A BMW Hydrogen Flat Storage névre keresztelt technológia a kivételesen innovatív helykihasználást ünnepli és teljes mértékben kompatibilis a BMW eDrive hajtáslánc-technológia hatodik generációjának (Gen6) nagyfeszültségű akkumulátorával. Mindez azt jelenti, hogy a nagyobb hatótávolságot a mérnökök az utastér helykínálatának csorbítása nélkül érték el, a hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiával szerelt modellek pedig ugyanazon a gyártósoron készülhetnek, mint az összes többi modellváltozat. A 700 bar nyomású hidrogéntank biztonságos működését ráadásul a karosszéria mechanikai védelme is fokozza.

„Új hidrogéntárolási koncepciónk lehetővé teszi, hogy a hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiát mérnöki precizitással, a lehető leginkább helytakarékos módon építsük be az új BMW X5 modellbe”

– fogalmazott Dr. Joachim Post, a BMW AG igazgatótanácsának járműfejlesztésért felelős tagja.

„Tekintsük ezt egy installációs Tetris játéknak: mindegyik ügyfelünk a számára legideálisabb hajtáslánc-technológiával élvezheti a BMW X5 átfogó élményét, mindenféle kompromisszum nélkül. Ilyen az, amikor mi, fejlesztők összehozzuk a technológiai nyitottságot és a tervezőmérnöki szaktudás művészetét”

– tette hozzá.

Ötletes helykihasználás, nagyobb hatótávolság

A BMW iX5 Hydrogen új, lapos kialakítású hidrogéntankja hét nagynyomású tankból épül fel, amelyek szénszál-erősítésű kompozitból készültek. E nagynyomású tankok párhuzamosan, egy masszív fémházba integrálva kapcsolódnak egymáshoz. A technológiát az teszi különlegessé, hogy a mérnökök nem több kisebb, önálló nyomással bíró tartályt kapcsoltak össze, hanem a hét nagynyomású tank egy zárt egységet alkot. Ezt egy központi szelep vezérli. A BMW iX5 Hydrogen így egy tankolással minden korábbinál több hidrogént képes eltárolni, ami nagyobb hatótávolságot eredményez. A fejlesztést a BMW Group több szabadalmi bejegyzése is szegélyezi.

A rendszer legalább 7 kilogramm hidrogént képes eltárolni és mindössze 5 perc alatt teljesen feltölthető. A tankolás biztonságos, tiszta és gyors – a BMW-től megszokott módon.

Színtiszta vezetési élmény, gyorsabb tankolás, nagyobb hatótávolság

A BMW Hydrogen Flat Storage technológia a hajtáslánc szerves része, amely az üzemanyagcella-technológiához és az innovatív nagyfeszültségű akkumulátorhoz kapcsolódva garantálja a BMW által fémjelzett, színtiszta vezetési élményt. Az új BMW iX5 Hydrogen ebben a „Heart of Joy” hajtáslánc-technológia, a futómű-vezérlő szoftver és a BMW Dynamic Performance Control szoftver együttműködésére támaszkodik. A modellben ráadásul a legkorszerűbb, harmadik generációs (Gen3) üzemanyagcella-technológia dolgozik, amely a korábbi nemzedékek tükrében még hatékonyabb és még erőteljesebb.

Rendkívül rugalmas sorozatgyártás az ügyféligények maradéktalan kielégítése érdekében

Az új BMW X5 intelligens, rendkívül rugalmas architektúrájának köszönhetően a modell ötféle hajtáslánc-technológiával állhat a bajor prémiummárka ügyfeleinek szolgálatába: a nagyfeszültségű akkumulátorról táplált tisztán elektromos meghajtás és a plug-in hibrid hajtáslánc-technológia mellett kimagaslóan hatékony benzines és dízelüzemű erőforrásokkal, valamint hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiával.

Az eltérő hajtáslánc-technológiák szinergiája optimalizálja a sorozatgyártást. Az energiatároló rendszerek és a hajtáslánc-technológiai alkatrészek egységes kialakítása csökkenti a műszaki komplexitást és redukálja az előállítás költségeit. A rugalmas platform ugyanakkor növeli a sorozatgyártás megbízhatóságát, elősegíti az új technológiák integrálását és maximális skálázhatóságot biztosít – 2028-ra pedig kikövezi a BMW iX5 Hydrogen előtti utat a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatában.

A BMW hidrogénstratégiája

A technológiai nyitottság és a sokrétű portfólió továbbra is a BMW Group egyik meghatározó sikertényezője. Azzal, hogy az új BMW X5 palettáját üzemanyagcella-technológiával bővíti, a vállalatcsoport tovább szélesíti kínálatát és a hidrogén-technológiában rejlő lehetőségeket is elérhetővé teszi ügyfelei számára.

A hidrogén nagy hatótávolságú és gyorsan újratankolható elektromos meghajtást tesz lehetővé, diverzifikálva az energiaforrásokat és csökkentve az egyetlen infrastruktúrától vagy nyersanyag-ellátási lánctól való függőséget.

*Tekintve, hogy a modell egy fejlesztési fázisban lévő prototípus, az energiafogyasztási adatok (WLTP) egyelőre nem állnak rendelkezésre.

A BMW iX5 Hydrogen hajtáslánc-technológiájának és hidrogéntank-technológiájának kifejlesztését a német közlekedési minisztérium (BMV) finanszírozza az IPCEI Hy2Move program keretében. A kormány 191 millió euróval támogatja a projektet, amelyhez Bajorország további 82 millió euró (társ)finanszírozással járul hozzá. A pénzügyi támogatást a Project Management Jülich (PtJ) hajtja végre a NOW GmbH koordinációja mentén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vadonatúj fejlesztésű BMW hidrogéntank appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoportja olyan technológiát fejlesztett ki, amely a járművet annak megcsúszásakor is képes kontrolláltan irányítani. Az új fejlesztés jelentősége, hogy a jövőben a tapadási határon túl, tehát a megcsúszást követően is irányítható marad a jármű, ezzel elkerülhető a kisodródásos balesetek jelentős része. A találmányra idén nyáron már egységes európai szabadalom született, és hamarosan az Egyesült Államokban is sor kerül a bejegyzésre.

A magyar szakemberek által kifejlesztett új rendszer áttörést jelenthet a járműbiztonság területén: megcsúszás esetén átveszi az irányítást a jármű vezetőjétől, és csúszás közben is nagy pontossággal képes irányítani a járművet. Amikor a hagyományos menetstabilizáló rendszer (ESP) már nem képes biztosítani a jármű feletti kontrollt, ez a megoldás drift manőver útján is képes elkerülni a kisodródás miatti ütközést. Az új rendszer tehát nem a tapadás helyreállítását célozza, hanem csúszás közben tartja fenn az irányíthatóságot, ezzel jelentősen megnövelve a rendelkezésre álló útpálya-variációk számát.

„A jégen, havon, vizes vagy akár száraz felületen történő megcsúszás olyan kritikus forgalmi szituációnak számít, amikor egyszerre kulcsfontosságú a jármű teljes fizikai képességeinek kihasználása, valamint a vezető rendkívül gyorsan meghozott helyes döntéssorozata is– magyarázza Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense. –Egy átlagos sofőr azonban ilyen helyzetben gyakran elveszti uralmát a járműve felett. A tesztek során bebizonyosodott, hogy ez a rendszer képes jóval felülmúlni egy professzionális pilóta vezetési képességeit is.”

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében megvalósult rendszer új dimenziókba emelheti egy jármű mozgási képességeit, általa a járműgyártók képessé válnak a jelenleginél jóval biztonságosabb autókat fejleszteni, amelyek olyan helyzetekben is kontrolláltan közlekednek, ahol eddig elkerülhetetlennek tűntek a balesetek. Az immár EU-s szabadalmi oltalommal rendelkező technológia reményteljes iparági jövő elé nézhet, alkalmazása a hazai ipari kutatás újabb jelentős mérföldköve lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME forradalmi fejlesztésével csökkenthetők a kisodródás okozta balesetek appeared first on Műszaki Magazin.

A két vállalat közös fejlesztése a világ első integrált megoldása a tengerek feletti szállításra optimalizált, eVTOL elektromos repülőgépek számára. Az úgynevezett vertiport mobil légi csomópontként és intelligens irányító központként szolgál a vízen, karbonsemleges működés mellett. A fejlesztés öt fő felhasználási területet támogat: energiaplatformok karbantartása, sürgősségi mentés, nagy gyakoriságú ingázás, tengeri–légi turizmus és mobil vertiport-klaszterek, megnyitva az utat az integrált szárazföldi–tengeri–légi közlekedés új korszaka felé.

Az AutoFlight Aviation Technology (AAT) az elektromos függőleges fel- és leszállású (eVTOL) technológia fejlesztésének nemzetközi piacvezető vállalata, amely a CATL-lel közösen a világ első integrált tengeri-légi alacsony magasságú eVTOL eszközöket kiszolgáló megoldását mutatta be. A CATL stratégiai partnerként és befektetőként vesz részt az együttműködésben: magas biztonságú akkumulátorokat és zöld energiarendszereket integrál mind az eVTOL-okba, mind a vízi vertiportokba. Ez a partnerség elősegíti egy valóban szén-dioxid-semleges légi ökoszisztéma fejlesztését.

A fenntartható közlekedésre történő globális átállásban a légi közlekedés kritikus fontosságú terület. A karbonsemleges és teljesen elektromos vízi vertiport az eddig kihasználatlan vízfelületek kiaknázásával egy rendkívül rugalmas, alacsony környezeti terheléssel járó városi légi közlekedési modellt vezet be, ahol a függőleges felszállás és landolás révén kifutópálya szükségtelenné válik. Ez lehetővé teszi a vízparti városok számára, hogy gyorsan kiépítsék a zöld légi közlekedéshez szükséges infrastruktúrát, valamint a folyókat, tavakat és part menti övezeteket tiszta, hatékony közlekedési csomópontokká alakítsák át. A CATL és az AAT pedig közös erővel gyorsítják fel a kibocsátásmentes légiközlekedés elterjedését, túllépve a hagyományos szárazföldi rendszereken, a szárazföldi, a tengeri és a légi közlekedési megoldások integrálásával.

Az új technológia mobil légi csomópontként és intelligens irányító központként szolgál a vízen. A vertiport integrálja az eVTOL leszállási platformokat, a fotovoltaikus energiatároló és töltőrendszereket, az intelligens diszpécser rendszert és a kommunikációs berendezéseket, lehetővé téve a gyors telepítést. A fejlesztés tágas fedélzete napelemekkel borított leszállópályaként szolgál, míg a kabin indulási váróteremként és műszaki helyiségként funkcionál. Ezek az elemek együttesen egy rugalmas megoldást alkotnak, amely támogatja az eVTOL-ek felszállását, leszállását és töltését, ugyanakkor lehetővé teszi az adatok megosztását és az intelligens koordinációt a légi járművel.

Az alacsony magasságú légi közlekedés folyamatos terjedése előtt az eVTOL-infrastruktúra korlátozott rendelkezésre állása továbbra is szűk keresztmetszetet jelent, mivel a szárazföldi vertiportok építése gyakran hosszú időt vesz igénybe. A vízi vertiport kompatibilis az AutoFlight több fontos eVTOL modelljével, ezáltal számos különböző helyzetben teszi lehetővé a gyors fel- és szállítást.

Az integrált szárazföldi-vízi-légi megoldás több szektor igényeit kielégíti, növelve a működési hatékonyságot:

• Tengeri energiaplatformok karbantartása: Tengeri olajfúrótornyok vagy szélerőműparkok üzemeltetése esetén a megoldás több mint tízszeresére növeli a személyzet és a kritikus pótalkatrészek szállítási hatékonyságát.
• Vészhelyzeti reagálás: A nagy területű keresési képesség és a gyors eVTOL reagálás egyesítésével a rendszer több mint 50%-kal csökkenti a reakcióidőt, jelentősen kiterjeszti a keresési lefedettséget, növeli a túlélési arányt és javítja a mentők biztonságát.
• Gyakori ingázás: Lehetővé teszi a gyors légi közlekedést a városokon belül, a part menti városok között, az öblök területén és a szigetekre, így az utazási idő órákról percekre csökken.
• Tengeri–légi turizmus: Új dimenziót nyit a luxus turizmusban, és lendületet ad az élményközpontú turizmusnak.
• Mobil vertiport-klaszterek: Több mobil vízi vertiport gyorsan hálózatba köthető egy adott vízi területen belül, támogatva a nagyszabású, többfeladatos koordinált műveleteket a nagyobb lefedettség és az intelligens alkalmazások érdekében.

Sikeres volt az első nyilvános repülési bemutató

November 22-én az integrált tengeri-légi megoldást először mutatták be nyilvánosan a kínai Dianshan-tónál. Egy 2 tonnás eVTOL repülőgép szállt fel a Zero-Carbon Water Vertiport repülőtérről, bemutatva a vízi vertiport és az eVTOL együttműködési képességeit.

Az AutoFlight több repülőgépből álló formációs repülési bemutatót is tartott, amelynek során három 2 tonnás eVTOL formációban repült, és sikeresen hajtott végre légi szállítási feladatokat, többek között ellátmány és mentőcsónakok ledobását. A bemutató teljes mértékben illusztrálta az eVTOL-ok alkalmazási lehetőségeit olyan területeken, mint a vészhelyzeti reagálás és az alacsony magasságú logisztika.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A CATL és az AutoFlight új fejlesztése forradalmasítja az elektromos légi közlekedést appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja bemutatót tartott arról az egyedülálló technológiai fejlesztéséről, amely új szintre emeli az automatizált közlekedés biztonságát. A fejlesztés célja, hogy a járművek akkor is időben felismerjék a veszélyes közlekedési helyzeteket – például egy beláthatatlan kereszteződésben érkező járművet –, amikor a hagyományos környezetérzékelő szenzorok, mint a kamerák vagy radarok, nem észlelik azokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló technológián alapuló, gépjárművekbe integrálható rendszer várhatóan két éven belül készülhet el.

A fejlesztés bemutatására az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium Szakmai Tanácsadó Bizottságának – az NKFIH kezdeményezésére szervezett – helyszíni látogatásán került sor, amelyen a projekt kutatói átfogó képet adtak az autonóm közlekedés biztonságát érintő legújabb magyar innovációkról.

Az autonóm közlekedés egyik kulcseleme a jármű rádiókommunikációs kapcsolata egyrészt a környezetében közlekedő más járművekkel, másrészt az út mentén elhelyezkedő érzékelő rendszerekkel. A BME innovációjának kulcseleme egy olyan biztonsági funkció, amely gyenge jelminőség mellett is képes időben felismerni a közelgő veszélyt és figyelmeztetni a vezetőt vagy az automatizált rendszert. Ennek köszönhetően a járművek kommunikációs zavar esetén is megbízhatóan működnek, jelentősen csökkentve a kockázatokat.

„Célunk, hogy a járművek minden helyzetben biztonságosan tudjanak reagálni a felmerülő veszélyekre. A rendszerünk olyan extrém környezeti feltételek mellett is képes optimalizálni az autonóm jármű biztonságát, amikor az átmenetileg nem kap megfelelő jelet a környezetéből – magyarázza Dr. Török Árpád, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője. – Mindez az önvezetés számára olyan biztonsági szintlépést jelenthet, amely felgyorsíthatja az automatizált közlekedés általános bevezetésének folyamatát, miközben a pozitív tapasztalatok komolyan hozzájárulhatnak a technológiához kapcsolódó közbizalom további erősítéséhez is.”

Virtuális tesztelés a láthatatlan veszélyek ellen

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében kifejlesztett rendszer tesztkörnyezetként is alkalmazható: lehetővé teszi, hogy egyszerre valós és virtuális környezetben is tesztelje a rádiókommunikáció alapú járműfunkciókat. Az új megoldás gyenge kommunikációs kapcsolatot is képes modellezni, így valós körülményekkel azonos feltételek mellett vizsgálható, hogyan reagál egy jármű kritikus helyzetekben. Az eredmények kiértékelése nyomán pedig új, fejlettebb koncepciók is kialakíthatók. A fejlesztés független, technológiasemleges tesztelési környezetet biztosít a jövő járműkommunikációs rendszereinek hitelesítéséhez. A megoldás nemzetközi szinten is úttörő, hiszen egyszerre szolgálja a kutatás, a fejlesztés és a biztonsági szabványosítás céljait.

Kiemelt szempont a kiberbiztonság is

Immár nem csupán a külső, hanem a belső kommunikációs rendszerek biztonsága is közvetlenül befolyásolja a közlekedők fizikai biztonságát. Az egyre inkább hálózatba kapcsolt járművekben a különböző irányítóegységek – például a fék-, kormány- és hajtásláncvezérlők – folyamatos adatcserét folytatnak egymással. Ha ezek a belső kommunikációs folyamatok kibertámadás vagy rendszerhiba miatt sérülnek, az a jármű irányíthatóságát, stabilitását és reakcióképességét is veszélyeztetheti. Ennek megelőzése érdekében a BME kutatócsoportja kiemelt figyelmet fordít a járművön belüli hálózatok, kommunikációs protokollok és vezérlőrendszerek kiberbiztonságának vizsgálatára és fejlesztésére is.

„Fontos stratégiai feladatunk, hogy autóipari beszállító partnereink számára élvonalbeli kiberbiztonsági módszereket fejlesszünk. E téren kutatásokat folytatunk a mesterséges intelligencia által támogatott biztonsági fejlesztés, illetve az intelligens tesztelési módszerek terén is. E módszerek alkalmazásával lehetővé válik a potenciális sebezhetőségek korai felismerése és megelőző védelmi stratégiák kidolgozása is. Emellett kiberbiztonsági tesztelési szolgáltatásokkal segítjük a járművek jóváhagyási folyamatait támogató partnereinket, és bekapcsolódunk a hazai vizsgálati protokollok kidolgozásába is, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar járműipar nemzetközileg is versenyképes, biztonságos és naprakész megoldásokat alkalmazhasson”

– tette hozzá Dr. Török Árpád.

Dr. Török Árpádot, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének tudományos főmunkatársát nemrég beválasztották azon 60 legkiválóbb európai és amerikai mérnök közé, akik részt vehettek az EU-US Frontiers of Engineering nemzetközi szimpóziumon Bordeaux-ban október 20-23 között. Ez a program Európa és az Egyesült Államok innovációs képességeinek fenntartását és továbbfejlesztését célozza. A szimpózium három napon át biztosít lehetőséget az ipar, az akadémiai körök és a kormányzati laboratóriumok kiválasztott, 30-45 éves szakemberei számára, hogy megismerjék és megvitassák a különböző mérnöki területeken zajló úttörő kutatásokat és fejlesztéseket.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztés emelheti új szintre az önvezető járművek biztonságát appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt a küldetést tette magáévá a belga–magyar hátterű RaktárAD, amely immár egy évtizede a hazai KKV-k számára fejleszt modern, rugalmas és fenntartható ipari társasházakat. Tapasztalatával és szakértelmével a vállalat mára meghatározó szereplővé vált a KKV-k telephelyfejlesztési piacán, hozzájárulva a szektor versenyképességéhez és növekedéséhez.

A belga-magyar logisztikai ingatlanfejlesztő, 10 éves fennállása alatt több mint 110 000 m² ipari csarnokot épített, 160 egységben, mintegy 110 hazai KKV számára, ahol jelenleg több mint 5000 ember dolgozik. A vállalat mára piacvezetővé vált a spekulatív módon épített, azaz megrendelővel vagy vásárlóval előre nem rendelkező ipari társasház-fejlesztésekben, és meghatározó szerepet tölt be a magyar KKV-k infrastruktúrájának modernizálásában is. Piaci súlyát jól mutatja, hogy a teljes KKV-logisztikai igényt mintegy 40 ezer m²-re becsülik, amelyből a RaktárAD körülbelül 50–60%-kal részesedik. Jelenleg mintegy 9 700 négyzetméternyi fejlesztési terület áll rendelkezésére, amely 21 különálló csarnokrészből áll. Emellett további 25 000–30 000 négyzetméternyi projekt előkészítése zajlik, amelyek kivitelezése egyrészt még az idei évben, másrészt pedig jövőre indul el.

A cég küldetésének tekinti nemcsak a korszerű ipari infrastruktúra kialakítását, hanem a szektor szereplőinek és az ingatlanpiac szakértőinek edukálását is. Ennek érdekében hívta életre 2025 tavaszán a HAD Ingatlan Üzleti Brunch-ot, amely a szakmai párbeszéd és a tudásmegosztás egyik legfontosabb fóruma lett. A rendezvénysorozat harmadik eseményét 2025. október 16-án tartották, ahol az aktuális piaci trendek, finanszírozási lehetőségek és a mesterséges intelligencia hatásai az ipari ingatlanpiacra álltak a középpontban.

Az esemény rangját emelte a meghívott szakértők magas színvonalú jelenléte: Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke, Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke, Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója, Baka Gergely, a CBRE globális ingatlan- tanácsadó vállalat ipari és logisztikai üzletágának vezetője, Zabari István, az E-commerce Hungary elnöke, a Lumenet Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője, osztották meg az aktuális trendeket és gyakorlati tapasztalataikat a résztvevőkkel.

Modern és energiahatékony ipari infrastruktúra a KKV-k növekedéséért

Balról jobbra: Perlusz László, a VOSZ főtitkára, Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának elnöke, Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója, Baka Gergely, a CBRE Global ipari és logisztikai üzletágának vezetője, Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke, Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője.

A RaktárAD új generációs ipari társasházai modern, rugalmas és energiahatékony megoldást kínálnak a hazai KKV-k számára. A fejlesztések célja, hogy korszerű és bővíthető infrastruktúrát biztosítsanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elavult vagy zsúfolt környezetből szeretnének továbblépni.

A társaság kiemelt fókuszú fejlesztési területei, mint Alsónémedi és Vecsés, után Nagytarcsán és Bagon folytatja beruházásait, miközben Budapest északi és nyugati agglomerációja, különösen Dunakeszi és Budaörs térségében, valamint Kelet-Magyarországon Debrecen felé is terjeszkedik. A főútvonalak és autópályák közelsége gyors és kényelmes megközelíthetőséget biztosít, az energiatakarékos technológiák pedig költséghatékony működést és integrált logisztikai előnyöket nyújtanak. Inkubátorház jellegük révén a fejlesztések szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel – köztük a VOSZ-szal – kereskedelmi és iparkamarákkal is kapcsolatot teremtenek, elősegítve a vállalkozások növekedését és versenyképességét.

Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának elnöke

Az ipari társasházak koncepciója racionális és piacképes fejlesztési irányt jelent, mivel nemcsak új építésű projektek megvalósítására, hanem meglévő, saját tulajdonú ingatlanok részleges átalakítására, korszerűsítésére vagy értékesítésére is lehetőséget biztosít. Ez a megközelítés az ingatlanpiac szakértőinek szélesebb szegmenseit is bevonja, akik jelenleg elsősorban a lakóingatlanokkal, telkekkel vagy családi házakkal foglalkoznak.

„A BKIK Ingatlan Osztálya támogat minden innovációt, ami az ingatlanosok magas hozzáadott értékű munkáját igényli. Az ipari társasházak ügye ebbe a kategóriába tartozik és bízunk abban, hogy sok kollégánk számára hoz új lehetőséget az ipari ingatlanok piacán.”

– fejtette ki Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke.

Tőke, hitel, támogatás – új lehetőségek az ipari társasházak megvásárlásához

A KKV-k számára a csarnokvásárlás nem kizárólag saját forrásból valósítható meg.

A Széchenyi Kártya Program új, 3%-os fix kamatozású hitelkonstrukciói jelentős előrelépést kínálnak a kis- és középvállalkozások számára. A program keretében hét különböző hiteltípus érhető el, köztük likviditási és beruházási célú konstrukciók, akár 250 millió forintnyi hitelösszeggel.

A fix, 3%-os kamat kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi tervezést, jelentős megtakarítást biztosítva. Ez különösen előnyös azoknak a vállalkozásoknak, amelyek saját forrásból nem tudnák megvalósítani a szükséges fejlesztéseket, mint például új raktárak, ipari csarnokok vagy telephelyek vásárlását és kialakítását.

Baka Gergely, a CBRE globális ingatlan- tanácsadó vállalat ipari és logisztikai üzletágának vezetője

„Logisztikai cégeknél szinte általános, míg gyártó cégeknél is egyre gyakoribb megoldás az ingatlanfejlesztő bevonása, aki tőkével, szaktudással, ingatlan megoldással támogatja a fejlesztést. Ilyenkor a befektető az ingatlant biztosítja akár zöldmezős beruházás keretében a bővüléshez. Saját tulajdonú ingatlannal rendelkező, többségében gyártó vállalatoknál alternatív konstrukció lehet az eladás–visszabérlés (sale and leaseback), amikor a cég eladja ingatlanát, miközben azt hosszú távra visszabérli, így likvid forráshoz jut a működéséhez, vagy a gyártástechnológiai fejlesztés finanszírozásához.”

– hangsúlyozta Baka Gergely, a CBRE globális ingatlan- tanácsadó vállalat ipari és logisztikai üzletágának vezetője.

Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke

„Emellett partnerségi vagy akvizíciós együttműködések révén is megteremthető a növekedéshez szükséges tőke, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek skálázható tevékenységgel, de korlátozott hitelképességgel rendelkeznek. Sokan a saját forrásaik bevonásával valósítanák meg a fejlesztéseiket, és egyre gyakrabban választják az agglomeráció távolabbi részeit, vagy akár még messzebb fekvő helyszíneket, hogy vállalkozásuk növekedését biztosítsák.”

– fogalmazott Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke.

Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója

„Jelenleg minden cég számára elérhetők pályázati lehetőségek, a kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokig, minden iparágban és földrajzi régióban. Éppen ezért nem érdemes halogatni a beruházási ötletek megvalósítását. A rendelkezésre álló támogatások között nemcsak vissza nem térítendő, hanem visszatérítendő, kamattámogatott hitelek is szerepelnek, amelyek sokszor optimálisabb megoldást kínálnak egy ingatlanberuházás finanszírozásához. Az uniós források már hozzáférhetők, de bérbeadás célú ingatlanfejlesztésekhez ritkán szerezhető pályázati támogatás. Kamattámogatott hitelek azonban könnyen igényelhetők az ingatlanberuházók számára. Ezekkel az ingatlanberuházók korszerűsíthetik épületeiket, miközben az energetikai fejlesztések növelik az ingatlan értékét és fenntarthatóságát.”

– fejtette ki Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója.

Az e-kereskedelem új logisztikai dimenziója a RaktárAD kínálatában

Az e-kereskedelem dinamikus és folyamatos növekedése új, innovatív logisztikai megoldásokat követel meg. Ez a változás azonban nem csupán a munkaerő-igényekre van hatással. Az e-kereskedelmi szereplők számára például a fokozott automatizálás és robotizált raktárak miatt megnövekedett helyigény és modern, rugalmas infrastruktúra szükséges.

A RaktárAD felismerte, hogy a raktár nem csupán tárolóhely, hanem stratégiai eszköz is lehet a vállalkozások növekedésében. Az ipari társasházak lehetővé teszik közös logisztikai felvevőpontok létrehozását, valamint akár 20–40 vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítását és egységes árajánlat kidolgozását, így hatékony megoldást kínálnak a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára.

Az MI újraírja a telephelyfejlesztést és megsokszorozhatja a vállalati működés hatékonyságát

Perlusz László, a VOSZ főtitkára

A VOSZ főtitkára, Perlusz László kifejtette, hogy a szervezet negyedévente készülő felmérése, a VOSZ Barométer, jól tükrözi a hazai vállalkozói környezet alakulását és a KKV-szektor alkalmazkodóképességét:

„A VOSZ Barométer a mintegy 25 000 fős, döntően kis- és középvállalkozásokból álló aktív tagságunk hangulatát és várakozásait méri. A kutatás jól mutatja, hogyan érzi magát a szektor, milyen tartalékokkal rendelkeznek a vállalkozások, teljesülnek-e az árbevételi terveik, és miként látják a bérfejlesztési és beruházási lehetőségeiket. Az aktuális makrogazdasági mutatókhoz – stagnálás-közeli gazdaság, élénkülő infláció – képest még mindig inkább optimistának mondható a hazai vállalkozók hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, idei harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. A vállalkozások úgy érzik, hogy lassan maguk mögött hagyják ezt a kihívásokkal teli évet és egyre inkább a jövő felé fordulnak. Nem engedtek a borúlátásnak, hanem aktívan keresik a fejlődés és a megújulás lehetőségeit. Tagjaink szerint az üzleti környezet kockázatai már nem növekednek tovább – ez biztató jel, hiszen a stabilitás és a továbblépés irányába mutat.”

Egy évvel ezelőtt a Barométer egyik kérdése a mesterséges intelligencia (MI) használatára vonatkozott. Akkor a cégek közel 80%-a még nem alkalmazta ezt a megoldást, sokan tartózkodtak tőle. Azóta gyors ütemben zajlik a változás, ma már egyre több vállalat él az MI és a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel.

Zabari István, az E-commerce Hungary elnöke, a Lumenet Kft. ügyvezető igazgatója

A fejlődés gyakran vezetői hozzáállástól is függ, de az irány egyértelmű: a KKV-k egyre nyitottabbak az új lehetőségekre, amelyek jelentősen növelik a hatékonyságot és optimalizálják a működést. Sokszor halljuk, hogy a KKV-k nem eléggé hatékonyak, nem elég tőkeerősek. Valóban van még fejlődési potenciál a cégekben, de egy biztos: sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, mint a nagyok, így sok esetben egy forradalmian új technológia, vagy üzleti megoldás alkalmazását is gyorsabban be tudják fogadni, mert nem húzza vissza őket a megszokott, kiépült infrastruktúra és üzleti modell.”

„Az e-kereskedelmi piac az egyik leglátványosabb példája annak, hogyan alakította át a mesterséges intelligencia a KKV-k telephelyigényeit. Az MI megoldások képesek megsokszorozni a vállalati működés hatékonyságát, gyors fejlődési pályát nyitva különösen az e-kereskedelmi szektorban. Míg korábban a terméktörzsezés, webáruház-adatfeltöltés vagy a konverzió növelése csak korlátozott hatékonysággal működött, az MI új terepet kínál ezeknek a folyamatoknak. Egykor 32 munkatárs kiszolgálására tervezett feladatokat ma már 8 fő is hatékonyan el tudja látni, hiszen az MI képes önállóan szövegeket készíteni, termékleírásokat generálni és számos adminisztratív folyamatot automatizálni. Ez a technológiai átalakulás új kihívásokat jelent a telephelyfejlesztésben is. Sok vállalatnál a korábban 10–12%-os irodaterület-arányra épített megoldások iránt ma már csupán 3–5%-os igény mutatkozik.”

– mondta Zabari István, az E-commerce Hungary elnöke, a Lumenet Kft. ügyvezető igazgatója.

Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője

„A RaktárAD csarnokaiban az e-kereskedelmi cégek a forgalom alakulásával párhuzamosan rugalmasan, akár ugyanazon a helyen változtathatják működésük kiterjedését. A cég moduláris térstruktúrájú ipari társasházai alkalmazkodnak a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A 2–3 ezer m²-es csarnokokban 200, 500 vagy 600 m²-es egységek alakíthatók ki, biztosítva a KKV-k számára a méretgazdaságosságot, az operatív hatékonyságot, miközben az igény szerinti kialakítás költséghatékonyságot és stabil, hosszú távú működést garantál.”

– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője.

Az irodaterületek bővíthetők, visszabonthatók vagy átalakíthatók, így a telephelyek könnyen alkalmazkodnak az MI térnyeréséhez és a változó KKV igényekhez. A RaktárAD így felkészült arra, hogy a KKV szektor minden területén reagáljon az MI által generált új igényekre, miközben elkerülhetők a hagyományos, rugalmatlan ingatlanokkal járó költséges átalakítások

Stratégiai döntések és új piaci irányok – az MI hatása az ingatlanfejlesztésre és a vállalati működésre

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése alapjaiban alakítja át az ingatlanpiacot és a logisztikai szektort. Az MI nem csupán a marketing vagy az adminisztratív folyamatok hatékonyságát növeli, hanem minden ismétlődő tevékenységben megkerülhetetlenné válik. A mesterséges intelligencia alkalmazása kisebb-nagyobb mértékben, a vállalat létszámától függően mindenhol elkerülhetetlenné válik: mikrocégek esetében még kevésbé jelent közvetlen igényt, de a nagyobb szervezeteknél már nélkülözhetetlenné válik. Hatékonyságnövelő eszközként új lehetőségeket teremt, ugyanannyi dolgozóval több feladat végezhető el, vagy kevesebb emberrel érhető el ugyanaz az eredmény.

Az MI alkalmazása minden európai uniós pályázatban elvárás. Sok esetben kötelező vagy részben elszámolható költségként, ráadásul plusz pontokat is hozhat. Bár vannak aggodalmak a káros következményekkel kapcsolatban, megfelelő uniós szabályozás és edukáció mellett az MI jelentős hatékonyságnövelő eszközt kínál.

Az MI előnyei mellett új, ma még nem látható feladatokat is generálhat. Az adatok tárolásához például egyre több adatközpontra lesz szükség, ami a raktárkapacitás iránti igényt is növeli, ezzel új lehetőségeket is teremt az ingatlanhasznosítás terén.

Kiemelten fontos meghatározni, honnan és milyen lokációból működik egy vállalkozás. Az MI képes javaslatot tenni arra, hogy miért érdemes telephelyet áthelyezni az agglomerációba, vagy alátámasztani, miért jelent előnyös befektetést egy ipari ingatlan.

Üresen álló önkormányzati vagy magántulajdonú társasházak esetében az MI iránymutatást adhat az ingatlan újrahasznosítására, például úgy, hogy az ne lakófunkciót kapjon, hanem ipari vagy szolgáltatóházként működjön.

A COVID-időszak tapasztalataihoz hasonlóan, amikor a piacok sokkot kaptak, de végül új növekedési lehetőségek jelentek meg, az MI térnyerése is utat nyit a vállalkozások bevételének többszörözésére. Az MI tehát a vállalati hatékonyság kulcsa, amely stratégiai szinten is támogatja a döntéshozatalt. Azok a cégek, amelyek időben alkalmazkodnak, a technológia segítségével jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

A RaktárAD innovatív, rugalmas és a felhasználói igényekhez könnyen igazítható ipari társasházai, valamint a KKV-kat támogató pénzügyi megoldások együtt biztosítják, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a gyors technológiai fejlődés és a folyamatosan változó piaci igények közepette ne csupán lépést tartsanak a változásokkal, hanem valódi versenyelőnyt is szerezzenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint raktár – ipari társasházak appeared first on Műszaki Magazin.

Több vezető szerszámgépgyártó – köztük a Trumpf, a Chiron, a Renishaw, a Heller, a Grob, a Voith Csoport, valamint az RWTH Aachen Gépgyártási Laboratóriuma – fog össze a Siemensszel, hogy ipari mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel növeljék a szektor hatékonyságát.

A partnerség az anonimizált gépi adatok cseréjére épül, az adatvédelmi és biztonsági szabványok betartása mellett. Ezeket az adatokat az ipari gyártás követelményeire szabott AI-megoldások fejlesztésére és betanítására használják. A szövetségből származó adatok többek között felhasználhatók lesznek ún. NC-programok automatikus létrehozására, ezek a programok a speciális gyártógépek „munkautasításai”. További célterület lehet a prediktív karbantartás pontos, gépspecifikus előrejelzésekkel; az adaptív gyártási folyamatok, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó körülményekhez; valamint az energiahatékonyság optimalizálása a gép paramétereinek intelligens vezérlésével.

A szövetség hosszú távú stratégiája további vállalatok bevonását is magában foglalja – akár a szerszámgépiparon kívülről is –, hogy az ipari mesterséges intelligenciát még szélesebb körben lehessen alkalmazni különböző iparágakban. A partnerség fontos lépést jelent egy iparágspecifikus AI-modell megvalósítása felé. E víziót, a Siemens Industrial Foundation Modelt a Siemens a Hannover Messe 2025 kiállításon mutatta be.

„Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt jelentős lépést teszünk az ipari AI skálázhatósága felé”

– jelentette ki Roland Busch.

A Siemens AG vezérigazgatója elmondta, hogy nagy lehetőséget lát ebben az európai gazdaság és annak erős ipari bázisa számára – az autóipartól, a vegy- és gyógyszeriparon át egészen a gépgyártásig, az energetikáig, az egészségügyig, az infrastruktúráig és a közlekedésig. Azzal, hogy a vállalatok az adatkincseiket elérhetővé teszik a generatív AI-modellek fejlesztéséhez, végeredményként magasabb termelékenységi szintek érhetők el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefognak a gépgyártók appeared first on Műszaki Magazin.

„Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott keddi sajtótájékoztatón. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltunk róla itt és itt, most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud.

Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját –  ezt hívják digitális ikernek. 

Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására.

„Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz”

– tette hozzá.

„Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben”

– mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.”

Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja.

Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és

Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. 

A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: © BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens közlekedés egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On bejelentette, hogy a tedzsoni kutatóközpontját az „SK On Akkumulátor Kutatóközpont” névről „SK On Jövőtechnológiai Intézetre” nevezte át. Az intézet a közeljövőben újabb stratégiai fejlesztési projekteket indít az akkumulátorok kémiai összetételének és formájának diverzifikálása céljával, beleértve a teljesen szilárdtest-akkumulátorok, a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok és a prizmatikus akkumulátorok innovációját is.

Az új néven működő intézet első vezetőjének Park Kisoo-t nevezték ki, aki eddig a vállalat K+F részleg vezetőjeként tevékenykedett. A szakember elmondta: „A technológiai verseny globálisan egyre élesebb, és a piac minden eddiginél gyorsabban változik.” – majd hozzátette: „Célunk, hogy a K+F stratégiánkra alapozva, technológiai éllovasként mozdítsuk elő az SK On növekedését.”

A jövő technológiáira összpontosító megközelítés részeként az intézet két kiemelt területre, a piaci versenyképességre és a termékbiztonságra fókuszálva gyorsítja fel a fejlesztéseket. A költségek csökkentése érdekében az SK On az úgynevezett „cell-to-pack” (CTP) technológia és a száraz elektródagyártási folyamatok kereskedelmi bevezetésén dolgozik. A biztonság terén pedig a vállalat rövidíti a fejlesztési ciklusokat a félig szilárdtest-akkumulátorok és a hőmegfutás (thermal runaway) megelőzését célzó megoldások esetében.

Az SK On novemberre tervezett összeolvadása az SK Enmove-val lehetővé teszi a két vállalat technológiai képességeinek egyesítését, és tovább gyorsítja az immerziós hűtési megoldások fejlesztését.

Az intézet a tervei szerint még az idei évben teljesíti az LFP és közepes nikkeltartalmú CTP technológiák fejlesztését, továbbá az év végéig elindítja a száraz elektródagyártási folyamatok pilot üzemét. Emellett az SK On célja, hogy jövő év végéig kísérleti soron gyártson prototípusokat félig szilárdtest-akkumulátorokból, amelyek gél típusú polimer-oxid kompozit elektrolitokat tartalmaznak, és biztonságosabbak a hagyományos folyadékalapú akkumulátoroknál. A hőmegfutás megelőzésére az SK On immerziós hűtési technológiát alkalmaz, amely hatékonyan csökkenti az akkumulátorcsomagokon belüli hőmérséklet-emelkedést. Ez a technológia tavaly átesett az elsődleges validáción, jelenleg pedig autógyártó partnerekkel közösen fejlesztik tovább.

Dél-Korea első K+F projektjét az energiatároló akkumulátorrendszerek területén 1985-ben az SK jogelődje, a Yukong indította el az ulszani technikai laborban. 1991-ben pedig a vállalat komoly erőkkel kezdte fejleszteni az elektromos járművek akkumulátorait. Az SK Daedeok Technológiai Intézet 1995-ös megalapítását követően fejlesztette ki a cég azokat a lítiumion-polimer akkumulátorokat, amelyeket Dél-Korea első sorozatgyártású elektromos járművében használtak 2010-től.

2019-ben az intézet elsőként fejlesztette ki a világon az NCM9 akkumulátorokat, amelyek 90 százalékos nikkeltartalmúak. A nikkel arányának növekedésével párhuzamosan az SK On egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a biztonságra, ezért a gyártási folyamatba bevezette a „Z-folding” technológiát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SK On felgyorsítja a jövő akkumulátortechnológiáinak fejlesztését appeared first on Műszaki Magazin.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyetemi fejlesztés a vállalatok hatékonyságáért appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt sikeréhez az egyetem kutatói technológiai és gyártástechnikai oldalról járultak hozzá.

A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet az olyan kezdeményezések támogatására, amelyek az itt létrejövő tudást a gyakorlatban is alkalmazható, piacképes megoldásokká formálják. Ennek részeként működik a Proof of Concept (PoC) program, amely az ötlettől a gyártásra kész állapotig segíti a fejlesztéseket.

A legújabb projekt egy ergonómiai tankszárnynak nevezett motorkiegészítő, amelyet egyelőre a versenysportban alkalmaznak. A cél az volt, hogy ezáltal a versenyző a lábával jobban tudjon kapcsolódni a motor tankjához, amely segíti a féktávon, különösen kanyarodás közben, amikor a dőlés nagy fizikai terheléssel jár. Az eszköz megtámasztást nyújt a lábnak, ezáltal tehermentesülnek a karok. Ennek köszönhetően csökkenti az izomfáradást, és javítja a jármű feletti kontrollt. Jelenleg nemzetközi szakmai környezetben zajlanak a tesztek, a nagyközönség számára pedig várhatóan az év végére válik elérhetővé a termék.

Az együttműködés során az egyetem biztosítja az innovációs és gyártástechnológiai hátteret, valamint az iparjogvédelmi támogatást is. Ebben kiemelt szerepe van az Uni Inno Zrt.-nek, amely közreműködik abban, hogy a találmány ipari oltalmat kapjon. Dósa Gábor vezérigazgató elmondta: kidolgozásra került a speciális ergonómiai tankszárny gyártástechnologiája, melyet az ERGO Racing Kft. – Talmácsi Gábor és Fekete Bálint közös vállalkozása – licenciaszerződés keretében hasznosítja. Az értékesítésből származó royalty bevételt az Uni Inno Zrt. újabb innovációs projektek finanszírozására fordítja.

„Már a kezdetektől úgy láttuk, hogy ez az eszköz valós támogatást nyújthat a motorosok, különösen a versenyzők számára. Az együttműködés lehetőséget teremtett arra, hogy az egyetemmel közösen hozzunk létre egy olyan univerzális megoldást, amelynek előállítása költséghatékonyabb és gyorsabb lehet, mint a jelenlegi, hasonló célú fejlesztéseké”

– fogalmazott Talmácsi Gábor. Fekete Bálint hozzátette:

„A projekt során értékes szakmai támogatást kaptunk. A folyamat részeként az egyetem egy speciális gyártóeszközt fejlesztett ki, amely lehetővé teszi az alkatrész előállítását, a közös munka pedig nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az eszköz elérje jelenlegi szintjét.”

Dr. Szalai Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem Járműgyártás és Technológia Tanszékének vezetője elmondta:

„Kollégáimmal – a többi között Pálfi Lászlóval és Rusz Roland Jánossal – kiemelt figyelmet fordítottunk az ergonómiai és gyártástechnológiai szempontokra. Külön büszkeség, hogy az eszköz gyártásához szükséges gépet egyetemi műhelyünkben fejlesztettük ki. A munkába bevontuk László Kornél demonstrátor hallgatót is, hiszen fontosnak tartjuk az utánpótlásképzést, valamint hogy a hallgatók éles fejlesztési környezetben is tapasztalatot szerezhessenek. Rengeteg szakmai kihívás volt a projektben, de a végeredmény egy olyan szerszám lett, amely teljes mértékben alkalmas a kisszériás gyártásra. Az együttműködés remek lehetőséget adott arra, hogy felmérjük: tanszékünk képes a versenysport szintjén is használható gyártóeszközök kiváló minőségű előállítására, ami jól mutatja a tanszék szakmai színvonalát és azt, hogy valódi értéket tudunk teremteni az ipar számára is.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Talmácsival fejlesztett motorkiegészítőt az egyetem appeared first on Műszaki Magazin.

A projektben – a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem mellett – fontos szerepe volt a BME-nek.

A naperőművek terjedésével egyre fontosabbak lesznek az energiahálózatokban a tárolók, amelyekkel egy adott időszakban megtermelt energia elraktározható későbbre. Ebben is segíthet a japán NGK által gyártott egységekből álló, 3,6 MWh/0,6 MW-os nátrium-kén akkumulátoros tárolórendszer.

Ez az akkumulátortípus különbözik a jóval gyakoribb lítium-ion akkumulátoroktól, többek között abban, hogy működés közben 300 Celsius-fok feletti a belső hőmérséklete, hogy a benne levő nátrium és kén olvadt állapotban legyen. Ideális a napon belüli tárolásra, mert a 12 óra feltöltésből és 12 óra kiütésből álló ciklus alatt a disszipációs hő (ez az, amitől töltésnél felmelegszik a telefonunk akkumulátora) elég a fűtéshez, nem kell hozzá extra energiát elhasználni.

„Ezek a beruházások kiváló példái annak, hogyan lehet a technológiát és az üzleti logikát összehangolni. Nem csak azért, hogy több legyen a szabályozási tartalék, hanem azért is, hogy megértsük: a jövő energiarendszere nem termelni fog többet, hanem okosabban fog bánni azzal, amit már megtermelt” 

– mondta az átadón Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd az Energiaügyi minisztérium által finanszírozott Tesseract Energiatároló projektben a BME részéről három csoport vet részt: a GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke (EGR), a VIK Villamos Energetika Tanszék (VET) SmartPower Laboratóriuma és a Zéró Karbon Központ (ZKK). A három szervezeti egység kutatói közösen vizsgálták a nátrium-kén (NaS) akkumulátorok energiatárolási rendszerekben betöltött szerepét.

„Az EGR részletesen elemezte a NaS-akkumulátorok működését, különös tekintettel a hőmenedzsmentre, a termikus és elektrokémiai jellemzőkre, valamint a működés közbeni veszteségek csökkentésére. Vizsgálták az akkumulátorok rendszerbe illeszthetőségét különböző energiatárolási struktúrákban, például rövid válaszidejű vagy nagy kapacitású rendszerekben. Emellett összehasonlították a NaS technológiát más akkumulátortípusokkal különféle alkalmazási környezetekben”

– mondta a bme.hu-nak Imre Attila, a BME tanszékvezető egyetemi tanára.

Digitális ikerrel szimuláltak

Ezután a HUN-REN csillebérci telephelyén elhelyezett akkumulátoron végzett mérések alapján validálták a modelleket, majd tesztelték a rendszert. A VET digitális ikert fejlesztett az akkumulátorhoz, amelyet fokozatosan bővített vezérlési stratégiákkal, optimalizálási algoritmusokkal és távoli elérésű kezelőfelülettel. (A digitális iker célja a rendszer működésének szimulálása, vezérlése és prediktív elemzése valós idejű adatfeldolgozással.) A Smart Power Labor elsősorban a paraméterhangolás és a modell pontosságának biztosítására koncentrált – magyarázta Imre Attila.

A ZKK szakemberei a szabályozási, gazdasági és jogi környezetet vizsgálták. Feltérképezték a magyar és európai szabályozásokat, elemezték a NaS-akkumulátorok rendszerbe állíthatóságának feltételeit és üzleti modelleket dolgoztak ki különböző üzemmódokra. Kiemelt figyelmet fordítottak az új uniós energiaszabályozási csomagokra, valamint ezek hazai implementációjára és a tárolók piaci részvételének lehetőségeire.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Különleges akkumulátortelep fejlesztés itthon appeared first on Műszaki Magazin.

A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.

Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Nem csak vágyak, tervek is vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Erre várnak még a vállalatok

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

A kutatásról

A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia immár nemcsak ígéret vagy jövőkép, hanem a hazai vállalati működés egyre gyakoribb és tudatosan alkalmazott része. A K&H innovációs index legfrissebb, 2025 első félévi adatai alapján a 300 millió forint feletti árbevételű magyar cégek 44 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligencián alapuló megoldást – ez a mutató az eddigi második legmagasabb érték az index történetében. Továbbá a vállalatok ötöde hajtott végre az AI-hoz kapcsolódó jelentősebb fejlesztést az elmúlt két évben, ami egyértelműen mutatja, hogy az AI mára a stratégiai gondolkodás és a mindennapi működés részévé vált számos iparágban.

AI a cégeknél: fordítás, kommunikációs és marketing tevékenységek a fókuszban

A mesterséges intelligencia leggyakrabban nyelvi, kommunikációs vagy marketingfolyamatokat támogat a cégeknél. A legelterjedtebb felhasználási forma a fordítás és tolmácsolás, ahol a vállalatok 25 százaléka jelezte AI-alapú megoldás használatát. Ezt követi a szövegfeldolgozás – például ügyfélszolgálati válaszok előállítása vagy dokumentumok előkészítése –, amelyet a cégek 16 százaléka alkalmaz ilyen formában. A marketingkommunikációs feladatok automatizálása és támogatása szintén erősödő trend: 15 százalék használ AI-t például hirdetésszövegek, kreatív tartalmak vagy ajánlórendszerek működtetéséhez. Ezen felül a technológia – bár kisebb, 10 százalék körüli arányban, de – megjelenik a beszédfelismerés, a személyre szabott ajánlatok kidolgozása, chatbotok, illetve a munkaerő-kiválasztás támogatása területén is.

Az AI előnyei: gyorsítja és hatékonyabbá teszi a munkavégzést és a döntéseket

A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása kapcsán a cégek többsége konkrét előnyöket is azonosított. A megkérdezettek kétötöde szerint az AI két legfőbb haszna, hogy gyorsítja a munkavégzést és növeli a működés hatékonyságát, valamint ezen felül költséghatékony megoldást vagy pontosabb munkavégzést tesznek lehetővé. A fentieken túl, többen említették azt is, hogy az AI segítségével olyan feladatokat is képesek ellátni, amelyeket emberi erőforrással nem tudnának megoldani, és azt is, hogy az erőforrásigényes tevékenységeket jelentősen csökkenteni tudják.

Ahol még van teendő: dedikált AI-csapat, képzések

Ugyanakkor a technológia bevezetése nem problémamentes. A felmérés szerint a cégek mindössze 11 százaléka rendelkezik olyan dedikált munkatárssal vagy csapattal, amely a mesterséges intelligencia vállalaton belüli használatával, fejlesztésével foglalkozik. Még ennél is alacsonyabb – csupán 6 százalék – azoknak a cégeknek az aránya, amelyek jelenleg képzik munkavállalóikat az AI alkalmazására. További 6 százalék tervezi a képzések megkezdését a következő egy évben, és mindössze 8 százalék gondolkodik hosszabb távú bevezetésben. Ez azt mutatja, hogy miközben a használat már viszonylag elterjedt, a tudatos, szervezeti szintű felkészülés egyelőre még gyerekcipőben jár.

Az innováció hajtja a mesterséges intelligencia használatát

Az AI-alkalmazás vállalati elterjedtsége világosan összefügg más innovációs tényezőkkel is. A kutatás szerint a mesterséges intelligenciát legnagyobb arányban azok a cégek alkalmazzák, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be – ezek 60 százaléka használ AI-megoldást. Hasonló arány jellemző azokra is, amelyek a közeljövőben terveznek újítást, valamint azokra, amelyek innovációs támogatást nyertek el. Különösen magas, 70 százalékos az AI-alkalmazás aránya azoknál a vállalatoknál, amelyek írott innovációs stratégiával rendelkeznek. Ezek az összefüggések egyértelműen jelzik, hogy az AI nem csupán önálló fejlesztésként jelenik meg, hanem szorosan integrálódik az általános innovációs szemléletbe és vállalati kultúrába is. Új elem, hogy az innovációs szempontok között a korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg a fenntarthatóság is és egyre több területen befolyásolja az innovációs törekvéseket. Így a logisztikában, az értékesítési csatornák vagy a háttérfolyamatok újításainál már kiemelt szempont lett a fenntarthatóság kérdése.

Élen az AI-használatban: a szolgáltató szektor és Közép-Magyarország

Ágazati és regionális különbségek is megfigyelhetők: az AI alkalmazása leginkább a szolgáltató szektorban és a közép-magyarországi régióban jellemző. A nagyobb árbevételű cégek körében szintén elterjedtebb a technológia, de egyre több kisebb vállalkozás is megkezdi a felzárkózást.

A finanszírozást jellemzően önerőből tervezik a vállalatok, de folyamatosan és jelentősen nő azon cégek aránya, amelyek másodlagos forrásként pályázatokat vennének igénybe.

a K&H innovációs index módszertana

A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2024. évi második adatgyűjtésre szeptember 16. és október 8. között került sor. A felmérésben 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak az innovációban? appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évtized során nemzetközi és hazai környezetben egyaránt, így a mezőgazdasági szektorban is, egyre nagyobb szerephez jutnak a precíziós technológiák, melyek nagymértékben hozzájárulnak az ágazat termelékenységének és versenyképességének fokozásához. Ennek a folyamatnak egyik legújabb állomása a dróntechnológia és a precíziós gazdálkodás összekapcsolása. A drón vagy pilóta nélküli légijárművek (UAV) mivel különböző szenzorokkal is felszerelhetőek, számos mérés elvégzésére alkalmasak, mint például növény- és talajállapot felmérése, termésbecslés, tőszámlálás, a növényzet egészségi állapotának vizsgálata stb., de képesek arra is, hogy növényvédelmi feladatokat, permetezéseket hajtsanak végre.

Földi vagy légi kijuttatás?

A mezőgazdasági gépek munkavégzés közben jelentős mennyiségű fosszilis energiát használnak fel (gázolaj, motorolaj, hidraulikaolaj), ezzel szemben a drón repülése közben nem használ kenőolajat ill. hidraulika olajat, nem éget el üzemanyagot, csupán újratermelhető energiaforrást igényel. A drónokkal végzett permetezés vitathatatlanul egyik legnagyobb előnye, hogy a növényvédelmi munkákat a talaj károsítása nélkül képes elvégezni, elkerülve a földi munkavégzés során keletkező taposás okozta károkat. A taposási károk fokozottan jelentkeznek a növényvédelmi szempontból kritikus helyzetekben, pl. járványos évjáratokban, nagy mennyiségű csapadékot követően. Ekkor általában permetezni szükséges, hogy elkerüljük a betegségek okozta gazdasági károkat. Csúszós, sáros talajon fokozott a talajszerkezet rombolása, a gépek könnyen nekicsúsznak a támrendszernek, ezzel további kár keletkezik az ületvényben és a gépekben is. Ilyen helyzetekben kézenfekvő megoldást kínál a drónnal végzett permetezés.

Permeteződrónok a világban

A pilóta nélküli légijárművek alkalmazását a peszticidek kijuttatásában világszerte egyre nagyobb figyelem övezi. A drónok alkalmazása ezen a területen már bevett gyakorlat néhány ázsiai-csendes-óceáni országban, például Japánban, Kínában és Dél-Koreában, míg más országok, mint India, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Indonézia is fokozatosan felzárkózik. Kínában a drónokkal permetezett területek nagysága 2020-ban már meghaladta a 60 millió hektárt. Törökországban is egyre nagyobb teret nyer a drónok bevetése a növényvédelemben (pl. rizs, kukorica, napraforgó, burgonya kultúrákban).

A drónnal végzett permetezés térnyerése Ázsiában összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a tengerentúlon vagy éppen Európában. Ennek elsősorban a rizstermesztés a mozgatórugója. A fő rizstermelő országokban, így Japában és Kínában is kisüzemi körülmények között művelnek több milliónyi hektárt. Ezeken a területeken a peszticidek kijuttatását nagy arányban különböző típusú háti permetező gépekkel végzik. A munkát végző farmerek napi 8-10 órát folyamatosan permeteznek, gyakran magas légköri páratartalom és hőmérséklet mellett, kitéve magukat a permetlével való közvetlen érintkezésnek (maguk előtt permetezve folyamatosan sétálnak a frissen kezelt növényzetben, vagy akár a vízben). Ehhez képest a drónok alkalmazása olyan nagyságrendű előnyt jelent (akár humánegészségügyi vonatkozásban, vagy éppen technológiailag), mint annak idején a gőzgépek megjelenése.

Szőlőpermetezés drónnal

A Bodri Pincészet szekszárdi borászata nemrégiben egyedülálló fejlesztésbe fogott: szőlőpermetezésre specializált drónt terveznek és építenek. Számos gyártó kínál olyan drónokat, amelyeket permetezésre fejlesztettek, azonban ezek a pilóta nélküli légijárművek elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben használhatóak eredményesen, hiszen például a gabonafélék és a kapáskultúrák horizontális kiterjedésűek, amelyek felülről hatékonyan permetezhetőek. Az eszközt gyakorlatilag egy vízszintes irányú szórókerettel és ezen rögzített szórófejekkel látják el. A szőlőültetvények azonban más dimenzióban helyezkednek el. Ebben az állókultúrában a művelésmód és a támrendszer alapvetően egy vertikális kiterjedést eredményez. Könnyen belátható, hogy egy függőleges lombfalat nem felülről, hanem oldalirányból sokkal hatékonyabban lehet permetezni, mint ahogy a függesztett vagy éppen vontatott kivitelű axiál- ill. radiálventilátoros földi permetező gépek is ezt teszik. A szőlőfürtök a függőleges lombal alsó harmadában találhatóak, amely végképp elérhetetlen az ültetvény felett közlekedő és függőleges irányban permetező drónok számára. Nem beszélve arról, hogy a permetlevet a lombfal belsejébe is be kell juttatni. A projekt szakemberei rámutattak, hogy ha a szőlőben pilóta nélküli légijárművel akarunk permetezni, akkor egy teljesen új megközelítésre van szükség.

Az új permetező drón működése és műszaki megoldásai

A hagyományos permetező drónok szőlőben való alkalmazása során számos hátrány mutatkozik. Ezek közül az egyik legfontosabb a permetezés hatékonysága. A kutatási projekt keretében elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a járványt okozó szőlőbetegségek (lisztharmat, peronoszpóra) elleni hatékonyság abban az esetben, ha a fungicideket pilóta nélküli légijárművel juttatják ki, jóval szerényebb, mint a földi gépes kijuttatás esetében. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a nem kellően hatékony védekezés miatt minőségi és mennyiségi kár keletkezik a szőlőben. Ugyan a kísérletekben a lémennyiség növelése, egyúttal a repülési sebesség és magasság mérséklése hatékonyságnövekedést hozott, azonban a szőlőtermesztő számára is elfogadható védelmi szintet így sem tudtak elérni. Mivel a tesztelt gyári drón típusok elérték fizikai korlátjukat, nem maradt más választás, olyan drón építése vált szükségessé, mely képes navigálni a szőlősorok között. A szőlőültetvények sortávolsága átlagosan 2,5 méter. Gyakori sortávolság a 2,4 méter, de előfordulnak ennél keskenyebb sortávolságú ültetvények is. Ilyen dimenziókban egy olyan újfajta rotor-elrendezésű drón kínálhat megoldást, amelyet kifejezetten a szőlőültetvények sajátosságaihoz terveztek.

A koncepció lényege, hogy a drón kétféle rotortípust alkalmaz: emelő rotorokat és permetező rotorokat. Ez a kialakítás lehetővé teszi a kompaktabb méretet, mivel a rotorokat közelebb lehet egymáshoz helyezni, anélkül, hogy veszélyeztetnék a stabil repülést. A permetező rotorokat a drón elején és hátulján helyezték el, amelyek oldalirányba szállítják a levegőt, így a permetcseppeket megfelelően be tudják juttatni a lombfal belsejébe és a fürtzónába a lombfal teljes magasságában. Ezek a rotorok a drón súlypontja felett vannak, míg az emelő rotorok alatta, ami nemcsak a stabilitást fokozza, hanem lehetővé teszi a drón számára az oldalirányú mozgások pontos szabályozását is. Ez az új rotor-elrendezés tehát nemcsak a technikai korlátokat hivatott leküzdeni, hanem a szőlőültetvényekben való hatékony és precíz permetezést is lehetővé teszi – ami kulcsfontosságú a modern, fenntartható szőlőtermesztésben.

Bodri Pincészet innovációja

A fejlesztés mögött álló Bodri Pincészet a szekszárdi borvidék egyik meghatározó családi pincészete, amely hosszú távon elkötelezett a modern technológiák alkalmazása iránt. A borászat nem most kezdte a kutatás-fejlesztést: a közelmúltban fejlesztettek egy innovatív szőlőbetegség-előrejelző és döntéstámogató rendszert, és ennek keretében saját kísérleti ültetvényeket és meteorológiai mérőállomásokat hoztak létre. Ezek az eszközök most a drónfejlesztés hasznára voltak – a már meglévő tudás és infrastruktúra támogatta az új permetezőrendszer kifejlesztését és tesztelését, valamint tovább kutatás-fejlesztési irányokat vetít előre. A Bodri Pincészet így ötvözi borászatuk hagyományait a legfrissebb innovációkkal.

A Bodri Pincészet Kft. a projektet a Széchenyi Terv PLusz program keretében meghirdetett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program PLusz „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” (GINOP PLUSZ-2.1.1-21) felhívásának a keretében valósította meg, GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00220 azonosító szám alatt. A 378,45 millió Ft összköltségű projekt 169,94 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatásból és 23,17 millió Ft hazai társfinanszírozásból jött létre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új fejlesztésű permetező drón szőlőben appeared first on Műszaki Magazin.