Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének.

„Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének”

– mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában.

„Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe”

– emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet.

„A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé”

– emelte ki a Platform elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális rendszerváltás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján  a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari vállalatok még mindig túl gyakran fejlesztenek ki olyan digitális kiegészítő kínálatot, amely nem kellően igazodik az ügyfelek tényleges igényeihez. A probléma ritkán technológiai alkalmatlanság, sokkal inkább az, hogy a digitális szolgáltatás nem illeszkedik elég pontosan a valós üzemeltetési igényekhez, és így a vevő nem értelmezi közvetlen haszonként a funkciókat. Mérnöki nézőpontból ez azért különösen érdekes, mert a digitális szolgáltatás értéke sokszor nem egyetlen funkcióban, hanem a teljes használati életciklusban, a működési kockázatok csökkentésében és a döntéstámogatásban jelenik meg.

Túlzott funkcionalitás

A szolgáltatásfejlesztések egyik tipikus csapdája a túlzott funkcionalizálás. Ha a megoldás sok, de a felhasználó számára nem releváns funkcióval érkezik, akkor a rendszer komplexnek, nehezen bevezethetőnek és nehezen árazhatónak tűnik. A belépési küszöb ilyenkor megnő: a vevő úgy érzi, egy csomagban kap olyan elemeket is, amelyekért fizetnie kell, de amelyekre nincs szüksége. A technológiai csapat szempontjából ez gyakran „többet adunk” logikával indul, a piaci oldalon viszont a többlet-funkció sokszor többlet-kockázatként és többlet-tanulási feladatként jelenik meg.

Skálázhatóság és vevői előny

Két tényező különösen meghatározza a digitális szolgáltatások sikerét: a skálázhatóság és a konkrét, mérhető vevői előny. Skálázhatóság alatt itt nem csupán a felhőkapacitás értendő, hanem az, hogy a szolgáltatás bevezetése, használata és bővítése többféle ügyfélkörnyezetben, eltérő működési kultúrák mellett is reálisan megvalósítható legyen. Mérnöki oldalról ez a moduláris felépítés, a konfigurálhatóság és a karbantartható adat- és integrációs architektúra irányába tolja a tervezést. A konkrét vevői előny pedig azt jelenti: a szolgáltatásnak egyértelműen kapcsolódnia kell egy valós működési problémához (idő, leállás, kockázat, adminisztráció, kiszámíthatóság), és ezt az előnyt érthetően kell kommunikálni és mérni.

Külön figyelemre méltó, hogy a siker egyik kulcsszereplője nem a fejlesztés, hanem az értékesítés. A korai értékesítési bevonás azért kritikus, mert a sales csapat birtokolja azt a piaci tapasztalatot, amelyből a valós igények, ellenérvek és bevezetési korlátok gyorsan megérthetők. Az értékesítők korai bevonása lerövidítheti a követelmény feltárás ciklusát, és csökkentheti annak kockázatát, hogy a fejlesztés rossz irányba optimalizálódik. Ipari környezetben a használati helyzetek erősen egyediek; ezért a jó ötlet önmagában kevés – a szolgáltatásnak bele kell simulnia az adott üzem valós folyamataiba.

Árazási modell

A digitális szolgáltatások gazdasági sikerében a szerződéses és árazási modell legalább olyan meghatározó, mint a technológia. A használatalapú konstrukciókra (például Pay-per-Use vagy szolgáltatásként kínált eszköz), ahol a vevő elvileg csak akkor fizet, amikor ténylegesen használ. A gyakorlatban azonban ezek a modellek bizalomvesztéshez vezethetnek, ha az árazás nem átlátható, vagy ha a használatalapú díj végül drágábbnak bizonyul a klasszikus finanszírozásnál, illetve rejtett kiegyenlítő tételek jelennek meg a futamidő végén. Mérnöki szemmel ez azért fontos, mert az árazási logika gyakran technológiai paraméterekhez kötött (üzemóra, ciklusszám, terhelési profil, állapotadatok), tehát a mérés és az adatminőség közvetlenül befolyásolja a számlázás igazságosságát és a vevői élményt.

Kilépési lehetőség

A transzparens, rugalmas szerződés pszichológiai értelemben is csökkenti a belépési ellenállást. Egy olyan konstrukció, amelyben van világos szabályrendszer, érthető feltételek és valódi rugalmasság, gyorsítja a döntést. Kiemelt elem egy olyan korai kilépési lehetőség, amely a futamidő egy pontjától kockázatmentesebb távozást biztosít. Érdekes mérnöki-támogatási következtetés, hogy a rugalmas feltételek nem feltétlenül növelik a szolgáltató kockázatát arányosan, ha a szolgáltató (például gyártó) képes a visszakerülő eszközöket hatékonyan újrahasznosítani, újra bérbe adni vagy értékesíteni. A rendszer így win-win: a vevő biztonságban érzi magát, a szolgáltató pedig kontrollálható kockázat mellett épít hosszabb távú kapcsolatot.

Készülékadatok elemzése

A digitális szolgáltatások következő fejlődési lépcsője a data-based megközelítés, a készülékadatok intelligens elemzése, amely lehetővé teszi a szolgáltatás és a finanszírozás finomhangolását a valós használathoz. Az egyik fő irány a karbantartás, egy berendezés élettartamát és megbízhatóságát erősen befolyásolja, milyen intenzitással és milyen körülmények között üzemel. Ha a használati paraméterek rendszerszinten rögzíthetők és elemezhetők, akkor levezethetők egyedi karbantartási intervallumok és célzott szervizcsomagok. Ez mérnöki szempontból adatgyűjtési stratégiát, érvényesített mérési pontokat és olyan analitikai modellt igényel, amely az üzemeltetési valóságot tükrözi, nem csak elméleti átlagokra épít. A mérnöki fejlesztésnek és a piaci visszacsatolásnak korán és folyamatosan össze kell kapcsolódnia – a termék, a szolgáltatás és az üzleti modell egyetlen, integrált rendszerként működik.

A digitális szolgáltatás akkor lesz gazdaságosan sikeres, ha a technológia nem önmagáért létezik, hanem valós működési helyzetekre optimalizált, skálázható, és igazságos, átlátható szerződési keretben érkezik.

A digitális szolgáltatások hosszú távú sikerének egyik kritikus mérnöki tényezője a megbízható adatértelmezés. Az ipari környezetben keletkező adatok önmagukban ritkán hordoznak értelmezhető információt; jelentésük csak a működési kontextus ismeretében válik világossá. Ezért a szolgáltatások fejlesztése során nem elegendő pusztán adatgyűjtési pontokat definiálni, hanem szükséges a berendezések fizikai működésének mély ismerete is. A mérnöki tudás itt közvetlenül beépül az algoritmusokba és a döntéstámogató logikába. Sok helyen egyre nagyobb szerepet kap a digitális iker (digital twin) megközelítés, amely lehetővé teszi a berendezések virtuális reprezentációját. Ez nem csupán szimulációs eszköz, hanem folyamatosan frissülő modell, amely az üzemi adatok alapján követi a valós állapotot. Mérnöki szempontból a digitális iker akkor válik értékessé, ha nem statikus modell, hanem képes a kopás, a terhelési ciklusok és az üzemeltetési eltérések hatásait is figyelembe venni.

A fotók illusztrációk

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális szolgáltatások az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése appeared first on Műszaki Magazin.

Az olyan intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek költségmegtakarítást és az ellátásbiztonság növelését eredményezhetik a vízgazdálkodásban.

Az Egyesült Államok globális szinten vezető az egy főre jutó vízfogyasztásban (naponta 6821 liter), azonban a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének adatai szerint az országban kezelt vízmennyiség 20 százaléka (naponta 26,5 milliárd liter, ami elegendő lenne New York egy hétig tartó vízellátásához) a szivárgó csövek miatt elvész. Mivel évente 292 000 vízvezeték-törés történik az Egyesült Államokban, a pénzügyi és működési károk hatalmasok, a közműveknek például éves szinten 6,4 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent ez, a városoknak pedig 2,6 milliárd dollárnyi javítási költséggel jár évente.

Szakadék a stratégiák és a tényleges lépések között

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása szerint az amerikai vezetők ugyan felismerik, hogy mennyire sürgető az intelligens vízgazdálkodás bevezetése és az infrastruktúra modernizálása, azonban aggasztó szakadék tátong a kidolgozott stratégiák és azok megvalósítása között. A több mint 200 amerikai döntéshozó véleményén alapuló, a NewtonX B2B kutatócéggel együttműködésben végzett felmérés arra is rámutatott, hogy bár a kockázatok széles körben ismertek, a tényleges lépések elmaradnak. Míg 10 városvezetőből 9 és 10 üzleti vezetőből 6 arról számolt be, hogy rendelkeznek vízstratégiával, csak egy kis részük hajtja végre azt teljes mértékben.

A vezetők mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következetesen megvalósítja az intelligens vízgazdálkodás bevezetésével kapcsolatos terveket. A tényleges lépéseket leginkább a költségvetési korlátok, a hálózatok folyamatos működésével kapcsolatos elvárások és a valós idejű adatok hiánya gátolja a válaszadók szerint. A kiberbiztonsági aggályok is jelentős szerepet játszanak, a vezetők 25 százaléka aggódik a rendszer sebezhetősége miatt.

Eltérő prioritások

A tanulmány rávilágít a prioritások közötti különbségekre is: míg a városvezetők a vízgazdálkodást közepes prioritásnak tartják, addig az üzleti vezetők nem tekintik prioritásnak azt, és háromszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a költségcsökkentésnek, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális átalakulásra. Ez a megközelítés azért is elgondolkodtató, mert az amerikai termelőipar – amely már most is a vízfelhasználás több mint 75 százalékáért felelős az Egyesült Államok 60 megyéjében – a gyártás visszaköltöztetése és a digitalizáció miatt rohamosan bővül, ami azzal jár, hogy a víz iránti kereslet is emelkedni fog.

Ezt figyelembe véve, valamint az elöregedő víziközmű-rendszerek állapotát is figyelembe véve, nem meglepő, hogy a vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, és kétharmaduk egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú.

„A víz nem csak az élethez elengedhetetlen, hanem az amerikai gazdaság erejének is a gerincét képezi – mégis, ma az Egyesült Államok súlyos vízválsággal küzd, amelyet a csökkenő vízkészletek és az elavult infrastruktúra okoz. A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet, de egyértelmű lehetőségünk és közös felelősségünk van abban, hogy megvalósítsuk az intelligens vízstratégiákat annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági növekedést és a városok ellenálló képességét”

– hangsúlyozta Sophie Borgne, a Schneider Electric „Water & Environment Segment” részlegének elnöke.

A digitális megoldások megtérülnek

Az intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek, már bizonyított előnyökkel járnak. A városvezetők közel fele, míg az üzleti vezetők 40 százaléka 5–10 százalékos költségmegtakarítást ér el alkalmazásukkal, míg az MI-alapú vízegyensúlyi modellek segítségével a szervezetek akár 60 százalékos vízveszteséget is azonosíthatnak, és ezt a mennyiséget újrahasznosíthatják.

A modernizációs törekvések azonban továbbra is számos kihívással szembesülnek. A költségvetési korlátok, a kiberbiztonsági kockázatok és a bonyolult működés továbbra is a fő akadályokat jelentik az intelligens megoldások bevezetése során. A városvezetők a tudáshiányt emelik ki, míg az üzleti vezetők a haladást gátló, egymással versengő prioritásokkal küzdenek.

Texasban működik

2024-ben a Texas államban található Conroe városa – ami az egyik leggyorsabban növekvő település az Egyesült Államokban – bejelentett egy 50 millió dolláros infrastrukturális fejlesztést, amely magában foglalja a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú megoldása, az EcoStruxure Automation Expert bevezetését, annak érdekében, hogy 19 vízmű esetében automatizálással növeljék a hatékonyságot és a működési biztonságot. Az együttműködés új példát állít fel a skálázható, jövőre kész infrastruktúra terén, bemutatva, hogy a digitális átalakulás hogyan teheti rugalmasabbá a vízellátást és nyújthat védelmet az éghajlati ingadozások ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális megoldásokkal lényegesen hatékonyabb lehet a vízgazdálkodás appeared first on Műszaki Magazin.

A jövő már a színpadon van, legalábbis ami a hangzást illeti. A Siemens és a Bajor Állami Opera együttműködésében úttörő technológiai megoldást alkalmaztak a Bajor Nemzeti Színházban, Münchenben, amely forradalmasítja a színházi akusztika tervezését és a próbafolyamatokat. Ez a gyártási szektorban jól ismert digitális iker technológia, mely most a zenészek, rendezők és karmesterek számára teszi lehetővé, hogy már az első próba előtt valósághűen felmérjék és optimalizálják a koncertterem akusztikáját.

A virtuális valóság ereje a tökéletes hangzásért

Ehhez a digitális iker egy részletes 3D akusztikus modellben szimulálja a hanghatásokat, a zenekari felállásokat és a helyszín különböző konfigurációit. A virtuális valóság szemüvegek segítségével a felhasználók fizikai helyüktől függetlenül tesztelhetnek különböző zenekari pozíciókat és a közönség szemszögéből is meghallgathatják a hangzást. Ez a képesség nagyban hozzájárul a próbák idejének lerövidítésében és a logisztikai költségek csökkentésében, miközben garantálja a művészeti kiválóságot.

Az operavilágból indult

A „Sound of Science” alkalmazást először a 2024-es Salzburgi Fesztiválon mutatták be, majd a Müncheni Operafesztiválra időzítve további funkciókkal bővült. Most már nemcsak a terem konfigurációja változtatható meg, hanem egy színpadi díszlet is beépíthető a szimulációba, és a zenekar pozíciója is variálható. A valósághűség fokozása érdekében egy énekes szólamot – Emilie Sierra szoprán, a Bajor Állami Opera tagjának előadásában, a Bajor Állami Zenekar kíséretével – is integráltak az alkalmazásba, lehetővé téve a hangzás még pontosabb értékelését.

Stephan Frucht, a Siemens Arts Program művészeti vezetője rámutatott, hogy az alkalmazás ötletét a próbák egyre rövidebb idejének és a növekvő koncertlogisztikai költségeknek a trendje szülte.

Mérnöki precizitás a művészet szolgálatában

A digitális ikertechnológia lényege, hogy a valóságos tárgyakat leképezik a digitális térben, és szimulációt folytatnak vele. A gyártóvállalatok ennek használatával csökkentik költségeiket, döntenek a hatékonyabb erőforrás-felhasználásról, a tervezéshez szükséges időt, mérséklik a kockázatokat. Azáltal, hogy előre vizualizálhatóak a lehetséges kihívások, jobb döntéseket tudnak hozni a fizikai világban.

A „Sound of Science” technológiai alapját a Siemens Simcenter biztosítja, amely a vállalat szimulációs és tesztelési megoldásainak portfóliójába tartozik. Ez a rendszer képes feldolgozni a mérési adatokat, kiszámítani, hogyan terjednek a hanghullámok a térben, figyelembe véve a különböző anyagok visszaverődésre gyakorolt hatását. Ez a precizitás teszi lehetővé a terem specifikus akusztikájának hű reprodukálását.

Jelenleg a Siemens ingyenes demonstrációs alkalmazást biztosít a nemzetközi kulturális szcéna kiválasztott partnerei számára. Bár az alkalmazás kereskedelmi forgalomba hozatala egyelőre nem szerepel a tervek között, az alapul szolgáló szimulációs megoldások megvásárolhatóak. A „Sound of Science” jó példa arra, hogy a technológia és a művészet szimbiózisa új lehetőségeket nyit meg az előadóművészetben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elsőként a digitális iker lép a színpadra a müncheni színházban appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális korszakban, ahol a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer, az ügyfélszolgálat sem maradhat a régi kerékvágásban. A Konecta idén több fronton is képviseltette magát a június 12-i Business Festen, ahol új perspektívát nyitott a jövőálló ügyfélszolgálati modellek megértéséhez.

Kiképezni egy katonát vagy leszerződtetni egy elit zsoldost – avagy ki „harcol” hatékonyabban az ügyfélélmény frontvonalán?

Az ügyfélszolgálati outsourcing nemcsak költségoptimalizálási és stratégiai, hanem fontos bizalmi kérdés is. A Business Fest színpadán két ügyfélszolgálati szakember – Molnár Ákos, a Yettel Magyarország Zrt. ügyfélszolgálati igazgatója és Pogány Balázs, a Konecta Process Lead-je – csapott össze egy „boxmeccsre” hajazó szakmai vitában. A házon belüli és a kiszervezett call center modellek előnyeit és kihívásait ütköztették több menetben. Szó esett költséghatékonyságról, skálázhatóságról, a szolgáltatás minőségéről, rugalmasságról és arról is, hogy milyen mértékben épülhet ki bizalom egy külső partner és a márka között. A vitát színesítették azok a gyakorlati példák, amelyek az AI és az automatizáció bevezetésének valódi kihívásait mutatták be – legyen szó a technológiai érettségről vagy éppen az emberi tényezőről.

Sokkal inkább stratégiai döntés, mint egyszerű költségkérdés

Az ügyfélszolgálati szektorban a megkeresések volumenének és a belső prioritások folyamatos változása komoly kihívást jelent a vállalatok számára. Sok esetben a belső csapatok kapacitásgondokkal küzdenek, miközben a piaci elvárások azonnali és rugalmas reakciót követelnek meg. Bár a kiszervezés sokszor kedvezőbb megoldás lehet, mégsem minden vállalat él ezzel a lehetőséggel: akadályt jelenthet a kontroll megtartásának igénye, adatvédelmi megfontolások vagy a megfelelő partner hiánya. Egy belső ügyfélszolgálat működtetése ráadásul jelentős fix költségekkel jár, hiszen az eszközpark fenntartása, a belső IT rendszerek, amortizáció, irodabérlés, valamint a személyi kiadások és járulékok mind-mind magas szinten tartják a költségeket. Ezzel szemben a kiszervezett ügyfélszolgálat tervezhetőbb, rugalmasabb költségstruktúrát kínál, amely különféle finanszírozási modellekkel könnyedén igazodik a vállalat aktuális igényeihez.

Hatékony outsourcing, személyre szabott megoldásokkal

Az outsourcing egyik nagy előnye, hogy a kiszervezett ügyfélszolgálatok jellemzően multiskill, több nyelven beszélő, akár több száz vagy ezer főt foglalkoztató, komplex tudásbázissal és bevált know-how-val rendelkező csapatokkal dolgoznak. Ezek az erős adat- és tapasztalati alapokra épülő csapatok hatékony üzleti modell mentén működnek, amely lehetővé teszi a személyre szabott ügyfélmegoldásokat és a magas színvonalú kiszolgálást.
Az eredmények pedig magukért beszélnek: a „client first” szemlélet az értékesítési ráta megduplázódásához vezethet, miközben az alacsonyabb fluktuáció és a javuló ügyfélélmény akár költségcsökkentést vagy extraprofitot is eredményezhet – megalapozva ezzel a hosszú távú, bizalmon alapuló partnerségeket.

Amikor az ügyfélszolgálat és az ügyfél szíve egyszerre dobban

A belső munkatársak szervesen illeszkednek a vállalati kultúrába, közvetlen hozzáféréssel bírnak a belső tudásbázishoz, és gyakran erősebben motiváltak a márka hosszú távú sikerére. Ugyanakkor a kiszervezett csapatok is egyre versenyképesebbek: számukra a kiváló minőség nem egyszerűen opció – hanem alapkövetelmény. Hiszen éppen erre épül a szolgáltatásuk, ez a fő profiljuk. Legfőbb előnyük a rugalmasság és a skálázhatóság, amit fejlett képzési rendszerek, szigorú minőségbiztosítási eljárások és korszerű technológiai háttér támogat. Így a kiszervezett ügyfélszolgálatok nemcsak utolérhetik, de sok esetben túl is szárnyalhatják a belső csapatok teljesítményét

Mit tartogat a jövő?

Az ügyfélszolgálat jövőjét egyre inkább az AI-alapú megoldások határozzák meg, amelyek új dimenzióba emelik az ügyfélélményt, és megnyitják az utat a 21. századi, prediktív és személyre szabott kiszolgálás előtt. Az AI-integráció terén a kiszervezett ügyfélszolgálatok különösen kedvező pozícióban vannak: előnyük az integrált tudásbázisban, a skálázható know-how-ban, a multinacionális jelenlétben és a fejlett adatmenedzsment-rendszerekben rejlik.

„A siker kulcsa, hogy hinni kell az ügyfél termékében vagy szolgáltatásában. Legyen szó belső vagy kiszervezett ügyfélszolgálatról. A technológia és az emberi tényező harmonikus együttműködése az, ami lehetővé teszi a gyorsabb, személyre szabottabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgálást”

– nyilatkozta Pogány Balázs, a Konecta Process Lead-je.

A valódi kérdés tehát nem pusztán a működési modellben rejlik, hanem annak megvalósításában, az együttműködés minőségében és a partneri kapcsolat érettségében. A jövő nyertesei azok lesznek, akik nem választanak kizárólagosan, hanem okosan kombinálják a belső és kiszervezett megoldások legjobbjait – egyetlen cél mentén: a kivételes ügyfélélmény megteremtéséért.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI és a digitális ügyfélszolgálat jövője appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évben a cégek 89 százalékának sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. A sikeres vezetők azonban azt is megértették, hogy a fejlesztések értéke jócskán túlmutat a pénzügyi nyereségen. Eközben az új technológiák iránti vágy gyakran háttérbe szorítja a meglévő rendszerek hibáinak, technikai adósságainak kezelését, pedig ezek heti szinten zavarják meg az üzletmenetet a cégek több mint felénél. AI-beruházásból a vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket, de ezt csak minden harmadik tudta szervezeti szinten is megvalósítani – egyebek mellett ezt állapítja meg Global Tech Report 2024 tanulmányában a KPMG.

A KPMG szakemberei nyolc iparág képviselőit kérdezték, és 26 ország 2450 vezetőjének válaszai alapján készítették el a Global Tech Report 2024 kutatást. A felmérés résztvevői összességében úgy vélték: szervezeteik jól teljesítenek, és az elmúlt évben számos területen mérhető javulást értek el. Azt gondolják, az elkövetett hibák lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és bizakodóak a fejlődés tekintetében. A technológiai beruházások mértéktartó megközelítése révén a vezetők máris hasznot húznak a kulcsfontosságú fejlesztésekből, miközben szilárdan tartják üzleti modelljüket és sikeresen működtetik a vállalatot. A hajlandóság az innováció birodalmába való belépéshez persze nem jelentheti azt, hogy lemondanának a helyes üzletvezetési gyakorlatról.

Csordaszellem helyett mérlegelés

A digitális átalakulás üteme sokak számára ijesztő lehet, de a kutatás azt mutatja, hogy sok vállalat jelentős előrehaladást ér el a megvalósításban, különösen az AI, az XaaS és a kiberbiztonság terén. Az átalakulás révén eddig megszerzett többletnyereség mindenképpen bíztató, és a szervezetek ezen túlmutató értéket is keresnek. „Eközben az elmúlt év technológiai változásai felerősítették a lemaradástól való félelmet, emiatt egyesek kapkodva hoznak döntéseket. Ez azonban nem rizikómentes, és igen költséges is lehet” – véli Kulcsár Huba, a KPMG technológia- és projekt tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.  A csordát tehát nem szabad vakon követni, a vágy a fejlődés és a versenytársak megelőzése iránt nem homályosíthatja el a döntéshozók ítélőképességét, érdemes megtalálni az egyensúlyt az értékteremtés és a kockázatvállalási hajlandóság között.

A kutatás szerint a vezetők tanulnak hibáikból. Továbbra is a piaci versenytársaik által meghatározott trendeket tekintik iránymutatásnak, de egyre kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznak a beruházási döntésekhez. A hangsúlyok eltolódtak. A versenytársak követését még mindig a válaszadók 82 százaléka sorolta a legfontosabb döntési tényezők közé, de ez a szempont már visszacsúszott a harmadik helyre a harmadik féltől származó útmutatás (89 százalék), valamint a házon belüli kísérletek és a koncepció bizonyítása (83 százalék) mögé.

Mennyit ér a technológia?

A szervezetek egyre jobban járnak a technológiai beruházásokkal. A válaszadók 87 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt 24 hónapban sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. 72 százalék ért egyet azzal, hogy a digitális átalakulással kapcsolatos döntéshozatali folyamatai általában üzleti értéket teremtenek, és 69 százalékuk nagyjából elégedett ezzel az eredménnyel. A digitális átalakításra tett erőfeszítései révén a válaszadók 59 százaléka legalább 11 százalékos profitnövekedést ért el az elmúlt két évben.

A KPMG felmérése szerint a szervezetek összességében elégedettek digitális átalakítási beruházásaik eredményeivel, és ez főleg a megalapozott döntéseknek köszönhető. A gyorsuló változások nyomást gyakorolnak a technológiai vezetőkre, a szervezeteknek viszont óvakodniuk kell attól, hogy a sietség veszélyeztesse döntéseik minőségét. A tanulmányban szereplő legjobban teljesítő vállalatok ezt megértik: 53 százalékuk stratégiailag értékeli technológiai beruházási portfólióját, hogy az összhangban legyen hosszú távú céljaival – szemben az összes vizsgált cég 41 százalékával.

A sikeres vezetők azt is jól tudják, hogy a technológia értéke túlmutat a pénzügyi nyereségen. A válaszadók 70 százaléka például azt is fontosnak tartja, hogy a technológiai beruházások közvetlenül a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalást célozzák.

Régi hibák, új bosszúságok

Az átalakulás felgyorsítását most rengetegen részesítik előnyben, az új technológiák csábítása azonban könnyen elvonja a figyelmet a meglévő rendszereik hibáinak és technikai adósságainak kezeléséről, az örökölt rendszerek elhanyagolása pedig az új technológiai beruházásokat is veszélyeztetheti. A KPMG Global Tech Report 2024 felmérésben résztvevők 74 százaléka a következő 12 hónapban inkább az új technológiákba való beruházásra akar összpontosítani, mint a meglévő technológiai csomag értékének növelésére. Eközben 57 százalék szerint az üzletmenetet heti rendszerességgel zavarják meg az alapvető vállalati IT-rendszerek hibái. „Pedig fontos lenne egészséges egyensúlyt teremteni az új és a meglévő technológiai beruházások között, mert minél jobban elodázzák a vállalatok a korábbi hibák és hiányosságok kezelését, a költségek és a kockázatok annál magasabbak lehetnek” – figyelmeztet Kulcsár Huba.

Egyre magasabbra teszik a lécet az adatérettség terén

A KPMG kutatásában részt vevő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoportok szerint a technológiai beruházásokból származó gyors nyereségek elérésének egyik hatékony technikája a gyakori adatközpontú értékelés. Általánosságban elmondható, hogy az adatok érettsége nőtt, a válaszadók több mint fele (52 százaléka) már a két legmagasabb adatszint – a befolyásos/beágyazott szakasz – egyikén van, szemben a 2023-as 40 százalékkal. A felhőplatformok kulcsszerepet játszanak az ezen a területen való jártasság növelésében.

Hallgass az ügyfélre!

Annak érdekében, hogy a vállalat hasznot húzhasson IT-beruházásaiból, a KPMG szerint érdemes figyelembe venni az ügyfelek, alkalmazottak visszajelzéseit is, és ezek segítségével felderíteni a kritikus pontokat. Az adatbányászat, a blokklánc vagy a tokenizáció által támogatott intelligens szerződések alkalmazása például lehetőséget teremthet a feldolgozási idők rövidítésére, a közvetítők beavatkozásának csökkentésére erős átláthatóság és biztonsági szint mellett. Az ügyfelek meglátásai azonban gyakran kárba vesznek: ezeket a vezetők 78 százaléka szerint vállalkozásuk nem használja fel hatékonyan. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy befektetéseiket kevésbé értékes területekre pazarolják.

Ellenálló megoldások szállítása

A kifizetődő befektetésekhez mindenképpen megbízható adatalapú folyamatokra, biztonságra és irányításra van szükség. A kiberbiztonság és az adatvédelem első számú prioritássá vált. A megkérdezett vezetők 72 százaléka a biztonságos tervezés jegyében már a kezdeti szakaszban bevonja a kiberbiztonsági csapatokat a technológiai beruházási projektek során. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők 78 százaléka úgy véli, hogy a munkatársaknak tartott képzések a kiberbiztonságot csupán egy kipipálandó feladatként kezelik, és a tudnivalók nem épülnek be kellőképpen a szervezet kultúrájába. A kizárólag formális képzések helyett a KPMG szerint a szervezeteknek olyan kontrollokra, működési megoldásokra kellene összpontosítaniuk, amelyek a munkavállalók számára megkönnyítik a kiberbiztonság napi szintű alkalmazását.

AI – lelkesedés és szorongás

A válaszadók 74 százaléka szerint a mesterséges intelligencia már most növeli a tudásalapú munkát végzők termelékenységét, és javítja a szervezet általános teljesítményét. Több mint 80 százalék ráadásul arra számít, hogy az automatizálás a dolgozók figyelmét kreatívabb feladatok felé irányítja, sőt, az AI a tudás fogalmát is újradefiniálja majd a jövőben.

Az AI azonban a lelkesedés mellett szorongást is kelt. A vállalatok 78 százaléka aggódik amiatt, hogy sok felhasználó „fekete dobozként” tekint az AI-ra. Emellett 77 százalék számít arra is, hogy az AI veszélyt jelent majd jelenlegi működési struktúráikra, beleértve a munkahelyek esetleges megszűnését és az etikai dilemmákat is. A dolgozók változásokkal kapcsolatos ellenérzéseinek kezelése kulcsfontosságú lesz az AI gyors bevezetéséhez. Erre már léteznek megoldások, a KPMG Trusted AI keretrendszere például tíz olyan alapelvet határoz meg, amely mentén etikus módon lehet megtervezni, felépíteni, bevezetni és használni AI-megoldásokat. Az alapelvek közé tartozik egyebek mellett a méltányosság, a fenntarthatóság, az adatvédelem, a biztonság és az elszámoltathatóság.

A vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket mesterséges intelligenciába történő beruházásaiból, de csak minden harmadik cég tudta ezt nagyobb léptékben, szervezeti szinten is megvalósítani. Az AI potenciális felhasználási területei folyamatosan bővülnek, ezért elengedhetetlen egy olyan stratégia kialakítása, amely igazodik az üzleti célokhoz, portfólióalapú megközelítést alkalmaz a párhuzamos lehetőségek kiaknázására, értékalapú döntéshozatalt valósít meg, és ismétlődő módon követi, majd fejleszti a bevezetett megoldásokat.

A szigorú központosított megközelítés helyett sok szervezet nyitottabb szemléletet követ a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a munkavállalókat is bevonja az ötletelésbe. A legnépszerűbb módszer a nyílt együttműködés, ahol különböző részlegek munkacsoportjai végeznek ellenőrzött kísérleteket, gyakran mesterséges intelligencia kiválósági központok támogatásával. Csupán a szervezetek 6 százaléka követi a felülről lefelé történő, erősen szabályozott AI-kísérletezési modellt. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyértelműen meghatározni és kommunikálni az AI értékét minden érdekelt számára az üzleti célok kontextusában, és a megvalósítást átgondolt együttműködéssel tudják irányítani, nagyobb eséllyel maximalizáhatják az AI hatását az egész vállalatban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A sikeres digitális átalakulás titka – a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

A HER1 megvalósításához a Schneider Electric EcoStruxure™ Modular Data Center portfóliójának kulcsrakész, Tier III-as megoldását használták fel.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, és az adatközponti szolgáltatásokat nyújtó Digital Realty (NYSE: DLR) partnerségre lépett a krétai Heraklionban található új HER1 adatközpont megvalósítása érdekében. Az olyan, gyorsan növekvő piacokkal, mint Athén, Barcelona, Marseille, Róma és Tel-Aviv együttműködő HER1 központi eleme a Digital Realty mediterrán adatközpont-platformjának, és elindítása jelentős lépés ahhoz, hogy Görögország Dél- és Kelet-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet stratégiai fontosságú összekapcsolódási csomópontjává váljon.

A HER1 Kréta első szolgáltató-semleges létesítménye, és fontos szerepet játszik abban, hogy csökkenjen Dél-Európa lemaradása a digitális kapcsolódás és infrastruktúra területén. Az új létesítmény lehetővé teszi a nemzetközi, regionális és helyi tenger alatti kábelek összekapcsolását, ezáltal a felhő- és távközlési szolgáltatók, valamint a tartalomszolgáltató hálózatok üzemeltetői jobb kiszolgálást tudnak nyújtnai a környező régiók számára.

A Digital Realty a Marseille 2 (MRS2) létesítményében sikerrel megvalósított előregyártott adatközpont telepítést követően a Schneider Electric „EcoStruxure™ Modular Data Center” portfóliójának kulcsrakész, Tier III-as megoldását használta a HER1-ben felmerülő számos kihívás leküzdésére. Kiemelt szempont volt a gyors piaci bevezetés – 12 hónapon belüli üzembe helyezés –, a fokozott energiahatékonyság, valamint a HER1 elhelyezkedése miatt a helyszíni gyártás, tesztelés és szállítás.

A kihívások kezelésére a Schneider Electric egy célzott megoldást nyújtott, amely két, teljesen integrált, előre gyártott modulból áll, amelyek többek között közép- és kisfeszültségű berendezéseket, transzformátorokat, szünetmentes tápegységet (UPS) és léghűtési rendszereket tartalmaztak. Emellett két, nagyméretű, minden-az-egyben (all-in-one) adatcsarnokot is telepítettek, áramellátással, hűtéssel és informatikai rendszerekkel, a Schneider Electric EcoStruxure felügyeleti megoldását használva az épületek irányítására és az elektromos energiagazdálkodási rendszerek (EPMS) kezelésére.

A Schneider Electric teljes körű tervezési, építési és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtott az adatközpont megvalósításához, beleértve az összes gépészeti, elektromos (M&E) és szoftveres berendezést, a gyártást, az összeszerelést, az üzembe helyezést és a biztonsági szolgáltatásokat. Ez lehetővé tette, hogy a Digital Realty HER1 létesítményének építése során úgy tartsák be a szoros határidőket, hogy közben minimálisra csökkentették a meghibásodások kockázatát a helyszíni telepítés során.

„A jelentős beruházás, amivel létrehoztuk új, heraklioni adatközpontunkat mutatja elkötelezettségünket aziránt, hogy a Földközi-tenger térsége olyan globális összekapcsolódási csomóponttá váljon, ami kontinenseket köt össze és lehetővé teszi a digitális átalakulást. A Schneider Electrickel való stratégiai partnerségünknek köszönhetően lecsökkentettük e kritikus fontosságú létesítmény piaci bevezetéséhez szükséges időt, hogy minél gyorsabban kiszolgálhassuk a régió megugró digitális forgalmi igényeit, miközben növeljük a hálózat rugalmasságát és sokszínűségét a vállalkozások és a közösségek számára egyaránt”

– mondta el Fabrice Coquio, a Digital Realty franciaországi ügyvezető alelnöke.

Új átjáró Dél-Európa számára

A Telegeography szerint a dél-európai nemzetközi sávszélesség 2016 óta évente átlagosan több mint 30 százalékkal bővült, ami a régióba irányuló adatátviteli kapacitás 6-szoros növekedését jelenti. Földrajzi elhelyezkedésének és az olyan tenger alatti hálózatok, mint a 2Afrika, az Andromeda, az East to Med Corridor (EMC), a Medusa és a Thetis folyamatban lévő fejlesztéseinek köszönhetően számos szervezet választja Krétát a kábel-végpontok és adatközpontok helyszínéül – ezzel a régiót több kontinens között összeköttetést teremtő, globális összekapcsolási csomóponttá alakítva. A HER1 több tenger alatti kábelrendszer végpontja közelében található és nagy rugalmasságú adatközpont-kapacitást kínál.

„A Schneider Electric évek óta partneri kapcsolatban áll a Digital Realtyvel, hogy világszerte megfeleljen az adatközpont-építések szigorú előírásainak, és a HER1-nél végzett közös munkánk jól mutatja, hogy milyen hatalmas lehetőségek rejlenek az előregyártott megoldásokban, amelyek segítik a szoros telepítési határidők betartását, miközben minimalizálják a kockázatot. A HER1 sikeres átadása jelentős fordulópont a dél-európai adatközpontok telepítése szempontjából, és azzal, hogy Krétán létrehozta ezt az új létesítményt, a Digital Realty hosszú évekre megteremti az összeköttetést, a különböző kontinenseken lévő ügyfelek között”

– jelezte Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” üzletága európai részlegéért felelős vezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Létrejött Dél-Európa új digitális átjárója appeared first on Műszaki Magazin.

A két vállalat az NVIDIA Omniverse™ Blueprint megoldására építve olyan digitális iker fejlesztését teszi lehetővé, amely egyesíti a mechanikai, termikus, hálózati és elektromos rendszerek különböző bemeneti forrásait, annak érdekében, hogy minél pontosabban szimulálják az MI-Gyár működését.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az energiarendszerek tervezésében és üzemeltetésében meghatározó ETAP együttműködése átalakítja az MI-Gyár tervezését és működését azáltal, hogy nagyobb rálátást és ellenőrzést biztosít az elektromos rendszerek és az energiaigények felett, lehetőséget teremtve a hatékonyság, a megbízhatóság és a fenntarthatóság jelentős növelésére.

Míg az elektromos rendszerek alapvető vizualizálása korábban is lehetséges volt, az ETAP és az NVIDIA Omniverse technológiák integrációja lehetővé teszi, hogy az MI-Gyárról egy átfogó digitális iker készüljön. Az ETAP kifinomult modellezési technológiájával létrehozható az adatközpont elektromos infrastruktúrájának virtuális másolata, amit kombinálni lehet az energiarendszerből érkező valós idejű fejlett elemzésével. Az intelligens algoritmusok elemzik és előrejelzik az energiafogyasztási és -elosztási mintákat. Ezzel eddig példátlan támogatást nyújtanak többek között az elektromos rendszerek tervezéséhez és szimulációjához, dinamikus, „Mi lenne ha..” forgatókönyvek elemzéséhez, az elektromos infrastruktúra teljesítményének valós idejű követéséhez, az energiahatékonyság optimalizálásához, valamint a prediktív karbantartáshoz.

A mesterséges intelligencia fokozott alkalmazásából adódó megnövekedett számítási igény jelentős mértékben növeli az adatközpontok energiafogyasztását. A hagyományos számítástechnikai feladatokkal ellentétben az MI-műveletek – különösen az MI modellek betanítása és az összetett következtetési folyamatok – jelentős számítási teljesítményt igényelnek, ami miatt növelik a rack-teljesítménysűrűséget. Az MI bevezetésének felgyorsulásával a startupoknak, a vállalatoknak, a szerverelhelyezési szolgáltatóknak és az internetes óriáscégeknek újra kell gondolniuk az adatközpontok tervezését és irányítását, hogy megfeleljenek a növekvő energiahatékonysági igényeknek.

Az ETAP és az NVIDIA együttműködése olyan innovatív „Grid to Chip” megközelítést vezet be, amely választ ad az MI korszak energiagazdálkodással, teljesítményoptimalizálással és energiahatékonysággal kapcsolatos kritikus kihívásaira. Jelenleg az adatközpontok üzemeltetői rack-szinten tudják megbecsülni az átlagos energiafogyasztást, de az ETAP új digitális iker megoldása azzal a céllal készült, hogy chip-szinten növelje a dinamikus terhelési viselkedés modellezésének pontosságát az energiarendszerek tervezésének javítása és az energiahatékonyság optimalizálása érdekében.

„Ahogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatti terhelés egyre összetettebbé és nagyobb méretűvé válik, a pontos energiagazdálkodás kritikus fontosságú a hatékonyság, a megbízhatóság és a fenntarthatóság biztosítása szempontjából. Az ETAP-pal és a Schneider Electrickel való együttműködésünk révén példátlan átláthatóságot és ellenőrzést kínálunk az adatközpontok üzemeltetőinek az energiadinamika felett. Ez lehetővé teszi számukra, hogy optimalizálják infrastruktúrájukat és felgyorsítsák az MI bevezetését, miközben növelik az üzemeltetés rugalmasságát”

– jelentette ki Dion Harris, az NVIDIA „HPC and AI Factory Solutions” részlegének igazgatója.

„Ez az együttműködés többet jelent egy technológiai megoldásnál. Újraértelmezzük, hogy miként tervezhetők, kezelhetők és optimalizálhatók az adatközpontok az MI-korszakban. Azáltal, hogy összekapcsoljuk az elektrotechnikát a fejlett virtualizációs és MI-technológiákkal, új paradigmát teremtünk az infrastruktúra-menedzsment számára”

– mondta el Tanuj Khandelwal, az ETAP vezérigazgatója.

„Az együttműködés, a sebesség és az innováció a hajtóerő a digitális infrastruktúra átalakítása során, amire az MI jelentette terhelés kezeléséhez van szükség. Az ETAP, a Schneider Electric és az NVIDIA együttesen nem csak az adatközpont-technológiát fejlesztik – képessé tesszük a vállalkozásokat arra, hogy optimalizálják a működést és zökkenőmentesen menedzseljék a mesterséges intelligencia energiaigényét”

– mutatott rá Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Data Centers, Networks & Services” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális iker segíti az MI-Gyárak energiaigényének pontos tervezését appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok részéről ma már nem az a kérdés, hogy bevezessék-e a modern informatikai eszközöket, hanem az, hogy a munkavállalók tudják-e hatékonyan használni ezeket. Hiába fektet a cég drága és fejlett digitális rendszerekbe, ha a csapat nincs felkészülve az új eszközök teljeskörű kihasználására, nemcsak az IT beruházás, de az értékes idő és erőforrás is kárba vész. Éppen ezért az általános digitális kompetencia fejlesztése ma már stratégiai kérdéssé vált azoknál a cégeknél, akik szeretnék megtartani pozíciójukat, vagy előnybe kívánnak kerülni a versenytársakkal szemben.

“Az iSolutions által fejlesztett IS akadémia egy Magyarországon egyedülálló e-learning platform, amely kifejezetten a Google Workspace üzleti felhasználására épül, és segít a cégeknek abban, hogy munkatársaik megismerjék és kihasználják a felhőben rejlő lehetőségeket. Elkötelezett Google Cloud partnerként az a célunk, hogy hazánkban is egyre több vállalkozás tegyen szert extra üzleti előnyre a Workspace hatékony használatával.”

– nyilatkozta Kosztolánczy Balázs a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.

A digitális készségek fejlesztése a legjobb befektetés a vállalatok számára

2025-ben már nem kérdés, hogy a fejlett digitális kompetenciával rendelkező munkatársak jelentős versenyelőnyt biztosítanak a cégek számára. Egy jól képzett csapat akár 30-40%-kal hatékonyabban dolgozhat, ami közvetlen hatással van a vállalat eredményességére. A jelenlegi gazdasági környezetben a digitális készségek fejlesztése az egyik legköltséghatékonyabb befektetés, hiszen viszonylag alacsony ráfordítással érhető el hosszú távú teljesítménynövekedés anélkül, hogy új eszközökre vagy munkaerőbővítésre lenne szükség. Az e-learning bevezetése a vállalatok számára rugalmas megoldást jelent a munkatársak folyamatos fejlesztésére. Az online képzések lehetővé teszik, hogy a dolgozók saját tempójukban tanuljanak, minimalizálva a munkaidő-kiesést. Emellett az e-learning segíti az új belépők gyorsabb integrációját, csökkenti a betanítási időt, és egységes színvonalú oktatást biztosít a teljes szervezet számára.

„A legtöbb irodai dolgozó napi szinten használja a privát G-mailt, és a többség úgy gondolja, jól ismeri a rendszert, pedig a Google Workspace jóval összetettebb és többet tud. A képzések során a felhasználók számára is rendre kiderül, mennyi olyan funkció van, ami megkönnyíti a munkájukat, és eddig nem is ismerték. Ezért fektetünk kiemelt hangsúlyt a célzott, üzleti fókuszú oktatásra.”

– fejtette ki Kosztolánczy Balázs üzletfejlesztési szakértő.

A vállalati kultúra meghatározó szerepet játszik a digitális fejlesztések bevezetésében

Egy jó rendszergazda szolgáltató feladata, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek valóban megfelelnek a cég egyedi igényeinek és kultúrájának. Az onboarding folyamatok gyakran elakadnak, amikor olyan technológiai megoldásokat próbálnak bevezetni, amelyek nem illeszkednek a vállalat működéséhez. Ennek leggyakrabban az az oka, hogy a munkatársak nehezen fogadják el az új megoldásokat, ha az nem kényelmes számukra. A jó IT szolgáltató tehát nem csupán az üzleti célokat és a vállalati struktúrát tartja szem előtt, hanem mélyebben is megismeri a cég napi működését és a munkatársak feladatköreit. Ennek köszönhetően olyan személyre szabott, könnyen integrálható megoldásokat kínál, amelyek hosszú távon valódi hasznot hoznak a cégnek.

“Az IS Akadémia e-learning platform egy közel másfél éven át tartó fejlesztés eredménye, amit a hosszú évek során több mint 100 ügyfélnél végzett onboarding tapasztalataink mentén raktunk össze. A képzés egyik legnagyobb előnye, hogy a keretrendszere lehetővé teszi, hogy a vállalat igényeihez igazított tananyagokat kínáljon, így összhangban van a cég által használt rendszerrel. Ha új megoldást vezetnek be a cégnél, akkor a képzéshez további modulok vagy akár egyedi onboarding anyagok is könnyedén hozzáadhatók.”

– magyarázta Tarnavölgyi Gábor az iSolutions onboarding szakértője, az IS akadémia vezető-fejlesztője.

Fel kell készíteni a munkatársakat a mesterséges intelligencia használatára

Az MI ma már a sci-fi világából a mindennapi üzleti életbe lépett, de nagyon fontos, hogy a cégek megfelelő módon alkalmazzák. Manapság szinte minden irodai dolgozó találkozik valamilyen formában az MI-vel, de meglepően kevesen tudják kihasználni annak valódi potenciálját. A szakértő szerint bár egyre több online kurzus érhető el az MI alapjainak elsajátítására, csak kevés olyan képzés létezik, amely az üzleti problémákra összpontosít. A választás nehézségeit tovább súlyosbítja, hogy a cégek számára nagy kihívást jelent a több ezer mesterséges intelligencia szoftver közül megtalálni a számukra legmegfelelőbbet.

“Jó hír a Google Workspace-t használó vállalatoknak, hogy március óta a magyar nyelvű Google Gemini automatikusan beépült a Workspace szolgáltatásába, így az alapértelmezett módon elérhető a céges felhőben. Azonban az MI hatékony bevezetése a cégeknél az összetett funkciók miatt minden esetben egyedi megoldást igényel. Az IS Akadémia következő kurzusa a terveink szerint a Google Gemini üzleti használatát fogja részletesen bemutatni, így segítve a magyar vállalkozások munkáját.”

– árulta el Kosztolánczy Balázs.

A digitális kompetenciák fejlesztése a rendszergazda és a vállalat közös érdeke

A jó IT szolgáltató felismeri, hogy az ő érdeke is, hogy a felhasználók digitális kompetenciái fejlődjenek, mivel ez csökkenti a rendszerkarbantartó és helpdesk feladatokat. Ha a munkavállalók magabiztosabban használják az IT rendszereket, kevesebb segítségre van szükségük, és nyitottabbak lesznek az új technológiai megoldásokra is. Ezáltal könnyebb lesz új eszközöket és rendszereket bevezetni a vállalatnál.

“Némelyik rendszergazda szándékosan nem osztja meg a tudását, mert úgy gondolja ezzel biztosítja a saját szükségességét. Mi más szemléletet vallunk, azt szeretnénk, hogy ügyfeleink minél felkészültebbek legyenek, hiszen csak így érhető el a zökkenőmentes együttműködés, a közös fejlődés és siker.”

– fejtette ki Kosztolánczy Balázs az iSolutions Informatikai Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális kompetenciák fejlesztése lehet a legjobb befektetés 2025-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Mi az elektronikus dokumentumkezelés?

Az elektronikus dokumentumkezelés olyan rendszer, amely lehetővé teszi a digitális dokumentumok létrehozását, tárolását, visszakeresését és biztonságos megosztását. Milyen előnyökkel jár az alkalmazása?

• Nagyobb hatékonyság: A digitalizált dokumentumok keresése és feldolgozása jóval kevesebb idő- és energiaráfordítást igényel.
• Magasabb biztonság: A digitális archiválás és titkosítás gondoskodik az érzékeny adatok védelméről.
• Jelentős költségmegtakarítás: A nyomtatási, postázási és tárolási kiadások minimalizálásával csökkennek az üzemeltetési költségek.
• Fenntartható működés: A papírmentes iroda nemcsak praktikus, hanem környezetbarát megoldás is.

Az elektronikus dokumentumkezelés hatékony és biztonságos alkalmazásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a különböző dokumentumtípusok és elektronikus aláírások sajátosságaival.

Az eltérő hitelesítési szintek és joghatások befolyásolják, hogy egy adott dokumentum milyen bizonyító erővel bír, illetve milyen helyzetekben használható fel jogszerűen. A szükséges aláírási forma kiválasztása nemcsak a jogi megfelelőséget biztosítja, hanem növeli a dokumentumok hitelességét és védelmét is.

Tudatos választással elkerülhetők a jogi és adminisztratív kockázatok, miközben a vállalati ügyek gördülékenyebbé válnak.

Miben különböznek egymástól az elektronikus dokumentumtípusok?

Az elektronikus dokumentumok típusai a hitelesítés módjában és a jogi érvényességüket tekintve is eltérnek egymástól. Ennek következtében a mindennapi használatuk is különböző formákat ölthet.

Gyakori tévhit, hogy csak a szöveges fájlok számítanak elektronikus dokumentumnak, pedig ide tartoznak az e-mailek, táblázatok, képek, hangfelvételek, sőt akár tervrajzok weboldalak (HTML/XML), multimédiás tartalmak és számos egyéb fájltípus is.

Az eIDAS rendelet meghatározása szerint az elektronikus dokumentum minden olyan tartalom, amely digitális formában kerül tárolásra – legyen szó szövegről, hanganyagról, képről vagy audiovizuális felvételről, azonban ezek önmagukban nem feltétlenül rendelkeznek joghatással vagy hitelesítéssel; a jogi érvényességhez sok esetben elektronikus aláírásra vagy más bizalmi szolgáltatásra is szükség van.

Az elektronikus dokumentum gyűjtőfogalomként magában foglalja az elektronikus iratokat és elektronikus okiratokat.

Elektronikus irat

Az elektronikus iratok jellemzően szöveges tartalommal rendelkeznek, amelyek lehetnek szerződések, számlák, jelentések vagy egyéb hivatalos iratok, és jogszabályok által meghatározott módon hitelesítettek és hivatalos felhasználásra alkalmasak. Az elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott e-iratok biztosítják, hogy a dokumentum hiteles, eredeti és változatlan maradjon.

Felhasználási területek:

• elektronikus számlák
• hivatalos levelezések
• céges szerződések
• közigazgatási iratok (pl. adóbevallások, fizetési meghagyások, e-cégkivonat)

Elektronikus okirat

Az elektronikus iratok egy szűkebb csoportja az elektronikus okirat, amely jogilag kötelező érvényű dokumentumokat foglal magában, nyilatkozattételt, annak elfogadását vagy kötelező érvényű elismerését rögzíti, és az egyértelmű azonosíthatóság érdekében minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel rendelkezik. Ezáltal teljes körű bizonyító ereje van a bírósági és hatósági eljárások során. (Ellentétben az elektronikus irattal, mely csupán tárgyi bizonyítási eszköznek tekinthető.)

Felhasználási területek:

• ingatlan adásvételi szerződések
• tartozáselismerő nyilatkozatok
• hivatalos engedélyek és tanúsítványok

Miért van kulcsszerepe az elektronikus aláírásnak?

Az elektronikus aláírás a digitális dokumentumok hitelesítésének legfontosabb eszköze, mivel biztosítja az aláírt dokumentumok integritását és jogi érvényességét. Egy jól működő elektronikus aláírás rendszerrel gyorsabbá és biztonságosabbá válik az adminisztráció, és csökkenthetők a papíralapú folyamatok költségei is.

Az alairom.hu oldalon elérhető CollectSign szolgáltatás korszerű, biztonságos és hatékony megoldást kínál PDF-dokumentumok elektronikus kitöltésére és hiteles aláírására. Az alkalmazás biztosítja az aláíró egyértelmű azonosítását, összhangban a nemzetközi jogi követelményekkel. Ennek köszönhetően a minősített elektronikus aláírás jogilag egyenértékű a hagyományos kézi aláírással, miközben kiemelkedő adatbiztonságot biztosít.

• A fokozott biztonságú elektronikus aláírással (AES) az aláírás egyértelműen hozzáköthető az aláíró személyhez, és megakadályozza a dokumentum utólagos módosítását anélkül, hogy a változások észlelhetők lennének.
• A minősített biztonságú elektronikus aláírás (QES) pedig a legmagasabb jogi érvényességű aláírás, amely teljes jogi bizonyító erővel rendelkezik, és valamennyi uniós tagállamban automatikusan érvényesnek tekintik.

A digitális dokumentumkezelés és az elektronikus aláírások a jövőbe mutatnak, és az egyre korszerűbb technológiai megoldásoknak köszönhetően biztonságos és kényelmes alternatívát kínálnak a hagyományos módszerekkel szemben. Az előnyök – mint a költségmegtakarítás, a gyors ügyintézés és az ügyfélélmény javítása – nagyban elősegítik a cégek is versenyképességét a gyorsan változó piaci környezetben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elektronikus aláírás- és dokumentumtípusok – miért a digitális megoldás a nyerő? appeared first on Műszaki Magazin.

Az elismerés jól tükrözi a vállalat innováció iránti folyamatos törekvését, valamint a gyártás digitalizációjában betöltött úttörő szerepét.

A Horn szerszámoknak a legmagasabb precizitási és minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Mindez kulcsfontosságú olyan területeken, mint az optikai alkatrészek gyártása, valamint a magas hatékonyságú fogaskerékgyártás. Ezen szerszámok beszerzése jelentős befektetést igényel, így az élettartamuk növelése érdekében a Horn világszerte kínál felújítási szolgáltatásokat.

Napjainkig a szerszámok karbantartása kizárólag nagy mennyiségben bizonyult gazdaságosnak.

„Az eszközök felújításakor meghatározott lépéssorokon haladtunk végig – a valós kopásuktól függetlenül -, mivel az egyedi mérések és döntések hatékony dokumentálása eddig nem volt kivitelezhető a folyamat során”

– fejti ki André Hoettgen, a Horn Vállalati Csoportmenedzsere.

André Hoettgen, a Horn Vállalati Csoportmenedzsere.

Egy lépéssel közelebb a megoldáshoz

A precíziós szerszámok életciklusának digitális naplózására, valamint a minőség szempontjából kritikus adatok rögzítésére a Horn bevezetett egy web-alapú, meghatározott termékcsoportokra szabott megoldást. A Horn Szolgáltatási Platform (HSP- HORN Service Platform) digitális támogatást nyújt a releváns gyártási folyamatoknak, valamint felgyorsítja az adminisztrációs feladatokat. A tavaly díjazott I4.0 infrastruktúra alapján több mint 15 közbenső állomást kötöttek össze: a szerszámoknál a gyártástól az életciklus végéig, míg a szervizszolgáltatás esetében az áruátvételtől a szállításig. A legfontosabb folyamatok közé tartozik a lézeres jelölés, köszörülés, különféle tesztek és mérések, tisztítás, homokfúvás és bevonatolás, csomagolás és szállítás.

A HSP minden egyes precíziós szerszámhoz egyedi azonosító számot rendel. Mindez túlmutat egy hagyományos ERP rendszer képességein. Az adatok könnyedén rögzíthetőek a teljes szervizfolyamat során, digitálisan hozzárendelhetőek a szerszámokhoz, valamint strukturált és átlátható módon megjeleníthetőek a webes interfészen. Mindez magában foglal minden minőségi szempontból kritikus adatot, mint például a közvetlenül mért értékeket (magasság, átmérő, körkörösség, stb.), teszteredményeket, képeket és megjegyzéseket, valamint javítja a nyomon követhetőséget. Az ügyfelek és a gyártó is ugyanazt a rendszert használja, azonban egyedi nézetekkel és az adatokat egyértelműen elhatárolva (többklienses lehetőség). Digitálisan támogatottak az olyan adminisztratív folyamatok, mint a szerszámok átvétele utáni kezdeti állapotellenőrzés vagy a rendelési adatok karbantartása az ERP-ben. André Hoettgen elmondása szerint,

„ahol lehetséges, a Horn teljes mértékig automatizálta az adminisztratív feladatokat, így megelőzve a hibákat és csökkentve az átfutási időket.”

Újraköszörülési szolgáltatás: Az MCD váltólapkák többször is újrapolírozhatók

Hatások és hozzáadott érték

A HSP bevezetése nagymértékben növeli a szállítási teljesítményt és teljes átláthatóságot biztosít a szerszám egész életciklusa során. A begyűjtött adatok alapot nyújtanak a jövőbeni elemzésekhez, valamint a gyártási folyamatok optimalizálásához. Az ügyfelek ezeket az adatokat interfészeken keresztül érhetik el. A megmunkálási folyamat lépéseinek csökkentése jótékony hatással bír a szerszámok élettartamára, ezáltal pedig a költségekre és a környezetre is. A Horn fokozatosan vezeti be megoldását, amit a jövőben más termékterületeken is tervez alkalmazni.

„A HSP-vel az ügyfelek igényeire összpontosítunk és folyamatosan dolgozunk a digitális kínálatunk, valamint a szolgáltatási üzleti modellünk hatékonyságának fejlesztésén”

– foglalja össze André Hoettgen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális megoldással növel szerszámélettartamot a Horn appeared first on Műszaki Magazin.

A porfestés – amely során a festékport elektrosztatikusan juttatják a felületre, majd hő hatására megszilárdítják – régóta kedvelt technológia a rendkívüli tartóssága és védelmi tulajdonságai miatt.

Ezt a módszert széles körben alkalmazzák fémtárgyakon, mivel fenntartható alternatívát nyújt a folyékony festékekkel szemben, csökkentve az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátását és a folyamat környezetre gyakorolt hatását. Az iparág fejlődésével azonban az igény is megnőtt a porfestési folyamat precizitásának, egyenletességének és anyagtakarékosságának javítására.

A Flowsense technológia megjelenése

A porfestés egyik legnagyobb kihívása a következetesen sima és egyenletes bevonatréteg létrehozása, miközben az anyagfelhasználás is optimalizálódik. A hagyományos rendszerek rendszeres karbantartást követelnek a kopás kezelése és a pontos bevonatvastagság biztosítása érdekében, ami csökkenti a termelékenységet és növeli a kiadásokat. Az ipari megoldások terén piacvezető Wagner a 2024-ben bemutatott, innovatív Flowsense technológiával reagált ezekre az igényekre.

A hagyományos porszóró rendszerek korlátainak kezelésére tervezett Flowsense fejlett digitális vezérlést, intelligens felügyeletet és valós idejű beállításokat kínál, amelyekkel javítja a bevonási folyamat stabilitását, minőségét és fenntarthatóságát.

A Flowsense lehetőséget nyújt a gyártóknak, hogy hatékonyabban kontrollálják porfestési folyamataikat, amivel nem csak a végeredmény lesz könnyen megismételhető, de a környezet is kevésbé károsodik a folyamattal. Ebből kifolyólag a technológia nemcsak az anyagfelhasználás és az üzemeltetési költségek csökkentésében segít, hanem megfelel a folyamatosan szigorodó szabályozási és környezetvédelmi előírásoknak is. A Flowsense áttörést jelent az iparág számára, mivel skálázható, adaptálható megoldást kínál, amely a modern gyártási elvárásoknak megfelelően ötvözi a hatékonyságot, a minőséget és a fenntarthatóságot.

A Wagner Flowsense célja a porbevonatok tökéletesítése a stabilitásra, pontosságra és anyagtakarékosságra összpontosítva. A rendszer egy fejlett injektor-alapú vezérlő mechanizmust integrál, amely folyamatosan figyeli és állítgatja a por áramlását. Ez a precíziós vezérlés stabil bevonatvastagságot és optimalizált porfelhasználást tesz lehetővé, jelentősen csökkentve a hulladék mennyiségét.

Főbb jellemzők és előnyök

• Egyenletes rétegvastagság: A Flowsense automatikusan beállítja a poráramlást a célbevonat vastagságának fenntartása érdekében, még az olyan változókat is figyelembe véve, mint a kopás és a porszint ingadozása. Ez egyenletes szórási folyamatot biztosít, csökkentve a hibás bevonatok számát, javítva a felület minőségét, miközben megfelel az olyan szigorú szabványoknak, mint a QUALICOAT és a QIB.
• Pormegtakarítás és fenntarthatóság: A Flowsense a porkibocsátás pontos szabályozásával minimalizálja a hulladékot és csökkenti a biztonsági készletigényt. Például egy tipikus, évente 600 000 m²-t lefedő bevonósor körülbelül 37 800 euró anyagköltséget takaríthat meg azáltal, hogy az átlagos bevonatvastagságot 84 μm-ről 78 μm-re csökkenti.
• Előrelátható karbantartás: A technológia olyan érzékelőket tartalmaz, amelyek figyelik az alkatrészek, például a fúvókák és injektorok kopásának mértékét. Ez a proaktív megközelítés figyelmezteti a kezelőket, ha cserére van szükség, meghosszabbítva az alkatrészek élettartamát, csökkentve az állásidőt és így végső soron csökkentve a karbantartási költségeket.
• Fokozott rendszer megbízhatóság: Az intuitív érintőképernyős kezelőfelület és a COATIFY platform integrációja valós idejű megjelenítést biztosít a rendszer állapotáról, megkönnyítve a használatot és a folyamat átláthatóságát. Ez az integráció segíti a termelékenység fenntartását, mivel a kezelők gyorsan reagálhatnak a karbantartási jelzésekre és folyamatosan figyelemmel kísérhetik a rendszer állapotát.

Flowsense vs. hagyományos rendszerek

A porkibocsátási technológiákat alapvetően kétféle eljárásra oszthatjuk: a Venturi-elv alapján működő injektoros adagolásra és a porpumpás rendszerre. Az injektoros technológia egyik legnagyobb előnye az egyenletes és szabályozható adagolás, mely lehetővé teszi a finom, homogén szórási folyamatokat. Azonban hátrányuk is van, mivel a por által keltett súrlódás a rendszert idővel elkoptatja, ami rendszeres karbantartást és levegő kompenzációt igényel. A gyakorlati tapasztalatok szerint a rendszer 40 üzemóra után körülbelül 4%-os levegőkorrekciót igényel a folyamatosan egyenletes kibocsátás fenntartásának érdekében. A porpumpás rendszerek ezzel szemben perisztaltikus mozgást alkalmazó gumimandzsettákat használnak, amelyek lehetővé teszik az állandó mennyiségű por kibocsátást. A porpumpák sok alkatrészt tartalmaznak és a hosszútávú karbantartási költsége jelentősen magasabb mint az injektoros rendszereké.

A Flowsense rendszerek az injektoros technológiával dolgoznak, azonban továbbfejlesztett vezérlőrendszerüknek köszönhetően jelentősen csökkentik a levegőkorrekció szükségességét és hosszabb élettartamot biztosítanak. A precíz porkibocsátás és a folyamatosan egyenletes felület garantálja, hogy kevesebb újrafestésre és karbantartásra legyen szükség, ami hosszú távon jelentős költségmegtakarítást és jobb minőséget biztosít.

Az ipar igényeit kielégítve

A Flowsense remekül igazodik a környezetbarát, költséghatékony megoldások felé mutató, napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt szerző iparági trendekhez. A technológia anyag hatékonysága és csökkentett karbon lábnyoma hozzájárul a fenntartható gyártási folyamatokhoz, így kifejezetten jó választás a környezeti hatásukat javítani kívánó vállalatok számára.

Tapasztalatok

A Wagner Flowsense technológiája rendkívüli előrelépést jelent a porfestés területén. A bevonat konzisztenciájának fokozásával, az anyagpazarlás csökkentésével és a prediktív karbantartás beépítésével a Flowsense az ipari bevonatolási technológia előremutató megoldásaként pozícionálja magát. A Flowsense megbízható, fenntartható választást kínál a műveletek racionalizálására és a kiváló minőségű felületkezelés fenntartására törekvő vállalatok számára.

www.mls.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Wagner Flowsense: digitális intelligencia a porszórásban appeared first on Műszaki Magazin.