A tudósok elmondták, hogy az adatok néhány hónap alatt érkeztek be, és további hónapok teltek el az esemény megerősítéséig. A Parker Solar Probe elnevezésű űrszonda áprilisban nyolcadik alkalommal közelítette meg a Napot, és ezt követően repült át a koronáján.

A 2018-ban indított Parker első ízben 13 millió kilométerre volt a Nap középpontjától, mikor keresztezte a Nap atmoszférája és az onnan kifelé tartó napszél közötti bizonytalan határvonalat. Az első alkalom volt a legdrámaibb a tudósok szerint. Az űrszonda már legalább háromszor lépett ki- és be a napkoronába. A tudósok szerint minden alkalommal zökkenőmentes volt az áthaladása.

“Az első és legdrámaibb alkalommal körülbelül öt óráig voltunk lent. Az öt óra nem hangzik nagy dolognak, de a Parker olyan gyorsan mozgott, hogy hatalmas távolságot tett meg ez alatt az idő alatt, ugyanis másodpercenként több mint 100 kilométeres sebességgel száguldott – mondta el Justin Kasper, a Michigani Egyetem munkatársa.

A napjelenségek még mindig rejtélyesek. A szondától kapott adatok segíthetnek a napszél eredetének megértésében, valamit abban, hogyan hevül fel és lökődik ki az űrbe. Mivel a Napnak nincs szilárd felszíne, az események a koronában zajlanak. A mágnesesen intenzív régió közeli vizsgálata segíthet jobban megérteni a napkorona működését, ami azért is fontos, mert a napkitörések hatással vannak a földi életre is.

Egyre közelebb merészkedik a Parker. Az előzetes adatok arra utalnak, hogy a Parker augusztusi, kilencedik közelítése során is belemerült a koronába, de ennek megerősítéséhez további elemzésekre van szükség. Novemberben a szonda tizedik alkalommal közelítette meg az égitestet.

A Parker egyre közelebb kerül a Naphoz, és egyre mélyebbre merül a koronába, egészen a 2025-ös utolsó köréig.

Megérintettük a Napot! – jelentette be a NASA a Twitteren:

We’ve touched the Sun! ☀️

Announced today at #AGU21, NASA’s Parker Solar Probe has officially become the first spacecraft to fly through the Sun’s outer atmosphere, or corona.

Learn more: https://t.co/PuvczKHVxI pic.twitter.com/CuJQ2UMymi

— NASA Goddard (@NASAGoddard) December 14, 2021

Forrás: Euronews

The post Megérintette a Napot a NASA űrszondája, majd lemerült a koronájába appeared first on Műszaki Magazin.

A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti.

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900-1992), az Egyesült Izzó (Tungsram) műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.

„A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma a 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára”

– emeli ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. „Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.”

A Holdról sikeresen detektált radarvisszhang egyúttal egy azóta jelentős fejlődési utat bejárt tudományág, a radarcsillagászat kezdetét is jelentette az 1946. január 10-i sikeres amerikai Holdradarkísérlettel együtt. „Míg a 30-as években, az Egyesült Államokban megalapított rádiócsillagászat a közeli és távoli égitestekről hozzánk érkező rádióhullámok révén kutatja a Világegyetem titkait, addig a radarcsillagászat a Naprendszer egyes égitesteire bocsátott, majd azokról visszaverődő rádióhullámok segítségével igyekszik felfedni azok tulajdonságait”, teszi hozzá Frey Sándor.

„Bay és csapata a szovjet hadsereg által leszerelt gyárban, a semmiből vitte tovább a Tungsramra mindig is jellemző innovációt, és bebizonyította, hogy – a korabeli sajtót idézve – az ember megérintheti a Holdat”

– méltatja a világhírű tudóst Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója videóüzenetében, amely a kísérlet helyszínén, a kutatólaboratórium tetején készült.

„Pedig akkor még csak egy éve ért véget a háború, az emberek éheztek, hideg volt. Még ebben a helyzetben is innovációra törekedtek, és a Tungsram ma is támaszkodik ezen innovációs örökségére. Hisszük, hogy ebben a másféle válsághelyzetben kétszeres energiát kell fektetni az új technológiákba, legyen szó olyan globális kihívásokról, mint a fertőzésmegelőzés, az okos városok vagy a világ élelmezése.”

Bay Zoltán további kiemelkedő tudományos eredményei közül néhány:

• 1938-ban Bay volt a világon az első, aki elektronsokszorozójával egyes elektronokat tudott észlelni. A fotoelektron-sokszorozót többek között a gamma-spektroszkópiában használták.
• Kimutatta a fénysebesség állandóságát, frekvenciafüggetlenségét.
• Bay 1965-ben beterjesztett javaslata alapján a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája 1983-ban az űrtechnikai igényeknek megfelelő, új méterdefiníciót fogadott el: “A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299 792 458 része alatt megtett távolság”. A hosszmérés egységét tehát időmérésre vezeti vissza, a fény sebességének állandó voltát feltételezve.
• A nanoszekundum pontosságú időmérési eljárások kidolgozásával és az új méter definiálásával hozzájárult a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás és navigáció kialakulásához, így a GPS és hasonló rendszerek megalapozásához. Nem véletlen, hogy Bay már 1946-ban felvetette a mesterséges holdakon alapuló távközlés lehetőségét.

The post 75 éve érintette meg Bay Zoltán a Holdat appeared first on Műszaki Magazin.

Az Audi Hungaria innovatív, prémium minőségű termékeket gyárt. Ez pedig innovatív technológiát igényel. Ennek érdekében a minőségbiztosítás területén évről évre számos új technológiát alkalmaznak. Egyik ilyen újdonság az érintésmentes méréstechnika, amely a tökéletes illeszkedést segíti.

A vevők joggal várhatják el egy prémiumgyártótól, hogy az autó egyes alkatrészei hibátlanul, milliméterpontossággal illeszkedjenek egymáshoz. Korábban ezt kizárólag tapintás alapú mérőeszközökkel érték el. Azonban egyre inkább előtérbe került az úgynevezett optikai méréstechnika, melyet érintésmentes mérésnek is neveznek. Ennek segítségével digitalizálhatók az alkatrészek, amelyeket egy szoftver segítségével értékelnek ki.

Az optikai méréstechnika lehetővé teszi, hogy a mérési eredmények alapján digitálisan megépítsék egy autó teljes karosszériáját, így szimulálni tudják az illeszkedések és a hézagok jellemzőit. A kapott adatok segítik a stabil szériatermeléshez szükséges legoptimálisabb megoldás kidolgozását.

Az optikai méréstechnika hardveres részét egy olyan szenzor képezi, amely képeket készít az egyes alkatrészekről. A szenzor fényforrása egy különleges csíkvetítéses eljárással ellenőrzi az alkatrészek geometriáját, s ennek segítségével jelenik meg a számítógépen a vizsgált tárgy digitalizált mása. Az Audi Hungaria járműgyárában az optikai méréstechnika alkalmazása immár rutinműveletnek számít.

A szenzor fényforrása egy különleges csíkvetítéses eljárással ellenőrzi az alkatrészek geometriáját.

The post Érintésmentes méréstechnika a tökéletességért appeared first on Műszaki Magazin.