Abban az időszakban óriási verseny alakult ki ebben a szegmensben – olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékekkel –, ezért az új szerszámok gyártásáról áttevődött a hangsúly azok karbantartására. Fejlődésnek indult a vállalkozás, ekkor új irányvonalnak a gépgyártást határozták meg. Ekkor kezdtek el könyvkötő gépeket gyártani, amiből önálló szakág fejlődött ki, 2000-től pedig már saját terméket bocsátottak piacra. Ez a szegmens olyannyira meghatározóvá vált, hogy máig élő szabadalom is fűződik hozzá, s a világ körülbelül 70 országában található RIGO-féle könyvkötő gép. Az egyik versenyelőnyük, hogy az általuk gyártott berendezésekhez saját fejlesztésű alkatrészeket készítenek, ami nagyobb szabadságot biztosít a konkurenciával szemben. Jelenleg két helyszínen zajlik a gyártás: Martfűn és Tiszaföldváron.

Az alapításkor nemcsak forgácsolási technológiával gyártottak szerszámot, hanem öntési metódussal is – ami a mai napig megmaradt házon belüli felhasználásra. Másik fontos tevékenységi körük a lemezmegmunkálás, amit szintén a gépgyártás területén értékesítenek, s ehhez tartoznak lézervágók, vízvágók, élhajlítók.

A szerszám- és alkatrészgyártáshoz DMG MORI berendezéseket használnak. A könyvkötő gépekben több saját alkatrész is található, melyek előállításához szükséges a gyors és precíz megmunkálás. Ezeket Deckel Maho gépekkel – a kezdetekkor négy ilyen üzemelt – kezdték el gyártani, s szereztek tapasztalatot a német-japán szerszámgépgyártó termékeivel kapcsolatban. A cég jelentős mennyiségben gyárt exportra is termékeket – többek közt a Cern Európai Nukleáris Kutatási Szervezetének és a Claas vállalatának –, ami a bevételüknek körülbelül a 70 százalékát teszi ki.

„Fokozatosan alakult, mélyült a kapcsolatunk a DMG MORI magyarországi képviseletével”

– részletezi a fejlesztések okait Rigó Zoltán, a RIGO Kft. ügyvezető igazgatója.

„Az egész egy pfronteni üzemlátogatással kezdődött, ahol szó szerint kapkodtuk a fejünket a fejlett technológiák láttán. Ezután döntöttünk úgy, hogy fejlesztjük a gépparkunkat. Az vezérelt minket, hogy a kezelőfelület nagyjából hasonló volt az általunk már használt Deckel Maho gépekéhez. Az üzemünkben vannak másfajta CNC-gépek is, de azokkal csak egy ember tud dolgozni, és ha az a munkatársunk éppen nincs bent, mert mondjuk szabadságon van, akkor a gépet nem tudjuk maximálisan kihasználni.”

Az általuk gyártott alkatrészeket egyrészt saját felhasználásra, másrészt gépgyártóknak készítik – például megmunkálógépekhez –, de az egyik külföldi partnerüknek a csokoládégyártó gépéhez is ők biztosítják a szükséges alkatrészeket. Általában ezekhez többtengelyes megmunkálás szükséges.

Jelenleg nyolc DMG MORI berendezés dolgozik a RIGO Kft. modern üzemében, melyek közül három fél évnél fiatalabb, de a legidősebb is csak négyéves. Korosabb eszközök is találhatók a gyárban, de ezeket kevésbé használják, mert a korszerű berendezések maximálisan kiszolgálják az igényeket. Rigó Zoltán eképpen vélekedik a modern DMG MORI gépekről: „A munkatársaink az új gépekkel fél szavakból is megértik egymást.” A DMU 340 Gantry berendezésbe – amely 6000*3000 mm-es asztalfelülettel és 1500 milliméteres megmunkálási magassággal rendelkezik -, azért ruháztak be, mert a nagyméretű hegesztett alkatrészek megmunkálása nehézséget okozott, a folyamat költsége magasnak bizonyult, és ezt a problémát sikerült a korszerűsítéssel kiküszöbölni. Továbbá rendelkeznek egy négytengelyes DMF 180|7, valamint egy öttengelyes DMC 90 U duoBLOCK palettaváltós berendezéssel, amelyek a magas termelékenységhez igazodnak. A legkisebb gép az üzemükben a 2020 végén bemutatott M1. Továbbá CNC-eszterga berendezéssel is rendelkeznek, egy ellenorsós NLX 2500SY/700 modellel.

„Joggal adódhat a kérdés, hogy miért építettünk ilyen korszerű gépparkot, amikor a régebbiekkel is lehet boldogulni. Egyszerű a válasz. A hasonló profillal rendelkező külföldi cégek köröket vertek ránk technológia terén. Náluk durván feleannyi idő alatt készült el egy-egy alkatrész vagy szerszám. Úgy éreztük, hogy le vagyunk maradva hozzájuk képest, és nem tudunk korszerű megoldást biztosítani. Saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy korszerű technológiával nemcsak sokkal hatékonyabban lehet dolgozni, de 30 százalékra sikerült levinnünk a megmunkálási időt is. Elsősorban azért vásároltuk ezeket a gépeket, hogy korszerű technológiával, programozással olyan gyártást érjünk el, ami megfelel a mai kor követelményeinek, és versenyképesen tudjunk alkatrészeket előállítani”

– indokolja a gépparkfejlesztést Rigó Zoltán.

A modern technológiának és a kidolgozott eljárásnak köszönhetően gyorsan, valamint költséghatékonyan képesek előállítani az alkatrészeket. Termelékenyebbé váltak, ami növelte a versenyképességüket a piacon.

„Minden céget az ott dolgozókkal lehet azonosítani”

– osztja meg a DMG MORI vállalatáról a véleményét Rigó Zoltán.

„Készségesek, segítőkészek, a felmerülő problémákat gyakorlatiasan oldják meg. Az, hogy Magyarországon elérhető a szervizszolgáltatás, még egy olyan pozitív hozadék, ami miatt nekünk, felhasználóknak kényelmesebbé válik a munka. Üzemünkben az összes DMG MORI gép csatlakoztatott a myDMG MORI online szervizhálózatra, melynek segítségével a megoldhatatlannak látszó problémákat is hatékonyan áthidalják. Továbbá a 24 órán belüli kiszállással még vonzóbbá tették szolgáltatási körüket. Olyannyira gyümölcsöző az együttműködésünk, hogy a DMG MORI referenciaüzemeként működünk, csak az idei évben öt-hat érdeklődő nézte meg nálunk a berendezéseket.”

A RIGO Kft. üzemében főleg nagyobb méretű gépekkel dolgoznak – kivételt képez az M1 –, ugyanis ezekbe férnek be a kívánt munkadarabok. A megmunkálás gyorsaságát és a magas minőséget tartják szem előtt.

 „A megbízhatóság, a termelékenység, a szervizhatékonyság, a felhasználóbarát kialakítás és az innovatív technológia miatt döntöttünk a DMG MORI gépei mellett”

– summázza Rigó Zoltán az együttműködésük mozgatórugóit.

Szerző: Némethi Botond

hu.dmgmori.com

The post Lehet így is: 30 százalékra letornázott megmunkálási idő appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: infostart.hu

The post Nagy felfedezés a CERN-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A nagy hadronütköztetőben a jövőben még nagyobb energián akarják ütközteti a részecskéket, ennek a fejlesztésnek volt az egyik első eleme a Linac 4 keddi bemutatása.

Az LHC-ben süvöltő protonok egy kisebb gyorsítóban, a szintén lineáris Linac 2-ben kezdik útjukat, onnan felgyorsulva kerülnek eszközről eszközre a nagy hadronütköztetőbe. Az LHC-ben 2021-re még nagyobb energián akarják ütköztetni a protonnyalábokat, hogy új információkat szerezzenek a Higgs-bozonról és talán az új fizikáról is.

A Linac 4 csaknem 10 évig épült, hozzávetőleg 90 méter hosszú és 12 méterrel a felszín alatt van, teljesítménye több mint háromszorosa elődjének – közölte a CERN. Negatív töltésű hidrogénionokat fognak gyorsítani benne. Onnan a részecskék a protonszinkrotron előgyorsítóba kerülnek, ahol tovább gyorsítják őket, eltávolítva az elektronokat, hogy proton legyen belőlük. Az energia növelése és a negatív töltésű hidrogénionok alapanyagként való felhasználása révén nő majd az LHC luminozitása, vagyis az egységnyi idő alatt ütköztetett részecskék száma. Az események (ütközések) nagyobb száma több adatot eredményez, ami által a tudósok még pontosabban tudják mérni az olyan részecskéket, mint a Higgs-bozon. Emellett olyan, ritkábban előforduló jelenségekre is felfigyelhetnek, amelyeket az eddigi készülékekkel nem tudtak megfigyelni.

A tudósok célja a részecskefizika standard modelljének minél alaposabb leírása. Az 1970-es évek elején vázolták fel a részecskefizika standard modelljét, amely az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja gravitáció nélkül: az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást. Ez a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai-fizikai leírás. A CERN nagy hadronütköztetőjében folyó kísérletek e standard modellt tesztelik.

hvg.hu/tudomany/20170509_cern_lhc_nagy_hadronutkozteto_linac2_linac4_reszecskegyorsito

The post 40 év után lecserélik a nagy hadronütköztető részecskegyorsítót appeared first on Műszaki Magazin.

Már jó ideje gondolkodik Kína, hogy csatlakozzon Európához, illetve az USA-hoz, és elmélyüljön a kísérleti fizikában. Végre megszületett a döntés és 2020-ban egy hatalmas részecskeütköztető építésébe kezdenek. Jelenleg a világ legnagyobb hadronütköztetője az LHC, ami egy 27 km kerületű, kör alakú csőrendszer. A kínai LHC, azaz a Circular Electron Positron Collider (CEPC) a tervek szerint ennél sokkal nagyobb lesz, egy 50 és egy 100 km kerületű ütköztető épül.

Ha elkészülnek a CEPC-vel, első lépésként a Higgs-bozont vizsgálják majd, illetve elpusztulásának módját az ütköztetést követően. További nagy áttörést hozhat, hogy a CEPC hétszer erősebb lesz az LHC-nél, így végre soha nem látott mértékben közelítik majd meg a részecskék a fénysebességet.

A Nagy Energiájú Fizikai Intézet igazgatója, Wang Yifang szerint a CEPC Qinhuangdaóban lenne a legjobb helyen, nem messze a Nagy Fal egyik végpontjától. Hozzátette, az LHC már a saját határait feszegeti. Sok esetben nem elegendő az az energia, amit ott elő tudnak állítani, és ezek a korlátok drasztikusan megnövelik a kísérlet idejét. Erre szeretnének egy megoldást kínálni a hamarosan épülő CEPC-vel.

Forrás: http://newatlas.com/china-worlds-biggest-particle-collider/40526/

The post A kínai LHC, CEPC made in China appeared first on Műszaki Magazin.