG szerint érdemes figyelembe venni az ügyfelek, alkalmazottak visszajelzéseit is, és ezek segítségével felderíteni a kritikus pontokat. Az adatbányászat, a blokklánc vagy a tokenizáció által támogatott intelligens szerződések alkalmazása például lehetőséget teremthet a feldolgozási idők rövidítésére, a közvetítők beavatkozásának csökkentésére erős átláthatóság és biztonsági szint mellett. Az ügyfelek meglátásai azonban gyakran kárba vesznek: ezeket a vezetők 78 százaléka szerint vállalkozásuk nem használja fel hatékonyan. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy befektetéseiket kevésbé értékes területekre pazarolják.

Ellenálló megoldások szállítása

A kifizetődő befektetésekhez mindenképpen megbízható adatalapú folyamatokra, biztonságra és irányításra van szükség. A kiberbiztonság és az adatvédelem első számú prioritássá vált. A megkérdezett vezetők 72 százaléka a biztonságos tervezés jegyében már a kezdeti szakaszban bevonja a kiberbiztonsági csapatokat a technológiai beruházási projektek során. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők 78 százaléka úgy véli, hogy a munkatársaknak tartott képzések a kiberbiztonságot csupán egy kipipálandó feladatként kezelik, és a tudnivalók nem épülnek be kellőképpen a szervezet kultúrájába. A kizárólag formális képzések helyett a KPMG szerint a szervezeteknek olyan kontrollokra, működési megoldásokra kellene összpontosítaniuk, amelyek a munkavállalók számára megkönnyítik a kiberbiztonság napi szintű alkalmazását.

AI – lelkesedés és szorongás

A válaszadók 74 százaléka szerint a mesterséges intelligencia már most növeli a tudásalapú munkát végzők termelékenységét, és javítja a szervezet általános teljesítményét. Több mint 80 százalék ráadásul arra számít, hogy az automatizálás a dolgozók figyelmét kreatívabb feladatok felé irányítja, sőt, az AI a tudás fogalmát is újradefiniálja majd a jövőben.

Az AI azonban a lelkesedés mellett szorongást is kelt. A vállalatok 78 százaléka aggódik amiatt, hogy sok felhasználó „fekete dobozként” tekint az AI-ra. Emellett 77 százalék számít arra is, hogy az AI veszélyt jelent majd jelenlegi működési struktúráikra, beleértve a munkahelyek esetleges megszűnését és az etikai dilemmákat is. A dolgozók változásokkal kapcsolatos ellenérzéseinek kezelése kulcsfontosságú lesz az AI gyors bevezetéséhez. Erre már léteznek megoldások, a KPMG Trusted AI keretrendszere például tíz olyan alapelvet határoz meg, amely mentén etikus módon lehet megtervezni, felépíteni, bevezetni és használni AI-megoldásokat. Az alapelvek közé tartozik egyebek mellett a méltányosság, a fenntarthatóság, az adatvédelem, a biztonság és az elszámoltathatóság.

A vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket mesterséges intelligenciába történő beruházásaiból, de csak minden harmadik cég tudta ezt nagyobb léptékben, szervezeti szinten is megvalósítani. Az AI potenciális felhasználási területei folyamatosan bővülnek, ezért elengedhetetlen egy olyan stratégia kialakítása, amely igazodik az üzleti célokhoz, portfólióalapú megközelítést alkalmaz a párhuzamos lehetőségek kiaknázására, értékalapú döntéshozatalt valósít meg, és ismétlődő módon követi, majd fejleszti a bevezetett megoldásokat.

A szigorú központosított megközelítés helyett sok szervezet nyitottabb szemléletet követ a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a munkavállalókat is bevonja az ötletelésbe. A legnépszerűbb módszer a nyílt együttműködés, ahol különböző részlegek munkacsoportjai végeznek ellenőrzött kísérleteket, gyakran mesterséges intelligencia kiválósági központok támogatásával. Csupán a szervezetek 6 százaléka követi a felülről lefelé történő, erősen szabályozott AI-kísérletezési modellt. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyértelműen meghatározni és kommunikálni az AI értékét minden érdekelt számára az üzleti célok kontextusában, és a megvalósítást átgondolt együttműködéssel tudják irányítani, nagyobb eséllyel maximalizáhatják az AI hatását az egész vállalatban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A sikeres digitális átalakulás titka – a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

Az iparág termelése lassan, de egyértelműen csökken, és bár a bevételei ennek ellenére kis mértékben emelkedtek az elmúlt öt évben, a korábban vegyipari exportőr Unió mára importőrré vált. Az ágazat Magyarországon nagyon hasonló görbét írt le, 2018 és 2024 között hazai termelése mintegy 7 százalékkal csökkent. Nem új keletű feltevés, hogy a kedvezőtlen trendeken a vegyipari szolgáltatásokra szabott logisztika változtathat – egy a Dachser felkérésére készült új, németországi kutatás azt vizsgálta, pontosan milyen elvek mentén lehet elérni ezt. Innováció, alkalmazkodás, modern technológia és mindennek kiindulópontja, az ember szükséges hozzá, mondják az eredmények.

A magyar vegyipar hozzájárulása a GDP-hez általában 3-5 százalékra tehető, és a feldolgozóipar mintegy ötödét képviseli az ezen a területen dolgozó több mint 1500 cég – az ágazat nagysága és jelentősége vitathatatlan. Az elmúlt években a hazai vegyipart – ahogy az unióst is – komoly megrázkódtatások érték az egekbe szökő energiaárak, a bérek a termelés volumenénél erőteljesebb emelkedése vagy akár a háború miatt elveszített piacok formájában. Mindezek ellenére az ágazat mutatói nem romlottak jelentősen, a veszteséges vállalatok aránya alig nőtt, ami a terület alkalmazkodóképességét jelzi.

A Dachser Chem Logistics szakemberei jó ideje hangsúlyozzák, hogy az iparágra szabott logisztikai megoldások javíthatják a vegyipar versenyképességét, és ezt a véleményüket a közelmúltban egy, az ágazatot részletesen elemző német kutatás is alátámasztotta. Az iparági szakértők bevonásával készült tanulmány a vegyipar előtt álló legnagyobb kihívásokat és azok lehetséges megoldásait is felsorolja. Megállapításai az uniós és német piaccal szorosan kapcsolódó magyar vegyiparra is érvényesek lehetnek, az alábbiakban bemutatjuk ezért a legfontosabbakat.

Az ágazat legnagyobb kihívásai:

• Társadalmi szempontból: bár az iparági szereplők igyekeznek javítani a vegyipar általános reputációján, a szakképzett munkaerő hiánya különösen érzékenyen érintheti a jövőben a vállalatokat.
• Technológiai szempontból: az infrastrukturális kihívások folyamatosan nőnek – megoldást a digitalizáció és az automatizáció jelenthet, amelyek révén az érintett vállalatok növelni tudják hatékonyságukat és versenyképességüket.
• Gazdasági szempontból: az elemzés azt mutatta, hogy az ágazatban az ömlesztett termékekre összpontosító cégeknél várhatóan csökkenő, míg a csomagolt áruk és kiegészítő szolgáltatások esetében növekvő volumen lesz jellemző.
• Politikai szempontból: a (kereskedelmi) konfliktusok megoldása, a magas energiaköltségek csökkentése és a klímasemlegesség elérése felé vezető úton számos akadály merülhet fel. Míg egyes vállalatok számára ez a teher kezelhető lesz, mások számára elfogadhatatlan költségnövekedéshez vezet majd.

A kihívások áttekintése mellett a tanulmány ajánlásokat is megfogalmazott a vegyipari logisztika számára azzal a céllal, hogy segítse az iparág fejlődését, visszatalálását ahhoz a meghatározó szerephez, amelyet évtizedek óta betöltött Európában:

• A logisztika (ahogy eddig is) csak és kizárólag az emberek révén lehet sikeres. A munkaerő-toborzásba és -megtartásba mindenképpen érdemes invesztálni, mert hosszú távú versenyelőny érhető el vele.
• Az innováció előny – a logisztikai újítások kutatása és ezek alkalmazása biztosíthat jó pozíciókat a nemzetközi piacon.
• Az automatizáció és a digitalizáció a vegyipari logisztikában is megkerülhetetlen, mert ezek képesek növelni a vegyipar ellenállóképességét és teljesítményét.
• A vegyipar átalakulás előtt áll, amely egészen biztosan megköveteli majd a logisztikai hálózatok és szolgáltatások újraszerveződését és alkalmazkodását.
• A klímaváltozás és az energiafelhasználás átalakulása stratégiai irányváltásra kényszeríti a vegyipari vállalatokat. A kapcsolódó logisztikának időjárásálló folyamatokat kell kidolgoznia, és fel kell készülnie az esetleges korlátozásokra az energiafelhasználás területén.
• A vegyipari vállalatoknak meg kell találniuk a helyüket az egyre feszültebbé váló multilaterális világban: a regionalizálódás irányába mutató tendencia a tengerentúli export csökkenését eredményezi a növekvő verseny miatt. A fennmaradó globális ellátási láncokat szilárdabb keretek között, átfogó együttműködéssel, új megközelítésekkel és modern technológiákkal kell működtetni.

A Dachser a világ egyik vezető vegyipari logisztikai vállalata, és a cég Chem Logistics üzletágának szakemberei az ügyfelek munkájának támogatása érdekében fontosnak tartják a jövő tendenciáinak, feladatainak megismerését. A fenti elemzés nemcsak ebben nyújtott segítséget számukra és ügyfeleik számára, hanem az is megmutatta: a sikeres vegyipar egyik legfontosabb pillére a jól működő vegyiáru-logisztika.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mozgásban a vegyipar – a siker kulcsa a logisztika lehet appeared first on Műszaki Magazin.

Az INTEGRATOR FM ipari podcast legújabb epizódjában Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) főtitkára osztotta meg gondolatait arról, hogy az ipar miképpen alkalmazkodhat ezekhez a kihívásokhoz.

Túl gyors átállás és politikai nyomás

Az Európai Unió határozott lépéseket tett a közlekedés zöldítése érdekében. A szabályozás értelmében 2025-re a személyautók szén-dioxid-kibocsátását 15,5 százalékkal kell csökkenteni, 2035-től pedig nem kerülhetnek piacra új belső égésű motoros autók. A cél az, hogy 2050-re az autóipar teljes mértékben kibocsátásmentes legyen. Az autógyártók többsége azonban ezt az átállást túlságosan gyorsnak tartotta, és igyekezett elérni a határidők kitolását, de a politika végül erősebbnek bizonyult. Kilián Csaba szerint az iparág szereplői komoly kihívásokkal néznek szembe, hiszen ezeknek az elvárásoknak való megfelelés hatalmas fejlesztési költségeket jelent, miközben az autópiac kereslete visszaesőben van. Ha a 2025-ös célokat nem sikerül teljesíteni, az európai gyártók akár 16 milliárd eurós büntetést is fizethetnek.

Hiába a technológia, ha nincs kereslet

Bár az elektromos átállás technológiailag lehetséges, a piaci feltételek nem megfelelőek. Az elektromos autók árai még mindig magasak, a töltőinfrastruktúra fejlesztése elmaradt, és a vevők nagy része legalább 500-600 kilométeres hatótávolságot várna el egy töltéssel. A magas árak és a kényelmetlenségek miatt sokan elhalasztják az autócserét. Több országban, például Németországban és Franciaországban megszüntették az elektromos autókra adott állami támogatásokat, ami azonnal 20 százalékos visszaesést okozott az eladásokban.

Eközben Kína dominanciája egyre erősebb az elektromobilitás terén. 2023-ban a kínai autógyártók több mint 24 millió járművet gyártottak, míg Európában csak 12 milliót. A kínai modellek olcsóbbak és technológiailag fejlettek, így komoly versenyt jelentenek az európai piacon. Az EU védővámokat vezetett be a kínai autókra, amely akár 35 százalékos felárat is jelenthet az importált járművekre. Kilián szerint azonban ez nem fogja megállítani a kínai autógyártók térnyerését, hiszen a vásárlók számára a kedvezőbb ár még mindig erős vonzerőt jelent.

Külföldi munkaerőre lesz szükség a magyar autóiparban?

A magyar autóipar számára az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőhiány. A BMW és az akkumulátorgyártók Debrecenben 20-30 ezer új munkavállalót keresnek, miközben a BYD megjelenése Szegeden újabb versenyt teremt a szakemberekért. Kilián szerint a munkaerő megtartása kulcsfontosságú lesz az iparág szereplői számára, és sok vállalat a külföldi munkavállalók bevonására vagy az automatizáció fokozására kényszerül. Az oktatás és a szakképzés fejlesztése elengedhetetlen lenne, hogy Magyarország hosszú távon is versenyképes maradjon az autóiparban.

Zöld célok és fekete felhők az európai járműipar felett

Az INTEGRATOR FM ipari podcast sorozat Zöld célok és fekete felhők az európai járműipar felett című harmadik része olyan fő témákkal foglalkozik, mint hogy mekkora büntetést kockáztatnak az európai gyártók, ha nem felelnek meg a 2025-ös szabályoknak? Hogyan tudnák az OEM-ek népszerűbbé tenni az elektromos járműveket a fogyasztók számára? Milyen modelleket érdemes fejleszteni a gyártóknak? Hazánk egyik kulcságazata az autóipar, de globális szinten mennyire tekinthető ütőképesnek a magyar járműipar? Tudjon meg többet a témában, nézze meg az INTEGRATOR FM Zöld célok és fekete felhők az európai járműipar felett című epizódját!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Merre tovább, magyar autóipar? appeared first on Műszaki Magazin.

– Nyirő Ferenccel, a Kontron Hungary Kft. Ipari Digitalizáció üzletágvezetőjével keressük a válaszokat, melyek meghatározók lehetnek a jövőnkre nézve.

Az idei névváltozás egy hosszabb folyamat része volt, ami hozzánk is elért. Anyacégünk megváltoztatta a nevét tavaly nyáron, tehát S&T AG-ről Kontron AG-re nevezték át a céget. Ezután ütemezetten minden képviselettel rendelkező országban ez a névváltozás végbement. A váltás mögött van egy olyan megfontolás is, hogy a Kontron a DACH régióban már nagyon jól bevezetett márkanév, közismertebb, mint az S&T, ez is hozzájárult ahhoz, hogy átálljunk a Kontron névre. Minden ilyen változás alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet magunkra és újdonságainkra.

Erős jelenlét a recesszió ellenére

Az idei év egyik fő újdonsága a Creo 10 megjelenése. Továbbra is bevételünk szignifikáns részét teszi ki a Creo, és ez valószínűleg a jövőben sem fog változni. Egyébként idén kimondottan erősödni tudtunk ezen a piacon, ami nagy meglepetés volt a számunkra, mert a piac már telített. Az, hogy tavalyhoz képest 43 százalékot tudtunk nőni a Creo-val, jelentős előrelépést jelent. Ne feledjük, a várakozás az volt, hogy körülbelül másfél százalékos GDP-növekedés lesz idén. Azonban valószínűleg nulla környékén lesz a növekedés. Ezt majd meglátjuk az év végén. Ebben a negyedévben már valamiféle növekedés elindul talán, de az, hogy négy negyedévben folyamatosan technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, és azon belül az ipar folyamatosan mínuszban volt, az azért kemény dolog, és ilyen közegben érzem nagyon-nagyon erőteljesnek, hogy mi ilyen növekedést tudtunk elérni. Azt gondolom, hogy ebben az évben mi határozottan piacot nyertünk mások elől.

Ebben benne volt a Creo, ami egy nagyon érett fejlesztés, számos újdonságot hozott. Tovább erősödött benne a mesterséges intelligencia alapú topológiai optimalizálás, ami az egyik megjelenése a mesterséges intelligenciának, ezen kívül kompozit modullal is bővült a rendszer. Ez egy felület kompozit tervező és gyártó modul, és reflektál arra, hogy tovább fog erősödni az iparban a kompozitos vonal. Ezt azért tartom fontosnak, mert látszik, hogy egyre több helyen használnak kompozitot, legyen szó szélturbinákról, vagy éppen könnyű járművekről.

A járműipar harca

Azt lehet látni, hogy a magyar ipar idén összességében visszaesett, de két szektor, a járműipar és az elektronikai ipar ilyen körülmények között is nőni tudott nemzetgazdasági szinten az intenzív beruházásoknak köszönhetően. Ha viszont leásunk az egyes cégek szintjére, ott már sajnos kevésbé rózsás a helyzet. Mindenesetre mi pont ezekben a szektorokban tudtunk növekedést elérni. Ez az év az azzal indult, hogy a cégek hogyan tudják kigazdálkodni a megnövekedett energiaárakat. Sok kis cég ebbe belebukott, a nagyobb cégek pedig nagyjából hozzáidomultak az új helyzethez, és megpróbálták az új eladásaikban érvényesíteni az energiaárakat. A problémát az okozta, hogy a régebben lekötött szerződésekben már nem tudták az új árakat érvényesíteni, mert a vásárlók nem voltak hajlandók sok esetben ezt elfogadni.

Én körülbelül 2-3 éve kezdtem el kongatni a vészharangot az európai járműipar vonatkozásában. Ha körülnézünk, egyrészt a Tesla, másrészt pedig a kínai autógyártók nagyon markáns megjelenése komoly zavarokat okoz Európában. Magyarországon is megjelent az MG majd a BYD, amelyek érezhetően olcsóbbak az európai versenytársaknál. Ezek az autók ár-érték arányban rendkívül jók, és ahogy az első vásárlások megtörténnek, úgy a negatív feltételezések a kínai autók minőségéről szépen lebomlanak. Azt vetítem előre, hogy a következő egy évben folyamatosan fogunk kapni olyan híreket, hogy újabb kínai márkák jelennek meg a hazai autókereskedésekben.

„A kínai autómárkák jelentős európai térnyerése egyáltalán nem azt jelenti, hogy az európai autógyártás összeomlana. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a növekedést fogják elszippantani, így a fejlődési lehetőségek szűkülnek Európában és így Magyarországon is.”

– Nyirő Ferenc, a Kontron Hungary Kft. Ipari Digitalizáció üzletágvezetője

Bajban a hagyományos beszállítók

Nem véletlen, hogy a Volkswagen vezére azt mondta júliusban egy vezetői tájékoztatón, hogy „ég a tető”, emellett azt is kijelentette  hogy nagyon nehéz hónapok várnak a Volkswagen-re. Hatalmas költségcsökkentési programot indítottak el, amit viszont nem tudnak egyelőre teljes mértékben megvalósítani a szakszervezetek ellenállása miatt. Nehéz helyzetben vannak, és hasonlókat jelentett ki a Stellantis vezére is. Ő azt mondta, hogy a kínai gyártók körülbelül 30-40 százalékkal tudják olcsóbban adni a hasonló műszaki tartalmat. A kilátások nem valami jók az európai autógyártók számára. Ez hamarosan visszagyűrűzik a háttériparba, így a beszállítói hálózatokba is, amelynek jelentős érintettsége van a magyar iparban is. Van egy csomó olyan predesztinált dolog az európai autógyártásban, amivel nem tudunk mit kezdeni. Kínában olcsóbb az energia, egy kicsit lazábbak a környezetvédelmi szabályozások, ráadásul Kínában hatalmas munkaerő-tartalékok vannak és gigantikus a belső piac. Egyébként robotizálnak, és nem az olcsó munkaerővel dolgoznak már. Drágább a munkaerő Kínában, mint Magyarországon. Ezek a hatások szerintem megjelennek nagyon gyorsan Európában. Próbálom a hazai beszállítói ipar szereplőinek figyelmét felhívni arra, hogy gondolkodjanak el rajta, hogyha nagyon erősen függenek kizárólag az autóipartól, akkor hogyan tudják diverzifikálni a tevékenységüket. Jó néhány európai autóipari beszállító számára olyan most a helyzet, mint amikor a katódsugárcsöves tévék világa megszűnt. Gyakorlatilag, aki azokba szállított alkatrészeket, az a partvonalon kívülre került az LCD tévék gyártásánál.

Az elektromos autó teljesen más technológia, sokkal kevesebb mozgó alkatrésszel, de sokkal több szoftverrel. Nemrégiben előadást tartottam a Magyar Öntőnapokon ebben a témában. Ezt az ipart különösen erősen érintik a változások. A belsőégésű motoros autókban található öntvények: a motorblokk, a sebességváltó, a kuplung, satöbbi eltűnnek az elektromos autókból. Ezeket a nagy, komplex, bonyolult öntvényeket jellemzően beszállítók gyártották. Az elektromos járművekben az elektromos motor öntvénye jóval kisebb. Igaz, hogy új nagyméretű öntvények is megjelennek, a Tesla által elindított úton, a Gigacasting nevű technológiának köszönhetően, amikor is az alváz több száz különálló alkatrészét vonják össze két hatalmas öntvénybe. Ezt viszont maga a Tesla gyártja beszállító nélkül, és azokat az alkatrészeket, amiket ezek a nagy öntvények kiváltanak eddig beszállítók gyártották, így ott is jelentősen zsugorodik a beszállítható alkatrészek köre. A Gigacasting-ot egyébként már a Toyota és más gyártók is elkezdték alkalmazni, így ez végig fog söpörni az iparágon. A Tesla már dolgozik a Gigacasting 2.0 elindításán, hogy még nagyobb préserővel rendelkező öntőgépekkel még nagyobb egységeket öntsenek egybe.

Az átalakulás egy folyamat, Európának azért tényleg nagy tradíciói vannak az autógyártásban, de a tradíció önmagában nem elég. Ettől függetlenül az európai autóipar szerintem nagyon innovatív, valószínűleg meg fogja úszni ezt a krízist, de nagyon komoly vérveszteség lesz. Mind Amerika autóipara, mind Ázsia autóipara most előnyösebb helyzetben van, mint Európáé.

Mesterséges intelligencia a gyártásban

Azt látom, hogy olyan időszakot élünk a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, mint amikor a telepesek elindultak a vadnyugat felé ekhós szekerekkel, és mindenki próbált elfoglalni valamit. A mesterséges intelligencia mindenhova benyomul. Ott van egy hatalmas nagy ígéret, és lehetőség.  Egyelőre mindenki gőzerővel ízlelgeti, hogy mit lehetne meglépni, mit lehetne megoldani mesterséges intelligenciával. Nagyon komoly a súlya, és biztos, hogy aki ebben most valami olyat tud fejleszteni, ami tényleg gyakorlatias és hasznos, az hatalmas versenyelőnyt fog elérni. A mérnöki világban is egyértelműen lesznek olyan területek, ahol a mérnökök szerepe drasztikusan átalakul. A mérnökök számára versenyelőnyt jelent majd, ha valaki hatékonyabban tudja alkalmazni, kiaknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott előnyöket.

IT4Factory rendezvény

Idén elindítottunk egy új rendezvénysorozatot, az IT4Factory-t, melyet jelentős érdeklődés mellett most először tartottunk meg november 14-én. Van egy jól bevezetett márkanevünk a nagy rendezvényekre, ez a FOCUS, amelyet majdnem harminc éve használunk. Idén úgy gondoltuk, hogy érdemes különválasztani a gyárakhoz kötődő vállalati technológiákat a CAD/CAM világától. Az IT4Factrory a gyártás digitalizálásáról, optimalizálásáról szól: gyárszimuláció, robot programozás, termelés ütemezés, MES, BOM menedzsment, additív gyártás és még sok más. Célzottan cégvezetőket, döntéshozókat, illetve folyamatmérnököket vártunk a rendezvényre. A rendezvényen két izgalmas szoftver magyar ősbemutatójára is sor került. A GANTTPLAN villámgyors és modern, a német iparban bizonyított ütemező és termelés optimalizáló APS rendszer. A Visual Components OLP pedig univerzális offline robot programozó szoftver, amivel töredékére csökkenthető a drága robotok állásideje. A robotok radikális terjedése a világon mindenhol szemmel látható, így Magyarországon is. Viszont nagyon sok olyan robot van, ahol a betanítási idő az egész robot üzemeltetési idejének számottevő részét kiteszi. Tehát azoknál a cégeknél, ahol viszonylag kis sorozatszámú, mondjuk hegesztéseket végeznek, de abból viszont nagy variábilitást, ott az átállási idő akár az egész időnek az 50 százalékát is kiteheti, miközben állnak a robotok. A Visual Components OLP robot programozó szoftverrel ezekből az időkből tudunk rengeteget megtakarítani.

Van még egy fontos téma, a NIS2, az Európai Unió kiberbiztonsági direktívája. Jövőre azoknál a cégeknél, akik több mint ötven főt foglalkoztatnak, vagy több mint tízmillió euró az árbevételük, kötelező lesz a NIS2 bevezetése. Egyelőre nagyon kevesen tudnak róla, de jövőre, amikor hirtelen mindenki feleszmél, már kötelezővé fog válni a kibervédelem magasabb foka. Ez körülbelül olyan súlyú, mint a GDPR és nagyon komoly büntetések lehetnek belőle, akár az éves árbevétel 2 százalékát is kifizethetik büntetésre a cégek, de felfüggeszthetik a működésüket is. Nálunk létrejött egy belső munkacsoport, ami nagyon erős kibervédelmi csapat, erről is beszéltünk a IT4Factory-n, mire kell figyelni, hogyan kell felkészülni, és hogyan lehet ezt a kötelezettséget a lehető leghatékonyabban, a lehető leggyorsabban megoldani.

Összességében a jövő évről azt gondolom, hogy továbbra is küzdős évnek lehet prognosztizálni, de azért valószínűleg egy kicsit kellemesebb lesz, mint az idei.

További információk: https://kontron.hu/ipar40

Szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átalakulóban az ipar körülöttünk appeared first on Műszaki Magazin.

A gazdaság változóban van, ami az ipar számos területe számára kihívást jelent. Az új termékek és a különféle megatrendek kiigazítást igényelnek a gyártási technológiákban, valamint a termék- és szolgáltatáskínálatban. Az Ecoclean GmbH az ipari alkatrészek tisztítására és az új hidrogéntechnológiai üzletágra vonatkozó portfóliójával reagál a változásokra.

Az energetikai átalakulás, a fenntarthatóság, a demográfiai változások, a mobilitás, az automatizálás és a digitalizáció, valamint a biztonság – ezekből a megatrendekből következnek a technológiai és társadalmi változások. Az új fejlesztések pedig egyre nagyobb rugalmasságot és agilitást követelnek meg a vállalatoktól. Ez az ipari alkatrésztisztítás területén is megmutatkozik: míg korábban az járműipar állított mércét a tisztasági követelmények terén, addig ma már újabb ipari ágazatok jelentkeznek sajátos követelményekkel. Az Ecoclean, a világ egyik vezető ipari alkatrésztisztítási, felületkezelési szállítója, jövő- és piacorientált diverzifikációs stratégiával reagál ezekre a változásokra. Ennek eredményeként a már meglévő ipari ágazatok, például az autóipar, a beszállítóipar, a gépipar, a rögzítéstechnika, az ékszer- és óraipar, valamint a repülőgépipar üzemei és rendszerei mellett most új megoldások kínálhatók a csúcstechnológiás iparágak számára.

Az olyan csúcstechnológiás iparágak, mint például a félvezető ipar, a precíziós optika és az orvosi technológia, termék- és iparág-specifikus tisztítási és kulcsrakész megoldásokat igényelnek a legmagasabb tisztasági követelményekhez.

High Purity – tisztaság a harmadik dimenzióban

Félvezetőipari beszállítók – annak érdekében, hogy EUV litográfiával egyre kisebb és nagyobb teljesítményű mikrocsipeket lehessen előállítani, rendkívül magas tisztasági követelményeket támasztanak a gyártóberendezések alkatrészeivel szemben. A nanométeres tartományban rendkívül finom szemcsés  szennyeződés és a filmszennyeződésre vonatkozó rendkívül szigorú előírások mellett a szerves anyagok és a maradék nedvesség, valamint a „tiltott” anyagok/elemek gázkibocsátási aránya is döntő szerepet játszik a minőségben. Hasonló szigorú tisztasági követelményeknek kell megfelelni az UHV, XHV és UCV szektor vákuumkomponensei esetében is, például: a nagy teljesítményű lézerrendszerekben, csúcstechnológiás mérő- és elemzőkészülékekben. A precíziós optika, mikrooptikai alkatrészek és érzékelőrendszerek, beleértve a részben automatizált és autonóm vezetést, valamint az ipari digitalizációs alkalmazásokat, szintén nagyon magas tisztasági szintet igényelnek a hosszú távú hibamentes működéshez. Ezekre a kihívásokkal teli feladatokra az Ecoclean iparág- és alkalmazásspecifikus megoldásokat kínál az elő- és köztes takarítástól a végső takarításig, tiszta helyiségbe csatlakoztatva vagy integrálva. A folyamat- és rendszertechnológia tervezésére a cég saját, nagy tisztaságú tesztközpontokkal rendelkezik, hitelesített tisztaterekkel és megfelelő méréstechnikával.

Kulcsrakész megoldások az orvosi technológiához – MDR és FDA kompatibilis

Az orvostechnikában mindig is elsődleges volt a magas tisztasági követelmények betratása. Az Európai Orvostechnikai Készülék Szabályzat (MDR) bevezetésével jelentősen szigorodtak az orvostechnikai eszközök, így az implantátumok, műszerek és eszközök tisztítására, valamint a folyamatok minősítésére, dokumentálására és nyomon követhetőségére vonatkozó követelmények. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) most azt tervezi, hogy harmonizálja minőségbiztosítási rendszerét az MDR-rel, hogy a piacra jutástól függetlenül egységes szabályozások vonatkozzanak. Annak érdekében, hogy az orvostechnika nagyon különböző feladatait a követelményeknek megfelelő módon, hatékonyan és fenntarthatóan oldja meg, az Ecoclean nemcsak a minősített tisztítórendszerek teljes portfólióját kínálja, amely világszerte elérhető. A neves partnerekkel való együttműködés kulcsrakész projektek megvalósítását is lehetővé teszi megfelelő csomagolási és tisztatéri megoldásokkal. A kifejezetten az orvosi technológiához kifejlesztett szoftver, RFID technológia és audit trail biztosítják, hogy az alkatrészek azonosításával, dokumentálásával és nyomon követhetőségével kapcsolatos összes követelmény teljes mértékben teljesüljön. Ezen kívül a cég szakemberei kérésre képesítéssel (IQ, QQ és PQ) is tudnak támogatást nyújtani. Az átfogó orvosi technológiának és a szabályozási know-how-nak, valamint a kiterjedt felszereltségű technológiai központoknak, beleértve a tisztasági laboratóriumot és a hitelesített tisztateret, minden tisztítási feladatra műszakilag és gazdaságilag optimális megoldást lehet kidolgozni. Könnyen másolható más gyártási helyekre, ami felgyorsítja a minősítést és az üzembe helyezést.

Az új elektrolizáló üzletág első megoldása 2023 szeptemberében készült el a lúgos nyomású elektrolízis próbapadjával.

Zöld hidrogén – a jövő energiaforrása

A zöld hidrogén előállítására szolgáló elektrolizátorok, valamint a felhasználási megoldások fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével a társaság új üzleti területet nyit. Ennek érdekében az Ecoclean és a Baden-Württemberg Napenergia- és Hidrogénkutatási Központ (ZSW) egyesítette szakértelmét az „EcoLyzer BW” közös projektben. A ZSW és az Ecoclean által kifejlesztett, robusztus és jól tesztelt lúgos nyomású elektrolízis rendszertechnológiára, valamint a folyamatmérnöki és ipari gyártástechnológiai több évtizedes szakértelmére alapozva az elektrolizátorokat moduláris rendszerként tervezték kompakt szabványos modulokkal. Kezdetben 1-10 megawatt teljesítményosztályukkal lehetővé teszik olyan elektrolizátorok egyszerű és költséghatékony felépítését, amelyek sokféle alkalmazáshoz illeszthetők, például az iparban, a mobilitásban, a városrészek energiaellátásában és a megújuló, többletenergia tárolásában. szélturbinákból és fotovoltaikus rendszerekből. Az első megoldás ezen a területen 2023 szeptemberében készült el a lúgos nyomású elektrolízis próbapadjával, amely lehetővé teszi az akár 500 kW teljesítményű és 1200 mm átmérőjű elektrolizáló kötegek tesztelését és validálását.

www.ecoclean–group.net, www.ecolyzer.com

Képek: Ecoclean GmbH

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Válaszok az ipar átalakulási folyamataira appeared first on Műszaki Magazin.

A gyártás digitalizálása egyre inkább elterjedőben van, és számos előnnyel jár a vállalatok számára. A KUKA termékeivel és digitális szolgáltatásaival elérhető a Smart Factory, ahol a termékeket rugalmasabban, energiahatékonyabban, az erőforrásokat jobban kímélő és testreszabottabb módon, valamint olcsóbban lehet előállítani.

Mindenki számára elérhető automatizáció? Természetesen, lehetséges!

„Mi, a KUKA-nál globálisan gondolkozunk, ami azt is jelenti, hogy a kifejlesztett megoldások csak akkor hasznosak, ha azok mindenki számára elérhetők. Célunk, hogy az automatizálást és a digitális szolgáltatásainkat mindenki számára elérhetővé tegyük, amellyel a kis- és közepes vállalkozásokat is egy lépéssel közelebb hozhatjuk az okosgyár létrehozása felé. A digitalizációs fejlesztés számtalan előnnyel jár a vállalkozások számára, valamint hosszútávú és tartós befektetést jelent.”

– Rumpler Ádám, KUKA CEE GmbH Magyarországi Fióktelepének értékesítési menedzsere.

A KUKA mindig szem előtt tartja a gép- és berendezésgyártásban működő kis- és középvállalkozások igényeit. A KUKA IoT-platformja valamennyi iparágba tartozó vállalkozás számára elérhető, és piacfüggetlenül használható. A vállalatok így teljes mértékben az alapkompetenciáikra összpontosíthatnak, és emellett hozzáférést kaphatnak a bevált Micro-szolgáltatásokhoz.

A KUKA digitális szolgáltatásai és technológiái nem csak a nagyvállalatok számára elérhetőek, hanem a kkv számára is, amelyek elősegítik ezen vállalkozásokat a Digital Factory felé. A KUKA támogatja az interfészek szabványosítását és nyilvánosságra hozatalát annak érdekében, hogy a végfelhasználók, a cellák és berendezések üzemeltetői minimális beavatkozással is integrálni tudják a folyamatokat.

Célzott lépések a digitalizált gyártás felé

„Alapvetően akkor beszélhetünk digitalizált gyártásról, ha egy vállalkozás életében megszűnik a papír használata. De érezzük, hogy a valódi válasz ennél összetettebb, mert a rendeléskezelést és a gyártási ütemezést el lehet készíteni Excelben is, de azzal még nem kerültünk közelebb az okosgyárhoz. A legfontosabb a megfelelő vállalatirányítási rendszer létrehozása, amire már telepíthetjük az IT- és a termelő berendezéseinket, így csillagszerűen megoldható a teljes értékteremtés digitalizálása. Ez azonban lépésről lépésre történhet meg, mert a költséghatékonyságot sosem veszíthetjük szem elől; érdemes tehát azzal kezdeni, ami rövid távon a legnagyobb költségfaktortól szabadít meg minket. Egy digitalizációs projektnél ideális esetben nem csupán 1-2 éves célokat tűzünk ki, hanem hosszabb távú elképzelésekkel rendelkezünk.”

– teszi hozzá Rumpler Ádám.

5 fő lépés az okosgyár létrehozásához

• Az első lépés a tervezés, amely során érdemes megvizsgálni az automatizáció lehetőségeit és azon területeket, ahol a számítógép vagy robotok általi munkavégzés alkalmazható.
• A második lépés a virtuális valóság létrehozása a KUKA.Sim szimulációs szoftver segítségével, valamint az azonnal elvégezhető optimalizálási munkák.
• A harmadik lépés az adatgyűjtés és elemzés a KUKA Xpert segítségével, ahol műszaki információkat és útmutatókat lehet találni a KUKA termékeiről.
• A negyedik lépés a robotok alkalmazása az iiQoT szoftveren keresztül, amely a KUKA központi IIoT-platformja.
• Az ötödik lépés a KUKA Remote Service támogatása a digitális kapcsolatnak köszönhetően, amely által rendkívül gyorsan megtalálható a probléma oka és annak elhárítási módja.
• + Ráadásként a megfelelő szolgáltatásokkal tovább lehet optimalizálni a robotflottát, valamint berendezések kezelését, karbantartását és biztonságát.

A KUKA digitális szolgáltatásai testreszabott megoldásokat kínálnak a Smart Factory speciális követelményeihez. A berendezések és robotok szimulációjától az adatok felügyeletén és egyedi kiértékelésén keresztül egészen a támogatásig: a KUKA kiemelt támogatója a digitális fejlesztéseknek, amellyel átláthatóbbá és hatékonyabbá válhat egy vállalkozás termelése.

„A szimulációs programjaink a leginkább kézzelfoghatók minden vállalkozástípus számára. Ez ugyanis egy vizuális műfaj, egy az egyben látható, hogyan fog kinézni végül a robotizált folyamat és többek között költséghatékonyág is kiszámítható. A szimuláció nem csak egy termék, ami megvásárolható a KUKA Marketplace-n keresztül, hanem teljeskörű szolgáltatást is jelenthet, amit biztosítani tudunk a partnereink számára és szakmai tapasztalatunkkal tudjuk támogatni a munkájukat. A KUKA tervezi meg a későbbi munkafolyamatot és már a szimuláció, később pedig annak végeredménye is erőforrás- és időmegtakarítással jár. Amikor a berendezést már telepítettük, akkor olyan felhőmegoldások kerülnek előtérbe, mint az iiQoT szoftverünk, ami folyamatosan rögzíti az összes állapotadatot, függetlenül attól, hogy hardverről, szoftverről vagy vezérlésről van-e szó, és például olyan üzeneteket szolgáltat, hogy mikor esedékes egy megelőző karbantartás.”

– teszi hozzá Rumpler Ádám.

Tervezési biztonság a KUKA.Sim segítségével

A KUKA.Sim a KUKA intelligens szimulációs szoftvere. Használatával a vállalatok a KUKA robotokhoz kapcsolódó alkalmazásokat fejleszthetnek és szimulálhatnak a cellákban vagy gyártóberendezésekben, még a tényleges berendezés üzembe helyezése előtt. Az offline programozott robot-mozgásfolyamatok valósidőben kerülnek megjelenítésre, a program elemzi és optimalizálja az ütemidőket. Például az elérhetőségi vizsgálat és az ütközés-felismerés funkciókkal tudja biztosítani, hogy a robotprogramok és cellaelrendezési vázlatok tényleg megvalósíthatók legyenek.

Mérőszámokkal bizonyítható hatékonyságnövelés

„A Mean Time Between Failure (a meghibásodások között átlagosan eltelt idő) az egyik legfontosabb mérőszám, ami a robotok megbízhatóságára utalhat – és pontosan ez mérhető, valamint növelhető az iiQoT szoftverrel. Az IIoT-platformunk legfontosabb funkciói közé tartozik a berendezés-menedzsment, a megelőző karbantartás, a hibafelismerés, valamint a figyelmeztető üzenetek. A környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok szerint pedig a robotok energiafogyasztása számít a legfontosabb mutatónak, ami szintén pontosan mérhető és sok következtetés levonására használható. Az energiafogyasztás korábban kevésbé fontos szempont volt a vállalkozások számára, de az elmúlt két évben az energiahatékonyág kérdése versenyelőnnyé lépett elő. Fel kell készülni arra, hogy a közeljövőben talán már nem az eszközbeszerzés jelenti majd a legnagyobb költséget az ipar számára, hanem az elavult géppark energiahasználata, vagy éppen a manuális munkafolyamatokat végző dolgozók megfizetése. A megtérülés egyik szintén nagyon fontos mérőszáma a ciklusidő, hiszen így ismerhető a gyártási kapacitás. Optimalizálás előtt a gyártóberendezés virtuális ikerpárján érdemes lefuttatni a tervezett változtatásokat, így megismerhetjük a későbbi változtatások hatását.”

Folyamatos fejlődés

A jövő gyárai szinte kimeríthetetlenek a fejlesztési lehetőségekből. Ebben partner a KUKA, akinek a segítségével a vállalatok úgy tudják optimalizálni a gyártásukat, mint még soha. A KUKA kobotok lehetővé teszik, hogy az emberekkel kéz a kézben dolgozzanak, így különböző alkalmazási területeken lehet őket használni, ahol a pontosság, a sebesség és az egyszerű kezelhetőség fontos szempont. A KUKA digitális eszközei pedig nagyobb biztonsággal, hatékonysággal és teljes rugalmassággal járulnak hozzá az Ipar 4.0 forradalmasításához.

A KUKA megoldásainak széles választékát kínálja olyan vállalkozásoknak, amelyek az okosgyárak létrehozásával hatékonyság-növekedést, versenyelőnyt szeretnének elérni, továbbá energiát takarítanának meg és hosszútávon optimalizálnák gyártásukat.

www.kuka.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A KUKA formálja az átalakulást a digitális világba appeared first on Műszaki Magazin.

A BMW Csoport és az SAP stratégiai együttműködése komoly múltra tekint vissza. Ennek kibővítéseként 2023-ban a BMW Csoport összeolvasztja felhőalapú stratégiáját az eddig használt SAP S/4HANA rendszereivel. A RISE with SAP részeként a vállalat hozzáférhet egy olyan felhőalapú platformhoz, amely az összes üzleti folyamatot egységesen támogatja. Ezzel válik lehetővé a kritikus üzleti területek – a pénzügy, az alkatrészellátás, a raktározás, az ellátási láncok és a gyártás – közös fejlesztése, a gyorsabb, átfogóbb, hatékonyabb digitalizáció. A kibővített együttműködés részeként a BMW Csoport és az SAP együtt formálhatja az üzleti folyamatok fejlesztésének jövőjét az autóiparban.

„A RISE with SAP egy csomagban kínálja azokat a programokat, platformokat, eszközöket és szolgáltatásokat, amelyekre szükség van az üzleti folyamatok átalakulásának véghezviteléhez. A BMW Csoport és az SAP elmozdul a hagyományos licencelési modelltől egy, az infrastruktúrát, a felhőszolgáltatásokat és a működtetést lefedő modell felé”

– magyarázza az együttműködés lényegét Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Ez a stratégiai döntés segít felpörgetni a digitalizációt. Növeljük vele infrastruktúránk rugalmasságát, megteremtjük a teljes globális skálázhatóságot, és ami a legfontosabb: sokkal gyorsabban juttathatjuk el üzleti fejlesztéseinket vevőinkhez és felhasználóinkhoz. Ezért várom nagyon az SAP-val közös utunk következő lépéseit”

– mondja Alexander Buresch, a BMW Csoport informatikai vezetője.

„Cégeink szoros kapcsolata 30 éve tartó bizalmi együttműködésen alapul. Ennek a kapcsolatnak a bővítésével fontos lépést teszünk a digitális jövő felé. Az SAP S/4HANA Cloud és megoldásaink széles portfóliója megteremti a vállalatok innovációinak alapjait, és biztosítja ügyfeleink hosszútávú sikerét a versengő környezetben”

– hangsúlyozza Thomas Saueressig, az SAP SE termékfejlesztésért felelős igazgatósági tagja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felgyorsítja digitális átalakulását a BMW-csoport appeared first on Műszaki Magazin.

A fenntarthatósági kérdések, a termékbiztonság, az elektromobilitásra való átállás, a chiphiány és az ellátási láncok zavarai minden eddiginél jobban befolyásolták az iparágat. Mindez az automatizálás felé tereli a vállalatokat.

“A legtöbb autóipari gyártó automatizálási technológiák telepítése révén kíván szembe nézni a kihívásokkal, mind a termelés, mind a logisztika területén”

– véli Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója.

Az autóipar a leginkább robotizált iparág, amely sokáig tartotta vezető szerepét a robottelepítések számában. 2020 volt az első olyan év, amikor az elektronikai ipar megelőzte az autóipart a robottelepítések számában a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) éves elemzése (Word Robotics 2021 report) szerint, ám még így is 80 ezer robotot telepítettek csak 2020-ban az autóiparban. Míg 2020-ban 10 ezer munkavállalóra 957 robot jutott az autóiparban (Nyugat-Európában a legtöbb, 1215 darab), addig az összes többi iparágban ez az arányszám 82 darab volt. Mindez jól mutatja az iparág automatizáltságát, és igaz a kollaboratív robotok alkalmazására is, hiszen míg az IFR jelentése szerint az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett.

Mobil robotok a logisztikában

A kobotokat és mobil robotokat egyre szélesebb körben, egyre több munkafolyamat kiváltására tudják alkalmazni a vállalatok.

“Sokan úgy látják az OEM-ek (Original Equipment Manufacturer), valamint a Tier 1, 2 és 3 típusú beszállítók körében, hogy az autonóm mobil robototok (AMR) vonzó lehetőségeket kínálnak a belső logisztika és az anyagmozgatás automatizálására folyamatok és a termelési helyszínek széles körét érintően”

– mondta Jesper Sonne Thimsen.

Nem csoda, hiszen az intralogisztikát érintő változások mindegyikében segítséget nyújthat a robotika. Az ellátási láncban történő zavarok a belső szállítmányozás fejlesztését igénylik, mint ahogyan a munkaerőproblémák kezelésére is jó válasz az automatizálás. Az AMR-ek mindezt biztonságosan, üzembalesetek nélkül és intuitívan, a rugalmasság megtartása mellett képesek kiszolgálni. Az autonóm mobil robotok számos munkafolyamatot képesek támogatni: mozgathatnak anyagokat, alkatrészeket vagy munkadarabokat a gyártósorok, cellák vagy részlegek között. Az igényektől függően folyamatosan közlekedhetnek egy adott útvonalon, vagy hívásra felvehetik és leszállíthatják az árut – mindezt teljesen automatikusan.

A Tier 1-es beszállító francia Faurecia munkatársai korábban napi 8 órát töltöttek azzal, hogy a termékeket a hegesztőműhelyből a festőműhelybe, majd az összeszerelő-állomásra szállítsák. Az alkalmazottak, akik ezt a manuális szállítást végezték átlagosan 8-10 kilométernyi távolságot tettek meg egy műszak alatt.

A Faurecia egy saját top modult fejlesztett ki, amely lehetővé teszi az anyagok automata fel- és lepakolását. A MiR szolgáltatja a flexibilis robotplatformot, amelyre könnyedén rögzíteni lehet a top modult, így növelve a Faurecia folyamatainak hozzáadott értékét. Ezen felül a Faurecia a MiR500 robotokat ERP rendszerébe is integrálta, így az AMR-ek automatikusan fogadják a megrendeléseket. Mindez azt jelenti, hogy a Faureciának sikerült automatizálni az alkatrészek belső szállítását.

Itthon még mindig az autóipar vezet

Hasonlóan a francia beszállítóhoz, az esztergomi Tier 2-es beszállító TE Connectivity, amely a Volkswagen és a Mercedes számára gyárt napi tízmilliós nagyságú készterméket, egy hat AMR-ből álló MiR 200-as robotflottával támogatja belső logisztikai folyamatait. A MiR Fleet flottakezelő szoftver segítségével egyszerűen és hatékonyan irányítják a robotokat, amelyek használatát elsősorban munkaerőproblémák miatt vezették be. A gépek ügyesen reagálnak a gyorsan változó munkakörnyezetre, az emberekkel együtt, biztonságosan dolgoznak több műszakban, illetve mivel könnyen bővíthető a flotta, bármikor kiegészíthető egy újabb AMR-rel.

“A rendszer kezdetben egyszerű intralogisztikai fejlesztésnek indult, de idővel egyre szélesebb körű kísérleti programmá alakult”

– mondta Schvamberger Gábor, a TE Connectivity logisztikai elemzője. Arról is beszámolt, hogy olyan technológia megoldást fejlesztenek a MiR-rel közösen, amely a globális cégcsoport más helyszínein is alkalmas a belső szállítmányozási folyamatok optimalizálására.

Az IFR által gyűjtött adatok szerint egyébként Magyarországon tavaly 1116 robotot installáltak, ez 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, és ezzel Magyarország a 27. legnagyobb piac a robottelepítések tekintetében a világon. Magyarországon az összes robottelepítés 55 százaléka az autóiparban volt 2020-ban, és a kollaboratív és mobil robotokat is elsősorban ez a szegmens alkalmazza. A 2021-es adatokat idén ősszel összegezte a szövetség.

The post Átalakulóban az autóipar appeared first on Műszaki Magazin.

A világ legnagyobb vállalatai igyekeznek elsőként belépni erre az új területre. De mit értünk metaverzum alatt pontosan? Mely iparágak a leginkább érintettek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Deloitte szakértői.

Egy friss kutatás szerint 4 éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni. Hogy ez valóban így lesz-e, az kérdéses, de a Facebook márkaváltásával a „metaverse” szó egyre gyakrabban kezd felbukkanni különféle kontextusokban, a közösségi médiától kezdve a divaton át az oktatásig.

„A metaverzum segítségével az egyének a virtuális világba lépve megalkothatják saját világukat önmaguk leképezésével. A metaverzum lehetővé teszi az egyének számára, hogy elmerüljenek a virtuális világ több rétegében, mely rétegek a fizikai világra vannak leképezve, sokkal több 3D-s élményt teremtve, mint az eddigi megoldások.”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Metaverzum, a lehetőségek tárháza

Az a felfogás, hogy a metaverzum csak a videójátékokkal játszók számára releváns, elavult – relevanciáját ma már sokkal szélesebb körűnek ismerik el. Egyes iparágakban a metaverzum felé való elmozdulás már megkezdődött, és a magával ragadó élmények számos különböző platformon elérhetők.

Digitális piacterek és digitális üzleti modellek

Fontos, hogy a metaverzumban legyen egy működő piactér és egy gazdasági ökoszisztéma, melynek kialakítása már elkezdődött. Ez teljesen digitális piacterek és tisztán digitális tranzakciók létrehozását is lehetővé tenné a metaverzumban. Például az aukciókat a világ bármely pontjáról elérhetnék az emberek, ahogy kedvenc webáruházunkba is ellátogathatnánk. A digitális piacterek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a blockchain-re és kriptovalutákra épülő technológiák kihasználása.

Sport és kulturális események

A koronavírus következtében a legtöbb kulturális vagy sportesemény látogatása korlátozva volt. A metaverzum kiváló lehetőséget biztosíthat majd sport-, zenei vagy művészeti események virtuális lebonyolításához, biztosítva a maximális fogyasztói élményt. Ezek a digitális események ráadásul sokkal több embernek adhatnak lehetőséget szerte a világon, hogy teljesen új módon fogyaszthassa ezeket a tartalmakat.

Digitális művészeti alkotások

Már jelenleg is létezik több olyan játék, ahol a felhasználók saját elképzeléseik alapján építhetik az adott játék világát. Ha megadjuk a felhasználónak azt a szabadságot, hogy tetszés szerint formáljanak, alkossanak új világokat, az sokkal több ember számára biztosíthatja az alkotás szabadságát.

A metaverzum mellett az úgynevezett NFT-k (Non-Fungible Tokens) körül is rengeteg figyelem összpontosul, mely által lehetővé válik a digitális alkotások kereskedelme. Az NFT-k egyediek, így nem cserélhetők fel – minden token-nek egyedi jellemzői vannak. Emiatt az NFT-k alkalmasak digitális áruk, például művészeti alkotások, zene, valamint fizikai áruk, például föld, gépek vagy autók megjelenítésére. Lényegében tehát az NFT egy egyedi fizikai vagy digitális objektumot köt egy egyedi digitális token-hez, így azok a digitális ökoszisztémákon belül használhatók a fizikai áruk tulajdonjogának deklarálására és kereskedhetővé tételére.

Kiterjesztett és virtuális munkahelyek

Ahelyett, hogy a képernyőn látnánk az embereket néhány videóblokk segítségével, lehetőség nyílhat arra, hogy ugyanabban a virtuális szobában tartózkodjunk, ötleteljünk, közösen dolgozzunk, vagy akár meg is változtassuk a helyiséget a felmerülő igények alapján. A kiterjesztett munkahelyek egyesítenék ezeket a funkciókat, lehetővé téve az emberek számára, hogy virtuálisan részt vegyenek egy fizikai megbeszélésen.

Virtuális utazás és turizmus

Milyen érzés lenne beutazni a világot anélkül, hogy elhagynánk a nappalit? Olyan időkben, amikor az utazás korlátozott, és az éghajlatváltozás sürgető probléma, érdekes lehetőség lehet virtuális világok létrehozása. Képzeljünk el egy játékszerű környezetet, ahol az emberek megtapasztalják a svájci Alpokat, megmászhatják a Himaláját, vagy a spanyol tengerparton sétálhatnak. A virtuális világokban akár más bolygókat is meglátogathatunk, virtuális világokat, sok más olyan helyet, amelyet ma el sem tudunk képzelni.

Oktatás és iskolai élet

Az interaktív világ különösen az oktatás és az iskolák számára jelenthet nagy előnyt. Amikor a naprendszerünkről tanítunk, szó szerint lehetséges lenne az űrben tartózkodni, bolygókat feltérképezni, és adatokat szerezni róluk. Minél szórakoztatóbb a tanulási környezettel való interakció, annál könnyebben tanulnak a gyerekek. A metaverzum a vidéki területek vagy az elmaradottabb régiók oktatási helyzetét is megváltoztathatja, ha van internet, ugyanolyan elit oktatásban részesülhetnek, mint mások.

Egészség, jólét

A telemedicina egyre több figyelmet kap manapság, azonban a metaverzum megjelenésével ez a szegmens is továbbfejlődhet. A metaverzum felszabadíthatná az egészségügyi innovációkat, mely érintik a mentális egészség, a műtétek, a fitnesz, a fizikoterápia, betegápolás területét.

Marketing a metaverzumban

A mai vállalkozásoknak újra kell értelmezniük a fogyasztóikkal való kapcsolatot, mivel jól láthatóan növekszik a kereslet az egyedi, limitált kiadású digitális kiegészítők és egyéb virtuális áruk iránt. A metaverzum platformokkal való partneri együttműködés révén a márkák így teljesen új módon egyesíthetik a fizikai és a virtuális kereskedelmet, és növelhetik márkájuk ismertségét.

Technológiai fejlődés a metaverzum előszobájában

A digitális valóság olyan innovatív technológiákat foglal magában, mint a kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR), vegyes valóság (MR), 360 fokos videó vagy más térbeli technológiák. A digitális valóság eléréséhez szükséges eszközök piacán dinamikus fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években, melynek üteme folytatódhat. Becslések szerint az iparág 2024-ben eléri a 73 milliárd USD-t, ami 2020 és 2024 között 54%-os éves növekedési rátának felel meg.

„A metaverzum kiteljesedése még hosszú éveket vehet igénybe, de az bizonyos, hogy minden iparágra hatással lehet. Csakúgy, mint a korábbi információs forradalmakban, a metaverzum körül a legnagyobb izgalom a fogyasztói oldalon kezdődik. Egyes nagyvállalatoknak még lesz idejük felkészülni a jövőre, de azoknak a vállalatoknak, akiknek a profiljába tartozik az emberek közötti kommunikáció és kollaboráció elősegítése, nem vesztegethetik az idejüket. Mint mindig, most is törvényszerű lesz, hogy azok a vállalatok lesznek a legjobb helyzetben, akik gyorsan lépnek és kihasználják ezt az új virtuális jövőt”

– mondta el Csuka Máté, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Kritikák a metaverzummal szemben

A metaverzum nyújtotta rengeteg lehetőség jól hangzik, azonban elképzelhető, hogy egyeseknek rémisztő lehet ez a felvázolt virtuális világ. Továbbá több fontos kérdéskör, mint a magánélet védelme, az információk felhasználása, a mentális egészséggel kapcsolatos aggályok és a valós társadalmi vonatkozások nincsenek még teljeskörűen megvizsgálva, így a metaverzum összes előnyének a megvalósításáig még rögös út vezethet.

Egy másik kérdés a „győztes mindent visz” effektussal és azzal a hatalommal kapcsolatos, amelyet ez egyetlen vállalatnak adhat. Ez azt jelentheti, hogy szó szerint egyetlen vállalat képes lehet létrehozni egy virtuális világot saját törvényeivel, saját gazdasági ökoszisztémával, saját identitással, és megkerüli a valós világ szabályait és kormányzását. Hogyan kell kezelni egy ilyen céget? Mi a helyzet az adókkal? Mi a helyzet a valós világ gazdasági vonatkozásaival?

The post A virtuális valóság küszöbén – Üzleti lehetőségek a metaverzumban appeared first on Műszaki Magazin.