A globális energiaválság hatásai drasztikus lépésekre kényszerítik a hazai acélipar szereplőit. Az iparág köztudottan az egyik legenergiaigényesebb terület, éppen ezért az elmúlt időszakban tapasztalható rendkívüli árnövekedés az energiaárakban már eddig is rendkívül nehéz körülményeket teremtett. Mindezt nehezíti, hogy a hazai szereplőknek számos esetben olyan vállalatokkal kell versenyezniük a nemzetközi piacokon, amelyek valamilyen állami segítségben részesülnek az energiaárak kapcsán saját hazájukban. A legnagyobb hazai szereplő, a DUNAFERR, már bejelentette azokat a kényszerintézkedéseket, amelyekre a kontroll nélküli energiaár-robbanás hatásai miatt van szükség.

A pandémia utáni globális gazdasági kilábalás egyik nyertes üzletága az acélipar volt. A piacok, az árak és a kereslet is rendkívül kedvezően alakult és mindez komoly üzleti lehetőségeket nyitott a hazai acélipari szereplőknek is. A kilábalást és az iparági pozitív folyamatokat azonban árnyalta az elmúlt egy évben tapasztalható energiaár-robbanás. A hazai szakmai szereplők már hónapok óta aggódva figyelik azt a folyamatot, amely mára kényszerpályára terelte a magyar acélipar legnagyobb szereplőjét, a DUNAFERR Zrt-t, megakasztva a vállalatnál az elmúlt időszakban megindult termelésemelkedést is.

Soha nem látott energiaár-robbanás: a helyzet súlyos

Az elmúlt másfél év alatt, 2021 decemberére, a földgáz ára a tízszeresére drágult, mindez azt jelentette, hogy az acélgyártók legnagyobb költségelemévé hirtelen a földgázkiadások váltak. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia ára is történelmi csúcsra, mintegy négyszeresére emelkedett Magyarországon. Az áremelkedéssel járó kihívásokat még tovább tetézi, hogy Európa-szerte különböző logisztikai problémákra visszavezethetően szénhiány alakult ki, így az egyetlen megfizethető árú nyersanyaghoz sem juthatnak hozzá a szereplők probléma nélkül.

Összességében elmondható, hogy a hazai energiaszektor körülményei – elsősorban az ipari fogyasztók számára biztosított európai viszonylatban is magasnak számító hazai energiaárak – jelentős versenyhátrányt okoznak a magyar acélgyártóknak, amelyeknek nemzetközi versenyben kell helytállniuk. A kialakult helyzet komolyságát jelzi, hogy az elmúlt hónapokban felpörgő termelés után a DUNAFERR kénytelen most visszafogni a termelést, és leállítani a gyár mindkét hengerművét, valamint további energiamegtakarítás céljából teljesen kiüríteni és lezárni a Vasmű összes adminisztratív épületét a karácsony estétől kezdődő két hétre. Ezen felül a vállalat számos egyéb energiatakarékossági intézkedésre is rákényszerült a túlélés érdekében. A cég az elmúlt időszakban már javuló üzleti eredményeit a vállalat vezetése a szociális kiadások, bérek emelésére igyekszik fordítani, de a dinamikusan változó és extrém módon emelkedő energiaárak napról napra teremtenek olyan új helyzeteket, amelyeket a vállalatnak azonnal kezelnie kell, hogy a növekvő árbevételt ne eméssze fel teljes mértékben az energiaár-krízis.

Számos országban állami beavatkozás segíti a nagy ipari szerepelőket

Az energiaválsággal küzdő országok acélgyártói mindenhol kénytelenek csökkenteni a termelést, de azt is érdemes kiemelni, hogy számos országban az energiaintenzív ágazatok támogatást kapnak a kormányoktól a termelés- és a versenyképesség megtartásának érdekében. Azonban ez idáig Magyarországon nem került sor olyan központi intézkedésekre, amelyek célzottan lennének képesek kiutat biztosítani az energiaválsággal egyedül küzdő acélipari szereplőknek. Fontos kiemelni, hogy az acélipar a magyar gazdaság és ipar egyik alapvető területe, amely közvetlenül legalább 6 ezer, közvetve pedig további 40-50 ezer ember számára biztosít munkát és megélhetést országszerte.

Állami beavatkozást sürgetnek a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés tagvállalatai

A Magyar Vas és Acélipari Egyesülés (MVAE) tagvállalatai, a hazai acélipar legjelentősebb szereplői, szeretnék felhívni a szakpolitikai döntéshozók figyelmét a kialakult helyzet súlyosságára. Álláspontjuk szerint érdemes lenne követni azon országok példáját, ahol az állam akár közvetlen, akár közvetett eszközök segítségével beavatkozott, hogy megmentse az összeomlástól az ipari szereplőket. Gyors beavatkozás nélkül félő, hogy rövid időn belül olyan visszafordíthatatlan folyamatok alakulnak ki, amelyek végérvényesen ellehetetleníthetik az acélipari vállalatok működését Magyarországon, veszélybe sodorva ezzel több tízezer ember megélhetését és számos régió gazdasági stabilitását.

Az MVAE és a hazai acélipar szereplői tisztában vannak azzal, hogy a jövő útja az iparág „zöldítése”, a karbonsemleges termelési folyamatok megteremtése. Azonban minderre csak akkor van esély, ha az iparág rövid távon is működőképes marad, és a legnagyobb szereplők elkerülik az összeomlást.

The post Az energiaárak rendkívüli drágulása alapjaiban rengetheti meg a hazai acélipart appeared first on Műszaki Magazin.

Az összesen 2 milliárd forint költségvetésű, hároméves projekt megvalósításában a Continental veszprémi és budapesti fejlesztési központjai vesznek részt, amely három egymásra épülő ipari kutatási és kísérleti fejlesztési folyamatot céloz megvalósítani.

A program a vezetőt támogató fejlett járműtechnológiai megoldások alapvető és biztonságkritikus elemét, az önállóan is beavatkozásra képes fékrendszer fejlesztését tűzi ki célul. A munkaterv részét képezi a szimulációs- és gyártási tesztelésre alkalmas tesztkörnyezet kialakítása és annak fejlesztése. A munkaterv céljai között szerepel, hogy a szenzor-fúziós, modell-referenciás és korszerű jelfeldolgozási eljárásokkal sikerüljön megbecsülni azokat a nem mérhető paramétereket, amelyek hasznos kiegészítő információkat adnak az alacsony szintű fékvezérlő szabályozási körnek és a magasabb szintű döntéshozatali rendszereknek, mint a vészfék asszisztens, adaptív sebességtartó funkció, gyalogosvédelmi és ütközéselkerülési rendszerek. A kutatás-fejlesztés folyamata kiterjed arra a szimulációs környezetre is, amelyben a fékvezérlőbe integrálásra kerülő innovatív megoldások tesztelése és validálása is megvalósul.

„A tavalyi évben megerősítettük a teljes értékláncunkat átfogó fejlesztési-gyártási-tesztelési képességünket és bővítettük az új generációs menetbiztonsági termékeink gyártását Magyarországon. Most a feladatunk kompetenciánk és tudásunk kiterjesztése, melyhez a Pannon Egyetem együttműködésére is számíthatunk. Az elmúlt két évtized eredményes munkája az egyetemmel most új szintre lép, támogatva vállalatunk célkitűzéseit és a fiatal tehetségek fejlődését hazánkban“

– emelte ki Pápai Tamás, a veszprémi Continental ügyvezető igazgatója.

Fejlett technológia a biztonságos közlekedés szolgálatában

A közlekedés biztonságának egyik fő eleme a jármű menetbiztonságának a kérdése, ami a gépjármű úton való viselkedését jelenti, melyet több tényező is befolyásol. Többek között a tapadás és a gépjárműre ható fizikai erők, mint az egyenes és oldal irányú gyorsulási erők, valamint a perdület. Ennek megfelelően a mai korszerű gépjárművek egyik kötelező és – a menetbiztonság elősegítését támogató– lényeges eleme az önmagától is beavatkozni képes fékrendszer.

„A Continental budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztő központja mindehhez azzal a megoldással járul hozzá, amely a fejlesztésnél a cég szenzoraiból származó adatokra építve egy olyan környezeti modellt hoz létre, amelynek segítségével képessé válik a gépjármű a környezeti-, közlekedési- és útviszonyokat felmérni és ez alapján a lehető legoptimálisabban felkészülni az adott szituációban szükséges fékezésre.”

– mondta el Lóránd Balázs, a budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztési központ vezetője.

A projekt célja, hogy növelni tudja egy új generációs brake-by-wire és hagyományos elvet követő elektronikus fékrendszer megbízhatóságát, pontosságát és hatékonyságát, mégpedig az innovatív keréksebesség- és szoftverszenzorok, illetve a mesterséges intelligencia alapú jelfeldolgozási és öndiagnosztikai algoritmusok által.

Több, mint húsz éves együttműködés a tehetségekért Veszprémben

„Az együttműködés tématerülete több mint egy évtizede a Pannon Egyetem nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési tevékenységének fókuszában áll, így erős tudományos alapokra építve tudjuk kiemelt stratégiai partnerünkkel, a Continental technológiai vállalattal közösen a pályázat ambíciózus, XXI. századi célkitűzéseit megvalósítani. Bízom benne, hogy közös munkánk kézzelfogható eredményei a gazdasági és társadalmi hasznosság mellett oktatóink innovációs szemléletének erősítéséhez, képzéseink tematikájának korszerűsítéséhez, sőt a műszaki pálya iránti érdeklődés felkeltéséhez is hozzájárulnak“

– hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

A veszprémi Continental és a Pannon Egyetem közötti együttműködés 2000-re nyúlik vissza, amikor a két fél megkötötte az első keretszerződését egymással, hogy összehangolják a tudományos kutatás, fejlesztés és szakemberképzés megvalósulását. 2010-től a szakmai együttműködés folyamatosan fejlődött, a Mérnöki Kar mechatronikai mérnök mesterképzésén elindult a Continental járműrendszertechnikai szakirány.

2013-tól a Műszaki Informatikai és a Gazdaságtudományi Karral is szorosabb lett a kapcsolat, a gyár azóta fogad egyetemi hallgatókat szakmai gyakorlat letöltésére, rendszeressé váltak a szakmai előadások. 2016 szeptemberében a vállalat két féléves tantárgyat is indított, Autóipari szoftver- és hardverfejlesztés a gyakorlatban I-II néven, melyre azóta állandósult a hallgatói túljelentkezés az egyetem Műszaki Informatikai Karán. A gyakorlatorientált oktatás célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a járműipari fejlesztés alapjaival, majd erre épülve a járművekben lévő szenzorokkal, az alapvető szoftver-rendszerekkel, a biztonságkritikus rendszerekkel és további, gépjárművekben lévő szoftver-rendszerekkel. Mindemellett képet kapnak a Continental veszprémi telephelyén zajló fejlesztésekről és eljárásokról, és az autóiparba való betekintés után, akár jövőbeli munkatársakká válhatnak.

Egyetemi szakesteken és állásbörzéken évek óta jelen van a vállalat, melynek célja a hallgatókkal való szorosabb kapcsolattartás kiépítése, a tehetségek korai beazonosítása és számukra karrierlehetőségek biztosítása.

A Continental fejlesztési tevékenysége Magyarországon

Az elmúlt években a Continental hazánkban is jelentősen növelte a magasabb hozzáadott értékű, fejlesztési és kutatási tevékenységét, összhangban a vállalat globális stratégiájával. A veszprémi fejlesztő központ már 2001 óta a legutóbbi generációs járműdinamikai és menetbiztonsági megoldásokat biztosítja nemzetközi ügyfeleinek, melyeket laborunkban és valós környezetben, a saját tesztpályájukon tesztelnek. A budapesti mesterséges intelligencia fejlesztő központ 2018- ban kezdte működését a Continental nemzetközi fejlesztési HUB-jaként, ahol jelenleg már több, mint száz munkatárs dolgozik, köztük deep learning és szenzor fúziós szakértők, szoftverfejlesztők az önvezetéshez és a fejlett vezetéstámogató funkciókhoz szükséges környezet érzékelési megoldásokon. A tavalyi évben hatalmas előrelépést jelentett az NVIDIA és az IBM technológiájára épülő hatalmas számítási kapacitás felépítése, amely segítségével a neurális hálókon végzett számítási műveletekhez szükséges idő hetekről órákra csökkent le.

The post Önálló beavatkozásra képes fékrendszert fejleszt a Continental és a Pannon Egyetem appeared first on Műszaki Magazin.

Eljöhet az idő, amikor a sebészek már nem is lesznek hajlandók a HoloLens holografikus képmegjelenítője nélkül műtét végrehajtani. Ezt a jövőt vetíti elénk a francia Thomas Gregory, a párizsi Avicenne kórház orvosa, aki az elmúlt három évben a Microsofttal együttműködésben tesztelte a kevert valóságot alkalmazó szemüveget sebészeti beavatkozások közben. A szakember 2017-ben végzett először ortopédiai műtétet a HoloLens első változatával. Azóta öt kontinensen, 13 ország sebészei csatlakoztak a Microsoft által felkarolt projekthez, amelyben már a Microsoft Teams-el összekötött HoloLens 2-t alkalmazzák, így lehetővé vált az országokon és kontinenseken átívelő konzílium is.

A sebészek nem használhatnak okostelefont vagy számítógépet egy steril műtőben, ráadásul a kezeikkel sem érinthetnek meg ilyen tárgyakat műtét közben. 2017-ben hajtotta végre Dr. Thomas Gregory, a párizsi Avicenne kórház orvosa az első olyan ortopédiai műtétet, amelyhez a levegőben elvégzett kézmozdulatokkal és hangutasításokkal irányítható és holografikus, térbeli képet megjelenítő HoloLenst szemüveget alkalmaztak.

Az elmúlt években, a Microsoft által támogatott és Dr. Gregory által vezetett nemzetközi projektben a HoloLens, majd a 2019 óta elérhető HoloLens 2 bebizonyította, hogy használatuk igazi áttörést hozhat az operációk és orvosi konzultációk, valamint a medikusok képzésében.

A HoloLens a páciensek szerveiről készült röntgent-felvételekből, vagy komputertomográfiával készült képekből előállított holografikus képeket jelenít meg a valós térben. Az orvosok ezeket a térbeli képeket a hasonló készülékeket használó kollégáikkal is meg tudják ma már osztani a Microsoft Dynamics 365 Remote Assist applikáció segítségével, amely a HoloLens-t összeköti a Microsoft Teams alkalmazással. A különböző országokban, vagy kontinenseken tartózkodó orvosok így operáció előtt, vagy közben is tudnak konzultálni egy adott műtéti problémáról. Utóbbi esetben a műtétet végző orvosnak nem kell feltekintgetni egy kijelzőre ahhoz, hogy nyomon követhesse kollégája vagy kollégái üzeneteit: a holografikus képet, amely pontos másolata a műtét alatt álló szervnek, egyszerűen „ráhelyezi” a műtéti területre és így, egy helyre összpontosítva a tekintetét, vehet igénybe szakmai segítséget. Akár olyan 3D videót is futtathat az operáció közben, amely lépésről és lépésre ad útmutatót a műtét végrehajtásához. Ashish Babhulkar, az indiai Pune-i Deenanath Mangeshkar Kórház és Kutatóközpont váll- és sportsérülések osztályának vezetője, a projekt egyik résztvevője, már végzett el ilyen módon vállprotézis műtétet, amely során Dr. Gregory és egy Angliában tartózkodó orvoskollégája segítségét vette igénybe.

HoloLens

Ha valódi operációk közben is bevethető, adja magát az ötlet, hogy a HoloLens-szel fel is lehet készülni műtétekre. A pontos, élethű, és megfelelően részletgazdag térbeli, holografikus képeket maga elé vetítve a sebész elgyakorolhatja a műtét minden egyes mozdulatát. A HoloLens nélkülözhetetlen eszköz lehet a jövőben az orvostanhallgatók betanítása, az orvosok továbbképzése során is, hiszen így bármilyen műtéti kockázat nélkül, annyiszor próbálhatnak a medikusok ki egy-egy műtéti eljárást, ahányszor csak akarnak.

2020 januárjában a Microsoft Dr. Gregory-val és más orvosokkal közösen elindította az Institut Moveo nevű kutató- és oktató központot, ahol már a mesterséges intelligenciának a sebészeti beavatkozások során való alkalmazhatóságát vizsgálják. A Sorbonne-Paris-Nord Egyetemen található központban informatikusok, matematikusok és sebészek dolgoznak együtt és képeznek tovább medikusokat a HoloLens műtét közbeni alkalmazására. Terveik között szerepel a műtétek során elmentett adatok összegyűjtése és azok felhasználása algoritmusok kifejlesztéséhez, amelyekkel továbbfejlesztők a műtéti eljárások, sőt, az orvos szemmozgását kielemezve, akár az operáció közben felmerülő nehézségek is gyorsabban azonosíthatóak lesznek.

A HoloLens ezzel elérhetővé tenné a mesterséges intelligenciára alapuló technológiát még a bonyolultabb műtétek végrehajtásához is, jóval olcsóbban, mint a sok millió dollárért beszerezhető orvosi robotok révén. Dr. Thomas Gregory szerint, költséghatékonyságának köszönhetően, a HoloLens az orvoslás digitális átalakulását a világ minden tájára képes lesz eljuttatni, és eljöhet az idő, amikor egy sebész már nem is lesz képes végrehajtani egy műtétet HoloLens nélkül.

The post HoloLens fogja a sebész kezét műtét közben appeared first on Műszaki Magazin.