A Gartner „Supply Chain Top 25” rangsor két fő összetevőből áll: üzleti teljesítmény és közösségi vélemény. Az üzleti teljesítmény nyilvános pénzügyi és ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) adatok formájában nyújt betekintést a vállalatok elmúlt három évének teljesítményébe. A közösségi vélemény pedig a cégek jövőbeli potenciáljáról ad képet a versenytársak és a Gartner szakértőinek értékelése alapján, és azt tükrözi, hogy milyen szerepet töltenek be az ellátási láncukon belül. Ez a két összetevő együttesen adja a végső összesített pontszámot. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat sorban a harmadik évben végzett az első helyen a Gartner ranglistáján.

„Megtisztelő számunkra a Gartner és az iparági szereplők elismerése. Továbbra is arra összpontosítunk, hogy értéket teremtsünk ügyfeleink számára, és növeljük a fenntarthatóságot. Az emberekbe és a negyedik ipari forradalom fejlett technológiáiba történő folyamatos befektetésekkel egy rugalmasabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb ellátási láncot építünk. Úgy véljük, hogy ez az elismerés egyértelműen igazolja, hogy jó irányba haladunk” – mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric ellátási láncért felelős vezetője.

Az év elején a Schneider Electric a Gartner „Power of the Profession Supply Chain Awards” díjátadón a „Customer or Patient Innovation of the Year” kategória döntőse lett az eredeti berendezésgyártók (OEM) számára létrehozott, személyre szabott ellátási lánc elismeréseként.

Program a jövő ellátási láncáért

A Schneider Electric azzal a céllal indította el a hároméves „Impact Supply Chain”  programját – amely idén lépett második évébe, hogy jelentős előnyöket hozzon mind az ügyfelek, mind bolygónk számára. A program négy stratégiai pillérre épül:

• Emberek: Olyan környezet kialakítása a Schneider Electric ellátási láncában dolgozók számára, amely támogatja a folyamatos innovációt és az ügyfelekre gyakorolt pozitív hatást.
• Bolygó: Fenntartható, felelősségteljes és nettó zéró kibocsátású ellátási lánc kialakítása a Schneider Electric fenntarthatósági céljainak támogatása érdekében.
• Ügyfelek: Iparágvezető minőség és megbízhatóság biztosítása egy robusztus és rugalmas ellátási lánc révén.
• Teljesítmény: Működési kiválóság előmozdítása csúcstechnológiák, racionalizált folyamatok, régiós ökoszisztémák és együttműködésen alapuló tervezés révén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zsinórban harmadszor élen a Gartner ellátási lánc rangsorában a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Nem elég egyre tökéletesebben elvégezni ugyanazt a feladatot, sok esetben az üzemelés menetét is teljesen újra kell gondolni. Ebben a folyamatban egyre jobban elválik egymástól a modern logisztikához kapcsolódó bázisok két típusának, a manuális és a robotizált raktárak, műszaki háttere.

Mitől jó egy raktár?

Elsőként azt kell tisztázni, hogy mit jelent az, hogy jól működik egy raktár, mik azok az elvárások, amit ki kell szolgálnia a logisztikai központnak? Műszaki háttéren sokan pusztán a tárolási és komissiózási rendszereket értik, amikben jelentős különbségek lehetnek az egyes szolgáltatók között. Ezek a különbségek önmagukban nem feltétlenül jelentenek műszaki lemaradást, ha megfelelnek a megbízói elvárásoknak. Van azonban néhány olyan tényező, ami tárolási és válogatási rendszertől függetlenül alapvetőnek tekinthető.

Biztonságos

A tárolt termékkészletnek biztonságban kell lennie. Itt sem csak a betörés elleni védelemre kell gondolni, hanem a hőmérséklet vagy páratartalom optimalizálására, aminek eléréséhez akár komoly műszaki háttérre is szükség lehet. A tűzvédelmi jelzőrendszernek a legmodernebbnek kell lennie ahhoz, hogy a haváriák elkerülhetőek legyenek.

Biztos működés

Megfelelő kapacitással kiépített és karbantartott gépészet szükséges a biztos, folyamatos üzemeléshez. Nem műszaki kérdés, de nem elhanyagolható, hogy megfelelő mennyiségű és képzettségű alkalmazott jelenléte elengedhetetlen a zavartalan üzemhez. Általános munkaerőhiány közepette a jó munkakörülmények megteremtése nélkülözhetetlen.

Megfelelő üzemeltetés

A jó menedzsment önmagában nem műszaki kérdés, de a kommunikáció pontossága, az adminisztráció módja jelentősen függ a logisztikai bázis műszaki háttértől és az ahhoz kapcsolódó informatikai rendszerektől.

Infrastruktúra

Az általános logisztikai infrastruktúra jellegének és méretének ki kell elégítenie a megbízói elvárásokat (például irodák, dokkolók, csomagoló területek, megközelíthetőség). A termék típusához és speciális tulajdonságaihoz igazodó dokkolók és tárolók szükségesek. Nem mindegy például, hogy darabáruról vagy ömlesztett termékről van-e szó, igényel-e hűtést, speciális biztonsági előírásnak vagy HACCP rendszernek meg kell-e felelnie. Sajátos elvárásoknak kell eleget tennie a webáruházak kiszolgálására berendezett fulfillment raktáraknak is.

Gazdaságos működés

Végül fontos, hogy a fentieknek gazdaságos működés mellett kell teljesítenie egy modern raktárnak. Két sarkalatos pontja van a pénzügyi szempontból is eredményes működésnek: a méretgazdaságosság és a kihasználtság. Bizonyos tevékenységek végzése csak adott méret felett költséghatékony, valamint a kiépített kapacitásoknak megfelelő mennyiségű terméket kell kezelni.

Modern raktárak műszaki háttere

A modern raktár műszaki háttere a fenti követelményekhez igazodik. Kiemelendő, hogy a logisztikai központok műszaki hátterének fejlődése nem csak leköveti az értékesítés és termelés elvárásait, hanem sok esetben inspirálja is azokat. A logisztika műszaki hátterének fejlődése tette egyáltalán lehetővé azt, hogy bizonyos gyártási megoldások vagy értékesítési modellek kialakulhassanak.

Függetlenül a raktár jellegétől, az alapinfrastruktúra kiépítése és folyamatos karbantartása nem spórolható meg. Ugyanez igaz az informatikára is: teljesen mindegy mit tárolnak a raktárban, a folyamatok koordinálásához és az árukészlet folyamatos és precíz nyilvántartásához elengedhetetlen a megbízó rendszereivel is integrált informatikai háttér.

A továbbiakban nem is ezen alapokra koncentrálunk, ami mindenhol elvárás, hanem két eltérő elvű raktározási mód műszaki hátterére és azok különbségeire. A modern raktárakat két nagy csoportra bonthatjuk, a gépesített, de alapvetően manuális raktárakra és a teljesen automatizált, robotizált raktárakra.

Írásunkban a darabáru-raktárakra fókuszálunk, olyan termékek logisztikájára, amik egységként mozgathatóak, nem igényelnek különleges szállító- és tárolóegységeket (például tartályt). Ömlesztett termékek raktározása esetében is érvényes lehet csoportosításunk, de az ilyen termékek logisztikája olyan mértékig lehet termékspecifikus, ami az összehasonlítás általánosságát nem teszi lehetővé.

Gépesített manuális raktárak

A manuális raktárakban a termékek mozgatását alkalmazottak végzik. Kigyűjtés közben a termékkészlet statikus, amihez egy komissiózó munkatárs hozzáférhetőségét kell biztosítani. A manuális raktár alaplogikája, hogy a raktárosok mozognak a termékek felé, míg a termékek pozíciója fix.

Ez nem jelenti azt, hogy a manuális raktár nem gépesített. A jól felszerelt, modern, manuális raktárakban kifejezetten sok gép található. Emelők, targoncák, szállítóeszközök állnak a raktárosok rendelkezésére. Ezek a gépek segítik őket, hogy hozzáférjenek a termékekhez és azokat a kellő mennyiségben a szükséges helyre szállíthassák.

A modern manuális raktárakban érvényesülhetnek a magas raktározás előnyei is, hiszen a kezelőszemélyzetnek nem feltétlenül kell személyesen elérnie a terméket, ahhoz gépekkel is hozzáférhet. A termékek különféle rendszerekkel is tárolhatóak egy raktáron belül.

A raktári munkát komoly informatikai rendszer támogatja. Nincsenek papírlappal a kezükben rohangáló, árut keresgélő munkatársak. A komissiózók pontosan ismerhetik az adott termék elhelyezkedését, annak beazonosítását vonalkóddal ellenőrzik, munkájuk és a termékkészlet helyzete akár valós időben is nyomon követhető. A folyamatok automatizáltak, még ha azokban az élő munkaerő szerepe kulcsfontosságú is.

A gépesített manuális raktár jó választás lehet ha termékeink mérete eltér az átlagostól vagy egyes tételek tárolása ömlesztve is történik (például apró alkatrészek, csavarok). Nagy tételszámú és viszonylag jól tervezhető megrendelések és szállítások esetén igényeinket maximálisan kielégítheti egy ilyen típusú raktár. Például viszonteladók felé történő szállítások háttereként, vagy alapanyagok tárolása esetén előnyös választás.

Robotizált raktárak

A robotizált raktárakban a termékek mozgatását robotok és közvetlen emberi vezérlés nélküli gépek végzik. Kigyűjtés közben a termékkészletnek nem kell egy komissiózó munkatársnak hozzáférhetőnek lennie. A robotizált raktár alaplogikája, hogy a termékeket mozgatja a kevés számú raktáros felé, akik a munkaállomásukon várják azokat.

Miként a manuális raktárban vannak gépek, úgy a robotizált raktárban is vannak alkalmazottak. Számuk kevesebb, feladatkörük eltérő jellegű és munkaállomáshoz kötött vagy karbantartó jellegű. Nem feladatuk a termékek személyes mozgatása és nem is férnek hozzá közvetlenül a készlet minden eleméhez. Egyes munkafolyamatok akár emberi beavatkozás nélkül is végbemehetnek, a munkavégzés folyamatossága könnyebben biztosítható.

A robotizált raktárak helykihasználása nem csak függőleges, de vízszintes irányban is optimális. Mivel a szállító munkákat robotok végzik, így azok helyigénye kisebb, a tárolási területek aránya a szállítási folyosókhoz képest nagyobb. A munkaterületet robotok számára kell kialakítani, a humán alkalmazottak – teljesen jogos – elvárásait a munkakörnyezetet illetően ott kell biztosítani, ahol ők valóban dolgoznak.

A robotizált raktárak a termékeket egységnyi méretű tárolókban helyezik el. Egy raktáron belül több méretű tárolóegység kezelése is megoldott, de a túl kicsi, túl nagy, vagy szokatlan formájú termékek kezelése nehezebb. A komissiózás nem csak automatizált folyamat, de robotizált is. Ennek köszönhetően a kigyűjtés gyorsabb, a hibák esélye minimális.

Ha darabárukkal foglalkozunk, termékeink mérete megfelel az egységtárolók maximális és minimális értékeinek, akkor gondolkodhatunk robotizált raktárban. Kifejezetten nekünk találták ki ezt a raktártípust, ha megrendeléseink nem tervezhetőek, gyakoriak, de kis tételszámúak és rendelésenként akár különböző tételekből tevődnek össze. A legtöbb webáruház esetében egy robotizált logisztikai bázis választása a legkézenfekvőbb. A világ legfejlettebb fulfillment logisztikai központjai robotizáltan működnek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Milyen műszaki háttere van egy jól működő raktárnak? appeared first on Műszaki Magazin.

A Zebra felmérése szerint a gyógyszeripar bizalmi válsággal küzd, amit az ágazat vezetői nagyobb átláthatósággal orvosolhatnak.

A Zebra Technologies gyógyszeripari felmérése (Pharmaceutical Supply Chain Vision Study) bizalmatlanságot állapított meg a betegek körében, amely mind az általuk kapott gyógyszerekkel, mind a gyógyszerellátási lánc szereplőivel szemben megnyilvánul, beleértve a gyógyszereket gyártó, forgalmazó, felíró és kiadó szervezeteket is. A páciensek 43 százaléka ugyanis attól tart, hogy az ellátási lánc javítása nélkül több betegség és/vagy haláleset következhet be a szennyezett vagy hamisított gyógyszerek miatt.

A világszerte több mint 3500 beteg, valamint gyógyszeripari döntéshozó körében készült felmérés az ellátási lánc érzékelt stabilitását és felelősségteljességét, a szereplők iránti bizalmat és az átláthatóság javításának igényét mérte fel.

A félelmek forrása – és kezelése

A gyógyszerek hatékonysága és biztonságossága napjainkra a figyelem középpontjába került. Négy beteg közül három valamelyest vagy nagyon aggódik amiatt, hogy a gyógyszerek nem lesznek hatásosak állapotuk vagy betegségük kezelésében. Tíz páciens közül hét pedig attól is tart, hogy:

• címkézési hibák miatt elrontja az adagolást,
• lopott, szennyezett, lejárt vagy hamisított gyógyszert vásárol,
• vagy olyat, amely szállítás, illetve tárolás közben, szabálytalan kezelés következtében sérült, veszített hatóerejéből.

Válaszaikból ítélve a páciensek tisztában vannak azzal, hogy a sérült ellátási lánc veszélyezteti a gyógyszerek minőségét és hatékonyságát, ezért nagyobb biztosítékot várnak gyógyszereik biztonságosságára és hitelességére nézve. Tíz megkérdezett közül kilenc fontosnak tartja, hogy ellenőrizhesse a gyógyszerek eredetiségét és szabályos – pl. előírt hőmérsékleti értékek közötti – kezelését.

A felmérés szerint a páciensek túlnyomó többsége (81-82 százalék) elvárja, hogy ehhez a gyártók információt tegyenek közzé termékeik készítéséről, tárolásáról és szállításáról. A válaszadók hasonlóan magas aránya fontosnak tartja az alapanyagok beszerzéséről szóló nyilatkozatot is, beleértve a forrásországokban érvényben levő szabályok, valamint az alapanyagok és a gyártási folyamatok fenntarthatóságának ismertetését is.

A gyógyszeriparnak meggyőzőbben kell bizonyítania, hogy a betegek igényeit helyezi előtérbe, ha a fogyasztók nagyobb bizalmára és hűségére pályázik, mutat rá a tanulmány.

Átláthatóságot és elszámoltathatóságot várnak a betegek

Tízből több mint nyolc beteg egyetért azzal, hogy a kormányzatoknak, illetve szabályozó hatóságoknak és a gyógyszeripari vállalatoknak jobban együtt kell működniük a páciensek védelme, valamint annak érdekében, hogy a kapott gyógyszerek biztonságosak és hatékonyak legyenek. A betegek és a gyógyszeripari döntéshozók több mint 40 százaléka szerint a hamisított, lopott és szennyezett gyógyszerek elleni küzdelemért elsősorban a szabályozó hatóságok, a gyógyszeripari vállalatok és a gyártók felelnek. A megbízható biztonsági protokollok bevezetése mégis a gyógyszerek gyártását, kiadását és beadását végző szereplőkre hárul, és a páciensek 57 százaléka úgy látja, a felelősség legfőképp a kórházakra hárul.

A gyógyszeripari döntéshozók többsége (84 százaléka) úgy ítéli meg, hogy felkészült a követhetőség és átláthatóság követelményeinek teljesítésére. Háromnegyedük megerősítette, hogy vállalata már bevezette az ehhez szükséges helymeghatározási szolgáltatások technológiáját, vagy ezt 2022-ben megteszi. Beruházásukkal ezek a szervezetek a gyártás munkafolyamatait és a gyógyszerek követését is javítják, így a betegek számára nagyobb rálátást adó információkkal is szolgálni tudnak.

Nagyobb kihívást jelent ezen szereplőknek a keresett gyógyszermennyiség legyártása és szállítása. Az iparági döntéshozók ugyanis a gyártási és szállítmányozási kapacitás korlátaival, a forgalmazás és a tárolás problémáival, késésekkel szembesülnek. Következésképp 92 százalékuk tervezi, hogy a gyógyszeripari gyártás és ellátási lánc monitorozására 2022-től további eszközöket vezet be.

Problémák az értékesítési pontokon – és azokon túl

A megkérdezett betegek több mint háromnegyede mondta, hogy a múltban problémákba ütközött gyógyszerek vásárlásakor vagy szedésekor, és a millenniumi generációhoz tartozók (82 százalék) lényegesen több nehézségről számoltak be, mint a boomer nemzedék tagjai (61 százalék). Az ezredfordulósok ráadásul nem tűrik a hibákat, és kétszer nagyobb valószínűséggel váltanak gyógyszertárat, mint a boomerek. Az összes válaszadó 70 százaléka megerősítette, hogy rossz tapasztalatok miatt már váltott vénykiállító szolgáltatót, gyógyszertárat vagy gyógyszert.

Válaszaik alapján a páciensek az alábbi problémákat tapasztalják a leggyakrabban:

• olyan gyógyszert keresett, amely nem volt elérhető vagy elfogyott (32 százalék)
• a szükséges mennyiség csupán egy részéhez jutott hozzá, mert az adott időpontban több nem állt rendelkezésre (29 százalék)
• ugyanazt a terméket máshol olcsóbban találta meg (27 százalék).
• nem jutott hozzá a gyógyszerhez időben, vagy nem akkor kapta meg, amikor kellett volna (22 százalék)
• súlyos mellékhatást tapasztalt (21 százalék)

A betegek többsége elsősorban a gyógyszerek megfizethetősége (76 százalék) és hiánya (73 százalék) miatt aggódik. A gyógyszereket kiadó szereplőknek azonban a biztonságosságra és a hatékonyságra is oda kell figyelniük. A páciensek 85 százaléka szerint ugyanis minden gyógyszertárnak ellenőriznie kell a kiadott gyógyszereket, beleértve a csomagküldő gyógyszertárakat is.

Európában a betegek csupán 64 százaléka, az iparági döntéshozóknak pedig 74 százaléka ért egyet azzal, hogy a gyógyszerek postai úton történő, közvetlen kézbesítése a gyógyszerellátás kényelmes és következetesen biztonságos módja – ez az arány az összes régió közül térségünkben a legalacsonyabb.

https://connect.zebra.com/pharmavs_us_en

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyógyszerellátási lánc problémák következményei appeared first on Műszaki Magazin.

A folyamatot nagymértékben segítheti egy felhőalapú ERP rendszer bevezetése, amely az ellátási lánc valós idejű monitorozását teszi lehetővé.

2020 előtt sok kis- és középvállalkozás tulajdonosai és vezetői nem helyeztek elég nagy hangsúlyt az ellátási lánc menedzsmentre, vagy úgy gondolták, hogy ellátási láncaikat már tökéletesre fejlesztették működésük során. A COVID-19 pandémia alatt azonban ismét kiemelt fontosságúvá váltak az ellátási láncok. 2020-as kutatásunk szerint a megkérdezettek 97 százaléka számolt be arról, hogy az ellátási láncuk valamelyik pontja sérült. Szakértőink szerint azért lehet ilyen magas ez az arány, mivel az addigi hálózatok stabil üzleti körülményekre alapozva lettek létrehozva, és a hirtelen megváltozott üzleti környezetre a fixen berendezkedett logisztikai láncok nem tudtak kellő gyorsasággal reagálni. Az ellátási láncok lelassulása egyben azt is eredményezte, hogy egy láncszem kiesése miatt a végtermékek előállítása is elakadt, így széles körű hiányt és késedelmet eredményezve vállalkozások számára világszerte.

A járvány tehát ráébresztette a döntéshozókat arra, hogy az ellátási láncok kockázatának csökkentése érdekében jól strukturált stratégia megalkotására van szükség, ugyanis bármikor bekövetkezhet olyan nem várt esemény, amely kibillenti a jól bejáratott hálózatot a stabilitásból. A működést megzavaró kockázatokat keletkezésüket tekintve 4 csoportba soroljuk: gazdasági, környezeti, etikai, politikai kockázatok. A COVID-19 együttesen érintette a környezeti, gazdasági, valamint politikai működési kockázatot.

Hogyan segít egy ERP rendszer a vállalat ellátási láncaival kapcsolatban?

Az ellátási lánc megerősítése a naprakész, megbízható információkhoz való hozzáféréstől függ. Ennek egy eszköze az ERP rendszer, melynek segítségével nyomon követhető az ellátási lánc összes csomópontja, valós idejű képet kapva a végpontok között végzett műveletekről, valamint minimalizálható az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatok előfordulása.

„Az ERP rendszer globális képet ad a vállalkozásról – például a gyártásról, beszerzésről, pénzügyekről, a HR-ről, az értékesítésről és a marketingről is. Lehetővé teszi a vezetők számára, hogy lássák, az ellátási láncukban bekövetkező változások vagy problémák hogyan befolyásolják a szervezet más aspektusait, például a cash flow-t és az eladott áruk költségét. Ez a részletesség elengedhetetlen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ellenállóbb ellátási láncot szeretnének kiépíteni”

– mondta el Simonyi Dénes, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az ellátási lánc menedzsment (SCM) modul segít a kiskereskedőknek megszervezni a beszerzési megrendeléseket, figyelemmel kísérni az aktuális termelést és összehasonlítani azt a kereslettel, valamint rangsorolni a megrendeléseket attól függően, hogy a raktár mikor kapta meg őket. Emellett segítséget nyújt a visszáru kezelésben, és az eladások növelésében is.

Felhő alapú megoldások

Az ERP rendszerek további előnye, hogy az ellátási lánc menedzsment modul összeköthető többek között a beszerzési és a készletgazdálkodási modulokkal, és ez a működés sikerességében további javulást eredményez.

Tovább növelhető a hatékonyság felhőalapú ERP használatával (NetSuite), amely SaaS (softver-as-a-service) technológiát alkalmaz, lehetőséget teremtve arra, hogy a vállalkozás adatai meghatározott jogosultsággal rendelkező felhasználóknak az interneten keresztül elérhetővé váljanak. Ezáltal elkerülhetők a kiberbiztonsággal kapcsolatban felmerülő fenyegetések, továbbá a rendszer még inkább elősegíti a valós idejű monitorozást.

Hogyan segített az ERP rendszer az ellátási lánc folytonosságában a COVID-19 alatt?

Amennyiben egy vállalat a számára megfelelő ERP rendszert használja, nagyobb esélye van a váratlan üzleti körülményekhez való gyors reagálásra, ezáltal pedig a vállalat üzletmenetének zavartalan működésére. Ez az összefüggés a COVID-19 pandémia kapcsán is megfigyelhető volt, hiszen az ERP rendszer használatával a vállalatok az ügyféladatok mélyebb elemzésén keresztül pontosabb képet tudnak alkotni az ügyfeleik igényeiről, és előre tudják jelezni akár a nagyobb fogyasztói igényváltozásokat is. Az így előállt információknak köszönhetően arra számítanak, hogy optimalizálni tudják a teljes ellátási láncot.

Kovács Máté a Nanushka cégvezetője szerint bár több kontinensen átívelő, és több időzónát érintő ellátási lánccal rendelkeznek, az ERP rendszer segítségével 2020-ban észlelték a felmerülő problémákat, hiszen egy alkalmazásból elérték az összes adatot valós időben, így lehetőségük volt gyorsan reagálni. Fel tudtak készülni és más erőforrásokat tudtak bevonni az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamataik minél gyorsabb helyreállítása érdekében. Elmondta továbbá, hogy a Nanushka számára a 3 legfontosabb fókusz terület egy ERP rendszer kapcsán: a valós idejű adatok rendelkezésre állása, valamint az ezáltal elérhető figyelmeztetések segítségével az ellátási lánc állapotának monitorozása. A megfelelő információkat felhasználva a szállítási tervek optimalizálása, illetve a lehetőségekhez mérten az átfutási idők csökkentése. Ezeken kívül pedig a költségeltérések kiemelése, és ennek következtében az ellátási lánc költségeinek csökkentése.

A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak

 „A Deloitte elemzése alapján az ellátási láncok átalakulása várható a közeljövőben, amikor a hálózat szereplői között az adatmegosztás kerül előtérbe az ellátási lánccal szemben, így láthatóvá téve a teljes termékláncot. Ennek azonban feltétele, hogy a lánc tagjainak technológiája átjárható legyen, és magasabb bizalmi partneri szint alakuljon ki a lánc tagjai között”

– mondta el Simonyi Dénes.

A modern ERP rendszerek rendelkeznek adatelemző és AI alapú elemzési képességekkel, mellyel hozzájárulnak a jövő AI alapú ellátási láncainak kialakulásához. Az AI alapú ellátási lánc előrejelzés képes hatalmas adathalmazok monitorozására, a köztük lévő kapcsolatok és operatív információk vizsgálatára, ezzel segítve a döntéshozatalt. Az AI technológia segítségével, olyan intelligens ellátási lánc előrejelzés létrehozására van lehetőség, ami magasabb értéket és minőséget szolgáltat a termékekhez. Ezen felül a gépi tanulás bevonása az ellátási lánc menedzsmentbe lehetővé teszi a hétköznapi feladatok automatizálását, ezzel segítve a vállalat döntéshozóit.

The post A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak appeared first on Műszaki Magazin.