Mark Dixon közel ötven éve dolgozik az üzleti életben, ebből valamivel több mint a felét az analóg világban töltötte. Emlékszik arra, amikor kb. 20 éve megjelent az e-mail. Azok a vállalatok, amelyek erősen szkeptikusak voltak, és ragaszkodtak a régi, ismerős megoldásokhoz, többnyire nem élték túl a váltást. A fejlődés nélkülük haladt tovább.

Ma hasonló fordulóponthoz értünk. Az AI már nem csupán támogatja a munkát, hanem jelentősen növeli a produktivitást, teljesen új karrierutakat nyit meg, és alapjaiban kérdőjelezi meg a status quót.

A mesterséges intelligencia szerepe Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá válik. A GKI 2025. júliusi felmérése szerint a magyar vállalatok mintegy 32%-a már alkalmaz AI-alapú megoldásokat.

A 2025–2030-as Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy szélesebb körben erősítse az AI-kompetenciákat a hazai munkaerőpiacon, és biztosítsa, hogy a technológia érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. A stratégia külön intézkedéseket is tartalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti különbségek csökkentésére, felismerve, hogy a kisebb cégek célzott támogatásra szorulnak az AI gyorsabb bevezetéséhez.

Az AI nem elveszi a munkát, hanem jobbá teszi azt.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalabb kollégák tanítják az idősebb generációkat a modern munkavégzést újradefiniáló digitális eszközök használatára. Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a Z generáció kulcsszerepet játszik az AI a munkaerő egészére kiterjedő elterjedésében. A fiatal munkavállalók közel kétharmada aktívan támogatja idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve egészen azokig a praktikus megoldásokig, amelyek az AI-t a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé teszik. Ez a fordított mentorálás nemcsak tudásmegosztást jelent, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a produktivitás, az együttműködés és a szervezeti kultúra szempontjából is.

A technológiai fejlődés ellenére a közbeszédet továbbra is nagyrészt az aggodalom uralja. A Világgazdasági Fórum közelmúltbeli felmérése szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, és egyre többen tartanak attól is, hogy az alsóbb szintű pozíciók automatizálása miatt a fiatal munkavállalók nem tudják végigjárni a szenior szerepkörökhöz vezető szakmai lépcsőfokokat. A félelmek közepette azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az AI nem csupán kivált, hanem új szerepköröket, új kompetenciákat és új lehetőségeket is teremt.

A mesterséges intelligenciával támogatott oktatás soha nem látott mértékben gyorsítja fel a tanulási folyamatot – legyen szó tantermi munkáról, egyetemi képzésről vagy éppen a munka melletti fejlődésről. A fiatalok így jóval meredekebb tanulási görbén haladhatnak előre, mint a korábbi generációk.

A munkaerőpiac ezzel párhuzamosan átrendeződik: miközben bizonyos területeken szűkülhet a foglalkoztatás, maguk a munkakörök is átalakulnak. Ebben a változó környezetben a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, mikor és milyen területen szeretnének belépni a munka világába – akár egy, két, vagy öt év távlatában.

Moore törvénye és az exponenciális növekedés

A jelen folyamatainak megértéséhez érdemes visszatekinteni a múltba. Az Intel a hetvenes évek elején kezdte forgalmazni a világ első, 4004-es mikroprocesszorát. Nem sokkal később a cég társalapítója, Gordon Moore egy figyelemre méltó mintázatra lett figyelmes: a lapkákon található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódott. Moore nem marketingüzenetnek szánta a megfigyelését, mégis alapvető törvényszerűséget fogalmazott meg: a technológiai fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális természetű. Ezt nevezzük ma Moore törvényének. Az üzenet egyszerű, mégis radikális: ha várunk két évet, nem csupán egy kisebb frissítés érkezik, hanem egy nagyságrenddel erősebb technológiai ugrás.

Az üzleti működés tempója

Napjainkban hasonló tévedésbe esünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokszor csupán szerény hatékonyságnövelő eszközként tekintünk rá, miközben itt is exponenciális fejlődés zajlik. Az AI megjelenése a Regus 1989-es indulása óta a legjelentősebb fordulópont az üzleti működésben. Az exponenciális változás nem csupán a munkaköröket formálja át, hanem az üzleti működés teljes tempóját is felgyorsítja. A döntések gyorsabban születnek meg, a tanulási ciklusok lerövidülnek, az alkalmazkodás pedig versenyelőnnyé válik.

Az AI esetében is ez fog történni. Az általános feltételezés szerint az üzleti működés nagyjából változatlan tempóban zajlik majd tovább – csupán kevesebb emberrel. Ez azonban tévedés. Amikor egy munkavállaló a korábbi teljesítményének tíz- vagy akár hússzorosára válik képessé egyetlen nap alatt, azt a szervezetek nem hagyják kihasználatlanul. Nem visszafogják a működést, hanem kiterjesztik. Új piacokat nyitnak, új szolgáltatásokat indítanak, új projekteket vállalnak. Igen, a munkakörök átalakulnak. Egyes kategóriákban csökkenhet a munkahelyek száma, és a belépési pontok is átrendeződhetnek. Éppen ezért a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, hol és hogyan indítják el a karrierjüket. A technológiai átállások a múltban sem fékezték meg a gazdasági aktivitást – hanem átformálták azt. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy bizonyítsák értéküket. Akik alkalmazkodtak, gyorsabban haladtak előre, mint bárki más. Az AI felszabadítja az embereket arra, amiben igazán jók: a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra és az új ötletek kigondolására. 

Az AI-alapú világban az önálló kezdeményezés a siker titka

A jövő tehetséges munkatársainak kiválasztásakor elsősorban azok kerülnek ki elsőként, akik képesek eredményesen hasznosítani a mesterséges intelligenciát, és látják, hogyan lehet az AI segítségével a maximumot kihozni az üzleti lehetőségekből.

Előnyben vannak azok, akik már használják, vagy aktívan tanulják az AI-eszközöket. Ők új készségeket, friss lendületet és innovációt visznek a gyorsan növekvő szervezetbe, növelik a produktivitást, és ösztönzik a vállalati növekedést.

Fiatalok, gondolkodjatok előre!

A fiatalabb generációnak proaktívan kell tervezniük karrierjüket, és feltenni maguknak a kérdéseket: „Hol szerezhetem a legértékesebb munkatapasztalatokat ebben az új világban?”, „Rendelkezem azokkal a készségekkel, amelyeket a jövő vállalatai valóban értékelnek?”

Régebben az ambiciózus munkavállalók gyakran tanultak programozni vagy szereztek esti képzéseken plusz képesítést. Ma a nyitottság az új tudás elsajátítására nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Nem elég kizárólag az iskolára vagy az egyetemre támaszkodni a tudás megszerzésében. Keresniük kell a lehetőségeket az AI használatának elsajátítására, és be kell kapcsolódniuk releváns közösségekbe. Meg kell tanulniuk az iparágakat átalakító eszközök alkalmazását, és felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért.

A jövő alapjainak lefektetése

Minden nagyobb technológiai váltás ugyanazt a mintát követi: sokan ragaszkodnak a megszokotthoz, míg néhányan korábban átállnak, és learatják az előnyöket. Ami ma történik, abban a gyorsaság a különbség: az üzleti működés tempója soha nem látott ütemben gyorsul.

Az Intel első lapkáihoz hasonlóan mára az AI vált az alaptechnológiává, amely kiegészít és átformál minden rá épülő megoldást. Nem távoli lehetőség vagy múló trend: már ma a fejlődés motorja és kritikus versenytényező.

Azok, akik hajlandóak használni, megismerni és kísérletezni a mesterséges intelligenciával, tapasztalni fogják, hogy lehetőségeik bővülnek, nem pedig szűkülnek. A történelem egyértelműen mutatja: az exponenciális változások idején a legnagyobb előnyt azok szerzik, akik az elsők között reagálnak.

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) alapító-vezérigazgatója

Forrás: International Workplace Group

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan alakíthatja át az MI az üzleti produktivitást? appeared first on Műszaki Magazin.

Miként befolyásolja a fogyasztói preferenciák változása a műszaki környezetet, a gyártást? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

A Borsodi Sörgyár a mindenkori igényeknek megfelelően alakítja a portfólióját, és ezek változása az ellátási lánc, a gyártási folyamatok változtatásánál, fejlesztésénél kezdődik. Mivel széles portfólióval rendelkezünk, ehhez elengedhetetlen az automatizálás – tudjuk meg Ofella Ildikótól, a vállalat ellátási lánc igazgatójától és Kovács Nándor szakértőtől.

Hogyan jelenik meg a gyártásban a digitalizáció?

Ahhoz, hogy a folyamatainkat a lehető legjobban tudjuk kontrollálni, naprakész adatokra van szükség, amelyeket a különböző műszerek, vezérléstechnikai készülékek, okoseszközök szolgáltatnak.
Önmagában viszont az adat még kevés, mert azt megfelelően fel is kell dolgozni. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő adatgyűjtő és feldolgozó rendszereinket, hogy a kinyert adatokat a termelésben felhasználva optimalizálhassuk azt. Nem csupán a termelési adatokat elemezzük, hanem az energiafelhasználást is, ami az utóbbi évek gazdasági körülményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Ezért hamarosan elkezdődik a Siemens energiamenedzsment szoftvereinek implementálása, amely nagyban segít majd a különböző energiaforrások optimális felhasználásában.

Milyen technológiai innovációk jellemzik a Borsodinál zajló sörgyártást?

Bár a sörgyártás-technológia fázisai jól elhatárolhatóak, viszont a sör egy élő, változó dolog. A technológiai lépéseken belül már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, ezért fontos az ezeket megvalósító rendszerek fejlesztése. Ehhez megfelelő eszközöket és készülékeket használunk, amelyek hosszú távú, megbízható működést garantálnak. A Siemens ebben is segítségünkre van. A szűrővonal modernizációja során például a meglévő és új átfolyásmérőket kommunikációs modulokkal láttuk el. Így pontosabb szabályzást valósíthattunk meg, illetve a mérőés számítóművek állapotáról is nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre. Továbbá megemlíthetjük még a tartályok szintmérésénél használt differenciált nyomásmérésen alapuló szintmérés. Ehhez is  Siemens mérőműszert használunk, amely lényegesen lerövidítette a telepítési és programozási időt, továbbá stabil működést és mérést eredményez. A szoftveres feldolgozásban is előnyben részesítettük a Siemens gyári megoldásait, ezzel sztenderdizálva bizonyos eljárásokat, amelyek garanciát jelentek, hogy az adott folyamat, eljárás rendszerintegrátortól függetlenül ugyanúgy fog működni.

Mi a legutóbbi, nagyobb műszaki projekt, amit megvalósítottak a sörgyárban, és milyen eredményeket hozott?

Egyik kiemelt projektünk a nagyobb kapacitású szűrővonalunk teljes körű automatizációja és felújítása volt. A felújítás során a Siemens eszközeit és megoldásait részesítettük előnyben. Ennek megfelelően a vezérlésbe az S7-1500-as sorozatú központi egységet és a hozzá kapcsolódó ET200SP kihelyezett I/O eszközöket építettük be. Mindezek mellett az egyéb készülékek (mágneskapcsolók, kismegszakítók, elektronikus tápfeszültség-elosztók stb.) is a Siemens portfóliójából kerültek kiválasztásra, a vonal felügyeletét pedig egy Siemens IPC-n futó SCADA rendszer látja el. A másik nagyobb projekt a közelmúltban a gyár ipari informatikai gerinc hálózatának a felújítása volt. A tervezés során segítséget kaptunk a Siemens Zrt.-től, így sikerült a megfelelő eszközök kiválasztása után egy olyan gyűrű topológiájú, redundáns hálózatot kiépíteni, melynek minden eleme Siemens-eszköz. A munka nagyságát mutatja, hogy kb. 4,5 km optikai kábel került kihúzásra és 16 db új RACK szekrényt szereltünk fel. A gyárteleptől 1,5 km-re található szennyvíztelep kapcsolatát pedig a Siemens wireless eszközei biztosítják. Az új hálózat felügyeletét és menedzselését a SINEC NMS rendszerrel valósítottuk meg. Ennek a rendszernek köszönhetően valós időben lehet követni a hálózat és annak elemeinek viselkedését, és ez nagy segítséget nyújt az esetleges hibák feltárásában, elhárításában.

Hogyan érinti a NIS2 megfelelés a Borsodi sörgyárat?

Folyik a felkészülés, hogy mi is sikeresen teljesítsük majd 2025-ben a NIS2 auditot. Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az ipari hálózat védelmére, hogy minél ellenállóbb legyen a kibertámadásokkal szemben. Ennek megfelelően már korábban elkezdődött a szükséges eszközök cseréje, beszerzése. A tervnek szerves része a korábban említett gerinchálózat. A Siemens eszközei, megoldásai nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenthessük a sebezhetőségünket. Viszont, mint a hétköznapi életben, itt is az emberi tényező a legkritikusabb pont, ezért fontos a megfelelő edukáció.

Milyen Siemens-eszközök segítik a mindennapi, gyártási munkátokat?

A Borsodi Sörgyár elkötelezett felhasználója a Siemens megoldásainak. A vezérlés legalacsonyabb szintjén találhatók olyan eszközök, mint a motorvédelem, megszakítók, mágneskapcsolók, hajtások és a PLC-ken és a hozzájuk kapcsolódó eszközökön át, a magasabb szinten pedig az IPC-k, HMI-k és SCADA rendszerek segítik a gépek megbízható működését. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Borsodi Sörgyár minden gépgyártóval és rendszerintegrátor vállalattal együtt arra törekszik, hogy Siemens-vezérlés és kapcsolástechnikai eszközök kerüljenek beépítésre
a nekünk szállított gépekben, vezérlésekben.

Hogyan jelenik meg a környezeti fenntarthatóság a gyártásban, az ellátási láncban?

A fenntarthatóság jegyében az elmúlt időszakban több energiahatékonyságot segítő és zöld energiát termelő beruházás is történt. Ezek közül kiemelkedő az április elején üzembe helyezett napelemparkunk. Az elkövetkezendő években a Molson Coors Net Zero stratégiájával összhangban tervezzük beruházásainkat. Az árufuvarozás elektrifikációja még csak kopogtat az ajtónkon.
Vannak olyan partnereink, akik már rendelkeznek ilyen járművekkel, azonban fuvarozási feladataink, desztinációink jellegéből adódóan még nem az elektromos járművek az optimálisak számunkra. Elsődlegesen a belső logisztikai feladatokban tervezzük elektromos hajtású eszközök bevezetését.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az élet habos oldala appeared first on Műszaki Magazin.

22 ország 1400 felsővezetőjének bevonásával, valamint mélyinterjúk alapján készített összefoglaló riportot a Siemens nemzetközi Smart Infrastructure üzletága, hogy felmérje, hol tart a 2050-es klímacélok megvalósítása, köztük a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás, azaz a dekarbonizáció eléréséhez szükséges infrastrukturális átállás.

A tanulmány rámutat, hogy az intelligens fenntarthatósági fejlesztések sürgősek lennének, és a kibocsátáscsökkentésen túl is pozitív hatásokat várnának tőle az üzleti szereplők. A prioritások és az eszközök tekintetében azonban nincs tökéletes összhang, illetve jellemző a jövővel és a célok elérésének realitásával kapcsolatos bizonytalanság.

Országos és régiós szinten sem elég gyors az energiaátállás

A felmérésben résztvevők csupán fele (52%) vélte úgy, hogy a vállalatuknak otthont adó országban következetes dekarbonizációs stratégiát követnének.

A megkérdezettek, ha rendelkezhetnének az országok fenntarthatósági céljaira szánt büdzsé fölött, a megújuló energiaforrások bővítését (59%), az ezekhez kapcsolódó energiatárolók fejlesztését (58%), a biztos és a kihívásoknak ellenálló energiaellátást (56%), illetve a fosszilis energiaforrások kivezetését (50%) jelölték meg a főbb stratégiai prioritások között.

A kutatás szerint számos infrastrukturális átállási cél tekintetében viszonylag kevés és lassú az előrehaladás, valamint az említett kulcsfontosságú területeken is rengeteg munka vár még a szereplőkre. A hivatkozott számítások szerint a karbonsemlegesség több évtizedet és világszerte összesen mintegy 275 billió dollárt, valamint jelentős változásokat követel, nem csak az energiagazdálkodás területén, hanem például az ipari folyamatokban, az épületekben is.

A fenntarthatóság megvalósításában nem csak a fejlett, hanem a fejlődő országoknak is részt kell vállalniuk, a kutatás szerint pedig előbbiek jóval optimistábban tekintenek a célokhoz vezető folyamatokra. A német, osztrák és svájci résztvevők például főként pozitív szavakkal jellemezték (47% pozitív, 11% negatív) az átmenetet, míg például dél-afrikai kollégáik majdnem ilyen arányban használtak negatív kifejezéseket (10% pozitív, 42% negatív).

A kihívások ellenére léteznek jó példák fejlődő országokban is. Vietnámban és Indiában például, Kínához hasonlóan, jellemző, hogy a két- és háromkerekű motorkerékpárokat elektromosra cserélik. Ezekben az országokban a közúti közlekedés teljes benzinfogyasztásának mintegy felét adják ezek a járművek, így jelentősen csökken a fosszilis üzemanyagok használata, valamint az ehhez köthető CO2 kibocsátás is.

Fókusz a városokon

A városok a karbonkibocsátás központjai, így e helyeken különösen fontos változásokat elérni. A válaszadók a prioritások között említették az adatalapú városüzemeltetést (42%), az épületek hűtési-fűtési rendszerének karbonmentesítését, villamosítását (41%), illetve a hulladékok csökkentését, az újrahasznosítást (40%). Emellett a megkérdezett felsővezetők átlagosan 46 százaléka értett egyet azzal, hogy az elektromos járművek árát támogatásokkal vagy adókedvezményekkel kellene csökkenteni, így ösztönözve a vásárlást, ugyanakkor a válaszadók negyede egyáltalán nem ért egyet a támogatások rendszerével.

Sokan nem osztják cégük optimizmusát

A felmérésben résztvevők saját vállalataikat tekintve bizonytalannak és inkább pesszimistának bizonyultak a jövőt illetően: kevesebb mint felük (40%) tartja elérhetőnek a cégük által kitűzött, rövid távú klímacélokat, és csak 44 százalékuk szerint valószínű, hogy 2030-ig egyáltalán elérik ezeket. Abban is erősen megoszlik a megkérdezett felsővezetők véleménye, a saját szervezeteik mennyire részletes fenntarthatósági tervekkel rendelkeznek, kommunikálják-e ezeket nyilvánosan, illetve ellenőrizhető módszerekkel mérik-e a célok megvalósítását.

Az épületek fontos szerepet játszanak a karbonsemlegesség elérésében

A karboncélok teljesítéséhez nagy potenciál rejlik az épületek energiahatékonyság-növelésében, legyen szó akár ipari létesítményekről vagy városi irodaházakról. A globális CO2 kibocsátás 39 százalékát ugyanis az épületek adják: 28 százalék a működésből (pl. fűtés, hűtés, energiaellátás), 11 százalék pedig az alapanyagokhoz és a kivitelezéshez köthető emisszióból ered. Ehhez képest, a tanulmány megállapítása szerint, az épületek kibocsátásra gyakorolt hatása jelenleg alulértékeltnek tűnik, és sok szervezet nem foglalkozik vele kellő súllyal – a felmérés résztvevőinek például csak 37 százaléka számolt be értékelhető fejlődésről ezen a területen.

Az új beruházások hatékonyságának biztosítása mellett még fontosabb a meglévő épületek felújítása, mivel ezek 85-95 százaléka várhatóan 2050-ben is még mindig használatban lesz. Ezek a fenntarthatósági fejlesztések szinte minden esetben kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint a lebontás és újjáépítés, így kulcsszerepet kapnak a jövőben.

Az angol nyelvű teljes tanulmány ezen a linken interaktív formában elérhető, valamint pdf-ben letölthető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bizonytalanok az üzleti élet szereplői a klímacélok elérésében appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon a mobilitás legfontosabb eszköze továbbra is az autó, a magyarok kétharmada nem tudja az életét elképzelni nélküle – mutat rá a Robert Bosch Kft. megbízásából, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített reprezentatív felmérés. A kutatás az autóhasználati szokásokat és az elektromobilitással kapcsolatos attitűdöket vizsgálta.

A mindennapi élethez elengedhetetlen a mobilitás

A magyarországi háztartások 69 százaléka rendelkezik kizárólag saját tulajdonú személygépjárművel. A válaszadók több mint kétharmada (70 százalék) elsődlegesen a mindennapi élet során szükséges úticélok eléréséhez, azaz a munkahelyre, az óvodába, az iskolába eljutáshoz és a bevásárláshoz ül autóba. A lakosság ötöde használja munkavégzésre a gépkocsiját, míg a megkérdezettek 11 százaléka válaszolta azt, hogy elsődlegesen szabadidős célból ül autóba. A kutatás rávilágított arra is, hogy minél több autó van egy háztartásban, annál jellemzőbb, hogy a gépkocsit elsődlegesen munkavégzés miatt használják.

Az autósok kétharmada nem tudja autó nélkül elképzelni az életet

A magyar autósok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életet saját autó nélkül. Ez egybecseng az európai tapasztalatokkal: éppen a Bosch egy korábbi felmérése mutatott rá, hogy az európai megkérdezettek 60 százaléka egyáltalán nem tud lemondani az autó nyújtotta előnyökről. A most készült kutatás szerint ez még inkább igaz azokra, akik munkavégzésre használják az autójukat, illetve azok körében, akik a mindennapi életük menedzseléséhez rendszeresen kocsiba ülnek.

Az elektromobilitás egyre vonzóbb a fiatalok körében

Amikor az emberek mérlegelik, hogy milyen közlekedési módot válasszanak, több tényezőt is nagy jelentőséggel vesznek számításba. A magyarok körében fontos
szemponttá vált a környezetkímélő közlekedés (78 százalék), ami megelőzi például a gyorsaságot vagy az időjárásnak való kitettséget is. Ugyanakkor a legfontosabb szempont a kiszámíthatóság (91 százalék), amit a kényelem és a költséghatékonyság követnek. Ha valamilyen okból nem ülhetnek autóba, az autótulajdonosok 8 százaléka tekint az elektromos kerékpárra, az elektromos rollerre, vagy valamilyen más, elektromos hajtású járműre közlekedési alternatívaként. Az elektromobilitás azonos mértékben vonzó a férfiak és nők körében, de a leginkább a 40 évnél fiatalabbak, a Budapesten élők és a diplomások nyitottak rá.

„A jövő fenntartható mobilitása szempontjából egyre nagyobb jelentősége lesz az elektromos hajtásnak, az elektromobilitás pedig a Bosch magyarországi kutatásfejlesztési és gyártási tevékenységének is az egyik fókuszterülete. Fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a hétköznapi mobilitás során pontosan mik az emberek legfontosabb szempontjai, illetve hogyan viszonyulnak az elektromobilitáshoz.”

– mondta Gergen Péter, a Bosch Budapesti Fejlesztési

Központjának elektromobilitás fejlesztés igazgatója.

A Bosch számára kulcsfontosságú az elektromobilitás

A várakozások szerint 2035-ben az újonnan regisztrált járművek 60 százaléka elektromos lesz. A Bosch célja, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatásfejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén. A magyarországi vállalatcsoport a kiterjedt K+F tevékenység mellett elektromos hajtástrendszereket és az emobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket is gyárt hatvani, miskolci és maklári telephelyein.

The post A Bosch kutatása szerint a magyar autósok kétharmada nem tudja elképzelni az életét kocsi nélkül appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a világ élenjáró szerszámgépgyártói is évtizedek óta a FANUC mellett teszik le voksukat, nem véletlenül. A termékek megbízhatóságán és a szakértő nemzetközi szervizháttéren kívül, a gyártók fejlesztési ötletei és igényei is meghallgatásra kerülnek, tehát a FANUC hangsúlyt fektet gépgyártó ügyfeleinek egyedi igényeinek kielégítésére is. – kezdi Jeszenszky Márton, a FANUC CNC retrofit szakértője.

De hogyan jön ehhez a retrofit és valójában mit is takar ez a fogalom a FANUC Hungary-nál?

A retrofit önmagában, egy meglévő szerszámgép részleges- vagy teljes korszerűsítését, illetve felújítását jelenti – tudjuk meg Jeszenszky Mártontól, a FANUC retrofit szakértőjétől. A FANUC Hungary-nál azonban a szolgáltatás ezen jelentősen túlmutat, nem csak egy egyszerű korszerűsítésre, hanem az ügyfél igényeire is fókuszál, nem beszélve a jelenleg világ szinten fontos környezettudatossági szempontokról.

Tud mondani erre egy egyszerű példát?

Persze. Az egyik ügyfelünk üzemében már 15 éve fontos gyártósori szerepet töltött be egy egyébként 25 éves FANUC vezérlős CNC eszterga. A használtan vásárolt szerszámgép a cég működésének kezdete óta stabilan szolgált, mivel minőségi anyagokból készült. A gép geometriájára és pontosságára sosem volt panasz. Ezzel szemben a vezérlés, az iparág rendkívül gyors fejlődésének eredményeként már elavultnak és korszerűtlennek számított. − Gondoljunk csak bele, hogy a tíz vagy akár húsz évvel ezelőtti mobiltelefonunk mit tudott a mostani zsebünkben lapuló példányhoz képest? −  Az alkatrészek beszerzése is költségesebb a javításokhoz, és egy esetleges termelés kiesés komoly pénzbeli károkat tudna okozni.

Ezeket az erősségeket és kockázatokat összegezve az ügyfél válaszút elé került, és felkereste a FANUC-ot. A megkeresést hamarosan egy személyes gépfelmérő látogatás követte az üzemben, pár nap múlva pedig kapott egy ajánlatot régi jól bevált szerszámgépének “szív” generáljára – folytatta Márton a folyamat ismertetését. „Mivel a gépen eddig is FANUC szervó motorok tettek szolgálatot, így nem ütközhettünk akadályba.” A FANUC motorok pajzsmérete, tengelyátmérője és osztóköre az évek során nem változott, a korszerű – akár neodymium mágneses – motorok mechanikus igazítás nélkül felszerelhetők. Az új kombó hajtások lehetővé teszik, hogy egyetlen egység képes meghajtani akár három szervó tengelyt és egy főorsót, valamint a főtápegységet is magában foglalja, így rendkívül kedvező az ára is a piacon. Kompakt méretének köszönhetően a villamosszekrényben is könnyedén elhelyezhető és a csomag tartalmazza a vezérléshez szükséges előre legyártott minőségi (jeladó, erősáramú, vezérlő) kábeleket is. A CNC csomag lelke egy 0i – TF Plus típusú, kompakt (Az LCD kijelző hátuljára épített) vezérlő lett, a hozzá tartozó és méretben illeszkedő kezelőpanellel és interface modulokkal.

De mi lesz a régi FANUC vezérlővel és motorokkal, valamint hajtásokkal? Bekerülnek a polcra porosodni vagy egyszerűen mennek a szemétbe?

Nem! A FANUC ilyen esetekben ajánlatot tesz a régi egységek visszavásárlására, így ez levonódhat az új csomag árából. Az alkatrészek elszállítása sem kerül pénzbe és a későbbiekben ezek a termékek szerviz célból újra használhatóak lehetnek.

Visszatérve az ismertetett projektre, a csomag összeállt, de hogyan lesz ebből működő gép?

Itt jön képbe az ügyfélközpontúság és rugalmasság. Vállaljuk az új, korszerű kapcsolóelemekkel szerelt villamospanel megtervezését, legyártását és beszerelését a régi villamos szekrénybe. A motorok felszerelését és kábelezését, valamint a teljes elektromos szerelést. A régi vezérlőpulthoz, saválló adapterlemezt készítünk, így az új vezérlő pontosan és elegánsan fog illeszkedni. Természetesen itt lehetőség van egyéni igények beépítésére is. Ez az ügyfél szeretett volna a kezelőpultra két darab kulcsos kapcsolót és egy külső ciklus start gombot is. Az előzetes egyeztetésnek köszönhetően az adapterlemezen ezek is előre helyet kaptak és igényes lézergravírozott jelöléssel lettek ellátva.

A külsőségek után térjünk rá a további hozzáadott szakmai értékre is.

A gépre minden esetben teljesen új PLC programot írunk, ahol szintén lehetőség van az ügyfél igényeinek kielégítésére előzetes egyeztetés alapján. Például szabadon felkonfigurálható digitális kimeneteket, vagy akár speciális M-kódra vezérelhető funkciókat is be tudunk építeni. A vezérlőbe integrálunk egy saját magyar nyelvű segédfelületet, ahol egyszerűen elérhető az M-kódok listája, a darabszámláló, illetve a karbantartási műveletekhez szükséges paraméterek, akár jogosultsági szintekhez kötött beállítási lehetőségekkel. A villamos panelhez pedig teljesen új, részletes villamos dokumentációt készítünk. – sorolja még Márton.

Jogosan felmerülő kérdés lehet ilyen esetben, hogy hol történik az az átszerelés?

Amennyiben a körülmények adottak, az ügyfél telephelyén is megoldható a felújítás, így nincsen szükség a gép szállítására, mozgatására, ami szintén idő és pénz megtakarítással jár. A panel legyártását már előzetesen elvégzik és a helyszínre a már előkészített eszközökkel érkeznek a FANUC-osok. A teljes retrofit folyamat a géptől függően 3-5 munkanapot vesz igénybe, amely a szereléstől az élesztésen át egészen az átadásig terjed.

Az átadáskor az ügyfél megkapja a gép villamos dokumentációját nyomtatott és digitális formában is, valamint kap egy gépspecifikus rövid kezelési leírást, ami az új PLC programra vonatkozóan tartalmaz minden szükséges információt és karbantartási segédletet, amit szintén nyomtatott és digitális formában is biztosítunk. Az átadáskor bemutatjuk az ügyfélnek a gép működését és funkcióit, amit jegyzőkönyvben rögzítünk. A beszerelt termékekre 24 hónap garanciát vállalunk.

Mi a helyzet azokkal a gépekkel, amelyek nem ennyire könnyű esetek?

A fent említett eset csak egy a sok közül. Természetesen nem minden régi gép FANUC vezérlős, de ez sem jelent problémát. Más gyártók vezérlőjét és motorjait is egyszerűen ki tudjuk váltani saját termékeinkre, így nincsen akadálya a vezérlő cseréjének ebben az esetben sem. Nagyobb gépek esetén, mint például a karusszel esztergák, ahol a főmotor cseréje komoly mechanikai áttervezést és átépítést igényelne, ott az eredeti főhajtás-motor rendszert megtartjuk, és analóg alapjellel vezéreljük a költséghatékonyság érdekében.

Amennyiben a gép geometriája már nem megfelelő, lehetőség van teljes felújításra, ami kiterjedhet az egész gépre, a vezetékek felújítására, golyósorsók és csapágyak cseréjére, valamint teljes festésre is. Ilyen esetben a gépet már mindenképpen el kell szállítani az ügyfél telephelyéről, és a felújítást a megfelelő műhelykörülmények között kell elvégeznünk. A teljes elektromos szerelés és élesztés is a külső helyszínen történik, de az ügyfélnek lehetősége van a gépet még visszakerülés előtt kipróbálni a felújítás helyszínén, így nem érheti meglepetés.

A FANUC sokrétű és személyre szabott megoldást kínál azok számára is, akik nem feltétlenül új gépek vásárlásában, hanem meglévő üzemi berendezéseik korszerűsítésében gondolkodnak. A tanácsadástól a gondos szakmai kivitelezésen és dokumentáción keresztül rendkívül mindenben támogatást nyújtanak kiváló szakmai háttérrel és versenyképes áron.

A CNC retrofit projektek gazdája

Mikor került a FANUC-hoz, mi volt az első pozíciója, azóta milyen munkaköröket töltött be?

Jeszenszky Márton vagyok, villamosmérnök. 2018 elején kerültem a FANUC Hungary csapatába, mint CNC szervizmérnök és oktató, de ebben az iparágban már 2012 óta tevékenykedem. Jelenleg CNC applikációs mérnöki feladatokat látok el, illetve én vagyok a CNC retrofit projektek gazdája, az értékesítéstől, csomagkészítéstől a kivitelezésig. Az oktatást fontos szívügyemnek tartom. A FANUC Akadémia oktatójaként igyekszem a tudást továbbadni színvonalas CNC oldali képzéseink keretein belül.

A FANUC CNC üzletágának milyen egységei vannak?

A CNC – FA üzletág az alapvető eszterga, illetve maró, megmunkáló központok vezérlői mellett, magában foglalja a lézer és stanc berendezések vezérlőit is. A „0”- ás jelölésű belépő szintű vezérlő családtól egészen a professzionális „30”- as jelölésű vezérlőkig, amik képesek több csatornás és a mai ipari körülmények miatt elengedhetetlen szimultán 5- tengelyes vezérlésig. Ezen felül a célgépekhez, transzfergépekhez kifejlesztett mozgásvezérlő a Power Motion iA is a palettához tartozik.

Ezen vezérlők mindegyikén elérhető már a FANUC által fejlesztett MANUAL GUIDE i grafikus (dialog) programozási funkció, ami hatalmas segítség azok számára, akik nehezen boldogulnak a „G- kódos” programozás világában.

A vezérlőket rengeteg nagy gépgyártó használja, nem csak a FANUC gépein találkozhatunk velük. Ezek mellett széles a saját termékpalettánk is ami RoboMachine gyűjtőnév alatt felvonultat CNC megmunkáló gépet három méretben (RoboDrill), elektromos fröccsöntő gépeket (RoboShot), huzalszikra forgácsoló gépet (RoboCut), valamint a nagypontosságú megmunkálásra alkalmas RoboNano- t.

Hogyan fogalmazná meg a retrofit jelentőségét?

Megítéléstől függetlenül be kell látnunk, hogy fogyasztói társadalomban élünk. Több gyártónál már nem cél az, hogy a gépeik hosszú évekig bírják a folyamatos gyártást, gondolok itt a mechanikus felépítésre és anyaghasználatra. Egy régi csúszó vezetékes, rendszeresen karbantartott gépnél az élettartam sokkal hosszabb, így egy vezérlő és motorcserével a korszerűsített gép ismét 5-8 évig stabilan termelőképes lesz. Nem kell megváltoztatni az eddig jól bevált technológiát és szerszámozást, nem beszélve arról, hogy árban is jobban kijön, mint egy új kevésbé minőségi CNC gép. Másik klasszikus retrofit eset, mikor nagyméretű CNC gépekről van szó, ahol a gépnek komoly süllyesztett beton alapja és telepített perifériái vannak. Ezeknek a gépeknek a bontása és telepítése is jelentős erőforrásokat és nagy szakértelmet is igényel, tehát mindenképp érdemesebb egy felújításban gondolkodni elsősorban, ha az lehetséges.

Van minimális elvárás a régi gépek retrofitjénél, mik ezek?

A legfontosabb elvárás, hogy a felméréskor hozzáférjünk a géphez. J Viccet félretéve, a minimális elvárás az, hogy a gép CNC gép legyen. Tehát már előtte is szervó motorokkal és valamilyen számítógépes alapú vezérléssel volt ellátva és minden tengelyhez külön motor tartozik. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor már komoly esélye van, hogy korszerűsíteni tudjuk a berendezést.

Miért fontos az Ön számára ez az üzletág?

Ennek több oka is van. Legelső a szakmai kihívás: a villamos tervezés, majd a PLC írás és gépélesztés – jó érzés mikor egy gépből sokkal többet ki tudok hozni, mint amit előtte tudott. Az ügyfelek igényeinek és ötleteinek megismerése után lehetőségem van új működésbeli fejlesztéseket is kivitelezni, itt tud összeérni a fejlesztői és felhasználói oldal a legjobb visszacsatolás mellett. A másik része, hogy én is olyan típus vagyok, aki ragaszkodik a dolgaihoz, nagyon nehezen dobok ki bármit is főleg, ha azok előtte jó szolgálatot tettek.

www.fanuc.hu

The post FANUC CNC retrofit – új élet a régi gépeknek appeared first on Műszaki Magazin.

Néhány év alatt felével csökkenti a legnagyobb beszállítói karbonlábnyomát, 80 százalékra bővíti a fenntartható megoldásokból származó bevételek arányát, 50 százalékra emeli a környezetbarát anyagok arányát termékeiben – többek között ezeket a vállalásokat tette az elmúlt időszakban a Schneider Electric a fenntarthatóság jegyében.

Elindította „Zero Carbon Project” kezdeményezését a Schneider Electric: a program célja, hogy támogatást adjon a vállalat 1000 legnagyobb beszállítójának ahhoz, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkentsék karbonlábnyomukat. A projekt keretében a vállalat eszközöket és erőforrásokat biztosít a programhoz csatlakozó partnerei számára, hogy megfogalmazhassák és meg is valósíthassák saját CO₂-kibocsátás-csökkentési törekvéseiket. Első lépésként ahhoz nyújt támogatást a Schneider Electric, hogy felmérjék a jelenlegi CO₂-kibocsátásukat a társaság digitális eszközeivel, majd az így szerzett információ alapján megfogalmazhatják célkitűzéseiket, és kialakíthatják stratégiájukat. A „Zero Carbon Project” keretében a Schneider Electric legnagyobb beszállítóinak arra is lehetőségük lesz, hogy egymástól eltanulják a legjobb megoldásokat.

Április 22-e a Föld Napja, amit világszerte 51., itthon pedig 31. alkalommal rendeztek meg. A kezdeményezés célja az, hogy felhívják a figyelmet a klíma és az élővilág védelmének fontosságára. Ez jó alkalom mindenki számára, hogy végiggondolja, mit tehet környezetünk megóvása érdekében. Az egyértelmű, hogy cselekvésre van szükség, hiszen a 2015-ben elfogadott, majd 2016-ban hatályba lépett párizsi klímaegyezmény és a globális szervezetek ezrei által tett számos vállalás ellenére az iparosodás előtti korszakhoz képest becslések szerint már most is 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és ha nem történik számottevő változás, akkor nem sikerül tartani az ajánlott 1,5 Celsius-fokos szintet, ami a visszafordíthatatlan változások elkerülése miatt lenne fontos. Ennek ellenére például a Fortune 500 listán szereplő vállalkozások mindössze 23 százaléka tett konkrét, a klímaváltozás megállításával összefüggő, 2030-ig szóló vállalást.

A Schneider Electric nem csak megoldásai és szolgáltatásai révén, de aktivitásával is támogatja a klímacélok elérését. A vállalat saját EcoStruxure platformját használva a gyáraiban és logisztikai elosztóközpontjaiban három évente több mint 10 százalékkal tudta csökkenteni az energiafogyasztást az elmúlt 12 évben. Jelenleg 30 zéró kibocsátású létesítménye van a cégnek, és több mint 120 csatlakozik hozzájuk a következő öt évben.

A vállalat törekvéseinek elismeréseként az első helyen végzett a Corporate Knights által összeállított, a világ legfenntarthatóbban működő társaságait bemutató listán. A cég a közelmúltban jelentette be, hogy tovább gyorsítja fenntarthatósági stratégiája megvalósítását, ennek érdekében hat területen 11+1 konkrét célkitűzést fogalmazott meg, amelyeket 2025-ig kíván teljesíteni.

A célkitűzések között szerepel többek között, hogy a jelenlegi 70 százalékról 80 százalékra emelik a fenntartható megoldásokból származó bevételek arányát. Emellett összesen 800 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előznének meg az ügyfeleiknél, illetve az ezer legnagyobb beszállítójuk CO₂-kibocsátását felével csökkentenék. A hatékony erőforrásgazdálkodás esetében a termékeikben 50 százalékra növelnék a környezetbarát anyagok arányát, míg a csomagolásokban teljes mértékben megszüntetnék az egyszer használható műanyagok alkalmazását, illetve újrahasznosított kartonnal dolgoznak.

The post Föld Napja – fenntarthatóság appeared first on Műszaki Magazin.

Az otthonról dolgozók negyven százaléka érzi kevésbé hatékonynak a munkavégzését, és legtöbben a kollégákkal való interakciót, a rendezett munkaidőt, valamint a normális öltözködést hiányolják a kényszerű home office-ból – derül ki a Huawei Technologies Hungary online felméréséből. A mintegy 850 válaszadó fele örül annak, hogy a bejáráson megspórolt utazási idejét magára fordíthatja, és többet lehet a gyermekeivel, vagy a házi kedvencével. Szinte minden otthonról dolgozó vet be eddig jellemzően nem használt digitális eszközöket – notebook, headset, webkamera stb. – a munkájához, a válaszadók 38 százalékát azonban a döcögő internetkapcsolat hátráltatja feladatai ellátásban. 

Közel nyolcszázötvenen válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére[1], amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthoni munkavégzési szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni otthoni körülmények között a válaszadók, milyen alkalmazásokon és eszközökön tartják fenn munkahelyi kommunikációjukat, mit hiányolnak a munkahelyi környezetből, illetve mire jut több idejük home office alatt?

70 százaléknak újdonság a home office

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 55 százaléka otthonról is teljes mértékben el tudja látni munkáját, 39 százalékuk nem, valamint számottevő (6 százalék) azok aránya, akik a veszélyhelyzet kezdete óta már elvesztették az állásukat. Noha a többség boldogul, mégis nagy változásokat hozott a home office terén a veszélyhelyzet kihirdetése: a válaszadók közel 70 százaléka korábban ugyanis egyáltalán nem élt, vagy nem élhetett az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg további 17 százalékuk is csupán havi 1-3 napot volt otthon, míg dolgozott.

Az eszközhasználat is részben átalakult, a válaszadók közel harmada kezdett el mikrofont, vagy headsetet használni, míg webkamerát negyedük alkalmaz az új időszaktól kezdve. Alkalmazásaik közül legtöbben – 36 százalék – a Skype-ot, míg 26,3 százalékuk MS team-et használ online munkahelyi kommunikációjához, megbeszélésekhez, 26,2 százalékuknak pedig egyáltalán nincs szüksége appra munkavégzéséhez.

Az emberek ötöde többet dolgozik, mint korábban

A válaszadók legnagyobb része – 34,9 százalékuk – pontosan annyi időt tölt munkavégzéssel otthonról, mint korábban munkahelyéről, míg 30,7 százalékuk lényegesen kevesebbet dolgozik otthonról, azonban közel 21 százalékuk még többet is dolgozik home office-ból, mint eddig tette irodájából. A résztvevők 13,7 százalék nyilatkozta azt, hogy nincs milyen feladatot végeznie otthonról, felük ugyanakkor még nem vesztette el az állását.

Külön érdekesség, hogy a válaszadók legnagyobb aránya – 42,3 százaléka – kevésbé érzi magát hatékonynak otthoni munkavégzése során, mintha munkahelyéről tenné azt. Legtöbben problémaként azt emelték ki, hogy lassú az internetkapcsolatuk, ezt a válaszadók 38,3 százaléka nyilatkozta, míg 27,9 százalékuk a videochat-alkalmazás akadozására panaszkodott. A felmérésben résztvevők 34,3 százaléka azonban problémamentesen végzi otthonról munkáját.

Csúcs, hogy többet látjuk a blökit

A megkérdezettek válaszaiból arra lehet következtetni, hogy legjobban a társas interakciók hiányoznak nekik a munkahelyükről. A válaszadók több mint fele – 53,1 százalék – azt nyilatkozta, hogy a kollégákkal való beszélgetés hiányzik nekik legjobban. Örömforrásként legtöbben – 51,3 százalék – az utazási idő megspórolására tekintenek, 44,1 százalékuk azért, mert így több időt fordíthatnak önmagukra, többet láthatják gyermekeiket, kisállataikat (31,8 százalék), míg hasonló arányban, 31,7 százalék a házimunka napközbeni elvégzését is új lehetőségként éli meg jelen helyzetben.

„A Huawei Work from Home kutatás azért jött létre, mert kíváncsiak voltunk rá, hogy hogyan boldogulnak a digitális térben zajló munkavégzéssel a felhasználóink”

– mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, úgy látják, hogy az emberek többsége számos új eszközt kezdett el használni a minél hatékonyabb munkavégzéshez, előtérbe került a multitasking és a készülékek közötti együttműködés is. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát a Huawei eszközei többféle módon segítik, a Huawei Share funkcióval egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek, amely lényegesen megkönnyíti a munkavégzést – tette hozzá.

[1] A felmérés 2020 áprilisában online kérdőíves módszerrel készült. N=848. A válaszadók 46 százaléka férfi, 54 százaléka nő. 30 százalékuk 25 és 31 év, 28 százalékuk 18-24, illetve 19,9 százalékuk 32-38 éves korcsoportból került ki. A megkérdezettek több mint fele városban vagy megyeszékhelyen lakik (összesen 52,3 százalék), a fővárosiak a válaszadók 28,4 százalékát adták, míg falun tizedük (10,7 százalék) él.

The post A társasági létet hiányolják a legjobban a home office-ban dolgozók appeared first on Műszaki Magazin.