A nagy nyelvi modellek (large language models) olyan mesterségesintelligencia-típusok, amelyek képesek ember alkotta szövegekhez hasonló tartalmak létrehozására. Ezek a modellek – például a népszerű ChatGPT – forradalmi változást hoztak az AI világában, és mára már képesek igen élethűen utánozni az emberi képességeket.

A szakembereket már régóta foglalkoztatja, mennyire intelligensek a gépek az emberekhez képest. A klasszikus összehasonlító tesztek (mint például a Turing-teszt) azonban nem képesek differenciálni az emberi teljesítményben: csak azt lehet mérni velük, hogy a gépek mennyire képesek utánozni az emberi kogníció univerzális aspektusait, például a kommunikációs készséget. Ezzel szemben az emberi intelligencia vizsgálata épp az egyéni különbségekre fókuszál – maga az IQ is egy olyan relatív mutató, amely a teljesítményünket másokéhoz viszonyítja.

Egyes kutatók szerint az AI intelligenciáját úgy lehet a legjobban mérni, ha a modellekkel embereknek tervezett pszichometriai teszteket végeztetünk el. Ennek fényében Kovács Kristóf, az ELTE PPK tudományos főmunkatársa, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője és a tesztező platformokkal foglalkozó Klein Balázs vizsgálatukban két mesterséges intelligencia alkalmazás (ChatGPT és Bing) verbális intelligenciáját hasonlították össze több mint 9000 emberével.

Ehhez egy számítógépes adaptív szókincstesztet használtak, ahol kilenc felsorolt szó közül mindig azt a kettőt kellett kiválasztani, amelyek jelentésben a legközelebb álltak egymáshoz. Az adaptív tesztelés során egy algoritmus választja ki az elemeket egy kérdésbankból úgy, hogy a nehézségi szint mindig közel legyen az alany képességeihez. Ezáltal pontosabb eredményt kaphatunk, mint egy fix kérdésekből álló teszt esetén.

A teszten mindkét nyelvi modell magas teljesítményt nyújtott: 20-ból 19 embernél – azaz az emberek 95%-ánál – jobb eredményt értek el, és jobban teljesítettek a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőknél is. Ha ezek a gépek emberek lennének, kiemelkedő tehetségnek számítanának – hívják fel a figyelmet a szerzők, akik szerint valószínűsíthető, hogy az AI alkalmazásoknak a közeljövőben az emberek 100%-ánál jobb szókincsük lesz.

A gépek kiemelkedő teljesítményük ellenére azonban vétettek néhány hibát is. Az ismétlődő kérdések 42%-ánál eltérő válaszokat adtak az egyes alkalmakkor – ilyen embereknél nem történik. Emellett esetenként „hallucinációik” is voltak: olyan szavakkal válaszoltak, amelyek nem szerepeltek a megadott opciók között. (Ez akkor is megtörtént, ha korábban már megválaszolták helyesen az adott kérdést, tehát nem arról volt szó, hogy nem tudták a megoldást.) Ezek a hibák azonban nem a szoftverek hiányosságaira utalnak, hanem sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy az embereknek szánt pszichometriai teszteknek a mesterséges intelligencia esetében vannak korlátai.

Az eredményeket olvasva felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miként különböztethetjük meg a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat és az ember által írt szövegeket, ha már a gépek is ilyen magas verbális teljesítményre képesek. A kutatók azt tanácsolják, ne a túl felszínes, hanem épp a túl szofisztikált kommunikáció esetén fogjunk gyanút – hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy AI szoftver színesebb szókincsből dolgozik, mint mi.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-nak jobb a szókincse, mint az embernek appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat Szerszámgyárában, ahol karosszériaelemek készülnek az Audi és Volkswagen Konszern exkluzív modelljei számára, a digitális megoldások mellett az automatizálástechnika is fókuszban van. Az ajtók, sárvédők, motorháztetők, csomagtérajtók, valamint oldalelemek gyártása flexibilis robotcellákban történik, amely nagyszámú változtatási lehetőséget kínál. Innovatív megoldásként nemrég egy teljesen új technológiát, egy kollaboratív robotos ragasztóállomást helyeztek üzembe a Berendezés- és Készülékgyártás munkatársai, továbbá egy új tréning center is segíti a munkájukat.

A ragasztóállomást egy nemzetközi projekt (P-LIFT, innovációs ötleteket támogató fórum) keretében valósították meg a Szerszámgyár munkatársai együttműködve az AUDI AG kifejezetten kollaboratív robotokkal foglalkozó szakembereivel. A kollaboratív robotos ragasztóállomáson, az ipari robotokkal ellentétben, nincs szükség védőkörre, hogy az ember biztonságosan tudjon a robot mellett dolgozni. Éppen ellenkezőleg: a munkatárs közösen a robottal, egy munkatérben, egy időben dolgozik az ajtók gyártási folyamatában: előkészíti az alkatrészeket, majd a start gomb megnyomásával elindítja a robot által elvégzett ragasztási folyamatot, amelyet korábban ő végzett. A cél az, hogy az új technológia segítségével még stabilabbá váljon a folyamat, valamint az alkatrészelőkészítési folyamat optimalizálásával a munkatársaknak műszakonként mintegy négy kilométerrel kevesebb utat kelljen megtenni.

A Szerszámgyárban virtuális üzembehelyezésre is sor kerül, amely lehetővé teszi, hogy egy új karosszériaelem gyártásba történő integrációja esetén a termelés is zavartalanul működhessen. Ezzel a technológiával a Berendezés- és Készülékgyártás szakemberei képesek a virtuális térben egy teljesen robotizált gyártócella felépítésére. Ezeknek a 3D-s modelleknek a segítségével az előtt tudják ellenőrizni a gyártósor összes paraméterét és funkcióját, mielőtt az a valóságban ténylegesen felépülne.

A 3D-modelleket emellett további területeken is alkalmazzák: a Szerszámgyárban kialakított új hibaelhárítási és kiképzőközpontnak köszönhetően a munkatársak továbbképzésére már nem csak a fizikailag felépített gyártószigeteken van lehetőség. Az úgynevezett Trouble Shooting Training Centerben a munkatársak számára virtuális gyártási környezetben tartanak különböző oktatásokat a készülékek kezelésére és a gyártósoron előforduló hibák gyors szakszerű elhárítására vonatkozóan.

Az Audi Hungaria Szerszámgyárát 2005-ben nyitották meg, azóta 52 000 négyzetméterre nőtt a területe. A présszerszámok és karosszériagyártó berendezések gyártása mellett az exkluzívszériás gyártásban az Audi és Volkswagen Konszern exkluzív modelljeihez készülnek karosszériaelemek. Évente 40 000 karosszériaelemet gyártanak itt a győri munkatársak a sport- és kisszériás modellek – mint az Audi RS-modellek, az Audi R8, az Audi e-tron GT, az Audi A8 L Horch, valamint Lamborghini és Bentley modellek számára.

The post Audi Hungaria: ember-robot együttműködés és digitalizáció a Szerszámgyárban appeared first on Műszaki Magazin.

Mi lenne, ha létezne egy olyan robot, amely könnyen kezelhető, nem igényel biztonsági kerítést, ráadásul vonzó árú? Ez egy teljesen új korszak kezdetét jelentené az ember-robot együttműködésben. Ez az új korszak most felvirradt – a Festo első pneumatikus robotjával.

Aligha lesz az ember-robot együttműködéshez fogható gyorsasággal növekvő ipari piaci szegmens a következő években. A robotok leveszik a dolgozók válláról a különösen megerőltető vagy monoton feladatok terhét, ezáltal a szabadság új szintjét biztosítják nekik, így könnyebbé és egészségesebbé teszik a munkájukat. Ezen felül egyetlen más technológia sem képes olyan érzékenyen és rugalmasan kezelni az ember-robot együttműködést, mint a pneumatika.

Az első pneumatikus robot a piacon: a Festo Cobot könnyen kezelhető, nem igényel biztonsági kerítést, és vonzó árú lesz. (Kép: Festo SE & Co. KG)

A pneumatika előnyei

A Festo Cobot számos előnyét, például érzékenységét, súlyát és ár-érték arányát a pneumatika előnyeinek köszönheti. A csuklós illesztésekben lévő közvetlen hajtások rendkívül költséghatékonyak és könnyűek, mivel az elektromos megoldásokkal ellentétben nincs szükség nehéz hajtóművekre vagy drága erő-nyomaték érzékelőkre. A világ első pneumatikus cobotja a Festo kivételes szaktudásának eredménye a szabályozott pneumatika területén.

Költséghatékony lehetőség – még a kis- és középvállalkozások számára is

A Festo Cobot használata még a kis- és középvállalkozások számára is költséghatékony lehet, mivel ezek gyakran a kézi munkafolyamatokra támaszkodnak. Ez a Cobot rugalmas alkalmazási lehetőségeinek köszönhetően érhető el, így most már kis tételek vagy munkafolyamatok is automatikusan feldolgozhatók. Az egyedülállóan intuitív és egyszerű üzembe helyezés és programozás gyorsan, könnyen elsajátítható, és nincs szükség kiterjedt betanításra.

Dr. Frank Melzer, a Festo termékekért és technológiáért felelős igazgatósági tagja (Kép: Festo SE & Co. KG)

A pneumatikus Festo Cobot olcsóbb lesz, mint az azonos kategóriájú elektromos cobotok. Kiváló ár-érték arányt fog nyújtani fő alkalmazási területén, a legfeljebb 3 kg súlyú kis alkatrészek kezelésében.

“Amikor 2023-ban forgalomba kerül, a Festo Cobot egyszerű kezelhetőségével új mércét állít majd fel az ember-robot együttműködésben”

–magyarázza Dr. Frank Melzer, a Festo termékekért és technológiáért felelős igazgatósági tagja.

Könnyen kezelhető és rugalmasan használható

A Festo Cobotot maga a hardver, egy kézi programozó egység és a Robotic Suite – az intuitív üzembe helyezéshez és programozáshoz szükséges szoftver – alkotja. Ez a csomag lehetővé teszi a cobot üzembe helyezését és programozását kevesebb mint egy óra alatt. A robotika előzetes ismerete sem szükséges, mivel az önmagyarázó Robotic Suite szoftver jól megjelenített, szabványosított funkcióblokkokat tartalmaz. A pneumatikus hajtások lehetővé teszik, hogy a robotkar kézzel és ellenállás nélkül könnyen vezethető legyen, így az útpontok vagy pályák gyorsan és pontosan betaníthatók.

Különösen a kis- és középvállalkozások számára a cobotok csak akkor vonzóak, ha a gyakorlatban gyorsan képesek egy új feladatot átvenni, és nem állandóan ugyanazt a célt szolgálják. A Festo Cobot megfelel ennek a követelménynek, mivel nem igényel további, nehezen csatlakoztatható és nehézkes vezérlőszekrényt. A saját alapjába integrált kompakt vezérlő különösen rugalmassá teszi. Az egyszerű csatlakozások lehetővé teszik az ad hoc használatot is, hosszú átállási idők nélkül. A szokásos buszszabványok alkalmazása révén a cobot gyorsan csatlakoztatható a magasabb szintű vezérlőkhöz. Mindezeken túl kevesebb helyet is igényel, mint a hagyományos robotok.

A legmodernebb, könnyű szerkezeti anyagokat felhasználó felépítésének köszönhetően a Festo Cobot súlya jóval 20 kg alatt marad, így gyorsan és rugalmasan használható más helyszíneken is.

Christian Tarragona, a Festo robotikai részlegének vezetője (Kép: Festo SE & Co. KG)

Biztonságosabb és gyorsabb munkavégzés

670 mm-es hosszával a Festo Cobot olyan, mint egy emberi kar, és kellő hatótávolsággal bír ahhoz, hogy a munkatársak segítő harmadik kézként érzékeljék, amikor együtt dolgoznak. Úgy mozog, mint egy valódi kolléga egy felügyelhető mozgástéren belül. A pneumatikus hajtások rugalmasságának köszönhetően a cobot érzékenyen, a helyzetnek megfelelő sebességgel és gördülékenyen, harmonikusan működik. Érintésre az emberi tapintáshoz hasonló módon, lágyan reagál.

A cobot közvetlen pneumatikus hajtása és könnyű súlya csökkenti az érintkezési energiát. Christian Tarragona, a Festo robotikai részlegének vezetője:

“A csuklós ízületekben lévő precíziós nyomásszabályozóknak köszönhetően a robot felismeri, ha megérintik, és megfelelő biztonsági funkciókkal reagál.”

A dolgozók teljes biztonságban dolgozhatnak együtt óvatos, mesterséges kollégájukkal.

www.festo.hu

A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Mesterséges intelligencia valós időben

The post Az ember-robot együttműködés új korszaka: az első pneumatikus cobot appeared first on Műszaki Magazin.

A feladatok és műveletek széles skáláját képesek elvégezni, éjjel-nappal dolgoznak, és nagymértékű megtérülést biztosítanak, emellett az automatizálást elérhetőbbé teszik a kis- és középvállalkozások számára. Legfontosabb előnyük azonban mégis az, hogy segítenek megóvni az alkalmazottak egészségét. Számos vállalati példa is bizonyítja ezt: a kobotok ugyanis több szinten is csökkentik a munkahelyi sérülések és balesetek kockázatát. Amellett, hogy a lehető legbiztonságosabbak az ember számára, a személyzetet kimerítő, monoton műveletek is átruházhatók rájuk. Nézzük, hogy mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban!

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint évente világszerte mintegy 340 millió ipari baleset történik, és 160 millió ember válik foglalkozási baleset áldozatává.  Az általános tendencia pedig azt mutatja, hogy ezek a számok évről évre nőnek. A jövőben a kobotok jó irányba változtathatják meg ezeket a statisztikákat. A kobotok legfontosabb jellemzője, hogy képesek az emberek mellett dolgozni anélkül, hogy veszélynek tennék ki őket. Mindez a több érzékelőnek és a kifinomult biztonsági rendszernek köszönhető. A kollaboratív robotok képesek lelassítani vagy teljesen megállni, ha egy ember túl közel van hozzájuk.

A szemantikus intelligencia fejlesztése még biztonságosabbá teszi az együttműködő robotokat, mivel lehetővé teszi számukra, hogy jobban felmérjék a környezetet és megfelelőbben reagáljanak rá, valamint jobban felismerjék a körülöttük lévő emberek beszédét és gesztusait. A robot például nem csak azt fogja felismerni, hogy az előtte lévő tárgy egy ember, nem pedig egy gép, hanem képes lesz megjósolni annak további cselekedeteit is. Ha egy alkalmazott az ajtó felé tart, és mozgásának pályája keresztezi a robot pályáját, a robot ennek megfelelően módosítja mozgását.

Veszélyes helyeken

A robotok könnyen vállalhatnak potenciálisan veszélyes feladatokat, legyen szó veszélyes alkatrészekkel és anyagokkal való munkáról vagy veszélyes körülmények között végzett munkáról. Az ILO statisztikái szerint csak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkák évente több mint 650 ezer halálesetet okoznak, ezért a robotok alkalmazása ezekben a műveletekben nagyon fontos.

A JVC Electronics Indonesia (JEIN) vállalat, amely audiovizuális és navigációs eszközöket gyárt autókhoz, robotokat használt ilyen műveletekhez. A JEIN üzemében hét kollaboratív robotot vezettek be, melyek különböző feladatokat végeznek, például alkatrészek lapokra szerelését, csavarozást, forrasztást. A forrasztás során káros gőzök és porszemcsék szabadulnak fel, és ezeknek a műveleteknek a kobotokra való átvitele segített megóvni a vállalat dolgozóit a veszélyes feladatoktól. Emellett a kobotok bevezetésével a vállalat több mint 80 000 dollárral tudta csökkenteni az éves működési költségeket.

A kanadai Etalex vállalat alkalmazottai nagyon aggódtak a biztonságuk miatt, amikor napi 8 órán keresztül végezték a kész alkatrészek kézi kirakodását a fékprésből. Először is, ez egy monoton és fizikailag kimerítő feladat, így a nap végére a dolgozók koncentrációja nem biztos, hogy olyan magas, mint a munkaidő elején, így megnő a balesetek esélye. A vállalat vezetősége úgy döntött, hogy teljesen eltávolítja az embereket a potenciálisan veszélyes gyártási helyszínről, és egy kobotot használ a jövőben, így a legcsekélyebb esélye is megszűnik a sérülésnek a munka során. Fontos megjegyezni, hogy az Etalex műhelyében nagyon kevés a szabad hely, ami nem tette lehetővé egy hagyományos ipari robot bevezetését a termelési láncba, a kompakt kobot viszont tökéletesen illeszkedik a korlátozott helyhez.

Hamburger sütő robot

A robotok azonban nem csak a gyártási szinteken segítik a munkavállalók biztonságának javítását. A konyhai robotika fejlesztője, a Miso Robotics a kobotokra alapozva létrehozta a Flippy asszisztenst, amely képes a tűzhelyen hamburgerpogácsákat megfordítani, valamint megsütni.  Egy ilyen megoldás előnyei nyilvánvalóak, hiszen itt kizárt az emberi érintkezés a forró tűzhelyen a forró olajjal, így a konyhában minimálisra csökken a sérülés lehetősége. Ugyanakkor jelentősen nő a termelékenység, felszabadulnak a munkaeszközök és csökken a hulladék mennyisége, mivel az infravörös látás és a mesterséges intelligencia segítségével a Flippy pontosan meg tudja állapítani az étel elkészültét.

Jobb munkakörnyezet

A robotok több szinten is csökkentik a munkahelyi sérülések és balesetek kockázatát. Amellett, hogy a lehető legbiztonságosabbak a munkavállalók számára, a fárasztó, ismétlődő munkafolyamatok átruházhatók rájuk. Mint tudjuk, a koncentráció elvesztésével nem csak a gyártócsarnok falain belül, hanem azon kívül is nő a baleset esélye, például hazafelé menet.

A robotok veszélyes körülmények között is képesek dolgozni, nem félnek a káros gázoktól és portól, a megfelelő felszereléssel pedig ellenállóvá tehetők a magas hőmérséklettel és savakkal szemben.

Az első lépés lehet a biztonságos munkakörnyezet megteremtése felé a kobotok bevezetése, hiszen így megmenthető a legfontosabb – a dolgozók egészsége, sőt akár az élete is. A kobotok használatát leíró különféle esettanulmányok jól szemléltetik e megoldások sokoldalúságát. A programozás és a használat egyszerűségének köszönhetően a kobot egy olyan eszköz, amely a technológiára nyitott vállalatokat segítheti a gyorsabb fejlődésben és a hatékonyabb piaci versenyben.

The post Ember és robot az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ember azért kezdett el különböző gépeket alkotni, hogy a mindennapi gyártás sokkal könnyebb legyen, költséghatékonyabban tudjon dolgozni, a munkáját segítse, vagy például gyorsabban tudjon nagyobb terheket mozgatva előállítani különböző termékeket. Az 1970-es évektől még dinamikusabban kezdett fejlődni az ember és gép közötti együttműködés, és hogy a gépek még jobban megkönnyítsék az emberek munkáját, megjelentek például az ipari robotok a termelésben. Ezzel az egész autóipar jelentősen átalakult. A 1990-es évektől már megjelentek a PC vezérlésű ipari robotok és a használatuk is egyre jobban terjedni kezdett. Az ipar automatizálás, a gyártásfejlesztés ma már körbe vesz minket, szinte minden területen találkozhatunk a fejlesztések ezen fokával.

MM: A KUKA életében milyen lehetőségeket, fejlesztéseket jelent ember és gép együttműködése?

A KUKA felvázolt egy koncepciót arról, hogyan képzeli el a robotika fejlődését. Ez a fejlődés nagyon erős párhuzamban van azzal, hogy a robotok miként tudnak az emberekkel közös munkatérben dolgozni. Nálunk az első robotikai mérföldkő a hagyományos ipari robotokat jelenti. A második mérföldkő már a kollaboratív, az emberrel együtt dolgozó robotok világa, ahol a robotok belépnek az ember munkaterébe, és gyakorlatilag egy plusz biztonsági funkció miatt tudnak egy munkatérben közösen dolgozni az emberrel. A harmadik állomása, amikor az úgynevezett mobilrobotok már nem csak egy helyben képesek termelni, hanem intelligensen, akár az egész gyártásban tudnak mozogni, és az anyagáramlást biztosítani. A negyedeik mérföldkő pedig, ami felé úgy gondoljuk az ipar halad, egy olyan fajta kommunikáció, ami ember és gép között fog majd megtörténni, a mesterséges intelligencia segítségével. Összességében tehát úgy gondoljuk, hogy a mechanikus irányú fejlesztésekben egyelőre nem lesznek nagy változások, hanem a meglévő technológiák fejlesztése, és leginkább az intelligens szoftverek alkalmazása válik hangsúlyossá. A cél a minél felhasználóbarátabb, minél egyszerűbben kezelhető, úgymond intelligens szoftverek alkalmazása, amikkel egy automatizált rendszer – például egy kollaboratív robot – integrálása sokkal gyorsabb, egyszerűbb, megkönnyítve ezzel mindennapi életünket.

MM: Ez a fejlettségi fok hogyan érhető el a cégek számára?

A KUKA az idei online Hannoveri Vásáron bemutatta az iiQKA szoftvert, ami ezt a cél szolgálja. Nem kell különösebb felkészülés, mondjuk egy egyszerűbb alkalmazás létrehozásához, hanem egy intuitív, könnyen kezelhető szoftver is elég, ami akár egy kkv számára is minden fennakadás nélkül lehetőséget ad arra, hogy installáljon egy kollaboratív robotos rendszert. Vegyük azt a lehetőséget, hogy egy kollaboratív robotot rendelünk iiQKA szoftverrel. A doboz kibontása után két órával egy kész alkalmazás fog rendelkezésre állni. Új robotcsaládunknak és az iiQKA szoftvernek az a lényege, hogy az előre konfigurált eszközök egy teljes rendszert alkotnak. További jellemzője, hogy nem szükséges hozzá biztonsági kerítés, kis helyen használható, megtérülése jóval kedvezőbb, mint egy robotcella rendszer integrálása esetében. Emellett, ha adunk hozzá egy megfogót és egy kamerás rendszert, akkor például a gépkiszolgálás területén gyorsan és egyszerűen a gyártásba illeszthető.

MM: Mennyire összetett ennek a kollaboratív rendszernek a használata?

Az alapszabályok betanulása szükséges, de innentől kezdve, a felhasználó saját maga ki tudja tapasztalni az egész robotos rendszer működését. Természetesen ez  nem azt jelenti, hogy innentől elengedjük a partnereink kezét, csupán az életüket, mindennapjaikat szeretnénk megkönnyíteni és igény esetén továbbra is készen állunk partnereink támogatására. Mivel a digitalizáció korát éljük, a KUKA-nak már megvannak azok a digitális eszközei, amikkel akár a tervezést is tudjuk segíteni. A partnereink számára szimulációval egybekötött mérnöki szolgáltatásokat is nyújtunk, , amivel a tervezés mérhetővé és kivitelezhetővé válik: tehát hány robot kell az adott feladatra, hova érdemes elhelyezni azokat -ezek az információk már alkalmazhatók a robotok telepítésénél is.

MM: Partnereik mennyire nyitottak az automatizálásban rejlő lehetőségekre?

A robotizáció már nem nyitottság kérdése. Leginkább azért szükséges robotizálni vagy automatizálni, hogy a versenyképességét megtudja őrizni egy cég. Ez a kkv-któl egészen a nagy gigavállalatokig jellemző, tudják, hogyha van egy adott folyamat, ami ember igényes vagy munkaerő igényes, akkor azt mindenképp automatizálni kell, hogy utána át tudják csoportosítani a munkaerőt. Folyamatosan nő az igény az automatizálásra, a pandémia kapcsán is megtapasztalták a gyártó vállalatok, hogy túl nagy az emberi munkaerő kitettségük. Ezt a fajta kitettséget pedig kompenzálni kell. Persze ez nem azt jelenti, hogy az emberi munkaerőtől meg kell válni, hanem a kiesett munkaerőt kell pótolni, hogy a versenyképességük megmaradjon.

MM: Milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve ember és gép együttműködésében?

Az egyik terület a szoftveres fejlesztés, amely a mesterséges intelligencia irányába mutat, például a robotok intelligensen, de emberi utasításra tudnak munkát végezni. Ezáltal a tervezési, programozási folyamat jóval lerövidülhet a jövőben. Másik lehetőség, hogy a robotok önálló helyváltoztatásra képesek a munka elvégzéséhez. Például van 5 CNC megmunkálógép, ezeknek a kiszolgálását szeretnénk robotokkal megvalósítani. Jelenleg ezek kiszolgálását minimum 2-3 fixen telepített robot tudja elvégezni. Ha kicsit hosszabb ciklusidőről beszélünk, akkor elképzelhető, hogy elég egyetlen mobilrobot, ami a CNC gépek között mozog, és akár még a raktárba is el tudja vinni a kész árukat.

MM: Ez hogyan befolyásolja a jövőben a gyártási folyamatokat, az ipart?

A robotika az ipar fejlődésének része, emiatt az automatizálási technológia egyre szélesebb körben lesz elérhető és a jövőre nézve egyre több gyártási folyamat lesz automatizálva. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a költségek is csökkenni fognak.  Éveken belül várható egy erősebb emelkedés.

MM: Hol van ennek a mozgatórugója a világban?

Az elmúlt évek alapján abszolút a német autóipar és emellett az ázsiai elektronikai ipar volt a mozgatórugó. A precíziós és pontos alkalmazásokban mindenhol a világon előtérbe kerül az automatizálás, még a nagy munkaerővel rendelkező országokban is. Éppen ezért a robotikában az ázsiai piac nagy felvevő. Az európai és főként a német autóiparból gyűrűzött tovább az automatizálás és ezzel együtt az ipar 4.0 gondolata valamennyi iparágba. Még mindig egyértelműen megvan az európai járműipar húzóágazat szerepe.

MM: Az elektromobilitásra való átállás befolyásolja a robotizálást? Mennyire változnak a gyártási folyamatok?

Elsősorban a beszállítóipart fogja befolyásolni. A legtöbb autóipari beszállító már elkezdett átállni az elektromos autók támasztotta új alkatrész igények teljesítésére, például: benzinpumpák gyártása helyett motorvezérlőkre. Egy nagy járműipari beszállítónak a rugalmassága, a piac követése nagyon fontos, mivel ezek tőkeerős cégek, figyelik a járműfejlesztések irányát és saját fejlesztéseiket is ennek megfelelően alakítják. A járműgyártók is egyre inkább tech cégekké válnak, egyre több és több szoftver fejlesztőt alkalmaznak cégen belül.

MM: A KUKA-nak milyen termékei vannak az említett területekhez kapcsolódva?

Ha a robotokat nézzük, a mobilrobot portfóliónkat emelném ki, azok az önjáró, intelligensen közlekedő robotok, amelyek a gyártásban tudják a megfelelő anyagáramlást biztosítani. Ilyen a KMP 1500-as és a KMP 600-as robotunk, amelyek 1500 kg illetve 600 kg teherbírású robotok. Megemlíteném a kollaboratív robotcsaládunkat, illetve az iiQKA platformunkat, ami a robotvezérlő programok teljesen új platformja. De továbbra is fontosak számunkra a hagyományos ipari robotok fejlesztése: a Scara, az új generációs KR Iontec és a KR Quantec. Biztos vagyok benne, hogy a nagyobb darabszámot igénylő vállalatok megmaradnak a hagyományos ipari robotoknál, a tömegtermelésnél kell a sebesség, a precizitás. Számunkra is fontos ezeknek a folyamatos fejlesztése.

www.kuka.com

The post Ember és gép együttműködése jelen és jövő appeared first on Műszaki Magazin.

Az otthonunkban évek óta lehetőségünk van a gépeknek átadni a házimunkát, hogy hasznosabb dolgokkal foglalkozhassunk. A Micro Focus szakértői szerint az irodákban is egyszerűen delegálhatjuk az ismétlődő, adminisztratív feladatokat az intelligens és könnyen bevethető szoftverrobotoknak, amelyek az embereknél gyorsabban, pontosabban és biztonságosabban dolgoznak, míg mi fontosabb feladatokat végezhetünk.

A robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation – RPA) komoly működésbeli fejlesztési lehetőségeket tartogat a vállalatok számára, mivel lehetővé teszi, hogy szoftverrobotok kezébe adják át az egyszerűbb, de összességében sok időt igénylő, magas hibakockázatú feladatokat. A technológia alkalmazható például pénzügyi és számviteli részlegeknél jelentések és kimutatások készítéséhez, illetve bérszámfejtéshez. A kereskedelemben a megrendelések és sales ügyletek kezelését, illetve a versenytársak árainak megfigyelését, az egészségügyben a betegnyilvántartást, míg a HR-osztályokon a jelöltek szűrését és az új belépők kezelését bízzák egyre több helyen a robotokra. Informatikai területen pedig jellemzően olyankor vesznek igénybe ilyen megoldást, amikor jelszavakat kell kezelni vagy adatokat kell replikálni és áttelepíteni olyan rendszerek között, amelyek nem csatlakoztathatók egymáshoz.

A Gartner előrejelzései szerint az ilyen jellegű szoftverekből származó bevétel 2021-ben megközelíti a 2 milliárd dollárt. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték, mely előnyök segítik elő a technológia gyors térhódítását

Robotok ÉS emberek – együtt hatékonyabban

A vállalati alkalmazottak rengeteg apró-cseprő, mégis időrabló adminisztratív feladatot végeznek napi munkájuk során. Adatokat, fájlokat és mappákat másolnak és helyeznek át, e-maileket és mellékleteket nyitnak meg és mentenek, online űrlapokat töltenek ki, illetve összevonják és szerkesztik a több különféle forrásból származó adatokat. Ezek tipikusan olyan tevékenységek, amelyek automatizálhatók, és ezt várhatóan egyre több területen ismerik fel a következő években. Ha a robotok leveszik az emberek válláról ezeket a terheket, akkor a humán munkaerő fontosabb tevékenységekre koncentrálhat, és nagyobb hatékonysággal dolgozhat.

Mesterséges intelligenciával felvértezve

Az RPA megoldások gyorsan fejlődnek, és egyre intelligensebbé válnak, ezért egyre magasabb szinten működnek. A Micro Focus ilyen jellegű megoldása például képes megfigyelni, hogy egy felhasználó milyen műveleteket végez a képernyőn, majd leutánozni. De a szoftverrobotok alkalmazásprogramozási felületeken (application programming interface – API) keresztül is utasíthatók az egyes feladatok elvégzésére.

Az eszköz ezenfelül AI-n alapuló gépi tanulást is igénybe vesz a folyamatok tökéletesítéséhez. Szövegfelismerő és számítógépes látási technológiát is alkalmaz, így képes felismerni, ha valamilyen változás történik a használt alkalmazáson belül például pozícióban vagy színben, és alkalmazkodik hozzá. Így kevesebb időt kell karbantartásra fordítani.

Nagyobb biztonság

A szoftverrobotok a biztonságot is növelik, hiszen ha ők végzik például a bizalmas adatokat is érintő üzleti folyamatokat, akkor kisebb az esély az emberi hibára és szándékos visszaélésre is. A Micro Focus megoldásában például mindegyik robot egyedi azonosítóval rendelkezik. Ráadásul lezárt képernyőn futnak, titkosított jelszavakat használnak, és minden műveletük részletes naplóban, valós időben követhető.

Egyszerű bevezetés

A Micro Focus RPA megoldását úgy alakították ki, hogy programozási tudás nélkül is igénybe lehessen venni, így gyorsan bevezethető. A szervezetek könnyedén elkezdhetik automatizálni a legegyszerűbb folyamataikat és projektjeiket, majd később zökkenőmentesen kiterjeszthetik azokat továbbiakra. Az eszköz arra is lehetőséget biztosít, hogy a vállalatok önkiszolgáló portált alakítsanak ki a felhasználóik számára, ahol az egyes részlegek képviselői saját maguk is összeállíthatják a munkájukhoz szükséges, automatizált folyamatokat.

Gördülékeny visszatérés az irodákba

A szoftverrobotok olyankor is segítenek, amikor egy-egy új projekt miatt ideiglenesen megnő a teendők száma. A Micro Focus szakértői szerint például érdemes előre átgondolni, milyen feladatokkal jár majd, ha a járvány után visszatérünk az irodákba. A home office átállást egy éve villámtempóban kellett megoldani, most viszont van idő áttekinteni, milyen tevékenységek várnak az IT- és egyéb részlegekre ennek kapcsán, és ezen adminisztratív feladatok közül melyik automatizálható.

The post 5 ok, amiért a szoftverrobotok egyre népszerűbbek appeared first on Műszaki Magazin.