A 2026. május 19-én indított szonda olyan folyamatokat tanulmányoz, amelyek alapvetően meghatározzák az űridőjárást, és amelyek hatással lehetnek a műholdas kommunikációra, a navigációs rendszerekre, valamint az elektromos hálózatokra is.

A Földet egy kiterjedt mágneses tér, a magnetoszféra védi a Napból folyamatosan érkező töltött részecskéktől, az úgynevezett napszéltől. Ez a láthatatlan védőpajzs azonban folyamatosan kölcsönhatásban áll a napszéllel, különösen akkor, amikor a Nap fokozott aktivitást mutat. A napkitörések és koronakidobódások során hatalmas mennyiségű energia és részecske jut a bolygóközi térbe, amelyek elérve a Földet geomágneses viharokat idézhetnek elő. Ezek a jelenségek nemcsak látványos sarki fényeket okozhatnak, hanem zavarokat is a kommunikációs, navigációs és energiaellátó rendszerek működésében.

A SMILE küldetés különlegessége, hogy a korábbi missziókkal szemben nem csupán helyi méréseket végez, hanem globális képet ad a magnetoszféra működéséről. A fedélzeten működő négy tudományos műszer – a lágy röntgenteleszkóp (SXI), az ultraibolya kamera (UVI), az ionanalizátor (LIA) és a magnetométer (MAG) – egyszerre figyeli a napszél jellemzőit, a Föld mágneses terének változásait, valamint a sarki fények kialakulását. Az SXI műszer elsőként készít globális röntgenfelvételeket a magnetoszféra külső határfelületeiről, így a kutatók valós időben követhetik nyomon, hogyan alakítja át a napszél a Föld mágneses környezetét.

A küldetés egyik legfontosabb tudományos célja annak megértése, hogy a napszélből származó energia milyen folyamatokon keresztül jut be a magnetoszférába, és miként vezet geomágneses viharok kialakulásához. A kutatók reményei szerint az új megfigyelési módszerek révén pontosabban modellezhetők lesznek ezek a folyamatok, ami jelentősen javíthatja az űridőjárási előrejelzések megbízhatóságát.

A SMILE egy speciálisan kialakított, erősen elnyújtott elliptikus pályán kering, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül figyelje a Föld teljes mágneses környezetét. Az így gyűjtött adatok nemcsak a Nap–Föld kapcsolat jobb megértését szolgálják, hanem hozzájárulhatnak a kritikus infrastruktúrák védelméhez is. A műholdas rendszerek, a globális navigációs hálózatok és a villamosenergia-ellátás egyre nagyobb mértékben függ az űrkörnyezet állapotától, ezért az űridőjárás pontosabb előrejelzése ma már nemcsak tudományos, hanem gazdasági és technológiai szempontból is kiemelt jelentőségű.

A SMILE misszió várhatóan új fejezetet nyit a Nap és a Föld közötti kapcsolatok kutatásában. Az ESA és a CAS együttműködésében megvalósuló program első alkalommal teszi lehetővé a magnetoszféra globális léptékű megfigyelését, ami alapvetően járulhat hozzá a napviharok, a geomágneses viharok és az űridőjárás működésének mélyebb megértéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak kezdődhet az űridőjárás előrejelzésében appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az agentic MI, amely gyökeresen megváltoztatja a szervezetek működését, és várhatóan 2025-ben kezdik el alkalmazni a cégek. Az OpenText szakértői szerint a vállalatok akkor tudnak lépést tartani a fejlődéssel, ha alkalmazzák a legmodernebb MI-ügynököket, és folyamatosan dolgoznak MI-képességeik és innovációs kultúrájuk fejlesztésén.

2024 az MI-ügynökök elterjedésének éve volt az OpenText szakértői szerint, 2025-ben pedig már útjára indul az agentic MI (vagy ágentív AI), amely a mesterséges intelligencia következő jelentős fejlődési lépcsője. Egy ilyen rendszer már nemcsak döntéseket hoz magától, mint egy MI-ügynök, hanem cselekedni is tud, és konkrét célok elérésére törekszik.

Rajthoz állt az intelligens csapattag

A Gartner a 2025-ös előrejelzései között az első számú technológiai trendként listázza az agentic MI-t. A technológia túllép a mára hagyományosnak számító generatív chatbotokon, amelyek kérdésekre válaszolnak, és emberi irányítás nélkül képes vállalati feladatokat végrehajtani. Az ilyen rendszerekben ráadásul már egyéb funkciókkal is ötvözik a különböző MI-eszközöket, így képesek például terveket készíteni a kitűzött célok eléréséhez, érzékelni a környezetet, eszközöket használni és biztonsági irányelveket követni.

Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, és megvannak a maga kihívásai, ám az agentic MI fontos előnyöket is biztosít mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. A technológia virtuális munkaerőként forradalmasíthatja a munkahelyeket, tehermentesítve az embereket, ami fontosabb feladatokra fordítható kapacitásokat szabadít fel. Az agentic MI ennek köszönhetően képes lesz magas szintű csapattagként működni, és olyan összefüggésekre rávilágítani, amelyek a humán csapattagok számára észrevétlenek.

A Gartner szerint 2028-ra a napi döntések 15 százalékát hozza meg ilyen rendszer önállóan, szemben a jelenlegi 0 százalékkal. Ezért mind a vállalatoknak, mind a munkavállalóknak érdemes elkezdeniük a felkészülést erre a jövőre.

Nem árt már most barátkozni az ügynökökkel

Ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak célszerű folyamatosan fejleszteniük MI-képességeiket, működésük rugalmasságát és innovációs kultúrájukat. Az a cég fogja tudni jól kihasználni az agentic MI előnyeit, amely már most is használja a legmodernebb MI-ügynököket.

Ilyen megoldásokat az OpenText ügyfelei számos területen alkalmaznak. Jó példa erre az ügyfélélmény javítására szolgáló IT Operations Aviator. Az MI-alapú virtuális asszisztens könnyen érthető nyelven kommunikál, és a vállalat saját információbázisára támaszkodva segíti a felhasználókat abban, hogy önállóan találják meg a megoldást a leggyakoribb problémákra. Az eszköz egyúttal a hibajegyek kezelését is egyszerűbbé teszi az ügyfélszolgálatos munkatársak számára, míg az IT-személyzetet a hibák elhárításában támogatja.

A kibervédelemben szintén akad hasonló, intelligens eszköz: az OpenText™ Cybersecurity Aviator MI-re és gépi tanulásra alapozva folyamatosan fejleszti képességeit, amelyek használatával gyorsan és hatékonyan azonosítja a legújabb típusú fenyegetéseket. A szoftvereken dolgozó szakembereket pedig a OpenText™ DevOps Aviator támogatja fejlett módon. A megoldás generatív MI-t és fejlett nyelvi modelleket (LLM) használ a fejlesztési folyamatok optimalizálására, és a tesztelést is automatizálja.

Javasolt tehát a vállalatoknak feltérképezniük, mely területeken tudják intelligens ügynökökkel támogatni folyamataikat, hiszen így racionalizálhatják működésüket és versenyelőnyre tehetnek szert, továbbá a jövő fejlesztéseit is könnyebben tudják majd a javukra fordítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-jóslatok: 2025-től már csapattagként dolgozik velünk a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

Azon cégvezetők, akik sikeresek akarnak maradni az átalakuló világban, mindkét területen naprakész tudással kell rendelkezniük – véli a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) dékánja. Barbara Stöttinger és az intézmény egyik professzora nyolc területet azonosított, ahol a jövő menedzsereinek nyitott szemmel kell járniuk.

Az elmúlt években felfordult a világ: a járvány után energiaválság, infláció és geopolitikai konfliktusok sora tette kiszámíthatatlanná a gazdaság életét. Ám miközben az egyik krízisből a másikba esünk, és kétségkívül fontos, hogy a vállalatok ellenállók legyenek a válságokkal szemben, nem szabad szem elől téveszteniük azokat a strukturális folyamatokat, amelyek eldöntik majd, hogy kik lesznek az évtized nyertesei és vesztesei. Legalábbis így látja a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának dékánja.

„Az előrejelzések szerint a 2030-ig hátralévő időszak kritikus lesz a vállalatok életében, így a menedzsereknek stratégiai szinten kell gondolkozniuk a jövő lehetőségeiről és a kockázatairól, ha talpon akarnak maradni”

– véli Barbara Stöttinger, a WU Executive Academy dékánja. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész menedzsmenttudást.

Ipar forradalmak győztesei és vesztesei: 5 fejlődési hullámot azonosítottak a kutatók

A WU Executive Academy az üzleti élet legkülönfélébb területein kutat és oktat. Ilyen az úgynevezett stratégiai reziliencia és fenntarthatósági menedzsment, Vladimir Preveden szakterülete, aki Európa-szerte több mint 200 vállalatnál dolgozott tanácsadóként, mielőtt a bécsi intézmény óraadója lett.

„Jelenleg az ötödik és hatodik nagy technológiai átalakulás közepén vagyunk az ipari forradalom kezdete óta – magyarázza a szakember. – Minden eddigi hullám során átalakultak az értékeink, a társadalmak szerkezete, és vállalkozások új formái jelentek meg. Ez a most zajló két hullám során is így lesz.”

Az eddigi átalakulási hullámok Preveden szerint a következők voltak, néhány példával a sztárvállalataikra:

• Első hullám: gépesítés (1760–1830): korai kapitalisták
• Második hullám: gőz, acél, vasút (1830–1900): Rockefellerek, Vanderbiltek, Carnegie-k
• Harmadik hullám: iparosodás (1900–1970): Ford Motor Company
• Negyedik hullám: elektronika, TV, repülés (1945–1990): IBM, Shell, Boeing, Kodak
• Ötödik hullám: digitalizáció (1985–máig): Google, Apple, Meta, Amazon, Microsoft
• Hatodik hullám: zöld forradalom (2015–2060): ???

A szakember szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a hatodik hullám úgy indult el, hogy még az ötödik is javában zajlik, sőt, az új technológiáknak köszönhetően épp lendületet kap.

„Egy mai cégvezető ezért nem engedheti meg magának, hogy a babérjain üljön – előre kell látnia a két most zajló hullám együtteséből várható üzleti lehetőségeket, hogy a csúcsra törhessen, vagy csak a játékban maradjon”

– mutat rá Preveden. A két professzor mindkét hullámban négy területet azonosított, amelyekkel a menedzsereknek kiemeleten kell foglalkozniuk.

Az ötödik hullám következő négy kulcsterülete

1. Kvantumszámítógépek. Az előrejelzések szerint 2030-ra indulhat el a tömeggyártásuk, és nagyságrendi növekedést hozhatnak a számítási kapacitásban. „A kvantumszámítógépek forradalmasítani fogják egyebek mellett a szimulációk, az adatelemzések és az előrejelzések világát, nem beszélve a kiberbiztonságról, hiszen a ma használatos legbonyolultabb jelszavak is feltörhetővé válnak” – mondja Preveden. A deepfake-ek száma megsokszorozódhat, és nehéz lesz eldönteni, mi a valóság és mi a hamisítvány.
2. Mesterséges intelligencia (MI). A nyelvi modellek, kép- és videógeneráló alkalmazások forradalma már javában zajlik, és szédítő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. „A legtöbb menedzser még nem használja a korszerű MI eszközöket, sőt nem is gondolkodik rajta, hogy milyen területeken lehetne használni a mesterséges intelligenciát. Ez hatalmas hiba, mivel egy idő után lehetetlen lesz majd áthidalni a megnyíló technológiai szakadékot” ­– magyarázza a WU Executive Academy professzora.
3. Blokklánc. Noha a legtöbben a kriptovaluták és az NFT-k kapcsán ismerik ezt a technológiát, három olyan terület is van, ahol a jövőben nagy szerepet kaphat a gazdaságban. Az első ilyen a decentralizált pénzügyek, a második az okos szerződések világa, ami a közvetítő pénzintézetek megkerülésével javítja majd a tőkéhez való hozzájutást. A harmadik területe, pedig az ellátási láncok területe, ahol a blokklánc növelheti az anyagáramlás nyomon követhetőségét és biztonságát. A digitális identitás pedig az adatok feletti rendelkezés területén ruházhatja fel új lehetőségekkel a cégeket.
4. Metaverzum. Ma sokan úgy vélik, hogy a metaverzum egy besült, túlhájpolt divathullám volt, de Barbara Stöttinger szerint ez csak illúzió. „Városok sora dolgozik azok, hogy létrehozza virtuális képmását, és olyan márkák gondolkoznak rajta, hogy a metaverzumban terjeszkedjenek, mint a Nike, a Gucci vagy az Adidas. A virtuális valósággal új vásárlói élményt teremthetnek és a legújabb technológia iránt érdeklődő fogyasztókat, fiatalokat nyerhetnek meg maguknak, így ez az előrelátó hozzáállás” – fogalmaz a dékán.

Az emissziókon túl

Mindeközben javában zajlik a zöld átállás: az EU célul tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé válik, és már 2030-ra jelentős vállalásokat tett.

„Ma sok cégvezető kényelmetlen kötelességként gondol a szabályozásra, de a zöld erőfeszítésekben olyan innovációs lehetőség rejlik, ami hosszú távon erősítheti az európai gazdaságot. Ezeket az előnyöket csak azok a cégek fogják élvezni, amelyek menedzserei proaktívan keresik a zöld piaci réseket ahelyett, hogy csupán a szabályozások betartásán görcsölnének”

– mondja Vladimir Preveden.

Hiba továbbá csak az üvegházhatású gázok kibocsátására szűkíteni a fenntarthatóság kérdését. Ez fontos kérdés, de van még négy fontos terület, ahol lépéselőnybe kerülhetnek az agilis menedzserek. Ezek pedig:

1. Energiafogyasztás és energiafüggetlenség: vagyis a cégek ellenállóképességének növelése olyan esetekre, mint a háború miatti európai energiaválság, például megújuló energia használatával.
2. Biodiverzitás: az élővilág sokszínűsége számos szektor életében meghatározó az élelmiszeripartól a turizmusig, a gyógyászattól a biológiai alapú alapanyagok termeléséig.
3. Körforgásos gazdaság: a törekvés, hogy a gazdaságba bevont alapanyagok minél tovább a körforgásban maradjanak, nemcsak a természeti erőforrások terhelését csökkentheti, de a hatékonyságot is javíthatja.
4. Társadalmi fenntarthatóság: a természeti értékek védelme mellett hosszú távon gazdasági előnyökkel járhat az etikus üzletmenet, a társadalmi felelősségvállalás is.

„2030 hamarabb itt lesz, mint gondolnánk. Nem az a lényeg, hogy minden menedzsernek minden új technológia területén szakértővé kell kiképeznie magát – a lényeg az, hogy képben legyenek, nyitott szemmel járjanak, és ne fenyegetésként, hanem lehetőségként gondoljanak rájuk”

– fogalmazza meg a konklúziót Barbara Stöttinger.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eddig minden ipari forradalom kitermelte a maga sztárvállalatait appeared first on Műszaki Magazin.

Az NSK így 60 év után az első vállalat lett, amely jelentős áttörést ért el a csapágyak élettartamának számítási módszertanában, segítve a végfelhasználókat a termelékenység javításában és a környezetvédelemben.

A belső futópályákban lévő nemfémes zárványok jelentős szerepet játszanak a revesedésben (lepattogzás)

Egyes mérnökök számára meglepő lehet, hogy a csapágy élettartamának kiszámításához használt alapvető képletek még mindig többé-kevésbé a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) előfutárának számító Nemzeti Szabványügyi Szövetségek Nemzetközi Szövetsége (ISA) 1962-es jelentésében meghatározottakkal egyeznek meg. 2023-ban – több mint hat évtized elmúltával – az NSK jópár tényt megismert a csapágyak élettartamának kiszámításával és előrejelzésével kapcsolatban, így idejét érezte újragondolni e kritikus paraméter értékelési módszertanát.

A projekt körülbelül 20 évvel ezelőtt vette kezdetét, amikor az NSK növekvő különbséget észlelt az ISO szabványban számított csapágy élettartam és a tartóssági vizsgálatokkal igazolt tényleges csapágyélettartam között. Részletesebb vizsgálat vette tehát a kezdetét.

Az NSK ekkor megerősítette, hogy csapágyainak élettartama az ISO szabványok szerint elvárt élettartamnál körülbelül 20-szor hosszabbnak bizonyult. 2024-re az NSK csapágyak élettartama már több mint 50-szer hosszabb lehet. Az óvatosság mindig helyénvaló, de egy hosszabb csapágyélettartam a csere gyakoriságának és a hulladék mennyiségének csökkentésével mind a gyártási hatékonyság, mind a környezetvédelem szempontjából előnyös.
Az NSK kutatása arra is fényt derített, hogy kenéstechnika mellett a csapágyacél összetétele és minősége (a szennyeződések mennyisége) pontosabb indikátor a csapágy élettartamának előrejelzéséhez. A vizsgálatok előrehaladtával azonban a mérnökök rájöttek, hogy a törésmechanikán alapuló értékelési módszer még ennél is pontosabb képet adhat.

A Micro-UT eljárás diagramja (ultrahangos vizsgálat a nemfémes zárványok kimutatásához)

A technológiai fejlesztés az NSK és a Kyushu Egyetem közötti nyílt innovációs projekttel indult. Az eredmény egy olyan kvantitatív értékelési módszer, amivel meghatározható, hogy egy anyagban mely tényezők milyen mértékben befolyásolják a repedések terjedésének folyamatát. Nevezetesen, amikor az új módszertant egy ultrahangos, az acélban rejlő nemfémes zárványokat szkennelő vizsgálati technikával kombinálták, az NSK felfedezte, hogy jóval nagyobb pontossággal képes megjósolni csapágyainak élettartamát.

A Micro-UT ultrahangos vizsgálati eljárás bevezetésével ma már 20%-nyi időráfordítással több mint 3000-szer nagyobb acéltérfogatot lehet bevizsgálni, mint a hagyományos mikroszkópos módszerekkel. Az NSK ezeket az innovatív tesztelési rendszereket már világszerte alkalmazza a Technológiai Központjaiban.

A nemfémes zárványok mérete és mennyisége segít a gördülőcsapágyak élettartamának előrejelzésében Az NSK Europe cégről

A cég legfrissebb katalógusa igen nagy számú csapágytípust tartalmaz, emellett az ügyfélalkalmazások és használati feltételek is változatosak. Annak érdekében, hogy az ügyfelek magabiztosan használhassák az NSK csapágyakat, a vállalat felülvizsgálja az alapvető dinamikus terhelési besorolásokat a megfelelő biztonsági tartalék figyelembevételével. Az ügyfelek biztosak lehetnek abban, hogy az átértékelési folyamat egy jól kutatott módszertanon alapul, kiterjedt empirikus adatokkal alátámasztva. A módosított értékek jóval a biztonságos tartományon belül vannak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világpremier: az ultrahangos tesztelés rendkívül pontos előrejelzést ad a csapágy élettartamáról appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyre nagyobb arányban megújuló villamosenergia-termelés ellenére a folyamatosan növekvő szükségletek a legtöbb országban hálózati túlterhelést okoznak. Bár ezen tényezők várhatóan idén is velünk lesznek, de az épülettulajdonosok hatékonyan reagálhatnak a késztermékek, nyersanyagok és az energiahordozók folyamatosan növekvő áraira. A lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője nyújt betekintést.

A felmérések szerint az EU összes energiafogyasztásának 40%-a az épületek számlájára írható, ez pedig hagyományosan magas károsanyag-kibocsátással jár – de ennek nem feltétlenül kell így történnie a jövőben! A megújuló energiaforrások kiaknázását lehetővé tevő innovációknak köszönhetően ugyanis ma már sokkal energiahatékonyabbak lehetnek az épületek, ezáltal kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban. Éppen ezért nem meglepő az épületek energiagazdálkodási trendjeire irányuló fokozott figyelem. Bár a tavalyi évet egyáltalán nem nevezhetjük stabilnak, a fenntarthatóságra, az energiabiztonságra és a költségmegtakarításra való törekvés a jövőben mégis az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója lesz az ingatlanszektorban és az építőiparban.

Íme az öt legfontosabb tényező, ami meghatározza majd a 2024-es évet:

1. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása

Az EU összes megtermelt energiájának alig több mint 20%-a származik megújuló forrásból. Ez messze elmarad a 2030-ra előirányzott 42,5%-os célértéktől. A Net Zero elérését célzó uniós jogalkotási programok – mint például a Fitfor55 és a REPowerEU – miatt elengedhetetlen, hogy a lakó- és középületek jelentősen csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU-ban 2028-tól valamennyi új épület, 2032-től pedig minden meglévő épület esetén kötelezővé válik a napelemeket telepítése.

„Nem csak azért szükséges a napelemek telepítése, mert kötelező lesz. A villamosítás okozta hálózati túlterhelés miatt ugyanis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak a hálózati kapacitáskorlátozások. Ez sok ingatlantulajdonosnak és -fejlesztőnek okoz majd felfájást, amikor hőszivattyúval vagy elektromosautó-töltővel szerelik fel épületeiket. Amikor túllépik a lekötött kapacitást, magasabb díjakat fizetnek, de az is előfordulhat, hogy egy-egy beruházáshoz egyáltalán nem, vagy csak nehezen biztosíthatnak hálózati csatlakozást. Az épületek tulajdonosainak viszont meg kell felelniük a kibocsátáscsökkentési céloknak, emellett fel kell készülniük a jövőbeli növekedésre és fenntarthatóvá kell válniuk”

– mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország munkatársa.

A dekarbonizációs célok eléréséhez, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez és a hálózattól független, kiegészítő energiaellátáshoz nincs más választása a vállalkozásoknak, mint a helyi, megújuló energiatermelés lehetővé tétele. A napelemek telepítése azonban önmagában nem elegendő az energiaválság leküzdéséhez és a szén-dioxid-mentes jövőre való felkészüléshez. Az épületek energiagazdálkodási rendszereinek és akkumulátoros energiatároló rendszereinek (BESS) kialakítása révén hatalmas mértékben megnő a megújuló energiaforrások kihasználhatósága. Ezek segítségével ugyanis az épületek akkor tudják felhasználni a helyben termelt megújuló energiát, amikor szükségük van rá, nem csak abban a pillanatban, amelyben megtermelik.  Már 2023-ban is igen jelentős számú épület rendelkezett energiatároló rendszerrel, és a jövőben még nagyobb arányban terjedhet el ez a technológia, különösen a Fit-for-55 célok elérésének 2030-as határideje előtt.

2. Intelligens energiagazdálkodás a fokozott energiatermelés helyett

Számos vállalkozás fektet be az energiagazdálkodást szolgáló számítógépes hardverekbe és szoftverekbe, és hoz létre intelligens hálózatokat, illetve energiaközpontokat. Ezzel kikerül az energiagazdálkodásból az emberi tényező egy része, és az algoritmusok azonnali, kiszámított döntéshozatala javítja az eredményeket. Az intelligens energiagazdálkodás időt szabadít fel, és ezáltal költségmegtakarítást eredményez.

Az Eaton Buildings as a Grid (épület, mint hálózat) megközelítése a szoftvereket kombinálja a megújuló energiatermeléssel, az energiatárolással és az elektromos járművek töltésével, azaz mikrohálózatként használja az épületeket. A Buildig Energy Management Software (BEMS) energiagazdálkodási szoftver intuitív módon szervezi az energia kétirányú áramlását a hálózat és a fogyasztók között, így segít lefaragni a keresletcsúcsokat és maximalizálni a költségmegtakarítást. A szoftver továbbá tanul a tipikus felhasználási mintákból, és ezzel folyamatosan fejlődik.

Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.

3. Mi a helyzet a felújítási projektekkel?

Az Európai Unióban az épületek 75%-a nem energiatakarékos. A régebbi épületek kevésbé hatékonyak, márpedig Európában több mint 220 millió épületet épült 2001 előtt. A felújítás 2024-ben is meghatározó témája lesz az európai építőiparnak. Az épületek szigetelésének és fűtési rendszereinek javítása ugyanolyan fontos marad, mint a megújuló energiatermelés és az energiagazdálkodási szoftverek technológiáiba való beruházás.

Bár a felújítások és az utólagos átalakítások fontos tényezői lehetnek az energetikai átállásnak, de ez nem teljesen problémamentes. Hiába állnak rendelkezésre a modern technológiák, ha hiányzik a telepítésükhöz szükséges szakképzett munkaerő. Becslések szerint csak a napenergia-program megvalósításához 1 millió szakembert kell átképezni, és egyre nagyobb a munkaerő-kereslet a nehéz fizikai munkákat végző szakemberek – mint például a napelemes rendszerek telepítői – iránt. 2023 decemberétől az EU felülvizsgálta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok olyan nemzeti épületfelújítási terveket készítsenek, amelyekkel elháríthatók az akadályok a dekarbonizáció elől. Ezek a tervek egyaránt tartalmazzák a szükséges finanszírozást, képzést és a szakképzett munkaerő biztosítását.

A lakóépületek korszerűsítési projektjeiben többek között az előrehuzalozott kapcsolószekrények használatával oldható meg a munkaerőhiány problémája. Régen a villanyszerelő megvásárolta az alkatrészeket, és azokból szerelte össze az egyedi elosztószekrényeket. Az előrehuzalozott alternatívák és az egybecsomagolt megoldások ezzel szemben gyorsak, egyszerűek, és jelentősen csökkentik a telepítés idejét és költségeit. Így ugyanannyi idő alatt több épület átalakítása készülhet el.

4. Mi fontosabb: az elektromos járművek vagy az infrastruktúra?

Az elektromos járművek értékesítése gyorsan növekszik, ugyanakkor a hagyományos belső égésű motoros flották még mindig az EU szén-dioxid-kibocsátásának 12%-áért felelősek. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan exponenciálisan növekedik majd, feltéve, hogy az elektromos járművek töltési infrastruktúrája lépést tud tartani ezzel a növekedéssel. Egyes európai országokban azért tudnak csak kevesebb elektromos autót értékesíteni, mert nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. 2035-től azonban már értékesíthetők új, belső égésű motorral szerelt autók az EU-ban, tehát közeleg az átállás. Nehéz egyensúlyban tartani az elektromos autók értékesítésének és a töltőinfrastruktúra fejlesztésének az ütemét. Egyre több az elektromos autó és egyre nagyobb az igény az e-töltőállomások iránt. Ma már sok lakóépületben érhető el fali töltőállomás, a középületekben pedig egyre inkább elvárt, hogy lehetőséget kínáljanak az ügyfelek és a dolgozók elektromos járművei töltésére is. Mindez természetesen növeli a nemzeti hálózatok teljesítményigényét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek átállítják a flottájukat elektromos járművekre, minden bizonnyal szükségük van helyszíni töltésre. E vállalkozások energiagazdálkodási problémáit oldhatják meg a napelemes rendszerek és az energiatárolók.

5. Itt az ideje búcsút mondani a lineáris gazdasági modellnek?

Az üzleti élet és a bolygó jövője szempontjából egyértelmű, hogy el kell sajátítanunk a körforgásos gazdaság szemléletét, ugyanis globális szinten 33%-kal szükséges csökkenteni a nyersanyagkitermelést. Ugyan maguk a megújuló energiaforrások nem fogynak el, de az energetikai átálláshoz szükséges termékek – a napelemek vagy az energiatároló rendszerek – előállításához szükséges anyagok nagyon is elfogyhatnak. Jelenleg az összes érintett anyag csupán 7,2%-át hasznosítják újra. Az olyan iparágak, mint az elektromos járművek és a zöld energia számára már most is problémákat okoz az erőforrások szűkössége. Minden érintett fél érdeke és kötelessége a körforgásos gazdaság kialakítása és a pazarlás megszüntetése. Az építőipart már felkérte az Európai Bizottság, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az épületek élettartamának, tartósságának és alkalmazkodóképességének javítására. Ennek az egyenletnek része lesz az is, hogy új módokat találjunk a termékek és anyagok újrafelhasználására. Például az elektromos járművek növekvő elterjedésével az elhasználódott akkumulátorok felhalmozódnak, a becslések szerint mindössze 5%-ukat hasznosítják újra. Számos vállalat bizonyította már, hogy a kiselejtezett akkumulátorokat újra fel lehet használni energiatárolásra vagy egyéb alkalmazásra.

„Az Európai Unió számos országában már léteznek körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervek. Nem kétséges, hogy az építőipar az évtized vége felé közeledve már érezni fogja a lineáris gazdaság végét. Ebből a szempontból 2024 sorsfordító év lehet”

– összegezte Szontág Balázs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erre számíthat az építőipar és az ingatlanszektor 2024-ben! appeared first on Műszaki Magazin.

Hatalmas üzleti lehetőség rejlik az elektromos járművek töltésében az ilyen autók iránt megugrott keresletnek köszönhetően. A globális befektetői érdeklődés egyre nő, az előzetes kalkulációk szerint 2022 végéig 2,3 milliárd dollár áramlott a szektorba – állapítja meg elemzésében a KPMG. Az eredendően az indiai autótöltési piacot vizsgáló, ebből pedig globális következtetéseket is levonó tanulmány szerint a különböző szegmensek számára egyéni és testreszabott töltési megoldásokat kell kínálni. A töltők gyártói testreszabással, formatervezéssel, szoftverintegrációval emelkedhetnek ki a többiek közül. Az üzemeltetők sikeres működéséhez elengedhetetlen a megfelelő helyszín és technológia, a gondosan megtervezett, megbízható hálózat, valamint az értéknövelt szolgáltatások. A sikerhez a fogyasztók igényeinek megértése is fontos – ők pedig jó hozzáférhetőséget, kényelmet és megfizethető árakat várnak el. Mindezekről, és a Magyarországot jobban érintő uniós szabályozói fejleményekről tart szakmai konferenciát 2023. március 23-án a KPMG.

A globális trendekbe jól illeszkedően egyre több – nálunk zöld rendszámmal ellátott – elektromos meghajtású autó fut a hazai utakon. Az elektromos autók értékesítése részben a környezetvédelmi szempontok, részben az üzemanyagárak emelkedése nyomán 2020-ról 2021-re világszerte 116 százalékkal nőtt, elérve a 6.6 milliós darabszámot. 2022-re pedig további dinamikus bővülés volt látható az első három negyedéves adatok alapján. Bár a fosszilis üzemanyagok árának drasztikus emelkedése is szerepet játszott abban, hogy ekkora figyelem övezi az elektromos hajtású járműveket az utóbbi időben, a belsőégésű motorokat sújtó szabályozások, és a klímaváltozás miatti aggodalmak hosszabb távon is fenntarthatják az elektromos járművek iránti növekvő keresletet. Ugyanakkor az elektromos autózás elterjedésével a töltési lehetőségek elérése kulcsfontosságú tényezője lesz a további fejlődésnek – állapítja meg kutatásában a KPMG.

Nem meglepő módon a befektetői érdeklődés a töltési üzlet iránt világszerte megugrott. 2022 végéig közel 2,3 milliárd dollár áramlott ebbe a szektorba. Számos, kifejezetten ezzel foglalkozó cég von be tőkét tőzsdei bevezetés, stratégiai befektető vagy kockázati tőkések útján, magas értékeltség mellett.

Egyéni és testreszabott töltési megoldások

A két- és háromkerekű járművek töltésére a lassabb AC töltés alkalmasabb. A négykerekűek változatos méretű akkumulátorokkal készülnek, többféle töltési szabványt használnak, de a nagy akkuméret és a nagy teljesítményigény miatt a DC gyorstöltők válnak keresetté és népszerűvé.

Ami a töltés helyszínét illeti: a magántulajdonú két- és négykerekűek esetében a költséghatékonyság érdekében az otthoni és a munkahelyi AC töltés dominálhat. A kereskedelmi flottákat várhatóan saját telephelyeiken vagy közterületi hálózatokon, nagyobbrészt szintén AC töltőkkel fogják tölteni éjszakánként. Az egyenáramnak elsősorban a napközbeni rátöltésben lesz szerepe. A négykerekű elektromos járművek elszaporodásával eközben valószínűleg megnő az igény az autópályák melletti egyenáramú gyorstöltési, illetve a célpontnál lévő váltakozó áramú töltési lehetőségekre. A nyilvános töltőket üzemeltető cégek forgalma már most világszerte növekszik.

Hozzáférhetőség, kényelem és megfizethetőség – a töltéssel kapcsolatos fogyasztói elvárások

A KMPG elemzése szerint a vonzó és meggyőző értékajánlat megtervezéséhez nagyon fontos, hogy megismerjük és megértsük a fogyasztók igényeit és elvárásait. A technikai specifikációk eltérhetnek az egyes vásárlói szegmensek között, a töltési helyszínek elérhetősége, a könnyű használat, a megfizethető ár, a többféle fizetési mód, a megbízható hálózat azonban közös szempont. Ezek a feltételek várhatóan döntő szerepet játszanak majd abban, hogy az ügyfelek melyik szolgáltatót és megoldást választják.

„A töltési piac valójában egy ezerarcú, integrált szegmense a közlekedési ágazatnak, ahol együtt vannak jelen az infrastruktúra gyártói, telepítői, kereskedői, a kapcsolódó informatikai környezetet biztosító fejlesztők, és ide érthetők a speciális elszámolási rendszerek szolgáltatói is. Ezen részterületek mindegyikében óriási potenciál van még, hiszen a hiány fennáll, és az igény növekedése garantált. Ráadásul ebben az ágazatban nincs monopolhelyzet, hiszen a villanyautót használóknak már ma is akár egy tucat töltési applikáció van a telefonjukban”

– mutat rá Böröcz Artúr, a KPMG energetikai- és közüzemi tanácsadásért felelős igazgatója.

A töltőberendezések gyártói számára a versenyképes ár mellett biztosított minőség lehet a meghatározó az olyan árérzékeny piacokon, mint például az indiai. Ahhoz, hogy a gyártók kitűnjenek a hasonló termékeket kínáló cégek közül, egyedi megoldásokat, innovatív formatervezést vagy olyan értéknövelő szolgáltatásokat is kínálniuk kell, mint a távfelügyeleti szoftver vagy a megelőző karbantartás. Az elektromobilitási szolgáltatók számára a forgalmas helyeken kialakított sűrű töltőponthálózat lehet a siker kulcsa. A kiskereskedelmi egységekkel, bevásárlóközpontokkal, éttermekkel való együttműködés hozzáférést adhat a stratégiai helyszínekhez. Az ügyfeleik elégedettsége és megtartása szempontjából a töltőhálózat és a már említett értéknövelő szolgáltatások sem mellékesek, a felhasználók szeretik az olyan kényelmes megoldásokat, mint a navigáció, a foglaltságjelzés, az előzetes regisztráció, az automatizált töltésindítás, illetve legújabban a  lojalitásprogramok, keresztértékesítési, és gamifikációs megoldások.

Csatát nyerni a töltési ökoszisztémában

A megcélzott szegmenstől függően a stratégiai együttműködések és szövetségek fontos szerepet kaphatnak a versenyelőny megszerzésében és megtartásában a töltési szolgáltatók között – véli a KPMG. Az otthoni töltés piacán például a lakóközösségekkel való együttműködés adhat lehetőséget a növekedésre. Hasonlóképpen egy járműgyártó vagy autómegosztó flotta preferált szolgáltatója is élvezheti a növekvő kihasználtságot és a lojális ügyfélkört. Meg lehet állapodni az önkormányzatokkal is – Indiában például nyilvános parkolóhelyeken, állomásoknál alakítanak ki töltési pontokat a háromkerekűek számára, ez is segíthet a szolgáltatónak, hogy részesüljön a legdinamikusabban növekvő piaci szegmensből.

Hatalmas lehetőségek előtt

A KPMG összegzése szerint az elektromos járművek iránti fokozódó érdeklődésnek köszönhetően a töltési piac hatalmas lehetőségeket rejt a vállalatok számára. A cégek üzleti céljaiktól, belső kapacitásaiktól és hosszú távú terveiktől függően választhatnak, hogy specializálódnak vagy többféle megoldást is támogatnak. A közeljövőben a piaci résztvevők várhatóan kihívásokra is számíthatnak a kihasználtság, esetleg a megvalósíthatóság terén. Ugyanakkor közép- és hosszútávon a termék- és szolgáltatásvezérelt innováció lehetővé teszi számukra, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől – ez lehet a kulcs a piaci előrejutáshoz, és egyben az elektromobilitás elterjedéséhez is.

Mi újság itthon?

A magyar piacon is érzékelhető volt a fejlődés, hiszen 2020-ról 2021-re 120%-kal bővült a nyilvánosan elérhető töltési lehetőségek száma a European Alternative Fuels Observatory szerint (meghaladva ezzel a globális növekedési átlagot).

A hazai elektromobilitás rohamos fejlődésével párhuzamosan az elektromos járművek töltési infrastrukturája is folyamatosan bővül Magyarországon.  Ennek a trendnek kedvez a hazai jogszabályi környezet, amely a 2010-es évek eleje óta dinamikusan követte a technológiai fejlődést, a piaci és a felhasználói igényeket. Ennek a növekedésnek a csúcsa 2020-ban volt megfigyelhető, 120%-kal növekedett a nyilvános töltőberendezések száma. A tavaly előtti kiugró növekedést követően 2022 első három negyedévében 27%-os bővülést tapasztalhattunk. A töltőberendezés típusokat vizsgálva látható, hogy az olcsóbb bekerülési értékkel bíró AC berendezések száma több mint háromszorosa a DC berendezésekének, ugyanakkor utóbbiak bővülése ebben a vizsgált időszakban 4 százalékponttal magasabb volt.

A nyilvános töltőberendezések összesített darabszáma 2022. szeptember 30-án 3 579 volt, mely Csehország mögött (3 915) a második legmagasabb érték a visegrádi országok tekintetében. Jelentős az elmaradás pl. Ausztriához képest (21 566 db), valamint beszédes adat, hogy a hazai szakpolitika által 2025-re kitűzött 8 100 darabos célérték fele sem állt rendelkezésre.

Tóth-Báló Tamás, a KPMG elektromobilitásért felelős menedzsere rávilágít arra, hogy kormányzati, szabályozói beavatkozás nélkül is feltételezhető a töltőinfrastruktúra jelentős növekedése, ugyanakkor a hamarosan jogerőre emelkedő EU-s rendelet, az AFIR (Alternative Fuel Infrastructure Regulation), valamint a Fit for 55 csomag további intézkedései az organikus bővülést jelentősen felgyorsítják. (Például, 2035-tól 100%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátás szintjét az új járművekben, tehát az újonnan eladott járműveknek CO2-kibocsátásmentes meghajtásúnak kell lenniük.) Az AFIR ráadásul nem csak a személygépjárműveket kiszolgáló infrastruktúrára ír elő kötelezően teljesítendő célokat, hanem pl. nehézgépjárműveket dedikáltan kiszolgáló infrastruktúra létrehozását is célozza.

A robbanásszerűen emelkedő közlekedési célú villamosenergia-igény kielégítése ugyanakkor jelentős kihívás elé állítja a hálózatüzemeltetőket, elosztókat. Nem nehéz belátni, hogy három darab 800 kW-os teljesítményű berendezés energiaigényének kielégítése pl. egy kamionparkolóban jelentős műszaki kihívás – teszi hozzá Tóth-Báló Tamás.

Összességében tehát Magyarországon is ígéretes az elektromos töltők piacának alakulása, ugyanakkor az igazán látványos fejlődés csak ezután kezdődik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post E-járművek töltése: óriási ugrás előtt a piac a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

Figyelembe véve, hogy a robotok eladása rekordszintre emelkedett, Marc Segura, az ABB Robotics vezetője számos előrejelzést fogalmaz meg a robotikára alapozott automatizálás 2023-ban várható legfontosabb trendjeiről.

„Számos vállalkozás számára egyre jobban érezhető globális munkaerőhiány hatása, miközben valamennyien igyekeznek lépést tartani a vásárlói igényekkel”

– mondta el.

„Ez, valamint a globális bizonytalanság, a megszakadt ellátási láncok és a 2022-ben történt világméretű események következtében emelkedő energiaköltségek hatására egyre több vállalat tekint a robotalapú automatizálásra olyan megoldásként, amellyel növelheti a rugalmasságát, erősítheti ellenálló képességét és fenntarthatóbbá teheti a működését.”

1. Trend – A robotok iránti kereslet a globális munkaerőhiány miatt növekedni fog, a robotok új feladatokat vesznek át, mivel egyre több vállalat igyekszik újra visszatelepíteni tevékenységét.

A munkaerőhiány hatása már most is széles körben érezhető minden iparágban, ami 2023-ban is folytatódni fog, mivel a népesség egyre inkább elöregszik, és fokozódik az elfordulás az alacsony fizetést és kevés személyes sikert és kiteljesedést kínáló munkaköröktől. Az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 85 millió álláshely marad betöltetlen, ami hátráltatja a gazdasági növekedést, és a vállalatoknak új utakat kell találniuk a hiányzó munkaerő pótlására.

A robotok iránti kereslet különösen erőteljes lesz azokban az országokban, ahol a vállalatok arra törekszenek, hogy a globális eseményeket ellensúlyozandó javítsák az ellátási lánc rugalmasságát, aminek érdekében vissza- vagy közeli régióba telepítik a tevékenységüket. Az ABB Robotics által 2022-ben, 1610 amerikai és európai vállalat körében végzett felmérés szerint az európai vállalatok 74 százaléka, míg az amerikaiak 70 százaléka mondta azt: tervezi, hogy vissza- vagy közeli régióba telepíti tevékenységét; az európai válaszadók 75 százaléka és az amerikaiak 62 százaléka jelezte, hogy a következő három évben robotikára alapozott automatizálásba fektet be.

„Miközben a figyelem az automatizálásnak a munkahelyekre gyakorolt hatására irányul, a robotok egyre nagyobb mértékben fogják elvégezni azokat az unalmas, piszkos és veszélyes feladatokat, amelyek már kevésbé vonzóak, így segítve a globális munkaerő- és készséghiány problémájának megoldását”

– mondta Segura.

„A robotok bővülő képességei, köztük a nagyobb hasznos teherbírással kombinált együttműködési lehetőségek – amelyre jó példát mutatnak az ABB GoFa™ és SWIFTI™ kollaboratív robotjai, amik biztonságosan alkalmazhatók a humán munkavállalók mellett – új utakat kínálnak a vállalatok számára mind a készséghiányok kezelésére, mind a meglévő munkaerő jobb kihasználására.”

„A robotok olyan új ágazatokban is átveszik majd a feladatokat, mint a vendéglátás és az egészségügy, különösen a laboratóriumokban és az orvosi rendelőkben. Az ABB robotjai már dolgoznak a Haidilao étteremláncban, ahol automatizálták az ételkészítési folyamatot, míg az amerikai University of Texas Orvostudományi karán (UTMB) az ABB robotjai forradalmasították az antitest-kutatást a tesztelési folyamat automatizálásával, így a napi 15-ről 1000-re nőtt az elvégzett tesztek száma. A robotok 2023-ban még több feladatot fognak átvenni hasonló környezetben, mivel a munkaerőhiány továbbra is hatással lesz a vállalkozásokra”

– tette hozzá.

2. Trend – A mesterséges intelligencia és az autonóm technológia megkönnyíti a robotokhoz való hozzáférést, használatukat és integrálásukat, ami lehetővé teszi, hogy egyre több feladatot végezzenek egyre újabb iparágakban.

Miközben az autonóm technológiák egyre inkább megkönnyítik a robotok programozását, üzemeltetését és karbantartását, egyre több vállalat hajtja végre első beruházását a robotokba, vagy keres olyan módszereket, amelyek segítségével új alkalmazásokban használhatja a robotokat. Az ABB autonóm mobil robotjait (AMR) működtető legújabb autonóm navigációs technológia máris növeli a termelékenységet, miközben rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a műveleteket. Az ilyen megoldásokkal a gyártók a hagyományos gyártósoroktól az integrált, skálázható, moduláris gyártócellák felé mozdulhatnak el, miközben optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítményeken belül.

A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi az autonóm megfogást és pozicionálást, ami bővíti a robotok által elvégezhető feladatok körét. A mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása a robotikában olyan feladatoknál segít, mint például a csavarozás. Ilyen rendszer már működik a sanghaji ABB Robotics Mega Factory-ben, ahol a mesterséges intelligenciával működő robotok új robotmodelleket építenek. Ugyanakkor a robotok programozásához használt szoftverek és vezérlők folyamatos egyszerűsítése tovább csökkenti a bevezetésük akadályainak számát, mivel alkalmazásuk esetén nincs szükség speciális szakértelemre.

„A mesterséges intelligenciának a robotika területén történő fejlődésével a komplexitással és a képességekkel szembeni aggályok – amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy a robotokra alapozott automatizálásba fektessenek be –, kezdenek enyhülni”

– mondta Marc Segura.

„A képességek további fejlődésével a robotok egyre nagyobb számban és a hagyományos gyártási és forgalmazási környezeten kívüli alkalmazásokban, például az elektronika, az egészségügy, az e-kereskedelem, a gyógyszeripar és a vendéglátás területén is megjelennek majd.”

A közeljövőben a nyílt platformokat használó, összekapcsolt digitális hálózatok létrehozása is várható, amely lehetővé teszi a különböző gyártók robotjainak, vezérlőinek és szoftverének gyors és egyszerű, egymáshoz történő integrációját. Az ABB OmniCore vezérlőit azzal a céllal alkották, hogy a robotok nyitottabbá és összekapcsoltabbá váljanak, ami a robotokat elérhetőbbé teszi, és lehetővé teszi a kisebb vállalatok és a startup cégek számára is az automatizálás bevezetését.

3. Trend – Az ipar és az oktatási intézmények közötti, növekvő számú, szakirányú együttműködés segíteni fog abban, hogy a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel az automatizálás új korszakában is boldogulnak.

Mivel egyre több vállalat vezet be robotokat, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a munkavállalók olyan új készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az automatizált környezetben. Ennek eléréséhez összehangolt, többgenerációs megközelítésre lesz szükség, az iskoláktól, a főiskoláktól és az egyetemektől kezdve a kkv-kon át a képzést támogató szövetségekig.

„A jövő gyáraiban olyan dolgozókra lesz szükség, akik tudják, hogyan kell alkalmazni az automatizált technológiákat a feladatok elvégzésére”

– mondta Segura.

„Ahogy a robotok egyre elterjedtebbé válnak a gyárakban, raktárakban és más környezetekben, a robotgyártók, a gyártók és az oktatók közötti partnerségek száma növekedni fog, így biztosítva, hogy az emberek az automatizált jövőnek megfelelő készségekkel rendelkezzenek. Már több mint 200 példa van arra, hogy az ABB világszerte együttműködik oktatási létesítményekkel, ahol robotjainkat, a RobotStudio® szimulációs és programozó szoftverünket, valamint az AR és VR eszközeinket használják, hogy a diákok minden korosztályának megtanítsák a robotalapú automatizálás programozásához és használatához szükséges készségeket.”

A lehetőség éve

Ez a három felsorolt tendencia fog érvényesülni 2023-ban, mivel egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát.

„A piaci zavarok és a bizonytalanság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy másképp gondolkodjanak a működésükről. A skálázható, rugalmas és a feladatok egyre szélesebb körének megoldására alkalmas robotok ideális módot nyújtanak a bizonytalansággal való megbirkózásra, és ezáltal a vállalkozások rugalmasabbá válnak”

– mondta Segura.

„Ugyanakkor, a legjobb eredmények elérése érdekében, a sikeres robotalapú automatizálás a robotokban és az emberekben rejlő lehetőségek ötvözésén alapul. Mivel az új technológiák tovább könnyítik a robotok használatát és alkalmazását, 2023-at a lehetőségek évének tekintjük, amelyben a vállalatok és munkaerejük a termelékenység, a hatékonyság és a rugalmasság új szintjeit érhetik el.”  

Forrás: ABB, Fotó illusztráció

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Főbb robotikai trendek 2023-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Napjaink gazdasága jelentős mértékben épül arra, hogy minden elérhető mindenhonnan, és bármilyen feladat elvégezhető bárhonnan. Mindezt az adatok exponenciálisan növekvő ökoszisztémája teszi lehetővé. Becslések szerint tavaly már a világszerte termelt GDP 65 százaléka származott digitalizált forrásból. Az óriási, folyamatosan növekvő adatmennyiség egyszerre rejt magában lehetőségeket és kihívásokat. Tehát a szervezetek jelenlegi és jövőbeni sikere azon múlik, hogy képesek-e biztonságosan fenntartani és kihasználni az egyre bonyolultabb informatikai rendszereket. John Roese, a Dell Technologies technológiai igazgatója összefoglalta rövid és hosszú távra szóló jóslatait azzal kapcsolatban, hogy az informatikai iparág milyen platformokkal és képességekkel igyekszik kiaknázni az adatokat.

2022 meghatározó témái:

Növekvő hangsúlyt kapnak azok az edge platformok, amelyek stabilitást biztonságot nyújtanak. Szintén egyre fontosabbak lesznek a szoftveresen vezérelt edge munkafolyamatok és szoftverek, amelyek kiterjesztik az alkalmazás- és adatrendszereket a való világbeli környezetekre. Egyre gyakoribb, hogy egy-egy munkafolyamat saját platformon fut az edge környezetekben. De ha minden külön futna, akkor kezelhetetlenné válna a túlburjánzó peremhálózati infrastruktúra. Előnyösebb, ha a különféle munkafolyamatok egy közös edge platform informatikai kapacitását együttesen tudják kiaknázni, szoftveresen vezérelt csomagokként. Ennek köszönhetően a munkafolyamatok olyan gyorsan változhatnak, ahogyan a szoftverek lehetőségei engedik, hiszen a mögöttes platform közös és stabil kapacitást biztosít ehhez.

Ez a változás már ma is jól látható. A Dell Technologies jelenleg minden nagyobb felhőszolgáltatáshoz kínál edge megoldásokat egységes hardver platformon és standarizált telepítési megoldásokkal. 2022-ben ezek a platformok várhatóan egyre jobb képességeket kínálnak majd, és egyre nagyobb teret hódítanak. A többfelhős világban a modern platformok és a szoftveresen vezérelt rendszerek kombinálása lesz domináns az edge rendszerekben.

Egyre több felhőalapú iparág száll be az 5G technológia használatába. Az 5G technológia vállalati alkalmazása még mindig gyerekcipőben jár. Az 5G felhasználási módja meg fog változni, a modernebb, hatékony változatai elérhetővé válnak a cégek számára. Nagyobb teljesítményre és jobban skálázható 5G-re lehet számítani, és olyan új funkciók jelennek meg, mint a rendkívül megbízható és alacsony késleltetésű kommunikáció (Ultra Reliability Low Latency Communications, UR-LLC) vagy a kiterjedt gépi kommunikáció (Massive Machine Type Communicators, mMTC). Még fontosabb, hogy a várakozások szerint a modern ökoszisztéma kiterjed majd az olyan informatikai szolgáltatókra, mint a Dell Technologies, de emellett a nyilvános felhőszolgáltatókra, sőt, még az új, nyílt forráskódú rendszerekre is, amelyek a nyílt 5G-ökoszisztéma felgyorsítására összpontosítanak.

Az adatkezelési ökoszisztéma meghódítja a peremhálózatokat. A digitális átalakulás gyorsul, ennek nyomán egyre inkább világossá válik, hogy az adatok túlnyomó részét az adatközpontokon kívül hozzák létre és dolgozzák fel. Az adatkezelési ökoszisztéma minden szereplője valószínűleg rendkívül aktívan igyekszik majd fejleszteni és kiaknázni az edge informatikai kapacitását mind az adatok továbbítása, mind azok távoli feldolgozása terén. Az adatkezelési ökoszisztéma tehát egyre inkább kiterjed a peremhálózatokra, ami megnöveli ott a munkafolyamatok számát és az általános terhelés mértékét. Ez egybecseng az edge platformokkal kapcsolatos, első jóslattal, mivel ezek az adatkezelési peremhálózatok várhatóan modern, szoftveresen vezérelt szolgáltatások lesznek. Az adatkezelés és az edge kölcsönösen egyre inkább erősíteni és támogatni fogja egymást. A Dell Technologies-hoz hasonló infrastruktúra szolgáltatók számára lehetőség nyílik arra, hogy az edge és a többfelhős környezetekhez vezérlő réteget biztosítson az adatkezelési stratégia kidolgozása mellett.

A biztonsági iparág egyre inkább a cselekvésre helyezi a hangsúlyt. A vállalatoknak és a kormányoknak egyre kifinomultabb fenyegetésekkel kell szembenézniük, amelyek komoly negatív hatással lehetnek a bevételekre és a szolgáltatásokra. Ugyanakkor a rosszindulatú támadók által kihasználható támadási felület egyre nő a távmunka és a digitális átalakulás térnyerésével. Mindezekre a biztonságtechnikai iparág egyre magasabb szintű automatizálással és integrációval válaszol. Az iparág emellett az automatikus észlelésről áthelyezi a hangsúlyt megelőzésre és a reagálásra, és a problémamegoldás felgyorsításához a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kerül előtérbe. Ezt olyan fontos technológiák terjedése igazolja, mint a SOAR (Security Orchestration Automation & Response, avagy a biztonsági vezérlés, az automatizálás és a válaszadás), a CSPM (Cloud Security Posture Management, avagy a felhő biztonsági állapotának kezelése) vagy az XDR (Extended, Detection and Response, avagy a kiterjesztett észlelés és válaszadás). Mind a négy említett terület – edge, 5G, adatkezelés és biztonság – esetében egyértelműen széles körű ökoszisztémára van szükség, amelybe a nyilvános felhő és a hagyományos infrastruktúra egyaránt integrálható. Jelenleg kétségkívül egy többfelhős, elosztott világban élünk, ahol a nagy kihívásokat már nem lehet egyetlen adatközpont, felhő, rendszer vagy technológia segítségével megoldani.

Meghatározó témák 2022 után:

Kvantum-számítástechnika – Előtérbe kerül a klasszikus és a kvantum-számítástechnikát ötvöző, hibrid megoldás, ami szélesebb körű hozzáférést fog biztosítani a kvantumszámításhoz.  2022-ben várhatóan két fő együttműködés születhet meg az iparágban. Először is a várakozások szerint általánosan elfogadott lesz egy olyan hibrid kvantumszámítógép, amelyben a kvantumhardver vagy a kvantumprocesszor-egység (QPU) olyan specializált számítási rendszerek lesznek, amelyek meghatározott kvantumfókuszú matematikai feladatokkal és funkciókkal foglalkoznak. A QPU-kat hagyományos számítási rendszerek segítik majd, amelyek előkészítik az adatokat, lefuttatják az egész folyamatot, és még a QPU-k kimeneti információit is értelmezik. A korai, már megvalósított kvantumrendszerek mind ezt a hibrid kvantummodellt követik, és egyértelműen kirajzolódik az út, ahol a hagyományos és a kvantum-számítástechnika együttműködése elkerülhetetlen. Szintén nagy az egyetértés abban, hogy a hagyományos számítást alkalmazó kvantumszimuláció lesz a legköltséghatékonyabb és legkönnyebben elérhető módja annak, hogy az egyetemek, data science csapatok és a kutatók hozzáférhessenek a kvantumrendszerekhez. A Dell és az IBM már be is jelentett egy fontos fejlesztést, amely arra irányul, hogy a kvantumszimuláció az egész világ számára elérhetővé váljon.

Autóipar – A műszaki ökoszisztémáról átkerül a hangsúly az adatokkal és számítással foglalkozó területekre az autóiparban.  Az autóipar több szinten is átalakuláson megy át. Látható az elmozdulás a belső égésű motoroktól az elektromos járművek irányába, ami miatt jóval egyszerűbbé válik a fizikai beszállítói lánc. Emellett a személyautókban a fejlett vezetéstámogató rendszerek (Advanced Driver-Assistance Systems, ADAS) és az önvezető autók fejlődésével jelentős mértékben megnőtt a szoftveres és számítógépes összetevők aránya. Ráadásul az autóipar egyre inkább az adatokra épül, és ez kiterjed a szórakoztatóeszközöktől kezdve a biztonságon át az olyan nagyobb, új irányokra is, mint a közösségi autózás vagy az automatizált kiszállítás. Mindez abba az irányba mutat, hogy az autó- és szállítmányozási ipar egy gyors átalakulás küszöbén áll, amelyet a szoftverek, számítógépek és adatok hajtanak. A Dell aktívan együttműködik a világ nagy autógyártóinak többségével, és támogatja őket kezdeti törekvéseikben, amelyek 2022-ben várhatóan tovább fejlődnek a digitális átalakulás és az informatikai ökoszisztémákkal való szorosabb együttműködés terén.

Digitális ikerpár – Egyre egyszerűbb lesz digitális ikerpárokat létrehozni és használni. A növekvő figyelem dacára a digitális ikerpár még mindig feltörekvő technológiának számít, és alig néhány példát láthatunk a gyakorlati használatára. A következő években a digitális ikrek létrehozása és használata egyre egyszerűbbé válik majd, ahogy megteremti az iparág a szabványosított keretrendszereket, megoldásokat és platformokat. Ha könnyebben hozzáférnek a digitális ikrekhez, akkor a vállalatok fejlettebb elemzési és prediktív modelleket biztosíthatnak a digitális átalakulás támogatásához. A digitális ikrek használata egyre elterjedtebb lesz, mivel az üzembe helyezési és beruházási költségek csökkennek majd annak köszönhetően, hogy gyorsul a szabványosítás, és könnyebben hozzáférhetővé válnak a megoldások és a keretrendszerek. A következő digitális átalakulás legfőbb motorját a digitális ikerpár jelenti majd, amely kombinálja a mérhető és a modellezett/szimulált világot, közvetlen üzleti értéket teremtve a különböző iparágakban.

„A technológiára optimistán tekintő emberként, egyre inkább egy olyan világot prognosztizálok, ahol az emberiség és a technológia együttműködéséből hihetetlen gyorsasággal születhetnek fontos fejlesztések. Ez a közeli és távoli perspektíva a jelen tettein alapul. Még ha csak kisebb fejlődést is látunk egy-egy területen, az is óriási lehetőséget jelenthet, és pozitív hatással lehet a munkára, a magánéletre és a tanulásra. 2022-ben pedig tovább folytatódik a technológia gyors fejlődése és terjedése”

– mondta John Roese, a Dell Technologies technológiai igazgatója.

The post Közeli és távolabbi jövő – technológiák, amelyek új irányt szabnak a világnak appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalkozások bezárnak, a gyárak felfüggesztik működésüket, a fuvarozók pedig az alacsonyabb keresletre reagálva csökkentik a kapacitást, mindez nagymértékben befolyásolja a globális áruszállítási piacot. Idén a kínai újév hatása várhatóan a szokásosnál nagyobb lesz a DACHSER szerint, hisz a munkaszüneti napok mellett a COVID-19 okozta szigorításokkal és a pekingi téli olimpiával járó forgalommal is számolnunk kell.

A kínai újév a legnagyobb ünnep Kínában, a kínai holdnaptárban a tél végét és az új év kezdetét jelképezi. Az emberek a kínai újév első napja előtt családi összejövetelekre és ünnepségekre indulnak vissza szülővárosaikba, a többnapos ünnep után pedig visszautaznak munkahelyükre a városokba, hogy újra munkába álljanak. A legtöbb kínai vállalkozás, beleértve a kormányzati szolgáltatásokat is, a hivatalos ünnepnapokon zárva tart, míg egyes gyártóüzemek hosszabb időre bezárhatnak,  a normális termelési szint általában négy-hat hét elteltével áll vissza.

A tapasztalatok szerint a kínai újév előtt a szállítmányozók növelik a megrendeléseket, hogy készleteket halmozzanak fel, ezért az ünnep hatása már az ünnepek előtti időszakban jelentkezik.

Jelenleg a túlterhelt ellátási lánc szinte minden iparág számára kihívást jelent, és a kínai újév áruforgalmi rohama tovább fogja fokozni a felhevült logisztikai piacot.

Nehezített pályán a logisztikai cégek

Az ünnep egybeesik a 2022-es téli olimpiával, amelyet február 4. és 20. között rendeznek meg a kínai fővárosban, Pekingben. Bár a szállítási korlátozásokról még nem tettek közzé hivatalos közleményt, várhatóan szigorítani fogják a biztonsági ellenőrzéseket és korlátozzák a veszélyes áruk szállítását. Ennek hatása azonban egyelőre bizonytalan.

Végül, de nem utolsósorban, a Covid megbetegedések is további fennakadásokat okozhatnak, legyenek azok útlezárások, járattörlések vagy fertőzés okozta munkaerőhiány.

Földön, vízen, levegőben

A 2022-es vasúti menetrendet még nem tették közzé, de a tapasztalatok alapján a vasúti szolgáltatások a kínai újév előtti utolsó hétig a megszokott módon közlekednek, 2022. január 20-tól viszont nem csak az új menetrend jelent majd kihívást, de a tarifák is várhatóan emelkednek.

 „Néhány éve elindítottunk egy szolgáltatást, amelynek segítségével akár 3 hét alatt is megkaphatják termékeiket Kínából a magyar kereskedők. A vasúti fuvardíjak drágábbak ugyan, mint a tengeri szállítás, de a tranzitidő felére csökkenése jelentős előnyöket biztosít, különösen a kínai újév időszakában”

– mondta el Tompos Zoltán, a Liegl&Dachser Hungary ASL üzletágának sales managere.

A korábbi tapasztalatok alapján és az özönvízszerű bizonytalanságok kizárásával a teherautó-szolgáltatások mind nyugati, mind keleti irányban várhatóan a kínai újév után két héttel a normál szint 80%-ára állnak vissza, és március elején teljes mértékben újraindulnak.

A légi árufuvarozás esetében a jelenlegi rendkívüli csúcsszezon várhatóan mostantól január végéig. Összességében a piac továbbra is kapacitáshiánnyal küzd, különösen az Omicron-változat fenyegető veszélyéből eredő különböző COVID karanténpolitikák miatt, ez további bizonytalanságot és volatilitást eredményez. Hongkongban például decemberben sok utasszállító járatot kénytelenek törölni munkaerő problémák miatt, ami a kapacitás csökkenéséhez vezet. Emellett számos teherszállító repülőgép az elkövetkező néhány hónapban karbantartási ellenőrzéseken esik át, ez tovább befolyásolja a piacon rendelkezésre álló kapacitást.

A tengeri fuvarozók szolgáltatásai továbbra is zavart szenvednek, a kikötők zsúfoltsága miatt sok üresjárat közlekedik. A Gyöngy-folyó deltájának közlekedése, az oda tartó vagy onnan induló feeder-járatok decembertől az újévi ünnepségek kezdetéig felfüggesztésre kerültek, ami szintén megnöveli a szállítási időt.

„A szolgáltatás integritása továbbra is kihívást jelenthet, sőt januártól akár még rosszabbá is válhat a kínai újév közeledtével várhatóan megnövekvő kereslet, valamint a COVID-járványhoz és a piaci torlódásokhoz kapcsolódó folyamatos problémák miatt. Így a kapacitásra és a berendezésekre óriási nyomás nehezedik majd, és a tarifák ilyen helyzetekben hajlamosak az egekbe szökni”

– tette hozzá Szabó Péter, a Liegl&Dachser Hungary magyarországi general managere.

The post Mire számíthatnak az ellátási láncok az év elején? appeared first on Műszaki Magazin.

Ahogy a vállalatok a válság kezelésétől a jövőjük újragondolása felé haladnak, egyre érezhetőbb, hogy a legbátrabb, a leghaladóbb gondolkodású és a változtatásokat a technológia segítségével megvalósító vezetők fogják meghatározni a jövőt – állapította meg az Accenture 21. éves jelentése, amely a vállalatok és az iparágak következő három évét alakító, főbb technológiai trendeket jelzi előre.

A 6 200 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült „Leaders Wanted: Masters of Change at a Moment of Truth” című idei jelentés azt mutatja be, hogy a vezető nagyvállalatoknál hogyan megy végbe egy évtizednyi digitális átalakulás egy vagy két év alatt. A stabil digitális alapokra támaszkodó, gyorsan alkalmazkodó és innovatív szervezetek ötször olyan gyorsan növelik árbevételüket, mint a lemaradók – ez az arány mindössze kettő volt 2015 és 2018 között. Ennek eredményeként számos vállalat gondolja újra működését, és használja fel a technológiai innovációkat, hogy képes legyen megfelelni az újfajta valóságnak.

„A világjárvány jelentősen felgyorsította a fejlődést. A vállalatok sokkal intenzívebben, újszerű módon vetik be a technológiát az üzletmenet és a közösség támogatására – olyan ütemben, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak volna. Mások viszont a hiányosságaikkal szembesülnek, mert nem rendelkeznek a gyors fejlődéshez szükséges digitális alapokkal”

– mondta Paul Daugherty, az Accenture technológiai vezérigazgató-helyettese.

„Ez, a technológia területén egy nemzedék életében egyszer adódó lehetőség, így érdemes kihasználni az exponenciális technológiai változásban rejlő lehetőséget az üzleti és a felhasználói élmény jövőjének gyökeres újragondolására és újraépítésére.”

A felmérés válaszadóinak 92%-a úgy nyilatkozott, hogy idén prioritásként kezeli az innovációt. A felsővezetők 91%-a egyetértett abban, hogy csak akkor tudják kiaknázni a piaci lehetőségeket, ha szervesen részt vesznek annak meghatározásában.

A jövő formálásához a vállalatoknak élen kell járniuk a változásban. Ennek három fontos előfeltétele van:

• A vezető pozíció megszerzéséhez a technológiában is élen kell járni. A gyors lekövetés időszaka a múlté – állandósult a változás. Azokból a szereplőkből lesznek a jövő vezetői, akik üzleti stratégiájuk frontvonalába állítják a technológiát.
• A vezető szervezetek nem várnak passzívan új normákra, újraírják a játékszabályokat, új valóságot alkotnak teljesen új gondolkodásmóddal és modellekkel.
• A vezető vállalatok globális szereplőként szélesebb körű társadalmi felelősséget vállalnak, és tudatosan törekszenek olyan technológiák fejlesztésére és alkalmazására, amelyek a vállalat határain túlmutató pozitív hatást váltanak ki, hozzájárulva a fenntarthatóbb és befogadóbb világ megteremtéséhez.

A Technology Vision öt fő trendet azonosít, amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell a következő három évben ahhoz, hogy működésüket felgyorsítsák és kézben tartsák a változásokat:

• Stratégiai fejlesztések: egy jobb jövőért – A vállalatok saját IT-architektúrájukkal “versenyeznek”, és ahhoz, hogy a versenyképesség szempontjából a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat építsék ki és alkalmazzák, másként kell gondolkodniuk a technológiáról, és együttműködésre kell bírniuk üzleti és technológiai stratégiáikat. A felsővezetők 89%-a úgy gondolja, hogy szervezetük üzleti értékteremtésre való képessége egyre inkább függ a technológiai architektúra korlátaitól és lehetőségeitől.
• Tükörkép-világ: az átfogó és intelligens digitális ikrek fontossága – A vezető vállalatok intelligens digitális ikreket építenek, hogy létrehozzák gyáraik, ellátási láncaik, termékéletciklusaik stb. élő modelljeit. Az adatok és az intelligencia felhasználásával a digitális térben jelenítik meg a fizikai világot, amelynek révén új lehetőségekhez jutnak a működés, az együttműködés és az innováció terén. A megkérdezett felsővezetők 65%-a számít arra, hogy a következő három évben növekszik majd szervezetük intelligens digitális ikrek fejlesztésére fordított beruházása.
• Én, a technológiai szakember: a technológia demokratizálódása – Ma már minden üzleti felhasználó számára elérhetőek azok a fejlett technológiai képességek, amelyek alaprétegként egészítik ki a vállalatok innovációs stratégiáját. Így bármelyik munkatárs lehet innovátor, optimalizálhatja munkáját, megszüntetheti a problémát okozó gócpontokat, és szorosan követheti az üzleti területen megjelenő új és változó igényeket. A felsővezetők 88%-a szerint a technológia demokratizálódása egyre inkább kritikus tényezővé válik abból a szempontból, hogy képesek-e elindítani az innovációt a szervezet egészében.
• Bárhol és mindenhol: munkavégzés saját környezetben – A munkaerőt érintő, jelentős horderejű változások nyomán a vállalatok kitágíthatják a szervezet határait. Amikor az emberek saját környezetükben dolgozhatnak, akkor szabadon és zökkenőmentesen végzik munkájukat szinte bárhol: otthon, az irodában, a repülőtéren, egy partner irodájában. Ennél a modellnél a vezetők újragondolhatják az egyes helyszíneken végzett munka célját, és újrafogalmazhatják vállalatuk működését az új világban. A felsővezetők 81%-a egyetért abban, hogy iparáguk vezető szervezetei át fognak állni a „saját eszköz munkacélú használatáról” (Bring Your Owd Device – BYOD) a „saját környezetben folytatott munkavégzés” (Bring Your Own Environment – BYOE) modelljére.
• ÉN helyett MI: a több résztvevős rendszer kiút a káoszból – A kapcsolatok nyomon követése, az egyszerűsített fizetési megoldások és a bizalomépítés új módjai rávilágítottak arra, mit mulasztottunk el végrehajtani a nagyvállalatok jelenlegi ökoszisztémáival. A többrésztvevős rendszerekben a vállalatok jobb ellenálló- és alkalmazkodóképességre tesznek szert, újszerű módon közelítik meg a piacot és új, ökoszisztéma-alapú normákat honosítanak meg iparágukban. A megkérdezett felsővezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a többrésztvevős rendszerek a partnercégekkel való közös értékteremtést szolgáló, ellenállóbb és alkalmazkodóbb alapok kiépítését segítik elő ökoszisztémájukban.

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a világ gyors változására reagálva előtérbe helyezzük a technológiai innovációt. Gondoljunk csak a vendéglátóiparra: a Yelp alkalmazásban júliusban még „átmenetileg zárva” megjelöléssel ellátott éttermek 60%-a szeptemberben végleg csődbe ment. A káoszból a Starbucks került ki győztesként annak köszönhetően, hogy technológiai alapon kibővítette ügyfélkörét és kiskereskedelmi csatornáit. Augusztusra hárommillió új felhasználó töltötte le a kávézólánc alkalmazását, a mobil rendelés/autós átvétel részaránya az összforgalomból pedig 90%-ra nőtt. A keresletnövekedésre reagálva a Starbucks integrált jegykezelő rendszert vezetett be, amelyben egyetlen workflowban tudja összefogni a baristák számára és az autós vásárlóktól érkező megrendeléseket. Mindez jól illusztrálja, milyen fontos szerepet tölt be a technológia a Starbucks változásokra reagáló agilis, reziliens és sikeres stratégiájában.

Az Accenture immár 21 éve szisztematikusan vizsgálja a vállalati környezet alakulását, hogy összegezze azokat az új technológiai trendeket, amelyek nagy valószínűséggel újraírják az üzleti és iparági működés játékszabályait. Az idei jelentésről bővebben a www.accenture.com/technologyvision oldalon vagy a Twitteren (#TechVision2021) olvashat.

The post A digitális világban a változásban élenjárók fogják meghatározni a jövőt appeared first on Műszaki Magazin.

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését. A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

 Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

 A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

The post A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Elemzésükben kitértek arra is, hogy az elektromos autók eladásai dinamikusan bővülnek majd 2021-ben, köszönhetően az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a bevezetésre kerülő új modelleknek. Az elektromobilitás térnyerésén túl további három olyan trendet is azonosítottak, amelyek alapvetően meghatározzák majd az autóipar működését idén.

Borítékolható a globális autóeladások kétszámjegyű növekedése 2021-ben, de ennek legfőbb oka a rendkívül alacsony bázis, a koronavírus-járvány hatására ugyanis drámai visszaesés következett be az autóértékesítésekben tavaly. Az Economist Intelligence Unit által vizsgált 51 ország mindegyikében, beleértve az Egyesült Államokat, Németországot és Japánt, erőteljes felpattanás következhet be idén, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ennek ellenére az eladási szintek a legtöbb helyen elmaradnak majd a 2019-es értékektől. Csupán négy olyan ország lesz, ahol az új autók eladásából származó árbevételek meghaladják majd a két évvel ezelőtti szinteket: Kína, Törökország, Tajvan és Ukrajna. Ebben természetesen az is fontos szerepet játszik, hogy a globális autóeladások visszaesése már 2019-ben elindult, erre a folyamatra a járvány pedig jelentősen ráerősített.

Az EIU várakozásai szerint az alacsony kamatkörnyezet és a rendkívül kedvező finanszírozási ajánlatok érdemi keresletet generálnak majd a kínai és más meghatározó autópiacokon. Az egyes hajtásláncokat figyelembe véve pedig a legnagyobb bővülést természetesen az elektromos autók esetében várják idén. Az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a számos új modellnek köszönhetően az elektromos autók értékesítése 37 százalékkal nőhet 2020-hoz képest. Az elemzés készítői ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a látványos bővülés ellenére ezek a járművek a globális autóeladásoknak még mindig csupán a 4 százalékát adják idén. Folytatódhat egy másik, évek óta tartó trend is: a dízelautók eladásának csökkenése.

Fontos hatással lesz az autógyártók működésére 2021-ben, hogy flottaszinten teljesíteniük kell az Európai Unióban meghatározott szigorú károsanyag-kibocsátási értékeket, ellenkező esetben jelentős bírságokra számíthatnak. Más kihívásokkal is meg kell küzdenie az iparágnak, az újbóli lezárások, vagy éppen az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború, szintén kedvezőtlenül befolyásolhatják a szektor teljesítményét 2021-ben.

Négy trend határozhatja meg az autóipar működését 2021-ben

Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint idén négy olyan meghatározó trend lesz, amely érdemben befolyásolja majd a globális autóipar működését:

1. A szerkezetátalakítások és a vállalati csődök
2. Az államilag támogatott elektromos autók előretörése
3. Kína ellentmondásos megítélése a globális autóipari ellátási láncokban
4. És a digitalizáció térnyerése, amely új lehetőségeket teremt a járművek értékesítésében és vásárlásában

A globális autóipar vezető szereplői felgyorsítják majd konszolidációs és átalakítási folyamataikat 2021-ben, a rendező elv természetesen a fenntartható és minél profitábilisabb működés lesz. Jó példa erre a Fiat Chrysler és a PSA csoport egyesülése, amelynek eredményeként létrejöhet a világ egyik legnagyobb autógyártója Stellantis néven. Ez az egyesülés egészen biztosan átalakításokkal is fog járni, amely különösen a PSA csoport Egyesült Királyságban található gyáraira nézve jelenthet fenyegetést. Az EIU anyagában arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan meghatározó régiókban, mint Európa, vagy az Egyesült Államok, ahol a járművek iránti kereslet a vártnál lassabb ütemben épül vissza a tavaszi zuhanásokat követően, sor kerül majd gyárbezárásokra, amely a pénzügyileg már eleve nehéz helyzetben lévő beszállítók sorsát pecsételheti meg. Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint megsokszorozódhatnak a csődök az iparágban.

Ázsiával kapcsolatban kiemelték, hogy itt várhatóan sokkal kisebb szerkezetátalakításokra kerül majd sor, ugyanakkor a beruházások mértéke is kisebb lesz. Számos vállalat ugyanis felfüggesztette globális terjeszkedési terveit, arról nem is beszélve, hogy a vezető autógyártók közül egyre többen döntenek úgy, hogy kivonulnak azokról az autópiacokról, ahol a leggyengébb értékesítési számokat produkálják.

Az EIU előrejelzése szerint tovább erősödhet az elektromos autózás Európában, az értékesítési darabszámok várhatóan felülmúlják majd a kínai eladásokat is, amelynek köszönhetően a kontinens részaránya az elektromos autók összértékesítésén belül a tavalyi 22 százalékról egészen 31 százalékra emelkedik majd 2021-ben. Mindebben meghatározó szerepet játszik majd az Európai Unió, illetve az egyes tagállamok által biztosított nagyvonalú pénzügyi és egyéb támogatások, amelyeket az elektromos autók vásárlói élvezhetnek majd idén.

Az elemzés kitért arra is, hogy Kína részaránya az összeadásokon belül csökkenhet. Ebben olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint az elektromos autók vásárlásához biztosított támogatások összegének fokozatos csökkenése, különös tekintettel a legdrágább modellekre. Kitértek arra is, hogy a helyi vezetés elhalasztotta az új, károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szigorító intézkedések bevezetését, amellyel csökkent a nyomás az iparági szereplőkön. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy egy ilyen engedmény a hagyományos autógyártókat nem ösztönzi arra, hogy növeljék a kisebb profittal értékesíthető elektromos modelljeik eladását az értékesítési flottán belül.

Az elemzés készítő hangsúlyozták, az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború beárnyékolja majd az autóipar 2021-es évét is. Joe Biden amerikai elnök ugyanis kész tovább vívni azt a csatát a kínai vezetéssel, amelyet Donald Trump indított. Az Economist Intelligence Unit rámutatott, hogy Joe Biden is kész súlyos importvámokat kivetni az ázsiai országból importált autóalkatrészekre annak érdekében, hogy rákényszerítse a vállalatokat a beszállítói láncok lerövidítésére, a hazai beszállítóktól történő vásárlásokra.

De nem az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely komoly akadályokat gördíthet Kína elé. Ausztráliával hónapokkal ezelőtt elmérgesedett az ázsiai ország viszonya, a hatalmi játszma eredményeként több ausztrál termékre jelentős védővámokat vetettek ki. Ausztráliának viszont komoly ütőkártyát jelent a kezében, hogy a kínai autóexport egyik legfontosabb célpiaca, védővámok bevezetésével képes lenne visszavágni Kínának. Az EIU felhívta a figyelmet arra is, hogy az India és Kína kapcsolatában tapasztalható növekvő feszültségek elsősorban olyan kínai autógyártóknak okozhatnak nehézséget, mint a kínai SAIC Motors, amelynek komoly ambíciói vannak az indiai autópiacon. A két szomszédos ázsiai ország egymásnak feszülésének a kínai autóalkatrészekre támaszkodó indiai autógyártók is a kárát láthatják a jövőben.

A koronavírus-járvány hatására várhatóan sokan tartózkodni fognak a szalonokban történő vásárlástól, amely a gyártókat és a kereskedőket arra ösztönzi majd, hogy a különböző digitális megoldások alkalmazásával minél kényelmesebbé tegyék az otthonról történő vásárlásokat. Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint mindezek együttes hatására az online autóeladások 10 százalékát adják majd az új autó értékesítéseknek idén. Megjegyezték, a koronavírus-járvány megjelenése előtt még csupán 5 százalékos részaránnyal számoltak.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

Forrás: Portfolio

The post Íme a négy trend, amely alapvetően meghatározza az autóipar 2021-es évét appeared first on Műszaki Magazin.

Egy évvel ezelőtt csak kevés vállalat lehetett felkészülve azokra a drámai változásokra, amelyeket 2020 tartogatott. 2020. március végére a koronavírus-járvány világszerte megzavarta a vállalatok működési folyamatait, és arra kényszerítette őket, hogy a technológia és az infrastruktúra terén nagyon gyorsan idomuljanak például ahhoz, hogy a dolgozók számára – részben vagy mindenkinek – biztosítsák a távmunka feltételeit és megbirkózzanak az eddig nem látott hosszú távú bizonytalansági tényezőkkel. Megállapítható, hogy számos vállalkozás számára a túlélés kulcsa az volt, hogy az új körülményekhez igazítsa az IT infrastruktúráját.

Sok szervezet számára ez azt jelentette, hogy fel kellett gyorsítani a digitális transzformációt és több munkafolyamatot kellett a felhőbe költöztetni, amelynek a legkézenfekvőbb feltétele a hibrid felhő környezet kialakítása volt. Ezek a gyors átalakítások mutattak rá számos vállalatnál a hibrid felhő környezet értékeire és arra, hogy miként hozhatják ki a legtöbbet az egyes felhőmegoldásokból.

Habár 2021 is számos bizonytalanságot tartogat, de a megjelent trendek alapján már levonható jó néhány olyan következtetés, ami megmutatja, hogy mire számíthatunk a technológia terén a következő évben. 2020-ban a világjárvánnyal járó kihívások új technológiai igényeket hoztak felszínre, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy fontolóra vegyenek a hibrid felhő környezet térnyerésével kapcsolatban felmerülő számos új műszaki megoldást, mint például a következőket:

• Új generációs biztonsági technológiák szélesebb körű bevezetése és kipróbálása, ideértve a „Bizalmas Számítástechnikát”, a kvantum-alapú biztonsági titkosítást, valamint az ún. teljesen homomorf (művelettartó) titkosítási technológiát.
• Mesterséges Intelligenciára épülő automatizálás, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi a hibrid felhőre való áttérést.
• Különböző felhőszolgáltatók és helyszíni rendszerek integrálása egyetlen hibrid platformba.
• A hibrid felhő képességeinek hatékonyabb kihasználása mentén a munkafolyamatok egyre nagyobb részének az intelligens végfelhasználói készülékre történő kihelyezése – tipikus példa erre a mesterséges intelligencia, ahol a modell tanítást követően az elkészült algoritmusok a felhasználási helyhez közel lévő eszközökön alkalmazzák.

A idei évet illetően az IBM arra számít, hogy ezeket a gyorsan felmerült új kihívásokat a vállalkozások az üzleti eredmények elérésének érdekében új erőforrások és stratégiák alkalmazásával kezelik, amely várhatóan a felhő- és MI-kutatásokra is ösztönzőleg hatnak majd.

Az IBM előrejelzése:

2021-ben az olyan biztonsági technológiák, mint a „Bizalmas Számítástechnika”, a kvantum-alapú biztonság és a teljesen homomorf titkosítás még a legszigorúbban szabályozott iparágakat is a hibrid felhő felé terelik.

Már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a következő évben a vállalatok az informatikai rendszereiket még tovább fogják decentralizálni a hibrid felhő környezetek bevonásával és ez igaz lesz a legszigorúbban szabályozott iparágakra is. Ennek sikeres végrehajtásához a szervezeteknek olyan biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják egyrészről az elszigetelt működési körülményeket, a rendszer és az adatok integritását, másrészt megvalósítják a Zero Trust stratégiát, miközben – a komplex biztonsági fenyegetések kialakulásával összehangban – továbbra is képesek lesznek megfelelni a világszerte egyre szigorúbb adatvédelmi előírásoknak. Az ezen körülmények elérését támogató biztonságos hardverrendszereket széles körben alkalmazni fogják mind a helyszíni, mind a nyilvános felhő munkafolyamatok védelmének érdekében. Ezek a hardverrendszerek, mint például a LinuxONE és az IBM Z, magasabb szintű biztonságot nyújtanak a nyílt forráskódú és a hagyományos munkafolyamatok számára.

Az iparág specifikus felhőket – mint például az IBM Cloud for Financial Services és az IBM Cloud for Telecommunications – a szigorúan szabályozott iparágak egyedi kihívásainak és biztonsági követelményeinek megfelelésére tervezték. Általánosságban igaz lesz jövőre is, hogy a technológiai szolgáltatók továbbra is invesztálnak azokba a biztonságot fokozó fejlesztésekbe, mint amilyen a „Bizalmas számítástechnika” is, és amelyek célja, hogy a hibrid felhő környezetbe költözéskor – és az után is – biztosítsák az adatok és adatfeldolgozási folyamatok védelmét. Az adattitkosítással kombinált „Bizalmas számítástechnika” – mind adattároláskor, mind adatmozgatás során  – a kulcsok kizárólagos hozzáférésével kombinálva védi az érzékeny és szigorúan szabályozott adathalmazokat és az alkalmazások munkafolyamatait.

Hangsúlyozandó, hogy a technológiai vállalatok, köztük az IBM, úttörő szerepet játszanak a kvantum számítógépek fejlesztésében, amelyek képesek arra, hogy megoldják azokat a kihívást jelentő feladatokat, amelyeket a jelen kor legerősebb szuper-számítógépei sem képesek. Ez potenciális kockázatokat is felvet, például a jelenlegi titkosítási algoritmusok gyors feltörésének lehetőségét, az érzékeny adatokhoz ilyen módon történő hozzáférés veszélyét. Az IBM ezért arra számít, hogy a vállalatok megkezdik a kvantum-álló titkosítási eljárások alkalmazását, és felkészülnek arra az időre, amikor már a kvantum számítógépek is a napi rutin részévé válnak. Mindez nemcsak a ma rendelkezésre álló adatok biztonsága miatt fontos, de a jövőbeli fenyegetések elleni védelem szempontjából is meghatározó.

Várhatóan egyre több vállalkozás kezd majd kísérleti alapon foglalkozni a Fully Homomorphic Encryption (FHE) titkosítási technológiával. Az egyes, ma is használatos titkosítási megoldások lehetővé teszik, hogy az adatok rejtve maradjanak egy matematikai képletben, és csak azok tudjanak hozzáférni, akik rendelkeznek a feloldáshoz szükséges titkosítási kulccsal. Azonban ennek a technológiának megvannak a korlátai. Az FHE ezt a problémát oldja fel, lehetővé téve, hogy az adatok titokban maradjanak és mégis felhasználhatók legyenek. Egy konkrét példát keresztül bemutatva: egy biztosító társaság az ügyfelek egészségügyi adatait felhasználva elemzést készíthet anélkül, hogy a biztosító számára bármilyen személyes azonosításra alkalmas információ átadásra kerülne a folyamatban.

A Mesterséges Intelligencia megoldások az „indokok” értelmezésére, mérlegelésére és kezelésére megtanított gépek segítségével automatizálhatják a hibrid felhőre történő átállást

Az olyan mesterséges intelligencia technológiákat, mint a vizuális megjelenéssel foglalkozó és a természetes nyelv feldolgozására (NLP), értelmezésére kifejlesztett mesterséges intelligencia megoldásokat, már alkalmazzák az emberi nyelv kapcsán – például a hangfelismerő és a nyelvfordító alkalmazásokban. Most, hogy ehhez hasonló MI-t alkalmazhatunk a gépek kódjaira is, jelentősen felgyorsul az alkalmazások felhőbe mozgatása és az azt követő kezelhetőség is könnyebbé válik. Ezek a mesterséges intelligencia-technikák felismerik az alkalmazások viselkedését és struktúráját, ami alapján javaslatot tesznek a felhő-kompatibilitásra való fejlesztésre, vagy akár képesek automatikusan kész kódokat is létrehozni olyan mikro-szolgáltatásokra – amelyek már felhő-kompatibilisek.

Ez a megközelítés túlmutat a tradicionális konténerizáció technológiáján. Automatizálásra van szükség, amikor a működés szempontjából kritikus munkafolyamatokat a felhőkörnyezetbe költöztetjük. Ez leginkább a lokális működés szempontjából kritikus munkaterhelések összetettségének tudható be. A vállalatoknak ezért gyakran először meg kell határozniuk, hogy pontosan hol futnak az alapvető, üzletileg kritikus alkalmazásaik. Miután ez megtörtént, sor kerülhet az évek óta lokálisan működő alkalmazások és a felgyülemlett adatok átköltöztetésére a hibrid felhő környezetbe. Azonban nem biztos, hogy minden alkalmazás és adat tekintetében ez a célszerű eljárás.

Az MI segíti a felhő fejlesztők és megbízhatósági mérnökök munkáját is. Felhasználhatják a technológiát az alkalmazások korszerűsítésére, az automatizált felhőbe telepítésre vagy éppen a napi alkalmazásüzemeltetési feladataiknál is. Valójában a megbízhatósági mérnökök (SRE) szerepe nő ezáltal, hiszen a vállalatok felgyorsíthatják az MI-alapú technikák és stratégiák – mint például a ChatOps – bevezetését, hogy ennek segítségével támogassák a különböző rendszereket. A megbízhatósági mérnökök a technológia segítségével proaktívabban tudják detektálni és kezelni a kockázatokat, mivel betekintést nyernek a bonyolultabb strukturáltalan adathalmazokba is, amely kritikusan fontos képesség a hibrid felhő-ökoszisztémákban működő alkalmazások esetében.

A nyílt forráskódú eszközök segítenek egységesíteni a felhőkezelést, sokkal egyszerűbbé téve a fejlesztők számára a programozását és a hibrid felhő használatát

Ha ma például egy komplex adatkészletet akarunk összegyűjteni a saját laptopunkon, amely akár 100 000 konténer használatát is feltételezi, akkor érteni kell ahhoz, hogy miként lehet az alkalmazásokat újra kódolni a hibrid felhőhöz. Ilyen esetben a fejlesztőknek nemcsak egy hibrid felhőplatformhoz kell hozzáférniük, hanem olyan eszközökhöz és rendszerekhez is, amelyek lehetővé teszik számukra ezen problémák megoldását is. A konténerizációval, párhuzamosítással és a konténerek összehangolásával kapcsolatos tapasztalatokkal nem rendelkező fejlesztők és adatkutatók számára azonban komoly kihívást okozhat, hogy hibrid felhőben programozzanak.

A nyílt forráskódú eszközök ebben is segítenek. Számos felhő és helyszíni rendszer egyetlen, zökkenőmentes hibrid platformba történő integrálásával lerövidülhet a szükséges tanulási folyamat a szakemberek számára. Ez az alkalmazás telepítési modell biztosíthatja a vállalatok számára az egyszerűbb felhasználást, akkor is, ha nem rendelkeznek átfogó szakértelemmel a hibrid felhő terén. Ez az előrelépés felszabadítja a hibrid felhőre specializálódott programozói kapacitásokat, hogy a nagyobb hozzáadott értékű projekteken dolgozhassanak. Különösen fontos, hogy a legjobban képzett szakemberek a saját területük bonyolultabb problémáira koncentrálhassanak és ne vigye el a figyelmüket és kapacitásukat az, hogy a felhőbe költöztetett szoftverek felhőben történő futtatásával kapcsolatos problémáival foglalkoznak. Az olyan programok, mint amilyen például az IBM Cloud Satellite is – amely kiaknázza a Red Hat OpenShift –et – lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyetlen dashboard (irányítófelület) használatával készítsenek, telepítsenek és kezeljenek felhőalapú szolgáltatásokat bármilyen környezetben.

A legfejlettebb és legerősebb hibrid felhő alapú hardveres újítások kiterjednek a felhasználói végpontok közelébe kihelyezett ún. edge-eszközökre is, köszönhetően a hardverek számítási-hatékonyság terén elért áttörésének

Leegyszerűsítve, a hibrid felhő legnagyobb előnye, hogy képes biztosítani nagyon komoly kapacitásokat minden felhasználó saját számítógépére. Azonban a legnagyobb kapacitások ma történelmileg az adatközpontra korlátozódónak.

A mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges hardverek köztudottan nagy erőforrás és kapacitás igénnyel bírnak miközben jelentős anyagi-, idő- és energia- ráfordítással járnak. A legnagyobb ipari méretű az OpenAI-tól származó GPT-3 modell például 175 milliárd paraméter igényű – vagyis több mint 100-szor nagyobb, mint a pár évvel ezelőtti modellek. A tanítása több millió dollárba kerül, és ennek az ökológiai lábnyoma meghaladja 20 autó teljes élettartamára vetített ökológiai lábnyomát.

2021-ben jelentős áttörés várható a mesterséges intelligencia-modellek építéséhez és felhasználásához használt hardverekben. A mesterséges intelligencia-tanító rendszerek hatékonysága is nagyságrenddel nő majd. Az 5G fejlesztésekkel párosulva a mesterséges intelligencia technológia az edge-nél megszüntetheti a felhő és az edge közötti éles határvonalat, kulcsfontosságú technológiai frissítést kínálva a hibrid felhő infrastruktúrák számára, és még több adat tárolásának lehetőségét biztosítva az edge-ben, amely jelentős előrelépést kínál az MI modelleknek a privátadatok kezelésében és a biztonság terén. Várhatóan az 5G-cellás ipari architektúra elterjedése lesz az edge-számítás széleskörű elterjedésének katalizátora.

A hibrid felhő-infrastruktúrák mesterséges intelligencia-hardveres gyorsítói támogatni tudják a jelentősebb mesterséges intelligencia tanítási feladatokat az adatközpontokban. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanazt az alapvető mesterséges intelligencia-hardver technológiát kisebb méretben is lehessen telepíteni, vagy be lehessen ágyazni a felhasználok eszközeikben, készülékeikben lévő más típusú processzorokba. Ezen felül az OpenShift kompatibilis hardveres gyorsítók kibővítése még tovább támogatja az MI hardveres technológia rugalmasabb bevezetését egészen az edge-ig.

Mindezek alapján összességében elmondható, hogy 2021-ben az MI teljesítményének és hatékonyságának javítására összpontosítanak a szereplők, hogy a technológia segíthessen a vállalkozásoknak a különböző kihívások hatékonyabb kezelésében a hibrid felhő-környezetek biztonságos telepítésekor, egyszerűsítve annak elérését és alkalmazását még több felhasználó számára.

Az IBM szerint a következő évben a hibrid felhő technológiák még több vállalat számára hoznak előremutató és az eddigi korlátok lebontására alkalmas stratégiai jelentőségű változásokat.

(Az előrejelzés és cikk készítője Mukesh Khare, Ph.D. )

The post Hibrid felhő előrejelzés 2021 appeared first on Műszaki Magazin.

Az állandóan elérhető és rendelkezésre álló alkalmazások és a korlátlan infrastruktúra-skálázhatóság lett az új norma. Emellett a felhő egészen új távlatokat nyit cégek széles köre számára: hozzáférést a legfrissebb innovációkhoz, legújabb techológiai vagy üzleti megoldáshoz is, amelyeket más módon nem engedhetnének meg maguknak.  Nem csoda, hogy a vállalkozások 74 százaléka már azt mondja, hogy a felhő valódi versenyelőnyhöz juttatta őket. Milyen irányba fog fejlődni ez a trend? Top 10 felhőtechológiai előrejelzésében az Oracle ügyfeleitől és elemzőktől származó információk alapján megkísérli előrevetíteni, hogyan fognak kinézni a vállalati felhők 2025-ben.

1. Az üzemeltetési és adatkezelési feladatok 90%-a teljesen automatizált lesz, megnyitva az utat az IT innováció egy új szintjének.

Míg az IT szakemberek egy része még mindig rutin műveletekkel tölti ideje nagy részét, az autonóm adatbázisok révén ezek a tevékenységek gyorsan a múlté lesznek. 2025-re az összes manuális üzemeltetési és adatkezelési feladat feladat 90 százaléka teljesen automatizálódik, így az informatikai szakembereknek több idő áll rendelkezésére új, jövedelemtermelő termékek és szolgáltatások kifejlesztésére.

2. 600-szor több érzékeny adat lesz felhőben megosztva.

Az IT biztonsági támadások egyre kifinomultabbá válnak, így a cégek számára kritikus jelentőségű adataik és rendszereik ellenállóképességének biztosítása. A munkaerőhiány miatt azonban nehéz elegendő számú IT biztonsági szakértőt felvenni minden vállalathoz.  Az új kibertámadások elkerülése érdekében a szervezeteknek autonóm rendszerekre van szükségük, amelyek fejlett biztonsági képességgel vérzetik fel az informatikai infrastruktúra minden rétegét. A felhőben tárolt fájloknak már ma is 21%-a tartalmaz érzékeny adatokat, és ez az arány egyre növekszik a jövőben.

3. A vállalati alkalmazások 100% -a használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát.

Az AI technológia alapvetően változtatja meg a vállalati informatikát azáltal, hogy átalakítja az üzleti adatok fogadásának, kezelésének és biztonságossá tételének módját. A cégek nagy ütemben vezetnek be mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, mivel felismerik, hogy jelentősen javítja a hatékonyságot, növelni a termelékenységet és csökkenteni a költségeket.

4. Az ellátásilánc-menedzsment (SCM) alkalmazások 100% -a fog kiterjesztett vagy virtuális valóság, blockchain, gépi tanulás és IoT megoldásokra támaszkodni.

A megnövekedett fogyasztói elvárások, a rövidebb termékéletciklus, az új szabályozások és az ingadozó kereslet a hagyományos ellátási láncok korlátait feszegetik és ezáltal ösztönzik a feltörekvő technológiák alkalmazását.

5. Az automatizált üzleti folyamatok személyre szabott interakciókat tesznek lehetővé a HR, az értékesítés és egyéb területeken.

Egyes HR-csapatok az AI-t használják a legjobb jelöltek azonosítására, a chatbotok időpontot egyeztethetnek a jelöltekkel. Az értékesítésben az AI rendszerek nagy mennyiségű adatot tudnak elemezni, hogy azonosítsák azokat az érdeklődőket, akik nagy valószínűséggel vásárolni fognak.  A jobb kiszolgálás érdekében az AI rendszerek hatalmas mennyiségű ügyféladatot készíthetnek elő a közösségi média információktól  a korábbi interakciók történetéig. A 2025-ig az értékesítés 80 százaléka automatizálódik, lehetővé téve a kereskedők számára, hogy a kapcsolatok kiépítésére és az ügyfelek egyedi igényeire összpontosítsanak.

6. A nagyvárosok 80% -a IoT-t használ az intelligens város projektek megvalósításához.

Az IoT (internet of things, dolgok internete) technológiák fejlődése lehetővé teszi a közösségek számára, hogy emberközpontúbbá és rugalmasabbá váljanak. Az új technológiák átláthatóbbá teszik a városvezetés döntéseit, javítják az elszámoltathatóságot, végső soron nagyobb mértékben vonják be a lakosságot is az életkörülményeikkel kapcsolatos döntésekbe.

7. Az adattudomány egyre inkább automatizálódik, és beágyazódik az elemző és adatkezelő rendszerekbe.

Ahogy a szervezetek egyre inkább felfedezik az adataikban rejlő értéket, növekszik az adattudósok (data scientist) iránti igény. Ezekben a szakemberekben már ma is hiány mutatkozik, 2025-re – a jelenlegi növekedési ívet figyelembe véve  – nem lesz elegendő adattudós a kereslet kielégítéséhez. Szerencsére amint az AI és ML technológiák kifinomultabbá válnak, a mai adattudományi feladatok egyre nagyobb részét automatizálják, hatékonyabbá téve minden egyes képzett szakembert.

8. A mesterséges intellingencia terjedése teljesen új, ma még ismeretlen munkahelyeket hoz létre.

Az automatizálás számos jól algoritmizálható és repetitív feladatot kiszorít, ám AI elterjedése egyszerre számos új és vonzó lehetőséget is kínál. 2025-re rengeteg új feladatkör jön létre, beleértve sok olyan munkát, amelyeket még nem is találtak fel.

9. A kiberbiztonsági támadások kifinomultabbá válnak az IoT és az AI segítségével.

Amennyire a gépi tanulás hasznos az üzleti folyamatokban, annyi kárt okozhat rossz célokra használva. A növekvő fenyegetések leküzdésének legmegbízhatóbb módja az autonóm technológiák használata, amelyek automatikusan felrakják a javítócsomagokat valamint 24 órában figyelik és jelzik a támadásra utaló jeleket.

10. Az adatok 80% -a személyek helyett eszközökhöz kapcsolódik.

2025-re az azonosító adatok 80 százaléka nem személyekkel kapcsolatos információ lesz, hanem a nagy mennyiségű hálózatba kötött eszközből származik. Az elkövetkező években a biztonsági fenyegetések többsége is a hálózatba kapcsolt eszközökre fog irányulni.  A Forrester azt jósolja, hogy az  számítógépes támadók új célpontjai ezek az eszközök lesznek, így például olyan célpontokat fognak “túszul ejteni”, mint az épületvilágítás, különféle szenzorok vagy termelőberendezések, és ezeket nagy összegű váltságdíj ellenében engedik szabadon.

További Információk: https://www.oracle.com/index.html

The post Az Oracle TOP 10 felhőtechnológiai előrejelzése 2025-re appeared first on Műszaki Magazin.