A PNAS folyóiratban április 20-án megjelent új tanulmányuk szerint hamarosan létrejöhetnek olyan evolválódó MI-rendszerek (evolúcióképes AI: eAI), amelyek képesek darwini evolúción alapuló fejlődésre. A szerzők szerint ezek a rendszerek különleges kockázatokat hordoznak, amelyek az evolúcióbiológia gondolati keretei alapján jobban megérthetők és mérsékelhetők.

„Az evolúció ereje világosan megmutatkozik a biológiai evolúció történetében, amely létrehozta az emberi elme kognitív képességeit” – hívta fel a figyelmet Szathmáry Eörs, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem evolúcióbiológia-professzora, a pöckingi Parmenides Center for the Conceptional Foundations of Science igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. „Elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az MI-rendszerek fejlesztése – valószínűleg már a közeli jövőben – építeni fog a teljes körű evolúciós folyamatok erejére” – tette hozzá Luc Steels, a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia robotika- és MI-professzora, a cikk vezető társszerzője.

Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának vezető tudományos lapjában, a PNAS-ben megjelent tanulmány ismerteti, hogy az MI-kutatásban már jelenleg is megjelennek egyes evolúciós elvek és komponensek, és azt is bemutatja, hogy a további fejlesztések – különösen az ágensekre épülő mesterséges intelligencia – miként vezethetnek rövid időn belül olyan rendszerekhez, amelyek már a valódi darwini evolúció valamennyi kritériumának megfelelnek. Az ilyen rendszerek új korszakot nyithatnak az MI fejlődésében: képesek lehetnek áttörni azokat a korlátokat, amelyek még a mai tanuló MI-rendszerek számára is nehezen leküzdhetők. Ezek a rendszerek azonban különleges kockázatot is hordozhatnak.

„A biológiai evolúció példái azt sugallják, hogy az evolválódó MI-rendszereket különösen nehéz lesz kontroll alatt tartani”

– figyelmeztet Müller Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a tanulmány első szerzője.

A két evolúcióbiológus, Szathmáry Eörs és Müller Viktor a robotika- és MI-szakértő Luc Steels professzorral fogott össze, hogy közösen fogalmazzák meg előrejelzésüket az eAI lehetséges kockázatairól, és egyben javaslatokat tegyenek e kockázatok mérséklésére.

A tanulmány biológiai és számítógépen szimulált evolúciós példákon keresztül szemlélteti, hogy az evolúció hajlamos „önző” tulajdonságokat létrehozni. Az eAI esetében ez növeli annak valószínűségét, hogy a rendszer eltérjen az ember által kijelölt céloktól. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az MI kockázataival kapcsolatban a legtöbbször a mesterséges általános intelligencia (artificial general intelligence: AGI) elérésére helyeződik a hangsúly – ez az a küszöb, ahol az MI minden kognitív feladatban eléri vagy meghaladja az emberi képességeket –, az evolúció példái azt mutatják, hogy a károkozás vagy manipuláció képességéhez nincs feltétlenül szükség kiemelkedő intelligenciára. Jó példa erre a veszettség vírusa, amely egyszerű szerveződésű kórokozóként is képes a megfertőzött emlősök manipulálására és kihasználására. Így az evolúcióképes mesterséges intelligencia már jóval az AGI megjelenése előtt eltérhet az ember által kijelölt céloktól, és komoly kockázatot jelenthet. A kockázathoz nem kell semmilyen különleges körülménynek teljesülnie: az AI rendszerek és az emberiség használnak közös erőforrásokat, így egy hatékonyan önreprodukáló rendszer előbb-utóbb a számunkra életfontosságú erőforrásokat vonja el.

A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a rendszerek önreprodukálásának korlátozására irányuló erőfeszítések – ha nem tökéletes a kontroll – éppen azokat a tulajdonságokat szelektálják legerősebben, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzés kijátszását. Ennek biológiai analógiája az antibiotikumokkal vagy növényvédő szerekkel szembeni gyors rezisztencia kialakulása a baktériumok és kártevők esetében. Ráadásul az általános evolúciós szabály mellett az eAI esetében ugyanebbe az irányba hat a szelekció speciális jellege: az MI-fejlesztések legfontosabb célja a kognitív képességek folyamatos javítása. Míg az állatok több ezer éves tenyésztése a háziasított fajokat könnyebben kezelhetővé, jobban irányíthatóvá tette, az „intelligencia” növelésére irányuló szelekció az MI-rendszerek esetében növelheti annak esélyét és képességét, hogy megtévesszék az embereket és kivonják magukat az ellenőrzés alól.

A tanulmány végül arra is rámutat, hogy bár a természetes szelekción alapuló evolúció kontrollálása önmagában is rendkívül nehéz, az MI-rendszerek fejlődése több szempontból is gyorsabb és hatékonyabb lehet a biológiai evolúciónál. A biológiai szervezetekkel ellentétben az eAI képes lehet szerzett tulajdonságok örökítésére, sőt még arra is, hogy a saját működését, egyes komponenseit célzott tervezéssel javítsa ahelyett, hogy meg kellene várnia a hasznos változatokat létrehozó véletlenszerű mutációkat. „Az MI evolúciójának lehetséges sebessége mélységesen aggasztó” – állítja Luc Steels.

A szerzők olyan szabályozás kialakítását sürgetik, amely mérsékelheti az evolúcióképes mesterséges intelligenciához kapcsolódó veszélyeket. A legfontosabb szabály, hogy az MI-rendszerek reprodukciójának (másolásának, „szaporodásának”) teljes mértékben központosított emberi ellenőrzés alatt kell maradnia: tökéletes kontrollra van szükség.

„Reméljük, hogy a figyelmeztetésünk időben érkezik, és a szabályozásokat még azelőtt be lehet vezetni, hogy az eAI valóban lendületet venne”

– nyilatkozta Müller Viktor, Szathmáry Eörs pedig hozzátette:

„Ha nem cselekszünk, az evolúció új ‘nagy átmenetének’ tanúi lehetünk, amelyben az eAI felváltja vagy legalábbis uralma alá hajtja az embert. A jövőnk foroghat kockán.”

A kutatást az Európai Kutatási Tanács, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Innovációs Tanács támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megjelenhet az evolúcióra képes mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

Fő a biztonság. 2027 januárjától minden AGV-nek meg kell felelnie az EU a gépekről szóló, a irányelvre alapuló 2023/1230 rendeletének.

Amikor a Mercedes-Benz bővíteni akarta AGV-flottáját, a HMS-t keresték meg, amely biztosította a vezeték nélküli technológiában szerzett szakértelmet, termékeket és gyakorlati támogatást annak érdekében, hogy az AGV-k hatékonyan és biztonságosan mozogjanak a gyárban.

Mercedes-Benz

A világszerte elismert Mercedes-Benz autógyártó innovatív technológiájáról, kidolgozottságáról és luxus dizájnjáról híres. A legmodernebb ludwigsfeldei autógyárukban több mint 70 AGV szállítja az autóalkatrészeket az összeszerelősorra. Ezek az AGV-k a nehéz motoroktól a kisebb elektronikai alkatrészekig mindent szállítanak 300 és 800 méter közötti távolságban. Minden AGV-t Siemens vagy Schneider Electric beépített programozható logikai vezérlővel (PLC) szereltek fel, ami hatékony és biztonságos navigációt biztosít.

A jó kommunikáció kulcsfontosságú

Az AGV-k hatékony irányítása a járművek és a gyár vezérlőrendszere közötti jó kommunikáción alapul. Ez a kommunikáció lehetővé teszi a gyár számára, hogy nyomon kövesse az AGV-k hollétét, rakományát és valós idejű állapotát.

A Mercedes-Benz korábbi AGV-rendszere Bluetooth technológiát, valamint a HMS Anybus Wireless Bolt és Anybus Bridge termékeit használta. Javítani akarták azonban a rendszer hatékonyságát, és meg akartak felelni az EU 2027 januárjában hatályba lépő, a gépekről szóló 2023/1230 rendeletének.

„Bár a Bluetooth jól működött, szeretnénk továbbfejleszteni az AGV rendszerünket – magyarázta Maximilian Lichan. – Nagyobb átviteli sebességre, gyorsabb kommunikációra és alacsonyabb késleltetésre volt szükségünk. A hamarosan kötelező érvényűvé váló uniós biztonsági előírásoknak is meg kell felelnünk. Ugyanilyen fontos, hogy ugyanattól a cégtől szeretnénk kérni a berendezéseket és a szakértőket és azt akarjuk, hogy jöjjenek a helyszínre, telepítsék a berendezést, és ellenőrizzék, hogy minden rendben működik-e”.

Ideje megnézni, hogyan segített a HMS az igényeknek megfelelő vezeték nélküli rendszer bevezetésében.

A HMS a vezeték nélküli technológiában jártas szakértői előkészítik az utat

A Mercedes-Benz kulcsfontosságú információkat, például alaprajzokat adott át a HMS a vezeték nélküli technológiában jártas szakértőinek. Ezen információk felhasználásával a HMS először prediktív felmérést végzett, hogy meghatározza a szükséges hozzáférési pontok optimális elhelyezését és számát. A HMS ezután a gyárat is felkereste, hogy ellenőrizze a felmérés pontosságát és elvégezze a szükséges módosításokat.

A HMS a vezeték nélküli technológiában jártas szakértői a helyszínen voltak annak biztosítására, hogy a telepítés a tervek szerint működjön a későbbiekben.

A Mercedes-Benz a frissített helyszíni felmérés adatait használta a szükséges tápellátási pontok és hálózati kábelek telepítéséhez. Miután a szükséges infrastruktúra létrejött, a HMS visszatért az Anybus Wireless termékek telepítéséhez és 2/4 konfigurálásához, majd ellenőrizte, hogy a telepítés a terveknek megfelelően működik-e.

Anybus vezeték nélküli termékek

A vezeték nélküli infrastruktúra Anybus hozzáférési pontokat használ, amiket Anybus PoE L2 Managed Switch-ek táplálnak, és minden AGV-re Anybus Wireless Bolt II-t szereltek. Az Anybus Wireless Bolt-ok kezelik a kommunikációt az AGV-k és a forgalomirányító rendszer között, és csatlakoznak a gyár plafonján található 12 különböző hozzáférési ponthoz. Amikor egy AGV kilép az egyik hozzáférési pont hatósugarából, azonnal átvált a következőre, megszakítás nélküli kommunikációt biztosítva.

A hozzáférési pontokat stratégiailag a gyár körül helyezték el, hogy zökkenőmentes kapcsolatot biztosítsanak

A projekt sikere szempontjából kritikus szempont volt az 5 GHz-es frekvenciasáv használata, míg a Bolt II az elődjéhez való hasonlósága a telepítést egyszerűsítette le.

„Az 5 GHz-es frekvenciasávot akartuk használni, ahol négy dedikált csatornánk van, amelyek nem zavarják a meglévő rendszereinket – fűzte hozzá Maximilian. – Megkönnyítette a munkát, hogy a Bolt II ugyanabba a lyukba illeszthető, mint az eredeti Bolt.”

Az eredmények

A HMS és Anybus Wireless termékek révén a Mercedes-Benz sikeresen elérte célját hatékony és biztonságos árumozgást hozott létre a gyáron belül. Maximilian boldogan foglalta össze az eredményeket:

„Minden úgy működött, ahogy előzetesen reméltük. A kapcsolat nagyon stabil, ma már képesek vagyunk megfelelni a gépekre vonatkozó biztonsági előírásoknak. A nagyobb sávszélesség az AGV-k távoli kezelését és konfigurálását is támogatása lehetővé tette, ami bár nem kulcsfontosságú cél, de egy kellemes bónusz.”

Végezetül: mit tanácsolunk a vezeték nélküli technológia használatán gondolkodó felhasználóknak?

„Számunkra kulcsfontosságú volt, hogy a HMS készen állt a vezeték nélküli infrastruktúra tervezésére és telepítésére – tette hozzá mosolyogva Maximilian. – Ez fontos volt számunkra. Azt akartuk, hogy a szakértők a helyszínen biztosítsák, hogy minden gördülékenyen menjen. Nem mi vagyunk jártasak a vezeték nélküli technológiában, hanem a HMS. Autókat gyártunk, de ezt valószínűleg mindenki tudja rólunk.”

További információ: www.anybus.com és www.mercedes-benz.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AGV-k: a vezeték nélküli evolúció appeared first on Műszaki Magazin.

Az Okuma még 2012 novemberében hozta meg azt a stratégiai döntését, miszerint prémium köszörűgépek kifejlesztésével és gyártásával növeli az általa kínált termékpalettát és ezáltal az ügyfelek gyártóüzemének értékét. Elsőként a kompakt, nagy teljesítményű GP/GA-T palástköszörű sorozatot, valamint a GI-20N furatköszörűt fejlesztették ki, mindkettőt a nagy hőstabilitást biztosító Thermo Friendly Concept alkalmazásával. Egy olyan új Köszörűgép Gyártóközpontot is kialakítottak, amelyben egy helyen összpontosulnak a műszaki, a tervezési és az összeszerelési folyamatok, ezáltal növelve a szakemberek közötti együttműködés hatékonyságát, a szinergiák jobb kihasználását.

A rendkívül merev köszörűgépek kiemelkedően hatékony és nagy precizitású megmunkálást tesznek lehetővé, ami növeli az Okuma ezen alapértékekre épülő technológiájának hírnevét.

A köszörülés a megmunkálás végső folyamata, amely nagymértékben befolyásolja a megmunkált alkatrészek pontosságát és így a késztermék minőségét. Ugyanakkor a precíziós simítást, amely hagyományosan a köszörülés területe, egyre szélesebb körben használják a végközeli alakításra, amelyben a végleges alakzatot kemény esztergálás vagy hideg kovácsolás és szinterezés eljárások révén érik el a nagy precizitású esztergálás helyett.Ezzel együtt, a köszörűgépek még ma is elengedhetetlenek a szigorú tűréshatárokkal rendelkező alkatrészek megmunkálásához, a nagyfokú simaságot igénylő csúszó alkatrészek felületének megmunkálásához, az olyan köztes alakzatok megmunkálásához, amelyeknél a szerszám súrlódása vagy forgácsolódása nagyobb valószínűséggel fordul elő, vagy a kemény, törékeny anyagok nagy hatékonyságú megmunkálásához. Ezért a köszörűgépek szerepe a magas minőségű megmunkálás támogatásában változatlanul fontos maradt.

Lapos csapágyazású korongorsó, szűkített 5-oldalú vezetősín rendszerA keletkező erőhatásokat könnyen és közvetlenül felvevő gépszerkezetek biztosítani tudják a stabil mikronszintű megmunkálási pontosságot és ezzel növelik a termelési hatékonyságot. Az Okuma köszörűk legfontosabb szerkezeti elemeit ezen elvárások szerint tervezik és gyártják. Egy példát hozva, a köszörűkorong orsó a köszörűgép élettartamának meghatározója. Az Okumánál 0,01 mikronos köszörűtárcsa forgási pontosságot, valamint egy tonnás támasztóerőt sikerült elérni egy innovatív struktúrájú, nem kerek, lapos köszörűtárcsa orsónak köszönhetően, amelyben az orsó egy ék alakban „lebeg” az olajfilm által létrehozott nyomásnak köszönhetően. A keresztirányú szán és a vezetősín is lebeg a hidraulikus nyomás következtében, és ezáltal szűkített 5-oldalú hidrosztatikus vezetősín rendszer keletkezik. A gépágy vastag átlós bordaszerkezete biztosítja a megmunkáláskor keletkező terhelések felvételét.

A 2012-ben kifejlesztett GI-20NII az első köszörűgép, melyet az Okuma Thermo-Friendly Concept hőstabil vázszerkezettel gyártottak, ami kiküszöböli az idővel bekövetkező termikus deformációból fakadó megmunkálási pontatlanságokat. A megmunkálási pontosságban bekövetkező változásokat okozó tényezők közé tartozik a köszörűkorong kopása, a megmunkálási minőség változása a köszörűkorong orsó elhajlása vagy a termikus deformáció. Előbbiek közül a termikus deformáció teszi ki a megmunkálási pontosságra gyakorolt hatás mintegy 50 százalékát. A gép által a gyártási pontosság megőrzése érdekében alkalmazott kompenzáció még fontosabb a belső felületek köszörülésénél, mint a külső palástköszörülésnél, ahol a közvetlen mérőeszközök használata nehézkes.A termikus deformáció kiküszöbölésére az Okuma Thermo Friendly Concept rendszere kiváló megoldást nyújt. Ezt úgy biztosítja, hogy nagy merevségű öntöttvas alapanyagból szimmetrikus elrendezéssel és doboz rendszerű felépítéssel hőstabil gépvázat alakított ki, amelyet aktív hőkompenzációs rendszerrel egészített ki a vázon és a főorsón, amelyek feladata a kiszámítható módon végbemenő hőtágulás hatásainak kompenzálása. Ezt a hőstabil rendszert alkalmazzák a GI-20NII köszörűgépnél is, hogy kiküszöböljék mind a környezeti hőmérsékletingadozásból fakadó problémákat, mind a megmunkálás során keletkező hő és vibráció káros hatásait.

A Köszörű Gyártóközpontot 2012-ben alakították ki a technológiai divízión belül. Itt együtt dolgoznak a köszörűgépekkel foglalkozó szakemberek, beleértve a tervező- és gépészmérnököket, az összeépítést végző technikusokat. A központ munkatársai számos területen szolgálják ki az ügyfeleket: köszörüléssel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak, termékekre árajánlatokat készítenek, szervizfeladatokat látnak el, több fronton támogatva az ügyfeleket a megmunkálási érték és hatékonyság növelésében. Az ügyfelek gyors választ kapnak, és ötleteiket, javaslataikat beépítik a jövőbeli termékfejlesztésekbe.Az üzemekben egyre inkább előtérbe kerül az integrált működésre, valamint a folyamatigényes megmunkálásra való igény. A nagyobb hatékonyság iránti elvárások is növekednek, legyen szó szimultán, multitárcsás orsókkal biztosított folyamatos köszörülésről vagy nagysebességű rakodórobotokkal történő automatizálásról. A megmunkálás minőségéhez kapcsolódó szerszámok és kiegészítő berendezések optimalizálása, valamint a költségkérdés szintén fontos tényezők. Ide tartoznak a különböző köszörűtárcsák, a kiegészítő szerszámok és a hűtőfolyadékszűrő szeparátorok. Legyen szó bármilyen kérdésről vagy problémáról, a Köszörű Gyártóközpont nagy tapasztalatokkal rendelkező technikusai mindenben az ügyfél szempontjából legjobb megoldást javasolják.

Az Okuma köszörűgépek növekvő ütemben fejlődnek, beleértve az OSP CNC vezérlő funkcionalitását és kezelhetőségét. Az „abszolút helyzet jeladó rendszer” segítségével az aktuális pozíció nem vész el még áramkimaradások vagy váratlan munkamegszakítások esetén sem, így nincs szükség nullapont visszatérésre. A köszörűgépekhez kifejlesztett OSP érintőkijelzős vezérlő nagy pontossággal szabályozza az orsóforgást, miközben megkönnyíti a nullapont beállítást. Az OSP vezérlő hozzájárul a környezetbarát működéshez is egy energiatakarékos funkcióval.

További Információ: www.smartus.hu

The post Okuma köszörűgépek evolúciója appeared first on Műszaki Magazin.