A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről. A globális felmérésben, amelyben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020 és 2024 között a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem képviselte Magyarországot. Immár negyedik éve került sor a hazai adatgyűjtésre a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A kutatás során a 18-64 éves lakosság körében 2040 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor.

A Nemzeti jelentés a kutatás magyar eredményeit foglalja össze, információt nyújtva a vállalkozói atmoszféra, aktivitás és ökoszisztéma hazai helyzetéről, lehetőséget biztosítva az eredmények európai és globális összehasonlítására is. A riport legfontosabb eredményeit alább foglaljuk össze.

A vállalkozói légkör megítélése – vagyis a vállalkozói léttel kapcsolatos véleményeket összegző kérdések eredménye – összességében stabilnak tekinthető. Továbbra is kevesen gondolják, hogy elegendő tudással rendelkeznek (35,8%), stagnál azok aránya is, akit az esetleges kudarc tart vissza a vállalkozásindítástól (42,1%), és nincs jelentős változás abban sem, hogy a magyarok hány százaléka ismer valakit, aki az elmúlt két évben vállalkozást indított (46,7%). Ahol változás látszik, hogy kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint könnyű vállalkozást indítani (2024-ben 43,2%), ugyanakkor a gazdasági várakozások javulására utal, hogy nőtt azok aránya, akik szerint a következő hat hónapban jó vállalkozásindítási lehetőségek nyílnak (32,3%). Szintén stabil, és inkább pozitív a vállalkozói lét megítélése – különösen a 35 év alattiak körében. A sikeres vállalkozókról sokan (45,1%) gondolják, hogy magas státusszal rendelkeznek, a vállalkozói lét pedig az emberek közel fele szerint (46,1%) kívánatos karrierlehetőség.

A vágyból sokszor nem lesz valóság

Ennek ellenére 2024-ben a korábbi évekhez képest jelentősen – 9,9-ről 6,7%-ra – esett a hazai vállalkozási aktivitás. A változás különösen annak fényében jelentős, hogy a korábbi években mindössze néhány tized százalék volt az ingadozás mértéke. A változás nagyobb részét a legalább néhány hónapja, de maximum 3,5 éve működő vállalkozások arányának drasztikus visszaesése magyarázza. Nem csökkent ugyanakkor jelentősen a vállalkozást indítani szándékozók aránya (9,6%). Mindez arra utal, hogy a szándékokhoz képest nagy arányban elmaradt a tényleges vállalkozásalapítás, illetve drámai mértékben nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek nem érték meg a 3 hónapos kort.

A korai szakaszban lévő vállalkozások arányának csökkenése következtében a hazai vállalkozási aktivitás lényegesen elmarad a kutatásban részt vevő 51 ország (13,2%), mind a magas jövedelmű országok átlagától (11,6%). Európai összehasonlításban – a 2024. évi jelentős visszaesés következtében – a korai szakaszban lévő vállalkozói aktivitás az utolsó negyed elejére került. A – GEM kutatásban is résztvevő – 18 EU tagország között a 14. hely azt jelenti, hogy a korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitás a magyarországinál csak a rendszerint extrém alacsony mutatóval rendelkező Lengyelországban (2,5%), illetve Romániában (5,0%), Görögországban (5,5%) és Ausztriában (6,6%) alacsonyabb. A bejáratott vállalkozások magyarországi aránya (6,9%) gyakorlatilag megegyezik a GEM országok 7,0%-os átlagával.

A pénz is fontos, de a hatás még inkább

A friss eredmények szerint a legfontosabb vállalkozói motiváció a hatás elérése lett. A korai szakaszban lévő vállalkozók kétharmada (68,6%), míg a bejáratott, vagyis legalább 3,5 éve béreket fizető vállalkozások 58,7%-a állítja, hogy azért (is) alapította a vállalkozását, hogy valami lényegeset vigyen véghez. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az egy évvel ezelőtti kutatási eredmények alapján éppen az anyagi biztonsággal kapcsolatos motivációk szerepe erősödött jelentősen. Most pozitívabb jövőre vonatkozó várakozásokra, de beletörődésre utalhat, hogy a megélhetési motívum – bár mindkét vállalkozási fázisban a vállalkozók felét jellemzi – nem csak a 2024-es jelentéshez viszonyítva, hanem a teljes elemzési időtávon az eddigi legalacsonyabb értéket kapta.

Középmezőny, némi mozgással

A GEM kutatás a vállalkozói ökoszisztéma működésének értékeléséhez 36, a nemzetközi konzorcium által egyenként jóváhagyott szakértő megkérdezését végzi el minden országban. A 2024-es szakértői értékelések alapján a hazai vállalkozási keretfeltételek értékeléséből számított Nemzeti Vállalkozási Kontextus Index (NECI) értéke a tavalyival megegyezően 4,5 a 10 fokozatú skálán, ami nemzetközi viszonylatban közepesnek tekinthető, két tizedponttal marad el a globális GEM átlagtól. A felmérésben részt vevő visegrádi országok között Magyarország értékelése a legkedvezőbb, meghaladva az előző évhez képest csökkenő 3,7-es szlovák és a 4-es lengyel értéket.

Hazai viszonylatban fizika, valamint a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, emellett a piacra való belépés könnyűségének értékelése éri el, vagy haladja meg a kielégítőnek tekinthető 5-ös értéket, közülük kizárólag ez utóbbi mutat évről évre javuló tendenciát. Az előző évhez képest némi csökkenés mutatkozik a kormányzati politika: adók és bürokrácia (4,7), valamint a kereskedelmi és szolgáltató infrastruktúra (5,4) megítélésben, míg a legjelentősebb javulás a vállalkozásoktatás a felsőoktatásban és szakképzésben (4,8) ökoszisztéma elem értékelésében tapasztalható.

A korábbi évekhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban (2,5) kapta, amely két tizedpontos növekedésével is mélyen a kívánatos szint alatt marad. A vállalkozói tudásban mutatkozó lemaradást a kutatás lakossági reprezentatív adatfelvétele is megerősíti: bár 2021 és 2023 között lassan, de folyamatosan nőtt (36%-ról 38,3%-ra) a magyar felnőttek körében azok aránya, akik saját bevallásuk szerint rendelkeznek a vállalkozásindításhoz szükséges tudással, ez az érték 2024-ben 35,8 százalékra esett. 2024-re ezzel a magyar érték a legalacsonyabb az Európai Unióban. Pedig úgy tűnik, néhány év alatt is érhető el változás ezen a területen: Szlovákia 2021 és 2024 között rendkívül alacsony bázisról (33,4%) zárkózott fel az EU-s átlaghoz (52,0%) – hívja fel a figyelmet Dr. Szennay Áron, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen működő hazai GEM kutatócsoport elemzője.

Digitális kihívások

A GEM konzorcium 2024-ben új kérdésblokkot vezetett be a digitális megoldások vállalkozásokban való elterjedésének, illetve a mesterséges intelligenciát illető félelmek, illetve lehetőségérzékelések jobb megértése érdekében. A hazai vállalkozók az európai és az észak-amerikai GEM országokhoz viszonyítva lényegesen kevésbé értékelik fontosnak, hogy webshopot üzemeltessenek, vagy alkalmazzák a mesterséges intelligenciát – a bejáratott vállalkozások egyenesen feleannyira tekintik ezt fontosnak, mint a nemzetközi átlag. Nincs elmaradás ugyanakkor az adatelemzési eszközöket, felhőszolgáltatásokat, videokonferencia szoftvereket, munkamenedzsmentet, könyvelést, ügyfélkapcsolat-kezelést vizsgálva, különösen a bejáratott vállalkozások esetén. Míg a korai szakaszban lévő vállalkozók illeszkednek a vizsgált országok átlagához, addig a bejáratott vállalkozások ennél is előrébb, az első harmad végén helyezkednek el.

A jelentés az alábbi linken elérhető:  Hagyományos és digitális kihívások kereszttüzében: Vállalkozói működés Magyarországon

Forrás: Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hiába akarnak vállalkozni a magyarok, mégis kevesebb az új vállalkozás appeared first on Műszaki Magazin.

Rögtön a partnereinkhez!

A Siemens HMI (ember–gép interfész) megoldásait kifejezetten az ipari automatizálás igényeire tervezték. A kezelő- és kijelzőpaneleink kiemelkedő teljesítményt, egyszerű kezelhetőséget és rugalmasságot ajánlanak, ezért ideális választás a komplex ipari folyamatok irányításához és vizualizációjához.

Ráadásul – korlátozott ideig – 15% listaárcsökkentéssel érhetők el a Siemens Zrt. és a szerződött partnereinél. Használja ki ezt a lehetőséget!

Így teszi könnyebbé a mindennapokat a HMI

A HMI (Human Machine Interface) kezelőpanel megkönnyíti a felhasználók és a gépek közötti kommunikációt, így könnyítik meg a mindennapi munkát. A HMI-k átláthatóvá és egyszerűvé teszik a folyamatok irányítását, hatékonyan segítenek az optimalizálásban, alkalmasak komplex ipari rendszerek kezelésére és megjelenítésére.

Ha olyan megoldást keres, amellyel egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá teheti a gépek és folyamatok irányítását – akár távolról is –, és fontos Önnek a modern webes és Edge technológia előnyeinek kihasználása, akkor megtalálta!

15%-os listaárcsökkentés – visszavonásig

Bármilyen megoldást vagy rendszert használ, idővel elkerülhetetlenné válik az alkatrészek cseréje, a modernizálás vagy a bővítés. Éppen ezért fontos, hogy hosszú távon gondolkodjon, és minden tekintetben átgondolt döntést hozzon, hiszen számtalan lehetőség közül kell kiválasztani a legjobbat.

Ebben szeretnénk segíteni: most visszavonásig 15% listaárcsökkentéssel vásárolhatja meg az igényeihez és munkafolyamataihoz tökéletesen illő Siemens HMI-paneleket.

De – az árelőnyön kívül – mit nyer még? Milyen érvek szólnak amellett, hogy tőlünk vagy a szerződött partnereinktől vásároljon? Összegyűjtöttük azokat a kulcsfontosságú előnyöket, amelyek segíthetnek Önnek a döntésben.

Nagyobb rendelésszám esetén forduljon követlenül a Siemens Zrt.-hez! Kapcsolat: janos.harangozo@siemens.com

Bővebb információk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Siemens HMI-akció: -15%-os listaárcsökkentés appeared first on Műszaki Magazin.

A Billingo hazai kutatása szerint még mindig kevés vállalatvezető, cégtulajdonos használja a mesterséges intelligenciát az üzleti tervezéshez és a pénzügyi folyamataik átláthatóbbá tételéhez, holott a legtöbb esetben ingyenesen rendelkezésre álló eszközökről van szó, melyek segítségével sok probléma feltárható lenne, nélküle azonban könnyen a bezáráshoz vagy nagyon lassú növekedéshez vezethet csak az út.

Az Opten 2024-es adatai szerint februárban 515 ezer alá csökkent a működő társas vállalkozások száma, mindemellett a cégmegszűnések száma elérheti a 40 ezret is az év végére. Idén tavasszal is az a trend rajzolódott ki, hogy az újonnan alapított cégek száma összevetve a megszűnések és felszámolások számával erőteljes csökkenést mutat.

A mesterséges intelligencia könnyítheti a terheket

A Billingo 1000 hazai vállalkozás körében zajlott kutatása szerint, bár alapvetően pozitívan nyilatkoznak a mesterséges intelligenciáról a megkérdezettek, még mindig nagy hányadban csak kreatív területeken használják ezeket az eszközöket (szövegírás, képalkotás, grafika készítése) és kevéssé veszik számításba, hogy akár adatelemzésben is hatékony segítség lehet – a megkérdezettek 34 százaléka él csak ezzel a funkcióval. Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai igazgatója elmondta:

„Adatelemzésben, információkeresésben, sőt akár üzleti tervek elemzésében is támaszkodhatnának a vállalkozások ezekre a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokra. Mi azt látjuk, hogy bár digitális fejlődési pályára állt a legtöbb cég, a növekedéséhez arra lesz szükség, hogy a mesterséges intelligenciát csatasorba állítsák”.

Az AI-t használni kell, nem elkerülni

Bár a válaszadók több, mint 50 százaléka egyetértett azzal, hogy az alkalmazás veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a valós helyzet nem ezt tükrözi.

„A mesterséges intelligencia egy eszköz, azok lesznek versenyelőnyben a munkaerőpiacon, akik nyitottsággal és némi tudással kezelik a mesterséges intelligenciát. Hamarosan a költség- és bevételtrendek elemzése vagy akár az adatvédelem tökéletesítése nem lesz értelmezhető MI nélkül.”

– tette hozzá az igazgató.

A számlázó programból pénzügyi divízió

Mivel a számlázás az alfája és omegája a vállalkozások működésének – különös tekintettel a mikrovállalkozásokra – jelentős előrelépést fog jelenteni a működésükben, ha az elkönyvelt számlák alapján beszélgethetünk majd saját vállalkozásunkkal a mesterséges intelligencián keresztül.

„Gondoljunk bele mekkora segítség lehet majd az, ha a vállalkozásunk pénzügyei és az összes üzleti, adóval kapcsolatos szabályozásról létező tudás egy helyen lesz elérhető, sőt, valós időben kérdezni is tudunk tőle.”

– egészítette ki Besztró Szabolcs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökken a magyar vállalkozások száma appeared first on Műszaki Magazin.

A vezérigazgatók 54%-a a globális, 60%-uk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol, szemben a tavalyi 76% és 85%-kal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43%), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%), vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy ha a versenytársak léptek (30%).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek.”

– mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35%) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban.”

– emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52% szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72% említette, öt éves távlatban már 77% ez az arány. A vezérigazgatók 52%-a véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71% lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13%) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%). A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40% már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13%-a nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek.”

– foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökkenő vezérigazgatói félelmek, óvatos bizakodás 2024-re appeared first on Műszaki Magazin.

A villamos energiáról szóló törvény szerint a rendszerhasználók a villamosenergia-rendszer használatért országosan egységes rendszerhasználati díjakat fizetnek, melyek mértékét a vonatkozó keretrendelet, egy nyilvános módszertan és az érintettek adatszolgáltatása alapján a MEKH évente, határozatban állapítja meg. A MEKH határozata szerint 2024. január 1-jétől jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak. A rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30 százalékkal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68 százalék közötti mértéket tesz ki, ami az átviteli díj csökkenésével együtt számolva akár 32-52 százalékos díjmérséklést jelent.

A MAVIR-nak, valamint az elosztói engedélyeseknek megküldésre kerülő határozat rendelkezik a 2024. január 1-je után létesítendő és arra jogosult villamosenergia-tárolókat megillető átmeneti átvitelidíj-kedvezményről is, melynek mértéke 100%.

A határozat alapján a lakossági fogyasztók által fizetett rendszerhasználati díjak összességében nem változnak.

További információ:

www.mekh.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók villamos energia rendszerhasználati díjai appeared first on Műszaki Magazin.

Abban az időszakban óriási verseny alakult ki ebben a szegmensben – olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékekkel –, ezért az új szerszámok gyártásáról áttevődött a hangsúly azok karbantartására. Fejlődésnek indult a vállalkozás, ekkor új irányvonalnak a gépgyártást határozták meg. Ekkor kezdtek el könyvkötő gépeket gyártani, amiből önálló szakág fejlődött ki, 2000-től pedig már saját terméket bocsátottak piacra. Ez a szegmens olyannyira meghatározóvá vált, hogy máig élő szabadalom is fűződik hozzá, s a világ körülbelül 70 országában található RIGO-féle könyvkötő gép. Az egyik versenyelőnyük, hogy az általuk gyártott berendezésekhez saját fejlesztésű alkatrészeket készítenek, ami nagyobb szabadságot biztosít a konkurenciával szemben. Jelenleg két helyszínen zajlik a gyártás: Martfűn és Tiszaföldváron.

Az alapításkor nemcsak forgácsolási technológiával gyártottak szerszámot, hanem öntési metódussal is – ami a mai napig megmaradt házon belüli felhasználásra. Másik fontos tevékenységi körük a lemezmegmunkálás, amit szintén a gépgyártás területén értékesítenek, s ehhez tartoznak lézervágók, vízvágók, élhajlítók.

A szerszám- és alkatrészgyártáshoz DMG MORI berendezéseket használnak. A könyvkötő gépekben több saját alkatrész is található, melyek előállításához szükséges a gyors és precíz megmunkálás. Ezeket Deckel Maho gépekkel – a kezdetekkor négy ilyen üzemelt – kezdték el gyártani, s szereztek tapasztalatot a német-japán szerszámgépgyártó termékeivel kapcsolatban. A cég jelentős mennyiségben gyárt exportra is termékeket – többek közt a Cern Európai Nukleáris Kutatási Szervezetének és a Claas vállalatának –, ami a bevételüknek körülbelül a 70 százalékát teszi ki.

„Fokozatosan alakult, mélyült a kapcsolatunk a DMG MORI magyarországi képviseletével”

– részletezi a fejlesztések okait Rigó Zoltán, a RIGO Kft. ügyvezető igazgatója.

„Az egész egy pfronteni üzemlátogatással kezdődött, ahol szó szerint kapkodtuk a fejünket a fejlett technológiák láttán. Ezután döntöttünk úgy, hogy fejlesztjük a gépparkunkat. Az vezérelt minket, hogy a kezelőfelület nagyjából hasonló volt az általunk már használt Deckel Maho gépekéhez. Az üzemünkben vannak másfajta CNC-gépek is, de azokkal csak egy ember tud dolgozni, és ha az a munkatársunk éppen nincs bent, mert mondjuk szabadságon van, akkor a gépet nem tudjuk maximálisan kihasználni.”

Az általuk gyártott alkatrészeket egyrészt saját felhasználásra, másrészt gépgyártóknak készítik – például megmunkálógépekhez –, de az egyik külföldi partnerüknek a csokoládégyártó gépéhez is ők biztosítják a szükséges alkatrészeket. Általában ezekhez többtengelyes megmunkálás szükséges.

Jelenleg nyolc DMG MORI berendezés dolgozik a RIGO Kft. modern üzemében, melyek közül három fél évnél fiatalabb, de a legidősebb is csak négyéves. Korosabb eszközök is találhatók a gyárban, de ezeket kevésbé használják, mert a korszerű berendezések maximálisan kiszolgálják az igényeket. Rigó Zoltán eképpen vélekedik a modern DMG MORI gépekről: „A munkatársaink az új gépekkel fél szavakból is megértik egymást.” A DMU 340 Gantry berendezésbe – amely 6000*3000 mm-es asztalfelülettel és 1500 milliméteres megmunkálási magassággal rendelkezik -, azért ruháztak be, mert a nagyméretű hegesztett alkatrészek megmunkálása nehézséget okozott, a folyamat költsége magasnak bizonyult, és ezt a problémát sikerült a korszerűsítéssel kiküszöbölni. Továbbá rendelkeznek egy négytengelyes DMF 180|7, valamint egy öttengelyes DMC 90 U duoBLOCK palettaváltós berendezéssel, amelyek a magas termelékenységhez igazodnak. A legkisebb gép az üzemükben a 2020 végén bemutatott M1. Továbbá CNC-eszterga berendezéssel is rendelkeznek, egy ellenorsós NLX 2500SY/700 modellel.

„Joggal adódhat a kérdés, hogy miért építettünk ilyen korszerű gépparkot, amikor a régebbiekkel is lehet boldogulni. Egyszerű a válasz. A hasonló profillal rendelkező külföldi cégek köröket vertek ránk technológia terén. Náluk durván feleannyi idő alatt készült el egy-egy alkatrész vagy szerszám. Úgy éreztük, hogy le vagyunk maradva hozzájuk képest, és nem tudunk korszerű megoldást biztosítani. Saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy korszerű technológiával nemcsak sokkal hatékonyabban lehet dolgozni, de 30 százalékra sikerült levinnünk a megmunkálási időt is. Elsősorban azért vásároltuk ezeket a gépeket, hogy korszerű technológiával, programozással olyan gyártást érjünk el, ami megfelel a mai kor követelményeinek, és versenyképesen tudjunk alkatrészeket előállítani”

– indokolja a gépparkfejlesztést Rigó Zoltán.

A modern technológiának és a kidolgozott eljárásnak köszönhetően gyorsan, valamint költséghatékonyan képesek előállítani az alkatrészeket. Termelékenyebbé váltak, ami növelte a versenyképességüket a piacon.

„Minden céget az ott dolgozókkal lehet azonosítani”

– osztja meg a DMG MORI vállalatáról a véleményét Rigó Zoltán.

„Készségesek, segítőkészek, a felmerülő problémákat gyakorlatiasan oldják meg. Az, hogy Magyarországon elérhető a szervizszolgáltatás, még egy olyan pozitív hozadék, ami miatt nekünk, felhasználóknak kényelmesebbé válik a munka. Üzemünkben az összes DMG MORI gép csatlakoztatott a myDMG MORI online szervizhálózatra, melynek segítségével a megoldhatatlannak látszó problémákat is hatékonyan áthidalják. Továbbá a 24 órán belüli kiszállással még vonzóbbá tették szolgáltatási körüket. Olyannyira gyümölcsöző az együttműködésünk, hogy a DMG MORI referenciaüzemeként működünk, csak az idei évben öt-hat érdeklődő nézte meg nálunk a berendezéseket.”

A RIGO Kft. üzemében főleg nagyobb méretű gépekkel dolgoznak – kivételt képez az M1 –, ugyanis ezekbe férnek be a kívánt munkadarabok. A megmunkálás gyorsaságát és a magas minőséget tartják szem előtt.

 „A megbízhatóság, a termelékenység, a szervizhatékonyság, a felhasználóbarát kialakítás és az innovatív technológia miatt döntöttünk a DMG MORI gépei mellett”

– summázza Rigó Zoltán az együttműködésük mozgatórugóit.

Szerző: Némethi Botond

hu.dmgmori.com

The post Lehet így is: 30 százalékra letornázott megmunkálási idő appeared first on Műszaki Magazin.