A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint január 3-án délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a kapcsolattartását biztosító, júniusban pályára állított Csüecsiao műhold segítségével.

A Csang’o-4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. Tudományos feladata többrétű lesz, segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és Leszállt az űrszonda a Hold távoli oldalán felszíni formáit, ásványi összetételét, valamint a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

Az űrszonda landolása 12 percig tartott. A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang’o-3 a Hold Föld felé eső oldalára, a Sinus Iridum vagy más néven a Szivárvány-öböl síkságára érkezett, a Csang’o-4 a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Kármán Tódor magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt.

A kínai Hold-program Csang’o kínai istennőről kapta a nevét, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

forrás: MTI

The post Leszállt az űrszonda a Hold távoli oldalán appeared first on Műszaki Magazin.