Energiaválság és klímaváltozás: mindenki számára sürgető kérdés, hogyan tudja az emberiség biztosítani a hosszútávon fenntartható és megfizethető energia iránti keresletet. Ezt támasztja alá a világ hét országában végzett Bosch Tech Compass 2023. reprezentatív felmérés is, amelynek eredményét a CES kiállításon, Las Vegasban (2023. január 5-8.) jelentették be.

Fenntartható technológiák és gazdasági siker

A válaszadók többsége egyetért a hosszútávon fenntartható megoldások alkalmazásával és a termékekben rejlő gazdasági lehetőségekkel kapcsolatban. 82 százalékuk gondolja úgy, hogy minél elkötelezettebb egy vállalat a fenntartható technológiák iránt, üzletileg annál sikeresebb lehet a jövőben. Ez a nézet Brazíliában és Indiában a leginkább (egyaránt 87 százalék), míg az Amerikai Egyesült Államokban a legkevésbé (73 százalék) elterjedt. Ami az üzleti szféra éghajlatváltozással szembeni elkötelezettségét illeti, a felmérés szerint még mindig lehet fejlődni: a megkérdezettek több mint fele (58 százalék) gondolja úgy, hogy jelenleg csupán a vállalkozások kisebb része elkötelezett komolyan a hosszú távú fenntarthatóság mellett.

„A klímaváltozás elleni küzdelem korunk legnagyobb feladata. Az emberek ezért joggal várják el a vállalatoktól, hogy megfelelő műszaki megoldásokat kínáljanak ezekre a kérdésekre. A Bosch szembenéz ezzel a kihívással, és következetesen elkötelezett az olyan ígéretes technológiák mellett, mint a hidrogén-elektrolízis”

– hangsúlyozta Dr. Stefan Hartung, a Bosch igazgatóságának elnöke.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem különböző technológiákkal

A világ számos részén áttérnek a megújuló forrásokból származó energiára, az emberek azonban még mindig vonakodnak attól, hogy teljes mértékben szakítsanak a nukleáris energia, illetve a fosszilis eredetű tüzelőanyagok, például a gáz és az olaj termelésétől. A válaszadók összesen 62 százaléka támogatja a napenergia népszerűsítését, míg 44 százalékuk a szélenergia-technológiák alkalmazását segítené elő. Ezek a vélemények azonban országonként is eltérőek.  Kínában (36 százalék) és Franciaországban (31 százalék) az atomenergia-technológia támogatottsága továbbra is viszonylag erős (globálisan 23 százalék), míg az Amerikai Egyesült Államokban (olaj: 21 százalék, gáz: 24 százalék) és Indiában (olaj: 22 százalék, gáz: 23 százalék) az emberek változatlanul nagyobb mértékben foglalnak állást az olaj- és gáztechnológiák mellett, mint más országokban (globális adatok: olaj: 14 százalék, gáz: 15 százalék). Németországban ezzel szemben kisebb az atomenergia (13 százalék) és a fosszilis tüzelőanyagok (olaj: 4 százalék, gáz: 8 százalék) támogatottsága, és sokan elutasítják a fosszilis energiákat, helyette inkább támogatják a nap- és szélenergia (nap: 63 százalék, szél: 50 százalék), valamint a hidrogén (51 százalék) alkalmazásának bővítését.

Nő a technológia iránti bizalom

A Tech Compass felmérés azt mutatja, hogy a mai bizonytalan világban az előző évhez képest nőtt a technológia iránti bizalom. Világszerte a megkérdezettek 75 százaléka gondolja úgy, hogy a technológiai fejlődés jobb hellyé teheti a világot (2022: 72 százalék*), sőt a válaszadók 83 százaléka szerint a technológia az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsa (2022: 76 százalék).

„A digitalizáció különleges szerepet játszhat a hosszú távú fenntarthatóságban”

– emelte ki Hartung.

„Jelentős összegeket fordítunk ígéretes új technológiák fejlesztésére, a fenntarthatóságra, a mobilitásra és az Ipar 4.0-ra összpontosítunk.”

Mobilitás a metaverzumban

A fenntarthatóságon kívül a Tech Compass felmérés más területekre is betekintést kínál – például a metaverzumba. Ebben a virtuális világban, ahol az emberek a valóság mintájára kialakított háromdimenziós térben avatárként léphetnek kapcsolatba egymással, a mobilitás is fontos szerephez jut: a válaszadók 43 százaléka tudja elképzelni, hogy autót vásároljon a metaverzumhoz. Különösen nagy az érdeklődés és az erre való hajlandóság Kínában (75 százalék) és Indiában (69 százalék). Bár a válaszadók Brazíliában (47 százalék), az Egyesült Államokban (33 százalék), az Egyesült Királyságban (30 százalék), Németországban (26 százalék) és Franciaországban (23 százalék) még szkeptikusabbak, a számok egyértelműen azt mutatják, hogy az autó iránti vágy nem csak a való, hanem a virtuális valóságban is megjelenik.

A felmérésről

A felmérést 2022 szeptemberében a Robert Bosch GmbH megbízásából a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) piackutató vállalat végezte. Hét országban – Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Kína, Németország – online kérdeztek meg 18 év felettieket, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban egyaránt ezer, az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezer főt. A minták a régió, a nem és az életkor tekintetében az adott országban (Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország: 18–69 év / India, Kína: 18–59 év) egyaránt reprezentatívnak minősülnek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A többség szerint a technológia kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric új, átfogó megközelítést vázol a jövő infrastruktúráinak kialakítására, amelynek köszönhetően nem csak ellenállóbbak lesznek a közszolgáltatások mögött álló rendszerek, de kezelhetővé válnak a gyors városiasodással járó problémák is.

Az előrejelzések szerint 2050-re világszerte több mint hatmilliárd ember él majd városokban, emiatt egyre nagyobb igény lesz arra, hogy az infrastruktúra a váratlan helyzetekben is működőképes, megbízható legyen és minél kisebb károsanyag-kibocsátással járjon. A gyorsan fejlődő városoknak egyszerre kell kezelniük a tömegesen elterjedő elektromos járművek jelentette kihívást, a közösségi közlekedés elektromos alapokra helyezését, illetve alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy az okosépületek ellátását egyre inkább megújuló forrásból származó energiával oldják meg, valamint elterjednek a mikrohálózati technológiák.

A népesség bővülése együtt jár az energia iránti kereslet növekedésével, ráadásul ez az igény erősen ingadozó lesz, a saját energiatermelési képességgel rendelkező “prosumerek” megjelenéséhez fog vezetni, akik egyszerre lesznek energiafogyasztók és termelők. Mindez további terhet ró az elöregedő villamos infrastruktúrára, amelynek hatékonyabbá és rugalmasabbá kell válnia ahhoz, hogy az energetikai szektor átalakulását kiszolgálhassa. Az éghajlatváltozás miatti egyre szélsőségesebb időjárás is komoly kihívást jelent, becslések szerint évente mintegy 300 milliárd dollárba kerül világszerte a vállalkozásoknak a villamos hálózatokban, közművekben, közlekedési infrastruktúrában keletkezett károk kezelése.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata a felmerülő kihívásokra válaszul kidolgozta a jövő infrastruktúrájának alapját, ami egy integrált megoldáscsomag, és amelynek segítségével intelligens és környezetbarát rendszert lehet kialakítani. A „Jövő infrastruktúrája” átfogóan közelít az energiaellátáshoz, miközben megoldást kínál az urbanizáció és az éghajlatváltozás okozta kihívásokra is. Az integrált megoldások magukban foglalják az adatvezérelt, aktuális helyzetet felmérő szoftvereket, a hatékonyabb működést és az üzletmenet folytonosságát biztosító szolgáltatásokat, az elektromos mobilitást, a zöld technológiákat támogató fejlesztéseket, valamint az energiaátmenetet felgyorsító programokat.

“A váratlan helyzetekben is ellenállónak bizonyuló infrastruktúra a termelékenység és a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb elősegítője. Az éghajlatváltozás és az urbanizáció gyors növekedése azonban még fontosabbá tette, hogy a kormányok, az önkormányzatok és a közcélú infrastruktúra tulajdonosai, az energiahálózatok üzemeltetői és a közlekedési szolgáltatók a gazdasági növekedés támogatása érdekében jól átgondolt beruházásokat hajtsanak végre intelligensebb és zöldebb megoldásokat választva. Az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a gyors urbanizáció idején az infrastrukturális rendszerekre óriási nyomás nehezedik, hogy rugalmas és megbízható szolgáltatásokat nyújtsanak. Mivel a városi környezet nagymértékben támaszkodik az infrastruktúra azon képességére is, hogy kezelni tudja a tömegközlekedés elektromos alapokra helyezését, az infrastruktúra zöld forradalmára van szükség az energiaáramlás és a közlekedés fenntartása, valamint az üzleti élet és a társadalom éghajlatváltozással szembeni védelme érdekében” – mutatott rá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Power Systems and Services” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

The post Időjárás okozta károk kezelése vállalkozásoknak appeared first on Műszaki Magazin.

A Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban Bill Gates az utolsó németországi atomerőművek 2022-re tervezett leállításával kapcsolatban elmondta, hogy két kérdést érdemes megfontolni. Először is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e kivonni a termelésből a fejlettebb, második vagy harmadik generációs atomerőműveket. Ezt minden országnak önállóan kell eldöntenie. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen erőművek leállítása

“megnehezíti az (energia)ellátás és a kedvező árak biztosítását”

– mondta.

Kifejtette: a második kérdés az, hogy lesz-e hosszabb távon az atomerőműveknek egy olyan új generációja, amely jobb az előzőeknél a költségek, a biztonság és a radioaktív hulladék kezelése szempontjából, és hozzájárul a megbízható és olcsó villamosenergia-termeléshez.

Bill Gates – a Microsoft amerikai technológiai óriáscég társalapítója és volt elnök-vezérigazgatója – a kockázatitőke-befektető cége, a Breakthrough Energy vezetőjeként adott interjút a Handelsblattnak a klímaváltozás elleni küzdelem technológiai és társadalmi kérdéseiről. A cég és partnerei 47 társaságban érdekeltek. Kizárólag olyan induló vállalkozásokat – startup cégeket – finanszíroznak, amelyek technológiája legalább egy százalékkal képes lehet csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást. Az atomerőművek németországi leállításával kapcsolatban hangsúlyozta:

”nem szabad elfelejtenünk, hogy a villamosenergia-igény drámaian meg fog nőni”

, mert nemcsak az autók meghajtásához, hanem a lakások fűtéséhez is áram szükséges, és sok gyárat is át kell állítani a villamosenergia-felhasználásra. Ezért az ellátásbiztonság központi jelentőségű.

Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e a nukleáris energia mellőzésével, csak a megújuló energiaforrások kiaknázásával kielégíteni a növekvő igényt, elmondta, hogy

“ha csodával határos módon áttörést érünk el a villamosenergia-tárolás költségeinek csökkentésében, akkor nem kell törődnünk a nukleáris technológiával”

. Addig viszont az ellátás biztonságához szükség lesz az időjárástól független energiaformákra, vagyis azokra, amelyek akkor is termelnek áramot, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap.

“Ezért finanszírozok egy olyan vállalatot, amely egy negyedik generációs reaktort épít”

– mondta Bill Gates.

Arra a felvetésre, hogy a fejlesztés még igen távol van a piaci bevezetéstől, kifejtette, hogy az első kísérleti erőmű építése már elkezdődött az Egyesült Államokban, és öt éven belül el is készül. Erre az időre “nyitottnak kell maradnunk”, vagyis “nem szabad kizárnunk semmilyen megoldást, amíg alaposan megvizsgáltuk a költségeket és a biztonságot”. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréért egyetlen lehetséges technológiát sem szabad eleve elutasítani, így még a magfúziót sem.

“Szerencsés módon több kutatás zajlik ezzel kapcsolatban, és én támogatok néhány céget, amelyek ezen dolgoznak”

– mondta Bill Gates.

Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján bizonyára üdvözli a francia kormány közelmúltbeli bejelentését, miszerint milliárd eurós nagyságrendű összegekkel támogatja a nukleáris technológiát, az amerikai befektető aláhúzta, hogy “Franciaország nagyszerű munkát végez az atomenergia-ellátás területén”. Így gyakran előfordul, hogy éppen a francia atomerőművek által megtermelt áramot táplálják az európai hálózatokba, amikor a naperőművek nem termelnek és a szélerőművek termelése is csökken.

“Örülök, hogy a franciák ambiciózus célokat tűztek ki az atomenergia olcsóbbá és biztonságosabbá tételére. Ezt az utat kell követnünk, hogy megoldást találjunk”

– mondta Bill Gates.

Forrás: Alternativenergia

The post Bill Gates: Az atomerőművek új nemzedékét nem szabad kizárni az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközei közül appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért az elöregedő infrastruktúrával járó kockázatok – a hálózatok lehetséges meghibásodása és gyenge környezetvédelmi teljesítménye – világszerte komoly gondot jelentenek a vízközműveket üzemeltető vállalatoknak.

A közműcégeken egyre nő a nyomás, hogy csökkentsék a teljes tulajdonlási költségeiket és a magas szivárgási arányt. A szivárgások és vízminőségi problémák korai észlelésére alkalmas valós idejű észlelési- és monitorozási technológiák gyors fejlődése hatékony eszközt nyújt e kihívások kezeléséhez.  Az intelligens monitorozási technológiákat hajtások és motorok kombinálásával a víziközmű-üzemeltetők megelőző eszközgazdálkodás-optimalizálási megoldást használhatnak, és a reaktív monitorozásról áttérhetnek a valós idejű rendszerfelügyeltre.

Állapotalapú monitorozás

A világszerte üzemelő villanymotorok közel egyharmadát – főként az energiafelhasználás csökkentése céljából – változtatható sebességű hajtások (VSD-ok) működtetik.  Azonban a víz- és szennyvízközmű-alkalmazások esetében egyéb szempontok is a hajtások használata mellett szólnak. Ezek közül kiemelkedik a folyamatvezérlés fontossága (az állandó víznyomás fenntartása, és ezáltal a nagy nyomás miatti szivárgások csökkentése), a nyomásingadozás megelőzése vagy az ivóvíz-kitermelés optimális kihasználása. A hajtások a szivattyú üzemének optimalizálása és az energiamegtakarítás érdekében a szennyvízkezelési alkalmazásokban biztosítják a szivattyú tisztítását, míg ivóvíz-szivattyúzási alkalmazásokban több kaszkádkapcsolt szivattyút képesek egyszerre vezérelni.

E vízközmű-automatizálási termékekkel együtt alkalmazott állapotalapú monitorozási szolgáltatásokkal a felhőn át valós idejű adatok nyerhetők a távoli vízközművek berendezéseiről.  Az új módszer lelkét a vezeték nélküli okos érzékelők új generációja adja, amely olcsó, könnyen telepíthető digitális megoldást biztosít.

Az okos érzékelők forradalmasították a motorok karbantartási logisztikáját, mivel segítségükkel az üzemeltetők a távmonitorozással már idejekorán észlelhetik a kezdődő problémákat. Napjainkra már a működési hiba fellépése előtt költséghatékonyan megtervezhetők a karbantartási lépések. Az új megközelítésnek köszönhetően csökken az állásidő, kiiktathatók a váratlan üzemi leállások, és csökkenthető a pótalkatrészek raktárkészlete.

A valós idejű, adaptív viselkedést támogató, beépített intelligenciájú technológia segítséget nyújt a szélsőséges időjárási viszonyok okozta problémák kezelésében is, például amikor a túlzott mennyiségű csapadék vízminőségi és környezeti megfelelőségi problémákat okoz.

A digitális megoldás további előnye, hogy segítségével a szakemberek elemezhetik az érzékelőktől gyűjtött adatokat, majd azok alapján helyesbítő, határozott intézkedéseket dolgozhatnak ki a berendezések élettartamának meghosszabbítása érdekében.  Elemezhető és kidolgozható az a legjobb megoldás, amellyel javítható a víz- és a szennyvízközművi berendezések üzemeltetése, legyen szó egyetlen szivattyúállomásról, vagy akár teljes ivóvíz- és szennyvízkezelő telepekről.

Az érzékelők alkalmazásával a hagyományos szivattyúkat intelligens, vezeték nélkül csatlakoztatott berendezésekké lehet fejleszteni. Ez a módszer a szivattyú felületén méri a rezgést és a hőmérsékletet, és a mért értékek alapján hasznos ismereteket nyújt a szivattyú állapotáról és teljesítményéről. A mérések köre kiterjed a szivattyú fordulatszámára, a rezgésre, az egytengelyűségtől való eltérésre, a csapágyak állapotára, valamint a kiegyensúlyozatlanságra is. Ezen túlmenően a szivattyúhoz csatlakozó motorokra rögzített okos érzékelők a motorok kimenő teljesítményének csökkenése alapján észlelni tudják a vízhozam esését is.

A digitalizálás kiterjed a változtatható sebességű hajtásokra (VSD) is. A hajtási adatok a távmonitorozási megoldáson át feltölthetők a felhőbe. Ez lehetővé teszti a hajtás, a motor és a szivattyú adatainak együttes elemzését, az elemzett adatok pedig bepillantást nyújtnak a teljes hajtáslánc állapotába és teljesítményébe.

Bár a vízközmű-üzemeltetők mindig figyelemmel kísérik a hálózatukban bekövetkező változásokat, többek között a csővezeték nyomásának és a szállított vízhozamnak az ingadozását (amelyek az esetleges problémák fellépésére, például dugulásokra és szivárgásokra utalnak), néha mégis előfordul, hogy a rendszerrel kapcsolatos problémáról csak akkor szereznek tudomást, amikor egy fogyasztó csőtörést jelent be. A digitalizálás a lehető legkorábbi figyelmeztetést biztosítja az esetleges problémákkal kapcsolatban. Minél korábban vagy gyorsabban tudják megelőzni a közműcégek a kezelt víz elfolyását, annál jelentősebb megtakarításokat érhetnek el, nem is beszélve a fogyasztói bizalom erőteljes megerősödéséről. A kezeletlen szennyvíz környezetbe jutása komoly problémát okozhat. Ilyen esetben a közműcég bírsággal sújtható, a szennyvíz veszélyt jelenthet az emberek és a vagyontárgyak biztonságára, és komoly csorbát szenvedhet a közművállalat imázsa is.

Mennyire nehéz a digitalizálás bevezetése?

A vízközmű-szektor jelentős lépéseket tett a digitális technológiák hasznosítása irányába. Igaz, még bőven van lehetőség a további előrelépésre. Mivel a technológia gyorsan fejlődik, az okos eszközök ára pedig csökken, nagy lépést lehet tenni a digitális átalakítás irányába.

A meglévő hardver teljes leszerelése valószínűleg nem a legjobb megoldás. A közműcégeknek első lépésben világos stratégiai tervvel kell megalapozniuk az új ökoszisztéma kiépítését. Kezdésként a vízhálózatot különálló, diszkrét zónákra lehet osztani, és meghatározni azokat a lépéseket, amelyekkel kezelhetők az egyes zónákban jelentkező egyedi kihívások. A digitális megoldásokat célszerű fokozatosan, kis lépésekben haladva beépíteni a meglévő technológiai rendszerekbe. E tekintetben az érzékelők ideálisan alkalmazhatók már a kezdő fázisban is, mivel azok motorra, szivattyúra, csapágyra vagy fogaskerék-hajtóműre is feltelepíthetőek. Csatlakoztatásuk és használatuk egyszerű, drága, új rendszerek beszerzése nem szükséges.

Előretekintés

Az okosvárost gyakran a „rendszerek rendszereként” írják le, amelyben a dolgok internetét (IoT) és az analitikát kombinálják a hagyományos infrastruktúrával. Ezek a nagyvárosok az IoT és az analitika alkalmazásával biztosítják a kiváló üzemi hatásfokot, javítják a szolgáltatások színvonalát, a fenntarthatóságot és a gazdaság dinamizmusát. A korábban elkülönülő szektorok, mint az energetika, a közlekedés, a katasztrófa-elhárítás és a vízellátás, az új megközelítésben egymással összehangoltan működnek.

A világ számos nagyvárosában hatalmas lépéseket tesznek abba az irányba, hogy digitalizálják az infrastruktúrák több területét, köztük az energetikát és a közlekedést. A nagyvárosok zöme esetében még várat magára az a lépés, hogy a vízellátást is integrálják az okosváros stratégiájukba és az ezekhez kapcsolódó rendszerekbe. Az erőforrások fokozódó hiánya jelentette fenyegetés azonban egyre több nagyvárost kényszeríthet az intelligens vízgazdálkodási rendszerek bevezetésére.

James Chalmers, az ABB Hajtások, Global Water & Waste Water üzletág elnökhelyettesének írása

The post Digitalizálás az ivóvízszektorban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB felszólítja a kormányokat és az ipari szereplőket, hogy gyorsítsák fel a technológia bevezetését az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelem sikere érdekében.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az ipar energiafogyasztása a világ energiafelhasználásának 37%-át teszi ki, míg a teljes előállított energiamennyiség mintegy 30%-át az épületek „fogyasztják el”.

A villanymotorok és a működésüket optimalizáló változtatható fordulatszámú hajtások többnyire rejtve ugyan, de épített környezetünkben szinte mindenhol megtalálhatóak. Modern életvitelünk szempontjából alapvető alkalmazások széles körét működtetik: a termelésben használt ipari szivattyúktól, ventilátoroktól és szállítószalagoktól a közlekedésben/szállításban alkalmazott hajtásrendszereken át az elektromos készülékek, valamint az épületekben kiépített fűtés-, szellőztető és légkondicionáló rendszerek működését biztosító kompresszorokig.

Az elmúlt évtizedekben hatalmas léptekkel fejlődő motor- és hajtásvezérlő technológiáknak köszönhetően napjaink innovatív konstrukciós megoldásainak energiahatékonysága számottevően javult. Ugyanakkor az iparban ma használt elektromotoros meghajtású rendszerek jelentős része – számuk világszerte eléri a 300 milliót – rossz hatékonysággal működik vagy az előírtnál jóval több energiát fogyaszt, amely hatalmas energiapazarlást jelent.

Egy független kutatás becslése szerint akár 10%-kal is csökkenteni lehetne a világ áramfogyasztását, ha optimalizált működésű, nagy hatékonyságú berendezésekkel váltanák ki ezeket a rendszereket. Ez pedig a Párizsi Egyezményben 2040-re meghatározott klímacélok teljesítéséhez szükséges üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentés több mint 40%-át tenné ki.

„Önmagában az ipar energiahatékonysága minden más tényezőnél nagyobb potenciális erőt képvisel a klímavészhelyzet leküzdésében.  Lényegében belőle fakad a világ ma még láthatatlan klímamegoldása.”

– mondta Morten Wierod, az ABB Motion elnöke.

„Az ABB szemében a fenntarthatóság a vállalati működés vezérelvének kulcsfontosságú részét képezi, ahogy annak az értéknek is, amit a velünk kapcsolatban álló valamennyi érintett és érdekelt fél részére előállítunk. Az ipar, az épületek és a szállítás/közlekedés energiafelhasználását csökkentő piacvezető technológiáink minden más eszköznél alkalmasabbak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogására.”

Már eddig is komoly lépések történtek az elektromos járművek terjedésének és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú kiaknázásának támogatására. Az ABB úgy véli, hogy ideje hasonló támogatást állítani egy olyan ipari technológia mögé, amely még nagyobb előnyökkel jár a környezetre és a világgazdaság egészére nézve.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az ipar és az infrastruktúra átállítása ezeknek a kiemelkedően energiahatékony hajtásoknak és motoroknak a használatára, mert csakis így járulhatnak hozzá egy fenntarthatóbb társadalom létrejöttéhez.”

– folytatta Morten Wierod.

„Mivel a világon előállított elektromos energia teljes mennyiségének 45%-a az épületekben elhelyezett és az iparban alkalmazott villanymotorokat hajtja meg, ezért a fejlesztésükre fordított összegek többszörösen megtérülnek a hatékonyság javulásán keresztül.”

– tette még hozzá.

Az ABB gyakran értékeli saját beépített, nagy hatékonyságú motorjainak és hajtásainak a globális energiahatékonyságra gyakorolt nettó hatását. 2020-ban 198 terawattórányi elektromos áram megtakarítását tették lehetővé, amely az Egyesült Királyság teljes évi áramfogyasztásának több mint fele. Becslések szerint az ABB motorjai és hajtásai 2023-ig globálisan évente további 78 terawattóra megtakarítását biztosíthatják a cég megrendelői számára. Ez majdnem annyi, mint Belgium, Finnország vagy a Fülöp-szigetek éves áramfogyasztása, és több, mint Chile egész évi fogyasztása.

A szabályozási politika az energiahatékonyság javítását célzó ipari beruházások egyik legfőbb mozgatórugója szerte a világon. Amíg az Európai Unió már idén hatályba lépteti a környezettudatos tervezésről szóló rendeletét (EU 2019/1781) – mely az energiahatékony motorok egyre bővülő körével szemben szigorú új követelményeket támaszt –, addig számos ország még nem tette meg az ehhez szükséges intézkedéseket.

Az ABB felfogása szerint minden érdekelt fél kulcsfontosságú szerepet játszik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő energiahatékony hajtások és motorok kínálta óriási lehetőségek kiaknázásában:

• Az állami döntéshozóknak és jogszabályalkotóknak ösztönözniük kell azok gyors elterjedését.
• A vállalkozásoknak, a városoknak és az országoknak egyrészt tisztában kell lenniük az elérhető költségmegtakarítással és kedvező környezeti hatásokkal, másrészt készen kell állniuk az ehhez szükséges beruházások végrehajtására.
• A befektetőknek pedig át kell csoportosítaniuk a tőkét a klímakockázatok kezelésére jobban felkészült vállalatok irányába.

„Bár az ABB szerepe mindig az volt, és mindig is az lesz, hogy a lehető leghatékonyabb technológiákkal, termékekkel és szolgáltatásokkal lássa el megrendelőit, és folyamatos innovációval törekedjen a még nagyobb hatékonyságra, ez önmagában még kevés. Valamennyi érdekelt félnek össze kell fognia azért, hogy holisztikusan átalakuljon az energia felhasználásának jelenlegi módja. Közös fellépéssel és innovációval képesek lehetünk úgy működésben tartani kritikus jelentőségű szolgáltatásainkat, hogy közben energiát takarítunk meg, és a siker reményében szállhatunk szembe az éghajlatváltozással.”

– zárta mondanivalóját Morten Wierod.

Az ABB „Achieving the Paris Agreement: The Vital Role of High-Efficiency Motors and Drives in Reducing Energy Consumption” című tanulmánya itt tölthető le.

The post Az ABB az éghajlatváltozás elleni küzdelem élén appeared first on Műszaki Magazin.

Az ESI kimondott célja az erős európai napelemipar megteremtése a kontinens teljes területén. Ennek részeként ki szeretnék építeni az értéklánc valamennyi szintjét, a nyersanyagok előállításától kezdve az újrahasznosításig, hogy biztosítva legyen az az évi 20 GW többlet energiaszükséglet is, amely a jóslatok szerint Európában a következő évtized során igényként fel fog merülni. Nem elhanyagolható ugyanakkor az a tény sem, hogy a napelemipar megerősítésével évi 40 milliárd eurós GDP növekedés, valamint 400 000 közvetlen és közvetett új munkahely létesítése prognosztizálható.

Az összefogás egyik kezdeményezője, Walburga Hemetsberger, a SolarPower Europe vezérigazgatója szerint a napenergia a legalacsonyabb költségekkel rendelkező megújuló technológia, amely alkalmas az európai zöld megállapodás és a zöld helyreállítás céljainak teljesítésére. A most kialakított együttműködés összhangban van az uniós törekvésekkel is. Az EU-ban általános az egyetértés abban, hogy az európai energiarendszer jövőjét a megújuló erőforrások jelentik, ahogy azt is teljes támogatás övezi a tagországok részéről, hogy a zöld energia gyors térhódítása elsősorban az iparági szereplők kölcsönös és szükséges együttműködésre alapozható.

„Az alacsony bekerülési költség, az európai technológiai fejlesztések sikere, valamint az ágazatba történő befektetések megtérülése láttán, elérkezett az idő az európai napenergia ipar újjászületésére. A korábbi európai tapasztalatok alapján, figyelembe véve a zöld megállapodás rendelkezéseit az ebben a területben rejlő potenciál kiaknázásában csupán a mérték és a sebesség lesz a meghatározó faktor.”

– hangsúlyozta az ESI elindítása kapcsán Diego Pavia, az EIT InnoEnergy vezérigazgatója.

A tagállamok részéről szintén fokozott érdeklődés mutatkozik a napelemgyártás megerősítése iránt Európában, mert azzal többé – kevésbé ma már mindenki tisztában van, hogy az ilyen kezdeményezések járulhatnak hozzá igazán az ipari ökoszisztéma rugalmasságának növeléséhez, a kritikus függőségek elkerüléséhez és a minőségi munkahelyek megteremtéséhez is.

Magyarországon az EIT InnoEnergy HUB Hungary iroda is felkészülten várja a fejleményeket, és minden segítséget megad a szektor szereplőinek az üzleti lehetőségek kiaknázására, miután hazánkban a megújuló energia részaránya a bruttó végső villamos energia felhasználásban 2030-ra el fogja éri a 21,3 százalékot (40,6 PJ) a Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint. A most bejelentett európai napenergia összefogás minden magyarországi, napenergiában érdekelt vállalkozás számára lehetőséget nyújt arra, hogy a következő évtizedek technológiai, energiakereskedelmi és egyéb gazdasági kihívásait képes legyen kezelni.

The post Létrejött az európai napenergia összefogás appeared first on Műszaki Magazin.