A Mintaházparkban tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Ezek között megtalálhatók a természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint a különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek. A park így átfogó képet nyújt majd az építészeti piac jelenlegi trendjeiről, és lehetőséget biztosít a látogatóknak arra, hogy összehasonlítsák a különböző technológiák előnyeit.

Fenntarthatóság a gyakorlatban: Hogyan formálják a jövőt a modern építészeti megoldások?

A Nemzeti Mintaházpark jól tükrözi az építészeti piac változásait: a fenntarthatóság immár nemcsak irányelv, hanem alapkövetelmény. Az építési anyagok és technológiák kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti terhelést csökkentő, energiahatékony megoldások, amelyek a jövő generációi számára is élhető környezetet teremtenek. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltás, amely az emberek mindennapi döntéseit is formálja. A Mintaházpark célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét.

“A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk. Az általunk alkalmazott megoldások egyszerre támogatják az energiahatékonyságot és az egészséges életterek kialakítását. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy minden technológia egyedi igényekre ad választ, ami a Mintaházpark sokszínűségében is megmutatkozik” – hangsúlyozza Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője.

Gyors telepítés, maximális energiahatékonyság: Az előregyártott házak előnyei

Az előregyártott építési technológiák, mint a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek, gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket. Ezek a megoldások nemcsak költséghatékonyak, hanem minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot is, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Míg egyesek még mindig kételkednek az ilyen házak tartósságában, a modern mérnöki technológiák bebizonyították, hogy ezek a szerkezetek ugyanolyan stabilak és hosszú életűek, mint a hagyományos épületek.

“Az előregyártott technológiák egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. Egy 100 m²-es ház szerkezete mindössze 2-3 nap alatt összeállítható, és 2-3 hónapon belül kulcsrakészen átadható. Ez az időtartam jelentősen rövidebb, mint a hagyományos építkezéseké, miközben az energiahatékonyság és az esztétika is kiemelt szempont marad. A gyors telepítés nem a minőség rovására történik, hanem a korszerű mérnöki technológiáknak köszönhető, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig pontos és hatékony munkát tesznek lehetővé” – emeli ki Bogdán Attila.

A CLT-technológia nemcsak gyors és precíz, hanem esztétikus és egészséges élőhelyeket is biztosít. A természetes alapanyagok, mint a fa, kiemelt szerepet játszanak a fenntarthatóságban, miközben hozzájárulnak az egészségesebb életterek kialakításához. A fa megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel akár kezelés nélkül is alkalmazható, ha a tervezésnél figyelembe veszik a helyi viszonyokat, például az eső elleni védelmet.

„A vegyszeres kezelések – mint a gombaölők vagy más védőszerek – gyakran bőrproblémákat okoznak, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ezért fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk, és már a tervezési szakaszban biztosítsuk a faanyag védelmét. Európában számos példát találunk arra, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a faanyag hosszú élettartamú lehet – a nyugat-európai országok (például Svédország, Norvégia, Németország vagy Hollandia) mellett Kelet- és Közép-Európa régiói, mint Lengyelország, Felvidék vagy Erdély, szintén bizonyítják, hogy a hagyományos faépítészeti technológiák több generáción át képesek stabilan és biztonságosan szolgálni az embereket” – teszi hozzá a faházak építésében több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező szakértő.

Hagyományos alapanyagok, modern otthonok

Az építészet jövője a tradíciók és az innovációk egyensúlyában rejlik. A Platánplán Mérnöki Iroda által tervezett házakban alkalmazott természetes anyagok, mint a fa, illetve a vályog, a farostlemez vagy a birkagyapjú-szigetelés, nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. További előnyük, hogy nemcsak az egészséges beltéri környezet kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem kimagasló hőszigetelési tulajdonságaik révén az energiahatékonysághoz is hozzájárulnak. Az anyagok természetes páraszabályozó képessége megelőzi a penészedést, és kényelmes, komfortos légkört biztosít.

Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője, az építészet ezen irányát követi: „Számomra az építészet nemcsak anyagokról és technológiákról szól, hanem arról, hogy milyen életminőséget nyújtanak a megalkotott terek. A tradíciók tisztelete és az innovációk alkalmazása nem zárják ki – éppen ellenkezőleg, kiegészítik – egymást!”

A Platánplán bemutatóháza a Nemzeti Mintaházparkban kiváló példája lesz ennek a szemléletnek. Az Ybl-díjas építész, Fialovszky Tamás által tervezett ház alapozásához talajcsavaros technológiát használnak, ami minimális környezeti terheléssel jár. Ez a megoldás különösen előnyös, ahol a hagyományos betonozás nem indokolt, vagy a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A talajcsavaros alapozás környezetbarát, és biztosítja az épület későbbi áthelyezését is, ami az előregyártott technológia új dimenzióit nyitja meg.

„A bemutatóházunk másik figyelemre méltó megoldása a japán eredetű égetett fa burkolat lesz, amely tűzvédelmi és esztétikai szempontból is kiemelkedő. Japánban évszázadok óta használják, mert természetes módon ellenáll a tűznek és a rovaroknak. A házunkat természetes és gépi szellőztető rendszerek kombinációjával, valamint innovatív napelemes tetőcserepekkel is felszereljük, hogy az esztétikus megjelenés mellett a fenntartható energiahasználatot is biztosítsuk” – mutat rá a szakember.

Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontban bemutatásra kerülő megoldások egyértelművé teszik, hogy a modern építészet jóval többről szól, mint a falak és tetők felhúzása. A fenntartható építési technológiák már ma is elérhetők, és valódi alternatívát kínálnak a modern igények kielégítésére.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonyság, természetes anyagok és innováció: a jövő házai Szentendrén appeared first on Műszaki Magazin.

A Panattoni, mint Európa legnagyobb ipari ingatlanfejlesztője elkötelezett abban, hogy olyan létesítményeket terveztessen és üzemeltessen, melyek a legszigorúbb zöld tanúsítványoknak is megfelelnek.

Az ESG jelentősége az építőiparban is felértékelődött az elmúlt néhány évben, ezt a jelenlegi gazdasági környezet kihívásai tovább fokozzák. A Panattoni karbonsemleges törekvéseinek fő célkitűzése a hosszú távú pozitív hatás megteremtése mellett a példamutatás az ágazat minden szereplője felé. Csak Európában eddig közel 9 millió négyzetméter, tanúsítottan fenntartható területet adtak már át, további 6 millió négyzetméternyi terület pedig előkészítés alatt áll. A fenntarthatósági stratégia része a 2021-ben indult „Go Earthwise with Panattoni” projekt, mely új megközelítésbe helyezi a beruházások megvalósítását: mind a környezet, mind a munkavállalók és a helyi közösségek figyelembevételével.

„Számunkra meghatározó, hogy minden országban törekedjünk a törvényi előírás feletti teljesítésre a tevékenységünk során. A franciaországi, olaszországi és németországi fejlesztéseink például 95 százaléka barnamezős területen helyezkedik el, emellett arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy minél több fenntartható anyagot használjunk fel az épületeinknél. A szabályozások és a helyi piaci igények azonban országonként eltérőek, ezért fő célunk, hogy minden fejlesztésünket egységes színvonalra emeljük, és Európa-szerte új szemléletet alakítsunk ki”

– mondta Kemenes László, a Panattoni magyarországi ügyvezető igazgatója.

Egyre inkább előtérbe kerülnek a zöld fejlesztések

Az ágazatban a beruházások miatt a nagy területek bevonása elkerülhetetlen, ezért a Panattoni számára meghatározó a tervezési fázisban az energiamodellezés és a körforgásos gazdaság eszméjének követése. A gondos tervezés mellett a technológia nyújtotta lehetőségek kihasználása is elősegítheti a klímatörekvéseket. A Panattoni épületeinél prioritásnak számít az energiahatékonyság javítása és az energiafogyasztás csökkentése – így a dinamikus vezérlőrendszerekkel működtetett LED-világítás jelentős mértékben csökkentheti a fogyasztást. A vízkészletek megőrzése szintén döntő jelentőségű. Az esővíz és szürkevíz tudatosabb hasznosítása és az öblítés nélküli mosdók hozzájárulnak a terület vízgazdálkodásának fenntarthatóságához.

Ma a világon az egyik legelterjedtebb épületminősítési módszer a BREEAM, mely az adott épület környezeti fenntarthatóságának és a használók jólétének értékelését foglalja magában. A Panattoni ezen rendszer alapján tanúsított létesítményeinek használói akár 60 százalékkal csökkenthetik az energiafogyasztásukat. A környező országokban már több BREEAM Very Good vagy magasabb minősítésű beruházás is épült. Magyarországon Panattoni City Dock Törökbálint néven fog működni az első ilyen „last mile” logisztikai park, mely a BREEAM Excellent minősítést célozta meg.

„A zöld fejlődési stratégiánk része a kellemes atmoszféra biztosítása. A bérlőknek olyan igényeik is vannak, melyek a munkavállalók jólétéhez kapcsolódik. A terület megközelítése, a kikapcsolódási lehetőségek és a kellemes környezet és közérzet megteremtése mind-mind szempont lehet. A jólét és a pozitív környezeti hatások közötti átmenet megtalálása rengeteg kihívást jelent, de a Panattoni épületeinél törekszünk a biodiverzitás kialakítására”

– tette hozzá Tóth Mariann, a Panattoni magyarországi bérbeadási igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lehet egy épület környezetbarát? appeared first on Műszaki Magazin.

Tervezője, dr. Teiter Zoltán a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán oktatja a hídépítéssel kapcsolatos ismereteket.

Az új, mintegy 300 méteres Tisza-híd gyakorlatilag már elkészült, hamarosan átadják a forgalomnak. Ez a pillanat azonban egy nagyon hosszú folyamat vége, egy 16 éves álom beteljesülése. Dr. Teiter Zoltán rendhagyó tervét az őt foglalkoztató Uvaterv Zrt. több más tervvel együtt először 2005-ben nyújtotta be egy esztergomi Duna-híd-pályázatra. Akkor a terv második helyet ért el, ám mégsem került a fiók hátsó zugába.

„Az általam tervezett ferdekábeles híd nagyon egyedinek számított, hiszen – mint nemrég utánanéztem – a világon a talán legelső hasonló épp abban az évben, 2005-ben készült el Olaszországban, de az gyaloghíd volt. A tervet életben tartottuk, azt benyújtottuk az M44-es Körös-hídjához, az M43-as Tisza-hídjához, végül pedig az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídjához is. Ez utóbbinál el is nyertük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatását. A tervdokumentációk alapján a kivitelezőnek olyan ajánlatot kellett adnia, ami a kiviteli tervek elkészítését is tartalmazza, ezért a munka komoly egyeztetéseket és mindenre kiterjedő figyelmet igényelt”

– mondta el dr. Teiter Zoltán, akit a híd tervezéséért a hidász szakma a Feketeházy János-díjjal tűntetett ki.

A szakma Feketeházy János-díjjal ismerte el dr. Teiter Zoltán munkáját (Fotó: Gyukics Péter)

A híd különleges formáján túl hazai viszonylatban számos ritka és néhány egyedülálló konstrukciós kialakítást is tartalmaz. Szokatlanul merész a szerkezet ferdekábeleinek vezetése, amelyet kitérő egyenesek alkotnak, csavart kábelfelületet eredményezve. Különlegessége továbbá, hogy először alkalmaztak Magyarországon íves, valamint lágyacélbetétes vasbeton pilont, amely ráadásul minden irányban jelentős és változó igénybevételeknek van kitéve. Az országban az első olyan tartókábeles híd, amelynek merevítőtartója vasbeton-acél anyagú, úgynevezett öszvér keresztmetszetű. A ferdekábelek pilonon való átvezetésére – ugyancsak egyedüliként – csak itt használtak iránytörő nyergeket. További érdekesség, hogy a felszerkezetnek hosszirányú támasza nincs, az ilyen jellegű erőket a kábelek által a pilonok veszik fel, nagy terhek esetében a híd két végén a saruk lehorgonyzó szerepet is játszanak.

A Széchenyi István Egyetemen a legjobb hazai szakemberek közvetítik a tudást az új generációk számára. Dr. Teiter Zoltán – aki PhD-fokozatát is a győri intézményben szerezte – az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékén vezeti be a hallgatókat a hidász szakma rejtelmeibe.

A hídon áthaladóknak is különleges látványt nyújt a szerkezet (Fotó: Karkus János)

„2012 óta tanítok a győri egyetemen, amelynek képzéséhez három hidas tantárgy kidolgozásával is hozzájárultam. A célom kezdetektől olyan gyakorlatorientált tudás átadása volt, amely használható, piacképes ismereteket ad a fiataloknak. Nagy lépést tettünk azzal is, hogy néhány éve már nem csak alap-, hanem mesterképzés is zajlik, így Győrben a legmagasabb szintű oktatás nyújtjuk a leendő hidászok számára. A saját tapasztalatom, de a már végzettek visszajelzései alapján is mondhatom, hogy a Széchenyi-egyetemről kikerülő mérnökök jól boldogulnak a szakmában, állják a sarat a kihívásokkal teli szakterületen”

– emelte ki az egyetem adjunktusa. Végezetül elmondta, a hidak világát azoknak a mérnökjelölteknek a figyelmébe ajánlaná, akik szeretnek komoly elméleti kihívásokat megoldani, szeretnének igazán nagy szerkezetekkel foglalkozni, és nem rettennek meg attól, hogy minden helyszín és minden híd más és más, tehát mindig új problémákra kell megkeresni a megfelelő válaszokat.

The post Egyedülálló Tisza-hidat tervezett a Széchenyi István Egyetem oktatója appeared first on Műszaki Magazin.

Mi az okosotthon célja?

Az intelligens otthon célkitűzése az épületben található rendszerek automatizált és összehangolt működtetése. Az okosotthon rendszerbe csatlakoztatható: biztonsági-, hűtő- és fűtőrendszer, világítás, garázsajtó, nyílászárók, öntözőrendszer, háztartási gépek, sőt akár a redőny is.

A modern okosotthonok olyan dinamikus, folyton fejlődő rendszerek, amelyek képesek tanulni a lakók viselkedési mintái és preferenciái alapján. A konstans szolgáltatási színvonal javulást garantáló tanulás miatt az okosotthon olyan, mint egy észrevehetetlen digitális házvezető.

Gyakori buktatók, amiket érdemes elkerülni okosotthon tervezéskor

Tömérdek buktató hiúsíthatja meg okosotthon elképzeléseinket. A leggyakrabban előforduló hibák elkerüléséhez alkalmazd a blogposzt második felében javasolt okosotthon tervezési tippeket. Melyek az okosotthon megvalósítását leginkább szabotáló problémák?

• Tervezés hiánya, nem megfelelő tervezés
• Kevés kontrollálási lehetőség, rosszul elhelyezett kontrollpanelek
• Indokolatlanul bonyolult okosotthon infrastruktúra
• Inkompatibilis intelligens otthon eszközök választása
• Szakértői segítség nélkül megvalósított bonyolult okosotthon projekt

Intelligens otthon tervezés 6 lépésben

1. lépés: Igényfelmérés

Mielőtt belekezdhetnél az okosotthon rendszer megtervezésébe, fontos, hogy először felmérd az okosotthon jelenlegi és jövőbeli felhasználóinak igényeit. Vannak, akik nem elégszenek meg kevesebbel, mint a teljeskörű épületautomatizálás, míg másoknak kielégítő csak a világítás, redőnyök és klíma automatizálása. Első lépésként végezz igényfelmérést ahhoz, hogy a megfelelő okosotthon funkciókat választhasd ki tervezéskor!

2. lépés: Tervezés szakemberrel

Sok alrendszer automatizálása és összekapcsolása mellett döntöttél az igényfelméréskor? Akkor ennek megtervezése igazi műszaki és informatikai kihívást jelenthet számodra! A tervezéshez hasznos lehet szakember segítségét kérni, ha nem rendelkezel a szükséges IT és műszaki tudással.

3. lépés: Vásárlás

Az első lépésben meghatároztad milyen okosotthon funkciókra van szükség, a második lépésben az igényekhez okosotthon rendszert terveztél. Következhet a szükséges épületautomatizálási eszközök beszerzése. A hazai forgalmazók mellett érdemes a nemzetközi forgalmazók weboldalait is megnézni. Jelentős megtakarításra tehetsz szert egy rövid kereséssel! A termékek garancia kondícióira és az esetleges vámköltségekre viszont érdemes fokozottan figyelni. Egy okosotthon az alábbi elemekből áll össze:

• Vezérlőegység
• Érzékelő egységek (szenzorok)
• Beavatkozók (aktorok)
• Kommunikációs interfész (egy interneten keresztül elérhető weboldal vagy egy okostelefon applikáció)
• Busz (sín)

A legkedvezőbb ár-érték arányú forrásból szerezd be a kiválasztott berendezéseket és ne feledkezz meg a termékek kompatibilitásáról vásárlás közben! Inkompatibilis termékek vásárlása esetén, okosotthon rendszered alegységei képtelenek lesznek egymással kommunikálni. Ilyen esetben elkerülhetetlen az intelligens otthon bizonyos elemeinek cseréje, amely felesleges kiadással és munkával jár.

4. lépés: Telepítés

A megvásárolt eszközök mindegyike rendelkezik nyomtatott és digitális telepítési útmutatóval. Bizonyos termékek kizárólag angol nyelvű leírással rendelkeznek, így a telepítéshez hasznos lehet az angol nyelvismeret. A telepítési útmutató lépésről-lépésre leírja, hogyan lehet telepíteni az adott eszközt. Sokszor az írásos szöveg mellett piktogramok és képek is segítik az eszközök installációját.

Elakadtál? Nem tiszta az egyik lépés? A népszerű okosotthon termékek többségéről található telepítési videó az online videómegosztókon. Nem kell mást tenned, mint az eszközöd pontos nevére keresni a videós portálokon.

5. lépés: Beüzemelés

A negyedik lépésben rögzítetted a szenzorokat, gondoskodtál a berendezések áram és internet ellátásáról. Most következik a rendszer élesítésének utolsó lépése: az eszközök összekapcsolása. Ha nem vagy jártas az informatika területén, akkor sincs aggodalomra ok. Ugyanis a telepítést az okosotthon szoftverek többnyire egyszerűvé teszik. Az installációs folyamat hasonló nehézségű, mint egy számítógépes program telepítése, vagy a vezeték nélküli internet hálózathoz történő csatlakoztatása.

6. lépés: Optimalizálás

Az ötödik lépés teljesítésével az okosotthon rendszert működésbe hoztad. Milyen egyéb teendő lehet még hátra? Ahhoz, hogy intelligens otthonod leginkább hasznodra váljon, két további dologra van szükség: időre és folyamatos optimalizálásra. A fejlett okosotthon rendszerek képesek tanulni a használók szokásaiból, így idővel képesek az épületautomatizálást a lakók igényeire szabni. A perszonalizáció mellett, a felhasználói tapasztalatok alapján tovább optimalizálhatod a rendszert új szenzorok telepítésével és a meglévő berendezések újrarendezésével.

The post Okosotthon tervezés 6 lépésben appeared first on Műszaki Magazin.

Európa számos országában intézményes keretek között tanítják a makettező szakmát, nálunk csupán az építészeti oktatás kevésbé hangsúlyos része a képzés. Pedig innovációval és kutatás-fejlesztéssel párosulva akár a külföldi piac is nyitva áll a magyar makettkészítők előtt.

Az építészetben bármennyire terjednek a digitális megoldások még mindig a fizikai makett az, ami a legtöbb tervezési problémára fel tudja hívni a figyelmet, ötleteket és választ tud adni megoldhatatlannak tűnő kérdésekre.  Nem véletlen tehát, hogy számos, világszinten jegyzett építészeti irodában – Herzon de Meuron, Renzo Piano Building Workshop, BIG, Peter Zumthor – a tervezési folyamatot végigköveti a munkaközi makettek készítése. Svájcban pedig szinte minden kisvárosban akad egy makettezéssel foglalkozó cég, hiszen ott a legkisebb pályázatnál is környezeti makettbe kell beilleszteni a tervet, így azonnal látható, hogy a tervezett épület miként illeszkedik a környezetbe, a városrészbe.

„A nagy városépítészeti és ingatlanfejlesztési pályázatokat is úgy szokták lebonyolítani, hogy a környező városrészt vagy területet megmakettezik gipszöntvényből, a tervezési területet pedig üresen hagyják.  Minden pályázónak a környezeti makettbe beilleszthető módon kell elkészítenie a saját tervét, így mindenki azonos módon tudja bemutatni az elképzeléseit. Nagyon szemléletes, hogy ugyanarra a környezetre ki, hogyan reagál. Ideálisan egy tervezési folyamatnak úgy kellene történnie, hogy a rajzok, a számítógépes virtuális platform és a munkaközi makettezés párhuzamosan haladjon. Ahogy fejlődik a terv, úgy fejlődik a makett is, egyre összetettebb és részletesebb megoldások készülnek. A digitális tervezéssel szemben egy fizikai maketten minden egyszerre látható, ezért is lehet kijózanító. Mindig megmutatja, ha valami nem jó.  Magyarországon azonban leginkább a végponton készülnek makettek reprezentációs célból, nem is a tervezők, hanem az ingatlanfejlesztők megbízásából”

– meséli Csizmazia Géza építész, a Limes Model ügyvezetője, akinek cége hazánkban piacvezető a makettezésben.

A fizikai modellezés évszázadok óta az építészeti oktatás és gyakorlat alapeleme, a külföldi iskolákkal ellentétben azonban Magyarországon inkább egyfajta kötelező elemként tekintenek ezekre az órákra, és a gyakorló építészek sem feltétlen használják a munkaközi maketteket. Az oktatásban és a szakmában is szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy ez  az ágazat és szakma megfelelő helyre kerüljön itthon. A makett ugyanis egyszerre lehet prémium termék és a munkát segítő gyakorlati eszköz.

Hazánkban jelenleg tíznél is kevesebb makettező cég van, jellemzően 1-3 fős mikrovállalkozások, csupán a Limes az, amelyik tíznél is több alkalmazottat el tud látni folyamatosan munkával. Pedig a makettezés az innováció egyik folyamatos terepe lehet, a megfelelő anyagok, technikák, megoldások kutatása valódi kreatívipari tevékenységgé emeli a munkát.

“Javarészt reprezentációs makettek készítésével foglalkozunk, az építőipar mellett más területeken is. Eddig 400-nál is több makettet készítettünk. A magyarországi projektek – többek között irodák, lakóingatlanok, ipari létesítmények, számos kiemelt jelentőségű fejlesztés, mint a Budai Vár, a Liget Budapest, a Galvani-híd, a Puskás Ferenc Stadion – mellett orosz, francia, német, osztrák, svájci, ciprusi, de még Etiópiához kötődő megbízásunk is volt.  Egyfajta kortárs műalkotásként tekintek a saját munkáinkra, semmiképpen sem ipari termékként. Azt szoktam mondani, alkalmazott művészek vagyunk”

– emeli ki Csizmazia Géza.

The post A makett megmutatja az építészeti terv részleteit appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyes részekben megvizsgálják az épület tervezését az elhelyezkedés, környezeti hatás, funkció és az új technológiák alkalmazása szempontjából. A sorozat címe arra a gondolatra utal, melyet írók és költők, köztük Wolfgang von Goethe is népszerűsítettek miszerint az „építészet kőbe zárt zene”.  A három perces filmalkotások azt mutatják be, hogy az átgondolt, körültekintő tervezés és a technológia megfelelő használata az életmódunk támogatása mellett miként teremt intelligensebb és fenntarthatóbb környezetet.

„Az építészek az épületek megtervezésével jelentős szerepet töltenek be a lakókörnyezetünk formálásában,”

– nyilatkozta a filmek műsorvezetője, Katrin Foerster, aki az építészeti szakterületen az ABB vezetője.

„Minden egyes video egy konkrét projektre fókuszál, és bemutatja a projekt mögött álló alkotó elmét, a kreatív gondolkodást is. A filmek nem csak az építészek és a tervezők érdeklődésére számíthatnak, de reményeink szerint a jó tervek iránt érdeklődőknek is felkelti majd a figyelmét. A sorozat célközönsége a tervezők, a fejlesztők, a szállodaüzemeltetők és mindenki, aki akár ügyfélként, akár végfelhasználóként az építőiparban és az épülettervezésben dolgozik.”

“A kőbe zárt zene” című sorozat első videója a Crawford Partnership építésze, Alan Crawford által tervezett londoni Darcie’s Mews lakóépületeit mutatja be. A barnamezős beruházás megvalósítására egy örökségvédelmi terület közepén került sor.

A Darcie’s Mews nevet viselő hosszú és keskeny parcellán korábban 35 garázsépület állt. A fejlesztés során a korábbi garázssor helyén Crawford a hagyományos mewst modern újraértelmezéssel alakította ki. A “mews” szóval London-szerte keskeny, főutak mögött futó, kockaköves kis utcákat, sikátorokat jelölnek.

A videó áttekinti, miként alakították ki a struktúrát az örökségvédelmi területen belül, az új lakóterület hogyan illeszkedik a meglévő épületek stílusához, amely harmonikus egységet alkot a környező fákkal és kertekkel. A természetes faburkolatok, élő zöldtetők és napelemek alkalmazása mellett Alan Crawford minden épületbe betervezte az okostechnológia alkalmazást is, amely biztosítja a világítás, a szellőzés és a fűtés energiahatékony vezérlését, valamint az ajtók mobileszközről vagy hangvezérléssel történő működtetését is.

A „Kőbe zárt zene” című videósorozatnak az a fő célja, hogy otthonok, irodák, hotelek, repterek vagy kórházak esetében reflektorfénybe állítsa azokat az építészeket, akik olyan intelligens, vonzó és környezetbarát tereket alkotnak, amelyek messzemenően figyelembe veszik az épület funkcióját, és javítják az ott élők életminőségét is.

Ha szeretne többet megtudni a videókról, kérjük, látogassa meg a „Frozen Music” című weblapot.

The post Építészet – a kőbe zárt zene appeared first on Műszaki Magazin.