A 140 millió eurós beruházással létrehozott, 30 600 m² alapterületű K+F komplexum a Daikin globális kutatási központjaként működik a hőszivattyús fűtési technológiák területén. A vállalat teljes termékkínálatát tekintve 80%-ra növelte az újrahasznosíthatóságot.

A Daikin erősítette jelenlétét Európában, és a belgiumi Gentben egy új kutatás-fejlesztési központot adott át. A 14 emeletes irodaházból és 6 emeletes tesztépületből álló komplexum közel nulla energiaigényű (nZEB) szabvány szerint épült, és fejlesztési központként szolgál Európa, a Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régió számára. Ezenkívül a vállalatcsoport globális kutatási központjaként működik a hőszivattyús fűtési technológiák területén. A 140 millió eurós beruházással létrehozott, 30 600 m² alapterületű komplexum 23 fejlett tesztkamrával rendelkezik, az egyik például egy olyan hűtőkamra, amelyben akár -40 Celsius-fokos állandó hőmérséklet és 100%-os páratartalom mellett tesztelik és elemzik a hőszivattyúkat. Helyet kapott itt egy hangszigetelt terem is, amelyben a hőszivattyúk zajszintjének további csökkentésén dolgoznak, továbbá egy olyan anyagvizsgáló laboratórium, amelyben az egyes komponensek terhelés alatti viselkedését elemzik. A tesztközpontban egy EMC-laboratórium is megtalálható, amely az elektromágneses összeférhetőséget vizsgálja, hogy a hőszivattyúk megbízhatóan működjenek a környezetből érkező elektromágneses hatások mellett is, továbbá ne zavarják más készülékek működését.

Világújdonság: karbonsemleges hőszivattyút mutatott be a Daikin Europe

Az új genti K+F központban a Daikin részleteiben is bemutatta a világ első, természetes hűtőközeggel működő, 1es GWP értékű hőszivattyúját, a Daikin VRV CO2-t. A klímákban és egyéb hőszivattyús rendszerekben alkalmazott hűtőközegek GWP- (globális felmelegedési potenciál) értéke azt mutatja, mennyivel járulna hozzá egy hűtőközeg a globális felmelegedéshez, amennyiben a környezetbe kerülne. A hőszivattyúkban jelenleg minden gyártó által használatos R32-es hűtőközeg GWP-je 675, ami azt jelenti, hogy 1 kg R32 kibocsátása a globális felmelegedés szempontjából 675-ször nagyobb üvegházhatású potenciállal bír, mint ugyanannyi szén-dioxid (CO₂) kibocsátása.

A Daikin most bemutatott VRV hőszivattyúja a jelenleg használatos két legelterjedtebb hűtőközeg, az R410A GWP-jének 2088-ad, míg az R32 GWP értékének pontosan 675-öd részével rendelkezik, ugyanis a hűtőközeg maga a CO2, egy természetes anyag, amelynek GWP-je 1. Az alacsony GWP-érték mellett a CO₂ (típusjele az R744) hűtőközegnek további előnye, hogy A1 biztonsági osztályba tartozik, vagyis nem mérgező a normál használat során, és biztonságos, hiszen nem gyúlékony, tehát nem gyullad be még szikrától vagy hőhatástól sem. Ez a készülék nem prototípus, hanem már kereskedelmi forgalomban is kapható: az első Daikin VRV CO₂ készülék kültéri egysége 28 kW-os, míg a beltéri egységek négy teljesítményszinten, 4, 5, továbbá 6,3 és 8 kW teljesítménnyel rendelhetők.

Hőszivattyúk újrahasznosítása: közel az elméleti maximum

A Daikin évtizedek óta dolgozik azon, hogy az általa gyártott és forgalmazott lakossági és ipari hőszivattyúk minél nagyobb arányban készüljenek újrafelhasználható anyagból, illetve minél nagyobb legyen az alapanyagok visszaforgatása a körforgásos modellbe. Jelenleg egy hőszivattyús készüléknél – típustól és országtól függően – az újrahasznosítás elméleti maximuma 90%. A teljes termékkínálatra vonatkozóan a Daikin már most 80%-os értéken áll – ez a szám az életciklusuk végére jutó anyagok, például fémek, műanyagok és hűtőközegek visszanyerhetőségét jelzi. A Daikin berendezések esetében a külső fémburkolatokat (acél vagy alumínium) visszaolvasztják, a hőcserélőkből (alumínium és réz) tiszta alapanyagot nyernek, a kompresszorok fémrészeit újrahasználják, egyes kísérleti programok pedig a kompresszorok felújítását is vizsgálják. A műanyag elemeket, például a ventilátorlapátokat, aprítják és új komponensekké dolgozzák fel, a vezérlőegységek (például áramkörök) esetében pedig részleges újrahasználat és javítás folyik.

A hűtőközegek visszanyerésére, regenerálására és újrahasznosítására 2019-ben „Loop by Daikin” néven külön programot indított a vállalat. A klímákban és hőszivattyúkban használt hűtőközegeket – R-410A, R-134a és R-32 – visszanyerik, megtisztítják annak érdekében, hogy az eredetivel megegyező minőségű legyen, és új VRVrendszerekben vagy kereskedelmi, ipari hűtőgépekben használják fel újra. A program indulása óta évente mintegy 400 000 kg új hűtőközeggel kevesebbet állít elő a Daikin, így körülbelül 3590 tonna CO₂ kibocsátását takarítja meg.

„A most átadott genti K+F központban a Daikin olyan hőszivattyús megoldásokat fejleszt az európai szabványoknak megfelelően, amelyek segítik Európa átállását a fosszilis tüzelőanyagokról az elektrifikált és energiahatékony fűtési és hűtési rendszerekre. A kereskedelmi forgalomba kerülő CO₂ hűtőközeget használó hőszivattyú igazi technológiai áttörés, jelentőségét az első elektromos autók piaci megjelenéséhez lehet mérni. A Daikin az újrahasznosításban is előrelép: élettartamuk végén nemcsak a nagy gépek, de a 18–20 éves lakossági készülékek is újra értékes alapanyaggá válhatnak, miközben a bennük lévő hűtőközegeket visszanyerjük, és újra felhasználjuk a körforgásos modellben” – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világújdonság: karbonsemleges hőszivattyút mutatott be a Daikin appeared first on Műszaki Magazin.

A lakossági és ipari hűtő-fűtő, szellőztető berendezések, klímák és légtisztítók gyártásával foglalkozó Daikin Industries bejelentette, az újtípusú koronavírus jelentette kockázatok felmérése miatt teszteltette az általa szabadalmaztatott Flash Streamer technológia hatását a SARS-CoV-2 vírusra. A Tokiói Egyetemen laboratóriumi körülmények között elvégzett teszt szerint a Flash Streamer technológia 3 óra alatt képes lebontani az újtípusú koronavírus (SARS-CoV-2) több mint 99,9%-át. A Daikin következő lépésként azt vizsgálja, hogy az egyes, Streamer technológiát alkalmazó berendezései – a Streamer légtisztító, a Daikin Perfera, a Stylish és az Ururu Sarara split beltéri egységek – mennyire hatékonyan képesek hatástalanítani a koronavírust valós körülmények között.

A Daikin által 2004-ben kifejlesztett Streamer technológia képes oxidációval lebontani a levegőben lévő káros anyagokat.  A Streamer kisülés egyfajta plazmaionizálás, amely egy olyan innovatív légtisztító technológia, ami folyamatosan nagysebességű elektronokat bocsát ki. Az erőteljes streamer kisülés lebontja a levegőben lévő vírusokat, baktériumokat, penészgombát, egyéb veszélyes kémiai anyagokat azáltal, hogy nagysebességű elektronokat bocsát ki és az oxidáció révén lebontja a levegőben lévő fehérjéket – így hatástalanítja a vírust is. A standard plazmakisüléshez képest a Daikin Streamer kisülés szélesebb spektrumú, így az elektronok könnyebben ütköznek a levegő oxigén- és nitrogénmolekuláival. Ezáltal az aktivált molekulák egy szélesebb területen, három dimenzióban képződnek, amelynek eredménye az elektromos árammal létrehozott sebességnél ezerszer nagyobb oxidációs lebontási sebesség. A Streamer kisülés ezután ártalmatlan nitrogén-, oxigén- és vízmolekulává bomlik. A Streamer technológiát alkalmazó légtisztítók jelentősen hozzájárulnak az asztmás és allergiás betegségekben szenvedők életminőségének javulásához – most pedig az bizonyosodott be, hogy a Streamer technológia a koronavírussal szemben is hatékonyan alkalmazható.

Kutatási eredmények

A kutatás a Daikin Industries Ltd. megbízásából készült Prof. Shigeru Kyuwa vezetésével a Tokyoi Egyetem Orvosbiológiai Tudományok Tanszékén, szoros együttműködésben a Prof. Shigeru Morikawa által vezetett kutatócsoporttal az Okayamai Tudományos Egyetem Mikrobiológiai Tanszékről. A kutatócsoport kísérlete során a vírust 3 órán keresztül tették ki a Daikin Flash Streamer technológia Streamer kisülésének.

A tudományos kísérlet a következő eredményeket hozta:

• a Flash Streamer kisülés a koronavírus (SAR-CoV-2) 93,65%-át hatástalanította 1 óra alatt
•  a Flash Streamer kisülés a koronavírus (SAR-CoV-2) 99,97%-át hatástalanította 3 óra alatt

Forrás: “Tanulmány a plazma ion generátor (Daikin Streamer) hatékonyságára a SARS-CoV-2 vírus inaktiválását illetően” – Shigeru Morikawa, Okayamai Tudományos Egyetem Mikrobiológiai Tanszék, Állatorvosi Osztály

The post A koronavírus 99,9%-át képes elpusztítani a Daikin által szabadalmaztatott Flash Streamer technológia appeared first on Műszaki Magazin.

A szabályozás azokra az épülő ingatlanokra is kiterjed, amelyek nem szereznek használatbavételi engedélyt 2020. december 31-ig. A 25%-os előírást az épülő lakóházak több módon is teljesíthetik, de csak a hőszivattyú technológia képes egyszerre biztosítani a megújuló részarányt, és egyben fűteni, használati meleg vizet előállítani és hűteni is. A Daikin ezért 2021-ben a hőszivattyúk iránti kereslet legalább 50%-os növekedésére számít.

A kibocsátott CO2 csökkentése elemi érdeke az emberiségnek, hiszen csak így lehet mérsékelni a klímaváltozás negatív hatásait. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2050-re a tagállamok épületállománya szén-dioxid-mentes legyen, hiszen Európában a végső energiaigény 52 százaléka fűtésből és hűtésből származik, míg 25 százalékot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23 százalékot pedig a közlekedésben. Az unió célkitűzéseit egyébként a Daikin is támogatja, hiszen egyrészt több lépcsőben 180 szabadalmát osztotta meg a klíma- és hőszivattyú gyártókkal az élhető bolygó érdekében, másrészt – csatlakozva az uniós célokhoz – termékei és szolgáltatásai által okozott CO2-kibocsátás nullára csökkentését tűzte ki célul 2050-re. Az épületek energiaigényének csökkentésével nem csupán takarékoskodni lehet, hanem a lakosság és a vállalatok így maguk is hozzájárulnak a kisebb CO2-kibocsátáshoz. Ebben a folyamatban kulcsszerep juthat a hőszivattyús technológiának, amely nem csupán környezetbarát gépészeti megoldás az ingatlanok fűtésére, hűtésére, továbbá használati meleg víz előállítására, hanem az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti, valamint a megújuló energiára vonatkozó közös európai célok teljesítéséhez is hozzájárul.

2021: 25% a minimális megújuló energia részaránya – számos megoldás az előírás teljesítésére

A 2021. január 1-jén életbe lépő új szabályozás szerint

„Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított”.

A megújuló energia 25%-os minimális részarányát több módon el lehet elérni. A Daikin Hungary Kft. arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző megoldások közül azt érdemes választani, amely nem csupán a szabályozásnak felel meg, de több funkciót – fűtés, hűtés, melegvíz-előállítás – is ellát, és alacsonyabb üzemeltetési költség mellett magasabb komfortérzetet biztosít. Az építtetők alternatív gépészeti megoldásokkal is elérhetik a 25%-os megújuló energia küszöböt, de ezek a berendezések hűtésre egyáltalán nem, melegvíz-készítésre pedig csak korlátozottan képesek.

Ha a felhasználó a fűtést és a hűtést a legolcsóbb megoldással szeretné kivitelezni, akkor dönthet a split hűtő-fűtő klíma felszerelése mellett, amely alkalmazásával már teljesíthető a szabályozás. A split klímákkal fűteni és hűteni is lehet, ám hideg időben hátrányosan befolyásolhatja a komfortérzetet az, hogy a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható. A Daikin számítása szerint 50 négyzetméterre vonatkoztatva a split klíma bekerülési költsége telepítéssel együtt eléri a 250-350 ezer forintot. A split klímák fűtési célú használatának hátránya még, hogy a külső hőmérséklet süllyedésével párhuzamosan csökken a klímák hatékonysága: -15 Celsius fokos külső hőmérsékletnél egy split klíma a névleges teljesítményének csupán 50%-át tudja leadni. Ezzel együtt a lakás melegvíz-ellátása sem lesz megoldott.

„Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat -10°C vagy -20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, egy készülék fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nem csak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészen lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár -15°C mellett is képes megtartani”

– mondja Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági értékesítési vezetője

A megújulóenergia-használat feltételeit egy hőszivattyús melegvíz-előállító készülékkel is el lehet érni, amely 200-250 literes kapacitásával képes ellátni egy átlagos család melegvíz-igényét. Ennek bekerülési költsége már inkább 4-500 ezer forint körül mozog.

A komplett, mindenre kiterjedő megoldás egy levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítése lehet, amellyel a hűtés-fűtés és melegvíz-készítés is biztosított, bekerülési költsége pedig kb. 1,2 millió forinttól indul. A hőszivattyú előnye, hogy magas komfortot biztosít és alacsony költségszinten üzemeltethető, ráadásul a karbantartási igénye sem haladja meg egy gázkazánét és kémény sem kell hozzá. Így nemcsak a kémény kivitelezése, karbantartása, hanem egy plusz közmű kiépítése is megspórolható. „A hőszivattyút ugyanúgy elég évente egyszer karbantartani, mint egy gázkazánt, és ennek költsége sem kiugró, mintegy 25 ezer forintos díjjal tervezhető” – teszi hozzá Pécsi István. A hőszivattyú a split klímákkal szemben hatékonyabb működésű, és bírja a mínuszokat is: akár -15 Celsius fokos hőmérsékletig nyújtja a névleges teljesítményét, és a jósági fokban – vagyis az 1 kW energiából előállított fűtési energia értékében – is jóval hatékonyabb, mint a gázkazán. „Egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán” – mondja Pécsi István. További előnye a hőszivattyúnak, hogy kedvezményes Geo- vagy H-tarifa is igényelhető utána a szolgáltatónál, amelynek díja akár 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé, így a fűtés költsége lényegesen kedvezőbb a gázfűtésénél.

Hőszivattyú: rejtett technológiai tartalékok

Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.

Forrás: Daikin

The post Nem drágítja érdemben az építkezést a közel nulla energiaigény bevezetése appeared first on Műszaki Magazin.