A SZEnergy Team a lengyelországi Silesia Ringen rendezett Shell Eco-marathonon 332 kilométer/kilowattórás új világcsúccsal szerezte meg az első helyet, megdöntve saját, tavalyi rekordját. A győri fiatalok több mint húsz európai egyetem csapatát előzték meg.

A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította.

A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát.

Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel.

A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozhat. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket.

Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért.

Forrás: SZE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat.  Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben” – mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással” – tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

1. Világítás korszerűsítése és intelligens vezérlése

A gyártócsarnok energiafelhasználásának egyik legkönnyebben optimalizálható eleme a világítás. Sok üzemben még mindig túlvilágított zónák, elavult fényforrások vagy rosszul elhelyezett lámpatestek működnek. Az első lépés minden esetben az igények pontos felmérése. Érdemes felismernünk, hogy más megvilágítás szükséges egy finomszerelési területen, mint egy raktári folyosón vagy egy átjáróban.

A LED-alapú világítás ma már alapmegoldás, az igazán jelentős energiamegtakarítást azonban a megfelelő vezérlés adja. Jelenlétérzékelők, zónás kapcsolás vagy a beáramló természetes fényhez igazított szabályozás segítségével a világítás csak ott és akkor működik teljes teljesítménnyel, ahol valóban szükség van rá. A korszerű LED-rendszerek további előnye a hosszabb élettartam és az alacsonyabb karbantartási igény, ami szintén csökkenti az üzemeltetési költségeket.

2. Sűrített levegő: az egyik legdrágább ipari energia

A sűrített levegő az egyik legköltségesebb ipari energiaforma, ezért különösen fontos a hatékony működtetése. A veszteségek gyakran rejtettek, például a szivárgó csatlakozások, túl magas üzemi nyomás vagy rosszul beállított szabályzók folyamatos többletfogyasztást okoznak.

A rendszer optimalizálásához elsősorban pontos mérésre van szükség. Ha nyomásmérő pontokat alakítunk ki a kritikus helyeken, és rendszeresen ellenőrizzük a szivárgásokat, már rövid időn belül jelentős energiamegtakarítást érhetünk el.

3. Logisztikai útvonalak és energiahatékonyság

Az energiahatékonyság sokszor a belső logisztikai folyamatok optimalizálásával kezdődik. Ha a targoncák és kézikocsik útvonalai túl hosszúak, gyakoriak a kerülők és a várakozások, az felesleges energiafelhasználást eredményez. Minden plusz forduló növeli a járművek üzemidejét, miközben a csarnok belső klímája is instabilabbá válik a gyakori ajtónyitások miatt.

A zónás kialakítás segíthet nekünk abban, hogy a különböző hőigényű területeket logikusan válasszuk el egymástól. Ha a nagy forgalmú rakodási pontokat és a hőérzékeny tárolási területeket külön kezeljük, csökkenthetjük az indokolatlan légcserét és stabilabb hőmérsékletet tarthatunk fenn az üzemben.

4. Az ipari kapuk szerepe az energiahatékonyságban

A csarnok energiafelhasználásának jelentős része a nyílásokon keresztül távozik, emiatt a belső és külső levegő folyamatosan cserélődik, ami hirtelen jelentős hőveszteséget okoz.

A fűtési és hűtési költségek optimalizálásának érdekében elengedhetetlen egy modern gyorskapu telepítése, amely minimalizálja a nyitott állapotban töltött időt, így jelentősen csökkenti az üzem értékes hőveszteségét.

A nagy sebességgel működő ipari kapuk lerövidítik a nyitási ciklusokat, így csökkentik a légcserét és stabilabb belső hőmérsékletet biztosítanak. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol intenzív árumozgatás zajlik, és a kapukat gyakran használják.

5. Szellőztetés és légtechnikai rendszerek optimalizálása

A gyártócsarnokokban a szellőztetés és a légtechnikai rendszerek jelentős energiafelhasználással járhatnak, különösen akkor, ha folyamatosan maximális teljesítményen működnek. Sok esetben a szellőztető rendszer akkor is ugyanazzal a teljesítménnyel működik, amikor a termelés vagy a levegőcsere igénye ezt nem indokolja.

A korszerű légtechnikai rendszerek lehetővé teszik a szabályozott működést, például érzékelők vagy időprogramok segítségével. Ha a szellőztetés csak akkor és olyan mértékben működik, amikor valóban szükség van rá, csökken az energiafelhasználás, miközben a levegő minősége továbbra is megfelelő marad a csarnokban. A rendszeres karbantartás, például a szűrők tisztítása és a ventilátorok ellenőrzése szintén hozzájárulhat a hatékonyabb működéshez és az alacsonyabb üzemeltetési költségekhez.

Az energiahatékonyság javítása a gyártócsarnokokban tehát általában nem egyetlen nagy beruházással, hanem több kisebb fejlesztéssel érhető el. A világítás korszerűsítése, a sűrített levegős rendszerek optimalizálása, a logisztikai útvonalak átgondolása, az ipari kapuk hatékony működtetése és a szellőztetés szabályozása együtt jelentős megtakarítást eredményezhet. Ha ezeket a területeket rendszeresen ellenőrizzük és szükség esetén optimalizáljuk, a gyártócsarnok energiafelhasználása csökken, és a működés kiszámíthatóbbá válik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonyság modern gyártócsarnokokban – 5 terület, ahol azonnali költségcsökkentés érhető el appeared first on Műszaki Magazin.

A találmánynak köszönhetően nem csupán a háztartásokban lett jobban eltartható az élelmiszer, hanem idővel elterjedtek a globális hűtési láncok, amelyek soha nem látott lehetőségeket nyitottak az élelmiszerlogisztikában és -kereskedelemben. Dachser Tudástár sorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk, miért fontos a hűtési lánc fenntartása, manapság milyen alapvető elvárások vannak ezzel szemben, és hogyan alkalmazza a Dachser Food Logistics a 21. század megoldásait a témában – legyen szó folyamatosan nyomon követhető és irányítható hőmérséklettől vagy a gyorsaságot lehetővé tevő globális hálózatról.

Az élelmiszer kényes termék. Ha nem megfelelően vagy túl hosszú ideig tárolják, gyorsan beindul a mikrobiológiai romlás – elveszti korábbi ízét, állagát, tápértékét, legrosszabb esetben pedig az egészségre károssá válik. A múltban számos módszert alkalmaztak ennek megelőzésére: füstölték, sózták, szárították a termékeket, télire elvermelték a zöldségeket, de valódi megoldást mégis csupán Linde találmánya hozott. A hűtést, majd később a mélyhűtést gyorsan alkalmazni kezdték a szállítók is, hiszen a segítségével messzebbre lehetett eljuttatni az élelmiszert, mint valaha.

A bizalom köre

A hűtési láncok kialakulásához egy bizalmi kérdés vezetett: az élelmiszerek végső felhasználóinak bíznia kell abban, hogy a kiskereskedő megfelelő minőségű árut ad el neki; a kiskereskedőnek abban, hogy a szállító ennek biztosítására kellő odafigyeléssel kezelte az adott terméket; a szállítónak abban, hogy a raktár ugyanígy járt el, és így tovább. Az 1950-es évekre ez a kör globálissá bővült, ehhez kapcsolódóan pedig létrejöttek a hűtési láncok: olyan komplex logisztikai rendszerek, ahol minden egyes szakasz – a termelés, feldolgozás, csomagolás, raktározás, szállítás, bolti tárolás – szigorúan ellenőrzött, minőségi szabványok által meghatározott hőmérsékleten zajlik, ezzel garantálva, hogy a termék fogyasztásra alkalmas állapotban marad. A logisztikai gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az élelmiszert a raktér hűtésére alkalmas járműveken szállítják és hűtött raktárakban tárolják. Sőt a dokkolókapuk után a raktárban sokszor zsiliprendszer is található, amely szintén az élelmiszerek megóvására, illetve a hőmérséklet fenntartására szolgál. Fontos, hogy a hűtési lánc egyetlen percre, egyetlen méterre sem szakadhat meg.

Az egyes élelmiszerek optimális hőmérséklete – amelyen a mikroorganizmusok szaporodása kellő mértékben lelassul – eltérő lehet: a húsoknál például 0-4 fok között, a halaknál 0-2 fok, a leveles zöldségeknél 2-5 fok között ideális. Az előírások ehhez igazodva a hűtött áruknál 2-7 fok közötti hőmérsékletet, fagyasztott élelmiszerek esetében -18 fokot szabnak meg, amelyet a termék teljes útja során, folyamatosan biztosítani kell.

Digitalizált biztonság

A 21. század, mint szinte mindent, a hűtési láncokat is digitalizálta és automatizálta. Az élelmiszerbiztonságot szolgáló HACCP-rendszer alkalmazása, a szigetelt, légfüggönyökkel és gyorskapukkal ellátott élelmiszerraktárak, a nemzetközi egyezmények szerint minősített hűtőjárművek, a hűtött, gyors átrakodást biztosító dokkolók, a hőmérséklet, időpont és helyszín folyamatos dokumentálása, a telematika használata mostanra alapvető követelmény lett. A Dachser speciálisan az élelmiszeripar igényeire létrehozott Food Logistics üzletága ezen túlmenően kihasználja a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiát is: olyan aktív követéssel látnak el például minden hűtőkamiont, ami gyűjti, továbbítja és elemzi a járművek adatait, beleértve a hűtőtérben található három szenzor értékeit is. Így minden információ online, valós időben követhető, ellenőrizhető.

A hűtési lánc igazán akkor hatékony, ha gyors szállítással és zökkenőmentes raktározási folyamatokkal párosul. A Dachser sűrű, globális hálózata földön, vízen, levegőben az élelmiszerek lehető leggyorsabb továbbítását teszi lehetővé. A vállalat emellett tagja a 34 európai országban működő, a hőmérsékletszabályozott gyűjtőszállítmányozásra specializálódott cégeket tömörítő European Food Network szervezetnek, amely több mint 200 telephelyével garantálja a folyamatos frissen tartást. A technológia és gyorsaság párosának köszönhetően bátran választhatunk a boltok polcairól – legyen az csomagolt saláta januárban vagy friss hús augusztusban, amit megkívánunk.

Korszerű hűtési technológiák

A korszerű hűtési technológiák fejlődése nemcsak az ipari logisztikában, hanem az épületgépészetben is meghatározó szerepet játszik. Napjaink energiahatékony megoldásai között egyre nagyobb hangsúlyt kap a hőszivattyú és a modern klímaberendezések alkalmazása, amelyek egész évben képesek biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.

Klíma értékesítés, hőszivattyú, klíma szerelés, országos klíma telepítés szolgáltatások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthonok és vállalkozások is megbízható, energiatakarékos hűtési és fűtési rendszereket használhassanak, megfelelve a mai komfort- és fenntarthatósági elvárásoknak.

A Vidinklima korszerű klíma- és hőszivattyús megoldásaival, valamint szakértő kivitelezési szolgáltatásaival szintén azt a célt szolgálja, hogy ügyfelei hosszú távon megbízható, gazdaságosan üzemeltethető és energiahatékony rendszereket használhassanak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hűtési láncok a 21. században appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiai vállalat immár második egymást követő évben tette lehetővé, hogy ügyfelei több károsanyag-kibocsátást kerüljenek el, mint amennyi a Siemens teljes értékláncában keletkezett.

A vállalat robusztus ökodesign stratégiája, ami a környezeti hatásokat csökkentő tervezési döntéseket is meghatározza, már a releváns portfólió több mint 67 százalékára kiterjed, hozzájárulva a körforgásos gazdaság előmozdításához. Az elmúlt három év innovatív megoldásai – például a digitalizáció, az elektrifikáció, a megújuló erőforrások integrálása és az energiahatékonyság növelésének területén – összesen 694 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését tették lehetővé a Siemens ügyfelei számára, ami Németország teljes 2024-es kibocsátásával egyenértékű.

A társadalmi hatás, illetve felelősségvállalás terén is komoly előrelépéseket tett a Siemens:

fenntarthatósági és digitalizációs tanulási programjaival világszerte több mint egymillió embert támogatott. Emellett a Siemensnél dolgozók évente képzéssel töltött ideje átlagosan 36,6 órára nőtt, különös hangsúlyt helyezve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre.

Továbbá a kibervédelem és adatbiztonság terén is fontos mérföldköveket tudhat maga mögött a cég:

a Siemens szigorú azonosítási és jogosultsági ellenőrzéseket előíró Zero Trust megközelítése már a releváns alkalmazások 62 százalékában jelen van, ami jelentős növekedés a tavalyi 16 százalékhoz képest.

A vállalat elkötelezettségét az is mutatja, hogy jogosult bevételének több mint fele megfelel a klímaváltozás mérséklésére és a körforgásosságra vonatkozó, kiemelten magas uniós szabványoknak. A Siemens emellett idén első alkalommal publikálta auditált Fenntarthatósági Nyilatkozatát az EU vállalatainak fenntarthatósági erőfeszítéseit mérő és összehasonlító Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvvel (CSRD) teljes összhangban, ami így a cég éves beszámolójának részét is képezi.

A Siemens fenntarthatósági jelentésének összefoglalója itt érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lendületben a 2030-as célok felé – újabb lépéseket tett a Siemens a fenntarthatóságért appeared first on Műszaki Magazin.

A Klüber Lubrication innovatív megoldásokat kínál, hogy segítsen a vállalatoknak optimalizálni az energiafogyasztásukat, ezáltal csökkentve a költségeket és a környezetre gyakorolt hatást.

A modern iparág jelentős energiafogyasztási kihívásokkal néz szembe. Akár élelmiszer gyártásról, bányászatról vagy textilekről van szó, az energiaigények magasak és komplexek. Ebben a kontextusban az energiahatékonyság kulcsfontosságú tényező a versenyképességhez és a fenntarthatósághoz.

A Klüber Lubrication személyre szabott megoldások széles választékát kínálja, hogy segítsen a vállalatoknak az energiahatékonyságuk fejlesztésében. Ezek a megoldások tartalmazzák a szaktanácsadást, a fejlett tesztelési eljárásokat és a hitelesített elemzést, amelyek mind arra szolgálnak, hogy optimalizálják az energiafogyasztást és csökkentsék a CO₂ kibocsátásokat. A Klüber megoldások előnyei tartalmazzák a következőket:

• Alacsony üzemeltetési költségek: A Klüber Lubrication különleges kenőanyagainak és szakértelmének a használatával jelentősen csökkentheti a működési költségeket és alacsonyabb teljes tulajdonlási költséget (TCO) érhet el.
• A befektetés gyors megtérülése: A Klüber által megvalósított legtöbb energiahatékonysági projekt általában egy éven belül megtérül, ami pénzügyi szempontból rendkívülien vonzóvá teszi őket.

• A CO₂ kibocsátások csökkentése: A Klüber megoldások hozzájárulnak a CO₂ kibocsátásokhoz, ezáltal támogatják a fenntarthatósági céljait és megfelelését a nemzetközi szabályozásoknak.

• A nemzetközi szabványoknak való megfelelés: Minden energiahatékonysági projekt megfelel a nemzetközileg elismert szabványoknak, mint az IPMVP és a DIN ISO 50015.

A Klüber Lubrication egyik kulcsfontosságú eszköze a CO₂ kalkulátor. Lehetővé teszi a gyors és pontos kiszámítását a potenciális energiamegtakarításoknak és CO₂ kibocsátás csökkentőknek. A kalkulátor pontos képet ad arról, hogy a kenőanyagok használata, a kWh fogyasztás és a CO₂ kibocsátások hogyan lehetnek optimalizálva a pénzügyi megtakarítások és a környezet védelme érdekében.

Egy olyan világban, ahol egyre szigorúbbak a szabályozások és a fenntarthatóságra egyre nagyobb az igény, az energiahatékonyság nem csak egy opció többé, hanem egy szükséglet. A Klüber Lubrication által kínált megoldásokkal a vállalatok átvehetik az irányítást az energiafogyasztás felett, csökkentve ezzel a költségeket és a környezetre gyakorolt hatást. Itt az ideje megtenni a következő lépést az energia optimalizálásban és felfedezni az energiahatékonyság hosszútávú előnyeit.

Klüber Lubrication

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az iparág átalakítása az energiahatékonyság segítségével appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításai az EKR kötelezettjei számára megemelik a végső felhasználók körében elérendő megtakarítás mértékét, érintik az energetikai auditra kötelezettek körét és előírják a hitelesített energiamegtakarítások közzététel előtti, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) általi előzetes ellenőrzését is. A legfontosabb, vállalatokat érintő változásokat a Deloitte Legal ügyvédjei vették számba.

Az energiahatékonysági célok megvalósítása érdekében már korábban is számos intézkedés került bevezetésre, többek között az energiahatékonysági irányelv szerinti úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer és az energetikai audit elvégeztetésének kötelezettsége. Magyarország 2024 októberében nyújtotta be az az Európai Bizottságnak a módosított Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), amelyben új célokat tűzött ki az energiahatékonyság növelése és az energiarendszer korszerűsítése érdekében. Többek között Magyarország 2030-ra nem 40 százalékkal, hanem 50 százalékkal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását az 1990-es bázishoz képest. A jelenleg hatályos EKR rendszerhez képest olyan módosítások lépnek majd hatályba, amelyek egyszerűsítik a jelenlegi energiagazdálkodási rendszert, összhangba hozzák azt az Európai Unió friss energiatakarékossági irányelveivel és elősegítik a NEKT-ben megfogalmazott új célok elérését. A módosítások nagyrésze 2025 januárjában lép hatályba, de egyes rendelkezések 2026-tól alkalmazandóak.

Energiahatékonysági auditra kötelezettek

„A jelenlegi szabályozás értelmében a nagyvállalatok négyévente kötelesek energetikai auditot végeztetni. A módosítások alapján 2026-tól minden olyan gazdálkodó szervezet auditálásra kötelezett lesz, amelynek éves energiafogyasztása hároméves átlagban meghaladja a 10 TJ-t. Az audit elvégeztetésének határideje, illetve az első regisztráció benyújtásának időpontja is minimálisan módosul majd. Az EN ISO 50001 szabványt követő vállalatok a korábbiak szerint mentesülhetnek a kötelezettség alól. Az új szabályozás az adatközpontokra is kiterjed – a 500 kW és annál nagyobb telepített teljesítménnyel rendelkező adatszobák számára a hatályba lépő rendelkezések 2025 januárjától adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő”

– mondta el dr. Bogdán Ágnes, a Deloitte Legal energiajogi csoportvezetője.

Az EKR rendszer kötelezettjei által elérendő energiamegtakarítás

Az EKR rendszer lényege, hogy kötelezettjeinek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználók oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Az EKR rendszer keretében a kötelezettek kötelesek bizonyos energiamegtakarítást elérni a végső felhasználók, azaz energiát saját felhasználás céljából felvásárló természetes személyek és szervezetek körében. Az EKR rendszer kötelezettjei továbbra is a villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, a felhasználó részére földgázt szállíttató felek, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek és egyesületek. A módosítás megtakarítási kötelezettséggel kapcsolatos egyik legfontosabb újítása az EKR rendszer kötelezettjeinek a végső felhasználók körében elérendő éves energiamegtakarítás mértékének drasztikus emelése, illetve az alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételére vonatkozó szabályok kidolgozása.

„Az új rendelkezések értelmében a kötelezetteknek a jelenleg előírt értékeknél jóval nagyobb mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük: a 2024 – 2030 években minden évben 0,5 százalék mértékű megtakarítást kötelesek elérni a végső felhasználók körében, az egyes éveket megelőző második évben általuk végső felhasználók részére értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiségre vetítve. Az auditálható és így elszámolható megtakarítások köréből kizárásra kerülnek egyes megtakarítások, mint az üzemanyag-adalékolás és nem megfelelő világítási megoldások”

– emelte ki dr. Pintér Zsolt, a Deloitte Legal ingatlan- és építési jogi csoportjának ügyvédje.

Egyéni fellépésből származó energiamegtakarítások

Az egyéni fellépés energiahatékonyságot javító olyan beruházást vagy intézkedést jelent, amely szakpolitikai intézkedés, lényeges hozzájárulás révén valósul meg. A lényeges hozzájárulás az EKR rendszer kötelezettjének olyan magatartása (illetve alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtása) amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés keretében megvalósított beruházás/intézkedés megvalósítása mellett.

Az energiamegtakarítást energetikai auditor hitelesíti – tanúsítvánnyal igazolva a megtakarítás mértékét – és az a hivatalos online nyilvántartásban rögzítésre kerül. Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítások hitelesítése során a hitelesítő szervezet az eddig előírtak mellett új kötelezettségként vizsgálja és igazolja az egyéni fellépés tényleges megvalósulását is. A módosítások előírják, hogy az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás az intézkedés megvalósítása után legfeljebb 14 hónapon belül hitelesíthető, technológiai fejlesztéseknél pedig 18 hónap a határidő.

Hitelesített energiamegtakarítások átruházhatósága, ellenőrzése

A törvénytervezetben eredetileg szerepelt, hogy a hitelesített energiamegtakarítás további gazdálkodó szervezetekre és a magyar államra is átruházható lesz. A Magyar Közlönyben megjelent törvény szövegéből azonban ez a rendelkezés kikerült. Ennek értelmében a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely jelenleg kizárólag a kötelezettek számára ruházható át. A hatályos módosításokkal az energiamegtakarítás átruházhatósága nem bővül ki, és az kizárólag annak hivatalos közzétételét követően lehetséges.

2024. február 27-én indult el a hitelesített energiamegtakarítások szervetett piaci kereskedelme a magyar gáztőzsde (CEEGEX) platformján. A második 2024. november 14-i aukción 90 résztvevő összesen 31 763 GJ energiamegtakarítást értékesített, amely az éves kötelezettségek csupán 9,17 százalékát fedi le. A Magyar Közlönyben megjelent törvény szövege alapján a hitelesített energiamegtakarítás továbbra is csak a kötelezettek között ruházható át, ami szűkíti a kereskedési lehetőségeket és korlátozza a piac fejlődését. A 2024. novemberi aukción tapasztalt alacsony forgalom és az árak csökkenése a piac likviditásának hiányát és bizonytalanságát tükrözi. Az átruházhatósági kör bővítésének elmaradása nem ösztönöz új szereplőket vagy tőkét.

A hitelesített energiamegtakarítások online közzétételét a feltöltésüket követően a MEKH előzetes, 10 napon belüli felülvizsgálattal fogja megelőzni. Amennyiben a MEKH kockázatot észlel, a hitelesített energiamegtakarítás részletes ellenőrzésen esik át, és csak annak lezárultával kerülhet be a nyilvántartásba. Az ellenőrzési feladatokért a hitelesítő szervezetek felügyeleti díjat fizetnek a MEKH számára, mely az energiahatékonysági járulék 0,1 százalékát teszi ki minden hitelesített GJ energiamegtakarítás után.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak kezdődik az energiahatékonyságban appeared first on Műszaki Magazin.

A Mintaházparkban tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Ezek között megtalálhatók a természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint a különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek. A park így átfogó képet nyújt majd az építészeti piac jelenlegi trendjeiről, és lehetőséget biztosít a látogatóknak arra, hogy összehasonlítsák a különböző technológiák előnyeit.

Fenntarthatóság a gyakorlatban: Hogyan formálják a jövőt a modern építészeti megoldások?

A Nemzeti Mintaházpark jól tükrözi az építészeti piac változásait: a fenntarthatóság immár nemcsak irányelv, hanem alapkövetelmény. Az építési anyagok és technológiák kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti terhelést csökkentő, energiahatékony megoldások, amelyek a jövő generációi számára is élhető környezetet teremtenek. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltás, amely az emberek mindennapi döntéseit is formálja. A Mintaházpark célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét.

“A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk. Az általunk alkalmazott megoldások egyszerre támogatják az energiahatékonyságot és az egészséges életterek kialakítását. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy minden technológia egyedi igényekre ad választ, ami a Mintaházpark sokszínűségében is megmutatkozik” – hangsúlyozza Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője.

Gyors telepítés, maximális energiahatékonyság: Az előregyártott házak előnyei

Az előregyártott építési technológiák, mint a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek, gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket. Ezek a megoldások nemcsak költséghatékonyak, hanem minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot is, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Míg egyesek még mindig kételkednek az ilyen házak tartósságában, a modern mérnöki technológiák bebizonyították, hogy ezek a szerkezetek ugyanolyan stabilak és hosszú életűek, mint a hagyományos épületek.

“Az előregyártott technológiák egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. Egy 100 m²-es ház szerkezete mindössze 2-3 nap alatt összeállítható, és 2-3 hónapon belül kulcsrakészen átadható. Ez az időtartam jelentősen rövidebb, mint a hagyományos építkezéseké, miközben az energiahatékonyság és az esztétika is kiemelt szempont marad. A gyors telepítés nem a minőség rovására történik, hanem a korszerű mérnöki technológiáknak köszönhető, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig pontos és hatékony munkát tesznek lehetővé” – emeli ki Bogdán Attila.

A CLT-technológia nemcsak gyors és precíz, hanem esztétikus és egészséges élőhelyeket is biztosít. A természetes alapanyagok, mint a fa, kiemelt szerepet játszanak a fenntarthatóságban, miközben hozzájárulnak az egészségesebb életterek kialakításához. A fa megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel akár kezelés nélkül is alkalmazható, ha a tervezésnél figyelembe veszik a helyi viszonyokat, például az eső elleni védelmet.

„A vegyszeres kezelések – mint a gombaölők vagy más védőszerek – gyakran bőrproblémákat okoznak, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ezért fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk, és már a tervezési szakaszban biztosítsuk a faanyag védelmét. Európában számos példát találunk arra, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a faanyag hosszú élettartamú lehet – a nyugat-európai országok (például Svédország, Norvégia, Németország vagy Hollandia) mellett Kelet- és Közép-Európa régiói, mint Lengyelország, Felvidék vagy Erdély, szintén bizonyítják, hogy a hagyományos faépítészeti technológiák több generáción át képesek stabilan és biztonságosan szolgálni az embereket” – teszi hozzá a faházak építésében több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező szakértő.

Hagyományos alapanyagok, modern otthonok

Az építészet jövője a tradíciók és az innovációk egyensúlyában rejlik. A Platánplán Mérnöki Iroda által tervezett házakban alkalmazott természetes anyagok, mint a fa, illetve a vályog, a farostlemez vagy a birkagyapjú-szigetelés, nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. További előnyük, hogy nemcsak az egészséges beltéri környezet kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem kimagasló hőszigetelési tulajdonságaik révén az energiahatékonysághoz is hozzájárulnak. Az anyagok természetes páraszabályozó képessége megelőzi a penészedést, és kényelmes, komfortos légkört biztosít.

Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője, az építészet ezen irányát követi: „Számomra az építészet nemcsak anyagokról és technológiákról szól, hanem arról, hogy milyen életminőséget nyújtanak a megalkotott terek. A tradíciók tisztelete és az innovációk alkalmazása nem zárják ki – éppen ellenkezőleg, kiegészítik – egymást!”

A Platánplán bemutatóháza a Nemzeti Mintaházparkban kiváló példája lesz ennek a szemléletnek. Az Ybl-díjas építész, Fialovszky Tamás által tervezett ház alapozásához talajcsavaros technológiát használnak, ami minimális környezeti terheléssel jár. Ez a megoldás különösen előnyös, ahol a hagyományos betonozás nem indokolt, vagy a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A talajcsavaros alapozás környezetbarát, és biztosítja az épület későbbi áthelyezését is, ami az előregyártott technológia új dimenzióit nyitja meg.

„A bemutatóházunk másik figyelemre méltó megoldása a japán eredetű égetett fa burkolat lesz, amely tűzvédelmi és esztétikai szempontból is kiemelkedő. Japánban évszázadok óta használják, mert természetes módon ellenáll a tűznek és a rovaroknak. A házunkat természetes és gépi szellőztető rendszerek kombinációjával, valamint innovatív napelemes tetőcserepekkel is felszereljük, hogy az esztétikus megjelenés mellett a fenntartható energiahasználatot is biztosítsuk” – mutat rá a szakember.

Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontban bemutatásra kerülő megoldások egyértelművé teszik, hogy a modern építészet jóval többről szól, mint a falak és tetők felhúzása. A fenntartható építési technológiák már ma is elérhetők, és valódi alternatívát kínálnak a modern igények kielégítésére.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonyság, természetes anyagok és innováció: a jövő házai Szentendrén appeared first on Műszaki Magazin.

1. Kényelem és jólét: A klímaberendezések nemcsak a hőmérsékletet szabályozzák, hanem a páratartalmat is optimalizálják. A túlzott páratartalom és hideg levegő kellemetlenné teheti a lakótereket. A klímaberendezések segítségével könnyen elérhetjük azt az optimális környezetet, amely kellemessé teszi a mindennapi életet.
2. Egészségmegőrzés: A hideg időszakokban a megfelelő hőmérséklet és páratartalom fenntartása különösen fontos az egészség szempontjából. A klímaberendezések segítik az egészséges környezet kialakítását, megakadályozva a nedvesség okozta penészképződést és csökkentve a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát.
3. Energiahatékonyság: A modern klímaberendezések energiahatékonyak és környezetbarátok. A fűtési rendszerekkel összehasonlítva a klímaberendezések gyorsabban és hatékonyabban képesek felmelegíteni egy adott teret, ezáltal energiát takarítva meg, és csökkentve a költségeket.
4. Extrém időjárás: A klímaberendezések alkalmazkodóképessége különösen előnyös a változó időjárási viszonyok között. A hirtelen lehűlések vagy melegedések esetén könnyen szabályozhatók, így mindig kellemes környezetet teremthetünk otthonunkban.
5. Értéknövelés: A klímaberendezés felszerelése és használata növelheti az ingatlan értékét. A potenciális vásárlók és bérlők gyakran értékelik a modern, kényelmes fűtési és hűtési rendszereket, ami hozzájárul az ingatlan értékének emelkedéséhez.
6. Bármikor szabályozható hőmérséklet: A klímaberendezések lehetőséget nyújtanak a használóknak, hogy pontosan beállítsák a kívánt hőmérsékletet. Ez nemcsak a kényelmet növeli, hanem hozzájárul a személyre szabott környezet kialakításához is.
7. Környezetvédelem: Az energiahatékony klímaberendezések használata hozzájárul a környezetvédelemhez. Az alacsony energiafogyasztás és a környezetbarát technológiák segítenek csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, így kevesebb terhelést jelentenek a környezetre.

Végül is, a klímaberendezések télen való használata számos előnnyel jár, amelyek mind a kényelmet, mind az egészséget szolgálják. A modern technológia és az energiahatékony megoldások révén a klímaberendezések ideális választást kínálnak a téli hónapokban, hozzájárulva az otthoni életminőség javulásához és a környezetvédelemhez egyaránt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezért fűts klímával a téli időszakban appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság növelése érdekében az épületüzemeltetőknek három intézkedésre kell összpontosítaniuk: mérés és felügyelet, automatizálás és felügyelet, valamint optimalizálás az analitika segítségével.

A következő 40 évben akár duplájára is nőhet a lakó- és üzlethelyiségek alapterülete a világon, ami azt jelentené, hogy hetente annyi új ingatlant építenének, mint amekkora Párizs területe. Bár a becslések szerint ezeknek az épületeknek a túlnyomó részét a feltörekvő piacokon húzzák majd fel, ez a számottevő növekedés az egész világot érinti. Az épületek már most is a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékát adják, ezért az ilyen mértékű bővülést össze kell hangolni a szén-dioxid-mentesítési törekvésekkel. A jó hír, hogy már rendelkezésre állnak azok az eszközök, érzékelők és energiamenedzsment, illetve épületüzemeltetési rendszerek, amelyekkel ez megvalósítható, illetve vannak már jó példák is ezek alkalmazására.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat olyan digitális megoldásokat biztosított a Decathlon számára, amelyek segítik az üzletláncot horvátországi áruházai áramfogyasztásának nyomon követésében, lehetőséget teremtve ezáltal a vállalat számára az energiahatékonyság növelésére. Az ilyen technológiák segítségével a szén-dioxid-kibocsátás akár 30 százalékkal is csökkenthető, és a befektetés átlagosan akár nyolc év alatt megtérülhet.

„Miután a Decathlonnál csoportszinten felismertük az energiahatékonyság fontosságát, olyan intézkedéseket hozunk, amelyek célja az üzleti fenntarthatóság javítása 2026-ig. Annak érdekében, hogy hozzájáruljunk ezen célok eléréséhez, a horvátországi kirendeltség stratégiai partnerség mellett döntött a Schneider Electric-kel. A hatékony villamosenergia-felhasználás, a CO2-lábnyom csökkentése és az EcoStruxure Energy Management megoldások bevezetésével elért megtakarítások megnyitják számunkra a lehetőséget, hogy új, fenntartható projektekbe fektessünk be, amelyek hozzájárulnak egy jobb jövőhöz”

– mondta el Petar Gluhak, a Decathlon horvátországi, szlovéniai és szerbiai fenntarthatósági és körforgásos gazdaságért felelős vezetője.

A projekt első fázisában a fűtést, légkondicionálást és szellőztetést (HVAC) biztosító legnagyobb fogyasztók esetében végeztek méréseket. Az összegyűjtött adatok alapján a második fázisban kiderül, hogy ezek közül mely területeken magasabb a fogyasztás a tervezettnél, és hol van szükség beavatkozásra a fogyasztás csökkentése és az erőforrások optimalizálása érdekében. A bevezetett technológia lehetővé teszi továbbá az áruházak energiafelhasználására vonatkozó adatok feldolgozását, így biztosítva jó alapot a hatékony energiagazdálkodást biztosító döntések meghozásához.

Az energiaméréshez és -felügyelethez energiamenedzsment rendszerre (EMS) van szükség, többek között azért, hogy részletes adatokat kapjunk, amelyek alapján megalapozott döntéseket lehet hozni. Az automatizáláshoz és a felügyelethez pedig épületirányítási rendszerre (BMS) van szükség. Egy ilyen megoldás előnyeit jól mutatja, hogy egy BMS rendszer alkalmazásával egy évente átlagosan 300 kWh/m2 fogyasztású épület esetében 180 kWh/m2-re lehet csökkenteni a fogyasztást.

„Az energiahatékonyság növelése érdekében az épületüzemeltetőknek három intézkedésre kell összpontosítaniuk: mérés és felügyelet, automatizálás és felügyelet, valamint optimalizálás az analitika segítségével. A Schneider Electric megoldásának használatával kombinálhatják ezt a három intézkedést, optimalizálva ezzel az épületek költségeit, megfelelve az Európai Unió áramfogyasztás csökkentésére vonatkozó irányelveinek, illetve hozzájárulva a dekarbonizációs célok eléréséhez. Büszkék vagyunk arra, hogy a Decathlon bennünket választott partneréül stratégiai céljainak megvalósításában”

– tette hozzá Arthur Vašarević, a Schneider Electric Horvátországért, Szlovéniáért és Bosznia-Hercegovináért felelős vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric megoldásokkal lesz még energiahatékonyabb a Decathlon Horvátországban appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a hagyományos energiahatékonysági intézkedések gyakran nagyon drágák, a speciális kenőanyagok egyszerűbb és viszonylag költséghatékony módjai lehetnek az energiaköltségek jelentős csökkentésének – ezt a lehetőséget gyakran elhanyagolják vagy alábecsülik, amint azt a speciális kenőanyag gyártója, a Klüber Lubrication is megerősíti.

Az olyan alkalmazásokban, mint a hajtóművek és kompresszorok, amelyek szinte minden iparágban megtalálhatók, a speciális kenőanyagok fontos szerepet játszhatnak az energiahatékonyság növelésében. A megfelelő kenőanyag megválasztásával a Klüber Lubrication ügyfelei három-öt százalékos energiamegtakarítást érnek el, miközben csökkenteni tudják a vállalati szénlábnyomot (CCF) is.

A kenőanyag cseréje gyorsan elvégezhető.

A legtöbb intézkedés, amit egy vállalat hozhat az energiahatékonyság növelése érdekében, költségekkel jár. Az újabb gépekre való áttérés, a berendezések cseréje vagy alternatív energiaforrások, például napelemek telepítése költséges lehet, és évekbe telhet, amíg a költségek megtérülnek. Ezzel szemben a kenőanyagok esetében az amortizáció nagyon gyors, és a váltás könnyen elvégezhető. A legtöbb esetben a hajtóműves és kompresszoros alkalmazások megtérülési ideje kevesebb, mint egy év!

A speciális kenőanyagok jelentősen meghosszabbíthatják az újrakenési intervallumokat, és csökkenthetik a fogyasztást. A másik előnyük, hogy a megfelelő kenőanyag megválasztása esetén elért ideális súrlódási állapot csökkenti a kopást, és ezáltal meghosszabbítja az alkatrészek élettartamát. Az optimális súrlódási állapot azt is jelenti, hogy végezetül kevesebb energia (és hő) használódik el. Ez energiamegtakarítást eredményez. Így a vállalatok energiaköltségeket, valamint pótalkatrész- és hulladékkezelési költségeket takarítanak meg.

Egy kenőanyag-partner, amely nem csupán kenőanyag-megoldásokat kínál.

A speciális kenőanyagokat gyártó Klüber Lubrication már évtizedek óta végez energiahatékonysági projekteket. Az emelkedő energiaköltségek következtében és annak köszönhetően, hogy a vállalatok CO2-lábnyomuk minimalizálására törekszenek, az utóbbi években gyorsan nő a kereslet. A Klüber Lubrication segítségével megvalósított energiahatékonysági projekt megfelel az olyan nemzetközileg elismert szabványoknak, mint a nemzetközi teljesítménymérési és ellenőrzési protokoll (IPMVP) vagy a DIN ISO 50015. Az ezzel létrehozott kiegészítő energiatakarékossági jelentés az energiatesztelési dokumentáció részeként használható.

Hogyan működik egy energiahatékonysági projekt a Klüber Lubrication-nel?

A kenőanyagok által biztosított megnövekedett energiahatékonyság igazolása, valamint azok mérése vagy pénzügyi bizonyítékai nem könnyen ellenőrizhetők – a teljes rendszert figyelembe kell venni. A Klüber Lubrication előzetesen elemzi az ügyféllel, hogy mely alkalmazásokban lenne sikeres a projekt. Az előtte/utána összehasonlítások a kenőanyag cseréje előtti és utáni energiafogyasztást mérik.

A Klüber Lubrication mérési megközelítése

A mért adatok szakmai értékelése lehetővé teszi a Klüber Lubrication szakértői számára, hogy kimutassák az évente megtakarított kilowattórákat (kWh/év). Az energiamegtakarítás mellett a vállalat „Sustainability Tool 2.0” fenntarthatósági elemző eszköze a CO2-megtakarítást és hosszabb kenőanyag-élettartamot is mutatja.

A sikeres elindulás után ezek a megtakarítások más üzemek vagy a teljes termelés számára is átvehetők. Azok a Klüber Lubrication ügyfelek, akik KlüberEnergy projektet hajtottak végre, világszerte körülbelül 438 GWh energiát, azaz 67 000 tonna CO2-t tudtak megtakarítani 2022-ben. Ez több, mint amennyit a Klüber vállalatként valaha is elfogyasztott egy évben.

Elkötelezettségéért a Klüber Lubrication 2023-ban másodszor nyerte el a fenntarthatóság egyik vezető minősítő vállalata, az EcoVadis által adott „Gold Medal” díjat, és ezzel a világszerte értékelt több mint 100 000 vállalat között a legjobb négy százalékba került.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonysági projektek a Klüber Lubrication segítségével appeared first on Műszaki Magazin.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint idén várhatóan 624 milliárd dollárt fordítanak majd az energiahatékonyságot növelő beruházásokra globális szinten.

A Nemzetközi Energiaügynökség a múlt héten tartotta Versailles-ban 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját, amelyet a Schneider Electric-kel közösen szerveztek meg. Az esemény alkalmából elfogadott, miniszteri szintű „Versailles-i Nyilatkozathoz” összesen 44 ország és két nemzetközi szervezet – köztük az Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, az Európai Bizottság, az Afrikai Unió, Csehország, Lengyelország és Magyarország – képviselői csatlakoztak.

A nyilatkozatban az afrikai, amerikai, ázsiai és európai kormányok kiemelték, hogy az energiahatékonyság javítása döntő szerepet játszhat az életszínvonal és az energiabiztonság növelésében, valamint a tiszta energiára való áttérés felgyorsításában, hogy 2050-re elérhessük a nettó zéró kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kell emelni. Ha ezt sikerül megvalósítani, az számos társadalmi és gazdasági előnnyel járhat, így például munkahelyeket teremtene, bővítené az energiához való hozzáférést, csökkentené az energiaszámlákat, mérsékelné a légszennyezést, és az országok fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségét.

Az „energiahatékonyság szempontjából döntő fontosságú évtizedről” szóló „Versailles-i Nyilatkozat” arra ösztönzi az év végén Dubaiban megrendezésre kerülő COP28 éghajlat-változási konferencia valamennyi résztvevőjét, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban gyorsítsák fel az energiahatékonysági tervek végrehajtását. Teljes mértékben ki kell használni a szakpolitikai lépésekben rejlő lehetőségeket, hogy ösztönözzék a fogyasztók és a vállalkozások magatartásának változtatását, és hogy célzott intézkedésekkel támogassák az egyéneket, különösen a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű háztartásokat. Emellett a digitalizációt, a kereslet vezérelt megoldásokat és a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésébe történő beruházásokat olyan prioritásokként határozták meg, amelyek megalapozzák, hogy az energiahatékonyság a tiszta energiára való áttérés valamennyi területén megjelenjen.

A miniszterek az IEA energiahatékonysági konferenciájának zárásaként tartott kerekasztal-beszélgetésen állapodtak meg a nyilatkozatról. A rendezvényen 90 országból több mint 600 résztvevő, köztük több mint 30 miniszter és 50 vezérigazgató vett részt. Az eseményen hivatalos küldöttséggel részt vevő kormányok a globális energiafogyasztás 70 százalékát adó országokat képviselték. A konferencia házigazdái Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

1800 milliárd dollárnyi beruházás kellene az évtized végére

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felpörgetnék a fejlesztéseket appeared first on Műszaki Magazin.

Az eredmény egyszerre mutatja a győri intézményben folyó gyakorlatorientált képzések és a tehetséggondozás magas színvonalát.

Története legnagyobb sikerét érte el tavaly júniusban a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata, a SZEnergy Team, amikor a hollandiai Assenben megnyerte a Shell Eco-marathon európai és afrikai csapatoknak kiírt versenyét városi kisautó kategóriában, méghozzá világcsúccsal, 284 kilométer/kilowattóra energiamérleggel. A sikerszéria júliusban Franciaországban, a nogarói Paul Armagnac versenypályán folytatódott a versenysorozat autonóm, azaz önvezető kategóriájában a második hely megszerzésével.

Idén a Shell Eco-marathon mindkét kategóriáját Nogaróban rendezték május 19. és 25. között, részben párhuzamosan. Az egyedüli magyar résztvevő SZEnergy Team két első hely megszerzését tűzte ki célul a rendkívül erős mezőnyben, s a várakozásokat beteljesítve mindkét kategóriában győzni tudott – a városi kisautó kategóriában ráadásul új, 291 kilométer/kilowattórás világrekorddal. (Ez azt jelenti, hogy a győri elektromos jármű annyira kis fogyasztással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva 1 kilowattóra felhasználásával – ami lényegében kétórányi vasalóhasználatnak felel meg – 291 kilométerig jutott volna.) A siker értékét növeli, hogy olyan neves egyetemek végeztek a Széchenyi István Egyetem csapata mögött, mint a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem, a torinói, a milánói, a müncheni, a toulouse-i és az athéni műszaki egyetem vagy az Amszterdami Alkalmazott Tudományok Egyeteme.

Mesics Mátyás, a SZEnergy Team autonóm részlegének tagja elmondta, hogy az autonóm kategóriában három feladatot kellett teljesíteni. Először egy 1,2 kilométer hosszú versenypályaszakaszon ment végig a jármű, majd egy bójákkal kialakított szektorban navigált az akadályok között, végül pedig leparkolt két autó mellé az egyetlen szabad helyre – mindezt önvezető módban, emberi beavatkozás nélkül.

„Plusz kihívást jelentett, hogy a feladatokat egymás után, folyamatosan kellett végrehajtani úgy, hogy az autó megállt a stopvonalon, és már indult is tovább”

– tette hozzá Mesics Mátyás.

„A tavalyi versenytapasztalatok alapján hallgatóink és doktoranduszaink új, saját algoritmusokat fejlesztettek a környezetérzékelés területén. A mezőnyben egyedülálló módon a kameraképet és a LIDAR – azaz lézeralapú távérzékelés – adatokat felhasználva határozták meg a vezethető útfelületet és az akadályokat. Miután a járműnek két számban is rajthoz kellett állnia, fontos volt, hogy rövid időn belül átépíthető legyen. A csapat autonóm részleges tagjai éjt nappallá téve végezték el az utolsó simításokat a programokon, így az éles versenynapon már az első próbálkozások során teljesítettük az első két feladatot”

– fejtette ki Kőrös Péter, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpont Autonóm Rendszerek Központjának operatív vezetője.

A városi kisautó kategóriában a SZEnergy Team címvédőként érkezett Franciaországba, emiatt mindenki tudta, hogy idén is győzelemre esélyes, de az eredmény még a tagokat is meglepte.

„Nem számítottunk új világcsúcsra, elsősorban azért, mert a nogarói versenypályán az asseninél nagyobbak a szintkülönbségek, így nehezebb alacsony fogyasztást produkálni. Riválisaink nem tudtak javítani az elmúlt évhez képest, mi viszont igen. Ebben szerepet játszott, hogy bár autónk a tavalyi alapra épült, de a versenyszabályoknak való megfelelés miatti változtatásokon túl is sikerült tovább fejleszteni többek között az elektronikai rendszert, a rugós tagokat vagy a vezetési stratégiát meghatározó menetciklus-optimalizálást. Sőt, saját fejlesztésű telemetriánknak köszönhetően verseny közben tudtuk monitorozni a járművet és a pilótát”

– mondta Pusztai Zoltán, a Széchenyi István Egyetem doktoranduszhallgatója, a csapat mentora.

„Gratulálok a nagyszerű eredményhez a SZEnergy Team valamennyi tagjának, akik ismét bizonyították, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedőek egyetemünk gyakorlatorientált képzései és tehetséggondozási rendszere. A sikerhez hozzájárult az is, hogy európai színvonalú győri infrastruktúránk mellett fenntartó alapítványunk tulajdonába került a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZONE, amely hallgatói csapatainknak is az egyik bástyája, és segíti őket abban, hogy megőrizzék élvonalbeli pozíciójukat”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

„Az SZEnergy Team világraszóló sikere a kormány által elfogadott Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Stratégia szempontjából is jelentős értékű. Célkitűzésünk, hogy minél hatékonyabban tudjuk pozícionálni és megerősíteni Magyarország szerepét az átalakuló mobilitás korszakában, egyúttal Európa élvonalába lépjünk előre az elektromos autóversenyzéssel kapcsolatos és egyéb elektromobilitási fejlesztések terén. Mivel az autó- és motorsport a mindennapi közlekedésben megjelenő innovációk bölcsője, az eredmények láttán jó esély van arra, hogy éppen az autóipar magyar fővárosában, Győrben fejlesztenek ki mérnökeink egy olyan megoldást, amely úttörő lesz az iparágban, akár globális mértékben is”

– húzta alá Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye appeared first on Műszaki Magazin.

Az 5G technológiában élen járó Ericsson Connected Energy Utilities című jelentése számos példával illusztrálja, milyen kiemelt szerepet tölthet be a szektorban a mobilkommunikáció a teljes értékláncon keresztül.

Az energiaszektor számára a folyamatosan növekvő energiaigény kezelése egyre komolyabb kihívást jelent, mely egyre komplexebben üzemelő energiahálózatokat is feltételez egyben. Ezek felépítésében és működtetésében juthatnak komoly szerephez a mobilhálózatok, mutat rá az Ericsson friss riportja, mely számos iparág már működő példáján keresztül szemlélteti, hogy például az áramhálózatok digitalizációja milyen kézzelfogható előnyökkel járhat.

A mobiltechnológia és az 5G számos területen előrelépést hozhat

Hatékonyabb kommunikáció. Az energiatermelői oldalon az egyik legkézenfekvőbb modernizációs lépcsőfok a kommunikációs rendszerek lecserélése, digitalizációja. A közműhálózatok üzemeltetése során például a mai napig elterjedt kommunikációs módszer a walkie-talkie-k használata, pedig egy 4G-s vagy 5G-s privát hálózattal nagy rendelkezésre állású, biztonságos és minden igényt kielégítő adatcsere-folyamatot lehet kiépíteni, melyben a beszédátvitel mellett szerepet kaphatnak a modernebb kommunikációs formák (képek, videók átvitele, videohívást stb).

Hatékonyabb hibamegelőzés és karbantartás. A karbantartási fázisok és az üzembiztonság terén a prediktív karbantartás egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat, mely során a rendszerbe ágyazott szenzorok adatait elemezve észlelhet és javíthat egy potenciálisan felmerülő problémát egy szolgáltató, még mielőtt a hiba eszkalálódna és ügyfelek tömegeit érintené.  Az Ericsson és az Arthur D. Little intézet által közösen elvégzett kutatás például rámutat, hogy a prediktív-alapú karbantartás akár 25%-kal is csökkentheti egy generátor vagy erőmű éves, karbantartásra fordított idejét, így a rendszerek tervezett leállításával keletkező veszteség is lényegesen csökkenhet. A karbantartó személyzet munkáját is egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a távolról elvégzett vizsgálatok, ahol például drónok mobilhálózatokon keresztül kommunikálva térképezhetik fel az áramfejlesztők és különböző infrastruktúra-elemek állapotát, állagát.

Kevésbé veszélyes vagy kockázatos karbantartási műveletek. Az erőművek és különféle áramfejlesztő berendezések rendkívül veszélyes terepnek számítanak a karbantartó-üzemeltető munkatársak számára, akiknek a biztonsága szintén jelentős mértékben növelhető a mobilkommunikáció segítségével. A dolgozók így különféle szenzorokkal ellátott öltözeteket, illetve VR/AR headseteket viselhetnek munka közben, melyek valós időben küldhetnek a mobilhálózatokon keresztül képeket és adatokat elemzés céljából.

Növelhető reakcióidő, okosabb hálózatok. Az áramhálózat apróbb, alig néhány perces kimaradásait a legtöbb szolgáltató észre sem veszi, pedig ezek száma a statisztikák szerint egyre nő, ezzel egyre nagyobb bosszúságot okozva a felhasználóknak. A hálózati hibák automatikus felderítése és központi kijelzése drámaian csökkenti a hálózatüzemeltetők reakcióidejét, akik a gyors átterheléssel lényegesen gyorsabban, szinte észrevétlenül tudnak reagálni a rövid kimaradásokra. Az áramhálózat-üzemeltetőknek emellett fel kell készülniük arra is, hogy a meglévő hálózatokon jelentkező változó fogyasztási és betáplálási igényt rugalmasan tudják kezelni. Ehhez elengedhetetlen az “okos hálózat” létrehozása, mely képes automatikusan kezelni a fenti fogyasztásiigény-változások, illetve esetleges hálózati kiesések során keletkező átirányításokat.

Gyorsabb és hatékonyabb kommunikáció a végfelhasználókkal, takarékosabb energiafelhasználás. A mobilhálózati kommunikáció azoknál a rendszereknél is szerephez juthat, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztóval, vagy fogyasztói végponttal – hívja fel a figyelmet a kutatás. Így például a hálózathoz tartozó, az üzemeltető által fenntartott elektromosautó-töltők mobilhálózatokon keresztül kommunikálva jelezhetik a fogyasztóknak a töltőállomás éppen aktuális foglaltságát, illetve a töltő és az autó kapcsolatát, a töltési folyamat előrehaladását. A fogyasztók részéről természetes válaszreakció a drasztikusan növekvő energiaárakra a fogyasztás visszafogása mellett a fogyasztás mértékének ellenőrzése iránti igény. Ebben segíthetnek a távolról elérhető okosmérők, melyek nem csak a fogyasztás nyomon követésére alkalmasak, hanem a megfelelő háttérrendszerekkel kiegészítve a fogyasztó egyéni szokásait figyelembe véve adhatnak takarékossági tanácsot.

„Az új- és megújuló energiaforrások szerepének növekedésével egyre komplexebbé való áramhálózatok biztonságos, stabil és optimális üzemeltetéséhez elengedhetetlen tűnik, hogy a meglévő rendszereket a szolgáltatók egyre teljesebb mértékben digitalizálják. Különösen fontos ez most, amikor a világ számos régiójában igen komoly energiakrízis fenyeget, melyre gyors, megnyugtató választ kell adniuk az üzemeltetőknek. Ebben már rövid távon is sokat segíthet a hatékonyabb üzemeltetés, energiatakarékosabb hálózati felhasználás terén a mobil és 5G technológia”

– mondta el Koustuv Ghoshal, az Ericsson közművekért felelős vezetője. „A mobilhálózati kommunikáció és az 5G az áram-közművek jövőjének meghatározó részévé válhat, megoldást nyújtva az energiaellátás minden, kommunikációs folyamatokkal összefüggő kihívására” – tette hozzá a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket appeared first on Műszaki Magazin.