Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is

A szennyvíztisztítás köztudottan fontos környezeti feladat: a természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége szigorúan szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy maga a tisztítási folyamata is jelentős energiafelhasználással és komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A jó hír: a modern technológia ma már nemcsak a kibocsátott víz minőségét képes javítani, hanem a folyamat energiaigényét is drasztikusan csökkenteni. Többek között erre hoz példát a világ egyik vezető víztechnológiai vállalatának frissen megjelent fenntarthatósági jelentése. A Time magazin által nemrég a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választott Xylem technológiai startupokkal is együtt dolgozik, hogy zöldítse és energiakímélőbbé tegye a szennyvíztisztítás folyamatát.

A szennyvíztisztítás során a biológiai lebontást végző baktériumok oxigénigényét levegőztetéssel – más néven aerációval – kell kielégíteni. Ez a folyamat egy átlagos szennyvíztisztító teljes energiafelhasználásának 40–60 százalékát teszi ki. Minél nagyobb a telep, annál komolyabb ez a tétel: nem ritka, hogy egy nagyobb városi szennyvíztisztító évi energiaszámlájának több mint fele egyedül a levegőztetésre megy el. Ha ebben a folyamatban tudunk újítani és hatékonyságot javítani az jelentős energia megtakarításra ad módot.

„A szennyvíztisztítás energiaigénye Magyarországon sem elhanyagolható kérdés. A telepek többsége mára elavult tervezési elvek mentén épült, ahol az energiahatékonyság másodlagos szempont volt. Ma már egészen más a helyzet: a technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tisztítási minőséget lényegesen kevesebb energiával érjük el – és ez nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági előny is. Az egyik kulcs mindebben a levegőztetés folyamatának modernizálása. A hazai szennyvíztisztító telepek többsége is lépéskényszerben van, ha meg akar felelni az uniós jogszabályoknak energetikai elvárások mentén”

– mondja Gampel Tamás, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.

Több száz magyar szennyvíz telepre várhat modernizáció

A technológiai fejlődés nem csupán elméleti: konkrét telepeken mért adatok igazolják, hogy az energiahatékonyság drámain javítható okosabb tervezéssel és adaptív berendezésekkel. Hazánkban az elmúlt években veszélyes forráshiány jellemezte a vízügyi iparágat, de a modernizáció nem sokáig odázható el energetikai korszerűsítés terén. Nemzetközi példák igazolják, hogy az innovatív technológiai jelentős segítség ebben.

A Xylem az elmúlt évtizedben számos magyar szennyvíztisztítón végzett összehasonlító vizsgálatokat. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító levegőztető rendszerének korszerűsítésével 10 és 20 százalék közötti energiamegtakarítást sikerült elérni. Ezt annak fényében kell értékelnünk, hogy ez 1,1 millió kWh-t jelent évente, ami egy néhány tízezer lakosú város villamos energia fogyasztásával egyenlő. Egy másik példa az egri szennyvíztisztítón végzett részleges korszerűsítés, ahol szintén közel 20%-os villamos energia megtakarítást sikerült elérni a levegőztető rendszer korszerűsítésével. Az itt elért megtakarítás 0,4 millió kWh volt.

Miért most? Az EU is lépett

Az energiahatékonyság kérdése mára szabályozási szintre is emelkedett, ami tovább erősíti az újmegoldások iránti igényt. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott szennyvíztisztítási rendelete (UWWTP 3019/2024) stratégiai célként fogalmazza meg a telepek életcikluson átívelő energiasemlegességét – vagyis a szennyvíztisztítók többé nem pusztán energiafogyasztókként kezelendők, hanem olyan rendszerekként, amelyek fogyasztásukat minimalizálják. A rendelet különös hangsúlyt fektet a levegőztetés hatékonyságának javítására, az adaptív vezérlőrendszerek alkalmazására és a digitális modellezés bevezetésére.

„Ezek az eredmények nem egyedi szerencsés eseteket mutatnak, hanem a rendszerszintű gondolkodás erejét: ahol a tisztítás folyamtatát végző technológiai egységek – diffúzorok, fúvók, keverők és vezérlőrendszerek – integrált, okos egységként működnek, ott következetesen jobb eredmény születik. Ezeket a technológiákat nemcsak azért érdemes alkalmazni, mert jogszabályi előírás az karbonsemlegesség, hanem mert a kevesebb energia alacsonyabb költségszinttel is jár – miközben a tisztítás minősége nem romlik, hanem javul”

– foglalja össze Gampel Tamás.

22 milliárd köbméter vízmegtakarítás. A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentéséből az is kiderül, hogy 2019 és 2025 között az ügyfelek megoldásai révén több mint 22 milliárd köbméter vizet sikerült újrahasznosítani globálisan. A vállalat emellett 2025-ben összesen 20 millió embert ért el ivóvíz- és közegészségügyi megoldásaival. Ebbe beletartozik a Xylem Watermark jótékonysági program keretében nyújtott humanitárius segítség is: a vállalat 2025-ben 200 vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa által sújtott területen avatkozott be, ivóvízhozzáférést és szanitációs megoldásokat biztosítva. A program részeként az alkalmazottak munkaidejük egy százalékát önkéntességre fordíthatják – évi 20 fizetett óra keretében –, amit sokan vízügyi oktatási és fejlesztési projekteken töltenek el helyi közösségekben.

A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentése elérhető a vállalat weboldalán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiatakarékos szennyvíztisztítás appeared first on Műszaki Magazin.

Ha háztartási gép vásárlását tervezzük, ne lepődjünk meg az újfajta címkék és akár a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb kategóriabesorolások láttán. Lecserélik ugyanis az eddigi energiafogyasztási címkéket, amelyek alapvető segítséget nyújtanak a vásárlók döntéshozatalában. Unió-szerte komplexebb, új teljesítmény-értékkel, szigorúbb szabvánnyal és tesztelési módszerrel kategorizálják újra a nagyháztartási gépeket. Megszűnik a pluszos rendszer, a legmagasabb energiaosztály az „A” lesz, így jelentős visszaminősítések történnek és új információkat is feltüntetnek a címkéken. Már most is találkozhatunk olyan gépekkel, melyeken kétféle energiacímke szerepel, de 2021. március elseje után már csak az új címkék lehetnek a készülékeken.

Mosó-, mosogatógép-, vagy hűtővásárlás során az első fontos információkat az energiafogyasztási címkékről olvashatjuk le, melyek olyan hasznos adatokat tartalmaznak, mint a gép fogyasztása, zajszintje, de a legszembetűnőbb a piros-sárga-zöld színskála az ABC jelölésekkel, illetve a sok + jellel. A technológia fejlődésével ugyanakkor eljutottunk arra a szintre, hogy 2017-ben a mosógépek és hűtők 90%-a valamely pluszos „A” kategóriába tartozott. Ezért egyre nehezebbé vált különbséget tenni a készülékek energiafogyasztási szintjei között a korábbi jelölés alapján. Az Európai Unióban ezért is vezetnek be új energiacímkéket az elavultak helyett. Komplexebb, új teljesítmény-értékkel, szigorúbb szabvánnyal és tesztelési módszerrel kategorizálják be a gépeket. Ez a változás átláthatóbbá teszi a vásárlók számára az információkat.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A legszembetűnőbb változás, hogy az „A” kategória lesz a legmagasabb energiaosztály és nem lesz több pluszjel. Éppen ezért jelentős visszaminősítések lesznek – az „A” és „B” osztály sok esetben üresen marad majd. Például egy korábban A+++ mosogatógép az új rendszer szerint csak a D kategóriának felel meg. Az F osztály pedig 2024-re minden kategóriában kifut. Több gyártó emiatt megújítja termékválasztékát, új mosási programok jelennek meg, illetve még energiatakarékosabb termékek kerülhetnek be majd a kínálatba. Az új címkéken megjelenik egy QR-kód is, ami az EPREL (EU Product Database for Energy Labelling), azaz az energiacímke-köteles termékek nyilvántartására szolgáló nyilvános adatbázishoz vezet minket. Itt elérhetők a készülékek termékismertetői is.

Az új rendszer a háztartási nagygépek majdnem mindegyikét érinti, a mosó-, mosogató- mosó-szárító gépek, hűtőszekrények, fagyasztók és a borhűtők mind új energiacímkét kapnak. Emellett a TV készülékeket és lámpákat is érinti a változás. Egyes kategóriák esetében új adatokat is láthatunk majd. A hűtőknél a zajszinteket osztályokba sorolták (A, B, C és D), így könnyebben, egyszerűbben össze lehet majd hasonlítani őket. A mosogatógépeknél pedig feltüntetik az eco program hosszát is, az energiafogyasztást pedig 100 mosogatási ciklus alapján határozzák meg, a jelenlegi éves helyett.

A címkék lecserélése nem egyik pillanatról a másikra fog megtörténni. Ennek ellenére jó, ha már most felkészülünk a váltásra. A MediaMarkt egy korábbi reprezentatív kutatása azt mutatja, hogy egy háztartási nagygép kiválasztásakor az ár után az energiahatékonyság a második legfontosabb szempont. A boltokban már akár most lehetnek olyan készülékek, amelyek két különböző címkével rendelkeznek. Noha, ezt kötelezően csak idén november elsejétől kell biztosítani a kereskedőknek, a gyártók már korábban is elláthatják készülékeiket az új címkékkel. A vízválasztó dátum 2021. március elseje – ekkortól ugyanis már csak az új energiacímkék lehetnek a termékeken. A gyártói és kereskedői weboldalakon is ugyanekkor történik majd a váltás.

További információk az átalakuló energiacímkékről a MediaMarkt online magazinjában érhetőek el.

The post Új energiacímkék jönnek a háztartási gépekre appeared first on Műszaki Magazin.