A legnagyobb szereplők a szilárdtest akkumulátorok fejlesztésében: a Toyota, a QuantumScape, a Solid Power és a Samsung. Az iparág folyamatosan dolgozik azon, hogy a laboratóriumi szintű fejlesztéseket a valós alkalmazásokba is átültessék.

A szilárdtest akkumulátorok egy izgalmas és ígéretes technológia. A hagyományos lítium-ion akkumulátorokban a tárolt energia egy elektrolit segítségével áramlik a pozitív és negatív pólus között, amely folyékony formában van. A szilárdtest akkumulátoroknál ehelyett egy szilárd elektrolitot használnak, ami több előnnyel is jár, mint például jobb biztonság, magasabb energiasűrűség és hosszabb élettartam. Ezek az akkumulátorok gyakran kisebb tűz- és robbanásveszéllyel rendelkeznek, mivel nem használnak folyékony elektrolitot, ami könnyen gyulladásba jöhet. Ezen kívül nagyobb energiasűrűséget lehet elérni, ami hosszabb üzemidőt és gyorsabb töltést jelenthet. A szilárdtest akkumulátorok fejlesztése mostanában felgyorsult, mivel nagy lehetőségeket kínálnak mind az autóiparban, mind a mobil technológiai eszközök terén. Több kutatócsoport és vállalat dolgozik rajtuk, hogy valóban piacképes termékeket hozzanak létre. Az egyik legnagyobb kihívás a szilárd elektrolitok hatékonysága, különösen azoknak a szilárd anyagoknak az élettartama és teljesítménye, amelyek az ionok gyors és könnyed mozgását teszik lehetővé.

Új szilárd elektrolit anyagok

A kutatók próbálnak olyan szilárd elektrolitokat találni, amelyek jobb vezetőképességgel rendelkeznek, mint a jelenlegi megoldások. Az ilyen anyagok kulcsszerepet játszanak a teljesítmény növelésében. Jelenleg a legígéretesebb anyagok között szerepelnek a kerámia alapú elektrolitok, mint a szulfidok vagy a perovszkitok.

A szilárdtest akkumulátorok előnye, hogy biztonságosabbak a hagyományos lítium-ion akkumulátorokhoz képest, mivel nem tartalmaznak gyúlékony folyadékokat.

A szilárd elektrolitoknál azonban felmerülhetnek problémák a mechanikai sérülésekkel (például repedések) és a hőmérsékleti hatásokkal kapcsolatban, ezért fontos, hogy a fejlesztések során a tartósságot és a biztonságot egyaránt figyelembe vegyék. A szilárdtest akkumulátoroknak képeseknek kell lenniük arra, hogy nagyobb energiasűrűséget érjenek el, mint a hagyományos lítium-ion akkumulátorok. Ezzel hosszabb akkumulátor üzemidőt lehet elérni, például elektromos autókban, anélkül hogy a méretük vagy a súlyuk növekedne. Fő előnyük azonban, hogy gyorsabban tölthetők, miközben hosszabb élettartamúak, mivel kevesebb a belső károsodás az újratöltések során. Azonban még mindig akadnak technológiai akadályok, hogy ezeket az akkumulátorokat az ipari szintű termelésbe át lehessen tenni. Bár a kutatásban és prototípusokban már vannak ígéretes eredmények, a szilárdtest akkumulátorok tömegtermelése még mindig nem éri el a kívánt szintet. A gyártás költségei és a méretezhetőség jelentős kihívásokat jelentenek. A cél, hogy a szilárdtest akkumulátorok ára versenyképessé váljon a jelenlegi lítium-ion technológiákkal.

Perovszkitok

A perovszkitok olyan ásványok, amelyek a perovszkit kristályszerkezetet követik, és ez a szerkezet egy speciális, háromdimenziós rácsot jelent. Az ilyen típusú ásványok neve a perovszkit nevű ásványból származik, amit egy orosz geológus, Lev Perovszkij után neveztek el. Az egyik legismertebb perovszkit ásvány a kalcium-titánát (CaTiO₃), de más perovszkitok is előfordulnak, amelyek különböző alkalmazásokban hasznosíthatóak, például napcellákban, elektronikai eszközökben vagy katalizátorokként.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szilárdtest akkumulátorok – a jövő energiaforrásai appeared first on Műszaki Magazin.

A 2010-2022-es időszakot elemző beszámoló szerint az összesített megújulóenergia-részarány 2020-ra elérte a 13,9%-ot, amivel hazánk meghaladta a vonatkozó uniós irányelv* alapján kötelezően teljesítendő 13%-os értéket. Az összesített megújulóenergia-részarány 2022-re tovább emelkedett: a hazai teljes bruttó végső energiafogyasztás 15,2%-át tette ki a megújuló energiaforrásokból előállított energia.

A villamosenergia-szektor megújulóenergia-részaránya 2022-ben tovább nőtt – a 2021. évi 13,7%-ról 15,3%-ra -, amit továbbra is a napelemes kapacitások felfutása indukált. 2010 és 2022 között 2 MW-ról 4235 MW-ra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége, illetve 2021-ben és 2022-ben is közel 40%-kal nőtt a napelemes kapacitás.

A fűtés-hűtési ágazatban 2022-ben egyértelműen emelkedett a megújuló részarány: a 2021. évi 17,9%-ról 20,3%-ra. A biogázból, illetve szilárd biomasszából elszámolható energia fűtési célú felhasználása némileg csökkent, azonban a többi megújuló technológia esetében nőtt a felhasználás.

A közlekedési ágazatban a 2021. évi jelentős – az új megújuló irányelv által bevezetett módszertani változások miatti – megújuló részarány-csökkenés után ismét növekedés következett be 2022-ben,  6,2%-ről 7,8%-ra.

A megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti megoszlása 2022-ben (PJ, %)

A teljes megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a szilárd biomassza 2022-ben továbbra is domináns szerepet töltött be (61,4%), ezen belül is főként a lakossági szilárd biomassza (tűzifa) felhasználás képviselte a legnagyobb hányadot a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (44,5%). Emellett viszont fontos kiemelni, hogy a napenergia alapú megújulóenergia-felhasználás részaránya a 2010. évi 0,2%-ról 14,7%-ra nőtt a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül.

A magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010-2022. évi alakulásáról szóló beszámoló elérhető a MEKH honlapján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 15% fölé emelkedett a hazai megújulóenergia-részarány appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 21%-kal magasabb. – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, 2022. márciusi adatokat közlő energiastatisztikai riportjában.

Az országos primerenergia-termelés 2022. márciusban 43,69 PJ volt, amely 0,66 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,84 PJ-lal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,06 PJ-lal, a nukleáris forrásból származó termelés 0,01 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,12 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az országos primerenergia-felhasználás 2022. március hónapban 114,77 PJ volt, amely 6,38 PJ-lal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 5,62 PJ-lal, a megújuló energiaforrásoké 1,14 PJ-lal emelkedett, míg az egyéb nem megújuló forrásoké 0,18 PJ-lal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 41 961 TJ volt, amely 1,5%-kal volt alacsonyabb a megelőző év azonos hónapjánál. 2022. márciusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4 355 GWh volt, amely 4,5%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 384 GWh volt, amely 7,6%-kal magasabb a megelőző év azonos időszakához képest. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés közel azonos szinten maradt, az egyéb forrásból származó 1,9%-kal csökkent, a fosszilis alapú 11,3%-kal emelkedett az előző év márciusához képest. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 21%-kal volt magasabb.
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 65,6%-át a napenergia, 21,7%-át a biomassza forrás, 6%-át pedig a szélenergia biztosította. A megújuló energiaforrásból származó villamos energia mennyisége a napenergia és a vízenergia esetében növekedett, míg a többi megújuló energiaforrás csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. A napelemek által termelt villamos energia mennyisége 53%-kal nőtt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek.

The post Márciusban tovább nőtt a megújulókból származó energiatermelés appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 38 százalékkal volt magasabb. A hazai energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó legfrissebb adatok elérhetők a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most megjelent júliusi energiastatisztikai riportjában.

Az országos primer energiatermelés 2021. júliusában 32,79 PJ volt, amely 0,96 PJ-lal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,75 PJ-lal, a nukleáris forrásból származó 0,44 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,04 PJ-lal csökkent, míg az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,27 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz és a szén és széntermékek termelése csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek termelése emelkedett.

Az országos primerenergia-felhasználás 76,86 PJ volt, amely 2,13 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A primer felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 1,29 PJ-lal, a megújuló energiaforrások felhasználása 0,36 PJ-lal, az egyéb nem megújuló források felhasználása 0,19 PJ-lal nőtt, míg a villamos energia nettó import 0,73 PJ-lal emelkedett.

A földgáz belföldi felhasználása 15,36 PJ volt, amely 4 százalékkal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos hónapjában.

2021 júliusában a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4195 GWh volt, amely 9,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A júliusban megtermelt 3148 GWh villamos energia 43,7 százaléka volt nukleáris eredetű, 22 százalékát biztosította földgáz, 9,2 százalékát szén- és széntermékek, 23,8 százalékát megújuló energia és 1 százaléka egyéb forrásból származott. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 38 százalékkal volt magasabb. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 3 százalékkal, míg a fosszilis alapú 1 százalékkal csökkent az előző év júliushoz képest.

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 65,9 százalékát nap, 19,4 százalékát biomassza, 5,9 százalékát szél, 3,3 százalékát biogáz, 3,4 százalékát víz, és 2,1 százalékát a kommunális hulladék megújuló része biztosította. A megelőző év azonos időszakához képest a víz, a nap, a kommunális hulladék megújuló része, a biogáz és a szél emelkedett, míg a biomassza csökkent.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó adatok a havi gyakoriságú adatgyűjtések esetében a tárgyhónapot követő 65-ödik, a primer mérleg esetében a 70-ik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek:

http://www.mekh.hu/energiastatisztikai-adatok

The post 38 százalékkal nőtt a megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt időszak, a pandémia az élet legtöbb területére hatással volt, így többek között arra is rávilágított, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerek felkészületlenek ilyen mértékű válsághelyzetek kezelésére, így a reziliencia (alkalmazkodóképesség) javítása kiemelt figyelmet kapott hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 67. Vándorgyűlésének központi témáját a villamosenergia-szektor alkalmazkodóképessége és annak műszaki, gazdasági és humán oldalának kihívásai adták, továbbá a rohamosan növekvő számú napelemek hálózatra gyakorolt hatása.

A hazai energiapiac jelenlegi legnagyobb kihívása többek között az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés hálózati integrálása és a fogyasztói környezet energiahatékony átalakítása. A kormány energia- és klímapolitikai célkitűzései között szerepel a 6000 MW-os napelemes villamosenergia-termelő kapacitás elérése 2030-ra. Azonban az ekkorra tervezett naperőmű-kapacitás várhatóan jóval korábban, 2025-re teljesül, ami jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket.

A fotovoltaikus termelőrendszerek folyamatosan csökkenő ára és az igénybe vehető állami támogatásoknak köszönhetően egyre több napelemes rendszer – beleértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) – létesül hazánkban. És bár a számok környezettudatosság, klímavédelem szempontjából bizakodásra adnak okot, az új hálózatra csatlakozó kapacitások rendszerterhelési és -szabályozási problémát okoznak. A kapcsolódó hálózatfejlesztési, digitalizálási feladatok megvalósítása a hálózati társaságok vezetői szerint jelentős forrást, állami támogatást igényel.

A villamos energia fizikai természetéből kifolyólag csak nagyon nehezen és költségesen tárolható. Az ellátásbiztonság érdekében összhangba kell hozni a megújuló kapacitások bővülését a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemével. A hálózat fizikai fejlesztése és a rendszerszabályozást biztosan kielégítő nagyobb, nem időjárásfüggő erőművek építése hosszú időbe (4-6 év) telik. Ezeket a feladatokat kell a jogalkotónak, a szabályozó hatóságnak, a hálózatot üzemeltető társaságokkal közösen az ellátásbiztonság érdekében optimalizálni.

A hálózati szakemberek szerint jelenleg a rendszer mintegy 3000 MW napelemes kapacitást tud kezelni. Ha ez a csatlakoztatott kapacitás jelentősen megnő, a soron kívüli hálózat- és szabályozóképesség-fejlesztést tesz szükségessé.

Akkut problémaként több előadó megemlítette, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz piaci ára az utóbbi időben az egekbe szökött, amivel komolyan szükséges foglalkozni.

“Egy folyamatosan és rapid módon változó szektor feladatait kell közösen megoldanunk, ezért kiemelten fontos a jogalkotó, a szabályozó hatóság, a hálózati cégek és az érintett iparági szereplők együttműködése. A folyamatos párbeszédhez semleges szakmai platformot kínál a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A szektor az elmúlt időszakban is példaértékű együttműködésről adott tanúbizonyságot, és erre az összefogásra van szükség a jövőben is ahhoz, hogy dacolva a sürgető idővel felkészítsük a teljes hálózati infrastruktúrát, és fokozzuk a szektor alkalmazkodóképességét”

– mondta Gelencsér Lajos, az Egyesület elnöke.

“Ma már nincs áramszolgáltatás informatika nélkül”

– tette hozzá az Egyesület elnöke, aki egyúttal felhívta a figyelmet a szektor digitalizációjának, kiberbiztonságának fontosságára is, ami a reziliencia kérdéskörét tárgyalva szintén kiemelt szerepet kap.

Emellett hangsúlyozta, hogy a jelen és jövő szakembereire a fenti feladatok megvalósításában milyen fontos szerep hárul. Ezért is kezeli kiemelten fontos témaként a MEE ugyancsak az utánpótlás kérdését, és rendezi meg idén 6. alkalommal, a több mint 10.000 diákot megmozgató Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivált, ahol 6 helyszínen igyekeznek felkelteni a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését a műszaki és informatikai szakma iránt, annak érdekében, hogy ezt a pályát válasszák.

www.mee.hu

The post Túl gyors a napelem-boom? appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiatermelés, a készletek, illetve az ellátás májusi adatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb energiastatisztikai riportja összegzi.

Az országos primer energiatermelés 2021. májusban 30,88 PJ volt, amely 1,86 PJ-lal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A kőolaj és elsődleges kőolajtermékek termelése 0,5 PJ-lal nőtt, a földgáz termelése 0,35 PJ-lal, valamint a szén termelése 0,18 PJ-lal csökkent. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,34 PJ-lal emelkedett, míg a nukleáris energiatermelés 2,15 PJ-lal csökkent idén májusban.

Az országos primer felhasználás 77,37 PJ volt, amely 1,97 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A primer felhasználáson belül csökkent a szén és széntermékek felhasználása 0,75 PJ-lal, ugyanakkor a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 1,1 PJ-lal, a földgázé 3,85 PJ-lal emelkedett. A megújuló energiaforrások felhasználása 0,92 PJ-lal volt alacsonyabb 2020 májusához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 21,866 PJ volt, amely 21 százalékkal magasabb, mint a megelőző év azonos hónapjában.

2021 májusában a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3782 GWh volt, amely 10,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés (2738 GWh) 43 százaléka nukleáris eredetű volt, 25 százalékát megújuló energia, 23 százalékát földgáz, 8 százalékát szén- és széntermékek biztosították, 1 százaléka egyéb forrásból származott.

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 59 százalékát nap, 22 százalékát biomassza, 11 százalékát szél, 4 százalékát biogáz, 2 százalékát víz, és ugyancsak 2 százalékát a kommunális hulladék megújuló része adta. A megelőző év azonos időszakához képest a nap, a kommunális hulladék megújuló része, a biomassza, a szél, a biogáz emelkedett, viszont a víz csökkent.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó adatok a havi gyakoriságú adatgyűjtések esetében a tárgyhónapot követő 65-ödik, a primer mérleg esetében a 70-ik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a Hivatal honlapján, az alábbi linkeken:

http://www.mekh.hu/energiastatisztika-riport

http://www.mekh.hu/havi-adatok

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a Hivatal honlapján elérhetőek:

http://www.mekh.hu/energiastatisztikai-adatok

The post Májusban a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia közel 60 százalékát napenergia biztosította appeared first on Műszaki Magazin.

A gépgyár további fenntarthatósági lépéseket is tett: munkavállalói részére létrehozták a város legnagyobb villanyautó-töltőbázisát és komoly beruházással LED-ekre cserélték az üzem világítótesteit. Idén pedig a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának javítása bekerült a kiemelt vállalati célok közé.

A dél-dunántúli régió legnagyobb ipari üzemének számító Körber több mint negyedszázados pécsi jelenléte során mindig fontosnak tartotta a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat is. A vállalat tudatos stratégia mentén évről-évre jelentős összegeket fordít környezetkímélő technológiákra és más fenntarthatósági beruházásokra.

Ennek jegyében idén januártól kizárólag megújuló forrásból származó, „zöld” áramot használ a gyár. A szél-, víz- és napenergiából, vagy biomassza-erőművekben előállított elektromos energia legnagyobb előnye, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

„Ipari nagyfogyasztóként komoly felelősségünk az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Törekszünk rá, hogy a termelésünket közelítsük a karbonsemlegességhez, ennek érdekében pedig készek vagyunk vállalni a zöldáram egyelőre magasabb árát is”

– foglalta össze Katona Gábor ügyvezető.

Fontos lépéseket tett a Körber a karbonsemlegesség irányában az energiahatékonyság és a villanyautózás támogatás terén is. A tavalyi év során jelentős beruházással LED-ekre cserélték a termelési terület teljes világítását. Összesen mintegy 5700 fényforrásról van szó, amelyek kiváltásával 830 MWh-nyi, 380 háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű elektromos energiát takarít meg az üzem. Ez a Körber szintjén is komoly tétel: az éves felhasználás mintegy 8%-a.

A projekt részeként tavaly összesen negyven jármű egyidejű „tankolására” alkalmas elektromos töltőoszlopokat helyeztek üzembe. A gyárkapuk melletti parkolókban elhelyezett eszközök a teljesen elektromos üzemű és a plug-in hibrid kocsikkal egyaránt kompatibilisek. A város legnagyobb villanyautó-töltőbázisát a Körber valamennyi munkatársa használhatja.

Az idei év prioritása pedig a hulladékkezelés minőségének javítása lesz. A gyárban évente mintegy 2300 tonna hulladék keletkezik, ennek legnagyobb hányadát szelektíven gyűjtik. Az újrahasznosítást azonban nehezíti és költségesebbé teszi a különválogatott fém, papír vagy műanyag közé keveredő kommunális hulladék. A vállalati célok között ezért kiemelt helyet kapott a válogatási fegyelem javítása: a cél év végre megfelezni a szelektívbe keveredő, nem odavaló hulladékok mennyiségét.

The post Zöldáramra váltott a pécsi Körber appeared first on Műszaki Magazin.