Már léteznek életmentő defibrillátor drónok, vér- és vérkészítményt vagy éppen gyógyszert, élelmiszert szállító drónok.

2022-ben jelent meg a hír, hogy egy tesztprojekt keretében a drón először mentett közvetlen módon emberi életet, amikor egy hólapátolás közben rosszul lett idős, svéd emberhez perceken belül eljuttatta az életmentő defibrillátort. Csak orvos volt a közelben, készülék nem, ám a drón segítségével az is gyorsan eljutott a beteghez. Egy hollandiai egyetemen ezt továbbgondolva olyan defibrillátort fejlesztettek, amely magában a drónban van. Svájcban, Né­metországban, az Egyesült Államokban és Japánban pedig orvosi drónok működnek, amelyek rövid idő alatt a vért és vérkészítményeket juttatják el a megfelelő egészségügyi intézménybe vagy helyszínre.

I. Dróntechnológia adatfeldolgozási és adatbiztonsági kihívásai konferencia 2023, Gábor Dénes Egyetem (fotó:Varga-Ottó)

De nem csak orvosi eszközt lehet szállítani drónnal, hanem élelmiszert is. Szintén a közelmúlt híre, hogy a kínai Nagy Falon is elindult a drónos kiszállítás: mivel van olyan hely, ahol 50 percen belül nincs víz és élelmiszer, így vészhelyzet esetén drónnal viszik oda a bajba jutott turistának az élelmet, szükség esetén akár életmentő gyógyszert. Ezt még lehet fokozni, hiszen a Lausanne-i Műszaki Egyetemen puffasztottrizs-szeletekből ehető szárnyú mentődrónt készített egy kutatócsoport, amivel az életmentő teher arányát 50 százalékra növelték. Az emberi élet védelmére hozott ötletek tárháza végtelen: egy kínai egyetem hallgatói például olyan drónt terveztek, ami az épületről leugró embereket menthetik meg, és amely jól alkalmazható súlyos tűzeseteknél. A szerkezet négy különálló drónból áll, amiket egy háló köt össze, és bármely magasságban működőképes.

A drónok a közvetett életmentésben is komoly szerepet kapnak. Nyáron még egy közel 50 fős magyar tűzoltó csapat Észak-Macedón területen oltotta a tüzet, segítségnyújtásuk kapcsán külön kiemelték a drónok alkalmazását. Az elmúlt hetekben pedig az árvízi védekezésben vetették be a korszerű eszközöket, a rendőrség és a hadsereg drón- és helikopterpilótái a Duna áradási irányainak feltérképezésében és mentési terv előkészítésében nyújtottak segítséget a vízügyi szakembereknek.

A felsoroltak ellenére a hangsúly még mindig a 30 milliárd eurós kereskedelmi, gazdasági célú drónpiacon van, de a drónok az élet minden szegmensében megjelennek. Egyre több szakemberre van szükség, akik nem csak a fejlesztésben, hanem a drónok működtetésében is részt vesznek.

„A világból érkező hírek is mutatják, hogy nagyon sok kiváló ötlet egyetemi kutatócsoportokban fogalmazódik meg elsőként, és a Gábor Dénes Egyetemen is ilyen nyitott, kreatív gondolkodásra bíztatjuk hallgatóinkat. Nálunk nem csak dróntechnológia műszaki paramétereit, a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásait ismerhetik meg, hanem a kinyert adatok hatékony és főként pozitív célú hasznosítását is – mindezt a mesterséges intelligencia bevonásával”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Előrejelzések szerint az EU légi forgalma az elkövetkezendő 20 évben 50%-kal növekszik majd, 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata több mint 100 000 embert fog foglalkoztatni, és az ágazat fejlődésének évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatása is lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Életmentő drónok appeared first on Műszaki Magazin.

A válasz az elektromos, személyszállításra alkalmas drónok. Ami nemrég még csak távoli álom volt, a technológiai innovációknak köszönhetően ma már egy fellendülés előtt álló piac. Dubajban, Szingapúrban, Los Angelesben és Dallasban tervezik kísérleti mintaprojekteket indítását a 2020-as évek elején, míg más városok – például Németország – gyorsan követhetik őket. A Roland Berger nemrég megjelent, Városi Légi Mobilitás: Egy új közlekedési mód megjelenése c. tanulmánya szerint világszerte jelenleg mintegy 75 cég foglalkozik személyszállításra alkalmas drónok fejlesztésével.

„Arra számítunk, hogy az utasdrónok a városon belüli és a regionális utazások tekintetében is reális közlekedési eszközök lesznek a következő öt-tíz éven belül”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

„Az akkumulátor-technológia és az önvezető rendszerek fejlődése jelentős lökést fog adni ennek a szektornak.”

Bár a következő néhány évben a személyszállító drónok világpiaca még viszonylag szűk marad – a Roland Berger szakértői előrejelzése 3000 drónnal számol a légtérben 2025-ig – az ezt követő években exponenciális növekedés várható, ahogy a drónok beszerzési és üzemeltetési költsége is jelentősen csökkeni fog a helikopterekéhez képest.

A tanulmány szerzői azt várják, hogy kezdetben a légi járművek ezen új generációját elsősorban repülőtéri transzferekre, illetve személyek városon belüli és városok közötti szállítására fogják használni.

„A személyszállító drónok átalakíthatják a városi mobilitási mixet,”

– jelentette ki Schannen Frigyes.

„A megfelelő keretek között pedig hozzájárulhatnak a dugók enyhítéséhez is, amelyek jelenleg annyira gyakoriak a közlekedési hálózatainkon.”

Még vannak megválaszolatlan műszaki és jogi kérdések

Az, hogy hogyan fog valójában kinézni az első városi közlekedésben használt drón még vita tárgya. Az ígéretes jövőbeni tervek között szerepelnek többek közt ún. multikopterek vagy kvadkopterek, döntött szárnyas légi járművek, függőleges fel- és leszállásra képes járművek (Vertical Takeoff and Landing – VTOL), valamint különféle hibrid konstrukciók is. Míg a különböző rotor-meghajtású megoldások a belvárosi használatban lehetnek ideálisak, ahol kevés hely áll rendelkezésre, a gyorsan mozgó VTOL járművek a nagyobb távolságok megtételére lehetnek jó választás.

Néhány szabályozási akadályt is el kell még hárítani.

„Az elektromos meghajtású utasdrónoknak nem csak megfelelő töltőállomásokra és szervizekre van szükségük, hanem biztonságos és engedélyezett folyamatokra és például leszállási pontokra is. A megfelelő helyszíneket pedig gyakran nehéz megtalálni.”

– mondta Schannen Frigyes.

Az elektromos légi járművek működéséhez erős 5G/6G mobilhálózat is szükséges, amely garantálni tudja a kommunikációt az irányító központokkal és más felhasználókkal is a felszínközeli légtérben. Mindemellett a szabályozó is kihívásokkal szembesül, mivel a felelős felügyeleti szervek, a különböző légtér-kategóriák és az új technológia jogi kérdései jelenleg még meghatározásra várnak.

Az együttműködés a kulcs

A célzott partnerségeknek kiemelt jelentősége lesz az utasszállító drónok sikerében. Példaként itt van Ingolstadt esete, ahol a bajor állam 14 másik európai hatósággal működik együtt (többek között Genf, Hamburg, Brüsszel, Antwerpen és Toulouse városában) az EU Urban Air Mobility Initiative (Városi Légi Mobilitás Kezdeményezés) keretében. A német szövetségi kormány és a Bajor Szabadállam mellett Ingolstadtnak sikerült bevonnia a projekt indításába az üzleti szférát, a környező repülőtereket és más szereplőket is. A felek együtt fognak dolgozni azon, hogy meghatározzák a potenciális használati eseteket és a tesztrepülések indításához szükséges előfeltételeket.

„Ha Európában sikerül a különböző szereplőket egy asztalhoz ültetni és elérni, hogy szorosabban együttműködjenek, akkor az egy valódi mobilitási forradalomhoz vezethet, ami enyhítheti a nyomást a bedugult és környezetszennyező városi úthálózatokon.”

–  jósolta Schannen Frigyes.

A tanulmány az alábbi linken érhető el:

www.rolandberger.com/

The post Jönnek az utasszállító drónok appeared first on Műszaki Magazin.