A Schneider Electric a szervezet január 15–19. közötti davosi konferenciája kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a már rendelkezésre álló technológiák sokkal szélesebb körű alkalmazására van szükség ahhoz, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Az éghajlatváltozás gyorsulása, a geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása, valamint az ezekből adódó kockázatok eredményes kezelésére vonatkozó igény hatására a fenntarthatóság és az energiapiaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás mind a vállalatoknál, mind a kormányoknál a legfontosabb feladatok közé kerültek az elmúlt években. Ebben a helyzetben rendezik meg idén január 15–19. között a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum éves találkozóját, amelyen a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat több magas rangú vezetője is részt vesz.

„Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Jelenleg a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek keltik fel leginkább mindenki érdeklődését. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiák – a megújulóenergia-termeléstől a digitalizációt és az elektrifikációt támogató eszközökig, amelyekkel jelentősen növelhető az energiahatékonyság – már most számottevő mértékben csökkenthetik a kibocsátást. Nincs időnk a holnap megoldásaira várni, amikor a mostaninál sokkal többet tudunk elérni azzal is, ami ma rendelkezésünkre áll”

– hangsúlyozta Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a vállalat tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását.

A magánszektor intézkedései kulcsfontosságúak a kibocsátás csökkentésében. Bíztató, hogy az üzleti világ egyre inkább elkötelezi magát a fenntarthatóság és a szén-dioxid-mentesítés mellett. Ezt mutatja az is például, hogy 2024 januárjára világszerte már több mint 4200 vállalat tűzött ki a Science Based Targets (SBTi) kezdeményezés által validált kibocsátás-csökkentési célokat.

Az elmúlt időszakban különösen nagy figyelem irányult az energiahatékonyság növelésében rejlő lehetőségekre. A Schneider Electric a Nemzetközi Energiaügynökséggel együttműködve tavaly nyáron nagyszabású konferenciát szervezett a témában, amelyen 46 kormány képviselői vettek részt. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

Kibocsátás-csökkentés a teljes ellátási láncban

A klímavédelmi célok megvalósításához szintén fontos lenne a vállalatok „Scope3” kibocsátásának hatékony kezelése. Az ENSZ Global Compact nevű szervezetének elemzése szerint a cégek CO2-kibocsátásának több mint 70 százalékát a szervezetek értékláncai adják.

A globális ellátási lánc elmúlt néhány évben tapasztalt zavarai is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a téma is előtérbe kerüljön a vállalatoknál. A Schneider Electric és a Women Action Sustainability (WAS) tavalyi jelentéséhez megkérdezett vállalatvezetők több mint kétharmada azt mondta, hogy a jogszabályi változások arra késztetik őket, hogy az ellátási láncuk részét képező partnerekkel közösen dolgozzanak ki dekarbonizációs terveket. A válaszadók jelezték azt is, hogy a befektetők, illetve pénzügyi szervezetek részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az ellátási lánc szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatos információkra.

„Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek komolyan gondolják a szén-dioxid-mentesítést, a saját működésükön túlra kell tekinteniük, és a teljes értékláncukkal kell foglalkozniuk. Fel kell ismerniük, hogy a beszállítók, ügyfelek és egyéb üzleti partnerek ösztönzése és támogatása az energiahatékonyság növelésében, valamint a tiszta energia beszerzése a megoldás fontos részét képezik”

– mutatott rá Olivier Blum, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akár 2000 milliárd dollárt is megtakaríthat a világgazdaság tudatosabb energiamenedzsmenttel appeared first on Műszaki Magazin.

Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.

Az energiahiány kockázatát, amely Európában az energiaátalakítással és egyúttal a villamosenergia iránti kereslet növekedésével jelentkezett, a szomszédos Ukrajnában zajló háborús helyzet még inkább súlyosbította. Ez példátlan ellátási szűkülethez és áringadozáshoz vezetett, és ennek eredményként folyamatossá vált az energiabiztonság fokozására irányuló nemzeti törekvés is. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szintén sürgető prioritás maradt. Az ENSZ novemberi COP27-találkozója ismét felhívta a figyelmet arra, hogy bár az energiabiztonság fontos, az éghajlatváltozás mérséklésének szükségessége még inkább szükségszerű. Tágabb értelemben az európai építőipari ágazatának sok mindent érdemes megfontolnia, amikor a 2023-ban vele szemben támasztott követelményekre reagál.

cityscape-w-smart-city-network-overlay-getty-1130053721

Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője a piacon tapasztalható tendenciákat vette górcső alá. Íme három tényező, amelyek idén döntő hatással lesznek az építőipari (kereskedelmi-, ipari- és lakóépületek) szektorra:

1. Az energiaigény mérséklése

Az EU tagállamok kormányai keményen dolgoznak a kereslet és a kínálat megfelelő kezelésén, összehangolásán. A Bruegel független agytröszt egy országonkénti összefoglalót készített az elfogadott intézkedésekről Az energiaválságra adott nemzeti költségvetési politikai válaszok címen, amely kiválóan mutatja a megközelítések sokféleségét.

„Az épülettulajdonosok Európa-szerte közös szükséglete, hogy az energiával körültekintően és az eddigiekről eltérő módon gazdálkodjanak. Az épülettípusok körében az új technológiák – például az energiatároló rendszerek stratégiai alkalmazása – válnak előnyössé, amik amellett, hogy sokrétűek, több érdekelt fél számára is relevánsak”

– nyilatkozta Szontág Balázs, aki hozzátette:

„Az energiafogyasztók számára lehetőség nyílik a helyben megújuló energiaforrások teljes körű kihasználására és a csúcsidőn kívüli energiaköltségek csökkentésére. A hálózatra épülő szervezetek számára lehetőség nyílik a szükséges hálózatok méretének csökkentésére, valamint arra, hogy a fogyasztók ellensúlyozzák a csúcsigényt, csökkentve ezzel az azokra nehezedő nyomást.”

2. Elektromos járművek és megújuló energiaforrások

Az épülettulajdonosok néha meglepődnek akkor, amikor az elektromos járművek töltését és a megújuló energiaforrásokat egy kalap alá veszik. Nem tűnik egyből nyilvánvalónak, hogy az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája hogyan növelheti a hálózat stabilitását és az épület-energiaellátás rugalmasságát. Pedig pontosan ez történik az ágazati összekapcsolásnak köszönhetően, amely az energiatermelés és -fogyasztás szorosabb összekapcsolását, valamint a megújuló energia rendkívül hatékony felhasználását jelenti.

Ezt a napjainkban könnyen kivitelezhető megközelítést kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében Buildings as a grid-nek, azaz épületből hálózatnak, a lakóingatlanok esetében pedig Homes as a grid-nek, azaz otthonból hálózatnak nevezzük, mivel az épületet egy energetikai csomóponttá alakítja. Idén várhatóan egyre több ingatlantulajdonos alkalmazza majd ezt a megközelítést, ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül.

„Arra is érdemes számítani, hogy egyre erélyesebbé válik a nemzeti hálózatokra vonatkozó, kétirányú töltés engedélyezését szorgalmazó felhívás. Hiszen az elektromos töltők üzemeltetői jól látják, hogyan tudnának pénzt keresni a hálózati energiaeladással. Ez a megoldás Norvégiában például már engedélyezett és népszerű”

– nyilatkozta a szakember.

A karácsonyi időszakban – vitathatatlanul először – azt is megtapasztalhattuk, hogy az elektromos töltők iránti kereslet meghaladta a kínálatot és az elérhetőséget. Az egyes nyilvános töltőhelyeken kialakult hosszú sorok a jövőben elkerülhetővé válhatnának a kereskedelmi épületek közelében lévő, töltőkbe történő beruházással. Ezek nemcsak hasznos szolgáltatást nyújtanak az alkalmazottak és a környező lakosság számára, hanem a vállalkozások is profitálhatnak ebből a bejövő nyereség révén.

3. A szakemberhiány leküzdése

Európa-szerte hiány tapasztalható a villamossági szakemberek körében, ezért az energetikai átálláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése estében is létfontosságú a megfelelő munkaerő mielőbbi képzése. Ráadásul az európai országoknak 2023-ban még jobban törekedniük kell arra, hogy a kereskedelmi, ipari és lakóépületek piacán biztosítani tudják a nélkülözhetetlen munkaerőt. A fosszilis tüzelőanyagokat új energiamix-szel felváltó stratégiák megvalósítása – amelyek sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a megújuló energiaforrásokra – ugyanis a sok infrastrukturális munka mellett megfelelő munkaerőt is igényel. Amíg nem születik megfelelő megoldás, az automatizálás és a hatékony, megismételhető munkafolyamatok bevezetése segít abban, hogy egy adott vállalat a kevesebb képzett emberrel többet tudjon elérni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.

2021. január 1-én vezették be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert Magyarországon, több éves szabályozói előkészítő munka után. A rendszerben a „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatok kötelesek a számukra évente meghatározott energia-megtakarítási célokat elérni (a végső felhasználók részére értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség %-os arányában).

Mostanra túl vannak az ismerkedési fázison a magyarországi villamos energia-, földgáz- és üzemanyagkereskedők. Ettől az évtől immár a kötelezettek mellett a rendszer kedvezményezettjeinek figyelmére is érdemes az EKR. Ugyanis a megtakarítani előírt Petajoule-ok mértéke 2022-höz képest megháromszorozódik, ha pedig 2021-hez viszonyítunk, akkor meghatszorozódik, a 2024-27 közötti időszakban pedig tetőzik. A rendszerből várható összes megtakarítás 2030-ig összesen mintegy 18 PJ lesz, (viszonyításképpen a Magyarországon lévő mintegy 15500 közintézmény épületeinek éves energiafogyasztása összesen 80 PJ). 2022-ben a legnagyobb megtakarítást eredményező és a leggyakoribb intézkedés típusok a gőzzel kapcsolatos ipari folyamatok korszerűsítése, a hőszivattyú beépítése (épületgépészet) és a kompresszor cseréje (sűrített levegős ipari folyamatok) voltak.

„Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már sokkal inkább megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét”

– magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

A jelenlegi piaci árak mellett akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit a kötelezett szolgáltatóknak reálisan érdekükben állhat kifizetni a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezetti ügyfélkörnek, az úgy nevezett fehér bizonyítvánnyal igazolt energiahatékonysági fejlesztéseikért. „Az egyik tényező, ami jelenleg motiválja ezeket a fejlesztéseket, az az, hogy ha ezt nem teszik, akkor ennek többszörösét kellene kifizessék büntetésként az energiakereskedők. A másik tényező pedig maga az energia ára, ami ilyen magas szinteken természetszerűen az energiatakarékossági fejlesztésekre kötelezi a fogyasztókat” – mondja Losonczy Géza.

Ugyanakkor a KPMG szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházási döntéstől a fehér bizonyítvány ellenértékének megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt, ezért hozzáértő lebonyolító nélkül nem érdemes belevágni. „Rögtön az első lépésnél aknára futhat egy beruházó: eltérően a hagyományos pályázati konstrukcióknál megszokott menettől, itt nem a kedvezményezettnek kell bejelentenie, hogy fejlesztést hajt végre, hanem annak az energiakereskedőnek, aki majd az igazolt megtakarítást leírhatja a kötelezettségei közül” – hoz példát Losonczy. Ebből a szabályból következik az is, hogy a fejlesztést elhatározó fogyasztó és az azt bejelenteni képes szolgáltató egymásra találásánál is célszerű egy tanácsadónak bábáskodni.

A KPMG tucatnyi egyéb kritikus pontot azonosított az EKR projektek lebonyolításának menetében a bejelentéstől a tervezésen és megvalósításon át az elszámolásig és az elnyert ellenérték lehívásáig. Azért, hogy a vállalatok megfelelő képet kapjanak a kivédendő hibákról, a KPMG üzleti reggelit szervez vállalati, önkormányzati és közintézményi döntéshozóknak január 26-ára. (regisztráció)

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projekteket energetikai audittal kell lezárni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni. Ezt a folyamatot tanácsadó nélkül szinte esélytelen lefolytatni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből. 

Ráadásul nem a jelen állapothoz képest elért energiamegtakarítást kell kimutatni, hanem az EKR rendszer miatti többlet megtakarítást. Ez lakossági fogyasztó esetében akár azt is jelentheti, hogy annak ellenére nem érne el a nemzetközi benchmarkhoz képest javulást, hogy amúgy egy elavult kazánt cserélne egy jobb minőségűre. Hiszen ami magyar viszonylatban már előrelépés, az előfordulhat, hogy az EKR kritériumrendszerben még mindig csak a kötelező minimum kategóriája lenne.

A szabályismereten, a volumenkorláton és az adminisztrációs terheken túl ugyancsak a vállalati beruházók mellett szól a finanszírozás időtartama, és előre nem tervezhető lefutása. Tanácsadó igénybevétele esetén jobb esély nyílik arra hogy kredibilis kedvezményezett részteljesítésre is kapjon finanszírozást a kötelezett szolgáltatójától, míg ha ismeretlenül talál egymásra kötelezett és kedvezményezett, akkor jó eséllyel csak az energiahatékonysági fejlesztésért járó fehér bizonyítvány eladását követően jutna pénzéhez a beruházó kedvezményezett.

„Noha úgy tűnhet, sok a kérdőjel az EKR-re alapozott fejlesztésekért kapható pénzek körül, ennek ellenére számottevő összegről van szó, és érdemes belevágni ilyen fejlesztésekbe. Azok a vállalatok, melyeknek működési költségeik között jelentős tétel az energia, versenyképességük helyreállítását és többlet finanszírozást nyerhetnek ilyen projektek által”

– mutat rá Losonczy Géza.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A tudatos energiagazdálkodók terepe lesz igazán az EKR a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból származó villamos energia felhasználásával az elektrolízis során a vizet hidrogénre és oxigénre választják szét: az így előállított zöld hidrogént széles körben olyan energiahordozónak tekintik, amely fontos szerepet játszhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő megvalósításában. A magas előállítási költségek és az energiaigényes folyamatok azonban napjainkban jelentős kihívásokat jelentenek.

A Green Hydrogen Catapult, egy vezető energetikai vállalatokból álló globális kezdeményezés szerint ahhoz, hogy a termelési kapacitást a szükségesnek tartott szintre, azaz a mai szint 50-szeresére lehessen növelni, a zöld hidrogén előállítási költségének 50 százalékkal, 2 dollár/kg alá kell csökkennie 2026-ra.

Az ABB OPTIMAX® nagyban segíti e cél elérését, mivel a hidrogéntermelő üzem életciklusának minden szakaszát támogatja, kiszolgálja, a tervezési és technologizálási fázisban végzett szimulációtól a valós idejű vizualizációig és a működés közbeni felügyeletig. A szoftver a két irányú energiaáramlás és szén-dioxid-kibocsátás mérése alapján kontextuális (környezetfüggő) adatokat szolgáltat, amelyek segítségével az üzemeltetők meghatározhatják az üzem folyamatainak támogatásához szükséges optimális energiafogyasztási szinteket, és minimalizálhatják a veszteségeket.

A megoldás által kínált átláthatóság az üzemben működő minden egyes elektrolizáló modul hatékonyságának és biztonságának növelésére is alkalmazható, segítségével szabályozható a modulok sebessége és biztosítható, hogy azokat csak igény szerint és szükség esetén használják.

“A zöld hidrogén előállításának felfuttatása jelentős tőkebefektetést és magas üzemeltetési költségeket igényel”

– nyilatkozta Sleman Saliba, az ABB Folyamatautomatizálás üzletágához tartozó energiagazdálkodási részleg globális termékmenedzsere.

“A hidrogén-előállító üzemek üzemeltetési költségeinek közel 70 százalékát az elektrolízis során a vízmolekula felbontásához szükséges villamosenergia teszi ki. Az OPTIMAX® segítségével az üzemeltetők a beruházási költség 1-3 százalékát jelentő technológiai fejlesztéssel a lehető leghatékonyabb módon működtethetik ipari folyamataikat, és akár 20 százalékos csökkenést érhetnek el az alap villamosenergia költségek terén.”   

A napon belüli tervezési funkció beépítése lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők az OPTIMAX® segítségével előre is tervezhessenek, ezáltal versenyképesen kereskedhessenek az országos energiahálózattal és olyan körkörös energiarendszert alakíthassanak ki, amely a megújuló energia rendelkezésre állásának és a keresletnek az előrejelzésén alapul, figyelembe véve a piaci villamosenergia-árakat is. ​

A megoldás arra is használható, hogy optimalizálja a zöld hidrogén integrációját a meglévő hidrogénhálózatokba és a jövőben kiépülő infrastruktúrába.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöld hidrogént előállító üzemek részére kifejlesztett energiagazdálkodási rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

A COVID19 világjárvány által okozott törés és folyamatos gazdasági bizonytalanság azt jelenti, hogy üzleti költségek ellenőrzése és csökkentése minden eddiginél kritikusabb kérdés lett.

Mivel az energiaköltség az egyik legnagyobb rezsiköltség, érdemes erre fókuszálni. Sok vállalkozás azonban nem tudja, hogy a széndioxid-csökkentési célok veszélyeztetése vagy nagy összegű kiadások nélkül hogyan lehet a költségekkel hatékonyan gazdálkodni.

Az Új útmutató az energiaköltségekkel való gazdálkodáshoz című kiadványunkban öt bevált módszert mutatunk be, amelyekkel a pénzügyi teljesítményeket és környezetvédelmet is javítani lehet – és a vállalkozásokat az üzleti fellendülés útjára állítani.

1. Energiahatékonyság növelése adatok segítségével

Ha nem ismerik pontosan, hogy a vállalkozás hogyan, mikor és hol használja az energiát, akkor nem is tudhatják, hogy valójában hol jelentkeznek az energiaköltségek, vagy hol lehet az energiafelhasználást és az üzemeltetési teljesítményt a legjobban javítani?

A Centrica Zrt. által kidolgozott Energy Insights vezeték nélküli szenzoros technológia alkalmazásával valós időben lehet figyelemmel kísérni az energiafelhasználást – egészen az eszközök és berendezések szintjén. Amikor ezeket az információkat a PowerRadar^TM elemző platformra továbbítják, akkor hozzá lehet férni az adatközpontú energiastratégia kidolgozásához szükséges adatokhoz.

2. Az energiavagyonban rejlő bevételi lehetőségek felszabadítása

Az elosztott energia optimalizálásával járó rugalmasság nagyszerű lehetőséget biztosít költségek csökkentésére és bevételek generálására a kereslet menedzselése és a keresletváltozásra adott válaszintézkedések révén. Virtuális erőművekben (VPP) való részvétellel hasznosítani lehet a decentralizált, szabad áramkapacitást – olyan erőforrásokból, mint a CHP, a napelemek vagy az akkumulátorok –, és ezáltal maximalizálni lehet a rugalmasságból eredő és a nagykereskedelmi piacokból származó bevételeket.

3. Energiafüggetlenség létrehozása saját energiaellátással

A saját, helyszíni energiaellátásban megtermelt kapcsolt hő- és villamos energia (CHP) vagy napenergia hasznosításával növelhető a vállalkozás rugalmassága, és ezzel párhuzamosan csökkenhetők a költségek és a széndioxid-kibocsátás.

4. Versenyelőny szerzése fenntartható vállalkozás révén

Fenntartható vállalkozások elosztott energiatechnológiákat alkalmaznak a költségeik és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezzel egyúttal növelni lehet az üzemelés rugalmasságát és javítani a márka hírnevét. Nemzetközi kutatásaink azt mutatják, hogy a legsikeresebb vállalkozások 61%-a tiszta energia területén is vezető szerepet tölt be.

5. Befektetés új energiatechnológiákba pénzügyi megoldások segítségével

Rugalmas pénzügyi megoldások segítségével a tőkeszűkében szenvedő ügyfelek is azonnal élvezhetik a fenntartható energetikai lehetőségek előnyeit, mert törleszteni a megtakarításokból lehet.

Megvizsgáltuk, hogy az Egyesült Királyság energetika szempontból leghatékonyabb vállalatai milyen módszereket alkalmaznak, meg akartuk tudni, hogy mit lehet tőlük tanulni. Szóval, mit jelent ez az ügyfelek vállalkozásának? És mit tanulhatunk a tapasztalataikból? Bár kihívásokkal teli időkben élünk, mégis van mód energiaköltségek gyors csökkentésére, bevétel generálására és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kicsi kezdőtőkével is. Egy energiagazdálkodási stratégiával lehetőségeket lehet feltárni: az energetikai infrastruktúra bevételt termelhet és a fenntartási költségek csökkenhetnek.

Forrás: www.centricabusinesssolutions.hu

The post Az energiaköltségekkel való gazdálkodás 5 módszere appeared first on Műszaki Magazin.