Ezért a cégeknek olyan megoldásokra van szükségük, amelyek megfelelően támogatják ezeket a hibrid megközelítéseket. A SUSE szakértői a fejlett konténerfelügyeleti eszközöket javasolják erre a célra, amelyekkel a vállalatok egyszerűen kezelhetik a konténerizált felhőnatív szolgáltatásokat a felhőben és a helyszínen egyaránt.

A versenyképesség megőrzéséhez napjainkban elengedhetetlen, hogy egy vállalat képes legyen alkalmazásokat telepíteni, kezelni és fejleszteni. A TechTarget Enterprise Strategy Group friss kutatása szerint ugyanis a szervezetek nagy részénél a bevétel legalább 30 százaléka közvetlenül a saját fejlesztésű alkalmazásokhoz köthető.

A felhőben van megírva…

Ezekhez a feladatokhoz egyre szélesebb körben vesznek igénybe felhőalapú technológiákat és felhőnatív fejlesztési architektúrákat, mivel ezek biztosítják a legjobb és legrugalmasabb lehetőségeket. A fent említett felmérés alapján 2022-ben a szervezetek 71 százaléka használt felhőnatív alkalmazásokat, míg ez a szám az előző évben még csupán 60 százalék volt. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ugyanis a válaszadók további 25 százaléka érdeklődik a felhőnatív alkalmazások iránt, vagy már tervez is igénybe venni ilyeneket a következő egy éven belül.

A növekvő adoptációs tendencia azonban tovább nehezíti az IT-részlegek feladatait a szervezeteknél, mivel még több rendszert kell felügyelniük, mint eddig, és az új fejlesztési megközelítéseket is támogatniuk kell. A felhőszolgáltatók az infrastruktúraszolgáltatásaik (IaaS) bővítésével igyekeznek támogatni a vállalatokat, hogy azok a fejlesztések során egyszerűbben tudjanak igénybe venni új erőforrásokat, amikor csak szükségük van rá. Ez természetesen hasznos, azonban nem kínál megfelelő megoldást az IT-környezetek felügyeletével és üzemeltetésével kapcsolatos kihívásokra. A házon belül fejlesztett szoftvereket ugyanis nem csupán a felhőben használják, hanem a saját adatközpontokban és kolokációs központokban is, így továbbra is több környezetet kell menedzselni.

Felhőtlenül is boldogulni szeretnének

Bár a szervezetek túlnyomó többsége (71%) használ felhőalapú alkalmazásokat, mégis mindössze kevesebb mint felük (46%) követi a „cloud first” megközelítést. Vagyis a vállalatok nem egész 50 százaléka használja elsődlegesen a felhőnatív megoldásokat, mielőtt más alternatívákat is felfedezne.

De még a kifejezetten „felhőnatívnak” tekintett szolgáltatások közül sem mindet telepítik közvetlenül a nyilvános felhőbe. A válaszadók 30 százaléka stratégiája értelmében olyan alkalmazásokat telepít a saját adatközpontjába, amelyek korábban a nyilvános felhőben voltak. 36 százalék pedig mikroszolgáltatásokat használ, hogy olyan felhőnatív alkalmazásokat fejleszthessen, amelyek az adatközpontban is egyszerűen futtathatók.

Univerzális megoldás

Ezért a szervezeteknek olyan megoldásokra van szükségük az adatközpontokban, amelyek képesek kezelni a felhőnatív, konténerizált szolgáltatásokat, de közben nem teszik még bonyolultabbá az infrastruktúrát és ezzel együtt az IT-részlegek feladatait. Ehhez ideális támogatást nyújt például a SUSE Rancher Prime, amellyel a vállalatok az adatközpontokban, a felhőben és az edge környezetekben is egyszerűen kezelhetik a Kubernetes konténerfelügyeleti eszközt, valamint a konténereket és a bennük futó szolgáltatásokat.

A szoftver a fejlesztő és üzemeltető csapatok számra egyaránt lehetővé teszi, hogy egyszerűen menedzseljenek akár több Kubernetes-klasztert. Az eszköz egy platformon összesíti a Kubernetes számos funkcióját, így egységes megoldásként szolgál a konténerizált alkalmazások létrehozásához, telepítéséhez, futtatásához, kezeléséhez és méretezéséhez, beleértve a csomagolást, a naplózást, a monitorozást és a CI/CD módszertan (Continuous Integration/Continuous Deployment, vagyis folyamatos integráció/folyamatos telepítés) követését.

A Rancher Prime továbbá segíti a szervezeteket a konténerizált alkalmazásaik biztonságának megőrzésében, illetve az üzemeltetési és biztonsági kihívások elhárításában. Ehhez olyan funkciókat biztosít, mint a hozzáférések szerepköralapú vezérlése, illetve a hálózati irányelvek és pod biztonsági irányelvek (PSP) kialakítása és betartatása, amelyek korlátozzák a hozzáférést a bizalmas erőforrásokhoz, valamint védelmet nyújtanak a potenciális fenyegetések ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hibrid megoldások a felhőtlen és felhős igényekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens karboncsökkentési programjában világszerte energiahatékony megoldásokat vezet be irodaházaiban és gyáraiban, hogy elérje ambiciózus klímacéljait, így más országokhoz hasonlóan Olaszországban is élen jár a villamosítás terén.

A milánói Siemens-komplexum mikrogridje az épületek helyi energiahálózataként az elosztott energiatermelésre támaszkodik, és a termelt áram maximális felhasználásáról gondoskodik. A megoldás a helyi energiatermelés és -fogyasztás kifinomult felügyeletével és egyensúlyozásával a nemzeti energiahálózatra nehezedő nyomást is csökkenti.

Egy megawattot meghaladó összkapacitásával a mikrohálózat jól példázza, hogy innovatív technológiákkal akár közepes méretű területek energiaigénye is kiszolgálható fenntartható módon. A mintegy 1800 ember munkahelyének otthont adó Casa Siemens alapterülete például 32 ezer négyzetméter, közel akkora, mint négy és fél futballpálya mérete.

Precíz energiaoptimalizálás a felhőből

Mikrohálózatát a milánói központ a felhőalapú DEOP megoldással monitorozza és irányítja, amelyet a Siemens az elosztott energiaforrások optimalizálására fejlesztett ki. A könnyen kezelhető alkalmazás a mikrogridre csatlakozó összes eszközről és rendszerről adatokat gyűjt, és azokat a Siemens Desigo épületfelügyeleti megoldásának adja át. A Desigo kezeli a fűtés, a szellőztetés, a légkondicionálás, a beléptetés és a tűzmegelőzés feladatait, valamint algoritmusokat készít az energia-alrendszerek és a fogyasztás optimalizálásához. A DEOP ezáltal hozzásegíti a mikrohálózatot a lehető legnagyobb hatékonyság és fenntarthatóság eléréséhez.

A tervezés során végzett elemzések szerint az épületegyüttes napi átlagos energiaigénye a téli időszakban 850, nyáron pedig 1300 kilowatt. A mikrohálózatban telepített napelemes (PV) és trigenerációs rendszerek – az áramtermelés során környezetükből hőt elvonó, a hulladékhőt újrahasznosító, azaz hűtő-fűtő generátorok – kapacitása pedig 1163 kilowatt. Áramellátás tekintetében a Casa Siemens így nagyrészt önellátó. Mi több, a milánói központ a PV rendszereivel termelt áram 4 százalékát – éves szinten nem kevesebb mint 40 ezer kilowattóra tiszta energiát – a nemzeti energiahálózatba tölt. A napelemek ugyanis hétvégén is termelnek, amikor az épületek energiaigénye minimális.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikrogriddel karbonmentesít a Siemens appeared first on Műszaki Magazin.

Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai KKV a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

„Ellentmondásnak tűnhet, de sokkal nagyobb szabadságot élvez az a vezető, aki digitálisan él és bárhonnan tud dolgozni, hisz így akár külföldről is pár perc alatt megoldhatja a sürgős eseteket anélkül, hogy hosszabb telefonokba vagy e-mailezésekbe bonyolódna. Ez pedig hatalmas érték lehet a vezetők számára, akik így a pihenésüket is nyugodtabban tölthetik, hisz tudják, minden eszközük és információjuk megvan ahhoz, hogy szükség esetén intézkedjenek.”

–  fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A cégnek akkor is működnie kell, mikor a munkatársak szabadságon vannak

A nyári hónapok a legtöbb vállalatnál egy csendesebb időszak, amikor a vezetők és a cég munkatársai is nyaralni mennek. Ilyenkor nehezebbé válik az együttműködés, hosszabbodnak a várakozási idők és részben, sőt sok esetben teljesen leállnak a projektek. Mivel a vállalatoknak alapvető érdekük, hogy ebben az időszakban is termeljenek, a vezetők gyakran találhatják magukat nehéz helyzetben, mikor a szabadságon lévő kollégák helyett nekik kell megoldaniuk a sürgős feladatokat, vagy kritikus helyzeteket.

„Nagyon sok cég életében a június, július, augusztus a leállás időszaka, mert a vezetők megszokták, hogy ilyenkor nagyon nehéz a munkatársakkal együttműködni, nem lehet közös megbeszéléseket szervezni, körülményes információhoz jutni. Azonban adódhatnak olyan helyzetek, amik ilyenkor sem tűrnek halasztást. Ideális esetben a cégnek kell, hogy legyen egy olyan rendszere, ahonnan mindenki számára elérhetőek a vállalat fontos adatai anélkül, hogy a szabadságon lévő munkatársakat meg kéne zavarni a megérdemelt pihenésükben”

– érvelt a felhőrendszerek mellett Juhász Viktor.

Ha a vezető távol van, a kollégák is lazábbra veszik a munkavégzést

Nyáron a szabadságolások miatt a legtöbb vállalat eleve csökkentett létszámmal működik, a munka lelassulását pedig tetézi, hogy a legtöbb esetben a vezető távollétében az irodában lévő kollégák munkatempója is csökken. Ez számos esetben azt eredményezi, hogy a vállalat vezetője egyszerűen nem mer szabadságra menni ebben az időszakban és inkább bent ül az irodában, hogy ellenőrizze a csapatát. Ez azonban senkinek nem jó megoldás, hisz mindkét oldalról frusztrációt eredményezhet, ami hosszútávon bizalmatlansághoz vezet. Egy jól működő felhő rendszerrel a dolgozók munkavégzése távolról is követhető, anélkül, hogy a kollégák azt éreznék, a főnökük a nyomukban lohol, ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad a vezetőnek is. Nem beszélve arról, hogy hosszútávon a munkatársak is szabadabbnak fogják érezni magukat annak köszönhetően, hogy nincsenek folyamatosan szóban vagy írásban számon kérve az elvégzett feladataikról.

Mit érdemes figyelembe venniük a vezetőknek a felhőre való átállás előtt?

A szakértő szerint a felhőre való átállás előtt sok esetben az egyik legfontosabb lépést hagyják ki a vezetők, ami a „TCO”, azaz a rendszer teljes birtoklási költségének mérlegelése. Ez a lépés abból áll, hogy meg kell tervezni a vállalat életét egy hagyományos és egy felhő rendszerben az eredményeket pedig össze kell vetni egymással. Ennél a tervezésnél általában a legfontosabb kérdések, hogy mennyibe kerül maga a rendszer? Mennyibe kerül a rendszer üzemeltetése? Mennyibe kerülnek az azt üzemeltető munkatársak? Az eredményeket érdemes négy-öt évre vetítve nézni, a végső döntést pedig a számok tükrében kell meghozni. A szakértő azt is elárulta, hogy mindig lesznek olyan cégek, akiknek jobban megéri saját szervereket venni, vagy bérelni és azokat belső rendszergazdákkal üzemeltetni, ám egy átlagos hazai KKV számára a felhőrendszer egy jóval praktikusabb és költséghatékonyabb megoldás lehet.

„A felhőrendszerek sokkal olcsóbbak a saját szervereknél, cserébe többet kell hozzá tanulni és edukálni kell a munkatársakat, ami szintén pénzbe kerül. Ilyen és ehhez hasonló szempontokat is végig kell járni a TCO-nál. Talán az a legfontosabb, hogy a cégvezető keressen egy olyan szolgáltatót, aki ezt érti és akivel végig tud menni ezeken a kérdéseken. Ideális esetben ezt kérni se kell, maga a szolgáltató ajánlja fel.”

– vélekedett Juhász Viktor.

5 nyomós érv cégvezetőknek a digitalizáció mellett

Szabadság! – és nem csak nyáron – Nincs annál felszabadítóbb érzés egy cégvezető számára, mikor tudja, nem adódhat olyan helyzet, ami miatt autóba kell pattannia és azonnal bemennie az irodába, hisz megvannak a hatékony eszközei ahhoz, hogy távolról is megoldjon mindent. Így legyen a horvát tengerparton, vagy a Kopaszi-gáton a telefonjáról, vagy tabletjéről egyszerűen intézkedhet a céges ügyekkel kapcsolatban.

Nincs többé mókuskerék! – A legtöbb vezető úgy gondolja, csak akkor dolgoznak a munkatársak, ha ő is bent van az irodában. Ennek következtében a munkatársak is megszokják, hogy valóban csak a főnök jelenlétében dolgozzanak. Egy jól működő felhős rendszer azonban a távoli ellenőrzés segítségével biztosítani tudja a munkafolyamatok olajozott menetét a vezető távollétében is, így segít kiutat találni a mókuskerékből.

Átlátható munkafolyamatok – A vezető és a munkatársak érdeke is, hogy a vállalat munkafolyamatai tiszták és átláthatóak legyenek. Egy hatékony felhő rendszerben a munkatársak számonkérése nélkül követhetők a napi feladatok, így a csúsztatások és félreértések is könnyen elkerülhetők. A felhőben lévő feladatkezelő rendszerek ráadásul rengeteg riportálással töltött időt is megspórolnak a munkatársaknak.

Minden eszköz egy helyen – A felhőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg szolgáltatást kínálnak egy helyen, így szinte bármilyen üzleti problémára komplex megoldást jelentenek. Az alkalmazások végtelen lehetőségét a felhő ráadásul rendkívül olcsón biztosítja.

Költséghatékony megoldás – A legtöbb felhőszolgáltatásnak havi fix költsége van, így nagyon egyszerű vele számolni, ez az összeg ráadásul töredéke a saját szerver, vagy a szerverbérlés és üzemeltetés költségének. A felhőrendszer ráadásul rugalmasan skálázható, így a vállalatnak csak azért kell fizetnie, amit valóban használ belőle, így a cég egyik legjobb befektetése lehet.

„Egy cégvezető számára az jelenti az igazi szabadságot, hogy lehet bárhol, elmehet külföldre, nyaralhat a családdal, vagy akár ülhet otthon is, ha szeretne, mert mindenhonnan látja és eléri azokat az adatokat, amik kellenek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a céges rendszerbe. Ez a határtalan szabadság pedig hosszútávon egy rendkívül jó dolog.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

The post Nagyobb szabadságot élvezhetnek a digitalizált cégek vezetői appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két év történései megváltoztatták technológiával kapcsolatos elvárásainkat, az élet minden területére kiterjedő és felgyorsult digitális átalakulás korszakát éljük. A papíralapú és digitális dokumentumtárolás és -kezelés területén 70 évnyi tapasztalattal rendelkező Iron Mountain szakértői összegyűjtötték azt a négy trendet, amire idén a legnagyobb figyelem irányul.

1. Irány a felhő! – előtérbe került az IT eszközök biztonságos ártalmatlanítása

A világjárvány talán legmaradandóbb hatása a hibrid munkavégzés megjelenése volt. Ez azzal is járt, hogy a vállalatok – cégmérettől függetlenül – megkezdték vagy felgyorsították a felhőalapú IT-szolgáltatásokra való átállást. Mindez hatással volt a papíralapú folyamatok háttérbe szorulásában is, és erősített a digitális dokumentum kezelésére épülő, többnyire felhőből működő megoldások elterjedését.

Különösen nagy jelentősége van ennek Magyarországon, hiszen a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai mutató (DESI) Magyarországról szóló 2020-as országjelentéséből kiderül, hogy a hazai KKV-k mindössze 12%-a vesz igénybe felhőalapú üzleti szolgáltatásokat, miközben az uniós átlag 20% felett van. Ez a lemaradás a digitalizált üzleti folyamatok terén is érezhető, a helyi hardveres megoldások, sőt sok esetben a papír még minidig uralja a munkamenetet, noha ez ma már egyáltalán nem szükségszerű.

A felhővel járó rugalmasság elengedhetetlen, az átállás sok hardvereszközt tett feleslegessé. A most használaton kívül helyezett, régebbi hardverek gyakran üzleti szempontból kritikus adatokat tartalmaznak, ezért kulcsfontosságú, hogy eltávolításuk a rendszerből biztonságosan és hatékonyan történjen. Ezért is van szüksége minden vállalatnak – az egészen kicsitől a világméretűig – egy úgynevezett IT-eszköz-ártalmatlanítási (ITAD) program megalkotására.

2. Az MI már a dokumentumkezelést is intelligensebbé teszi

A gépi tanulásra épülő, gyakran mesterséges intelligencia (MI) néven összefoglalt technológiákat egyre több területen hasznosítják az üzleti életben az ügyfelekkel való kapcsolattartástól, például chatbotoktól kezdve, a rutin munkafolyamatok automatizációján keresztül, egészen a kereslet előrejelzéséig. Az MI azonban ma már nemcsak ezeken a területeken, hanem a dokumentumok kezelésében is óriási segítséget jelenthet a vállalatoknak.

„A vállalkozások számára ma már elérhetők olyan tartalomplatformok, amely minden elképzelhető adatforrásból képesek információt beolvasni, legyen szó papíralapú űrlapok beszkennelt változatától, hang- vagy videófájlokról

– mutat rá Nagy Rita, az Iron Mountain Magyarország ügyvezető igazgatója.

 „Az algoritmus a beolvasott információkat képes automatikusan osztályozni, kontextusba helyezni, a vállalat igényeinek megfelelően strukturálni, és metaadatokkal ellátni. Az így kapott adatbázisban a vállalat munkatársai egy egyszerűen használható, grafikus keresőfelületen bármit könnyedén megtalálnak, de különböző elemzéseket, kimutatásokat vagy ellenőrzéseket is elvégezhetnek.”

3. Színre lép az NFT és a Web 3.0

A legnagyobb ugrást az ismeretlenbe talán az NFT-k (nem helyettesíthető token, egy csak digitális formában létező, egyedi digitális “műtárgyak”) és a Web 3.0 jelentik. Az NFT egy olyan egyedi digitális azonosító vagy címke, amelyet a kriptovaluták alapjául is szolgáló blokklánc technológia segítségével rögzítenek, és amelyet nem lehet másolni, duplikálni vagy megosztani. A Web 3.0 pedig a hasonló elvre épülő, decentralizált webes szolgáltatások gyűjtőneve.

A Deloitte szerint ezzel a két újdonsággal a vállalkozások egyrészt képesé válnak arra, hogy rebrandeljék magukat a millenniumi és a Z generáció irányába. Ezen felül pedig lehetővé teszik a már jelenlévő iparági szereplők számára azt is, hogy bővítsék portfóliójukat. Az NFT-k térnyerése hazánkban is elkezdődött. 2022 márciusában elárverezték az első magyar képzőművészeti NFT alkotást. A jegybank pedig egy privát blokklánc alapú NFT platformot hozott létre, ami a forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából kibocsátott 5 forintos érme hatféle emlékváltozatát tartalmazza.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás maximálisan ki tudja használni az új technológia előnyeit, olyan tárolási képességre van szüksége, amely megbízhatóan ki tudja szolgálni az NFT-ket vásárló ügyfeleket.

„Az Iron Mountain felhőmegoldása, az Iron Cloud biztonságos és megbízható tárolást biztosít az NFT formájában létező műtárgyak számára, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy mindig hozzáférhetnek a megvásárolt műalkotásokhoz”

– mutat rá Nagy Rita. Az Iron Mountain az iparágban az elsők között látott fantáziát az NFT-piacon. A vállalat műtárgytárolással és szállítással foglalkozó üzletága, a Crozier Fine Arts immár a virtuális, NFT műtárgyak piacán is támogatja az ügyfeleket.

4. Minden zöldül – az adatközpontok is

Az európai zöld megállapodás és a tavalyi glasgow-i klímacsúcs miatt a környezetvédelmi szempontok ma már szinte minden üzleti napirenden a prioritások közé tartoznak – és ebben főszerepet játszhat a digitalizáció. A magyar Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030 leszögezi, hogy a virtuális jelenlét, az azonnali kommunikáció és adatcsere lehetősége, valamint a távolról elérhető kapacitások révén a digitalizáció közvetlen hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezáltal hozzájárul a „zöld célok” teljesüléséhez is. Maguknak a digitális szolgáltatásoknak is zöldülniük kell – különösen igaz ez az adatközpont-iparra, amely a tiszta energiára való áttérés élvonalában jár.

„Az Iron Mountain nagy összegeket fektetett be szélerőművekbe és naperőművekbe, aminek eredményeként adatközpontjait 2017 óta 100%-ban megújuló energia látja el.

– mutat rá Nagy Rita, a vállalat magyarországi ügyvezető igazgatója.

“Ezek az előnyök tovább adódhatnak ügyfeleikhez is a Green Power Pass program segítségével: az adatközpontok felhasználói egy igazolólevél felmutatásával – mely bizonyítja, hogy minden KWh felhasznált villamos energia fenntartható forrásokból származik – egyszerűen csökkenthetik jelentendő üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.”

The post Négy trend, ami meghatározza 2022-t az üzleti informatikában appeared first on Műszaki Magazin.

Az Accenture a legnagyobb olyan SAP-partner, amely kifejezetten a RISE with SAP megoldás egyszerű megtervezéséhez, bevezetéséhez és felhőben történő üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokat kínál nagyvállalatok számára.

„A következő évtizedben a legsikeresebb vállalatok teljesen új alapokra helyezik működésüket, amelynek minden részlete átalakul a technológia, az adatok, az AI, az új munkastílus, az ügyfelek bevonása és új üzleti modellek révén”

– mutatott rá Julie Sweet, az Accenture elnök-vezérigazgatója.

„A nagyvállalatok az SAP és az Accenture segítségével most nagy mértékben felgyorsíthatják átalakulásukat, amellyel a növekedés új lehetőségei nyílnak meg.”

A nagyvállalatok gyakran kiterjedt és összetett IT-környezettel – azon belül elszigetelten működő nagyobb rendszerekkel – rendelkeznek, amelyek akadályozzák az agilitást, lassítják a növekedést és az innovációt. A konkrét igényekre szabható alkalmazásokat kínáló közös Accenture-SAP megoldás révén a nagyvállalatok az SAP S/4HANA® Cloud platformon alakíthatják ki infrastruktúrájuk alapjait, amelyet később kiterjeszthetnek más felhőnatív üzleti megoldások felé az SAP Business Technology Platformon keresztül. Ez a modern megközelítés nagyban támogatja a fenntartható fejlődést biztosító és az innovációt gyorsító üzleti folyamatok bevezetését.

„A SOAR with Accenture szolgáltatások nagyszerűen kiegészítik az üzleti innovációt ösztönző felhőalapú szolgáltatáscsomagunkat, a RISE with SAP-t”

– mondta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Segítségével a kiterjedt és komplex IT-környezettel rendelkező szervezetek nem csupán felgyorsíthatják, hanem egyszerűsíthetik is az átalakulást a RISE with SAP szolgáltatáscsomag előnyei mellett. Az Accenture és az SAP átfogó megoldást kínál az intelligens és fenntartható nagyvállalati modell megteremtéséhez.”

A „RISE with SAP” és a „SOAR with Accenture” egyetlen integrált szállítási modell részeként minden szükséges megoldást (pl. felhőinfrastruktúra-felügyelet, alkalmazásfelügyelet és az üzemeltetési szolgáltatás) biztosít a nagyvállalatok felhőalapú átalakításához. A komponensek az átalakulási folyamat minden szakaszában támogatják a nagyvállalatok egyedi igényeit, az üzleti terv kidolgozásától és megvalósításától kezdve az üzemeltetésen át. Így a nagyvállalatok magas szinten optimalizált működési modellt építhetnek ki az SAP és más fejlesztők alkalmazásaihoz, amely rugalmassá teszi számukra az üzemeltetési költséget és csökkenti az induló beruházás mértékét.

„A RISE with SAP és a SOAR with Accenture megoldások révén gondoskodni tudunk arról, hogy ügyfeleinknél az SAP-alkalmazások legfrissebb, piacvezető technológiákkal kiegészített verziói fussanak”

– hangsúlyozta Boros József, az Accenture technológiai fejlesztési igazgatója.

„A kiszámíthatóság és a hatékonyság javulása révén az IT-részlegek az üzleti alkalmazások modernizálására és a szervezeten belül az értékteremtést és az innovációt ösztönző egyéb tevékenységekre összpontosíthatnak.”

A közös szolgáltatáscsomag az Accenture tapasztalataira épül, miután a cég az elsők között helyezte át központi pénzügyi folyamatait egyetlen globális SAP S/4HANA® platformra. Az Accenture maga is tervezi a RISE with SAP megoldás bevezetését, saját felhőszolgáltatásaival kiegészítve és globális IT-szervezete igényeire szabva, hogy ezáltal is javítsa agilitását, valamint fejlessze az innovatív és értékteremtő képességét. Mindez az Accenture és az SAP több mint 40 éves szakmai szövetségére épül, amely jól érzékelteti, milyen értéket képvisel az Accenture Cloud First főbb hyperscaler-felhőszolgáltatók körében kivívott vezető pozíciója, és a vállalat több mint 75 ezer SAP szoftvermérnökből álló globális csapatának tapasztalata.

The post Az Accenture és az SAP közösen támogatja a nagyvállalatokat a felhőtranszformációban appeared first on Műszaki Magazin.

A Liferay Experience Cloud (LEC) abban segíti a vállalatokat, hogy újszerű digitális élményeket hozhassanak létre, amelyek segítségével optimalizálhatják ügyfeleik, alkalmazottaik, beszállítóik és eladóik tartalomkezelési, fiókkezelési, elemzési, kereskedelmi, személyre szabási és kevés kód-felhasználást igénylő funkcióit.

“A vállalati szoftverek átalakulását a vállalatokra nehezedő nyomás alakítja, amely nyomás kikényszeríti, hogy a cégek szervezetük minden területén alkalmazzák a digitalizáció előnyeit”

– mondta Bryan Cheung, a Liferay vezérigazgatója.

“A Software as a Service (SaaS) szolgáltatási modell új lehetőségeket nyitott meg azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok gyorsan vezethessék be a digitális megoldásokat, de a SaaS alapvetően korlátolt, miután minden ügyfél ugyanazt a megoldást kapja. A Liferay Experience Clouddal azonban hihetetlenül rugalmas platformot biztosítunk az egyedi megoldásokhoz, a szolgáltatásként kínált szoftverek gyorsaságával és kényelmével.“

A Liferay Experience Cloud segítségével a szervezetek egyéni megoldások széles skáláját hozhatják létre, beleértve az ügyfélélményeket, a munkavállalói portálokat, valamint a beszállítók, forgalmazók és kiskereskedők számára készült megoldásokat. A back-end integráció a csatlakozók és a felhő-natív API-k segítségével egyszerűsödik, az egyéni kódstruktúra pedig anélkül telepíthető és kezelhető, hogy a frissítések egyszerűsége vagy az új funkciókhoz való hozzáférés veszélybe kerülne. A fogyasztásalapú árképzési modell lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kicsiben kezdjenek, és csak annyit használjanak fel, amennyire szükségük van, mégis gyorsan és könnyen bővíthessék több funkcióval a platformjukat. Az elkészült felületet a Liferay hosztolja a felhőbe és teljeskörűen kezeli azt, így a vállalatoknak nem kell extra költségekkel számolni az üzemeltetés során.

A Liferay Experience Cloud kiemelt elemei a következők:

• Egyetlenegy platformon a DXP teljes körű funkciói – beleértve a webes tartalmakat, digitális eszközöket, kevés kódot igénylő alkalmazásokat, egyéni objektumokat, kereskedelmi folyamatokat, visszatérés-kezelést, önkiszolgáló tudásbázist, elemzést, személyre szabást és a keresést.
• Mindig naprakész – a felület automatikusan frissül a Liferay Digital Experience Platform legújabb verziójára, ezzel biztosítva, hogy az új képességek rendszeresen elérhetőek legyenek az üzleti és műszaki csapatok számára.
• Rugalmas és bővíthető – az innováció támogatja az egyéni webhelyek és tartalmak kevés kódot igénylő alkalmazások létrehozását, a felhasználók és fiókok egyszerű kódolással történő testreszabását, az egyéni üzleti objektumok egyszerű kódolással való létrehozását, a back-end integrációt a felhő-natív API csatlakozókon keresztül, valamint a távoli egyéni kód telepítését bármilyen programozási nyelvvel, beleértve a Pythont, GO-t, Javát és Javascriptet.
• Támogatás a tervezők számára – Stíluskönyvek (Style book) meghatározása a márka- és felhasználói felület szabványok érvényesítéséhez; teljesen egyéni oldalak készítése HTML/CSS/Javascript használatával.
• Támogatás front-end fejlesztőknek – a front-end fejlesztők használhatják a népszerű keretrendszereket (React), backend-for-frontend (GraphQL) vagy REST API-kat.
• Vállalati szintű biztonság – magas szintű DDoS (Distributed Denial of Service) védelem és WAF (Web Application Firewall) tűzfal megoldások állnak rendelkezésre.
• Felhasználói adatvédelmi előírások és irányítás – natív platformképességek a GDPR-megfelelőség és hasonló adatvédelmi előírások vállalati megvalósításának támogatására.
• Rugalmasság – a kiesések proaktív felügyelete és az automatizált katasztrófa-helyreállítási folyamatok biztosítják az alkalmazások magas szintű rendelkezésre állását az ügyfelek számára.
• Automatikus skálázás – automatikusan skálázódik a használat, reagálva a kiugrásokra.

A Liferay Experience Cloud teljeskörűen menedzselt verziója mellett a Liferay önmenedzselt vagy saját üzemeltetésű verziókat is kínál, így rugalmasan választhatják ki a vállalkozások az egyedi igényeiknek megfelelő infrastrukturális opciót. A Liferay Experience Cloud azonnal elérhető.

További információkért látogasson el a következő weboldalra:
www.liferay.com/products/liferay-experience-cloud .

The post Liferay Experience Cloud: elkészült a legújabb, egyedi ügyféligényeket kezelő digitális élmény platform appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális átalakulás alappillérei pedig a felhőnatív alkalmazások, amelyek futtatásához elengedhetetlenek a konténerek, hiszen ezek gyorsítják fel és teszik egyszerűbbé az applikációk fejlesztését, modernizálását, kiadását és mozgatását a különféle felhőkörnyezetek és az adatközpontok között. Nem véletlen, hogy 10-ből 7 európai szervezet az alkalmazások több mint 10 százalékát konténerekben futtatja, és ez az arány várhatóan rohamosan nő a következő években. A SUSE szakértői szerint az a szervezet jut versenyelőnyhöz, amely minél hatékonyabban tudja kezelni a konténereket, például dedikált konténerfelügyeleti eszközök segítségével.

A vállalatok digitalizációja öles léptekkel halad. Már 2020 előtt is meghatározó trend volt, a járványhelyzettel járó változások pedig még nagyobb lendületet adtak a jelenségnek. Az IDC jóslata szerint 2022-re a globális GDP több mint 65 százaléka olyan szervezetek tevékenységéből, termékeiből és szolgáltatásaiból származik majd, amelyek már keresztülmentek a digitális átalakuláson. Ezért óriási a verseny a vállalatok között abban, hogy minél rövidebb idő alatt állítsanak elő minél jobb digitális termékeket és szolgáltatásokat, illetve átalakítsák meglévő kínálatukat az új elvárásoknak megfelelően.

A felhőkben van megírva…

A digitális termékek és szolgáltatások pedig felhőnatív alkalmazásokon alapulnak. Az új, éles működésben használt, felhőalapú applikációk aránya az összeshez képest 2020-ban mindössze 10 százalék volt, ám 2024-re már várhatóan 70 százalékra nő az IDC becslései alapján.

Az ilyen jellegű alkalmazások nagy részét Kubernetes rendszerekben kezelt konténerekben fejlesztik és működtetik. Ezek ugyanis segítenek felgyorsítani a szoftverek fejlesztését, így a vállalatok rövidebb idő alatt kiadhatják őket, lépést tartva a digitális diszruptorokkal. A konténerek segítségével a meglévő alkalmazások is egyszerűbben modernizálhatók a mikroszolgáltatásokra és a DevOps módszerekre alapozva, így megfelelően működnek a felhőkörnyezetekben. A konténerek ezenfelül az alkalmazások hordozását is megkönnyítik az adatközpontok és a felhők között, ami azért is fontos, mert a szervezetek körében általánossá váltak a hibrid és a többfelhős környezetek.

Tudni kell vele bánni

A konténerek és a felhőalapú alkalmazások használata és fejlesztése azonban paradigmaváltást jelent az IT-folyamatokban, amelyek már most is meglehetősen összetettek. A szervezeteknek új tudásra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek használni, kezelni és skálázni a konténeralapú szolgáltatásokat. Sok helyen pedig nincs idő és kapacitás arra, hogy a mindennapi feladatok mellett elegendő időt és energiát fordítsanak ilyen szintű új ismeretek megszerzésére.

Ha pedig a vállalatok nem tudják megfelelően kezelni a konténereket, akkor nem tudják egyszerűsíteni azok kezelését. Ezzel együtt attól is elesnek, hogy kihasználhassák a hibrid felhővel járó rugalmasság előnyeit, illetve a fejlesztéshez szükséges gyorsasággal alkalmazzák az új technológiákat.

Legyen mindenki Ranchergazda!

A konténerek felügyeletéhez hasznos platform a Kubernetes, azonban önmagában ennek a kezelése is nehézkes. Ezért lehet hasznos egy olyan megoldás, mint például a SUSE Rancher, amely egyszerűsíti a Kubernetes és a konténerek használatát. Átfogó támogatást biztosít a konténerképek hatékonyabb kezeléséhez, és lehetővé teszi a fejlesztő és DevOps csapatok számára a konténeralapú szolgáltatások egyszerű bevezetését és üzemeltetését az adatközpontokban, valamint a felhőkörnyezetekben egyaránt. Így a szervezetek zökkenőmentesen üzembe helyezhetik és felügyelhetik a konténerizált szolgáltatásokat bármilyen környezetben, az adatközpontoktól kezdve a felhőkön át a peremhálózatokig. A SUSE friss felvásárlásának köszönhetően az eszköz ráadásul már a konténerek biztonságáról is gondoskodik a teljes életcikluson keresztül.

The post Hatékony konténerkezelés nélkül nincs digitalizáció appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH Titkárság támogatásával, immár több mint 150 kutatási projektben. Az infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy a hazai kutatók számára megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások, a legmodernebb hardverek és felhőben használható szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyek egyben támogatják a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást. A felhőrendszer kialakítását az MTA kezdeményezte 2016-ban. Az ELKH Titkárság támogatásával a sokszorosára növelt kapacitású ELKH Cloud ünnepélyes átadására 2022. február 15-én, a SZTAKI-ban megrendezett online szakmai eseményen került sor.

Az új tudományos kutatások eredményessége egyre növekvő mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. Az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és a speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.

„Az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Az alkalmazott élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket is, jelentős költségmegtakarítást eredményezve. A közös munka révén a hazai kutatók számára is biztosított az európai viszonylatban is versenyképes felhő-infrastruktúra, melyhez egyetemi és nemzeti laboratóriumok által kezdeményezett projektek is csatlakozhatnak”

– hangsúlyozta Bokor József, az ELKH alelnöke.

„Ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek a célja, hogy a hazai kutatók nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódását lehetővé tegye, ezzel támogatva a magyar felsőoktatás és kutatói közösségek nemzetköziesítését. A magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előre léptek az elmúlt években az ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseknek köszönhetően. A megújult felsőoktatás a modellváltással számtalan karrierlehetőséget kínál szinte minden tudományterületen. A magyar kormány elkötelezett a felsőoktatás megújítása és a tudományos műhelyek támogatása iránt”

– mondta Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár.

„Az ELKH Cloud a számítási erőforrások elérésén túlmenően a kutatók számára igény szerinti, testre szabott szakmai konzultációs szolgáltatást is nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók a leghatékonyabb módon alkalmazhassák a felhőt, és ezzel a felhő kihasználtsága és hatékonysága is növekedjen” 

– emelte ki Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője.

„Napjainkban rendkívül fontos, hogy egy új ötlet kidolgozása gyorsan megtörténjen. A sok esetben megkerülhetetlenül szükséges számítógépes hátteret csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a legmodernebb eszközökből egy optimális nagyságú kapacitást rendelkezésre készen tartunk. A kidolgozást azután az eredmény gyors bemutatásának és hasznosításának kell követnie. A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat szereplői így lényeges tényezők maradhatnak a nemzetközi porondon. Az ELKH Cloud ezt az alapvető feltételt képes biztosítani”

– hangsúlyozta Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója.

„A nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhőt a kutatóközösség tagjai fejlesztik és biztosítják a kutatóközösség többi tagja számára. Így az ELKH Cloud nagymértékben hozzájárulhat a nyílt tudomány (Open Science) irányelveinek minél szélesebb körű hazai elterjesztéséhez”

– tette hozzá Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese és az ELKH Cloud projektigazgatója.

Az ELKH célja, hogy a továbbfejlesztett ELKH Cloud két nagyszabású európai program, az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud) és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI, European Strategy Forum on Research Infrastructures) támogatását elnyert SLICES nemzetközi projekt integrált részévé váljon. Így biztosítható a hazai kutatók számára, hogy a rangos nemzetközi együttműködések kialakítása még szélesebb területen váljon lehetővé a Horizont Európa Program keretében. A fejlesztés jelentőségét az is alátámasztja, hogy 2021 óta az ELKH Cloud a „TOP50 Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet viseli.

The post A hazai kutatók rendelkezésére bocsátották az ELKH Cloudot appeared first on Műszaki Magazin.

Mára a technológia a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodási képesség megteremtésének motorjává vált, megszületett a vertikális felhő.

A globális gazdaság az univerzális megközelítéstől a jövő-centrikus, iparági sajátosságokat jobban figyelembe vevő megoldások felé halad. Ahogy egyre többen helyezik át üzleti folyamataikat a felhőbe, úgy nő a szolgáltatók által kínált eszközök tárháza. A piaci előnyök minél hatékonyabb kihasználása érdekében fontos az egyszerű bevezethetőség és a dobozos digitális megoldások alkalmazása. Ezeket a megoldásokat hívjuk vertikális felhő képességeknek – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. A felhő és szoftver szállítók már olyan vertikális megoldásokat kínálnak, amelyek amellett, hogy modernizálják a hagyományos folyamatokat, közben beindítják az innovációt és erőforrás kapacitást szabadítanak fel, hogy a cégek a versenyképesség növelésére tudjanak összpontosítani.

„A felhőbe vezető út nem újkeletű: már a 2000-es években elkezdődött bizonyos rendszerek átköltöztetése a felhőbe a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése miatt, ill. a megnövekedett igényekre és megfelelésre válaszul előtérbe került a felhőalapú szoftverek használata. Az újdonság az, hogy egyre inkább hangsúlyt kap az iparág-specifikus üzleti folyamatok digitalizálása és elérhetősége. Elvárás lett a felhőszolgáltatók felé, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek az adott iparág és a kapcsolódó ökoszisztéma közös igényeit elégítik ki”

– mondta el Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A Deloitte szakértői legújabb Tech Trends tanulmányukban gyűjtötték össze a felhőtechnológiában kibontakozó trendeket.

Élen a hyperscaler-ek

Az ún. „hyperscaler”-ek, azaz a legnagyobb felhőszolgáltatók – az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform és a Microsoft Azure – felhőalapú komplex, iparspecifikus kínálattal jelennek meg többek között az egészségügy, a gyártás, az autóipar, a kiskereskedelem és a média számára testreszabott módon. Tipikus példa erre a turizmusban és vendéglátásban a felhőalapú foglalási és ügyfélkezelési rendszerek alkalmazása, vagy a feldolgozóiparban prediktív karbantartási tevékenységet támogató felhő alapú megoldások megjelenése.

A potenciális vevők azonban nemcsak a hyperscaler-ek termékeiből és szolgáltatásaiból választhatnak: olyan bevált iparági szállítók is felhő alapú, iparspecifikus ökoszisztémát kínáló megoldásokkal jelennek meg, mint a MuleSoft, az Oracle, a Salesforce, az SAP vagy a ServiceNow, de sorban állnak kínálatukkal a start-up vállalkozások és nyílt forráskódú megoldásokat kínáló szállítók is.

Fókuszban a differenciálás

Jogos kérdés lehet egy vállalattól, hogy ha már egyszer időt és erőforrást nem kímélve olyan egyedi rendszert fejlesztett ki az évek során, amely a felsővezetés szerint és a vevők visszaigazolása alapján is remekül működik, akkor miért is kellene megválni ettől és egy felhőszolgáltató által kínált általános tudású megoldással helyettesíteni azt?

„Fontos a lehetőségek előzetes felmérése, hiszen a ma elérhető vertikális megoldások sokkal többet tudnak, mint pár évvel ezelőtt. Ha a felhő-alapú megoldás kevesebbet ad, akkor érdemes megtartani a jelenlegi megoldást. Ha azonban digitális bennszülöttekkel versenyzünk és a folyamataink nem egyediek, akkor érdemes megfontolni a felhő alapú vertikális megoldások bevezetését”

– tette hozzá Subert Péter.

Fel kell építeni a változás képességét

A gyors változás éghajlatában a jövő mindig gyorsan közeledik, a felhő technológia azonban nem csak a változás képességének megteremtésében segíthet a szervezeteknek, hanem a folyamatos változáshoz szükséges agilitás megteremtésében is. Minél kevesebb rendszerrel és folyamattal rendelkezik ma egy szervezet házon belül, annál kevesebbet kell frissítenie és üzemeltetnie holnap. A legtöbb vállalat bizonyos mértékig már a felhőben van ma is. A felhő alapú vertikális megoldások a felhő alapú rendszerek következő evolúciós fázisát jelentik. A cél az, hogy a felhőben megosztott erőforrások révén elérhetővé váljon a vertikális megoldás, amely egyfajta “felhő alapú digitális közműként” megfizethető és skálázható megoldásokat jelent.

„Fontos, hogy ha valaki a vertikális felhő képességben gondolkodik, az nem azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szükség. A kisebb, részletekre is kiterjedő, átgondolt lépésekben való haladás segít elkerülni a bonyolult, régebbi alkalmazások, kulcsfontosságú komplex forrásrendszerek megújításában rejlő kockázatokat”

– mondta Subert Péter.

The post Vertikális felhő: új evolúciós lépés a felhőtechnológiában appeared first on Műszaki Magazin.

A korábbinál is hangsúlyosabb szerep jut a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásoknak. Párhuzamos metaverzumok jönnek létre, amelyekben dolgozni és szórakozni egyaránt lehet és mindennaposnak számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközök vagy a szem-és kézmozgásokkal irányítható megoldások – olvasható Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója elemzésében.

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd.  Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak”

– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform”

– fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak.”

– véli az INSPYRE szakértője.

The post Úton a metaverzumokba appeared first on Műszaki Magazin.

A kiugró ciklusokat a korábban bevett gyakorlat ellenére is csak megfelelően fejlett informatikai infrastruktúrával lehetett ellátni. A felhőmegoldások, az automatizáció, a micro-zoning eljárás, illetve a track-and-trace felületek segítettek abban, hogy a megnövekedett vásárlói igények ellenére kevesebb reklamáció és telefonos megkeresés érkezzen az ügyfélszolgálatra. A Liferay Hungary tudásmegosztó, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató videó sorozatának legújabb adásában a logisztika terület pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismerteti a német DPD Group csomagküldő szolgálat példáján keresztül.

Duplázódó megrendelések, állandósuló csúcsidőszak

A világjárvány hatására mintegy megkétszereződtek a rendelési volumenek, emiatt a logisztikai folyamatoknak hirtelen és tartósan kellett helytállniuk a kiscsomag-szállításban. Ez azt jelentette, hogy általában már a hét minden napján csúcsidő szerinti teljesítést vártak el a csomagszállító cégtől. Komoly kihívást jelentett az is, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a korábban 3-5 éves távlatra időzített digitális terveket pár hét leforgása alatt kellett megvalósítaniuk. Az iparág szerencséjének tudható be, hogy kapacitásban már felkészültek voltak a bizonyos szezonális időszakokra, mint például a Black Friday vagy a karácsony.

Ha egy ilyen jellegű krízishelyzet – azaz a megnövekedett és állandóan magas rendelésszám időszaka – minden évben megjelenik egy vállalat gyakorlatában, logisztikai szervezetben, akkor sokkal rugalmasabban tud reagálni egy megváltozott helyzetre, mint akkor, ha először szembesül a megugró igényekkel.

Felhő- és automatizált megoldások a hatékony adatkezeléshez

A B2B megrendelések mellett erőteljesen megnövekedett a B2C rendelések száma. Úgy tűnhet, hogy a logisztikai szektor ezen ága a csomagok szállításáról szól, pedig igazából a precíz adatkezelésről. Az igazi kihívást mindig a stabil informatikai háttérrendszer jelenti, hiszen akkora mennyiségű adatot kell kezelni biztonságosan és természetesen ügyfélbarát módon, amelynek az ugrásszerű növekedését komoly infrastrukturális háttér nélkül nem lehetne megvalósítani.

A költséges, decentralizált, fizikai informatikai infrastruktúra helyett jelenleg alkalmasabb módszert jelentenek a felhő megoldások. A felhő technológiának köszönhetően – optimális költségek mellett  – felgyorsulhat a vállalat működése, sokkal biztonságosabbá válhat a rendelkezésre állás, illetve elérhetővé válnak a földrajzilag is georedundáns backup funkciók is, amelyek a biztonságos üzletmenetért felelősek.

A modernizált adatkezelés mellett továbbá az automatizálásnak is főszerep jutott. Ugyanis a transzport vállalatok régiók és irányítószámok alapján rendszerezik a csomagokat és küldeményeket. Magyarország irányítószám-rendszere – más országokéhoz hasonlóan – azonban nem eléggé szofisztikált ahhoz, hogy az irányítószámok alapján az elosztó-rendszerek automatikusan elkészítsék az útitervet és túratervezést.

Az ilyen jellegű nehézségek elhárítására egy olyan digitális módszer nyújtott megoldást, amelyet ún. micro-zoning folyamatnak hívnak. A megoldás egy háttéradatbázist jelent, amely kifinomult pontossággal kezeli az utca-házszámra lebontott régiókat, illetve képes a GPS koordináták szerinti útvonaltervezést automatizáltan elvégezni.

Az ügyfélélmény kritikus pontja az ügyfélszolgálat

A lezárásoknak köszönhetően rengeteg új ügyfél fordult az online szolgáltatások felé, akik egyre bátrabb vásárlói szokásokat alakítottak ki. Ez abból is látszik, hogy gyakrabban használják a track-and-trace online nyomkövetési felületeket, amelyek abban segítenek, hogy az ügyfél tisztában legyen vele, hol tartózkodik éppen a csomagja.

Egy csomagküldő vállalat szempontjából a rendelkezésre állás biztosítása is kiemelten fontos tényezővé vált. Ez részben technikai, részben pedig a megfelelő humánerőforrás létszám kérdése. Egy logisztikai területen tevékenykedő szervezetnek olyan biztos kapacitás-háttérrel kell rendelkeznie, hogy ne okozzon gondot például, ha egyszerre 2-3 ezer ügyfél hívja fel az ügyfélszolgálatot. A call centereknek is tehát olyan informatikai kiszolgáló háttérrel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, többek között az automatizált hívás-megoldásokat vagy a regisztrációt, illetve az ügyfél visszahívásának lehetőségét is.

„Minden szolgáltatónál előfordulhatnak hibák. Mi sem szoktunk 100%-ot ígérni, mert a logisztikai piacon ez nem lenne hiteles, hiszen annyira sok paraméter befolyásolja a szállítási minőség alakulását. Arra fókuszálunk inkább, ha esetleg valamit egyszer nem jól csinálunk, akkor a problémáról és a megoldásról az ügyfélnek elegendő információja legyen. Szerintem, ebben rejlik a valós idejű ügyfélélmény ereje, és ez magyarázza azt is, hogy az adatkezelés miért a legfontosabb területe a logisztikának”

– foglalja össze Czifrik Szabolcs, a DPD ügyvezető igazgatója.

The post A logisztika digitalizációja a fejlett adatkezelésen alapul appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek a cégek az innovatív, többfelhős (nyilvános, privát és edge) megoldások használatával nemcsak az egyszerű költségmegtakarítást tartják fontosnak, hanem képesek ezzel nagyobb üzleti értéket is generálni.

Az „Ever-ready for Every Opportunity: How to Unleash Competitiveness on the Cloud Continuum” című – az állami és a magánszektor közel 4 000 felsővezetőjének bevonásával készített – kutatásból kiderül, miért korlátozza a lehetőségeket, ha a felhőre való átállást egy statikus végállapotra (alapvetően egy olcsóbb, hatékonyabb adatközpontra) való, egyszeri váltásként kezeljük. A kizárólag költségmegtakarításra összpontosító vállalatok akár versenyhátrányba is kerülhetnek azokhoz a cégekhez képest, amelyek stratégiai szemlélettel dinamikus formában (nyilvános, privát és edge) hasznosítják a felhőt.

„A vállalatok többsége napjainkban a nyilvános, privát és edge felhők valamilyen kombinációját alkalmazza, de jellemzően ezeket kevésbé integrálja egymással”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„Így a szervezet egyik részében elért innováció, bevett gyakorlatok és adatok nem jelentenek előnyt a többi szervezeti egység számára – tehát nem tud kiteljesedni az értékteremtés. A szervezetek kis százalékának azonban sikerül a maximumot kihoznia a felhőből úgy, hogy több helyszínt és működési formát lefedő technológiai folytonosságként tekintenek a felhőre, amely a cloud-first 5G és szoftveralapú hálózatok dinamikus támogatásával szolgálja ki a vállalat állandóan változó igényeit.”

A jelentésből kiderül, hogy miközben a szervezetek a következő 3-5 évben átlagosan technológiájuk és a szolgáltatások több mint kétharmadát szeretnék áthelyezni a felhőbe,  csak 50%-uk használja ki a felhő különböző formáiban rejlő lehetőségeket napi működése átalakítására, a munkavégzésére és az alkalmazások üzleti igényekhez igazodó modernizálására.

Az Accenture „folytonosságra törekvő versenytársaknak” (Continuum Competitor) nevezi a felhő bevezetésében élenjáró vállalatokat – régiótól függően a válaszadók 12-15%-a –, akik azzal tűnnek ki, hogy  egyesítik a nyilvános felhővel, privát  adatközpontokkal  és peremterületeken (edge) szerzett tapasztalataikat a napi üzletmenetük transzformációjához. Így jelentős előnyre tesznek szert a felhő folyamatos használatából, és jobban teljesítenek versenytársaiknál. A kutatás szerint a folytonosságra törekvő versenytársak a jövő sokkhatásaira is sokkal eredményesebben tudnak reagálni.

Ilyen szervezet például a Carlsberg. A dániai multinacionális sörgyártó vállalat a működési költség csökkenésén túl az innováció és a kísérletezés szabadságát említi a felhő fő előnyei között. A felhő segítségével hónapok helyett órákon belül indíthat el új kezdeményezéseket és kampányokat.

„Egy vállalat versenyképességét meghatározza, hogy sikerül-e kiválasztania a megfelelő felhő-architektúrát a megfelelő alkalmazások és szolgáltatások támogatására – például a mesterséges intelligencia, az intelligens ügyfélszolgálatok, az edge computing, a robotalapú feldolgozás, a kiterjesztett valóság stb. –, és hogyan képes irányítani a technológiák hasznosításához szükséges folyamatokat”

– mondta Karthik Narain. „Cloud-first stratégiák alkalmazásával a vállalatok jobb ügyfélélményt, intelligensebb üzleti folyamatokat és fenntarthatóbb termékeket hozhatnak létre.”

A folytonosságra törekvő vállalatokra az alábbiak jellemzők:

• Kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel újítják meg, automatizálják és tervezik át a munkavégzést;
• Észak-Amerikában 1,2-szer, Európában pedig 2,7-szer nagyobb költségmegtakarítást érnek el, mint az elsősorban adatmigrációra koncentráló szervezetek;
• több működési és pénzügyi célt tűznek ki maguk elé, például 50%-kal több üzleti intézkedést hajtanak végre az ügyfélszám növelése és a versenytársaiknál gyorsabb piacra lépés érdekében;
• akár háromszor nagyobb valószínűséggel használják a felhőt legalább két fenntarthatósági cél megvalósítására, például a megújuló energiaforrások bevezetésére, a kevesebb áramot fogyasztó termékek tervezésére, valamint az energiafogyasztás csökkentését szolgáló hatékonyabb szerverhasználat

A fentiek alapján az Accenture-nek négy, jól működő – bárhol alkalmazható – javaslata van:

1. Annak meghatározása, hogy a folytonosság révén hova szeretne eljutni a szervezet. A vállalatoknak először ki kell dolgozniuk egy stratégiát olyan jövőképpel, amely világosan meghatározza az alapértékeket és a jövőbeni célokat, azonosítja a versenykörnyezetben jellemző akadályokat, és aszerint kategorizálja a képességeket, hogy hol tart a vállalat jelenleg és hova szeretne eljutni a jövőben. A stratégia kidolgozásakor figyelembe kell venni a felhőképességek folyamatos fejlődését is.
2. Felhőspecifikus gyakorlatok kidolgozása a technológiák támogatására és kiegészítésére. A technológia bevezetése mellett a vállalatoknak olyan gyakorlatokat kell kialakítaniuk, amely fegyelmezettséget visz a működésbe és segít a technikai fejlődés üteméhez igazodva átalakítani a nem technológiai területeket. A folytonosságra törekvő vállalatok számára a gondolkodásmód legkritikusabb eleme az agilitás, amely áthatja többek között a cloud-first alkalmazásokat, a tehetséggondozás átalakítását, az informatikai kísérletezést és a számítástechnikai ismeretek területét.
3. Az innováció gyorsítása a kivételes felhasználói élmény nyújtásához. A folytonosságra törekvő vállalkozások beruházásaikat egy kiemelt területre, a felhasználói élményre koncentrálják. Az emberközpontú tervezés és a felhőalapú technológiák (pl. edge computing) kombinációjára támaszkodva újragondolják az általuk nyújtott élményt, közelebb kerülve az ügyfelek, a partnerek és a munkatársak tényleges tevékenységeihez. Ennek érdekében a szervezet működésének minden területén (termékek, szolgáltatások, munkavállalói élmény és szolgáltatásnyújtási modellek) élményközpontú gondolkodásmódot valósítanak meg.
4. Stratégiai elkötelezettség fenntartása. A vezetőségnek meg kell határoznia az üzleti célokat, a megfelelő kockázati szinteket, és ösztönöznie kell az agilitás és a növekedés kultúráját. A vállalatnak fel kell ismernie, hogy a kihívások legyőzéséhez mindenkire szükség van: az összes munkatársat tájékoztatni kell a felhőben rejlő egyre nagyobb lehetőségekről és az ehhez kapcsolódó jól működő gyakorlatról.

Az Accenture kutatása olyan időszakban zajlott, amikor a világjárvány rákényszerítette a szervezeteket, hogy egyedi élményt nyújtsanak ügyfeleiknek, és újszerű, virtuális módon szolgálják ki őket. Az Accenture korábbi kutatásából az is kiderült, hogy a technológiai innovációkat a Covid-19 alatt széles körben megvalósító szervezetek ötször gyorsabban növelték árbevételüket az innovációk alkalmazásában lemaradó társaikhoz képest.

The post Azok a vállalatok, amelyek elsősorban költségmegtakarítás miatt állnak át a felhőre, lemaradhatnak a versenyelőnyökről appeared first on Műszaki Magazin.

A folyamatot nagymértékben segítheti egy felhőalapú ERP rendszer bevezetése, amely az ellátási lánc valós idejű monitorozását teszi lehetővé.

2020 előtt sok kis- és középvállalkozás tulajdonosai és vezetői nem helyeztek elég nagy hangsúlyt az ellátási lánc menedzsmentre, vagy úgy gondolták, hogy ellátási láncaikat már tökéletesre fejlesztették működésük során. A COVID-19 pandémia alatt azonban ismét kiemelt fontosságúvá váltak az ellátási láncok. 2020-as kutatásunk szerint a megkérdezettek 97 százaléka számolt be arról, hogy az ellátási láncuk valamelyik pontja sérült. Szakértőink szerint azért lehet ilyen magas ez az arány, mivel az addigi hálózatok stabil üzleti körülményekre alapozva lettek létrehozva, és a hirtelen megváltozott üzleti környezetre a fixen berendezkedett logisztikai láncok nem tudtak kellő gyorsasággal reagálni. Az ellátási láncok lelassulása egyben azt is eredményezte, hogy egy láncszem kiesése miatt a végtermékek előállítása is elakadt, így széles körű hiányt és késedelmet eredményezve vállalkozások számára világszerte.

A járvány tehát ráébresztette a döntéshozókat arra, hogy az ellátási láncok kockázatának csökkentése érdekében jól strukturált stratégia megalkotására van szükség, ugyanis bármikor bekövetkezhet olyan nem várt esemény, amely kibillenti a jól bejáratott hálózatot a stabilitásból. A működést megzavaró kockázatokat keletkezésüket tekintve 4 csoportba soroljuk: gazdasági, környezeti, etikai, politikai kockázatok. A COVID-19 együttesen érintette a környezeti, gazdasági, valamint politikai működési kockázatot.

Hogyan segít egy ERP rendszer a vállalat ellátási láncaival kapcsolatban?

Az ellátási lánc megerősítése a naprakész, megbízható információkhoz való hozzáféréstől függ. Ennek egy eszköze az ERP rendszer, melynek segítségével nyomon követhető az ellátási lánc összes csomópontja, valós idejű képet kapva a végpontok között végzett műveletekről, valamint minimalizálható az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatok előfordulása.

„Az ERP rendszer globális képet ad a vállalkozásról – például a gyártásról, beszerzésről, pénzügyekről, a HR-ről, az értékesítésről és a marketingről is. Lehetővé teszi a vezetők számára, hogy lássák, az ellátási láncukban bekövetkező változások vagy problémák hogyan befolyásolják a szervezet más aspektusait, például a cash flow-t és az eladott áruk költségét. Ez a részletesség elengedhetetlen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ellenállóbb ellátási láncot szeretnének kiépíteni”

– mondta el Simonyi Dénes, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az ellátási lánc menedzsment (SCM) modul segít a kiskereskedőknek megszervezni a beszerzési megrendeléseket, figyelemmel kísérni az aktuális termelést és összehasonlítani azt a kereslettel, valamint rangsorolni a megrendeléseket attól függően, hogy a raktár mikor kapta meg őket. Emellett segítséget nyújt a visszáru kezelésben, és az eladások növelésében is.

Felhő alapú megoldások

Az ERP rendszerek további előnye, hogy az ellátási lánc menedzsment modul összeköthető többek között a beszerzési és a készletgazdálkodási modulokkal, és ez a működés sikerességében további javulást eredményez.

Tovább növelhető a hatékonyság felhőalapú ERP használatával (NetSuite), amely SaaS (softver-as-a-service) technológiát alkalmaz, lehetőséget teremtve arra, hogy a vállalkozás adatai meghatározott jogosultsággal rendelkező felhasználóknak az interneten keresztül elérhetővé váljanak. Ezáltal elkerülhetők a kiberbiztonsággal kapcsolatban felmerülő fenyegetések, továbbá a rendszer még inkább elősegíti a valós idejű monitorozást.

Hogyan segített az ERP rendszer az ellátási lánc folytonosságában a COVID-19 alatt?

Amennyiben egy vállalat a számára megfelelő ERP rendszert használja, nagyobb esélye van a váratlan üzleti körülményekhez való gyors reagálásra, ezáltal pedig a vállalat üzletmenetének zavartalan működésére. Ez az összefüggés a COVID-19 pandémia kapcsán is megfigyelhető volt, hiszen az ERP rendszer használatával a vállalatok az ügyféladatok mélyebb elemzésén keresztül pontosabb képet tudnak alkotni az ügyfeleik igényeiről, és előre tudják jelezni akár a nagyobb fogyasztói igényváltozásokat is. Az így előállt információknak köszönhetően arra számítanak, hogy optimalizálni tudják a teljes ellátási láncot.

Kovács Máté a Nanushka cégvezetője szerint bár több kontinensen átívelő, és több időzónát érintő ellátási lánccal rendelkeznek, az ERP rendszer segítségével 2020-ban észlelték a felmerülő problémákat, hiszen egy alkalmazásból elérték az összes adatot valós időben, így lehetőségük volt gyorsan reagálni. Fel tudtak készülni és más erőforrásokat tudtak bevonni az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamataik minél gyorsabb helyreállítása érdekében. Elmondta továbbá, hogy a Nanushka számára a 3 legfontosabb fókusz terület egy ERP rendszer kapcsán: a valós idejű adatok rendelkezésre állása, valamint az ezáltal elérhető figyelmeztetések segítségével az ellátási lánc állapotának monitorozása. A megfelelő információkat felhasználva a szállítási tervek optimalizálása, illetve a lehetőségekhez mérten az átfutási idők csökkentése. Ezeken kívül pedig a költségeltérések kiemelése, és ennek következtében az ellátási lánc költségeinek csökkentése.

A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak

 „A Deloitte elemzése alapján az ellátási láncok átalakulása várható a közeljövőben, amikor a hálózat szereplői között az adatmegosztás kerül előtérbe az ellátási lánccal szemben, így láthatóvá téve a teljes termékláncot. Ennek azonban feltétele, hogy a lánc tagjainak technológiája átjárható legyen, és magasabb bizalmi partneri szint alakuljon ki a lánc tagjai között”

– mondta el Simonyi Dénes.

A modern ERP rendszerek rendelkeznek adatelemző és AI alapú elemzési képességekkel, mellyel hozzájárulnak a jövő AI alapú ellátási láncainak kialakulásához. Az AI alapú ellátási lánc előrejelzés képes hatalmas adathalmazok monitorozására, a köztük lévő kapcsolatok és operatív információk vizsgálatára, ezzel segítve a döntéshozatalt. Az AI technológia segítségével, olyan intelligens ellátási lánc előrejelzés létrehozására van lehetőség, ami magasabb értéket és minőséget szolgáltat a termékekhez. Ezen felül a gépi tanulás bevonása az ellátási lánc menedzsmentbe lehetővé teszi a hétköznapi feladatok automatizálását, ezzel segítve a vállalat döntéshozóit.

The post A jövő AI alapú ellátási láncai most alakulnak appeared first on Műszaki Magazin.

A mostani részben a másik legnagyobb költséget jelentő bevezetést és az ahhoz tartozó kiadásokat és buktatókat tekintjük át.

A prodHost a közelmúltban bekerült a Microsoft for Startups programba, mely komoly szakmai elismerésnek számít.

Elsőnek tisztázzuk, hogy mi is az a bevezetés. A bevezetés a kiválasztott ERP rendszer implementációja, ami tulajdonképpen a tanácsadó cég szolgáltatásait foglalja magába. Ezeknek célja, hogy mi a lehető legjobban ki tudjuk használni a választott rendszerünk lehetőségeit. A bevezetés négy különböző szolgáltatásból áll össze: a rendszer telepítéséből és konfigurálásából; a rendszer használatához kapcsolódó oktatásokból; a rendszer testreszabásából és igényeinkhez illesztéséből, illetve a migrációból. A testreszabás olyan nagy téma, hogy annak saját cikket szentelünk, ezért most a másik hárommal foglalkozunk.

Az ERP-rendszer telepítése

Felhős rendszerek esetében ez a költség gyakorlatilag nincs, mert ott erre a tevékenységre nincs szükség. A hagyományos (azaz helyben telepített) rendszerek esetében viszont ez igen komoly és költséges munka, hiszen telepíteni kell az adatbáziskezelőt és a szerver alkalmazásokat, majd konfigurálni kell azokat a mi igényeinkhez.

Számtalan probléma adódhat a szerveren lévő operációs rendszerrel, a tűzfalakkal és a helyi hálózati beállításokkal is, melyek plusz időráfordítást igényelnek, ami további költségekkel jár. Gyakori eljárás ezen problémák kiküszöbölésére, hogy a ERP szolgáltató egy teljesen külön szervert vetet velünk, azért, hogy a rendszere „ne akadjon össze” semmivel. Ez esetben a Windows licenszek és a hozzájuk tartozó CAL-ok megint csak jelentős költséget eredményeznek. Arról nem is beszélve, hogyha a felhős rendszerekéhez hasonló adatbiztonságot akarunk elérni, akkor szükség van egy tartalék, úgynevezett back-up szerverre is, ami megduplázza ezeket a költségeket. De az adatbiztonság ekkor is csak a töredéke lesz a felhős rendszerekhez képest, hiszen minden egy helyen van egy szerver szobában. Emiatt gyakran alkalmaznak mentést külső NAS-ra, ami – ideális esetben – fizikailag más helyen található. Persze ez is plusz eszközköltséggel jár, illetve a mentéshez szükséges szoftverek megvásárlásával, és a beállításukhoz szükséges időráfordítás is pénzbe kerül. És ha mindezzel megvagyunk, akkor ránk szakad ennek bonyolult rendszernek a karbantartása és annak rendszeres díja is, hiszen gyakran változik a szoftver környezet (Windows Update-ek).

Ráadásul az is előfordulhat, hogy a fentieken felül még egy szerver szükséges, az úgynevezett terminál szerver, amin keresztül a felhasználók bejelentkeznek és használják a telepített alkalmazásokat. Ennek szintén jelentős licensz és karbantartási költsége van.

Összességében elmondható, hogy a csak azon cégeknek javasolt ilyen típusú szerverre telepíteni az ERP rendszerüket, akik állandó és szakképzett informatikai osztállyal rendelkeznek. Mindenki másnak jobban megfelelnek a felhős megoldások.

Talking about the poultry industry

A rendszer használatához kapcsolódó oktatások

A rendszer nem kezd el magától működni, azt működtetni kell, amihez az szükséges, hogy a kulcs és a „mezei” felhasználók ismerjék annak lehetőségeit és funkcióit. Ezt meg kell tanulni, be kell tanítani. Általában ezt a tudást az ERP szolgáltató általi képzésekkel lehet megszerezni, ezeket tanácsadói napdíjjal számolják el felénk. Természetesen az oktatások szükségesek, de érdemes átgondolni, hogy milyen formában történnek. A leggyakrabban használt módszer az, amikor több napos oktatások vannak, ahol a mi embereink tantermi formában meghallgatják az előadásokat. Ez tulajdonképpen a legrosszabb, amit alkalmazhatunk. Egyrészt a kulcsembereink napokra kiesnek, ami nekünk nem jó. Másfelől olyasmire oktatják őket, amit majd csak hónapok múlva kell használniuk, amikor már nem emlékeznek rá. Harmadrészt az oktatás nagyon ritkán gyakorlatias, a felhasználók csak megnézik, hogy csinálja az oktató, ők maguk csak sokkal később, már élesben fogják ugyanazt csinálni.

Segíthet a helyzeten, ha az oktatások személyesek és/vagy kiscsoportosak, van egy teszt rendszer és a felhasználók veszélytelenül ki is próbálhatják a tanultakat. Általában az így szerzett tudás is jobban rögzül.

A modern rendszerekhez videós segítség is elérhető, külön online oktatási tematikával, vizsgákkal. Azonban vannak olyan szolgáltatók, akik mindezt külön pénzért bocsájtják a felhasználóik rendelkezésére.

Migráció a korábbi adatforrásokból

A folyamatos működéshez importálni kell a korábbi adatokat az új rendszerbe, ami egyrészt jó, mert megvan a történetünk, másrészt viszont rossz, mert egy ERP rendszer csere gyakran jár szerkezeti, cikkszám vagy egyéb változásokkal is, amiket ez korlátoz. A régebbi adatok a legkülönbözőbb adatforrásokból jöhetnek, ami miatt azok beemelése tanácsadói szolgáltatás igényel. A törzsadatok (cikkek, partnerek, technológiák) általában jól beemelhetőek, de a korábbi mozgásadatok nem (korábbi szállítások, rendelések, számlák stb.).

Itt kell megjegyezni, hogy a rendszer, amit választottunk nem lesz mindig velünk. Ügyeljünk arra, hogy ne essenek túszul az adataink az ERP-ben. Azaz már most figyeljünk rá, hogy könnyen gyorsan és egyszerűen hozzájuk tudjunk férni, hogy egy esetleges váltást ez ne nehezítsen meg. Mert ha ehhez szüksége lesz tanácsadói segítségre, annak bizonyosan magas ára lesz, hiszen a szolgáltatónak nem érdeke segíteni azt, hogy elveszítsen minket.

A tanácsadási költségek

A szolgáltatások magas költséggel járnak, aminek nyomós oka van. Egy ERP szakértő vagy programozó nettó 500 000 és 1 millió forint között keres (plusz szolgálati autó). A magas fizetést az indokolja, hogy egyrészt képzett szakmérnökökről van szó, másrészt komoly hiányszakma az övék. Ennek megfelelően tanácsadói napidíjuk jellemzően 140 000 és 250 000 ezer forint között mozog. A tanácsadáshoz kapcsolódhatnak utazási és szállás költségek is, amelyeket jellemzően felhasználás alapján utólag szoktak a szolgáltatók elszámolni felénk.

Konklúzió

Törekedjünk arra, hogy kevés tanácsadói napot vegyünk igénybe és azt jól hasznosítsuk. Azaz a kollégák figyelme is legyen ott az oktatásokon, ne csak a személyük. Amikor a konzultáció úgy zajlik, hogy a kulcsemberek ki-be rohangálnak (pont most van reklamáció, egy géphiba, egy szállítás stb.) akkor az kidobott pénz. Ez senkinek sem jó, mert mi kifizettük a sok pénzt, a kollégák meg a rendszert szidják, holott csak nem tudják használni megfelelően. Arról nem is beszélve, hogy a hatékonyságunk is romlik, holott a bevezetés célja az, hogy az jelentősen javuljon.

The post Amit az ERP-rendszer bevezetésről tudni érdemes appeared first on Műszaki Magazin.