Az új labor a jövő hálózati megoldásain dolgozik majd, és olyan alapvető 6G-funkciók fejlesztésére összpontosít, mint a hálózatok programozhatósága és a szolgáltatások rugalmas, nyílt hozzáférhetősége (network exposure). A 6G a folyamatosan fejlődő 5G Core technológiára épül, és nagyban támaszkodik a felhőalapú rendszerek, az automatizáció, a nyílt interfészek, valamint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás gyors fejlődésére.

Az Ericsson a világszinten vezető technológiai vállalatokkal és mobilszolgáltatókkal kialakított együttműködései mellett Magyarország meghatározó akadémiai intézményeivel is tervez közös kísérleteket és fejlesztéseket, többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE), az Óbudai Egyetemmel, valamint a HUN-REN kutatóhálózattal.

Antonio Passarella, az Ericsson Közép-Európáért és Észak-Balkánért felelős értékesítési vezetője elmondta:

„Magyarországi 6G Laborunk megnyitása megerősíti hosszú távú elkötelezettségünket a kutatás és innováció iránt. A 6G korszak felé haladva az a célunk, hogy a mai 5G Core technológiát egy még rugalmasabb, nyitottabb és intelligensebb platformmá fejlesszük, amely teljesen új felhasználási területek, iparágak és társadalmi előnyök előtt nyitja meg az utat.”

Boráros András, az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési vezetője a következőképpen nyilatkozott:

„Azzal a céllal nyitottuk meg a budapesti 6G Labort, hogy tudományos áttörések helyszíne és egyben a gyakorlati innováció műhelye is legyen. A munkánk nem csak arról szól, hogy felkészüljünk az 5G utáni világra, szeretnénk valóban hasznára lenni a társadalomnak. Azon dolgozunk, hogy az emberek a jövőben minél hatékonyabban tudjanak kommunikálni, együttműködni egymással.”

A magyarországi 6G Labor kulcsszerepet játszik majd az Ericsson globális 6G kutatási programjában, illetve annak vizsgálatában, hogy a jövő hálózatai miként támogathatják a fenntarthatóbb, reziliensebb és emberközpontú digitális társadalmak kialakulását. A kezdeményezés egyúttal erősíti az Ericsson pozícióját a magyarországi innovációs ökoszisztémában, és új lehetőségeket teremt közös kutatásokra, egyetemi együttműködésekre és tehetséggondozásra.

Az Ericsson 1991 óta van jelen Magyarországon, és az Ericsson Research csapata 1996-ban kezdte meg működését. A 6G Labor budapesti létrehozásával a vállalat célja, hogy Magyarország aktív szerepet töltsön be a jövő kommunikációs technológiáinak fejlesztésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ericsson 6G labor Budapesten: Magyarországon fejlesztik a jövő hálózatát appeared first on Műszaki Magazin.

A 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentéséből az is kiderül, hogy a szolgáltatók egyre inkább sávszélesség-alapú díjcsomagokkal csábítják az előfizetőket az otthoni, vezeték nélküli internetelérésre – ez a szegmens pedig egyre fontosabb bevételi forrássá válik számukra. A jelentés megállapítja: bár Közép-Európában lassabban terjed az 5G, Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is.

A teljes 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentés – angol nyelven – ezen a linken tölthető le.

Egyre népszerűbb a távközlési cégek körében a fix, helyhez kötött, de vezeték nélküli internetszolgáltatás (Fixed Wireless Access, FWA) – közkeletű nevén az otthoni mobilnet, mely a vezetékes hálózatok stabilitását és gyorsaságát kínálja az előfizetőknek, de a vezetékes hálózat fizikai kiépítése nélkül. Különösen keresettek azok a csomagok, amelyek az 5G technológiának köszönhetően garantált le- és feltöltési sebességet kínálnak – ez a 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentés egyik legfontosabb megállapítása.

FWA: szélessávú, stabil internet a távolabbi régiókba is

Világszerte az Ericsson által vizsgált szolgáltatók 80 százaléka már kínál FWA-alapú internetet, ezen belül pedig a sebességalapon árazott előfizetések szegmense növekszik a leggyorsabban. Az 5G hálózat lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók különböző sávszélességű csomagokat alakítsanak ki – hasonlóan a vezetékes vagy optikai hozzáféréshez –, ami a korábbi FWA-generációkhoz képest jóval nagyobb bevételszerzési lehetőséget biztosít számukra.

Világszerte a szolgáltatók 51 százaléka kínál ilyen sebességalapú FWA-csomagot – ez 27,5 százalékos növekedés 2024 júniusához képest. A növekedés üteme különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy már a tavalyi adat is 50 százalékos emelkedést mutatott a 2023. júniusi értékhez képest.

Mindez azt is jelenti, hogy 2030-ra a fix, helyhez kötött internet-előfizetések 35 százaléka nem vezetékes, hanem vezeték nélküli lesz – ez szám szerint 350 millió FWA-kapcsolatot jelent majd az évtized végén. Az 5G alapú FWA kulcsszerepet játszik a szélessávú internetelérés globális terjedésében, különösen olyan területeken, ahol a vezetékes infrastruktúra nehezen kiépíthető.

Lassul a növekedés üteme, de töretlenül nő az adathasználat

A jelentés szerint az összes 5G előfizetés száma 2025-ben eléri a 2,9 milliárdot – ez az összes mobilelőfizetés egyharmada. 2030-ra pedig 6,3 milliárdra nőhet ez a szám – ez az előrejelzés nem változott az Ericsson Mobilitási Jelentés korábbi prognózisaihoz képest.

A mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom 19 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez képest 2025 azonos időszakára. Bár a növekedés üteme lassul, az adathasználat abszolút értékben továbbra is évről évre bővül: az Ericsson Mobilitási Jelentés előrejelzése szerint 2030 végéig több mint kétszeresére nő majd a globális mobiladat-forgalom. A tavalyi év végén a mobiladat-forgalom 35 százalékát már 5G hálózatok bonyolították világszerte, és a becslések szerint ez az arány 2030-ra meghaladja majd a 80 százalékot is.

Európában már 50% az 5G lefedettség, Közép-Európa megfontolva halad

Európában 2024 végére az 5G középsávú (mid-band) hálózatok lefedettsége átlépte az 50 százalékos lakossági arányt. Ez nagyjából megfelel a globális átlagnak, ugyanakkor jelentősen elmarad az élen járó régióktól: Észak-Amerikában például már 90 százalék fölé emelkedett a középsávú 5G-lefedettség, míg Indiában 2024 végére elérte a 95 százalékot.

Közép- és Kelet-Európa eltérő ütemben halad az 5G-átállásban: a technológia kiépítése és az előfizetések felfutása lassabban zajlik, mint Nyugat-Európában – részben a spektrumkiírások elhúzódása miatt. Ugyanakkor a térségben több ország is felgyorsította az 5G-fejlesztéseket a növekvő kereslet hatására. Magyarországon az 5G már túlmutat az okostelefonokon: a hálózat szerepe egyre hangsúlyosabb az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is – mutat rá a jelentés.

A régióban az 5G-előfizetések száma 2024-ben 70 százalékkal nőtt, elérve a 31 milliót – ez a második legalacsonyabb érték globálisan, csak a Szubszaharai Afrikában mért szám volt ennél kevesebb, míg Észak-Amerikában már 316 millió, Kínában pedig már egymilliárdnál is több 5G-előfizetés volt. A 4G jelenleg még mindig a domináns technológia régiónkban, 2024 végén az összes előfizetés 85 százalékát tette ki, ám ez az arány várhatóan csökkeni kezd, ahogy az előfizetők fokozatosan áttérnek az 5G-re.

Személyre szabott távközlési megoldások minden iparágnak

A jelentés esettanulmányokon, piaci példákon és partneri tapasztalatokon keresztül azt is bemutatja, hogy a dedikált hálózati architektúrán kínált (standalone) 5G hálózatok, illetve a következő generációs 5G Advanced technológia hogyan nyújt új bevételszerzési lehetőségeket a szolgáltatóknak – immár nem pusztán az adatforgalom alapján, hanem a felhasználóknak nyújtott értéknövelt szolgáltatásokon keresztül.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a szolgáltatók világszerte új üzleti lehetőségeket keresnek azzal, hogy differenciált szolgáltatásokat kínálnak a lakossági, vállalati és közigazgatási felhasználók számára. Az alkalmazási területek között szerepel többek között a műsorszórás és videógyártás, a fizetési pontok rendszerei, rendezvények és stadionok kiszolgálása, a felhőalapú játék, az FWA, a virtuális magánhálózatok (VPN) kiépítése, valamint a vállalati hatékonyságot támogató megoldások.

Innovációs fordulópont küszöbéhez érhettünk

„Fordulóponthoz érkeztünk: annak küszöbén állunk, hogy az 5G egy óriási innovációs hullámot indítson el a világban. A dedikált, standalone 5G hálózatok és az 5G-képes eszközök rohamos fejlődése egy olyan ökoszisztémát hívott életre, amely új távlatokat nyit a kreatív, hálózatokra épülő megoldások előtt”

– mondta el Erik Ekudden, az Ericsson szenior alelnöke és technológiai igazgatója.

Hozzátette:

„Az 5G-ben rejlő lehetőségeket a szolgáltatók is felismerték, és egyre több olyan innovatív csomaggal rukkolnak elő, amelyek túlmutatnak az adatmennyiségre épülő tarifákon. Ahhoz azonban, hogy az 5G-ben rejlő potenciált valóban ki lehessen aknázni, kulcsfontosságú a dedikált hálózatok további kiépítése és a középsávú állomások sűrűségének növelése. A standalone hálózati képességek új üzleti növekedési lehetőségek katalizátoraként szolgálhatnak.”

Generatív AI és dinamikus szeletelés – mélyreható tanulmányok a jelentésben

A jelentésben többek között ezekben a témákban olvashatók részletes elemzések:

• Milyen hatást fog gyakorolni a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a mobilhálózati forgalom alakulására? Úgy tűnik, csak azok az alkalmazások lesznek mérhető hatással a globális adatforgalomra, amelyek egyszerre igényelnek nagy sávszélességet és széles körben elterjednek.
• A BT Grouppal közösen írt cikk a vállalat 5G Standalone bevezetési stratégiájáról, amelyet „Több mint hálózatfejlesztés” mottóval indítottak el. 2025. március végére az 5G standalone hálózat már több mint 28 millió ember számára volt elérhető az Egyesült Királyság 50 nagyvárosában és településén – ez a lakosság több mint 40 százalékát jelenti.
• A Sonyval közösen készített írás bemutatja, hogyan dolgozik a vállalat folyamatosan új és diszruptív technológiákon a szórakoztatóipari üzletág erősítésére. A dinamikus hálózati szeletelés (network slicing) és a minőségvezérelt szolgáltatásprogramozási interfészek (Quality on Demand, QoD API-k) kombinációja lehetővé teszi az élő tartalomgyártást mobilhálózaton keresztül, magas szintű felhasználói élmény mellett.

Az Ericsson Mobilitási Jelentés 2011-es indulása óta a távközlési iparág egyik legfontosabb hivatkozási alapjává vált a hálózati adatok, teljesítménymutatók, statisztikák és előrejelzések terén. A jelentés az Ericsson és partnerei által szolgáltatott egyedi hálózati adatokra épül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén már 2,9 milliárd 5G-előfizetés lehet világszerte appeared first on Műszaki Magazin.

A jelentésben két esettanulmány mutatja be, hogyan kezdik kiaknázni az úttörő mobilszolgáltatók az 5G hálózatok „felszeletelésében” rejlő lehetőségeket arra, hogy a tömegrendezvényeken vagy épp a tűzoltók számára mindig gyors és megbízható mobilkapcsolat álljon rendelkezésre. A svéd technológiai vállalat szakértői vizsgálták azt is, hogyan hathat az AI-forradalom a mobil adatforgalom lankadó növekedésére.

A teljes 2024 novemberi Ericsson Mobility Report – angol nyelven – ezen a linken tölthető le.

Az Ericsson (NASDAQ: ERIC) 27. alkalommal tette közzé a mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmányát, amelyből kiderül, hogy az 5G előfizetések száma 160 millióval növekedett 2024 harmadik negyedévében, és globális szinten elérte az 2,1 milliárdot. Világszerte 320 mobilszolgáltató indított már el kereskedelmi 5G szolgáltatást, de ezeknek csak ötöde dedikált hálózati architektúrán (standalone 5G). Ami a jövőt illeti, 2030-ig várhatóan 6,3 milliárd 5G előfizetés lesz – jósolják a Magyarországon is kutatóközpontot működtető svéd vállalat elemzői. Ebben az évben viszont várhatóan már a 6G is megjelenik mobilpiacon.

Az 5G kiépítési ütemében továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Indiában és Kínában például már 95, Észak-Amerikában 90 százalékos az 5G lakossági lefedettsége, és ez már teljes egészében 5G középsávon valósul meg, ami a lefedettség és sebesség szempontjából ideális egyensúlyt és felhasználói élményt kínál. Európában eközben a teljes lakossági 5G lefedettség 80, a középsávú pedig csak 40 százalékos.

Lassulva bővülő adatforgalom, fellendülő okostelefon piac

Ahogy az már az Ericsson júniusi jelentésében is olvasható volt három év pangás után újra fellendült az okostelefonok piaca. Az előző években a felhasználók egyre lassabban cserélték le készülékeiket, részben a gazdasági, gazdasági nehézségek miatt, részben a fenntarthatóságot szem előtt tartva. Most ez változott, és ismét több új telefon talál gazdára. Ez főleg a mesterséges intelligencia (AI) képességekkel felvértezett felső kategóriás készülékeknek köszönhető, amelyekkel a felhasználók offline, hardveresen is elérhetnek generatív AI funkciókat. Kínában pedig már megjelentek a háromszorosan összehajtható készülékek is.

A jelenlegi trendek alapján a mobil adatforgalom növekedési üteme lassul. A legutóbbi negyedévben alig 21% volt az előző év azonos időszakához mért bővülés mértéke (öt éve ez a szám 80% fölött volt). Jelenleg az adatforgalom havi 157 exobájtra rúg – okostelefonok esetében ez 19 gigabájt havonta készülékként – és az évtized végéig a háromszorosára nő majd. Ebben a növekményben benne van a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) terjedése, de nincs benne az AI alkalmazások hatása – annak hatása ugyanis még képlékeny.

AI-asszisztens a szemüvegben és szemantikus tömörítés

Egyik oldalról a videóalapú generatív AI (GenAI) interakciók növelhetik az adatfelhasználást a jelentés szerint.

• Valószínű például, hogy a felhasználók egyre több időt töltenek majd a mesterséges intelligencia által „hiper-személyre szabott” tartalmakkal, kifejezetten nekik készült oktatási vagy szórakoztató anyagokkal.
• Elterjedhet továbbá a kamera-alapú környezetértékelés, amelynek során az AI modellek útmutatást nyújthatnak például egy autómotor javításához.
• És felfuthat az okosszemüvegek és más VR/AR-eszközök használata, amelyek lehetővé teszik a környezet valós idejű értékelését, például étkezés közben a tányéron lévő ételek felismerését és kalóriaértékük kiszámítását.

Mindez várhatóan növeli az adatforgalmat. Ellenkező irányú hatást válthat ki például az, ha elterjed a videótartalmak ún. szemantikus tömörítése, amire egy évtizedes távlatban lehet reális esély. Ez az jelenti, hogy nem lesz szükséges több millió pixelnyi információt továbbítani, ha egy AI képes szövegesen leírni a felvétel tartalmi elemeit (például egy emberi alak hajszínét), és csak ezt továbbítani, amiből aztán egy másik AI modell a fogadó oldalon újraalkotja a képet.

3 lehetséges forgatókönyv

A kétféle hatás eredőjét most még nem lehet számszerűsíteni az Ericsson kutatói szerint, és attól is sok függ, hogy milyen gyorsan terjednek el az új típusú AI-alkalmazások. Összességében háromféle forgatókönyvet vázolnak fel:

• az első alapján a jelenlegi trendeknek megfelelően lassabb lesz a mobil adatforgalom növekedése,
• a második szerint adatrobbanást hoz az AI,
• a harmadik szerint pedig egy köztes kimenet valósulhat meg.

Szeletelés magas fokon

A novemberi Mobility Report érdekes esettanulmányokat közöl a network slicing (hálózat-szeletelés) technológiájának alkalmazásáról is, amelyben az 5G új távlatokat nyitott meg. Az amerikai T-Mobile és a finn Eliza szolgáltatónál lassan a pilot fázisból kezd a kereskedelmi forgalomba kerülni a slicing alkalmazása. Az Ericsson 5G RAN slicing technológiája lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitást rendkívül rövid idő – mindössze akár 1 milliszekundum – alatt lehet úgy szabályozzák a szolgáltatók, hogy egyazon fizikai hálózaton belül több logikai hálózat jöjjön létre és üzemelhessen párhuzamosan.

A szolgáltató így lényegesen egyszerűbben biztosíthat hálózati prioritást és stabil rendelkezésre állást az alhálózatra csatlakozó kliensek számára, amelyeknek így nem kell több ezer másik eszközzel versengeniük ugyanazért a sávszélességért.

Mikor jöhet ez jól? Például, ha egy koncert vagy sportesemény miatt sok tízezer felhasználó tömörül kis helyen – ilyenkor külön hálózati szelet biztosítóható a jegyolvasó és POS-termináloknak a zavartalan lebonyolítás érdekében. Másik felhasználási mód a tűzöltóknak és rendőröknek dedikált hálózati szeletek biztosítása, de a technológia alkalmas extra kiberbiztonságot igénylő tevékenységekhez is, hiszen az érzékeny adatok továbbításához használt hálózati szelet elkülönül a hálózat többi részétől.

Az 5G lehetőséget adhat a mobilszolgáltatóknak, hogy értéknövelt szolgáltatásokkal növelhessék bevételeiket

„A jelentés bepillantást nyújt a jövőbe, előrejelzi milyen irányba fejlődik a mobilkommunikációs iparág a következő években, és milyen lépéseket kell tennünk a szolgáltatókkal közösen, hogy a felvázolt vízió megvalósuljon – mondta el Takács Zoltán, az Ericsson dél-és közép-európai régióját vezető alelnöke, az Ericsson  Magyarország vezérigazgatója. – A felhő alapú megoldások és más új technológiáknak köszönhetően a nagy teljesítményű hálózatok olyan szolgáltatások kialakítását teszik lehetővé a mobilszolgáltatók számára, amelyekkel a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően nagyobb bevételt realizálhatnak, mint ha pusztán a forgalmazott adatmennyiség alapján számláznának – mindez jól mutatja, miért lehet érdemes befektetni a dedikált 5G hálózatok kiépítésébe.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a mobil adatforgalom növekedése, de 2030-ig így is megtriplázódik appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

Míg az Ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását, addig a küszöbön álló újabb ipari forradalom, az úgynevezett Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson új, májusban publikált szakmai tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, de átalakulnak a szerepkörök és új módon fog együtt dolgozni a robotokkal.

Van, amit nem lehet automatizálni

A gyártó cég vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben. Ugyanakkor a megkérdezett ipari munkások többsége szerint feladataik 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. Mindez az Ericsson 2021 végén 22 országban közel 8700 ipari munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elvégzett kutatásából derül ki.

A felmérés tanúsága szerint, mindezek mellett vannak olyan feladatkörök is bőven, amelyek nehezen automatizálhatók: a megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a hibák, rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között. Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben, és a manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.

Eljön a „kobotok” kora: emberi munkavállalók új készségekkel, új eszközökkel, új szerepben

Mindehhez az ipari munkásoknak új készségekre és eszközökre lesz szüksége. Sőt, a döntéshozók fele egyenesen arra számít, hogy tíz év múlva egyáltalán nem lesz igény képzettséget nem igénylő munkára a gyárakban. Előtérbe helyeződik majd a kreatív problémamegoldó, az adatelemző és a programozó készségek, legalábbis a munkaadók 70%-a szerint elengedhetetlen lesz az ipari alkalmazottak továbbképzése ezen területeken.

Az új eszközök terén a tanulmány szerint olyan innovációk tartoznak majd, mint a hálózatba kapcsolt, szenzorokkal ellátott viselhető eszközök, például kesztyűk, valamint a virtuális és kiterjesztettvalóság-szemüvegek (VR és AR), amelyek ember és gép együttműködésének új dimenzióját valósítják meg. Ez a trend a kobotok, vagyis kollaboratív robotok megjelenésében csúcsosodik majd ki, amelyeket eleve az emberrel való közös munkára terveztek, és segíthetnek a nehéz tárgyak felemelésével járó folyamatokban, a precíziós munkában vagy az ismétlődő feladatok elvégzésében.

Kulcsszerepben az 5G

A változásban – vagyis az Ipar 5.0 kiteljesedésében – kiemelt szerepet játszik a konnektivitás, vagyis az, hogy az ipari folyamatban részt vevő összes ember és gép egy hálózatban legyen összekapcsolva. Erre már több gyakorlati példa is van:

• A Hitachi amerikai leányvállalata 2019-ben egy olyan megoldást fejlesztett ki az Ericssonnal közösen, amelyben egy ipari vezérlőszoftver egy 5G magánhálózaton keresztül valós időben koordinálja az üzemben folyó munkát, a projekteket részfeladatokra bontotta és delegálta azokat annak az alkalmazottnak, aki a legalkalmasabb volt annak elvégzésére, legyen ember vagy robot.
• Az Ericsson amerikai, észtországi és kínai okos gyáraiban már egyáltalán nem használnak papírt, a dolgozók automatizált formában okos eszközükre kapják meg azokat az elemzéseket, amelyeket a munkagépekről közvetlenül beérkező adatok alapján MI segítségével generálnak a munkafolyamatokról, például a selejtes darabok keletkezésének okairól feltárt mintázatokról. A kicsomagolás folyamata pedig teljesen automatikus, a tárolókból robotok kiveszik a munkadarabokat, felismerik őket, és felteszik a megfelelő szalagra.
• Az ArcelorMittal dunquerque-i acélüzemében 2021 óta a munkatársak valós időben kapják meg okos eszközeikre a munkagépekről folyamatosan érkező adatokat, így azt valós időben tudják monitorozni a termelést, bárhol is legyenek. Mindezt az Ericsson 5G hálózatának széles sávszélessége, szinte azonnali válaszideje, valamint extra biztonság teszi lehetővé, ami különösen fontos nehézipari környezetben.
• 

Magyar diákok kutatásai az ipar jövőjéről. Többek között az 5G ipari felhasználását kutatják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói és kutatói is. Az egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén működő Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumában az Ericsson 2020 végén 5G teszthálózatot épített ki a Magyar Telekom által biztosított frekvenciasávokon. Többek között önvezető, autonóm ipari járművekkel (AGV) dolgoztak: ezek a kis mobilrobotok bármilyen két végpont között tudnak anyagot mozgatni, és 5G-vel a felhőből vezérelve hatékonyan összehangolható a mozgásuk. Az ipari felhasználásra példa a robotkarok felhőből történő vezérlése is. Az 5G itt azért hasznos, mert kiváltja a vezetékes összeköttetést, így megspórolható az eszközök költséges behuzalozása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tíz év múlva nem lesz alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben appeared first on Műszaki Magazin.

Az 5G előfizetések száma a világ minden régiójában növekszik, és 2023 végére várhatóan átlépi az 1,5 milliárdot. Tovább emelkedik a mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom is, aminek világátlaga 2023 végére várhatóan átlépi a havi 20 gigabájtot eszközönként.

India és Észak-Amerika az élen, Közép-Európa lemaradóban

Az 5G terjedésének ütemében jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A globális éllovassá ezen a téren India lépett elő, ahol a “Digitális India” program keretében jelentős hálózatfejlesztés ment végbe, amióta 2022 októberében elindult az 5G szolgáltatás. Az 5G előfizetések száma az év végére elérte a 10 milliót, és 2028 végig várhatóan az összes mobilelőfizetés 57 százaléka használja majd az új technológiát, amivel India lesz a leggyorsabban növekvő 5G régió a világban. A korábbi előrejelzéseknél gyorsabb volt a legújabb mobilgeneráció terjedése Észak-Amerikában is – 2022 végén az egész világon itt volt a legmagasabb (41%) az 5G technológia penetrációja. A dobogó második fokán Északkelet-Ázsia (30%), a harmadikon a Perzsa-öböl menti arab államok állnak (18%).

Európában vegyes a kép. Nyugat-Európában egyelőre a 4G a domináns technológia, ötből négy előfizetést tesz ki, de az 5G előfizetések száma is megduplázódott, és megközelítette a 69 milliót, ami 13% penetrációt jelent. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában lassabb ütemben terjed a legújabb mobilgeneráció, részben a frekvenciatartományok kiosztásának hosszadalmasabb folyamata miatt, részben pedig azért, mert a fogyasztók vonakodnak a drágább készülékekre váltani. A térségben 2022 végén csupán 5 millióra rúgott az 5G előfizetések száma, ami az 1 százalékos arányt sem éri el, és az előrejelzés szerint 2028-ra érheti csupán el a 41 százalékot, ahol Észak-Amerika most tart.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom 2022-ben elérte a 118 exabájtot, FWA nélkül 93 exabájtot. Az előrejelzési időszak végére, 2028-ra utóbbi szám várhatóan 3,5-szeresére, havi 329 exabájtra nő majd. Ha azonban a VR és AR terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2022-ben 16 gigabájtra rúgott. Míg Indiában és az öbölmenti arab államokban ez a szám 26 gigabájt volt, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig 20, addig Kelet-Közép-Európában 14 gigabájt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 12, Latin-Amerikában pedig 11 gigabájt. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 71 százalékkal.

Több 5G, nagyobb szolgáltatói árbevétel

A jelentés arra is rámutatott, hogy a legérettebb 5G-s piacokon folyamatosan nő a mobilszolgáltatók bevétele.

„Az 5G technológia globális elterjedtsége átlépte az egymilliárd előfizetéses mérföldkövet, és jelentős bevételnövekedést hozott magával azokban az országokban, amelyek a legelőrébb járnak ezen az úton – mutatott rá Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója. – Erős korrelációt fedeztünk fel az 5G előfizetések számának növekedése és a szolgáltatói árbevétel között: az elmúlt két évben 7 százalékkal növelték meg a forgalmat az 5G-re épülő szolgáltatások, abban a húsz országban, ahol a legmagasabb az 5G előfizetések aránya. Ez az összefüggés világosan jelzi a technológiában rejlő értéket mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók számára.”

Pörög az FWA és a csomagajánlatok

Világszerte mindezidáig 240 mobilkommunikációs cég indított el kereskedelmi 5G szolgáltatást, és 35 dedikált hálózati architektúrára épülő, úgynevezett standalone 5G szolgáltatást. A legelterjedtebb 5G-re épülő szolgáltatások közé tartozik a fejlett mobil szélessáv (enhanced mobile broadband, EMBB, vagyis a nagy sebességű adatátvitelre és alacsony késleltetési időre épülő alkalmazások, például a nagy felbontású video streaming), a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérés, az online játék, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) alkalmazások többek között a képzés és oktatás területén.

A jelentés rávilágított arra is, hogy az 5G jelentős innovációt hozott a mobil előfizetési ajánlatok területén: egyre gyakoribb, hogy az operátorok a mobilelőfizetés mellé különböző szórakoztató platformokra – televíziós vagy zenestreaming, vagy online játék előfizetést kínálnak. Az 5G-t kínáló mobilszolgáltatóknak mintegy 58%-a él ezzel a gyakorlattal.

Világszinten több mint 100 szolgáltató kínál rögzített vezeték nélküli internetelérést (FWA) 5G hálózaton. Az FWA (a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája, különösen ott, ahol nem vagy korlátozottan áll rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatás a háztartások és vállalkozások számára) több mutatóban is dinamikusan nő. Egyre többen kínálják a szolgáltatást 5G hálózaton (40%, szemben az egy évvel korábbi 30%-kal), gyakrabban kötik adatmennyiségi korlát helyett sávszélességhez az előfizetéseket (25%), és egyre nagyobb adtaforgalom bonyolódik ilyen hálózaton (az előző évi 15,6 exabájthoz képest 24 exabájt, azaz milliárd gigabájt). A várakozások szerint 2028-ban az FWA forgalom négyötöde 5G hálózaton zajlik majd.

Az Ericsson Mobility Report 2023 júniusi kiadásának részletes cikkei:

• A forgalmi mintázatok hatása a hálózat fejlődésére
• Új, differenciált szolgáltatások 5G hálózatokon keresztül
• AR hálózatokon (kibővített valóság) használat elterjedése mobil hálózatokon
• A mobil hálózati élmény új szinte lép: felkészülés a szolgáltatás innovációkra

Az Ericsson június 21-én, szerdán 18:00 (CEST) órakor webinár keretében mutatja be a jelentést. A csatlakozáshoz regisztráljon itt.

A teljes 2023 júniusi Ericsson Mobility Report ezen a linken tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túl az egymilliárd 5G előfizetésen appeared first on Műszaki Magazin.

Az 5G technológiában élen járó Ericsson Connected Energy Utilities című jelentése számos példával illusztrálja, milyen kiemelt szerepet tölthet be a szektorban a mobilkommunikáció a teljes értékláncon keresztül.

Az energiaszektor számára a folyamatosan növekvő energiaigény kezelése egyre komolyabb kihívást jelent, mely egyre komplexebben üzemelő energiahálózatokat is feltételez egyben. Ezek felépítésében és működtetésében juthatnak komoly szerephez a mobilhálózatok, mutat rá az Ericsson friss riportja, mely számos iparág már működő példáján keresztül szemlélteti, hogy például az áramhálózatok digitalizációja milyen kézzelfogható előnyökkel járhat.

A mobiltechnológia és az 5G számos területen előrelépést hozhat

Hatékonyabb kommunikáció. Az energiatermelői oldalon az egyik legkézenfekvőbb modernizációs lépcsőfok a kommunikációs rendszerek lecserélése, digitalizációja. A közműhálózatok üzemeltetése során például a mai napig elterjedt kommunikációs módszer a walkie-talkie-k használata, pedig egy 4G-s vagy 5G-s privát hálózattal nagy rendelkezésre állású, biztonságos és minden igényt kielégítő adatcsere-folyamatot lehet kiépíteni, melyben a beszédátvitel mellett szerepet kaphatnak a modernebb kommunikációs formák (képek, videók átvitele, videohívást stb).

Hatékonyabb hibamegelőzés és karbantartás. A karbantartási fázisok és az üzembiztonság terén a prediktív karbantartás egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat, mely során a rendszerbe ágyazott szenzorok adatait elemezve észlelhet és javíthat egy potenciálisan felmerülő problémát egy szolgáltató, még mielőtt a hiba eszkalálódna és ügyfelek tömegeit érintené.  Az Ericsson és az Arthur D. Little intézet által közösen elvégzett kutatás például rámutat, hogy a prediktív-alapú karbantartás akár 25%-kal is csökkentheti egy generátor vagy erőmű éves, karbantartásra fordított idejét, így a rendszerek tervezett leállításával keletkező veszteség is lényegesen csökkenhet. A karbantartó személyzet munkáját is egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a távolról elvégzett vizsgálatok, ahol például drónok mobilhálózatokon keresztül kommunikálva térképezhetik fel az áramfejlesztők és különböző infrastruktúra-elemek állapotát, állagát.

Kevésbé veszélyes vagy kockázatos karbantartási műveletek. Az erőművek és különféle áramfejlesztő berendezések rendkívül veszélyes terepnek számítanak a karbantartó-üzemeltető munkatársak számára, akiknek a biztonsága szintén jelentős mértékben növelhető a mobilkommunikáció segítségével. A dolgozók így különféle szenzorokkal ellátott öltözeteket, illetve VR/AR headseteket viselhetnek munka közben, melyek valós időben küldhetnek a mobilhálózatokon keresztül képeket és adatokat elemzés céljából.

Növelhető reakcióidő, okosabb hálózatok. Az áramhálózat apróbb, alig néhány perces kimaradásait a legtöbb szolgáltató észre sem veszi, pedig ezek száma a statisztikák szerint egyre nő, ezzel egyre nagyobb bosszúságot okozva a felhasználóknak. A hálózati hibák automatikus felderítése és központi kijelzése drámaian csökkenti a hálózatüzemeltetők reakcióidejét, akik a gyors átterheléssel lényegesen gyorsabban, szinte észrevétlenül tudnak reagálni a rövid kimaradásokra. Az áramhálózat-üzemeltetőknek emellett fel kell készülniük arra is, hogy a meglévő hálózatokon jelentkező változó fogyasztási és betáplálási igényt rugalmasan tudják kezelni. Ehhez elengedhetetlen az “okos hálózat” létrehozása, mely képes automatikusan kezelni a fenti fogyasztásiigény-változások, illetve esetleges hálózati kiesések során keletkező átirányításokat.

Gyorsabb és hatékonyabb kommunikáció a végfelhasználókkal, takarékosabb energiafelhasználás. A mobilhálózati kommunikáció azoknál a rendszereknél is szerephez juthat, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztóval, vagy fogyasztói végponttal – hívja fel a figyelmet a kutatás. Így például a hálózathoz tartozó, az üzemeltető által fenntartott elektromosautó-töltők mobilhálózatokon keresztül kommunikálva jelezhetik a fogyasztóknak a töltőállomás éppen aktuális foglaltságát, illetve a töltő és az autó kapcsolatát, a töltési folyamat előrehaladását. A fogyasztók részéről természetes válaszreakció a drasztikusan növekvő energiaárakra a fogyasztás visszafogása mellett a fogyasztás mértékének ellenőrzése iránti igény. Ebben segíthetnek a távolról elérhető okosmérők, melyek nem csak a fogyasztás nyomon követésére alkalmasak, hanem a megfelelő háttérrendszerekkel kiegészítve a fogyasztó egyéni szokásait figyelembe véve adhatnak takarékossági tanácsot.

„Az új- és megújuló energiaforrások szerepének növekedésével egyre komplexebbé való áramhálózatok biztonságos, stabil és optimális üzemeltetéséhez elengedhetetlen tűnik, hogy a meglévő rendszereket a szolgáltatók egyre teljesebb mértékben digitalizálják. Különösen fontos ez most, amikor a világ számos régiójában igen komoly energiakrízis fenyeget, melyre gyors, megnyugtató választ kell adniuk az üzemeltetőknek. Ebben már rövid távon is sokat segíthet a hatékonyabb üzemeltetés, energiatakarékosabb hálózati felhasználás terén a mobil és 5G technológia”

– mondta el Koustuv Ghoshal, az Ericsson közművekért felelős vezetője. „A mobilhálózati kommunikáció és az 5G az áram-közművek jövőjének meghatározó részévé válhat, megoldást nyújtva az energiaellátás minden, kommunikációs folyamatokkal összefüggő kihívására” – tette hozzá a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket appeared first on Műszaki Magazin.

A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérések terjedése gyorsabban nő a vártnál.

Az 5G korai felhasználásának egyik motorja az FWA – a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája –, különösen azokban a régiókban, ahol nem vagy korlátozottan állnak rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatások a háztartások és vállalkozások számára. Az előrejelzések szerint 2022 és 2028 között évi 19 százalékkal nő majd és 2028 végére eléri a 300 milliót az ilyen típusú kapcsolódások száma, köszönhetően többek között a technológia gyors terjedésének Indiában és más feltörekvő országokban. A jelentésben vizsgált bő 100 országban a mobilszolgáltatók háromnegyede kínál FWA szolgáltatást. Közel egyharmaduk biztosítja ezt 5G-n, szemben az egy évvel ezelőtti egyötöddel. Az új FWA bevezetések 40 százaléka feltörekvő piacokon történt az elmúlt évben.

A leggyorsabban növekvő generáció, lemaradó Európa

Az 5G előfizetések száma összességében 110 millióval nőtt 2022 júliusa és szeptembere között, és elérte a 870 milliót. A korábbi előrejelzésekkel összhangban várhatóan az év végére ez a szám eléri az 1 milliárdot – két évvel korábban, mint amennyi időre ugyanehhez a mérföldkőhöz annak idején a 4G technológiának szüksége volt indítása után. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az 5G a valaha leggyorsabban terjedő mobilhálózati technológia, köszönhetően annak, hogy a gyártók kínálatában széles körben állnak rendelkezésre 5G képes telefonkészülékek, hogy az árak gyorsabban csökkennek, mint korábban a 4G esetében, illetve Kína korai nagyszabású 5G bevezetéseinek.

Észak-Amerikában és Északkelet-Ázsiában továbbra is erőteljes az 5G növekedése, ezekben a régiókban 2022 végére elérheti a 35 százalékot a technológia elterjedtsége. Nyugat-Európában ez a száma csak 11 százalék körül alakul, Kelet- és Közép-Európa lemaradása pedig még nagyobb, itt az idén még néhány százaléknyi marad az 5G penetrációja. Globálisan eddig 230 mobilszolgáltató indította el 5G hálózatát és 700 telefonkészülék került a piacra, amely támogatja az új technológiát. 2028 végére 5 milliárd 5G előfizetés várható, az összes előfizetés 55 százaléka. A technológia a világ lakosságának 85 százaléka számára lesz elérhető, és a mobil adatforgalom 70 százalékát bonyolítja majd le.

Fókuszban az energiatakarékosság

„A mobilszolgáltatók folytatják az 5G hálózatok lendületes kiépítését, és a rögzített vezeték nélküli elérés is egyre gyorsabban terjed – mindeközben a globális mobilhálózati adatforgalom kétévente megduplázódik. Az Ericsson Mobility Report legújabb kiadásából az is kiderül, hogy a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében a szolgáltatók törekednek az energiahatékony új generációs rádiós eszközök és hálózati szoftverek mielőbbi telepítésére, a megújuló energiaforrások fokozott használatára és a telephelyi infrastruktúra intelligens működtetésére”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója.

A 4G előfizetések száma az előrejelzések szerint 2022 végére eléri az 5,2 milliárdos csúcsot, de ez 2028 végére 3,6 milliárdra csökken, mivel az előfizetők 5G-re váltanak. A becslések szerint 2022 végére a mobil előfizetések száma meghaladja a 8,4 milliárdot; ez a szám 2028-ra várhatóan 9,2 milliárdra nő. A legtöbb előfizetés okostelefonhoz fog kapcsolódni továbbra is. Az idei év végén 6,6 milliárd előfizetés működik, ennek 79 százaléka okostelefonhoz kötődik.

A legutóbbi jelentés a környezeti hatások csökkentésének fontosságára is felhívja a figyelmet. A távközlési szektor kulcsszerepet játszik a globális fenntarthatósági célok elérésében, mind saját kibocsátásának mérséklése, mind más iparágak szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése révén. A környezeti hatások csökkentését az teszi lehetővé, hogy a hálózatok intelligens korszerűsítése révén az energiafelhasználás nem nő az adatforgalommal megegyező ütemben.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom az elmúlt két évben megduplázódott. A mobilhálózati adatforgalom (az FWA nélkül) az előrejelzési időszak alatt mintegy négyszeresére nő, a 2022 végi havi 90 exabájtról (milliárd gigabájtról) 2028-ban havi 325 exabájtra. Ha azonban a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) szolgáltatások terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2023-ban várhatóan eléri a 19 gigabájtot; ez 2028 végére 46 gigabájtra nő. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 70 százalékkal.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A nehéz gazdasági környezet ellenére is töretlen az 5G terjedése appeared first on Műszaki Magazin.

A gazdasági nehézségek dacára jövőre ugrásszerűen megnőhet azoknak az előfizetőknek a száma, akik már 5G-képes telefonnal és mobilos díjcsomaggal is rendelkeznek. Az újonnan csatlakozó tömegek elvárásai azonban máshogy alakulnak majd, mint a technológiát elsőként „befogadó” felhasználóké – erre hívja fel a figyelmet az Ericsson eddigi legnagyobb szabású, fogyasztók körében elvégzett kutatása.

Több mint három év telt el a kereskedelmi 5G hálózatok globális elindulása óta, az iparág pedig mostanra éles választóvonalhoz érkezett, miután az új generációs mobilhálózatokat a technológiai vívmányok iránt fogékonyabb „úttörő” felhasználók után a tömegek is kezdik elfoglalni.

Az újonnan csatlakozó felhasználók igényeinek, illetve a szegmens jövőre várható teljesítményének feltérképezésére vállalkozott az eddigi talán legátfogóbb kutatásában az Ericsson ConsumerLab, mely idén április és július között 37 ország 49 100 felhasználójának véleményét kérte ki online kérdőívében.

A kutatás – amely itt tölthető le teljes terjedelmében – azonosít hat kulcsfontosságú trendet is, melyek meghatározzák majd az 5G-s mobilkommunikáció rövid- és középtávú jövőjét.

1. Az 5G válságálló

A minden régióba, minden országba begyűrűző infláció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a kamatemelkedés a technológiai ipart sem hagyta idén érintetlenül. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az előfizetők egy jelentős része a nehézségek ellenére is lecserélné 2023-ban 4G-s készülékét és előfizetését egy 5G képes megoldásra. Ez az felmérés szerint az okostelefon-felhasználók mintegy 30%-át, azaz globálisan több mint 510 millió ügyfelet jelenthet, jóllehet ezek eloszlása a válsághelyzet hatásaitól függően régiónként egyenleten lehet.

Fontos szempont, hogy az előfizetők 82%-a nem kíván a nehézségek dacára sem lemondani a gyors szolgáltatáselérést biztosító mobilinternetről, tízből nyolc előfizető pedig még a spórolás miatt sem váltana vissza 4G-s elérésre, miután huzamosabb ideig megtapasztalta az 5G-s hálózatok előnyeit.

2. Növekvő elvárások

Ahogy az 5G fokozatosan a tömegek hálózatává válik, úgy változnak meg a felhasználók igényei is az új generációs technológiával kapcsolatban. Az újonnan csatlakozó előfizetők számára – a korábbi felhasználókhoz képest – átlagban kétszer fontosabb szempont a szolgáltatáslefedettség, míg az 5G-s úttörők elsősorban az innovatív szolgáltatások és új készülékek miatt váltottak technológiát.

3. Tényleges 5G-elérés, ez az új elégedettségi mutató

Ha egy előfizető 5G-képes készülékkel és 5G-s díjcsomaggal egyaránt rendelkezik, akkor joggal várja el, hogy azokat megfelelően ki is tudja használni, és minél nagyobb területen, minél gyakrabban teheti ezt meg, annál magasabb értéket majd a fogyasztói elégedettség. Azaz nem elegendőek – főleg az újonnan csatlakozó felhasználók számára – a lakossági szolgáltatáslefedettségre vonatkozó, olykor hangzatos ígéretek, az ügyfelek tényleges tapasztalatai a mérvadóak – derül ki a válaszokból.

A ConsumerLab felmérése szerint bár a legtöbb piacon a lakosságra levetített 5G-s lefedettség aránya eléri a 60%-ot, az 5G-s készülékekkel és díjcsomagokkal rendelkezők csupán harmada csatlakozik az esetek többségében ténylegesen 5G-s hálózathoz. A kutatás szering a tényleges hálózatelérés növelése az egyik legmeghatározóbb ügyfélelégedettség-növelő hatás lehet, amelyre érdemes lesz figyelni a távközlési- és mobil szolgáltatóknak.

4. Út az audiovizualitás jövőjéhez

Az 5G-s felhasználók lényegesen több digitális tartalmat fogyasztanak, mint a 4G-előfizetők, amit jól mutat, hogy 2020-hoz képest – a 4G-s előfizetőkhöz viszonyítva – mostanra kétszer annyi 5G-s ügyfél fizet elő legalább három digitális szolgáltatásra. A legnagyobb növekedés a kiterjesztett valóság (AR) és HD/4K-s tartalmak fogyasztásában volt érzékelhető az 5G-s előfizetők körében.

5. Változó igények, változó ajánlatok

Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. A kutatás szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az 5G-s elérések esetén igény szerint – akár ideiglenesen – gyorsabb hálózati elérést használhassanak, míg 88%-uk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgálásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR vagy a virtuális valóság (VR), esetleg a cloud gaming (játékok streamelése a felhőből).

6. AZ 5G megágyazhat a metaverzumnak

Korunk egyik meghatározó technológiai fejlődési iránya a metaverzumok megjelenése, melyre az 5G-s felhasználók nyitottabbak, legalábbis erre utal, hogy azokkal a tevékenységekkel – például játék, vásárlás, virtuális valóság – , melyek a metaverzum alappilléreit jelenthetik, egy 5G-s előfizető hetente átlagosan egy órával több időt tölt, mint egy 4G-s felhasználó. Ez a percepció az előfizetők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, legalábbis a felmérésben megkérdezettek 60%-a szerint ahhoz, hogy a metaverzum valósággá váljon, mindenképpen szükség van az 5G-re.

„A kutatási adatainkból úgy tűnik, hogy az 5G-s hálózatok elterjedése a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára jövőre sem torpan meg, sőt, az új generációs infrastruktúra éppen ebben az időszakban érhet el egy fontos fejlődési szakaszába, mely után kritikus tömegek számára is hozzáférhetővé válhat – mondta el Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője. – A jövő év végére az újonnan csatlakozókkal együtt az Ericsson a korábbi előrejelzéseknek megfelelően 1,6 milliárd 5G-s felhasználóval számol. Idén év végére a teljes 5G-s felhasználói bázis átlépheti az egymilliárdos határt, arányaiban többségében az Ázsiában és az Egyesült Államokban élő előfizetőkből összeállva.”

The post A válság ellenére is száguldani fog jövőre az 5G appeared first on Műszaki Magazin.

Megjelent az Ericsson friss jelentése: Észak-Amerika és Ázsia továbbra is előzi Európát

Az Ericsson friss tanulmánya szerint 2022 végére eléri az egymilliárdot az 5G előfizetések száma, elsősorban Észak-Amerika és Északkelet-Ázsia gyors növekedésének köszönhetően, miközben az öreg kontinensen lassabban terjed a kommunikációt és gazdaságot átformáló technológia. A világjárvány alatt felgyorsult a digitalizáció, így a gazdasági és geopolitikai nehézségek ellenére az elmúlt két évben duplájára nőtt a mobil adatforgalom. A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy az adatforgalomnak jelenleg a 69 százalékát videós tartalmak teszik ki, ami öt éven belül 79 százalékra nőhet.

A világgazdasági nehézségek és az ukrajnai háború miatt a korábban vártnál 100 millióval kevesebb lehet az 5G előfizetések száma 2022 végén globálisan, de várhatóan így is átlépi majd az egymilliárdos határt – derül ki az Ericsson Mobility Report legfrissebb kiadásából. A mobilhálózatok legújabb generációja továbbra is rohamléptékkel terjed, világszerte már 210 mobilszolgáltató cég indította el 5G hálózatát, így az Ericsson várakozása szerint öt év múlva már 4,4 milliárd 5G előfizetéssel számol, ami az akkori, összesen 9,1 milliárd mobilelőfizetés közel felét teszi majd ki.

Jelentősek a regionális különbségek

A növekedésben továbbra is jelentős földrajzi különbségek figyelhetők meg. Míg Észak-Amerikában és Ázsia északkeleti részén – elsősorban Kína, Dél-Korea és Tajvan gyors növekedésének köszönhetően – már idén minden ötödik mobilelőfizetés 5G-s lesz. Ugyanez az arány Nyugat-Európában csak 6%, míg Közép-Kelet-Európában még az 1%-ot sem éri el. Ám míg a kontinens nyugati fele a következő öt évben várhatóan felzárkózik az éllovas térségekhez, szűkebben vett régiónkban szerényebb növekedés várható, ami a jelentés szerint részben a lassabb frekvenciakiosztásnak, részben a fogyasztók vásárlóerejének tudható be, ami kevésbé ösztönzi a fejlesztésre a piaci szereplőket

Megállíthatatlanul nő az adatforgalom

A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben a COVID-19 járvány alatt a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 93 exabájtot (kb. 100 milliárd gigabájtot). Összehasonlításképp: ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg. A növekedést részben az előfizetések számának növekedése okozta, részben az, hogy a felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik.

Jelentősen nő emellett azoknak a száma, akik a vezetékes internetelérést váltják majd ki 5G csatlakozással, a fix bekötésű vezeték nélküli elérések, vagyis a FWA (Fixed Wireless Access) kapcsolatok száma idén elérheti a 100 milliót, öt éven belül pedig megközelíti majd a negyedmilliárdot. A jelentés rámutat, hogy a teljes mobilos adatforgalom 368 exabájtra növekedhet (ez a jelenlegi négyszerese) – ebben várhatóan nagy szerepet játszanak majd az olyan technológiák, mint a virtuális- (VR), a kiterjesztett- (AR) és a vegyes (MR) valóság. Ha ezek mégsem terjednek majd a prognosztizált gyorsasággal akkor, az adatforgalom növekedése is szerényebb lesz.

Standalone 5G: jelentős gazdasági potenciál

A jelentés kitér arra is, hogy 2021 végéig világszerte mintegy 20 mobilszolgáltató indított el a közepes- és alacsony frekvenciasávokra csatlakozó, ún. standalone 5G hálózatot, mely a 4G hálózatoktól függetlenül képes az 5G NR (New Radio) berendezéseket üzemeltetni. Ezeken a hálózatokon a távközlési szolgáltatók immár az 5G technológia minden képességét ki tudják használni. Így egy vállalkozás, amelyik saját 5G hálózatán akarja okos gyárát, raktártechnológiáját és egyéb ipari létesítményeit működtetni, egyszerűbben tudja kialakítani a hálózatot és bevezetni az új technológiát.

„A friss Ericsson Mobility Report megerősíti, hogy az 5G az eddigi leggyorsabban terjedő mobiltechnológia, és ebben az Ericsson is fontos szerepet játszik. Szorosan együttműködünk ügyfeleinkkel és partnereinkkel, hogy több millió ember és vállalkozás, még több iparág és ország használhassa ki mielőbb az 5G-ben rejlő potenciált”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson hálózatokért felelős ügyvezető alelnöke.

„Azzal, hogy egyre több régióban indulnak el világszerte a standalone 5G hálózatok, a telekommunikációs szolgáltatók egyre inkább készen állnak rá, hogy a mobil szélessávon túl is kiaknázzák a technológia előnyeit. Mivel a vállalkozások digitalizációs törekvéseinek alapja a jó hálózati infrastruktúra, az ezt kihasználó cégek új szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek és ezzel akár versenye előnyre is szert tehetnek”

– tette hozzá Peter Jonsson, a jelentés vezető szerkesztője.

The post Két év alatt megduplázódott a globális mobil adatforgalom appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobilos adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt. Mindez csupán néhány érdekes megállapítás a mobilkommunikációs trendek egyik legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report 2021 végi kiadásából, amely az 5G vártnál gyorsabb terjedéséről számol be.

A hálózati eszközök vezető gyártója tíz évvel ezelőtt, 2011 novemberében adta közzé első trendjelentését. Akkor még csak mintegy 700 millió okostelefon-előfizetés volt a világon, és mindössze két évvel korábban indult el az első 4G hálózat. Szintén két évvel korábban haladta meg először a világ mobilhálózatain az adatforgalom volumene a hangforgalomét, de még így is csak havi 0,25 exabájtra (268 millió gigabájtra) rúgott 2011-ben.

Az már látszott, hogy az okostelefonok forradalmasítják az emberi kommunikációt, az adatforgalom növekedésének mértéke azonban sok tekintetben felülmúlta azt, amit az Ericsson szakemberei prognosztizáltak az évente kiadott jelentésekben. 2021-re például hat éve még „csak” 51 exabájt/hónap adatforgalmat jósoltak, ezzel szemben a valóságban elérte a 65 exabájtot (70 milliárd gigabájtot), ami 260-szoros növekedésnek felel meg egy évtized leforgása alatt.

A teljes 2021-es Ericsson Mobility Report (angolul) ezen a linken tölthető le.

Erős szolgáltatói verseny, nagyobb adatforgalom

A növekedésnek a 4G hálózatok folyamatos technológiai fejlődése, hatékonyságának növekedése ágyazott meg. A leglátványosabb, ugrásszerű növekedési epizódokat általában a mobilszolgáltatók közötti piaci verseny idézte elő. Ilyen ugrást okozott, amikor 2015-ben az egyik amerikai szolgáltató a videómegosztók korlátlan elérését építette be egyik díjcsomagjába, vagy amikor 2017-ben egy újonnan piacra lépő indiai mobilcég rendkívül olcsó 4G tarifacsomagokat kezdett el értékesíteni, illetve amikor Kínában 2018-ban az ádáz verseny miatt egymás után dobták piacra a kedvezményesebbnél kedvezményesebb ajánlatokat.

Ezekben a régiókban máig kiemelkedő az egy okostelefon-felhasználóra jutó adatmennyiség: Indiában 18,4 GB/hó, Észak-Amerikában 14,6 GB/hó, Északkelet-Ázsiában pedig 13,9 GB/hó, míg Kelet-Közép-Európában ugyanez az adat 9,9 GB/hó. A világátlag 11,4 gigabájt, ami hat éven belül az Ericsson szakemberei szerint 40 gigabájtra emelkedik.

5G: kiszámíthatatlanul nagy növekedés

Az előrejelzés ugyanakkor nem könnyű, mivel az 5G terjedése gyorsabb a vártnál, és nem lehet kiszámítani, hogy mikor okoz esetlegesen nem várt nagyságrendi robbanást egy-egy olyan új eszköz, szolgáltatás vagy üzleti modell, ami a legújabb generációs mobilhálózatok magasabb szintű képességeire épül. Ilyen ugrást hozhat el többek között a virtuális, illetve a kiterjesztett valóság (VR és AR), a mesterséges intelligencia terjedése, illetve a gyártás, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy az egészségügy hálózatba kötése és digitalizációjának felgyorsulása.

„A járvány ráébresztette a világot, hogy a modern digitális infrastruktúrák gazdasági és társadalmi szempontból is kritikus fontosságúak. Az 5G és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet”

– mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója novemberben a vállalat magyarországi és közép-kelet-európai ügyfeleinek tartott előadásában.

„A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy a környezetről, a fizikai világ jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére – jósolta a szakember. – A hálózatba kötött gépek számának exponenciális növekedésével a funkcionális fejlesztésekre és a kommunikációs kapacitás erősítésére is nagyobb igény lesz majd. Ez a mai és a közeljövőben használt infrastruktúrához képest további fejlesztést igényelhet majd, megágyazva ezzel a 6G-érának.”

FWA: lehetőség Magyarországnak is

Máig 180 élő 5G hálózatot állítottak üzembe a mobilszolgáltatók, az előfizetők száma pedig 2021 végére eléri a 660 milliót. Az Ericsson előrejelzése szerint 2027-ben már 4,4 milliárd 5G-előfizetés lesz (az összes előfizetés fele). Az 5G-s okostelefonok már ma is a teljes forgalom 23%-át adják, de az 5G-robbanás nemcsak mobilfronton várható, hanem a fix bekötésű vezeték nélküli elérésekből, vagyis a FWA (Fixed Wireless Access) kapcsolatok terén is.

A világ népességének nagyjából a fele nem rendelkezik stabil, megfelelő sebességű internetkapcsolattal, mivel több százmillió – döntően vidéki – háztartás van, ahová vagy egyáltalán nem ér el a vezetékes infrastruktúra vagy a meglévő vezetékes hálózat elavult és nem, illetve nehézkesen fejleszthető. Ezen segíthet az 5G: a többszörösére bővülő kapacitás révén a modern vezetékes elérésekkel összemérhető vezeték nélküli kapcsolat építhető ki.

„Friss jelentésünk szerint 2027-ben 800 millió ember jut majd fix bekötésű vezeték nélküli hálózaton gyors és megbízható internethez. Mindez Magyarország egyes régióiban is fontos szerepet játszhat – emelte ki Jakab Roland, az Ericsson közép-európai régionális igazgatója. – Az Ericsson megrendelésére az Analysys Mason kutatócég által készített 2020-as tanulmány szerint a magyar vidék az FWA-kapcsolatok és a szintén 5G-re épülő precíziós mezőgazdaság révén 269 millió euró többletbevételhez juthat a következő években.”

Ázsia és Észak-Amerika továbbra is az élen

Az 5G terjedésében ma még jelentős regionális különbségek vannak. Míg Északkelet-Ázsiában már most minden negyedik, Észak-Amerikában pedig minden ötödik mobilelőfizetés 5G-s, máshol lassabb a növekedés. Az éllovas területeken kívül még csak az Öböl-országokban és Nyugat-Európában kimutatható az 5G aránya (9, illetve 6 százalék). Az új generáció terjedése ugyanakkor gyorsabb a korábbi technológiákénál: míg a 4G-nek közel 6 évre volt szüksége az egymilliárd előfizetés eléréséhez, az 5G-nek két évvel kevesebb is elég lesz.

The post Egy évtized alatt 260-szorosára nőtt a mobil adatforgalom appeared first on Műszaki Magazin.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) a vállalat magyarországi és közép-európai ügyfeleinek tartott előadásában.

„A globális járvány ráébresztette a világot, hogy a modern digitális infrastruktúrák gazdasági és társadalmi szempontból is kritikus fontosságúak. Az 5G és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet”

– mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) az Ericsson R&D Innovation Days keretében tartott előadásában.

A svéd szakember elmondta, hogy az idei év az ötödik generációs mobilhálózat rohamos terjedéséről szól: az év végére 660 millió 5G előfizetés lesz, 2027-ben pedig a 8,9 milliárd mobilelőfizetésből már 4,4 milliárd lesz 5G-s. Az új technológia gyorsabban terjed, mint a korábbiak, és nem csupán további sávszélesség-növekedést hoz. Míg a 4G esetében az okostelefonok funkcionalitásában hozott innovációt, az 5G új alkalmazások előtt nyitja meg az utat.

Kiterjesztett és virtuális valóság, majd az érzékek internete

Ezek közül Erik Ekudden háromt területet emelt ki: az ipart (okos gyártás hálózatba kötött robotok segítségével), a közlekedést (hálózatba kötött járművek és infrastruktúra), valamint a fizikai és valóságos világ közötti határ elmosása a különböző kiber-fizikai hibrid megoldások, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) terjedésével. Ezek első felhasználói esetei már terjednek a fogyasztói és a vállalati megoldások között is.

„A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz valamilyen digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy magáról a környezetről, a fizikai világ pedig jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás önálló vagy kollektív adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az így kapott adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére”

– jósolt a szakember.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének (Internet of Senses vagy IoS) megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének. És bár a fejlesztések zöme ma még az 5G-re irányul, az alapozó kutatás már a 6G-ről is zajlik.

„A hálózatba kötött gépek számának exponenciális növekedésével a funkcionális fejlesztésekre és a kommunikációs kapacitás erősítésére is nagyobb igény mutatkozik majd. Ez pedig a mai és a közeljövőben használt infrastruktúrákhoz képest további fejlesztést igényelhet majd, megágyazva ezzel a 6G-érának”

– fogalmazott Erik Ekudden.

6G: kommunikáció, tárhely és számítási kapacitás – mindez olcsóbban, mint eddig

A 6G-vel szemben támasztott követelmények így már a fejlesztés mostani, korai fázisában is feltételezik a minden eddiginél rugalmasabb, az aktuális felhasználói igényekhez intelligensen alkalmazkodó, gyakorlatilag korlátlan és stabil összeköttetést. Mivel az eszközök a hálózat szervesebb részét képezhetik majd a jövőben, ezért azok élettartama is növelhető, hiszen a hálózaton keresztüli programozásuk lehetővé teszi a meglévő funkciók továbbfejlesztését vagy új képességek elsajátítását. Ez a rendszer a szolgáltatók és az ügyfelek számára is alkalmas lesz a beruházási költségek csökkentésére.

„Lényeges eltérés lehet a jelenlegi rendszerekhez képest, hogy a 6G-s hálózatok a kommunikáción túl tárhelyfunkciót és fejlett számítási képességeket is magukba integrálnak majd, ezzel teljesen új üzleti modelleket, további bevételi forrást kínálva a szolgáltatók számára – jósolta Erik Ekudden. – „Mindez a jövő hálózati topológiáját is alapjaiban változtathatja meg; a mai mobilhálózatoknál jellemző rádiós és maghálózati réteg egyes funkciói összemosódhatnak, egyszerűbbé téve a hálózat felépítését.”

Mesterséges intelligencia – emberi felügyelettel

Mivel a 6G-s hálózatoknak akár ezer milliárdos nagyságrendű eszközt is kezelniük kell majd a jövőben, a rendszerek integritására és biztonságára még nagyobb hangsúly helyeződik. A hálózatok biztonságának szavatolásában meghatározó szerepet játszik majd a mesterséges intelligencia (MI), mely a szolgáltatás rendelkezésre állását is jelentős mértékben javíthatja automatizált folyamataival, biztonságosabb, robusztusabb közeget eredményezve.

„A 6G-s hálózatok az elképzelések szerint már teljesen automatizált hálózati menedzsmentet és konfigurációt nyújtanak, ugyanakkor mindezt továbbra is emberi felügyelet mellett teszik majd. Rendkívül fontos szempont, hogy az MI transzparens módon működjön ezekben a hálózatokban, így a ”hús-vér” operátorok mindig pontosan tudják majd, mi miért történik, illetve miért nem lehet bizonyos parancsokat végrehajtani”

– szögezte le Erik Ekudden.

Az jövő hálózatának fejlesztése terén az Ericsson az egyik legjelentősebb szereplő, és budapesti kutató-fejlesztő központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. A magyar mérnökök szabadalmai világszerte meghatározóak a mobil- és vezetékes szélessávú kommunikációs hálózatokban. Az Ericsson jelenleg az 5G hálózatok fejlesztésére és kiépítésére koncentrál, de már a 6G-vel kapcsolatban is zajlanak az alapozó kutatások.

The post Az 5G elmossa, a 6G lebontja a fizikai valóság és a digitális tér közötti határokat appeared first on Műszaki Magazin.

A tartós siker érdekében az autógyártókra a következő években komoly változások várnak: ahogy az autóipart egyre inkább átszövi a digitalizáció, az autók fosszilis üzemanyaggal működő mechanikus szerkezetekből négy keréken guruló okoseszközzé válnak. A hagyományos autógyártók szerepe is átalakulhat az évtized végére, a mobilitás-ipar pedig soklépcsős értéklánccá válik olyan új szereplőkkel, melyek korábban egészen más szektorokban voltak meghatározók, vagy éppen ma még nem is léteznek.

Az Ericsson friss tanulmánya szerint a világ autógyártóinak mindez ma már nem újdonság. Az autóipari gyártók vezetői már elsősorban a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a gépek közti kommunikáció területén számolnak a legjelentősebb fejlesztési ráfordításokkal középtávon. Ez ugyanakkor új üzleti lehetőségeket és komoly növekedési potenciált is rejt magában.

A vezetéssegédektől a teljes önvezetésig

Ma már szinte minden új autóban szériatartozéknak számítanak az olyan vezetéssegédek, mint a sávtartó asszisztens vagy ütközéselkerülő, automatikusan vészfékező rendszerek, illetve az olyan, a vezetőt tehermentesítő eszközök, mint a távolságtartó tempomat. Ugyanakkor még a legfejlettebb csomagok – mint amilyen a Tesla Autopilot – is csak az önvezetés fokát jelző skála második fokán vannak az ötből, és amellett, hogy folyamatosan igénylik a sofőr odafigyelését, még hibákra is hajlamosak.

A valódi önvezető autózáshoz az Ericsson tanulmánya szerint sokkal több adatra van szüksége a mesterséges intelligenciának, amit nem lehet begyűjteni egyedül az adott autóból, hanem vezeték nélküli hálózatokon kell kommunikálnia a többi autóval és a közúti infrastruktúrával, miközben folyamatosan frissítenie kell a nagyfelbontású fedélzeti térképeket, amelyeken a legfrissebb útlezárások, forgalmi akadályok is azonnal láthatók.

Ehhez pedig az 5G széleskörű elterjedésén át vezet az út, miután a technológia lehetővé teszi többek közt:

• a tartósan több gigabit sávszélességű vezeték nélküli kapcsolat létrehozását,
• a közlekedésben elengedhetetlen, valóban késleltetésmentes kommunikációt,
• az adatcsomagok előre meghatározott paraméterek mentén történő, garantált továbbítását,
• sok gépjármű és szenzor egyidejű kommunikációját, feltöltési és letöltési irányba egyaránt.

36 milliárd dolláros piac

Az egymással és az okos úthálózattal kommunikáló, új biztonsági és kényelmi funkciókat kínáló gépjárművek minden eddiginél komplexebb telematikai és fejlett vezetéstámogató rendszereket (angol rövidítés alapján ADAS) integrálnak majd – a növekedési potenciál ez utóbbi területen lehet a legnagyobb, a szegmens forgalma már 2025-re elérheti a 36 milliárd dollárt, ami több mint 30%-os kumulált növekedésnek felel meg. Az szenzorok piaca ugyanebben az évben pedig 40 milliárd dollárra rúghat.

Az autók fejlett fedélzeti elektronikája és szenzorrendszere által érzékelt és feldolgozott adathalmaz egy kellően rugalmas és nagy kapacitású hálózat közbeiktatásával jelentős mértékben hozzájárulhat a közlekedésbiztonság javításához és az utazási kényelem növeléséhez. Egyes becslések, illetve konkrét kísérletek szerint egy önvezető gépkocsi autonóm üzemmódban óránként 5 terabájtnyi szenzoradatot „termel”, amely – megfelelő szabályozás melletti – monetizálása szintén jelentős üzleti potenciált nyit meg az autógyárak előtt.

Négy kerék, százmillió programsor

Az autógyártók ma már szoftvergyártók is egyben, a rendszert vezérlő kód jelentősége pedig az autonóm járművek korszakához közeledve még jelentőségteljesebb lesz. A rendszerek összetettségének köszönhetően egy modern új autó fedélzeti számítógépének kódbázisa elérheti a százmillió sort (körülbeül duplaanyit, mint egy korszerű operációs rendszer), ráadásul a kód frissítésére az újabb funkciók és hibajavítások miatt egyre gyakrabban van szükség.

Az önvezető autók fedélzeti elektronikájának frissítését a jövőben könnyűszerrel el lehet majd végezni távolról is (angol szakszavakkal Over The Air, vagyis OTA frissítés), melyhez pusztán a frissítések várható méretéből fakadóan szintén elengedhetetlen lesz a stabil és gyors 5G hálózat. Egyes autógyártók (pl. a BMW és a Tesla) eddigi tapasztalatai alapján a távoli rendszerfrissítés nem csak a szervizköltségeket csökkentheti, hanem az analitikai folyamatoknak köszönhetően hozzájárulhat a funkciók – így összességében maga a gépjármű – hatékony továbbfejlesztéséhez is.

The post 5G nélkül nem juthatunk el az önvezető autókig appeared first on Műszaki Magazin.

Az ötödik generációs mobilhálózati penetráció jóval gyorsabban épül ki, mint a negyediké, az Ericsson előrejelzése alapján az egymilliárd előfizetést 2 évvel korábban éri el az 5G, mint annak idején a 4G. Emögött részben az áll, hogy Kína korábban és gyorsabban kezdte el kiépíteni az 5G-hálózatát, mint annak idején a 4G-t, és időben hamarabb elérhetők most mobilkészülékek az új hálózatra, mint annak idején a 4G-re.

A globális koronavírus-járvány ellenére a mobilszolgáltatók világszerte folytatták az 5G-hálózatok kiépítését, világszerte már több mint 160 szolgáltató indított 5G-szolgáltatást. Az idei első negyedévben 70 millióval nőtt az 5G-előfizetések száma, a negyedév végére globálisan 290 millióra emelkedett. Az Ericsson becslése alapján 2021 végére közel 580 millió 5G-előfizetés lehet. Jelenleg Észak-Kelet-Ázsiában a legmagasabb az 5G-penetráció, a sorban Észak-Amerika, az öbölországok és Nyugat-Európa következik. Az Ericsson szerint 2026-ra Észak-Amerika lesz az első ezen a listán, 84 százalékos penetrációval, ez pedig azt jelentené, hogy jóval gyorsabban terjed el az észak-amerikai régióban az 5G, mint 2009-es bevezetése után a 4G.

Tavaly év végén a globális 4G lakosságarányos lefedettség több mint 80 százalék volt, 2026-ban pedig 95 százalék lehet. Az 5G-hálózati lefedettség világszerte egymilliárd fő volt, amivel a lakosságarányos lefedettség 15 százalékos volt. A kelet-közép-európai régióban jelenleg 50 százalékos részesedéssel a 4G a meghatározó mobiltechnológia, és ez 2026-ban sem lesz másként az Ericsson szerint, abban az évben a 4G részesedése 65 százalék lehet, az 5G részaránya pedig 33 százalékra emelkedhet. A WCDMA/HSPA részesedése jelenleg 36 százalék, ez 2026-ra gyakorlatilag nullára csökkenhet, mivel az ügyfelek 4G és 5G irányba migrálnak majd. A régióban 20 5G kereskedelmi hálózat épült ki eddig.

Világszerte is jellemző trend, hogy az ötödik generációs mobilhálózati penetráció jóval gyorsabban épül ki, mint a negyediké, az Ericsson előrejelzése alapján az egymilliárd előfizetést 2 évvel korábban éri el az 5G, mint annak idején a 4G. Emögött részben az áll, hogy Kína korábban és gyorsabban kezdte el kiépíteni az 5G-hálózatát, mint annak idején a 4G-t, és időben hamarabb elérhetők most mobilkészülékek az új hálózatra, mint annak idején a 4G-re.

Az 5G elterjedését nyilvánvalóan segíti az is, hogy egyre több 5G-képes készülék érhető el, jelenleg már több mint 300 5G-mobil vagy már a piacon van, vagy már bejelentették az érkezését. A globális okostelefon-eladások idén 7 százalékkal emelkedhetnek, vagyis a teljes piac is növekszik, és az 5G-s mobilok ára is csökken.

2026-ra világszerte 3,5 millió 5G-előfizetés lehet, akkor ez a szám az összes mobilelőfizetés 40 százalékát adhatja, 2026-ban még mindig a 5G lesz a domináns hálózati típus az előfizetések száma alapján. Az idei első negyedévben 100 millióval több mint 4,6 milliárdra nőtt globálisan a 4G előfizetések száma, az összes mobilelőfizetés 58 százaléka 4G-s. Az Ericsson szerint a 4G-előfizetések számában a csúcs idén lehet, 4,8 milliárdnál, 2026-ig pedig folyamatosan csökkenhet a 4G-penetráció, 2026 végén már csak 3,9 milliárd előfizetés lehet 4G-hálózaton, mivel egyre több ügyfél migrál majd át 5G-re.

Jelenleg világszerte 8 milliárd mobilelőfizetés van, az Ericsson előrejelzése szerint 2026 végéig 8,8 milliárdra növekedhet az előfizetések száma, amelyeknek 91 százaléka lehet majd mobil szélessávú előfizetés. 2020 végén világszerte 6 milliárd okostelefonos előfizetést regisztráltak, ezeknek a száma 2026-ra 7,7 milliárdra növekedhet, ami akkor az összes mobil előfizetés 88 százaléka lehet. A mobil PC-s és tabletes előfizetések száma csak mérsékelten emelkedhet, 2026-ban 450 millió ilyen lehet.

Az egy okostelefonra jutó havi mobil adatforgalom már most is meghaladja a 10 gigabájtot, 2026-ban pedig már a 35 gigabájtot is elérheti az adatforgalom. 2026-ban a teljes mobilforgalomnak az 53 százaléka már az 5G-s hálózatokon keresztül generálódik majd, jelenleg az adatforgalom 66 százalékát a videótartalmak adják, ez az arány 2026-ban 77 százalék lehet az Ericsson szerint.

Bár minden régióban meredek emelkedés várható a mobil adatforgalomban, az egyes régiók más-más pályán járnak majd, az Ericsson szerint 2026-ban Észak-Amerikában és Nyugat-Európában lesz legmagasabb a mobilokon generált havi adatforgalom, előbbi régióban 2020-2026 között 27, utóbbiban 28 százalék lehet az éves átlagos növekedés.

Forrás: Ericsson Mobility Report

The post Megállíthatatlan az 5G terjedése appeared first on Műszaki Magazin.

De mitől is lesz valójában egy gyár okos? Az Ericsson USA 5G Smart Factory példáján bemutatjuk, milyen eszközökkel lehet növelni a hatékonyságot és egyben csökkenteni a termelés ökológiai lábnyomát.

A Világgazdasági Fórum  azokat az üzemeket ismeri el a „Globális Világítótorony” minősítéssel, amelyek nagy léptékben alkalmazzák a negyedik ipari forradalom vívmányait (automatizáció, hálózatba kapcsolt eszközök, adatalapú megközelítés stb.) A szervezet világszerte immár 55 ilyen gyárat tart számon, a lista legújabb tagja az Ericsson 2020-ban átadott texasi üzeme.

A hálózati eszközöket gyártó Ericsson USA 5G Smart Factory dolgozói 25 úttörő technológia alkalmazásával 120 százalékkal nagyobb kibocsátásra képesek, mintha egy hagyományos üzemben dolgoznának – és mindemellett a gyártás ökológiai lábnyoma is sokkal kisebb. Az Ericsson nemcsak saját gyárában alkalmazza ezeket a megoldásokat, hanem ipari ügyfelei számára is értékesíti.

Amellett, hogy az okos megoldások növelik  a produktivitást,  a gazdaság klímabarát újraindításában is főszerepet játszhatnak. Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal ebben az ágazatban. Az Ericsson számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor alig 1,4 százalékáért felelős a globális karbonemissziónak, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.

Az alábbi infografika részletesen is igyekszik bemutatni a legfontosabb „okosgyár” faktorokat:

The post Mitől lesz egy gyár okos és fenntartható? appeared first on Műszaki Magazin.