A 14 fős magyar csapat a Robert Bosch Kft. támogatásával, illetve a Robotics Infinity Nonprofit Kft. szakmai segítségével vett részt a versenyen, ahol a magyar diákok több mint 40 csapattal mérhették össze tudásukat, kreativitásukat, és az előkelő 4. helyen végeztek.

Mi az a FIRST Robotics Competition?

A FIRST (For Inspiration and Recognition of Science and Technology) egy nemzetközi nonprofit szervezet, amelynek célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (az ún. STEM szakmák) iránt. A szervezet több nemzetközi versenyt is rendez: a legnagyobb múltú, FIRST Robotics Competition (FRC) során a középiskolás csapatoknak ipari méretű, összetett robotokat kell tervezniük, építeniük és programozniuk, hogy azok majd meghatározott feladatokat teljesítsenek egy tematikus versenypályán.

Rekord gyorsasággal készült el a magyar robot a Bosch támogatásával

A 14 fős magyar diákcsapat a versenyt megelőzően mindössze 3 hónap alatt, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon építette meg és programozta a robotot az előírások szerint. A vállalat ehhez nemcsak a helyszínt adta, hanem műszereket, műhelyberendezéseket, valamint a versenyen szükséges eszközöket is, emellett pedig anyagi támogatást is nyújtott. A legnagyobb kihívást a megmérettetés során az jelentette a fiatalok számára, hogy a tényleges versenypályát először csak a helyszínen láthatták, így a pályához való alkalmazkodásra már a verseny során kellett megoldásokat találniuk.

„Örömmel álltunk támogatóként a magyar diákok elhivatott csapata mellé a First Robotics Competition versenyén. A Boschnál számos programmal segítjük a fiatal tehetségeket, köztük a középiskolás korosztályt is. Fontosnak tartjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek naprakész tudást és készségeket adnak a jövő generációinak, hozzájárulva a szakmai fejlődésükhöz és képességeik kibontakozásához, ez a verseny pedig éppen erről szól. Hiszünk benne, hogy ezek közül a fiatalok közül is kikerülhetnek a jövő innovátorai”

– mondta el Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Kreatív problémamegoldás, programozás és mesterséges intelligencia

A First Robotics Competition azzal is kiemelkedik a nemzetközi diákversenyek sorából, hogy a résztvevők technikai (hard skillek), valamint személyes és társas kompetenciáinak (soft skillek) széles körét fejleszti mind a felkészülés, mind a részvétel során. A műszaki készségek szempontjából a diákok megtanulják a gépészeti és mechanikai tervezés alapjait, valamint a különböző gyártási technológiákat. A villamossági ismereteik és a programozási készségeik is fejlődnek, emellett a fiatalok megismerkedhetnek a beágyazott rendszerekkel, illetve az autonóm vezérlés és a szenzorok programozásának kihívásaival. Ha a csapat fejlettebb stratégiákat alkalmaz, akkor akár mesterséges intelligencia és a gépi látással kapcsolatos technológiákat is beépíthetik a rendszerbe.

Nem elég a technológiai tudás: menedzsment-készségek, marketing és csapatmunka már középiskolás korban

A verseny nem csupán technikai feladatokból áll, hanem komoly szervezési és menedzsment tudást is igényel, ami fejleszti a problémamegoldást, a csapatmunkát, az együttműködést, a konfliktuskezelést, az időgazdálkodást és a döntéshozatalt. A csapatoknak emellett saját arculatot kell kialakítani, marketing és közösségi média feladatokat ellátni: a diákoknak nem csak a pályán kell jól teljesíteniük, feladataik közé tartozik tevékenységük és eredményeik kreatív bemutatása is.

„Büszkék vagyunk a magyar diákok eredményeire. Inspiráló volt végigkísérni a fiatalokat a sikerhez vezető úton, látni az egyedülálló teljesítményüket. Akár a verseny kihívásaira, akár a jövő technológiáinak megalkotására gondolunk, egyértelmű, hogy a csapatmunka, az együttműködés és a kreativitás nélkülözhetetlen a sikerhez”

– mondta el Bacsi Sándor, a Robert Bosch Kft. rendszermérnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotépítésből jeles: magyar diákcsapat a legjobbak között appeared first on Műszaki Magazin.

A Chery idei innovációs konferenciáján megmutatta, hogy a robotok már most is milyen sokoldalúan támogathatják az embereket és a vállalkozásokat.

Budapest, 2024. november 6. – Az OMODA és JAECOO autók gyártójának stratégiai elképzelése szerint a robotok nem pusztán „eszközök”, hanem hidak, amelyek összekötik a családtagok különböző igényeit. Az olyan robotok, mint az októberben a kínai Wuhu-ban megrendezett CHERY Global Innovation Conference-en bemutatott Mornine és Argos segítőként, szórakoztató társként, oktatóként és egészségügyi menedzsment segédeszközként is szolgálhatnak az otthonokban, emellett pedig a vállalkozások is hasznukat vehetik.

Az OMODA&JAECOO humanoid robotja, Mornine és a második generációs robotkutya, Argos bemutatkozását egyaránt széles körű kutatási és tesztelési tevékenység előzte meg. A kulcsfontosságú komponenseik, például a működésüket biztosító hardver elemek, érzékelők és vezérlők stabil és megbízható teljesítményt nyújtanak. Emellett a nyelvi modellek és a vezérlő algoritmusok fejlődése jelentősen növelte intelligenciájukat.

A fejlett interakciós képességekkel felvértezett Mornine humanoid robot egyaránt megállja a helyét az otthonokban és a munkahelyeken is. Intelligens értékesítési asszisztensként dolgozhat például egy autókereskedésben, kezelve az ügyfélfogadást, megtartva a termékbemutatókat, gondoskodva a vevők kényelméről, így javítva a vásárlási élményt és csökkentve a kereskedők munkaerőköltségeit. Sőt, Mornine alkalmazási területei túlmutatnak ezen, a robot számos kereskedelmi rendszerben használható.

Otthoni környezetben a Mornine nem csak az OMODA&JAECOO járművekkel való távvezérlés és a jármű állapotának nyomon követése érdekében képes interakcióba lépni, hanem segít a háztartási munkákban, szórakoztat, és személyre szabott szolgáltatásokat kínál, például szállítást, egészségügyi felügyeletet, egészségmenedzsmentet. Emellett az idős, magányos családtagok számára társaságot is jelenthet a korszerű humanoid robot.

A Chery és az AIMOGA másik közös fejlesztése, Argos a robotkutya már most alkalmas arra, hogy a gyermekek és tizenévesek kedvelt társává váljon. A különleges „társ” aktívan támogathatja a fiatalok szórakoztatását és fejlődését. Sőt, Argos klasszikus „házőrzőként” is megállja a helyét, hiszen intelligens felügyeleti funkciója valós időben képes képeket továbbítani a felhasználó mobiltelefonjára amikor nincs otthon, hogy ezzel is növelve biztonságérzetét.

Az október 18-ától egy héten át a kínai Wuhu-ban megrendezett 2024-es CHERY Global Innovation Conference mottója a „Technology Empowers the Future” volt. A rendezvényen több ezer vendég vett részt a kormányzati szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, ipari szakértők és globális partnerek részéről, és természetesen jelen voltak a Chery Group vezetői is. Az eseményen a robotok mellett bemutatkozott többek között a vállalat új akkumulátortechnológiája is, amelynek segítségével akár egy feltöltéssel megtehetik az elektromos autók a Budapest-Róma utat.

Rekordok minden szinten

Az OMODA és JAECOO márkák anyavállalata 2024-ben mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentős előrelépést ért el. Januártól szeptemberig az összesített értékesítési volumen meghaladta az 1,75 millió darabot. A cég az egyetlen olyan autóipari vállalkozássá vált az egész iparágban, amely egyaránt növekedést tudott felmutatni az alternatív hajtásláncú és a robbanómotoros járművek esetében, valamint a belföldi és a nemzetközi értékesítésben. Ráadásul mind a négy szegmensben rekord mennyiségben keltek el a Chery autói és ez a magas színvonalú fejlődés is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat története során először felkerült a Fortune magazin Global 500-as listájára.

Az OMODA és JAECOO márka globális terjeszkedése szempontjából fontos szerepet játszik az európai piac, ahol megjelenése óta egy világos és határozott stratégiai terv alapján sikeresen indította el az értékesítést több európai országban. A két brand 2023-as bevezetése óta alig másfél év alatt a világ 32 fő piacán vált elérhetővé, és a globális értékesítési volumen meghaladta a 350 000 darabot. A kereskedői hálózat közel 1000 üzletet foglal magában, így a világ leggyorsabban növekvő autómárkájává vált. A vállalat a jövőben is folytatja a piaci igényeknek megfelelő új termékek bevezetését, és azt tervezi, hogy 2025-ben több mint 60 új piacon jelenik meg világszerte.

Már nálunk is kapható az OMODA 5

Október 9-én Budapesten, a Millenáris Parkban ünnepélyes keretek között mutatta be az OMODA 5-öt a Chery Group autójának hazai forgalmazója, a Genius Automotive Kft. Az eseményen részt vett Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Chen Yiwei, a kínai nagykövetség megbízottja, Jochen Tüting, a Chery Europe GmbH ügyvezető igazgatója, valamint Goldberger Mária, a Genius Automotive ügyvezetője.

A rendezvényre ellátogató számos újságíró személyesen is megcsodálhatta a magyar piacra érkező új autót, amely rendkívül kedvező ár-érték arányt biztosít. Az eseményen elhangzott, hogy négy budapesti márkakereskedés mellett Békéscsabán, Kecskeméten, Pécsett és Szegeden is egy-egy szalonban megtekinthetik, kipróbálhatják és megvehetik a járművet a hazai fogyasztók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotokat is épít az OMODA és JAECOO autók gyártója, a Chery Group appeared first on Műszaki Magazin.

Sátoraljaújhelyen a Szár-hegyet és a Várhegyet összekötő híd építése új mérföldkőhöz ért április 3-án. Dunai László a BME Építőmérnöki Kar egyetemi tanárának vezetésével elvégezték rajta a dinamikus és statikus próbaterhelést, amelyek sikerrel zárultak. A dinamikus próbaterhelést először kettő, majd tizenkettő, végül harminckét ember ritmikus mozgásával végezték. Dunai László szerint az átadás előtt ez az egyik legfontosabb pillanat a híd életében a statikus és dinamikus próbaterhelés.

„A terhelés hatásaira a híd jól reagált, azokat a jelenségeket mutatta, amelyekre a tervezés során számítottunk”

– mondta, majd azzal folytatta, hogy

„az volt a cél, hogy megfelelően mozogjon és élményt adjon azoknak, akik egy kalandparkban erre rámennek”.

A turisztikai látványosságként épülő híd hossza több mint 700 méter, hat acélsodronykötél tartja a 80 méter magasban. Ezzel a technológiával Magyarországon, de a hosszát figyelembe véve a világon ez a leghosszabb épített ilyen típusú híd, tehát ez egyedi, rekordhíd. A 4 milliárd forintos projekt 2015-ben kezdődött, a híd átadását 2024 tavaszára tervezik.

A próbaterheléseket követően Dunai László válaszolt a bme.hu kérdéseire.

Hogyan zárult a statikus terhelési próba?

A statikus próbaterhelés során a hidat összesen 640 db 20 kg tömegű homozsákkal terheltük, különböző elrendezésekben. A mértékadó teher határára a híd maximális lehajlása meghaladta az 50 cm-t (érdekességként megjegyezzük, hogy 1 fok hőmérséklet emelkedés 2 cm lehajlást okoz).

Könnyű volt a dinamikus teszteléshez tesztelőket találni?

A dinamikus próbaterhelés csapata a helyi sportkörök tagjaiból, gimnáziumi tanárokból/tanulókból verbuválódott. Mellettük a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégiumának az eseményt meglátogató hallgatói is részt vettek a tesztelésben. A nagyszámú jelentkezőből, a vizsgálatot megelőző hídbejárás után sokan visszaléptek a feladattól, miután zavarónak találták a híd mozgását.

A tervezésnél jelentett-e különleges feladatot a híd hossza?

A híd hossza és típusa miatt több kihívással szembesültek a tervezők. Ezek közül kiemelendő a nagy kötélerő lehorgonyzása, valamint a híd vizsgálata széldinamikai és gyalogosdinamikai hatásokra. Ezekben a feladatokban a BME kutatói is segítették a tervezők munkáját.

A híd átadása előtt vannak-e még feladatai a tanszéknek, illetve az üzemeltetés során lesz még tanszéki feladat?

A próbaterhelés során a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék és az Általános és Felsőgeodézia Tanszék szakemberei olyan monitoring rendszert építettek ki a hídon, amelynek segítségével még több hónapon keresztül figyelhető a híd viselkedése a meteorológiai hatásokra (hőmérséklet, szél). A mérőrendszer által folyamatosan szolgáltatott szerkezeti állapotjellemzők alapján határozhatók meg a híd üzemeltetésének a gyakorlati feltételei.

A gyalogos kötélhíd tervezésében és próbaterhelésében részt vettek a BME Építőmérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek Tanszék, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, valamint az Általános és Felsőgeodézia Tanszék, illetve a BME Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék kutatói.

Széldinamikai vizsgálatok

A széldinamikai vizsgálatok első körben azt mutatták, hogy bejegesedett járórács esetében a hídpálya alatti és fölötti részen nyomáskülönbség alakulhat ki. Az ebből adódó felhajtóerő, illetve nyomaték komponensek belebegésre hajlamossá teszik a keresztmetszetet.

A szélcsatorna eredmények azt mutatták, hogy az aerodinamikai instabilitás valóban kialakulhat zárt (bejegesedett) járórács esetén bizonyos kritikus szélsebesség fölött.

A szélcsatorna vizsgálatok hagyományosan lineáris merevségeket vesznek figyelembe, azonban a számításaink azt mutatták, hogy főleg csavaró értelemben jelentősen fel tud keményedni a szerkezet egy adott szögelfordulás után. Ezért a vizsgálatokat végző szakemberek kidolgoztak egy olyan, világszinten is egyedülálló numerikus számítási eljárást, amellyel az esetünkben megfelelően modellezni tudták a belebegés kialakulását, illetve az utána következő, úgynevezett posztkritikus viselkedést is. Ehhez olyan időfüggő analízisre volt szükség, amely során egy adott teherlépcső terhelésének nagysága, illetve támadási helye és iránya is az előző teherlépcső végén kialakuló elmozdult állapot alapján definiálható. Az eredmények azt mutatták, hogy valóban nagy jelentősége van a felkeményedő csavarómerevségnek, mert bár képes kialakulni az aerodinamikailag instabil állapot, az elmozdulási, illetve kábelerő amplitúdók nem a végtelenbe tartanak, hanem egy biztonságos tartományon belül megállnak jelentősebb szélsebességek esetén is.  Ezen kedvezőnek mondható eredmények ellenére is a látogatók számára csak 10 m/s-os átlagszélig, illetve jég- és hómentes időszakokban lesz használható a híd, illetve egy esetleges jegesedés után az üzemeltetőnek gondoskodnia kell majd annak mielőbbi eltávolításáról.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mérföldkövéhez érkezett a világrekorder kötélhíd építése appeared first on Műszaki Magazin.

Korunk legmodernebb technológiai és digitális megoldásait használja majd a Schneider Electric új gyártó üzeme Dunavecsén, amelyben várhatóan 2024-ben indulhat meg a termelés.

Az üzemben elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket állítanak majd elő. A beruházás értéke eléri az 16 milliárd forintot (40 millió Eurót).

Dunavecsén építi meg legújabb termelő üzemét a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. Az okosgyár területe 20 ezer négyzetméter lesz és az üzem korunk minden technológiai, fenntarthatósági és digitális elvárásának megfelel majd: karbonsemleges működés mellett és a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak majd elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket. A helyszínválasztásban nagy szerepe volt az M8-as autópálya, valamint a Schneider Electric Szigetszentmiklóson működő Közép-európai Logisztikai központja (CEELog) közelségének, valamint annak, hogy a társaság globális beszerzési központja (GSC) szintén Magyarországon, Budapesten működik. Az új üzem alkalmas lesz az európai piaci igények teljeskörű kiszolgálására.

„Az új beruházás egyértelmű megerősítése Magyarország kiemelt szerepének a Schneider Electricnél, és tovább növeli versenyképességünk a középfesztültségű termékek európai piacán. Vállalatcsoportunk egyértelmű növekedésre számít a jövőben. Gondoljunk csak a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására és a megújuló energiafelhasználás egyre növekvő arányára mind kiskereskedelmi, mind ipari oldalon; az e-mobilitás kiemelkedő térnyerésére; vagy a digitalizáció valamint az adatközpontok iránti egyre erőteljesebb igényekre. Mindezek eredményeképpen folyamatosan fejleszteni kell a közműhálózatokat, optimalizálni energiafelhasználásunkat. Éppen ezért a Schneider Electricnél készen állunk a mostanihoz hasonló beruházásokra és fejlesztésekre, hogy a lehető legkomplexebben és a legmagasabb szakmai színvonal mellett tudjuk kiszolgálni ezeket a felmerülő igényeket”

– mondta el a bejelentés kapcsán Veres Zsolt, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Az üzemben várhatóan 2024-ben indul majd meg a termelés, és a tervek szerint 500 magasan kvalifikált munkahelyet biztosítanak majd a környéken élőknek 2025 után.

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A hazánkban mintegy 2000 főt foglalkoztató társaságnak jelenleg négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog Szigetszentmiklós) van Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint Energia- és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának (SB, Sustainability Business) európai központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont.

The post 16 milliárd forintos beruházás: okosgyárat épít Dunavecsén a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A Budapesten rendezett, 12. Einstein Teleszkóp Szimpózium keretében ugyanis, a több mint 1200 kutatót képviselő résztvevők, hivatalosan is létrehozták az Einstein Teleszkóp Kollaborációt.

A gravitációs hullámok kutatásában 2016. február 11. jelképez egy meghatározó mérföldkövet, mert a LIGO/VIRGO Kollaboráció ekkor jelentette be a régóta keresett gravitációs hullámok első sikeres kísérleti megfigyelését. Azóta az Egyesült Államokban működő LIGO, illetve az olaszországi VIRGO detektorokban számos gravitációshullám-észlelés történt, ami jelentősen bővítette tudásunkat a Világegyetem működéséről. Ezzel azonban még csak a kezdeténél tartunk az gravitációs jelek megértésének, szükségessé vált egy, az előzőeknél érzékenyebb berendezés megépítése.

Ez lesz az Einstein Teleszkóp, mely a tervek szerint egy egyenlő oldalú háromszög alakú, pár száz méterrel a föld alatt telepített objektum lesz, 10 kilométeres oldalhosszúsággal. Ez a berendezés önmagában is képes lesz a jelforrások irányának meghatározására, illetve a jelenlegi berendezéseknél nagyságrendekkel több jelforrás észlelésére. A megépítés előkészítése hosszú évek óta tartó folyamat, mely komoly nemzetközi együttműködéssel zajlik, és amiben a magyar kutatók is aktívan részt vesznek. Az obszervatórium megépítésére korábban több helyszín, többek között a Mátra is felmerült, végül két ország maradt versenyben, Olaszország és Hollandia. Hogy végül hol kerül sor az ET megépítésére, az a következő években dől el.

2022. június 7-8-ikán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont szervezésében, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában került sor a 12. Einstein Teleszkóp Szimpóziumra, melynek fontos eseménye volt az Einstein Teleszkóp Kollaboráció megalakulása, az előkészítést végző intézetek, egyetemek, kutatócsoportok részvételével. Magyar részről a Wigner FK mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a debreceni Atommagkutató Intézetben (Atomki), valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK) alakultak kutatócsoportok. A rendezvény hibrid módban került megrendezésre, a helyszínen több mint százan, míg online közel háromszázan követték az előadásokat. A konferencián egyeztették a projekt jelenlegi állását, a tudományos és technológiai kihívásokat és a finanszírozási lehetőségeket.

A Szimpózium honlapja: https://indico.ego–gw.it/event/411/

Az Einstein Teleszkóp hivatalos weboldala, aktuális hírekkel, friss információkkal az alábbi linken érhető el: http://www.et–gw.eu/

The post Fontos lépés az Einstein Teleszkóp (ET) megépítése felé appeared first on Műszaki Magazin.

A szingapúri székhelyű Sun Cable benyújtotta gigaberuházásának környezeti hatásaira vonatkozó összefoglalóját – számol be a PV Magazine. A vállalat célja az, hogy létrehozza a világ legnagyobb napelemes és akkumulátoros energiatárolási projektjét: az ausztráliai Északi területen előállított energiát Szingapúrba exportálnák. David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója szerint a dokumentum fontos mérföldkő a rendszer történetében. A nyilatkozat alapján a több mint 30 milliárd dolláros Australia-Asia PowerLink (AAPL) projekt keretében egy 17-20 gigawattos napelemfarmmal állítanák elő az energiát, melyet aztán egy 36-42 gigawattos, 12 ezer hektáron elterülő akkumulátorrendszerbe táplálnának. A szükséges paneleket a Sydney-i központú 5B gyártja. A Powell Creek nevű helyszínről egy 800 kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot Murrumujukhoz, egy átalakító telephez. Itt nagyjából 800 megawattot terveznek elosztani Darwin városának térségében, a többi energiát pedig egy újabb létesítménybe, majd 4200 kilométeres távolságba, tenger alatti hálózaton küldenék tovább Szingapúrba.

A benyújtott dokumentum szerint a projekt rengeteg előnnyel járna, 70 év alatt mintegy 480 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne megspórolni vele. Az Északi territóriumban a fejlesztésnek köszönhetően több mint 1700 munkahely jöhetne létre az építőiparban, 350 ember pedig az AAPL hosszú távú üzemeltetésébe kapcsolódhat be.

A nyilatkozatban a negatívumokat is felsorolják, a projekt például károsíthat bizonyos sérülékeny növényekre – ilyen többek között a Typhonium praetermissum nevű faj, amely az átalakító telephelyen kerülhet veszélybe. A beruházás hívei szerint nem valószínű, hogy az állatvilágot is érintené az AAPL.
A Sun Cable becslése alapján a rendszer a szingapúri energiaigény 15 százalékát láthatná el. A projekt pénzügyi lezárása 2023 végére várható, az építkezés pedig akár már 2024-ben megkezdődhet. Jelenleg az őslakos földhasználati megállapodásról folynak a tárgyalások, a Darwin körüli beruházásokba ugyanis a helyi őslakos közösségnek is beleszólása van.

Forrás: Alternatívenergia

The post Ausztráliában épül a világ legnagyobb napelemes projektje appeared first on Műszaki Magazin.

Kis Ernő elmondta: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop plusz) keretében megvalósuló beruházáshoz az Európai Unió és a magyar állam 314,3 millió forint feltételesen visszatérítendő támogatással járul hozzá, amelyet a vállalkozás önerejével egészít ki.

“A fejlesztés során elkészülő új üzemcsarnok részben raktározási, részben pedig gyártási célokat szolgál majd, hiszen az öntvény utómegmunkálásával kapcsolatos koptató-, szemcseszóró-, illetve mosógépek is kerülnek majd a csarnokba. A siroki telephely öntödéje pedig két új öntőcellával bővül.”

– sorolta.

A gyártótechnológia bővítésén túl a komplex projekt keretében megújuló energiaforrást hasznosító napelemes rendszert is létesítenek, továbbá az üzleti folyamatok hatékonyságának növelése érdekében képzéseket szerveznek és tanácsadást is igénybe vesznek.

A vezérigazgató szerint a fejlesztésnek köszönhetően öntészeti kapacitásuk nagyjából 20-25 százalékkal nő. A jelenleg 35 főt foglalkoztató vállalkozás a beruházást követően várhatóan 50 főre emelheti létszámát. Kis Ernő emlékeztetett: a közel 25 éves múltra visszatekintő, fémszerkezetek, alumíniumtermékek és könnyűfém csomagoló eszközök gyártását végző Metalconstruct Zrt. termékeivel több mint tíz országban van jelen, legfőbb felvevőpiacát az Európai Unió tagállamai jelentik.

“Egyebek mellett Dániába hi-tech ventilátor lapátokat, Olaszországba szivattyúkat gyártanak. A jellemzően nonautomotive partnereiknek gázszabályzókat, zárakat, pneumatikus szelepeket, kéziszerszám alkatrészeket készítenek, de a jövőben az autóipar felé is nyitnának.”

– tette hozzá.

A termékek alapanyagául szolgáló öntött alumíniumot a cég elmúlt években létesített modern, siroki nyomásos öntészete biztosítja.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a kecskeméti Metalconstuct Zrt. értékesítési árbevétele 2019-ben mintegy 850 millió forint, míg a 2020-as üzleti évben mintegy 657 millió forint volt. Az árbevétel több mint hetven százaléka exportértékesítésből származott. A vállalat 2019-ben közel 100 millió forint veszteséggel zárt, de 2020-ban már 132 millió forint volt az adózott profitja.

Forrás: Profitline

The post 450 millió forintos beruházással bővíti kapacitását a Metalconstruct Zrt. appeared first on Műszaki Magazin.

Lezárult a Huawei Technologies Európai Ellátó Központja (ESC) pátyi üzemének digitalizációs fejlesztése, amelynek köszönhetően számos 5G-n alapuló, Ipar 4.0-ás megoldás segíti a logisztikai és gyártóközpont működését. A több százmillió forintos beruházást követően önvezető szállítójárművek, kiterjesztett valóság mesterségesintelligencia-vezérelt képfeldolgozás is segíti a logisztikai, gyártási és minőségellenőrzési feladatokat. A fejlesztéssel jelentősen nőtt a logisztikai-termelési folyamatok hatékonysága, a privát 5G hálózatnak köszönhetően kiemelkedően magas szintre ugrott a munka- és az adatbiztonság is. A beruházást György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára adta át.

„A Pátyon megvalósult beruházás ékes példája annak, hogy Magyarország az ötödik generációs technológiai fejlesztések élvonalában van. Azok az országok, amelyek nem élnek az ebben rejlő lehetőségekkel, elveszítik versenyképességüket. A gazdaság akkor marad fejlődőképes, ha olyan ökoszisztéma épül köré, amely ki tudja szolgálni az ipart; ezek a technológiai platformok meghatározók lesznek a következő évtizedekben”

– mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Huawei Európai Ellátó Központjának (ESC) pátyi üzemében tartott bejelentésen.

Tavaly januárban Magyarországon elsőként indult el valós környezetben ipari felhasználású 5G magánhálózat a Huawei Technologies Európai Ellátó Központjának (ESC) pátyi létesítményében. A privát 5G hálózat kiépítése egy több lépcsős, mintegy egy évig tartó, több százmillió forintos összértékű beruházást alapozott meg a logisztikai- és gyártóközpontban. A létesítmény most befejeződött teljes körű digitalizációjának keretében számos Ipar 4.0-ás megoldást vezettek be a gyártás és a logisztikai folyamatok támogatására.

„A Pátyon megvalósult fejlesztés kiemelkedő, ténylegesen is működő eredményként jól szemlélteti az 5G üzleti felhasználását az Ipar 4.0 modellben, amellett, hogy a jövő termelési-logisztikai folyamataiba is betekintést nyújt”

– hangsúlyozta az üzemben tartott sajtótájékoztatón Jason Xie, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója. A vezető hozzátette, hogy a technológiai fejlesztések bevezetése óta a havonta mintegy 60 ezer szállítmányt kezelő pátyi létesítmény hatékonysága általában 30 százalékkal – bizonyos folyamatoknál 40 százalékkal – növekedett, most pedig, hogy a beruházás elkészült, ez a szám jelentősen tovább emelkedhet.

Kiterjesztett valóság, önvezető szállítójárművek és MI – Ipar 4.0 testközelből

Az üzemben egy saját maghálózat és egy, a felhőhöz hasonló, úgynevezett helyi, edge computing rendszer működik együtt. Az adatátvitel ennek és az 5G-nek köszönhetően nagyon gyors, a késleltetési idő gyakorlatilag nulla. A logisztikai részlegen működő négy önvezető targonca az 5G-hálózaton keresztül kapcsolódik a szerverhez. A rájuk szerelt kamerák képét a hálózaton továbbítják egy központi számítógéphez, ami kiszámolja és megadja az útjukat. Az önvezető járműveknek köszönhetően a létesítményben a beérkezéstől a tárolásig, majd az alkatrészek összegyűjtéséig és az összeszerelési pontokra szállításáig teljesen automatizált az anyagmozgatás folyamata.

Szintén az 5G-hálózatra kapcsolódnak azok a gyártás folyamatosságát biztosító mobil munkaállomások, amelyek a nagyobb méretű anyagok összeszerelését támogatják, így nem az anyagot mozgatják a gyárban, hanem a munkaállomás megy helybe elvégezni a feladatot. Emellett mesterséges intelligenciával támogatott vizuális képfeldolgozóval felszerelt munkaállomások segítik a minőségbiztosítási feladatokat is. Emberi szem helyett nagyfelbontású kamerákkal készül kép az elkészült termékről, majd a gépi látással felszerelt eszköz kiszűri a hibás termékeket, vagy csomagolást, illetve veti össze az elkészült munkadarabokat az eredeti prototípussal.

A létesítményben a kiterjesztett valóság (AR – Augmented Reality) technológiáját használják a többi között karbantartásra, a munkatársak oktatására, magas érzékenységű műveletekre, valamint távoli műszaki segítségnyújtásra is. A gyakorlatban az AR szemüvegben lévő kamera továbbítja a képet egy távoli helyszínen tartózkodó mérnöknek, akinek a tanácsait és támogatását a szemüveg viselője a beépített kijelzőn követheti nyomon. A karbantartás mellett távolról elvégezhető a végtermékek tesztelése és ellenőrizhető a gépek munkája is.

Kézzelfogható eredmények az 5G és az Ipar 4.0 jóvoltából

Az 5G hálózat és a hozzá kapcsolódó Ipar 4.0-ás megoldások számos kézzelfogható előnnyel járnak. Bevezetésük óta többek között jelentősen csökkent a raktári és termelési átfutási idő, 50 százalékkal csökkent a hibarizikó egyes terméksorokon, valamint a kiemelkedő munkabiztonság és a javult munkahelyi ergonómia. Szintén kulcsfontosságú előrelépés a privát 5G hálózat jóvoltából a teljes gyárat érintő kiemelkedően magas adatbiztonság.

A legnagyobb Huawei gyártó központ Kínán kívül

A Huawei Európai Ellátó Központja, amely a vállalat legnagyobb ilyen létesítménye a világon Kínán kívül, 2009 óta üzemel, és különböző telephelyekről több mint ötven országot lát el Huawei termékekkel. Áruáramlási folyamatok tekintetében havonta 50-60 ezer áru fordul meg Pátyon, amely átlagosan napi 400 m3 kimenő árumennyiséget és 30 induló kamiont jelent. A központ létesítményeiben összesen 2000 embernek biztosítanak munkát.

The post A jövő gyárát építette ki Pátyon a Huawei appeared first on Műszaki Magazin.

Ottonie von Roeder a budapesti Goethe Intézet jóvoltából utazik Budapestre, hogy a mesterséges intelligenciáról és a mérnöki tudományról szerezzen inspirációt a SZTAKI-ban. Budapesti tartózkodása során megismeri a SZTAKI által vezetett Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium programját, az Intézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium laborjait, fejlesztéseit, projektjeit, sőt közös installációt is készít a labor munkatársaival.

A projektben egy olyan robotikai rendszer készül, mely különböző, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével végre tud hajtani nagy fokú adaptivitást igénylő feladatokat is. A projektről von Roeder filmet is forgat, hogy a teljes folyamatot a nagyközönség elé tárhassa.

„A projekt során az elmúlt évek gépi tanuláson, és azon belül is az úgynevezett mély tanuláson alapuló algoritmusok nagymértékű előretörését igyekszünk kiaknázni, illetve ezen technikákat átültetni a robotika világába. Ezáltal a robotok nem csak repetitív feladatok végrehajtására lesznek alkalmasak, hanem érzékelni és értelmezni tudják a környezetüket. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tudományos érték mellett, művészeti szempontból is egy érdekes művet hozzunk létre. Ezáltal már a projekt elejétől kezdve szorosan összedolgoztunk Ottonie von Roeder művésznővel a megfelelő koncepció kidolgozásához”

– mondta Horváth Dániel, a projekt szakmai felelőse.

„A SZTAKI és a Goethe Intézet által szervezett AI Residency együttműködési program segít abban, hogy elmélyítsem tudásom a technológiai lehetőségek terén, illetve új alkalmazási területeket találjak a különböző szakterületek automatizálásáról szóló kísérleteimhez”

– fogalmazott Ottonie von Roeder.

„A munkám célja az, hogy segítsen felfedni az automatizálásban rejlő lehetőségeket, valamint rámutasson, hogy a technológiai haladásban való részvételünkkel mi magunk is befolyásolhatjuk a munka jövőjét. Ezek a kérdések a közös munka és az alkotásaim bemutatása során is inspirálhatják a SZTAKI kutatásait, hogy az intézet munkája a szélesebb közönség számára is érthetőbb legyen.”

Von Roeder a németországi Bauhaus-Universität Weimar, az izraeli Bezalel Academy of Art and Design, és a hollandiai Design Academy Eindhoven tanulója volt, jelenleg Lipcsében és Eindhovenben alkot, elsősorban kritikai és spekulatív művészet területén. Műveit többek között Bécsben, Marseille-ben, Lipcsében és Eindhovenben is kiállították már. 2017-ben indította el Post-Labouratory című projektjét, amiben az emberi munka utáni világgal, valamint a munkával, mint automatizált folyamattal is foglalkozik.

The post Német művész érkezik, hogy robotot építő robotot építsen appeared first on Műszaki Magazin.

A gyár második présüzemében a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg a termelés. A beruházás mintegy 200 munkavállalónak biztosít majd foglalkoztatást. A tavaly bejelentett kapacitásbővítés több mint 100 millió euróból valósul meg, a kivitelezés a tervek szerint halad, jelenleg már az alapozást előkészítő földmunkák folynak.

Az épülő – mintegy 23 ezer négyzetméteres – új présüzem a meglévő kecskeméti gyár részeként működik majd, a termelés indulása 2022-ben várható. Az új présüzemben alkalmazott technológiáknak köszönhetően a formatervezés, a fejlesztés, a tervezés, a szerszámkészítés és a gyártás folyamatai még összehangoltabbá válnak.

A fejlesztés különös jelentősége, hogy a kecskeméti gyárban készülő kompakt gépjárművek a jövőben még a jelenleginél is nagyobb arányban állnak majd olyan alkatrészekből, amelyek kizárólag helyben készülnek. Az új présüzem emellett a legkülönbözőbb préselt acél- és alumínium alkatrészekkel fogja ellátni a Mercedes-Benz nemzetközi termelési hálózatát is. Ezek az alapanyagok tökéletesen megfelelnek az aktuális kompaktautó-generációk követelményeinek, mind a formatervezés, mind a biztonság, a tömeg vagy a minőség tekintetében. A működés során – ahogy az első présüzem esetében már jelenleg is – a vállalat nagy jelentőséget tulajdonít a fenntarthatóságnak: a jövőbeni gyártási folyamatok során keletkező hulladék anyagokat is csaknem 100%-ban újrahasznosítják.

„Vállalatunk folyamatosan fejleszti magyarországi gyárát, ezt jól mutatja a gyártási infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások sora is. Az új présüzem építésével párhuzamosan már zajlik az új EQB gyártásával kapcsolatos felkészülés, az új modell sorozatgyártásának elindítását az idei negyedik negyedévre tervezzük. Az első tisztán elektromos meghajtású kecskeméti modellel gyárunk felkészül a jövőre, hiszen ezentúl szinte minden vevőigénynek meg tudunk majd felelni ebben a szegmensben, legyen szó klasszikus belső égésű motoros modellekről, hibrid meghajtásról, vagy tisztán elektromos járművekről. Ez a kiegyensúlyozott termékportfolió és a gyár rugalmas termelési rendszere stabil foglalkoztatást és hosszú távú tervezhetőséget biztosít több mint 4400 munkatársunk számára.”

– fogalmazott Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetője.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár jelenleg több mint 4.400 munkatársat foglalkoztat. A kecskeméti gyárban a Mercedes-Benz A-osztályt, valamint a négyajtós CLA Coupé és a CLA Shooting Brake, a Mercedes-AMG Performance 3 modelljét (Mercedes-AMG A 45 4MATIC+, a Mercedes-AMG CLA 45 4MATIC+ Coupé és a Mercedes-AMG CLA 45 4MATIC+ Shooting Brake) gyártják, és 2020-ben kezdődött meg a vállalat kompaktautó-családja két hibridmodelljének, a CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake sorozatgyártása.

The post Már épül az új présüzem a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában appeared first on Műszaki Magazin.

A 28 milliárd eurós beruházás nyolcvan kilométerre a dán partoktól épül meg, fele részben magántulajdonba kerül, fele részben viszont az állam birtokolja majd. Amellett, hogy dán háztartások energiaigényét fedezi, más, szomszédos országok otthonaiba is elektromosságot juttat majd. Az ezzel kapcsolatos részletek egyelőre nem ismertek, de Jacob Ostergaard, a Technical University of Denmark professzora szerint a németek, a hollandok és a britek is profitálhatnak majd megépüléséből. A sziget hajózás, repülés, ipar és szállítmányozás részére zöld hidrogént is előállít majd.

Dánia tervei szerint 2050-re teljesen karbonsemlegessé válik majd, de már 2030-ra is hetven százalékkal tervezi csökkenteni széndioxid-kibocsátását az 1970-es szinthez képest.

“Ez óriási lépés a dán szélturbina-ipar számára. Vezettünk a szárazföldön, majd megtettük az első lépéseket a tengeren, és most tovább is fejlődünk az energiaszigetek révén, így a dán ipar úttörő helyzetben marad”

– mondta Ostergaard a BBC-nek.

A sziget a tervek szerint 2033-ban kezd el működni: a Dansk Energi nevű zöld csoport szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy ekkorra sikerülhet befejezni a beruházást. A dán politikusok mindenesetre teljes mellszélességgel a projekt mögött állnak. Egy kisebb energiasziget már tervezés alatt áll a Balti-tengeren Bornholm közelében, az itt termelt elektromosságból Németország, Hollandia és Belgium is részesülhet majd.

Az Európai Unió 2050-re szeretné meghuszonötszörözni jelenlegi szélturbina-kapacitását. Jelenleg az uniós államok energiaigényének harminc százalékát fedezik megújuló erőforrások.

Forrás: mel.hu

The post Hárommillió háztartást ellátó szigetet építenek a tengerre a dánok appeared first on Műszaki Magazin.

A beruházás 2,3 milliárd dollárból (kb. 680 milliárd forint) valósul meg, amely a legnagyobb zöldmezős beruházás lesz Magyarország történetében. A dél-koreai autóipari beszállító döntésével 2500 új munkahelyet hoz létre hazánkban. A dél-koreai vállalat döntését az indokolta, hogy érdemben bővülhet az elektromos autók iránti kereslet Európában.

Ez várakozásaik szerint azt is eredményezi majd, hogy az autógyártók egyre nagyobb keresletet támasztanak majd az elektromos autók hajtásláncának meghatározó komponense, vagyis az akkumulátorok iránt. Ebből a várhatóan dinamikusan növekvő piacból pedig szeretne minél nagyobb szeletet kihasítani a világ egyik vezető akkumulátorgyártó vállalataként az SK Innovation. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a dél-koreai beszállító két komáromi gyára már bizonyította versenyképességét az elmúlt években. Hangsúlyozták, azért döntöttek Iváncsa mellet (egy harmadik komáromi üzem megépítése, a második üzem bővítése helyett, a szerk.), mert az kiváló logisztikai helyszínen található és rendelkezésre áll a megfelelő számú, kellően képzett munkaerő is.

Forrás: MTI

The post Akkumulátorgyárat épít az SK Innovation appeared first on Műszaki Magazin.

A társaság most kiválasztotta a beszállítóját, az európai Thales Alenia Space vállalat tervezi és építi meg az első modulok két kulcsfontosságú összetevőjét, a lakómodult és egy mikrometeorokat távol tartó védelmi megoldást a leendő űrállomás csatlakozó moduljához.

Már januárban eldőlt, hogy az Axiom Space új modult csatlakoztathat az ISS-hez, a NASA áldását adta a projektre. Ez a modul eleinte az ott dolgozó hivatásos asztronauták lakóhelyét bővíti ki, és amikor nyugdíjazzák az ISS-t, önálló űrállomásként működik majd.

Az Axiom Space  munkatársai rendkívüli tapasztalattal rendelkeznek a világűrről, a cég vezérigazgatója Michael Suffredini, aki egy évtizeden át volt a NASA-nál az ISS programmenedzsere. A Thales Alenia is jó referenciákat tud felmutatni, hiszen a 2024-re elkészülő új modul az ISS-en egy olyan modulhoz csatlakozik majd, amit szintén ők gyártottak.

(Space.com)

The post Indulhat a privát űrállomás építése appeared first on Műszaki Magazin.

A versenyzők 2019-ben is bebizonyították, hogy pontos tervezéssel óriási terhelést bírhat ki az egy kilogramm tésztából készült híd. Spagettiből hidat építeni? Játék ez vagy komoly dolog? Nos, a válasz egyértelmű: egy erős és szép híd megépítése, függetlenül attól, hogy milyen alapanyagból készül, komoly mérnöki feladat.

A tésztából épített hidak versenye több évtizedes hagyománnyal rendelkezik, európai és tengerentúli mérnökképző intézményekben rendeznek ilyen versenyeket. Az első nemzetközi versenyt 2005-ben hirdették meg, majd hat év elteltével a RECCS világbajnoksággá nőtte ki magát, a résztvevő országok köre minden évben bővült. Az eddigi tizenkét alkalommal született eredmények alapján elmondható, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahíd-építő versenye. A rendezvény lehetőséget biztosít a műszaki egyetemek hallgatói számára, hogy világszintű verseny
keretében bizonyítsák tehetségüket, gyarapítsák szakmai tudásukat, és nem utolsó sorban nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki. A hosszú évek alatt a versenyen az idei évig összesen 17 ország vett részt, 150 csapattal. A csapatokban közel 350 hallgató 190 tésztaszerkezetet épített, amelyek együttesen több, mint 36 tonna terhelést bírtak el.

A versenyen a hallgatókból álló csapatok 1 kg tésztából épített 1 m fesztávú hidakkal versenyeznek, a szerkezeteket teherbírás, esztétika és innováció szempontok alapján szakmai zsűri rangsorolja. A feladat próbára teszi a hallgatók mérnöki tudását, mivel a tésztaszerkezet megtervezése és megépítése komoly mérnöki feladatot jelent. A sikeres szerepléshez összehangolt csapatmunkára, kitartásra, alapos kapcsolódó mérnöki ismeretekre és erős motivációra van szükség. A nagyszabású nemzetközileg elismert versenyen a házigazda Óbudai Egyetem hat csapatot indított – öt
csapat a RECCS Világbajnokságot elindító Bánki Karról érkezett, mellettük az egyetemet képviselték a Kandó Károly Villamosmérnöki Kar és a Keleti Károly Gazdasági Kar csapatai. Egy összevont csapattal  képviselte magát a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, továbbá három csapat érkezett Brazíliából, két csapat Lengyelországból, 2 csapat Erdélyből, valamint érkeztek résztvevők Bulgáriából, Törökországból, Németországból, Litvániából és Lettországból. A RECCS Tésztahíd Építő Világbajnokság két – TARTÓ és HÍD – kategóriában zajlott, emellett a zsűri esztétikai és innovációs szempontból is értékelte az építményeket.

A világbajnokság fővédnöki tisztét Tarlós István, Budapest főpolgármestere vállalta, képviseletében Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta a hídépítés és a hidak fontosságát mindennapjainkban, ugyanis csak a budapesti hidakon naponta félmillió közúti gépjármű jár, a közösségi közlekedéssel áthaladó utasok száma pedig meghaladja 530.000 főt.

„Lenyűgöző, ahogy a verseny során az egyszerű, hétköznapi alapanyagból mérnöki bravúrral nagyszerű alkotások jönnek létre”

– mondta a főpolgármester-helyettes, majd prof. Csíkszentmihályi Mihályt idézve a kreativitás fontosságára hívta fel a figyelmet:

„A szükség a találmányok atyja, míg a bőség biztonsága a találmányok diszfunkcionális mostohája – idézte. A problémákkal megküzdés létkérdés, genetikai parancs és egyben a kreativitás atyja. A mérnöki kreativitást evidenciaként kezeljük, de a kíváncsiságot, melynek csírái már gyermekkorban is velünk voltak, fontos, hogy felismerjük és folytonosan tápláljuk, majd az egyetemi falak között megtanuljuk hozzá a koncentrálás művészetét.”

A verseny elnöke prof. dr. Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja, tiszteletbeli elnöke prof. dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora, tiszteletbeli díjátadója Földesi Gabriella, az egyetem kancellárja volt. A zsűri elnöki posztját dr. Oldal István, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának alelnöke töltötte be. A zsűri további tagjai az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar oktatóiból, a támogatók képviselőiből, illetve a szakmai közélet elismert személyiségeiből kerültek ki.

A világbajnokságot ünnepi beszédével Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora nyitotta meg, melyben hangsúlyozta az idei év különlegességét, hiszen jubileumi évet ünnepel az intézmény, 140 éve áll az egyetem és annak jogelődjei a gazdaság és tudomány szolgálatában. Elsőként a hidak versenyére került sor, 10 szerkezetet értékelt a zsűri, valamint volt egy törés versenyen
kívül. A 2013-as 570,3 kg-os világrekordot továbbra sem döntötték meg, de nagyon szép eredmény született: az IPYMIDEAST elnevezésű török csapat a 482,5 kg-os terhelést ért el, és ezzel első helyet szerzett. Érdekesség, hogy ez a csapat két éve a tartó kategóriában elhódította a világcsúcsot. Második helyen végzett a RECCS Világbajnokságon újonc csapatnak számító dél-amerikai együttes, a Brazilian  Builders 355,3 kg teherbírású hídjával. A harmadik helyet az erdélyi UTCN nevű csapat szerezte meg 289,6 kg teherbírással.

A világbajnokság második részében, a tartó kategóriában szintén 10 szerkezet versenyzett és itt is volt egy versenyen kívüli küzdőtárs. Az élen a kategória csúcstartója, az IPYMIDEAST csapat végzett, 504,2 kg-ot értek el, amely az idei verseny legnagyobb teherbírású szerkezete lett, bár a saját 2017-es rekordjuktól ezúttal 162,1 kilogrammal elmaradt. Második helyet szerzett a litván Marmašeliai 4.2 nevű csapat, az ő tartójuk 413,8 kg terhelést bírt ki, mielőtt megreccsent volna. Az Óbudai Egyetem Bánki Karának egyik csapata, a Dezsőnek meg kell halnia fantázianevű duó 359,4 kg-os terhelést kibíró tartója harmadik helyen végzett.

Az innovációs különdíjat Egyetemünk Dominó csapatának Domiró elnevezésű hídja nyerte el egyedi felépítésével. A legjobb határon túli magyar csapat különdíját a Gyermelyi Zrt. felajánlásával Bokros Gábor marketing igazgatóhelyettes adta át a kolozsvári UTCN csapatnak. A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata a legjobb hazai gépészcsapatnak adott különdíjat, ők a Dezsőnek meg kell halnia nevű Bánkis csapat volt. Az Óbudai Egyetem különdíját az Egri Csillagok nevű Bánkis csapat kapta. Az Óbudai Egyetem Hallgatói Önkormányzatának különdíját az Etil-alakulat megnevezésű Bánkis csapat kapta. A világversenyt számos érdeklődő izgulta végig a helyszínen, de az élő YouTube streamnek, valamint a televíziós élő bejelentkezésnek köszönhetően bárki követhette az eseményt. Idén három kontinens legjobbjai mérték össze tudásukat és felkészültségüket a RECCS-en, A RECCS világbajnoksággal kapcsolatos minden információ, a nevezés és az építés részletes szabályai, az eredmények, az eseményekről készült fotók a www.reccs.hu honlapon olvashatóak.

The post Nem dőlt meg a magyar világcsúcs a RECCS Tésztahíd-építő Világbajnokságon appeared first on Műszaki Magazin.