A Paulinyi & Partners tervezőiroda az Európai Űrügynökséggel 2023 decemberében indított nemzetközi együttműködése keretében az űrtechnológia segítségével, szimulációs eszközökkel dolgozik az ingatlanfejlesztések energiahatékonyságának javításán. Az iroda olyan megoldást fejleszt, amely a földmegfigyelési felvételek felhasználásával feltérképezi a városi hőszigethatást, hogy ezekkel az adatokkal javíthassa a meglévő prediktív szimulációk hatékonyságát.

Az EU klímafigyelő szolgálata, a Copernicus Climate Change Service adatai szerint a 2023-as volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 2024. májusában pedig rekordértéket ért el a globális átlaghőmérséklet. A klímaváltozás hatására egyre forróbb nyarak és intenzívebb hőhullámok önmagukban komoly problémát jelentenek mindenkinek, a sűrűn lakott városokat azonban még nagyobb kihívás elé állítja a hőszigethatás. Ennek a jelenségnek a lényege, hogy a növekvő átlaghőmérséklet a természetes felszínek hőelnyelő hatásának hiányában még magasabb lesz, ez Budapesten például akár 6°C fokkal magasabb értékeket is jelenthet. Mindez a környezeti problémák mellett közvetlen hatással van a városban lakók egészségére, különösen a betegek és idősek már eleve veszélyeztetett csoportjaira.

A hazai építésziroda, a Paulinyi & Partners erre a problémára keresi a megoldást az Európai Űrügynökség (ESA) szerződött együttműködő partnereként. Az „Űrkutatás a zöld építészetért” (Space for Green Construction) projekt keretében a tervezőiroda hozzáférést kaphat műholdakból származó földmegfigyelési adatokhoz is. Kutatási eredményeiket várhatóan az idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson is bemutatják majd.

„A városi hőszigethatás problémájára meggyőződésünk szerint a leginnovatívabb technológiák alkalmazásával találhatunk hatékony megoldást. Korábbi projektjeinknek és tudományos tevékenységünknek köszönhetően olyan tudással rendelkezünk, amellyel lehetőségünk van ilyen válaszok kidolgozására, ezért is szeretnénk szerepet vállalni ennek az egyre több városlakót érintő környezeti kihívásnak a kezelésében – mondta Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Az űrkutatás a földi technológiák fejlesztéséhez is hasznos adatokkal szolgál, ezzel tovább modernizálhatjuk az építészetet és jövőálló épületeket hozhatunk létre.”

A városi hőszigethatást a szakemberek mérési adatai is jól szemléltetik, hiszen ezek alapján jelentős, akár 4 Celsius fokos eltérés is megfigyelhető Budapesten a vízpart mellett és a belvárosban elhelyezett mérőegységekkel regisztrált hőmérsékleti értékek között. A jelenség mérséklése lehetőséget ad az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is. A klímaváltozás hatására, becslések szerint 2050-re a nagyvárosok hűtése akár 60 százalékkal magasabb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a fűtés. A jelenlegi kutatás keretében a szakemberek ennek minimalizálására is megoldásokat keresnek. A hőszigetek már ma is jelentősen befolyásolják az épületek fűtési és hűtési igényét, és bár jótékony hatást gyakorolnak a fűtési szükségletre, a hűtéssel járó fogyasztást ennél nagyobb mértékben növeli.

„A nyári hűtési időszakban a beltéri hőmérséklet csökkentése légkondicionálók használatával nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve a hőség fokozásához. A hőszigetekben ezen felül az épített felületek fényvisszaverő és hőelnyelő képessége is a melegedést erősíti. Ezért is keresünk olyan megoldást, amellyel hosszú távon az épületeinket kevésbé érinti majd a hőszigethatás – mondta el Németh Roland, a projekten dolgozó Paulinyi & Partners Innovations partnere. – A probléma megoldására fejlesztjük a HeatScape Resolve szolgáltatásunkat, amellyel a szimulációink képesek lesznek figyelembe venni a hőszigeteket befolyásoló tényezőket, mint az albedo érték, az épületek és burkolatok hőtároló tömege, a városi zöld- és vízfelületek mennyisége vagy a széldinamikai modellek, s így megoldási javaslatokat tudunk tenni már a projektek előkészítése, az urbanisztikai tervezés során.”

A HeatScape Resolve jól kiegészíti a Paulinyi & Partners szolgáltatásportfólióját, amelynek jelenleg is része a szimulációkat alkalmazó, adatalapú tanácsadás, többek között az épületek energetikai fejlesztése terén is. Az iroda szakértői akár teljes városnegyedek energiahatékonyságát is képesek komplexen elemezni és ezen keresztül növelni a beruházások értékét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrtechnológiát alkalmaznak magyar építészek a városi hőség enyhítésére appeared first on Műszaki Magazin.

A távmunkáról való visszaállás témakörét vizsgáló kutatásban a résztvevő cégvezetők egy 1-10-es skálán értékelték az egyes állításokat attól függően, hogy azok mennyire igazak az ő vállalkozásukra. Az első kérdésben átlagosan – 6,1-es szinten – tartották helytállónak azt, hogy a munkatársaik többsége az enyhítések hatására visszatér a megszokott irodai környezetbe. A válaszadók jelentős többsége (7,5-ös érték) értett egyet azzal, hogy bizonyos munkaköröket hosszútávon is távmunkában fognak végezni a dolgozóik. Ennél is magasabb átlagot, 8,3-as mutatót ért el az az állítás, hogy a távmunka eszközök a járványhelyzet alatt már szervesen beépültek a cégek mindennapi működésébe. Így nem meglepő, hogy a cégvezetők túlnyomó részben (8,8-as érték) egyetértenek azzal, hogy számos felhő alapú, távmunka megoldás „jól vizsgázott”, és ezért a jövőben is alkalmazni fogják azokat.

A szükség nagy úr: a „szkeptikus magyarokat” is meggyőzte a távmunka

A pandémia kirobbanása előtt a Gallup Globális Munkahelyi Felmérése arra mutatott rá, hogy a magyar munkavállalók mindössze 2,5%-a dolgozott távmunkában, a JobsGarden kutatása alapján pedig a magyar cégek 70%-a eredetileg egyáltalán nem tervezte a home office bevezetését. A koronavírus ebben globális áttörést hozott, és olyan kapukat nyitott meg, amelyek nélküle még évekig zárva maradtak volna. A távmunka tömeges elindítása számos olyan, mindennaposnak számító tevékenységet helyezett át az online térbe, mint a meetingek szervezése, az információk gyors átadása vagy a dokumentumok tárolása és megosztása. A Kvazar.cloud villámkutatásának eredményei rámutattak, hogy a szkeptikus magyar cégvezetők is kezdenek hozzászokni például a chatprogramokhoz, vagy a nyomtatott dokumentumtárat felváltó felhő alapú fájlmegosztó rendszerekhez.

„A veszélyhelyzet pozitív következménye, hogy a most bevezetett megoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét. A partnereink visszajelzése alapján jelentősen megnőtt az igény a gyorsan beépíthető és jól használható informatikai szoftverek iránt. A vészhelyzetben bizonyított eszközök rengeteg cégnél hosszabbtávon is beépülnek az üzletmenetbe.”

– mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

A megtanult leckéket a lecsengés alatt se feledjük

Ahogy a járványügyi szakemberek figyelmeztetése alapján a személyes érintkezésekkel továbbra is óvatosan kell bánni, úgy a céges üzletmenet sem áll vissza egyik napról a másikra a rendes kerékvágásba. A távmunkásokra hosszútávon is számító továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az otthonról dolgozók teljesítményének követésére és munkatársaik motiválására. A vállalkozások akkor tudják hosszútávon sikeresen megtartani a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, ha megtalálják azokat az informatikai megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető az otthonról dolgozók teljesítménye.

„Nem mindenki alkalmas rá, hogy hónapokon keresztül ugyanazt a teljesítményt nyújtsa otthonról, mint a nagy erőket mozgósító veszélyhelyzetben, vagy általában a munkahelyén. A cégeknek segíteniük kell a távolról dolgozókat abban, hogy elkötelezettebbek legyenek. Ehhez megfelelő képzést, fájlmegosztási lehetőséget nyújtó szoftvert és adatbiztonságot kell biztosítania a mobileszközökön, hogy mindehhez otthonról is hozzáférjenek.”

– mondta Iván László. Hozzátette:

„Sokat jelenthet emellett a rendszeres videókonferencia, csapatmeeting megtartása is. Ha a távolról dolgozók továbbra is a team részének érzik magukat, valószínűbb, hogy megőrzik elégedettségüket és motiváltságukat, ezzel pedig mindenki jól járhat.”

Alapszükségletté vált a helytől független biztonságos munkavégzés

A fokozatos enyhítéssel nemcsak a lakosság általános veszélyérzete csökken, hanem a cégek is hajlamosak alábecsülni az ingázás biztonsági kockázatát. A nem megfelelő körültekintéssel végzett távmunka rengeteg olyan veszélyt rejt magában, amelyekkel a munkavállaló milliós károkat okozhat a cégnek. A dolgozó egy-egy illetéktelen program telepítésével vagy kétes eredetű e-mail megnyitásával is beengedhet olyan zsarolóvírusokat és kártevőket, amelyek érzékeny adatok (szerződések, kimutatások, üzleti titkok) elvesztéséhez vezethetnek. A tűzoltás után tehát most a finomhangolás időszaka következik, és a hosszútávú távmunkához még biztonságosabb és hatékonyabb rendszert szükséges bevezetni.

„A kutatásunkban is visszaigazolódott a forgalmi adataink alapján már tapasztalt fordulópont, miszerint a felhőszolgáltatások iránt jelentősen megnőtt a bizalom. A széleskörű kipróbálás után most már sokkal nagyobb a nyitottság a vezetők részéről. A közeljövőben a trend további erősödését várjuk, hiszen a helytől független biztonságos munkavégzés villámgyorsan alapszükségletté vált.”

– zárta Iván László.

The post Enyhítés után is velünk marad a távmunka appeared first on Műszaki Magazin.