Ózd mellől eddig a sikerig persze nem vezetett egyenes út. Hogy ne kövesse az előtte álló rossz példákat, Gábor elkezdett önfejlesztéssel foglalkozni, ami a marketing felé terelte. Épp Angliában dolgozott, amikor szeretett volna weboldalt készíttetni egy formálódó üzleti koncepciójához, ám az árajánlatok láttán leesett az álla. Utánajárt, hogyan készítheti el magának a honlapot. A többmilliós ajánlatok elfogadása helyett maga hozta létre az oldalt kezdőként, hamar eljutva a felhasználói szinttől a programozási ismeretekig. Innen indult a weboldalak és később az értékesítési oldalak iránti szenvedélye. Hazatérve a Moholy Nagy Művészeti Egyetem ID digitálistermék-fejlesztési képzésén csiszolta tovább a tudását, majd programozóként több neves marketingügynökségnél is dolgozott. Saját ügynökséget alapítva ő lett az ország első és máig egyetlen Google Minősített Mobil Web Specialistája és 2020-ban megjelent szakmai tapasztalatait összesítő könyve is “Online Gyorsítósáv” címen.

„Ekkor kiégtem. Annyit dolgoztam vállalkozóként, mint előtte alkalmazottként soha. Aztán jött a vírus, a válság, és ott álltam, hogy lehúzzuk a rolót, el kell küldenem a kollégáimat. Akik egyébként a családtagjaim, az öcsém, az unokatestvérem, a másodunokatestvérem és a sógorom”, idézi fel Kriston Gábor.

Majd folytatja, „kerestem valamit, amivel kiutat találhatok a helyzetből, ez volt Stephen R. Covey A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című könyve, ami alapján azóta applikációt is fejlesztettünk. A saját képzésemre az évek alatt több mint 15 millió forintot költöttem, és a csapatom minden tagjának is ígéretem szerint világszínvonalú tréningeket biztosítottam. Így jutottam el Russel Brunson tananyagaihoz, aki a világ legismertebb értékesítési oldal szakértője.”

A DX Labz vezetője elvégzett minden lehetséges képzést Russel Brunsonnál, és munkáinak minőségét látva, mentorainak köszönhetően meghívást kapott a Funnel Games versenyre, amit Brunson csapata, a ClickFunnels szervezett.

Hogyan győzte le Gábor Amerika vezető online értékesítőit?

A verseny célja egyszerűen hangzik, ám elérni annál nagyobb kihívás: pipáld le Russel Brunson legsikeresebb értékesítési oldalának az eredményét. Van rá 24 órád.

Kriston Gábor csapatát erősítette még két mentora, Mike Schmidt és AJ Rivera. Közösen vágtak bele, hogy egy nap alatt valós értékesítések során megméretessék versenymunkájukat a Mester ellen.

„Az volt a stratégiám, hogy fogom a már meglévő értékesítési oldalt, és megnézem, hogyan tudok rajta javítani a lehető legtöbbet a rendelkezésre álló időn belül. Egy lebilincselő sztorival indítottuk a szöveget, rögtön az oldal tetején videóban átadva az ajánlat lényegét. Csakhogy gondunk akadt az értékesítés kulcselemeként szolgáló videóval, mert egy jogi licencprobléma miatt nem játszotta le a hangot. Egész éjszaka azon kattogott az agyam, mit tudnék még csiszolni az oldalon, mert a beküldés után adtak még további 24 órát a javításokra. Végül teljesen kimerülten a régi verzió linkjét adtam be, hiába javítottam ki a videó hibáját ”, osztja meg a részleteket Kriston Gábor.

Végül így is megnyerték a versenyt az ügynökségek kategóriájában, a teljes versenyben pedig a 80 jelölt közül a második helyet érték el. Bravúros eredménnyel megduplázták Russel Brunson értékesítési számait a rendelkezésre álló rövid idő alatt.

Hívják Amerikába, de ő Borsodban marad

Gábor a nagy siker után több ígéretes üzleti ajánlatot is kapott az USA-ból, azonban nem tervezi, hogy elköltözik szülőfalujából, Borsodszentgyörgyről.

„Az motivál, hogy mutassuk meg, innen az isten háta mögül is lehet világszínvonalú szolgáltatást nyújtani, és olyan vállalkozást építeni, ami jó példát ad a környékbeli fiataloknak is. Igyekszem Magyarországon is elérhetővé tenni azt a tudást, amit az értékesítési oldalakról évek alatt rengeteg pénz és energia befektetésével megszereztem. Ennek egyik első megnyilvánulása a világ legeredményesebb értékesítési oldalainak katalogizálása, ami publikusan elérhető bárki számára a Funnel Expert oldalon. Itt olyan, ma is használatban lévő, sok millió dollár bevételt hozó oldalak szerepelnek, amiket bárki mintaként használhat, persze a saját portékájára szabva”, tájékoztat a DX Labz vezetője.

Az értékesítési oldalak hazai úttörője könyvével – Online gyorsítósáv – is egyfajta útikalauzt ad a vállalkozásoknak az internetes értékesítés világába. Rendszerben és logikus sorrendben ismertet meg a kulcsadatokkal, melyekkel bárki hatékonyan eladhatja egy tökélyre fejlesztett weboldallal a termékeit, szolgáltatásait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így lehet legyőzni Amerika vezető online értékesítőit appeared first on Műszaki Magazin.

Az e-kereskedelem folyamatos fejlődése által kínált növekedési lehetőségek kihasználása érdekében a vállalkozásoknak arra kell törekedniük, hogy versenytársaik előtt maradjanak. Ennek támogatására fejlesztette ki a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Ecommerce Partner Programját. A kezdeményezés keretében a partnerek az iparág legfrissebb híreibe és eseményeibe is bepillantást nyerhetnek annak érdekében, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek egy folyamatosan változó piacon. Emellett a programban részt vevő cégek hozzáférhetnek az „eCommerce Transformation & Activation Manager” nevű eszközhöz, amely segíthet nekik a sikerhez szükséges stratégiák kidolgozásában.

A program emellett átfogó képzést is biztosít számos témában, hogy ezzel is támogassa a Schneider Electric partnereit a piaci versenyben. A programban részt vevő vállalkozások az elköteleződésük elismeréseként különböző partneri kompenzációs lehetőségekhez is hozzájuthatnak, mint például marketingalapok, visszatérítések, kiárusítási akciók.

„Partnerprogramunk küldetése egyértelműbbé vált. Első alkalommal kínálunk e-kereskedelmi partnereinknek egy olyan egyedi és innovatív programot, amely megkülönbözteti őket a versenytársaktól. A program átfogó eszköz- és forráscsomagot biztosít, hogy segítse őket az eredményes online értékesítésben. A marketing támogatástól a technikai segítségnyújtásig a program a szolgáltatások széles skáláját kínálja, hogy a partnerek a lehető legjobb tapasztalatokat szerezhessék. A program emellett exkluzív kedvezményeket és promóciókat is kínál, hogy partnereink maximalizálhassák profitjukat. Átfogó funkcióival és azzal a lehetőséggel, hogy rugalmasan alkalmazkodik az egyes partnerek igényeihez, az Ecommerce Partner Program valóban megelőzi versenytársait”

– mondta el David Terry, a Schneider Electric európai IT Channels alelnöke.

Küldetésünk, hogy digitális partnerként segítsünk a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében. A vállalat élen jár a digitális átalakulásban, világszínvonalú folyamatokat és energiagazdálkodási technológiákat integrál, vezető megoldásokban egyesíti az egész életciklust átölelő, a végponttól a felhőig összekötő vezérlőket, szoftvereket és szolgáltatásokat, integrált irányítást kínálva az otthonok, épületek, adatközpontok, az infrastruktúra és a különböző iparágak számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új e-kereskedelmi partnerprogramot indított a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Fontos kérdéssé vált, hogy hogyan lehet például a bankok és pénzintézetek működését optimalizálni és egyszerűbbé tenni amellett, hogy az elvárt biztonsági szinten tudják szolgáltatásaikat nyújtani. A biztonság témakörében felmerült egy újabb kérdés; hogyan lehet megoldani az egyre erősödő szakemberhiányt a kibervédelem területén?

Már a járvány kitörése előtt rendelkezésre álltak a pénzügyi és kereskedelmi szektor digitalizációjához szükséges technológiák, de ezek bevezetése szórványos és lassú volt. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a nagy nemzetközi bankok belső átalakítása annyira erőforrásigényes, hogy ez a napi munkavégzés és üzletfejlesztés mellett könnyen háttérbe szorult. A járványhelyzet kialakulása után azonban gyorsan változott a szemlélet, hiszen a digitális technológiák bevezetése már nem befektetési, hanem üzletfolytonossági kérdéssé lépett elő.

Erőfeszítések a digitális kereskedelem irányába

“A kereskedelem digitalizációja elképesztően látványos volt, ennek előfeltétele volt az abban résztvevő rendszerek interoperabilitásának megteremtése. Nem kellett azonban újra feltalálni a kereket, hiszen a meglévő, SWIFT által is támogatott technológiák alkalmasak kereskedelem digitalizálására, de fontos olyan vezérelvek lefektetése, melyek nemzetközi szinten képesek elősegíteni a szorosabb integrációt és a rendszerszintű együttműködést.”

– mondta el Jalsovszky Géza, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Egy end-to-end kereskedelmi folyamat hosszú és bürokratikus is lehet, elég, ha belegondolunk, hány számla és menetlevél iktatása, ellenőrzése és nyomon követese szükséges ahhoz, hogy a lakásunkig megérkezzen például egy a Távol-Keleten gyártott számitástechnikai cikk. A folyamat egy extrém komplex ökoszisztémán keresztül fut, mivel szerepelnek benne állami szervezetek, nagyvállalatok, bankok és ezek belső folyamatai is.

A kereskedelmi digitalizáció egyik fontos alappillére az ügyfélkapcsolati eljárások átterelése elektronikus csatornákra. Ezek a csatornák sok esetben már léteznek és bevezetésre kerültek, így meglévő integrációk elmélyítéséről, illetve optimalizációjáról van szó.

A kereskedelmi rendszerek interoperabilitásának megvalósításához ugyanakkor elengedhetetlen a vonatkozó nemzetközi jogi szabályozások harmonizációja, illetve a magasfokú standardizálás. Mivel a papírlapú dokumentációk nagy része a nemzet állami, illetve kereskedelmi térségek szabályainak hozadéka, ezért még a leginnovatívabb kereskedelmi szereplők is kénytelenek bizonyos szinten papír alapúan működni a jogi megfelelőség érdekében.

“Ahhoz, hogy a jövőben elektronikus csatornákra lehessen átterelni a kereskedelmi ügyintézést, elengedhetetlen a jogi harmonizáció és standardizálás. A tendenciózusan belföldi szereplőket előnyben részesítő nemzeti kormányok helyett olyan szupranacionális szervezetnek kellene átvennie a kezdeményező szerepét, mint például a WTO, így kevésbé áll fenn annak a veszélye, hogy bizonyos államok gazdasági erejüket kihasználva nemzeti érdekeik mentén alakítsák a nemzetközi szabályozások harmonizációját, illetve meglévő folyamataikat emeljék standard szintre.”

– tette hozzá Jalsovszky Géza.

Rés a pajzson: a szakképzett munkaerő hiánya a kibervédelemben

Jelenleg globálisan nagyjából hárommillió szakember dolgozik kibervédelmi munkakörökben, azonban még körülbelül további négymillió specialistára lenne szükség. A járványhelyzet ráerősített a kibervédelmi szakértelem hiányára, a lezárások során ugyanis 63%-os növekedés volt tapasztalható a különböző online támadásokban.

Az Amazon Web Services (AWS) ötletes megoldást keresett a kibervédelmi szakértők hiányának kezelésére. Már korán észlelték, hogy nem lehetséges olyan ütemben kibervédelmi szakembereket toborozni, amilyen dinamikusan az üzlet gyarapszik, ezért pontosan megtervezett stratégiára volt szükségük annak érdekében, hogy fenntartsák szolgáltatásaik elvárt biztonságát.  A kulcs a kiberbiztonsági ismeretek demokratizálásában rejlett. Olyan autonóm csapatokat hoztak létre, amelyek önállóan képesek döntést hozni a beavatkozásról és szervezett tréningek, illetve szakértők segítségével belülről építkeznek. Ezeket a csapatokat egy bizonyos méret elérése után ketté lehet bontani, és igy a munkatársak megtartása mellett az új csapatokba érkező kollégáknak könnyebb lesz átadni a megszerzett tudást.

Az erőforrások megfelelő menedzseléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy vállalati szinten törekedjünk arra, hogy már a fejlesztéseket megelőző tervezési fázisok is kibervédelmi standardok mentén történjenek, illetve ahol csak lehet, titkosítást használjanak. Fontos szempont emellett, hogy a monoton folyamatokat, ahol csak lehet automatizálni kell. Amennyiben ilyen területeken probléma merül fel, akkor indokolt szakértő kollégák bevonása, ezáltal a szűkös szakértői erőforrásokat nem rutin feladatokra pazarolják.

“Úgynevezett wagilis (Wagile = Waterfall + Agile) csapatokra van szükség a szakértői erőforráshiány kezelésére a vállalatoknál. Ez azt jelenti, hogy minél több nyitott pozíciót belülről töltenek fel meglévő kollégák átképzésével. Az erre motivált munkatársak tanúsítványt szereznek képesítésükről, és így a megfelelő pozíciót tudják betölteni.”

– mondta el Sipos Dávid, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Ez pedig elvezet a kibervédelem területén tapasztalt munkaerőhiány kezelésének másik fontos módszeréhez, a stratégiai alapon működő toborzáshoz. A szakképzett munkaerő egyre nagyobb hiányát klasszikus toborzással már jelenleg sem lehet fenntarthatóan kezelni, ezért megoldás lehet, hogy a szervezet átvilágítása alapján a személyzetileg túltöltött osztályokon dolgozó, megfelelő alapvető képességekkel rendelkező kollégákat képezik át. Az átképzett kollégák mellett ugyanakkor érdemes lehet a kibervédelem területén tradicionálisan alulreprezentált csoportokra is alapozni a pozíciók betöltésénél, például a nőkre, a pályakezdőkre, illetve az iskolaelhagyókra. Frissen végzett tanulmányok alapján ugyanis mindhárom csoport kevesebb figyelmet kap a megüresedett kibervédelmi pozíciók feltöltésénél.

“A szakképzett munkaerő hiányára egyre kevésbé tudnak megoldást adni a klasszikus toborzási folyamatok, ezért alternatív praktikákat kell keresni. Fontos, hogy a munkatársak átképzése mellett a megtartásukra is nagyobb hangsúlyt fektessenek, illetve a kibervédelmi stratégiának már a fejlesztési fázisra is ki kell terjednie.”

– tette hozzá Sipos Dávid.

The post E-kereskedelem és kibervédelem – digitális kihívások és szakemberhiány appeared first on Műszaki Magazin.

A megnövekedett vásárlások száma és a megváltozott fogyasztói igények döntéshelyzet elé állították a nagy- és kiskereskedőket, sokaknak a több évre tervezett digitalizációs folyamatokat pár hónap alatt kellett végrehajtaniuk. A Trans-Sped a Webshippy-vel és az OANDER-rel közösen szervezett e-kereskedelmi meetupjának második felvonásán az e-kereskedelem résztvevői osztották meg tapasztalataikat az elmúlt évekről.

A pandémia miatt az offline üzletek egy része bezárni kényszerült, vagy korlátozottan lehetett csak nyitva, az emberek otthon maradtak és a szükséges termékeket online webshopokban szerezték be. De mi történt azokkal a kereskedőkkel, akik nem rendelkeztek webáruházzal? A tavalyi év meghatározó volt az e-kereskedelmi piacon még nem jelenlévő kereskedőknek, hisz termékeiket személyesen már nem mindig tudták eladni vásárlóiknak. Alapvetően hosszú évekre tervezett folyamatokat pár hónap alatt kellett megvalósítaniuk. Ennek eredményeképp 2020-ban a hazai e-kiskereskedelmi forgalom átlépte az 1000 milliárd forintot.

A meetup előadásai ezen a linken tekinthetőek meg!

“Már minden tizedik forintot online költünk el”

– mondta Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója.

2019 óta duplájára, azaz 6 százalékról 12 százalékra nőtt a legalább heti rendszerességgel online vásárlók aránya. Pintér elmondta, hogy megnövekedett a készpénzmentes fizetések aránya is, a készpénz elvesztette a dominanciáját, ugyanis 2020-ban az online vásárlók 63 százaléka fizetett inkább készpénzmentesen. A Reacty Digital igazgatója szerint jelen pillanatban nehéz meghatározni, hogy a világgazdaság mikor tud visszatérni a járvány előtti állapotba, ezért azt is nehéz megjósolni, mi fog történni az e-kereskedelmi piacon. A középtávú előrejelzés alapján 2025-re a hazai e-kiskereskedelmi forgalom meghaladhatja a 2700 milliárd forintot.

A 2020-as évben több hazai kiskereskedő is belépett egy számukra még ismeretlen, új piacra, az e-kereskedelembe. Ocskay László, az OANDER ügyvezetője szerint a vállalatok belépésének kulcsfontosságú eleme a stratégia, ismerniük kell üzleti jövőképüket, látniuk kell, milyen piacon, honnan hová és milyen lépésekben szeretnének eljutni. Azt is régóta tudjuk, hogy a digitalizáció egyre komplexebb, a vásárlókat nem egy, hanem több csatornán kell elérni egy időben, erre ma már a multichannel megoldások mellett egyre többször alkalmazunk omnichannel megoldásokat.

“Az első kérdések egyike, hogy milyen mérethez milyen webshopot érdemes választani.”

– az OANDER társ ügyvezetője elmondta, hogy az áteresztőképesség, az értékesítési komplexitás, a specializáció, az igényelt automatizáció foka és a digitális érettség mind befolyásolják a választást.

A skálázhatóságnak nem csak a digitalizációban, hanem a logisztikában is jelentős szerepe van. De nem olyan egyszerű, mint ahogy sok ügyfél gondolja. A Trans-Sped ügyvezetője, Fülöp Szabolcs elmondta, hogy a skálázhatóságot három fő termelési tényező határozza meg: eszköz, ingatlan és humán erőforrás. „Tragédiája”, hogy a termelési tényezők nem növelhetőek egyenletesen, csak diszkréten, ezért ezeknek a lépéseknek a kisimítását egy profi logisztikai szolgáltató bevonásával lehet megoldani. Milyen többlettel rendelkezik a megfelelő logisztikai szolgáltató? Egyrészt olyan know-how birtokában van, amelyet más ügyfeleknél szerzett tapasztalatok alapján hasznosít, másrészt magas szintű szakértelem és minden szükséges logisztikai rendszer is rendelkezésére áll. A Trans-Sped ügyvezetője szerint az e-kereskedelem korlátja a logisztika, amit a megfelelő partner bevonásával lehet feloldani.

A Webshippy saját bőrén tapasztalta meg, hogy a logisztika folyamata jelentős kihívást jelent az e-kereskedelmi piacon jelenlévő vállalatok számára. Innovációjukkal segítséget nyújtanak a retail és e-commerce logisztikát végző vállalatok számára. Perényi András, a Webshippy ügyvezetője elmondta, hogy egy olyan felhő alapú szoftvert hoztak létre, mellyel a maximális hatékonyság elérése érdekében automatizálni tudják a raktári folyamatokat. Az elmúlt év alatt egy robotrendszert is bevezettek a teljesítési központjukban, mellyel még hatékonyabban képesek teljesíteni a nagy megrendelésszámokkal járó komissiózási kihívásokat. Az idei év másik nagy újdonsága a Webshippy license, ami lehetővé teszi, hogy azok is használhassák a fulfillment szoftvert, akik nem tudják kiszervezni logisztikájukat valamilyen okból. Ennek első példája maga a Trans-Sped aki nem csak tulajdonostárs, hiszen fulfillment folyamataikat ez év elejétől a Webshippy szoftvere vezérli.

A kerekasztal-beszélgetés ezen a linken tekinthető meg!

A Fressnapf, Magyarország legnagyobb állateledel és felszerelés áruházlánca 2020 márciusában még nem rendelkezett online csatornával. A német multinacionális cég hazai leányvállalata számára az első hullám megszorításainak küszöbén még nem volt lokálisan implementálható központi webshop koncepciója, ezért – amikor veszélybe került az egyetlen, offline csatorna zavartalan üzemeltetése – a helyi menedzsmentre hárult egy alternatív webshop operáció fejlesztése és beindítása.

“A Webshippy, Brandlift (Fressnapf honlapjának üzemeltetője) páros bevonásával mindössze két hónap elegendőnek bizonyult egy ’’korrekt” online csatorna létrehozására. 2020 nyara óta több hullámban végrehajtott logisztikai fejlesztések során kerültünk kapcsolatba a Trans-Sped csapatával, annak érdekében, hogy a közös tanulási folyamat eredményeként ’’végső” helyére és formájába kerüljön az operáció. Reményeink szerint lesz lehetőségünk a Trans-Sped széleskörű logisztikai tevékenységi köréből fakadó további szinergiák kihasználására”

– mondta Kisgergely Dániel ügyvezető.

“2017. december 15-én háromezer ki nem szolgált csomag volt a rendszerünkben, és a vásárlói visszajelzések után megfogalmazódott bennem, változtatnunk kell!”

– a Butlers ügyvezető igazgatója, Scharbert Edina két lehetőséget fogalmazott meg magában évekkel ezelőtt. Az egyik, hogy nagyobb raktárba és humán erőforrásba ruháznak be, vagy kiszervezik a teljes online folyamatot. Elmondása szerint legjobb döntésük volt a fulfillment szolgáltatás igénybevétele, ugyanis adott határidőre, gyorsan és egységes csomagolásban tudják eljuttatni a vevőikhez termékeiket. Ezek alapján nem meglepő, hogy a 2020-as év változásai felkészülten érték őket, és a közel duplájára nőtt vásárlói igényeket is ki tudták szolgálni.

Az alinda egészen más helyzetből indult, mint a kerekasztal beszélgetésen résztvevő másik két vállalat, hisz nem rendelkezik offline üzlettel, kizárólag online értékesít. De ez nem jelenti azt, hogy a 2020-as évük kihívások nélkül telt el, hisz számukra is tartogatott meglepetéseket az elmúlt időszak. Dobozi Balázs, az alinda kereskedelmi- és beszerzési vezetője szerint egyik legnagyobb kihívásuk a megfelelő készletszám fenntartása volt. A vállalat erőssége, hogy kevés cikkszámmal de magas árukészlettel működnek, ám tavaly a majdnem duplájára nőtt vásárlások száma sok esetben készlethiányt, több hónapos várakozási időt eredményezett. Ennek megoldásaképp a közeljövőben fogják megnyitni több mint 12 ezer négyzetméteres raktárterületüket, melynek segítségével nem csak a magyarországi, hanem a szomszédos országok piacait is ki tudják szolgálni.

A meetup résztvevői egyetértenek abban, hogy a magyarországi e-kereskedelmi piac növekvő tendenciát mutat, és feltehetően mutatni is fog a jövőben. Azt, hogy gyorsabb fejlődésre is volna lehetőség, jól mutatja, hogy a közel azonos népességszámmal rendelkező, hasonló gazdasági adottságú Csehországban háromszor annyi webáruház található, mint idehaza és az e-kiskereskedelmi forgalom aránya is jóval magasabb.

The post Ezredforduló az e-kereskedelemben – minden tizedik forintunkat online költjük el appeared first on Műszaki Magazin.

A tárhely – vagy hosting – egy fizikai számítógépen létrehozott lemezterület, amelyet csak és kizárólag weboldalak tárolására üzemeltetnek. Az ilyen számítógépek tárhelyéhez online is hozzá lehet férni, ezért szervernek nevezzük őket, és segítségükkel az egész internet számára elérhetővé válnak a rajta futó weboldalak.

Ezek a szerverek úgy vannak optimalizálva, hogy az összes weboldal futtatási feladatot képesek legyenek ellátni, mindezt úgy, hogy a weboldal tulajdonosokról levegyen minden terhet, így például szaktudás vagy komolyabb rendszergazdai ismeretek nélkül is könnyen használhatóvá teszik a bonyolultabb informatikai folyamatokat.

Azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden tárhely egyforma, hiszen rengetegféle hosting szolgáltatás érhető el ma már a piacon, amelyek mind minőségben, mind pedig árban jelentősen különböznek egymástól.

Mi alapján érdemes tárhely szolgáltatást választania egy webshop tulajdonosnak?

Sebesség

Az internet egy nagyon gyors és ingergazdag környezet, ahol néhány másodperc késés is már komoly türelmetlenséget képes kiváltani az emberekből.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a webáruház gyorsan működjön, mert minden egyes betöltéssel elvesztegetett másodperc jelentős konverzió-romlást eredményezhet – főleg az olyan impulzív vásárlások során, ahol nem egy tudatos vásárlói folyamat (pl.: egy régóta fennálló probléma megoldása) áll a termék vásárlása mögött, hanem egy friss érzelem (pl.: egy Facebook-reklám által létrejött vásárlási szándék).

De a nem-impulzív vásárlásoknál is nagyon fontos a sebesség, hiszen a keresőrobotok (például a Google) nagyon fontosnak tartja a weboldalak betöltési sebességét, és emiatt jóval előrébb helyezi azokat az oldalakat a keresési találatokban, amik gyorsan tudják kiszolgálni a keresést végző felhasználók igényeit.

A weboldal sebessége bár több dologtól is függ, de az egyik legfontosabb tényező kétségtelenül a tárhely szolgáltatás minősége! Egy webshop tulajdonosnak érdemes lehet olyan szolgáltatót választani, aminek direkt webshopokra szabott csomagja is van, hiszen így garantáltan az e-kereskedelmi elvárásokhoz lesz igazítva a tárhely működése. Az IONOS tárhely szolgáltató egy remek példa erre, hiszen a csomagjaik között dedikált E-kereskedelmi hosting is található, SSL tanúsítvánnyal – tehát amellett, hogy a hosting működése a webáruházakra van optimalizálva, még biztonságos is!

Biztonság

A biztonság rendkívül fontos egy webshop számára, ám jóval több mindent foglal magában, mint azt elsőre gondolnánk:

• Készpénzáramlás
• Adattárolás
• Weboldal üzemidő
• stb.

A webshopokon keresztül online pénzforgalom zajlik, ami miatt rendkívül fontos, hogy megfelelő titkosítási csatornákon keresztül történjenek a tranzakciók, így azokhoz ne férjenek hozzá illetéktelenek.

Mindezt úgy éri el a tárhely szolgáltató, hogy titkosítja azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a szerver (amin a weboldal fut), illetve a felhasználó a saját készülékével kommunikál.

Az adattárolásra vonatkozóan az a legfontosabb, hogy minden weboldal elemről és adatról készüljön biztonsági mentés, így hiába történik bármi a weboldallal, a kár azonnal visszaállítható lesz.

Minél gyakoribb a biztonsági mentés (vagy backup), annál több és frissebb adat fog a rendelkezésre állni egy esetleges adatvesztés után.

A weboldal üzemideje pedig azt jelenti, hogy a weboldal milyen gyakran elérhető – vagy éppen nem elérhető – a látogatók számára. Az online áruházak egyik legnagyobb előnye a fizikai boltokhoz képest az, hogy az év minden napján, minden egyes percben nyitva vannak – amennyiben ezt a tárhely szolgáltatás lehetővé teszi.

Mint minden szolgáltatásnál, úgy a tárhely szolgáltatóknál is szükségszerű időnként a karbantartás és az időzített leállás, ám nem mindegy, hogy ezt mikor teszik meg és milyen gyakran. Egy webshop esetében ugyanis hatalmas bevételkiesést jelenthet egy-egy leállás – az Amazon esetében például minden egyes perc közel 70 millió forint bevételkiesésnek felel meg.

The post Miért fontos a tárhely szolgáltatás minősége egy webshop számára? appeared first on Műszaki Magazin.

A COVID-19 járvány azonban olyannyira felülírta a megjósolt trendeket, hogy az előírt társadalmi távolságtartási gyakorlatok betartása miatt azok a fogyasztók is az online vásárlás lehetőségét választották, akik korábban nem kedvelték. Ennek köszönhetően az online kereskedelmi forgalom sokkal hamarabb és magasabban szárnyal, mint azt előre lehetett volna látni. Az iparág nyertese lett a vírushelyzetnek, de csak akkor tarthatja a pozícióját, ha a logisztikai folyamatok is megfelelő figyelmet kapnak. Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője szerint egy online webáruház esetén még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyors és pontos kommunikációra, a raktározás fontosságára, a kiszállítás gyorsaságára, azaz a kiélezett versenyhelyzet miatt a webáruház logisztikai mechanizmusára.

“A felgyorsult világban érthetően türelmetlenné váltak az online fogyasztók, nem szeretnek várni, ha valamit megrendeltek. Az ilyen szinten felgyorsult igények azonnali kielégítéséhez szükséges logisztikai infrastruktúrát azonban nem könnyű megvalósítani. A jó vásárlói élmény reményében több raktárra és hiper gyorsaságú online rendelési portálrendszerekre van szükség”.

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Valós idejű készletkezelés a gyors logisztika egyik kulcsa

A machine learning (gépi tanulás) alapú eszközökkel előre meg lehet jósolni, hogy mikor fognak elfogyni bizonyos termékek. Az automatizált rendszer időben figyelmeztet, s a technológia segítségével a vállalkozás figyelemmel tudja kísérni készleteit, így elkerülheti, hogy valamilyen cikkből hiány keletkezzen. Megoldás lehet, tehát a valós idejű készletkezelés, amelyet azonban csak bonyolult informatikai háttérrendszerek tudnak kiszolgálni. Ugyanis pontosan tisztában kell lenni, hány megrendelés érkezett, mennyi termék van raktáron, mikor fogynak el, mekkora a futár kapacitás, de az is fontos paraméter, hogy mennyi időt vesz igénybe a kiszállítás. Míg az online kereskedelem térnyerése előtt a hagyományos logisztikai folyamatokat könnyebb volt kezelni, addigra mára sokkal több komponensre kell odafigyelni.

A COVID-19 járvány igaz, hirtelen felemelte a feltörekvő szegmenst, de a rapid fejlődés sok akadályt is lökött a szolgáltatók elé. Például a szigorú beutazási korlátozások és egészségügyi intézkedések jelentősen megbolygatták a már bevált raktározási és logisztikai folyamatokat. Miután egyes termékeket nem lehetett bevinni az országokba: vagy hiány keletkezett vagy felhalmozódás. Bizonyos, például romlandó élelmiszereket a megfelelő raktározási és logisztikai háttér nélkül nem is lehet beépíteni az e-kereskedelem véráramlásába. Az élelmiszer-ellátóláncok tehát gondban voltak.

Ha jó az IT, jó a logisztika is

A digitalizáció, a virtuális tér a járvány időszaka alatt mentőövet jelentett a vállalkozásoknak, hogy szolgáltatásaikat becsatornázhassák az online piacra, de a sikerhez olyan élményplatformokra van szükség, amelyek rendelkeznek többek között személyre szabható ajánlatokkal, online kutatási lehetőségekkel (keresőmotorok), vásárlói visszajelzések kezelésével, számlakezelő funkcióval, automatizált és valós idejű készletgazdálkodással vagy a termékváltozatok könnyed kezelésével. Valamint adjanak javaslatot vásárlási előzmények és keresések alapján. Ezen felül érdemes a beszállítói hálózaton belüli megrendelésekhez is platformot használni a transzparencia, visszakereshetőség érdekében és hogy tudjuk követni a trendeket. A beszállítók ugyan úgy a vevőink és ha megszabadulunk az e-mailes és excel táblás B2B megrendelésektől, akkor pontosabban vagyunk képesek kiszolgálni a vevőinket, amivel növeljük a vásárlói élményt.

“Hiszen nem akarjuk hogy egy beszállító miatt romoljon a mi megítélésünk”

– teszi hozzá Balogh Zsolt.

Emellett az élményplatform legyen képes az omnichannel üzleti modell megvalósítására is. Ez azt jelenti, hogy különböző értékesítési csatornákat összehangolják az ügyfelek kommunikációs csatornáival (a vezetékes, az online, a közösségi média és a mobil kommunikáció), illetve a vállalkozás összes digitális megoldásával (weboldal, portálfunkciók, kereskedelem, intranet, analitika).

“Az ilyen professzionális digitális élményplatformok minőségibb rendelkezésre állást és szolgáltatást, kevesebb képzést, illetve költséget jelentenek. Ezenkívül átláthatóbbá teszik a logisztikai és kereskedelmi folyamatokat is. Ha pedig a vállalkozás hatékony és emellett optimális költséggel működik, akkor hamar a verseny élére kerülhetünk”

– erősíti meg Balogh Zsolt.

The post E-kereskedelem a második hullámban: Kulcsszereplő a logisztika appeared first on Műszaki Magazin.

Az e-commerce jövője azoké, akik a gyorsabban tudják kiszállítani a megrendelt termékeket – így vélekedik az e-kereskedelem egyik legnagyobb alakja, Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója.

Nemrég vált hivatalossá, hogy az Amazon megkapta az engedélyt a drónos kiszállításhoz, ami a szakértők szerint végül oda vezethet, hogy a rendeléstől számítva akár fél órán belül hozzájuthatnak majd az emberek a termékeikhez.

Óriási lépés ez ahhoz képest, hogy 25 évvel ezelőtt még minden termékért saját magunk kellett elmennünk, ami rendszerint a fél napunkat is igénybe vehette.

Ahhoz, hogy ebből a “régi” világból eljussunk a fél órán belüli kiszállításhoz, rengeteg iparág, ember, eszköz és gép koordinált együttműködése szükséges. Ahhoz pedig, hogy az egész gépezet olajozottan működhessen, rengeteg energiára van szükség.

Vagy mégsem?

Az e-commerce világ és az energiafelhasználás kapcsolata

A kereskedelem – ahogy szinte minden más iparág az internet korában – hihetetlenül felgyorsult.

A fizikai vásárlás helyett eljutottunk oda, hogy mindössze egyetlen kattintással, a saját otthonunkból hozzájuthatunk szinte bármihez.

De nem csak a vásárlóknak lett jóval kényelmesebb az élete, hanem a kereskedőknek is. Míg korábban minden egyes terméket be kellett rendelni, raktározni, csomagolni, majd tovább szállítani a végfelhasználóhoz, addig ma már a dropshipping terjedése miatt elég egy jól működő webáruházat működtetni, és egyáltalán nincs szükség a termékkel való fizikai érintkezésre – a dropshipping gyártó vagy kereskedő egyenesen a vásárlóhoz küldi a csomagot a webshop márka logójával, papírjaival, számlájával.

Az e-kereskedelmi előnyök tehát világosak és jól láthatóak. De mi a helyzet a hátrányokkal?

Két hátrányt érdemes megvizsgálni a digitalizáció és az e-kereskedelem térnyerésével:

1. A személyes kapcsolat visszaszorulása és elidegenedés a vásárlóktól
2. Energiafelhasználás növekedése

A jó hír az, hogy a digitalizációval nem feltétlenül lett idegenebb, kevésbé személyes a vásárlási folyamat, hiszen az internetnek és a különböző integrálható megoldásoknak hála nagyon könnyű lett visszajelzést szerezni az ügyfelektől – gondoljunk csak a live chat szoftverekre, messenger botokra, vagy kérdőívekre.

Ez pedig lehetővé teszi azt, hogy valós időben, egyszerűen és gyorsan gyűjthessenek a webshop tulajdonosok adatokat, ami által folyamatosan jobbá és könnyebbé tudják tenni a teljes vásárlói utat.

Az energiafelhasználás kérdésében már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

A termék kereslet kétségtelenül nőtt, így a vásárlási szokásaink is jóval energiaigényesebbek lettek.

Másrészről viszont jóval könnyebb lett a gyártási, csomagolási, szállítási folyamatok optimalizálása, ami miatt költség- és energiahatékonyabban tudják fejleszteni a teljes e-kereskedelmi iparágat.

De vajon mely részfolyamatnak van a legnagyobb energiaigénye?

Az e-kereskedelem legfontosabb tevékenységei (az energiafelhasználás szempontjából):

• Raktárak, ingatlanok működtetése
• Termékek gyártása
• Csomagolás
• Szállítás

Mind közül – nem meglepő módon– a szállítás teszi ki az energiafelhasználás legnagyobb részét.

Az e-kereskedelem térnyerésével két irányban alakult át a szállítás. Egyrészről jóval nagyobb lett az e-kereskedelmi áruforgalom, tehát jóval több hajó szállítja a termékeket a tengereken, jóval több kamion járja az országutakat, jóval több repülő (és nemsokára drón) szeli az eget.

Ezzel egyidőben viszont jóval kevesebben járnak el személyesen vásárolni. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy profitorientált szervezet, mint amilyenek a fuvarozó cégek, jóval hatékonyabban használják fel az energiát, mint a magánszemélyek.

A raktárak és különböző ingatlanok energiafelhasználását az energetikai tanúsítvány jelöli. Az e-kereskedelem térnyerésével a raktárak kerültek túlsúlyba az áruházakkal vagy más ingatlanokkal szemben, ami kedvezően hatott az energiafelhasználásra, hiszen a főleg robotokkal üzemeltetett raktárakat kevésbé kell fűteni, díszíteni, világítani – ezáltal az energetikai tanúsítványuk is sokkal jobb kategóriába tartozik.

A csomagolás és a termékgyártás kisebb szeletet hasít ki az energiafelhasználásból, mint az előbb említett két részfolyamat, de alapvetően elmondható, hogy az utóbbi években mindkét iparág jelentős növekedésen ment keresztül, ami az energiafelhasználásra és a környezetszennyezésre sajnos nincs jó hatással.

A konklúzió tehát az, hogy az energiafelhasználás látszólag megnövekedett az e-kereskedelem térnyerésével, de korántsem egyenesen arányosan, hiszen rengeteg e-kereskedelmi részfolyamat nemhogy nem rontott, de egyenesen javított a kibocsátott szennyező arányok kibocsátásának mértékén, vagy az elfogyasztott energia mennyiségén.

The post Amiről kevés szó esik: Az e-kereskedelem és az energiafelhasználás kapcsolata appeared first on Műszaki Magazin.