A megjelenés évében a Volvo volt az első autógyártó, amely sorozatgyártású modelljeibe beépítette ezt a megoldást, mára pedig a benzin- és dízelmotoros járművek elengedhetetlen alkatrészévé vált. Idén 50 éves a Bosch kulcsfontosságú technológiája, amely jelentősen hozzájárult a károsanyag-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. A vállalat mára közel 1,7 milliárdot gyártott belőle világszerte.

Úttörő teljesítmény, amely globális sztenderddé vált

A Bosch 50 évvel ezelőtt azért készítette elő a lambdaszondát sorozatgyártásra, hogy lehetővé tegye a hatékony kipufogógáz-kezelést a hármas hatású katalizátorokban. Az érzékelő precízen méri a kipufogógáz maradék oxigéntartalmát, és ellátja a motorvezérlő egységet az optimális levegőüzemanyag keverék (lambda = 1) szabályozásához szükséges információkkal. A katalizátor egyedül így képes teljes hatékonysággal működni, és megbízhatóan átalakítja a szennyező anyagokat.

A kezdetben csak benzinmotorokhoz fejlesztett alkatrész technológiai fejlődésének következő lépését a szélessávú lambdaszonda jelentette. Ez jelentősen bővítette az alkalmazási körét, hiszen dízel- és közvetlen benzinbefecskendezésű motorokban is használható lett. Ami egykor úttörő teljesítményként indult, mára kulcsfontosságú technológiává vált a kipufogógáz-utánkezelésben. A lambdaszondát számos telephelyen gyártja a Bosch Németországban, Délkelet-Európában, Észak-Amerikában, Kínában és Indiában.

A sorozatgyártástól a pótalkatrészpiacig

Több évtizedes szakértelmére és tapasztalatára építve a Bosch a gyári beépítésű lambdaszondák egyik vezető gyártója, emellett a pótalkatrészpiac meghatározó szereplője is. Mintegy ezer cikkszámból álló lambdaszondaportfóliója az európai járműállomány körülbelül 70 százalékát lefedi.

A vállalat szakértelme messze túlmutat a lambdaszondán – a kipufogógázérzékelők teljes körére kiterjed. A Bosch a lambdaszondák mellett részecske-, nitrogénoxid- és kipufogógáz-hőmérséklet-érzékelők széles választékát kínálja szervizpartnereinek. Ezek az alkatrészek fontos szerepet töltenek be a modern járművek károsanyag-kibocsátásának szabályozásában és az előírt határértékek betartásában. Az átfogó termékkínálat révén a szervizek valamennyi fontos kipufogógáz-érzékelőt egyetlen forrásból szerezhetik be, ami egyszerűbb beszerzést, kiváló kompatibilitást és egységesen magas minőséget biztosít.

A sokoldalú technológiát már nem csak járművekben használják A lambdaszondák precíz mérési technológiáját ma már tehergépjárművekben, motorkerékpárokban, sőt modern fűtési rendszerekben is alkalmazzák. Ezek mellett a Bosch Perfect Bake sütőiben is megtalálható, ahol biztosítja az optimális sütési körülményeket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kulcsfontosságú technológia ír történelmet: 50 éves a lambdaszonda appeared first on Műszaki Magazin.

Hogyan teszi „emberibbé” a gépeket a robotpszichológia? Miként segíthetnek a robotok az előttünk álló demográfiai és gazdasági kihívások megoldásában, milyen futurisztikus szerepük lesz a jövő gyáraiban? Készen állunk-e arra, hogy együtt éljünk és közösen dolgozzunk velük?

Intelligent Robotics FAIR 2026: fókuszban az emberközpontú robotok

A robottechnológia legaktuálisabb kérdéseire keresi a választ az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport együttműködésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 innovációs fórum. Hazánk első egyetemi-ipari összefogásban rendezett átfogó robotikai és mesterséges intelligencia témájú eseménye idén második alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvény központi témája az intelligens robotikai rendszerek társadalmi és ipari integrációja, melyben hangsúlyos szerepet kap az emberközpontú robotika, valamint a testet öltő MI (Embodied AI) is.

A 2026. június 18–20. között az ELTE-n és a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajló nemzetközi tudományos és innovációs rendezvény előadásokkal, szakértői beszélgetésekkel, valamint élő demonstrációkkal ad betekintést a rohamléptekkel fejlődő robottechnológia, valamint a mesterséges intelligencia legfrissebb alkalmazási területeibe – nemzetközi és hazai egyetemek, kutatóintézetek, technológiai vállalatok innovációin keresztül. A három napos esemény konferenciát, robotikai kiállítást és családi napot egyaránt magában foglal, hidat építve a tudomány, a vállalati szféra és a hétköznapi felhasználók, érdeklődők között. Az Intelligent Robotics FAIR a Robotrandi Családi Nap 2026 eseménnyel zárul, ahol a nagyközönség színes bemutatók, workshopok, játékok és ismeretterjesztő előadások segítségével ismerheti meg a jövő intelligens fejlesztéseit, a robotika és a mesterséges intelligencia lenyűgöző világát. A Robotrandi 2026 ad helyet a Robotics 4 Good Hungary nemzetközi robotikai verseny döntőjének, valamint az ELTE-Qubit robotikai kártyajáték fejlesztő verseny döntőjének is.

ELTE-Bosch közös megoldások a robotikában és az MI világában

A Bosch víziója szerint a robotok térnyerése új fejezetet nyit az innovációban. A vállalat széleskörű megoldásaival globálisan és Magyarországon is jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciára épülő robotika fejlődésében. Az ELTE Informatikai Karán már hat éve működik eredményesen az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, melynek kutatásai közül az Intelligent Robotics FAIR 2026 programjain több is bemutatkozik. Az ELTE és a Bosch közös fejlesztései hozzájárulnak a robotika, az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, valamint az emberi agyműködést egyre jobban leképező, úgynevezett neuromorf rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához.

„A Bosch az innovatív technológiák és szolgáltatások vezető globális szállítójaként aktívan fejleszti az automatizálás, a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Stratégiánk részeként örömmel csatlakoztunk szervezőként, kiállítóként és házigazdaként az Intelligent Robotics FAIR 2026 eseményeihez. Ez a rendezvény az ELTE és a Bosch szakmai együttműködésének újabb fontos állomása. Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához, melyre az Intelligent Robotics FAIR 2026 kiváló szakmai platformot teremt”

– mondta el a konferencia kapcsán Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

„Az Intelligent Robotics Fair idén második alkalommal kerül megrendezésre a Bosch és az ELTE Informatikai Kar együttműködésében. Amikor hagyományteremtő szándékkal elindítottuk ezt az egyedülálló rendezvényt, az volt a célunk, hogy a kutatók, mérnökök, vállalatok, egyetemi hallgatók, döntéshozók és a technológia iránt érdeklődő családok számára a robotika és mesterséges intelligencia témája mentén találkozási lehetőséget biztosítsunk, hidat építsünk a tudomány, a technológia és a társadalom között. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen céljainkat a Bosch csoporttal együttműködésben valósíthatjuk meg, immár másodszorra”

– emelte ki Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Robotdoktorok és robotápolók jöhetnek az egészségügyben?

Az egészségügyi robotika területén jelentkező innovációk jelentik ma a robottechnológiák egyik legígéretesebb irányát. A konferencia résztvevői bepillanthatnak a már ma is működő robotasszisztált sebészet világába, ahol különleges sebészeti robotkarok hajszálpontos mozdulatokkal segítik az orvosok gyógyító munkáját. Ezzel a megoldással az orvosi beavatkozások pontosabbak, biztonságosabbak és a betegek számára kevésbé megterhelők lesznek. Az interaktív kiállítás keretében a látogatók egy különleges eszköz segítségével maguk is kipróbálhatják a sebészrobot karjának irányítását, közvetlen élményt szerezve a technológia működéséről.

Az egészségügyi robotika rövidesen egy másik fontos társadalmi problémára, a gondozó- és ápolóhiányra is enyhülést hozhat a konferencia szakértői szerint. A robotok leginkább az időigényes, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő ápolási feladatokra kínálnak hatékony megoldást, így több idő és kapacitás juthat majd a valóban emberi jelenlétet igénylő személyes gondoskodásra és szakmai döntésekre.

A humanoid robotok körüli dilemmák: hogyan segítheti a robotpszichológia az ember–robot együttműködést?

A robotok új típusú alkalmazása, felhasználóbarát és biztonságos működése merőben új kihívásokat állít a fejlesztők elé. A fő kérdés nem csupán az, hogy milyen intelligensek ezek a rendszerek, hanem az is, hogyan képesek természetes és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani az emberekkel. A robotpszichológia szakterülete pontosan erre keresi a választ: a jövő szociális robotjai ugyanis nemcsak a fejlett algoritmusokkal, hanem az emberi viselkedés, kommunikáció és társas interakciók mélyebb megértésének köszönhetően válhatnak hatékony segítőkké például az egészségügyben, az oktatásban vagy a szolgáltatások területén – hangsúlyozzák az Intelligent Robotics 2026 konferencia előadói.

Sterilebb kórházak, higiénikus tömegközlekedés – ezt is tudják már a robotok

A higiénia területén is a robotika segítségével vehetjük fel a harcot a jövőben a kórokozókkal szemben. Az Intelligent Robotics FAIR-en olyan önjáró robot is bemutatkozik, amely UV-C fénnyel járja végig a helyiségeket, ahol emberi kéz érintése nélkül fertőtleníti a levegőt és a felületeket. A futurisztikus gép kórházakban, idősotthonokban, iskolákban vagy akár tömegközlekedési járműveken is használható lehet, vagyis szinte bárhol, ahol vegyszermentes, gyors fertőtlenítésre van szükség.

Robotkutyák, drónok és kutatórobotok vihetik vásárra a „bőrüket” értünk

A legkülönbözőbb felhasználású önjáró eszközök, drónok, robotkutyák és kutatórobotok az emberek számára életveszélyt jelentő feladatokra is hatékonyan bevethetők. Az Intelligent Robotics FAIR-en személyesen is megismerhető „robotfelderítők” olyan kockázatos helyszíneket közelíthetnek meg sikerrel, mint a barlangok, alagútrendszerek, víz alatti infrastruktúrák vagy az elárasztott bányák mélye. Alámerülnek helyettünk, rejtett járatokat térképeznek fel, és olyan extrém helyszínekről hoznak értékes adatokat, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak a kutatók számára.

Robotok és digitális ikrek forradalmasíthatják az ipart

Míg a robotok térnyerése az egészségügyben és a hétköznapi életünkben a közeli jövőt jelenti, az intelligens robotikai rendszerek a gyárak világában már ma is hangsúlyos szerepet kapnak, a tendencia pedig egyre erősödik. Az Intelligent Robotics FAIR 2026 a robotika ipari alkalmazásának széles spektrumát vonultatja fel, többek között a Bosch legújabb kapcsolódó fejlesztéseinek bemutatásával. Kézzelfoghatóvá válik, hogyan alakítja át az ipart az automatizált gyártás, a robotizált anyagmozgatás vagy az MI-alapú érzékelés, illetve miként működnek a digitális ikrek a gyárak új generációjának működésében. A konferencia rávilágít: a jövő gyáraiban a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek még szorosabban dolgozhatnak együtt, hogy a termelés még gyorsabb, még pontosabb és hatékonyabb legyen.

A Intelligent Robotics FAIR 2026 gazdag programjáról részletes információ a rendezvény honlapján található: https://introbfair26.inf.elte.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotok a munkahelyen – Készen állunk rá, hogy közösen dolgozzunk velük? appeared first on Műszaki Magazin.

A díjat a Menedzserek Országos Szövetsége immár 31. alkalommal adta át az Év Menedzsere Díjátadó Gálán. Odaítéléséről a szervezet elnöksége a közel hat hónapon át tartó jelölési és döntési folyamatot követően, idén is titkos szavazással döntött. Az Év Menedzsere Díjjal minden évben azokat a vezetőket ismerik el, akik szakmai eredményeikkel, stratégiai gondolkodásukkal és értékalapú vezetői szemléletükkel meghatározó hatást gyakorolnak szervezetükre és a gazdaság egészére.

Dr. Szászi István 2021 óta vezeti a magyarországi Bosch csoportot. A korábbi tudományos pályája során megszerzett tudás és tapasztalat a mai napig meghatározó inspirációt jelent számára. Vállalatvezetőként stratégiai célja az innovációs ökoszisztéma kiépítése: az ipari szereplők, az akadémiai világ, a startup szféra és a mindenkori kormányzat közötti szoros együttműködés elősegítése, ezzel erősítve Magyarország innovatív erejét. Küldetésének tekinti a jövő mérnökgenerációinak képzését, a kutatói hálózatok, az egyetemi szféra bekapcsolását az ipari innováció élvonalába. Aktív szerepvállalásával jött létre az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék és a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ, valamint a nevéhez kötődik a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj megalapítása is. Vezetése alatt a magyarországi Bosch csoport egyetemi ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal, professzori támogatásokkal is segíti a felsőoktatási hallgatókat a versenyképes tudás megszerzésében, a középiskolások számára pedig több szemléletformáló kezdeményezést, köztük AI oktatást is indított. Dr. Szászi István irányítása alatt, 2022-ben adták át a vállalatcsoport második legnagyobb európai kutatás-fejlesztési központját, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, amely tovább növeli Magyarország szerepét a nemzetközi innovációs és ipari együttműködések, valamint a globális járműipari fejlesztések területén.

Vezetői filozófiájának középpontjában a nyitottság, a rugalmasság és a folyamatos fejlődésre való törekvés áll. Hisz a határokon átívelő együttműködésben és abban, hogy a valódi innováció alapja a diverz gondolkodás, amikor a különböző nézőpontok és szakterületek találkozása hívja életre a jövő megoldásait. Szemléletét a hosszú távú, következetes építkezés határozza meg, ahol a technológiai fejlődés nem cél, hanem eszköz a társadalmi értékteremtéshez.

„Az Év Menedzsere Díj megtiszteltetés, de egyben felelősség is. Számomra a vezetés nem csupán stratégiai döntésekről, hanem értékteremtő közösségek építéséről is szól. Ez az elismerés visszaigazolja, hogy jó úton járunk, amikor az egyetemi, a startup, az ipari, a vállalati és a kormányzati szférát egyetlen innovatív ökoszisztémába igyekszünk összefogni. Ezzel is erősíteni tudjuk Magyarország helyét a globális technológiai élvonalban, és hozzájárulhatunk, hogy hazánk innovációs ereje megsokszorozódjon”

– mondta el Dr. Szászi István.

20 éve az innováció szolgálatában

Dr. Szászi István több mint 20 éve dolgozik a Bosch csoportnál: projektmérnökből lett a Budapesti Fejlesztési Központ, majd 2021-től a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Több mint 23 000 munkavállalóért felel, köztük többezer fejlesztőmérnök munkáját irányítja Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Vezetőknek szóló mentorprogramokban vállal szerepet, a Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszter vezetője, a Magyar Mérnökakadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ipari professzora, valamint több alapítvány és szakmai testület munkájában vesz részt.

Munkáját több rangos elismeréssel díjazták. 2022-ben az innovációért, az elektromobilitás fejlesztéséért végzett kimagasló eredményeit a Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjával ismerték el, a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményéért pedig 2023-ban Gábor Dénes-díjat kapott.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 20 éve az innováció szolgálatában: Dr. Szászi István lett az Év Menedzsere appeared first on Műszaki Magazin.

A világ járműipara is a mesterséges intelligencia korszakába lépett: bár a volán mögött ma még mi, emberek ülünk, de az autók alapvető működését, az utasok és a közlekedés biztonságát egyre inkább MI-alapú szenzorok, szoftverek és algoritmusok határozzák meg. A Bosch az innovációs szektor meghatározó szereplőjeként legfrissebb, MI-alapú fejlesztéseibe engedett betekintést az autonóm járművek és az ipari automatizálás területén a május 21–22-én Budapesten megrendezett AI Symposium 2026 című nemzetközi eseményen.

Lehetőségből valóság: önálló döntésre képes járműveket hozhat a mesterséges intelligencia

Az autóiparban az MI úgy teremthet valódi értéket, ha elméleti vízióból megbízható, sorozatgyártásban is alkalmazható termékfunkcióvá válik, és így épül be a jövő mobilitási megoldásaiba. A Bosch fejlett vezetéstámogató rendszerei (ADAS) alkalmassá tehetik a járműveket arra, hogy lássák, érzékeljék és pontosan értelmezzék a környezetük információit, felismerjék a közlekedési helyzeteket, döntést hozzanak, és valós időben tudjanak reagálni az utakon. „A gépi látás, a szituációs és térbeli tájékozódás már nem csupán alapkutatási feladat. A Boschnál jó ideje azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiák segítségével a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára. A Bosch eddig nemzetközi szinten több mint 2000 MI-szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd euró befektetést tervezünk a mesterséges intelligencia terén” – mondta el az AI Symposiumon Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az autó szeme mindent lát: MI-alapú biztonság az utastérben is

Nemzetközi tanulmányok szerint minden tizedik közlekedési baleset abból fakad, hogy a vezetők elfáradnak, elálmosodnak vagy a figyelmüket eltereli valami a vezetés során. Ezért az EU általános biztonsági rendelete (General Safety Regulation, GSR) már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban. 2026 júliusától pedig már arra is kötelezően előírt rendszerek vigyáznak, hogy a járművezetők figyelmét semmi ne vonja el menet közben. A Boschnál zajló MI-alapú utastér-biztonsági fejlesztések minderre sokrétű megoldást kínálnak, sőt még ennél is tovább mennek. „A biztonság már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre fontosabbá válik az is, ami az utastérben történik. Az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt” – fogalmazott Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője a budapesti AI Symposiumon tartott előadásában.

Egészségügyi vészhelyzetben az AI azonnal beavatkozik

A Bosch az autók belsőtér-érzékelésével (interior sensing) kapcsolatban számos kulcsfontosságú, mesterséges intelligenciára épülő innovatív megoldáson dolgozik. Ezek az összetett rendszerek a vezetőt és a teljes utasteret monitorozzák. Az utastérfigyelő kamerák és belső radarok által összegyűjtött adatok azonnali információval szolgálnak a jármű MI-alapú biztonsági rendszerei számára, amelyek figyelmeztetnek, finomhangolnak vagy szükség szerint be is avatkoznak. Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat. Ezért a belsőtér-érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet.

Nem hagyja szó nélkül: az utasokra és a gyerekekre is vigyáz az intelligens rendszer

A mesterséges intelligenciával támogatott, többkamerás és radarral kiegészült utastér-figyelő funkciók szinte mindenre figyelnek, ami a biztonság szempontjából fontos lehet. A 3D testtartás-érzékelő például arra is ügyel, ha bárki az autóban olyan pozíciót vesz fel, ami egy váratlan eseménykor sérülést eredményezhet. Ilyen, ha az utas a lábát a műszerfalra teszi, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz, ami fokozott sérülésveszélyt jelent. De az autóban tartózkodók magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is optimalizálni tudja a rendszer, és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy a vezető a kezét a kormányon tartja-e. Az érzékeny szenzorokkal az AI észlelni tudja az esetlegesen a járműben felejtett gyermekek kívülről alig észrevehető jelenlétét is, ezzel életet menthet.

A termékek mellett a gyártásba is beépül az MI a Boschnál

Megbízható ipari termékek csak akkor létezhetnek, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában maximális pontosság és hatékonyság érvényesül. A Bosch nemcsak innovatív termékeinek működésében, hanem azok előállításában is épít a mesterséges intelligenciára. A gyártás szinte minden fázisában alkalmaz olyan MI-alapú módszereket, amelyekkel a termékek végső minőségét javítja. Ezekre a megoldásokra a vállalat szakértői konkrét példákat is bemutattak a 2026-os AI Symposiumon.

Az MI- és a gépitanulás-alapú megoldások szerepet kapnak a Bosch komplex járműipari MEMS szenzorainak fejlesztésében ugyanúgy, mint az ipari termékek gyártása során alkalmazott forrasztások automatizált minőségellenőrzésében. Az AI megoldást hozhat olyan „rejtélyes” jelenségek megszüntetésére is, mint az egyes járműkomponensekben (pl. légzsákelektronikákban) jelentkező, rendkívül zavaró és nemkívánatos zörgések, rezgések és súrlódások. A rejtett okok MI-alapú feltárásával a későbbi problémák még a sorozatgyártás előtt kiküszöbölhetők.

A mesterséges intelligencia segítségével a fejlesztés és a gyártás hatékonyságát növeli a Bosch és a SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez funkciójában egy MI-alapú vállalati tudásközpont, amely minden Bosch-területen alkalmazható, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki munkát és a minőségirányítást. A modell pontos válaszokat talál strukturálatlan adatok hatalmas tömegében, például PDF-ekben és jelentésekben, ezzel a mérnökök és a kutatók számára felgyorsítja a problémamegoldást, új szakemberek számára pedig megkönnyíti a futó projektekbe, fejlesztésekbe való bekapcsolódást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bosch: az MI-alapú utasbiztonságtól az önvezető autózásig appeared first on Műszaki Magazin.

Az új generációs chipek akár 20 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtanak, miközben méretük csökkent az előző változatokhoz képest, ezáltal hozzájárulnak a hajtáslánc-elektronika hatékonyabb működéséhez és az energiaáramlás optimalizálásához.

A szilícium-karbid félvezetők alkalmazása az elektromobilitás egyik kulcstényezője, mivel ezek az eszközök a hagyományos szilícium alapú chipeknél gyorsabb és hatékonyabb működést biztosítanak, csökkentik az energiaveszteséget, valamint nagyobb teljesítménysűrűséget tesznek lehetővé. Ennek eredményeként az elektromos járművek hatótávolsága növelhető, miközben az energiafelhasználás hatékonysága is javul. A Bosch már megkezdte az új generációs SiC chipek mintapéldányainak szállítását globális autógyártók számára, és várakozásai szerint a jövőben egyre több elektromos járműben jelennek majd meg ezek a csúcstechnológiás komponensek.

SiC félvezetők piaca

A vállalat stratégiai célja, hogy a szilícium-karbid chipek piacán globális vezető szerepet töltsön be, egy olyan szegmensben, amely dinamikusan növekszik. Piaci előrejelzések szerint a teljesítményelektronikai alkalmazásokban használt SiC félvezetők globális piaca 2029-re elérheti a 9,2 milliárd amerikai dollárt, elsősorban az elektromobilitás térnyerésének köszönhetően. A Bosch az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a félvezető-gyártás fejlesztése érdekében, összesen mintegy 3 milliárd euró értékben. A fejlesztések részeként bővítette gyártási és tisztatéri kapacitásait, valamint továbbfejlesztette a szilícium-karbid technológiát. A németországi Reutlingenben már 2021 óta zajlik a modern, 200 milliméteres lapkákon alapuló SiC chipek fejlesztése és gyártása, míg az Egyesült Államokban, a kaliforniai Roseville-ben egy új gyártóegység kiépítése folyik, amely további 1,9 milliárd eurós beruházással valósul meg. Ez az üzem a tervek szerint szintén még az idei évben megkezdi a chipek szállítását, kezdetben tesztelési célú mintapéldányokkal.

A technológiai fejlődés egyik alapját a Bosch saját fejlesztésű gyártási eljárása jelenti, amely az iparágban Bosch-eljárásként ismert. Az eredetileg érzékelők gyártásához kifejlesztett technológiát a vállalat a szilícium-karbid chipek előállítására is adaptálta, lehetővé téve a rendkívül pontos, függőleges struktúrák kialakítását az anyagban. Ez a megoldás jelentősen növeli a chipek teljesítménysűrűségét, miközben hozzájárul a méretcsökkentéshez és a költséghatékonysághoz is, mivel egyetlen lapkán több chip gyártható.

60 millió chip

A Bosch már 2021 óta gyárt szilícium-karbid chipeket, és eddig több mint 60 millió darabot szállított ki világszerte, ami jól mutatja a technológia iránti növekvő keresletet és a vállalat gyártási képességeit. A most bemutatott harmadik generációs fejlesztés tovább erősíti a Bosch pozícióját a félvezetőiparban, miközben hozzájárul az elektromos mobilitás hatékonyabbá és szélesebb körben elérhetővé tételéhez. A vállalat innovációs törekvései szorosan illeszkednek hosszú távú stratégiájába, amely az automatizálás, a digitalizáció, az elektromosítás és a mesterséges intelligencia által meghatározott technológiai trendekre épül.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Áttörés a félvezető-technológiában appeared first on Műszaki Magazin.

Ez a Lányok Napja, a Nők a Tudományban Egyesület kezdeményezésére megvalósuló pályaorientációs nap, ahol általános iskolai felsőtagozatos és középiskolás lányok a hazai vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek célzott programjain ismerhetik meg a tudományos, technológiai és informatikai pályákat. A népszerű kezdeményezéshez a Bosch idén immáron tizenharmadik alkalommal csatlakozott.

Lányok a tesztjárművek birodalmában

A technológia iránt érdeklődő, lelkes fiatalok vették birtokba a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt a Lányok Napja alkalmából szervezett különleges interaktív programokon. A résztvevők ízelítőt kaptak a vezetés biztonságát és kényelmét szolgáló legizgalmasabb fejlesztésekből. A Bosch 90 ezer négyzetméteres gépjárműtechnológiai központjában kiderült, honnan és milyen menetrend szerint indul „bevetésre” a vállalatcsoport mintegy 100 autót számláló hazai tesztflottája, valamint az is, hogyan készítik elő a szakemberek az álcázott tesztjárműveket titkos küldetésük teljesítéséhez. A Bosch szakértői azt is megmutatták, milyen extrém körülmények – szélsőséges hőmérséklet, napfény és pára – között vizsgáznak az autók alkatrészei, és hogyan tesztelik a járművek kamerájának éleslátását, hogy azok minél megbízhatóbban működjenek éles helyzetben az utakon.

A technológia nemcsak a férfiak világa

A diákok a Lányok Napja kerekasztal-beszélgetésén olyan, a Bosch csoportnál dolgozó szakemberekkel, női vezetőikkel is találkoztak, akik a jövő autóiparának fejlesztésén dolgoznak, és személyes történeteket osztottak meg az innováció mindennapjairól.

„Azt tapasztaljuk, hogy sokszor az önmagukba vetett hit, az inspiráció és a támogatás is hiányzik, hogy a pályaválasztás előtt álló lányok a mérnöki tudományokat és az informatikát válasszák hivatásként. Ezért is fontos, hogy megmutassuk: a technológia, az innováció nem távoli és elvont világ, hanem egy valóban izgalmas, kreatív pálya, ami mindenkinek elérhető”

– mondta el a rendezvényen Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

A Boschnál már ma is meghatározó szerepet töltenek be a női vezetők

A Bosch számára a diverzitás és az esélyegyenlőség jelenti a hosszú távú siker kulcsát. A vállalatcsoport aktívan támogatja a nők szakmai fejlődését, karrierjét: ennek köszönhetően globálisan és a magyarországi Bosch csoportnál is meghatározó szerepet töltenek be a női vezetők. „Kutatások szerint azok a vállalatok, ahol férfi és női vezetők is részt vesznek a vállalat irányításában, üzletileg sikeresebbek. Az a célunk, hogy a Boschnál világszinten 2030-ra minden ötödik vezető nő legyen” – mondta el Orosz Andrea, a Robert Bosch Kft. gazdasági és HR igazgatója.

A magyarországi Bosch csoport számos eszközzel, tréningprogrammal, mentoringgal, közösségi lehetőségekkel és családbarát támogatásokkal segíti a tehetségeket. Az egyedülálló Female Talent tréningprogram része többek között az önismeret, a tudatos kommunikáció fejlesztése, a magabiztosság növelése, azokat a hölgyeket pedig, akik majd vezetőként szeretnének dolgozni, a Business Women Program tréningcsomaggal segíti a vállalat.

A sikeres karrierépítésben fontos szerep jut azoknak a közösségeknek is, amelyek a Boschnál világszinten és Magyarországon is működő, önszerveződő Women@Bosch csoportok, melyeknek tagjai előadásokkal, beszélgetésekkel és rendezvényekkel segítik a tapasztalatok megosztását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lányok Napja a Boschnál appeared first on Műszaki Magazin.

A cél a klímavédelem

„Az akkumulátoros elektromos buszok mellett az üzemanyagcellás elektromos járműveknek is fontos szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben” – mondta Jan-Oliver Röhrl, a Bosch Power Solutions üzletág alelnöke és a Bosch globális haszongépjármű-tevékenységéért felelős elnöke. „Az üzemanyagcella főként olyan autóbuszok esetében jelent ideális megoldást, amelyek sok kilométert tesznek meg napi szinten, és ritkán tudják őket tölteni” – tette hozzá. Egy uniós rendelet szerint 2030-ra az újonnan forgalomba helyezett városi buszok szén-dioxid-kibocsátását 90 százalékkal kell csökkenteni a 2019-es szinthez képest, sőt 2040-től ez a szabály minden más új busztípusra is érvényes lesz.

Az üzemanyagcellás áramtermelő modulokkal felszerelt közlekedési eszközök, melyeket az EU nulla kibocsátású járművekként ismer el, nagyban hozzájárulhatnak ezek megvalósításához. Az újonnan bemutatott FCPM 100, 190 és 300 üzemanyagcellás áramtermelő modulok a nehéz-tehergépjárművek és távolsági autóbuszok számára egyaránt ideális energiaforrást jelentenek.

A Bosch kiemelkedő technológiát kínál a teljes hidrogén értéklánc mentén

A Bosch évek óta elkötelezett a fenntartható megoldások mellett. Széles körű műszaki megoldásokat fejleszt a hidrogén előállításához, infrastruktúrájához és felhasználásához is. A vállalat 2025-ben lépett piacra a hidrogén előállításához szükséges Hybrion PEM köteggel, emellett a hidrogéntüzelésű belső égésű motorok technológiáin is dolgozik, melynek részeként alkatrészeket kínál mind a szívócsövekhez, mind a közvetlen befecskendezéses rendszerekhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Városi közlekedés zöldítése üzemanyagcellás járművekkel appeared first on Műszaki Magazin.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is. A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Tehetséges fiatalok jövőt formáló ötleteit várja Magyarország két vezető innovatív nagyvállalata: idén harmadik alkalommal hirdetik meg a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat a hazai egyetemisták, főiskolások számára. A pályázattal arra ösztönzik a diákokat, hogy új szemlélettel, kreatív, építő ötleteikkel formálják a gyógyítás és a közlekedés jövőjét.

A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nem vár: innovátorok új generációját keresi a Bosch és a Richter appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek az apró, mégis rendkívül kifinomult eszközök – az élő szervezetek érzékszerveihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a gépek érzékeljék és értelmezzék saját mozgásukat és térbeli helyzetüket. Ez a tértudatosság az, amely a komplex algoritmusokat folyamatos mozgássá és magával ragadó digitális élménnyé formálja.

Három új csúcskategóriás érzékelő jelenik meg az egyre bővülő piacon

A CES 2026 szakkiállításon a Bosch Sensortec bemutatja a BMI5 platformot, az inerciális (gyorsulási és giroszkópos) érzékelők új generációját, amely rendkívül alacsony zajszint mellett nagy pontosságú teljesítményt nyújt a mozgás minden finom elemének rögzítésében, több eszközosztályon átívelve. A megosztott hardveres alapra épülő és intelligens szoftverrel ellátott platform három változatban kerül forgalomba: BMI560, BMI563 és BMI570. A BMI5 termékcsalád termékei a fogyasztói elektronikai eszközök gyártóinak prémium szegmensét célozza, megalapozva ezzel a MEMS-érzékelő piac további növekedését. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint ez a piac – amelyben a Bosch őrzi vezető pozícióját – várhatóan több mint 19,2 milliárd dollár bevételű üzletággá bővülhet 2030-ra, 4 százalékos átlagos éves összetett növekedést produkálva (CAGR 2024-2030).* A nagy volumenű sorozatgyártási igények kielégítése érdekében a németországi reutlingeni Bosch félvezetőgyár (wafer fab) tisztatéri területe 35 000 négyzetméterről több mint 44 000 négyzetméterre bővült 2025 végére.

Célirányos megoldások, széleskörű felhasználhatóság

A BMI560 érzékelő élethűvé teszi a virtuális és a kiterjesztett valóság élményét. Szinte késedelem nélkül, pontosan követi a fej mozgását, lehetővé téve a 3D-s környezet interakcióit a felhasználók számára. A fejlett képstabilizátor segítségével az okostelefonok és akciókamerák éles, elmosódástól mentes fényképeket és videókat készítenek, még heves mozgás és rázkódás közben is.

A BMI563 képes kezelni a rezgéseket és az extrém mozgásokat, így ideális olyan robotokhoz, amelyeknek precízen kell navigálniuk, vagy az olyan virtuálisvalóság-vezérlőkhöz, amelyek a kéz apró mozdulatait hivatottak nyomon követni. A platform segítséget nyújt ezeknek az eszközöknek abban, hogy rendkívüli pontossággal megértsék saját környezetüket és mozgásukat. A Bosch új MEMS-érzékelője például még akkor is hatékonyan képes segíteni egy humanoid robot térbeli tájékozódását, ha kamerájának lencséje takarásba kerül.

A BMI570 javítja az okosórák és a vezeték nélküli fülhallgatók teljesítményét. Elődjéhez képest az új platform kétszeres mérési tartományt biztosít, amely lehetővé teszi a mozdulatok és gesztusok még szélesebb körének észlelését, különösen dinamikus mozdulatok esetében. Hanglejátszásra alkalmas eszközöknél pontos fejorientációs adatokat biztosít a 3D-hangélményhez, például aktívan reagál a felhasználó zenehallgatás vagy hívás közben végzett mozgására, így azt a hatást kelti, mintha a hang egy meghatározott irányból érkezne.

A műszaki mesterséges intelligencia magas színvonala felelősségteljes innovációval párosul

A peremhálózaton futó mesterséges intelligencia (Edge AI) segítségével a készülék mindig használatra kész állapotban marad (always-on). Ez annak köszönhető, hogy közvetlenül az érzékelőben ismeri fel a mozgásmintákat. Így csökken az energiafogyasztás, gyorsabbak lesznek a válaszreakciók, és további intelligens funkciók válnak elérhetővé. Ilyen például az automatikus tevékenységfelismerés egy okosórán, amelyhez nem szükséges a felhasználó külön interakciója az eszközzel. A BMI5 platform minden változata megfelel a Bosch Sensortec eddigi legmagasabb ökológiai szabványainak, ötvözve a műszaki teljesítményt a felelős innovációval. Ez az egységes architektúra lehetővé teszi az eszközgyártók számára, hogy a legmodernebb fejlesztési folyamatok is mindvégig fenntarthatóak maradjanak a termékcsaládok teljes életciklusán át.

„A BMI5 platformmal megszilárdítjuk a mozgásérzékelő eszközök következő generációjának alapját”

– mondta Stefan Finkbeiner, a Bosch Sensortec igazgatója.

„Ügyfeleink minden változat esetében élvezhetik a kiegyensúlyozott pontosság, a stabilitás és a kivételes teljesítmény előnyét, amelynek az érzékeny XR-rendszerek, a megbízható robotika és az intuitív viselhető eszközök is köszönhetők. Boschok széles sorát támogatja egyetlen, szabályozható architektúrával. A BMI5 család tovább növekszik, hiszen a platform legújabb variációi már a gyártósoron vannak.”

*Forrás: Status of the MEMS Industry 2025 report, Yole Group.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bosch a CES 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

A 2025-ös év bebizonyította: a mesterséges intelligencia nemcsak egyre népszerűbb és okosabb beszélgetőpartner, de a minket körülvevő világot és mindennapi szokásainkat is alapjaiban írja át. Idén a mesterséges intelligencia kilépett a csetablakból és belépett az életünkbe. 2025-ben sorra jelentek meg azok a kézzelfogható és praktikus, MI-re épülő innovációk, amelyek a közlekedés mellett biztonságunk, egészségünk és életminőségünk javításában is mindennapi partnereink lehetnek. A Boschnál a technológia korai fázisában felismerték az MI-ben rejlő innovatív lehetőségeket: ma már a vállalat minden terméke vagy mesterséges intelligenciával működik, vagy MI felhasználásával készül. A vállalatcsoport idén bemutatott fejlesztései jól példázzák, milyen sokféle területen segíthetik az életünket a gyakorlatban az MI-alapú termékek és megoldások.

Erdőtüzek után szimatol a mesterséges intelligencia

A világ számos területén, így Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a kiterjedt erdőtüzek. Kulcskérdés, hogy sikerül-e időben felismerni a kibontakozó katasztrófát, és megtenni a szükséges lépéseket. A Bosch intelligens erdő- és bozóttűzészlelő megoldása képes rá, hogy a levegőben terjedő füstgázok alapján időben „kiszagolja” a kialakulóban lévő tűz első jeleit az erdőkben, rekreációs területeken, infrastruktúrához és lakott területekhez közeli természeti környezetben. A szenzorokat a vegetációs terület köré helyezik el, és MI-alapú algoritmus segítségével érzékelik a parázslás korai szakaszában megjelenő füstgázokat, még mielőtt a nagyobb tűz kibontakozna. Mesterséges intelligencia segítségével a rendszer automatikusan kiértékeli a gázkeverékek összetételét, rögzíti és egy irányítóközpontba továbbítja a füstészlelés helyét, a hőmérsékleti és időjárási adatokat, beleértve a szélirányt és a szélsebességet is. A Bosch rendszere akár drónokat is képes a tűz helyszínére küldeni, amelyek légifelvételekkel és nagy felbontású élő videókkal segíthetik a sikeres beavatkozást. A kültéri szenzorok a beépített napelemnek köszönhetően energetikailag önellátók, felhős időben vagy lombkorona alatt is újratöltődnek.

Helyettünk hall, helyettünk lát: biztonsági hangfelismerés és okoskamera-rendszer vigyázhat az otthonainkra

Mit érnek az otthoni riasztórendszerek, ha a vészjelzést senki nem hallja és nem tud intézkedni? Legyen szó betörésről, tűzesetről, csőtörésről, szivárgásról – a gyors reagálás kulcsfontosságú a károk minimalizálásához. A Bosch idén intelligens Security+ szolgáltatásokat vezetett be: okoskamera-funkciók, automatikus hangelemzés, felhőbe továbbított biztonsági felvételek és – legalábbis Németországban – 24/7 vészhelyzeti központ teszi még teljesebbé az otthonok biztonságát. A beltéri okoskamerák mikrofonjai felismerik például az üvegcsörömpölés zaját, vagy a füst- és szén-monoxid-érzékelők jelzését, így veszély esetén azonnal riasztás indulhat a tulajdonos vagy a segélyközpont felé. A felhőmentés pedig garantálja, hogy semmilyen fontos felvétel ne vesszen el, amire szükség lehet a biztosító, a rendőrség vagy más hatóságok számára.

Életet ment és álomba ringat az okoskiságy

Az újszülöttek és kisgyermekek biztonságos alvása minden család fontos vágya, miközben a szülők éjszakai nyugodt pihenése sem utolsó szempont. A Bosch MI-vel megtámogatott intelligens babaágya az életfunkciók, például a szívritmus és a légzésszám megfigyelésére alapul. Az okoskiságy szoftvere időben riaszt, ha például egy plüssállat vagy takaró esetleg eltakarja a légutakat, de akkor is jelez a szülőknek, ha a gyermek a szobájában sírni kezd. Ha az újszülött nehezen alszik el, az intelligens gyermekágy képes akár automatikusan álomba ringatni a kicsit.

Privát séf helyett MI-sütő szervírozhatja a vacsorát

A Bosch intelligens sütője beépített érzékelők, kamerák és mesterséges intelligencia segítségével mintegy 80-féle előkészített ételt képes önmagától felismerni. A készülék a szenzoradatokra és a folyamatosan tanuló algoritmusokra támaszkodva levezényli és optimalizálja a sütési folyamat egészét. A felhasználónak nincs más dolga, mint megadni a kívánt pirultsági szintet ízlés szerint, és elfogyasztani a vacsorát.

Öntanuló fitneszszenzor segíti a megbízható teljesítménymérést

Ma már szinte alapelvárás, hogy sportolás közben minél megbízhatóbban rögzíteni, majd értékelni tudjuk az elvégzett edzésmunkát, valamint szervezetünk aktuális reakcióit és paramétereit. Hosszabb, egyenletes edzések során ez viszonylag könnyebb feladat, de összetett és gyorsan váltakozó, robbanékony elemeket tartalmazó mozgásformák esetén – amilyenek például a boksz, a tenisz, a crossfit vagy az intervallumedzés – már fokozott kihívást jelent. A Bosch mozgásszenzorára épülő fitneszkarkötők és okosórák képesek megbízhatóan felismerni a rendkívül dinamikus edzésrutinokat, és részletes visszajelzést adnak a végrehajtásukról. A szenzor egy intelligens mérőegység, öntanuló MI-szoftverrel, amely lehetővé teszi, hogy az okosérzékelő újfajta mozgássorokat is elsajátítson a használat során.

Vége a hatótávszorongásnak

Egyre népszerűbbé válnak az elektromos kerékpárok, attól azonban sokan tartanak, hogy akkumulátoruk túl korán és pont a legrosszabb pillanatban merül le. A mesterséges intelligencia ebben is hasznos társ lehet, hiszen segít eloszlatni a hatótáv miatti fölösleges aggodalmakat. A Bosch MI-alapú Range Control funkciójával az e-bringások indulás előtt az alkalmazásban beállíthatják, mekkora akkutöltöttséggel szeretnének megérkezni a céljukhoz. A mesterséges intelligencia pedig menet közben az elektromos rásegítést automatikusan ehhez igazítva adagolja, olyan tényezőket figyelembe véve, mint a rendszersúly, vagyis a kerékpár, a kerékpáros és a felszerelések össztömege, az út emelkedése vagy a bringásra egyénileg jellemző tekerési stílus.

Belső titkok nyomában: rejtett tárgyakat is felismer az intelligens falszkenner

Minél régebbi egy épület, annál több titkot és műszaki kihívást rejtenek a falai. Mindezek kívülről sokszor nem láthatóak, és dokumentálva sincsenek megfelelően. A Bosch mesterséges intelligenciával támogatott falszkennere többféle érzékelőtechnológiát kombinál MI-alapú tárgyfelismeréssel. Az új megoldás alkalmazásával a falak belsejében található különböző anyagok és objektumok, például csövek, elektromos kábelek, gerendák vagy akár üreges terek azonosítása könnyebbé és megbízhatóbbá válik. Az innováció eredményeként a radarjeleket egyre fejlettebb MI-algoritmusok és neurális hálózatok dolgozzák fel, pontosabbá és biztonságosabbá téve a szakemberek munkáját.

Mélytanuló gyártósorok: biztonság, pontosság és megbízhatóság az akkumulátoriparban

A gyorsan fejlődő akkumulátoriparban a gyártási pontosság kulcsfontosságú az akkumulátormodulok és akkucsomagok teljesítménye, megbízhatósága szempontjából. Ezek a rendszerek több cellából állnak, amelyeket lézerhegesztéssel kapcsolnak össze, és már a kisebb eltérések is ronthatják az egész akkumulátor hatékonyságát, illetve biztonságát. A Bosch MI-alapú innovatív ipari megoldása automatizált optikai mérést, valós idejű adatfeldolgozást és optikailag vezérelt, folyamatos lézerhegesztést kínál eddig nem tapasztalt sebesség és pontosság mellett. A mélytanulási modelleket is alkalmazó innovatív technológia nemcsak hatékony és kiváló minőségű gyártási folyamatot tesz lehetővé, hanem javítja az akkucsomagok hosszú távú megbízhatóságát és biztonságát, megfelelve ezzel az elektromosjármű-gyártás, a megújulóenergia-ipar és a fogyasztók növekvő elvárásainak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI-körkép 2025: kilépett a csetablakból, belépett az életünkbe a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően ma már számos kulcsfontosságú technológia teszi sokkal biztonságosabbá a motorozást, miközben megállíthatatlannak tűnik az elektromos meghajtás térnyerése is a kétkerekűek piacán.

30 éves és folyamatosan fejlődik a Bosch motorkerékpáros ABS-technológiája

A Bosch 1995-ben vezette be a piacra első, sorozatgyártásra kész, motorkerékpárok számára fejlesztett ABS-rendszerét, amely jelentős mérföldkőnek számított a motorosbiztonság fejlődésében. A blokkolásgátlós fékrendszer – az autók után – a motorkerékpárok világában is hódító útjára indult, sorozatgyártásban a Kawasaki GPZ1100 ABS ikonikus modelljében debütált. Azóta a Bosch folyamatosan fejleszti a kétkerekűek biztonsági technológiáit.

Nemcsak hasznos, sok országban kötelező is az ABS

Ma már az ABS kiemelt szerepe nemcsak az egyre fejlettebb Bosch technológiákban, de a nemzetközi szabályozásban is visszaköszön. Az Európai Unió 2016-ban kötelezővé tette az ABS-t a 125 köbcentiméter feletti motorkerékpárokon, a világon elsőként pedig Szingapúrban 2027-től minden új motorkerékpár esetében – beleértve a 125 köbcentiméter alattiakat is – előírják az ABS alkalmazását. Ezek a lépések is rámutatnak arra, hogy a motorosok védelme és biztonsága világszerte egyre fontosabb. A Bosch 2007-ben létrehozta kétkerekűekre specializált saját biztonságtechnológiai kompetenciaközpontját Japánban, majd sorra vezette be egyre fejlettebb ABS-rendszereinek újabb generációit kis, közepes és nagy teljesítményű motorokhoz. „A Bosch küldetése már 30 éve egyértelmű: az innováció, a precizitás és az intelligens technológiák segítségével biztonságosabbá tenni a motorozást” – mondta Geoff Liersch, a Bosch Two-Wheeler & Powersports üzletágának vezetője.

Bosch-kutatás: 30 százalékkal kevesebb lehetne a motorosbaleset

A Bosch egyik legkifinomultabb motorosbiztonsági megoldása a motorkerékpár-stabilitásvezérlés (MSC, Motorcycle Stability Control). Ez a rendszer kulcsfontosságú védelmet nyújt azokban a helyzetekben, amikor a motorosok különösen sérülékenyek, például kanyarodáskor vagy dinamikus manőverek során. Az MSC másodpercenként akár százszor is kiértékeli a jármű dinamikáját azért, hogy szabályozni tudja a fékezést és a gyorsítást még akkor is, amikor a motorkerékpár döntött helyzetben halad a kanyarban. A kanyarodási funkciókon túl a Bosch folyamatosan fejleszti az MSC további képességeit, például a hátsókerék-emelkedésgátlást, az emelkedőn való elindulást segítő rendszert, vagy a hátsó kerék megcsúszás-szabályozást. A Bosch egy tanulmánya szerint az ABS és MSC rendszereket együttesen alkalmazva a személyi sérüléssel járó motorosbalesetek több mint 30 százaléka megelőzhető vagy enyhíthető lenne.

Digitális útlevél az akkumulátoroknak, akkuikrek a felhőben

Egy 2027 februárjától hatályba lépő európai uniós szabályozás az elektromos járművek akkumulátoraira is kötelezővé teszi az ún. digitális útlevelet, amire a Bosch új technológiai megoldást kínál. A digitális akkumulátor-útlevél (Digital Battery Passport) többek között az akkumulátor gyártási adatait, az életciklusa során gyűjtött adatokat és az újrahasznosításra vonatkozó információkat tartalmazza. Ez a rendszer átlátható tájékoztatást biztosít minden érintett számára az akkumulátorról és annak állapotáról. Szintén újdonság a Bosch felhőalapú akkumulátorszolgáltatása, a Battery in the Cloud, amelyet arra terveztek, hogy a motorkerékpár-gyártók folyamatosan figyelemmel kísérhessék, előrejelezhessék és optimalizálni tudják az akkumulátorok állapotát. Ez az innovatív rendszer digitális akkumulátor-ikret hoz létre a felhőben, amely a valós akkumulátor állapotát fejlett adatfeldolgozással és MI-alapú modellek segítségével tükrözi. Így a terhelési tényezők korán felismerhetők, jelentősen csökkenthetők a meghibásodások és meghosszabbítható az akkumulátor élettartama.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A motorosok biztonságára vigyáz a Bosch appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.