Az elmúlt időszak, a pandémia az élet legtöbb területére hatással volt, így többek között arra is rávilágított, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerek felkészületlenek ilyen mértékű válsághelyzetek kezelésére, így a reziliencia (alkalmazkodóképesség) javítása kiemelt figyelmet kapott hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 67. Vándorgyűlésének központi témáját a villamosenergia-szektor alkalmazkodóképessége és annak műszaki, gazdasági és humán oldalának kihívásai adták, továbbá a rohamosan növekvő számú napelemek hálózatra gyakorolt hatása.

A hazai energiapiac jelenlegi legnagyobb kihívása többek között az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés hálózati integrálása és a fogyasztói környezet energiahatékony átalakítása. A kormány energia- és klímapolitikai célkitűzései között szerepel a 6000 MW-os napelemes villamosenergia-termelő kapacitás elérése 2030-ra. Azonban az ekkorra tervezett naperőmű-kapacitás várhatóan jóval korábban, 2025-re teljesül, ami jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket.

A fotovoltaikus termelőrendszerek folyamatosan csökkenő ára és az igénybe vehető állami támogatásoknak köszönhetően egyre több napelemes rendszer – beleértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) – létesül hazánkban. És bár a számok környezettudatosság, klímavédelem szempontjából bizakodásra adnak okot, az új hálózatra csatlakozó kapacitások rendszerterhelési és -szabályozási problémát okoznak. A kapcsolódó hálózatfejlesztési, digitalizálási feladatok megvalósítása a hálózati társaságok vezetői szerint jelentős forrást, állami támogatást igényel.

A villamos energia fizikai természetéből kifolyólag csak nagyon nehezen és költségesen tárolható. Az ellátásbiztonság érdekében összhangba kell hozni a megújuló kapacitások bővülését a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemével. A hálózat fizikai fejlesztése és a rendszerszabályozást biztosan kielégítő nagyobb, nem időjárásfüggő erőművek építése hosszú időbe (4-6 év) telik. Ezeket a feladatokat kell a jogalkotónak, a szabályozó hatóságnak, a hálózatot üzemeltető társaságokkal közösen az ellátásbiztonság érdekében optimalizálni.

A hálózati szakemberek szerint jelenleg a rendszer mintegy 3000 MW napelemes kapacitást tud kezelni. Ha ez a csatlakoztatott kapacitás jelentősen megnő, a soron kívüli hálózat- és szabályozóképesség-fejlesztést tesz szükségessé.

Akkut problémaként több előadó megemlítette, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz piaci ára az utóbbi időben az egekbe szökött, amivel komolyan szükséges foglalkozni.

“Egy folyamatosan és rapid módon változó szektor feladatait kell közösen megoldanunk, ezért kiemelten fontos a jogalkotó, a szabályozó hatóság, a hálózati cégek és az érintett iparági szereplők együttműködése. A folyamatos párbeszédhez semleges szakmai platformot kínál a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A szektor az elmúlt időszakban is példaértékű együttműködésről adott tanúbizonyságot, és erre az összefogásra van szükség a jövőben is ahhoz, hogy dacolva a sürgető idővel felkészítsük a teljes hálózati infrastruktúrát, és fokozzuk a szektor alkalmazkodóképességét”

– mondta Gelencsér Lajos, az Egyesület elnöke.

“Ma már nincs áramszolgáltatás informatika nélkül”

– tette hozzá az Egyesület elnöke, aki egyúttal felhívta a figyelmet a szektor digitalizációjának, kiberbiztonságának fontosságára is, ami a reziliencia kérdéskörét tárgyalva szintén kiemelt szerepet kap.

Emellett hangsúlyozta, hogy a jelen és jövő szakembereire a fenti feladatok megvalósításában milyen fontos szerep hárul. Ezért is kezeli kiemelten fontos témaként a MEE ugyancsak az utánpótlás kérdését, és rendezi meg idén 6. alkalommal, a több mint 10.000 diákot megmozgató Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivált, ahol 6 helyszínen igyekeznek felkelteni a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését a műszaki és informatikai szakma iránt, annak érdekében, hogy ezt a pályát válasszák.

www.mee.hu

The post Túl gyors a napelem-boom? appeared first on Műszaki Magazin.

A Harvey Nash / KPMG CIO felmérés az idén is elkészült, amelyből kiderül, hogy a COVID-járványra és az ezt követő digitalizációs robbanásra milyen stratégia mentén válaszoltak az informatikai vezetők. A felmérés két lépésben készült: járvány előtt, illetve a nyári hónapok során, így a pandémia hatását is jól tükrözi.

A CIO-felmérés legfontosabb üzenetei:

• Digitalizációs kényszer és beruházási hajlandóság:

A megkérdezett IT vezetők 55%-ának növekedett a költségvetése az operatív működés hatékonysága, az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás digitális térbe helyezése és új termékek, szolgáltatások fejlesztése céljából.

• Új kihívások a megváltozott környezetben:

10-ből 4 informatikai vezető arról számolt be, hogy a válság alatt cégüket több kibertámadás érte, mint korábban. A támadásoknak több mint háromnegyede (83%) adathalász-kísérlet volt, és csaknem kétharmada (62 %) rosszindulatú programok (malware-ek) formájában jelentkezett, ami arra utal, hogy az otthoni munkavégzésre való áttérés növelte a kitettséget.

• Változás a fejlesztési irányok prioritásában:

Software mint szolgáltatás (SaaS) a járvány legnagyobb nyertese. A bevezetését a járvány előtt az informatikai vezetők 7%-a tartotta fontos feladatának, a járvány után már 23%-uk. A felhőalapú technológia versenyelőnyt tud biztosítani a cégeknek, ami a hatékonyabb, alacsonyabb költségű működésben mutatkozik meg. Ezért ez a technológia 2021-ben is meghatározza a vállalatok IT költését.

A pandémia első hulláma idején gyors átállásra volt szükség, amely széleskörű és biztonságos munkafeltételek kialakítását és fenntartását vonta maga után. A vállalatok a távoli munkavégzést biztosították, a háttérfolyamatokat gyorsították és a felértékelődő digitális csatornákat hasznosították. Az IT vezetők 86%-ának a távmunka feltételek kialakítása jelentős kihívást jelentett. Az IT vezetők 43%-a számít arra, hogy munkatársainak több, mint fele a világjárvány után is otthonról dolgozik majd. Az otthonról való munkavégzésre való átállásnak az egyik eredménye, hogy a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai területek közötti együttműködés.

Kezdetben a helyzeti kényszer okozta, hogy az ügyfelekkel való interakció – szolgáltatások esetén részben vagy egészben – áthelyeződött az online térbe, mindezen változásokat azonban az ügyfelek jól fogadták. A válaszadó vezetők 73%-a szerint az elmúlt 12 hónapban kínált digitális megoldások rendkívüli mértékben növelték az ügyfél-elégedettséget, amelynek hatására az ügyfélélmény még inkább a vállalati stratégia fókuszába került.

A járvány következő hullámában az ergonomikus és egyszerű digitális megoldások arányának növekedése várható. A vállalatok jövőállóságát nagyban meghatározza majd, hogy a technológiai képességeket hogyan tudja az üzleti folyamataiba integrálva az ügyfelei számára érzékelhető értékké alakítani. Az biztosnak látszik, hogy a digitalizáció fontosságát felismerő cégek az informatikai és az üzleti tervezést együtt kezelik.

A megváltozott környezetünk egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése. A rosszindulatú mozgások fokozódásával az online térben felértékelődött a kiberbiztonsággal kapcsolatos szakértői tudás is. A szervezeteknek jól képzett kiberbiztonsági szakembereket kellett keresniük, hogy támogassák az otthoni munkavégzésre történő átállást. Az informatikai vezetők egyharmada szerint a kiberbiztonsági szakértők voltak a legkeresettebbek a járvány alatt. Több mint egy évtizede ez volt az első alkalom, hogy egy biztonsággal kapcsolatos készség lett a ’legfelkapottabb’ a technológiai készségek között. Az informatikai vezetők 27%-a keres továbbá informatikai változásmenedzsment szakértőt, 23%-uknak lenne szüksége vállalati architektre és azonos arányban (22% és 22%) keresnek technológiai architektet, illetve advanced analytics szakértőt.

Az IT vezetők 47%-a véli úgy, hogy a járvány véglegesen felgyorsította a digitális átalakulást és a feltörekvő technológiák alkalmazását. Bár a járvány idején a technológiai kiadások jelentősen nőttek, a felmérés szerint a technológiai költségvetés a következő évben már nyomás alá kerülhet. A COVID-19 előtt az informatikai vezetők több mint fele (51%) költségvetési növekedésre számított a következő 12 hónapra, de a pandémiában ez az arány 43% -ra csökkent. Ez azonban még mindig a költségvetés növekedését jelenti, és az IT beruházási keret továbbra is csaknem kétszerese a 2008-as válságot követő év informatikai keretösszegének.

A COVID-járvány megmutatta, hogy a vállalatoknak hirtelen bekövetkező változásokra kell készülniük, és képesnek kell lenniük gyorsan és rugalmasan skálázni az informatikai működésüket a jövőben is. Másfelől a járvány felgyorsította a digitalizációs tendenciákat. A digitális transzformációs képesség fogja meghatározni a vállalatok jövőbeli eredményességét és versenyképességét.

 „A digitális gyorsvonatra fel kell szállnia a cégeknek és a digitális ügyfél-kiszolgálásé a jövő. Ha megnézzük, hogy milyen technológiai beruházásokban történt előrelépés, akkor az az adatbiztonság, az adatelemzés, a robotizálás, az adatvédelem, az ügyfélélmény és a cloud technológia. Ezen trendek az elmúlt hónapok fényében nem meglepőek.  Elgondolkodtató viszont, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás nagyon kis emelkedést mutat, pedig ennek egy felfutóban lévő technológiának kellene lennie, hiszen a komplex adathalmazokra, számításokra fókuszáló öntanuló technológiák növelik a hatékonyságot”

– értelmezte a fejlesztési irányokat Kórász Tamás, a KPMG partnere, a Management Consulting és a Technológiai Tanácsadási terület vezetője.

A 2020 Harvey Nash / KPMG CIO felmérésről röviden:

Az évente elkészülő – a sorban immár huszonkettedik – felmérés a világ legnagyobb IT technológiai tanulmánya a válaszadók száma szempontjából. Több mint 4 200 informatikai vezető a világ 83 országából vett részt a kutatásban. 2020 egyedülálló év volt – sok szempontból nem hasonlítható az előző évekhez –, így az idei felmérés is eltérő módon készült, mint a korábbi huszonegy CIO-kutatás. A 2020. évi tanulmány bemutatja mind a COVID-19 előtti állapotot (válaszok 2019 december – 2020 március között), mind a COVID-19 okozta változásokat (2020 májusától augusztusig).

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.

The post A történelem legnagyobb digitalizációs boomja zajlik napjainkban appeared first on Műszaki Magazin.