A FANUC és az NVIDIA együttműködése új lehetőségeket nyit meg világszerte a gyárak, kutatók és AI-innovátorok számára. Ebben az interjúban Robert Koopmann, a FANUC Europe műszaki igazgatója (CTO) elmagyarázza, hogyan javítja az ipari robotika és az NVIDIA Omniverse platform kombinációja a gyárak digitális összekapcsolhatóságát. Emellett gyakorlati útmutatást is ad arra vonatkozóan, hogyan érdemes megközelíteni ezt a folyamatot.

A FANUC és az NVIDIA bejelentette együttműködését a fizikai AI területén. Mit jelent ez az ipari robotika számára?

A két vállalat tökéletesen kiegészíti egymást. Az NVIDIA az AI-számítástechnika elismert vezetője az Isaac Sim révén, amely az NVIDIA Omniverse-re épülő, nyílt forráskódú robotikai szimulációs referenciakeretrendszer. A FANUC ezt a fizikai robotok valósághű integrációjával egészíti ki. Mi a valódi robotikát hozzuk be a digitális világba – az NVIDIA pedig biztosítja a digitális infrastruktúrát.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A FANUC ROBOGUIDE-ben létrehozott digitális ikrek integrálhatók az NVIDIA Omniverse platformmal, amely a teljes gyárat leképezi – az anyagáramlástól és a gépektől kezdve az autonóm szállítójárműveken át egészen a folyamatadatokig. A rendszerek együtt valósághű, végponttól végpontig tartó szimulációt hoznak létre a teljes gyártási láncról. Ez lehetővé teszi az alkalmazások tesztelését valódi, 1:1 arányú szimulációban, új alkalmazások fejlesztését, valamint a problémák gyorsabb azonosítását és megoldását AI segítségével. A kulcstényező az, hogy a fizikai robottal azonos algoritmusok alkalmazásával a valós robotviselkedés szinte tökéletes pontossággal reprodukálható.

Milyen előnyöket kínál ez a vállalatok számára?

A kizárólag digitális AI-alkalmazásokkal szemben a fizikai AI közvetlen kapcsolatban áll a valós rendszerekkel. Az AI-val támogatott robotok folyamatos, gyakran személyzet nélküli működést tesznek lehetővé, növelve a gépek kihasználtságát és az általános hatékonyságot. Ez a megközelítés csökkenti a hibákat, elősegíti a rendszerszintű problémamegoldást, és tartósan magas minőséget biztosít. Emellett az AI-vezérelt automatizálás támogatja a korai kopásérzékelést, lehetővé téve a proaktív karbantartást, és segít elkerülni a költséges, nem tervezett leállásokat. Röviden: az AI még hatékonyabbá teszi a már bevált robotikai megoldásokat.

Mikortól érhető el a megoldás?

Azonnal. Már a 2025 decemberében megrendezett iREX robotikai szakkiállításon bemutattunk működő alkalmazásokat, és azóta világszerte több mint 1000 AI-val támogatott robotra érkezett megrendelés. Bár az úgynevezett „greenfield” projektek – vagyis új üzemek – ideálisak, meglévő gyárakat is tudunk digitálisan integrálni. Ezekben az esetekben elengedhetetlen az iteratív megközelítés.

Hol érdemes kezdeniük azoknak a vállalatoknak, amelyeknek korlátozott tapasztalatuk van az AI terén?

A logikus első lépés a gyártási környezet strukturált elemzése egy FANUC-szakértővel, különös tekintettel a manuális, ismétlődő, egyértelmű automatizálási potenciállal rendelkező feladatokra. Ezek gyakran a gyártás végén vagy a kiszállítási műveleteknél találhatók.

Kezdetben bevált automatizálási megoldásokkal lehet indulni, például képfeldolgozó rendszerrel felszerelt robotikával. A komplexitás növekedésével az AI-alapú képfeldolgozó eszközök – például az AI Bin Picking – jelentik a következő lépcsőt. Fontos megjegyezni: az AI-val támogatott raklapozási és leraklapozási alkalmazások alacsony belépési küszöböt jelentenek a fizikai AI világába.

Robert Koopmann, a FANUC Europe műszaki igazgatója

Mi következik ezután?

Idővel a fókusz az egyedi alkalmazásokról a teljes folyamatláncra terjed ki. Egyes iparágakban, például az élelmiszer-feldolgozásban, már sok lépés automatizált, és csak a gyártás végi tevékenységek maradtak manuálisak. Más ágazatokban egyes gyártási szigetek – például az összeszerelés vagy a hegesztés – automatizálhatók.

Egy ponton nagyobb átalakítás következhet, amely magában foglalja az érzékelőtechnológia integrálását, a gyártási adatok gyűjtését és a teljes gyár digitális modellezését. Ezt követheti a megelőző karbantartás vagy az anyagáramlás optimalizálása, miközben a vállalatok fokozatosan további AI-alapú megoldásokat vezetnek be. A lényeg az első lépés megtétele.

Milyen előrehaladást értek el az élenjáró vállalatok?

A nagy szereplők már meglehetősen előrehaladott állapotban vannak, különösen az offline programozás és a digitális üzemtervezés terén. Mindeddig azonban fennmaradt egy szakadék a digitális tervezés és a fizikai megvalósítás között, gyakran a hiányzó interfészek vagy a valós és szimulált modellek közötti eltérések miatt. A mai modellek egyre valósághűbbé válnak: olyan befolyásoló tényezők szimulálásával, mint a fényviszonyok vagy az érzékelőadatok, valamint AI-alapú szűrők és valószínűségi ellenőrzések alkalmazásával tovább csökken ez a különbség.

Melyek a technológia korlátai?

A fizikai AI jelenlegi korlátait nagyrészt a rendszerek számára rendelkezésre álló adatok határozzák meg. A szenzorokból származó minőségi adatok növekvő mennyisége és további fizikai eszközök bevezetése tovább javítja majd a gyártási környezettel való interakciót.

A mai AI-algoritmusok túlnyomórészt konkrét felhasználási esetekre készülnek, azaz jól meghatározott feladatokra, kontrollált környezetben. Ugyanakkor a lehetőségek határai gyors ütemben változnak. A rendszerek egyre általánosabb célúvá válnak, és jobban képesek kezelni a bizonytalanságokat.

Még a legfejlettebb AI-algoritmusok is robusztus fizikai hardverre támaszkodnak az elképzelések megvalósításához. A FANUC robotjai magas megbízhatóságot, precizitást és teljesítményt ötvöznek, stabil alapot teremtve az AI sikeres ipari alkalmazásához.

Lát kockázatokat is?

A fizikai AI további kölcsönös függőségeket hoz létre, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni. A Dual Check Safety biztonsági szoftverünkkel biztosítjuk az ezek kezeléséhez szükséges eszközöket. A FANUC CRX sorozatú kollaboratív robotjai pedig AI-szoftverrel vezérelve is biztonságosak és TÜV-tanúsítottak maradnak. Ez koncepciónk egyik egyedülálló erőssége. Fontos, hogy olyan biztonsági architektúrák álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az AI számára a teljesítmény növelését a védelem csorbítása nélkül. Az alkalmazástól és az autonómia szintjétől függően az EU AI Act szerinti AI-kockázatértékelés elvégzését is figyelembe kell venni.

Mit jelent az NVIDIA-val való együttműködés a FANUC számára?

A partnerség jelentősen csökkenti a belépési korlátokat az AI-innovátorok számára. Az NVIDIA Omniverse széles körben alkalmazott fejlesztési platform. A FANUC robotok integrációjával új lehetőségek nyílnak a gyárak számára világszerte. Globális ügyféltámogatásunkkal és partnertámogatásunkkal, valamint a piacon elérhető legalacsonyabb teljes birtoklási költséggel (TCO) még vonzóbbá válunk azon vállalatok számára, amelyek fizikai AI-megoldásokat kívánnak skálázni.

Az NVIDIA platformja mellett a FANUC nyílt interfészeket is támogat, például a Streaming Interface-t vagy a kutatásban és oktatásban széles körben használt Robot Operating Systemet (ROS). Célunk olyan ipari szabványoknak megfelelő interfészek biztosítása, amelyek egyúttal új piacokat is megnyitnak. Például már rendelkezünk olyan megoldásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a szerszámgépek felhasználói közvetlenül a CNC-ről vezéreljék a robotokat. Szakterületi tudásunk megosztásával kulcsszereplőként pozícionáljuk magunkat a következő generációs intelligens automatizálás megvalósításában.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fizikai AI életre keltése appeared first on Műszaki Magazin.

Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni. A technológia fejlődése jelentős előrelépést hoz a pontosság, a hatékonyság és a munkabiztonság terén, miközben több iparágban is felgyorsítja az átmenetet a kísérleti megoldásoktól a széles körű üzemi alkalmazásig. Mindez alapjaiban alakítja át a munkavégzés formáit és az ember–gép együttműködés jövőjét.

Fizikai AI: kapcsolat a digitális intelligencia és a valós működés között

A fizikai mesterséges intelligencia olyan AI-rendszereket foglal magában, amelyek lehetővé teszik, hogy a gépek önállóan érzékeljék és értelmezzék a fizikai környezetet, majd valós időben reagáljanak a változásokra. Ezek a képességek ma már nemcsak szoftveres alkalmazásokban jelennek meg, hanem új generációs robotokban, autonóm járművekben és fejlett szenzorrendszerekben is testet öltenek. A korábbi, szabályalapú megoldásokkal szemben a fizikai AI-t alkalmazó rendszerek tapasztalatból tanulnak, működésüket folyamatosan igazítják az aktuális adatokhoz és helyzetekhez, így képesek áthidalni a digitális döntéshozatal és a fizikai végrehajtás közötti szakadékot.

A technológia gyors fejlődését több áttörés együttesen gyorsítja. A multimodális, látás–nyelv–cselekvés (vision-language-action, VLA) modellek lehetővé teszik, hogy a robotok összetett környezeteket értelmezzenek, és az adott helyzethez leginkább illeszkedő műveleteket válasszák ki – az emberi gondolkodáshoz hasonló módon. A beépített neurális feldolgozóegységek (NPU-k) biztosítják a gyors, alacsony késleltetésű feldolgozást közvetlenül a gépeken, csökkentve a felhőalapú rendszerektől való függést. Mindezt a robotikai hardverek fejlődése – a fejlettebb számítógépes látás, a kifinomultabb szenzorok és a nagyobb teljesítményű aktuátorok – tovább erősíti. Az egyre kedvezőbb gazdasági feltételekkel együtt ezek a tényezők közelebb hozzák a fizikai AI ipari léptékű elterjedését.

„A fizikai világ folyamatosan változik. A legnagyobb kihívás az, hogyan tudjuk ezeket a változásokat megfelelően modellezni, hogy a robotok megtanuljanak alkalmazkodni a bizonytalansághoz, hasonlóan az emberekhez. Emellett komoly hardveres korlátokkal is szembe kell néznünk: a hagyományos robotok gyakran a saját súlyuk felét sem képesek megemelni az aktuátorok teljesítménye miatt, szemben az emberi izmokkal. A valós idejű feldolgozás pedig kulcsfontosságú a biztonság szempontjából, hiszen akár egy-két másodperces késedelem is súlyos következményekkel járhat”

– mondta Riba Gábor, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának szenior szakértője.

Akadályok leküzdése, növekvő üzleti hatás

A fizikai AI széles körű bevezetését ugyanakkor továbbra is számos kihívás nehezíti. Az egyik legfontosabb technikai kérdés az úgynevezett „valóságrés” kezelése: annak biztosítása, hogy a szimulált környezetben betanított rendszerek megbízhatóan működjenek a valós világban is. Kiemelt jelentőségű a megbízható és biztonságos AI kialakítása, mivel a fizikai rendszerek esetében már kisebb hibák is komoly kockázatot jelenthetnek. Emellett a szervezeteknek komplex szabályozási környezetben kell eligazodniuk, nagy mennyiségű, különböző típusú adatot kezelniük, valamint foglalkozniuk kell az emberi elfogadottság kérdésével is – különösen a munkahelyek jövőjével kapcsolatos aggodalmak kezelésével, az együttműködés hangsúlyozásával az automatizálás helyett.

A kihívások ellenére a fizikai AI alkalmazása egyre több területen jelenik meg. Az egészségügyben AI-vezérelt robotsebészeti megoldások és autonóm képalkotó eszközök segítik a munkaerőhiány kezelését és növelik az ellátás pontosságát. A vendéglátásban robotok vesznek részt az ételkészítésben és a kiszolgálásban, csökkentve a munkaerőpiaci nyomást. Az energetikai szektorban olyan vállalatok, mint a Naturgy Energy Group, drónokat használnak a hálózat ellenőrzéséhez, és hosszabb távon robotokat terveznek bevetni veszélyes terepi munkák során az emberi életek védelme érdekében. A közszolgáltatásokban pedig AI-alapú drónok és autonóm járművek járulnak hozzá az infrastruktúra állapotának felméréséhez és a hozzáférhetőség javításához.

A humanoid robotok megjelenése és a jövő távlatainak megnyílása

A humanoid robotok a fizikai AI következő nagy fejlődési lépcsőjét jelentik. Emberközeli felépítésük és mozgásképességük lehetővé teszi, hogy meglévő, emberek számára kialakított környezetekben – például gyártócsarnokokban vagy akár otthonokban – is hatékonyan működjenek, jelentős infrastrukturális átalakítások nélkül. A gondolati láncokra épülő érvelési modellek és az AI ügynökök (Agentic AI) fejlődésével ezek a robotok egyre összetettebb feladatok megtervezésére, új helyzetekhez való alkalmazkodásra és a működés közbeni hibák kezelésére is képessé válnak.

Elemzői előrejelzések szerint a humanoid robotok elterjedése a következő évtizedben jelentősen felgyorsulhat: becslések szerint akár milliós nagyságrendben jelenhetnek meg a munkahelyeken, miközben a piac értéke 2050-re több ezer milliárd dollárra növekedhet. A raktározás és a logisztika már most kiemelt kísérleti terepet jelent, mivel ezekben az ágazatokban a tartós munkaerőhiány és a nagy pontosságú, fizikai feladatok automatizálásának igénye egyszerre van jelen. A humanoid megoldásokon túl a mérnökök olyan jövőbe mutató koncepciókat is vizsgálnak, mint a biológiai rendszerekkel integrált gépek vagy a kvantumrobotika, amelyek ugyan még évtizedekre vannak a gyakorlati alkalmazástól, de hosszú távon alapjaiban változtathatják meg a technológiai lehetőségeket.

„A fizikai mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai innováció, hanem üzleti és működési fordulópont. A valódi kérdés ma már nem az, hogy megjelennek-e ezek a rendszerek, hanem az, hogy a szervezetek mennyire tudatosan és felelősen készülnek fel a bevezetésükre – a biztonság, a szabályozás és az ember–gép együttműködés új formáinak figyelembevételével”

– tette hozzá Riba Gábor.

A fizikai mesterséges intelligencia fejlődése – az elektromos hálózatokat ellenőrző autonóm rendszerektől a rehabilitációs központokban segítő humanoid robotokig – alapjaiban változtatja meg a gépekről alkotott képünket és az együttműködés módját. Ezek a technológiák túllépnek az egyszerű automatizáláson, és új, alkalmazkodó, intelligens rendszerek megjelenését hozzák magukkal, amelyek a munka és a mindennapi élet jövőjét egyaránt újradefiniálják.

A részletes elemzés és a legfontosabb trendek a Deloitte Tech Trends 2026 teljes tanulmányában érhetők el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A kiberbűnözés évek óta rekordokat döntöget, és a legfrissebb előrejelzések szerint 2023-ban 8 billió dolláros kárt okoz világszerte. Érdemes olyan fejlett eszközöket is bevonni a védekezésbe, amely mesterséges intelligencia és automatizáció segítségével azonosítja és hárítja el a veszélyeket. Ráadásul a kiberbiztonság területén óriási a szakemberhiány. Ilyen körülmények között az az ésszerű, ha a gépek segítenek be a munkába. Ahhoz, hogy követni tudják a technológiai és piaci változásokat, a vállalatok az elmúlt évek során számos különféle új informatikai terméket és szolgáltatást kezdtek el igénybe venni több különböző gyártótól és forrásból, amelyekhez eltérő támogatási szolgáltatások járnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók is több különböző platformon keresztül tudnak kapcsolatba lépni az IT-val, amikor valamire szükségük van az adott megoldással kapcsolatban.

2023/3. lapszám – Megnyitás

Lehet, hogy kezdetben még célszerűnek tűnt, hogy több service desk szolgáltatást, felhőszolgáltatást és infrastruktúraelemet vegyenek igénybe, minél több ilyen felület van azonban, annál több a súrlódás a felhasználókkal, és az informatikai osztály is elaprózódik a feladatok között. Ezért sokkal előnyösebb, ha ezeket egyetlen, fejlett ESM (Enterprise Service Management – Vállalati Szolgáltatásmenedzsment) megoldásban kezelik, egyetlen portált kínálva a kérések kezeléséhez, legyen szó akár beszerzési igényről, jogosultságok kéréséről, hibabejelentésről vagy éppen szabadságkérelemről. A szolgáltatások számának növekedésével az is együtt jár, hogy körülményes átlátni és külön-külön monitorozni a rendszereket, továbbá a cég alkalmazottai felé is egyre nehezebb fenntartani a pozitív felhasználói élményt. Ennek a káosznak a megszüntetésében is hatékony segítséget nyújthat, ha egy helyen futnak össze az üzemeltetést érintő adatok egy fejlett rendszerben, amely mesterséges intelligenciát használ a problémák azonosításához, kezeléséhez és megelőzéséhez.

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei márciusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető itt.

Naponta frissülő műszaki hírek online felületeinken:

www.muszaki-magazin.hu | www.technokrata.hu | www.iotmagazin.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rejtőzködő energiavámpírok appeared first on Műszaki Magazin.

A gépek közötti kommunikáció terén adhat új lehetőségeket két technológiai újítás, amely új lendületet adhat a sokat emlegetett Dolgok internete (Internet of things – IoT) hazai elterjedésének. A technológia sokkal több, mint egy távoli hálózati koncepció – a gépek és szenzorok terjedése gyökeresen alakítja át az üzleti szereplők lehetőségeit. A gépek közötti kommunikációra (machine to machine – M2M) számos cég fejleszt megoldásokat, a közműszolgáltatás, egészségügy, biztonságtechnika, közlekedésbiztonság területén és még nagyon sok egyéb esetben bizonyulhat hasznosnak ez a technológia. Az ilyen beruházások megvalósítása függ attól is, hogy az ezeket megvalósító cégek milyen eszközparkkal rendelkeznek.

A gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő rendszerek a mindenki által ismert, nagykapacitású mobilinternet hálózathoz képest egy limitált képességű, de a gépek közötti kommunikációs igényeket tökéletesen kiszolgáló, úgynevezett NB-IoT vagy LTE-M hálózatot használnak. Ezekben a rendszerekben olyan végpontokra (speciális modemmel szerelt szenzorok, kamerák, GPS jeladók, stb.) van szükség, amik ezt az erre dedikált hálózati szabványt támogatják, azaz képesek a hálózatnak ezt a képességét elérni.

A jó hír, hogy az ilyen eszközök a limitáltabb képességük miatt lehetnek kedvezőbb árfekvésűek, így a cégek számára beláthatóbb befektetéssel jár egy akár sok száz vagy sok ezer végpontot kiszolgáló M2M rendszer kiépítése. Az ilyen eszközök ugyanis nem igénylik az általunk naponta, adott esetben nagy felbontású videók letöltésére vagy streamelésére használt mobilhálózatot. A gépek közötti kommunikációt támogató hálózati technológiák kapacitásukban limitáltabbak a hétköznapi mobilinternet-hálózathoz képest – de a gépek közötti kommunikációban jellemzően nincs is ennél többre szükség. Ezeknek a hálózatoknak a felhasználói nem internetező emberek, hanem gépek, alacsony adatforgalmi igénnyel.

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei júniusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.

Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.

„Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria.  Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél”

– mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.

A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak. Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában.

A jövőre nézve a munkaadóknak két kulcsfontosságú szempontot érdemes vizsgálniuk. Egyrészt, hogy az Oroszország elleni szankciók hogyan hatnak az európai és azon belül is a magyar gazdasági növekedésre, illetve mely iparágakat sújt jobban vagy kevésbé mindez. A másik szempont a harmadik országbeli munkaerő toborzása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Ebből a lehetőségből ma még egyértelműen versenyelőny kovácsolható a foglalkoztatók körében, 1-2 év múlva viszont már versenyhátránnyá válhat, ha nem nyitnak ebbe az irányba.

The post Egyre nehezebb megtartani a fizikai munkaerőt: mire figyeljenek a munkáltatók? appeared first on Műszaki Magazin.

Az alagúthatás lényege, hogy egy elektron akkor is képes áthatolni egy előtte álló akadályon (úgynevezett potenciálgáton), ha ahhoz a klasszikus fizika szabályai szerint nincs elegendő energiája. A jelenséget először az 1920-as években említették, ezt követően pedig számos tudós foglalkozott vele. Az elmúlt 70-80 évben összesen 5 Nobel-díjat osztottak ki olyan kutatómunkáért, amely az alagúthatással kapcsolatos eredményt vagy gyakorlati alkalmazást mutatott fel. Egyik fontos példa az utóbbira a pásztázó alagútmikroszkóp megalkotása, amellyel különböző felületeket lehet nanométeres pontossággal vizsgálni.

Elektronok kilépése arany nanorészecskék felületéről ultrarövid lézerfény-felvillanások hatására.

Az alagúthatást korszerű lézerekkel is el lehet érni. A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai kísérleteikhez olyan lézerfényt használtak, amelyben a lézernyaláb átmérője egy átlagos hajszál huszad része. A lézerfény energiájának térbeli koncentrációját ráadásul egy nanooptikai jelenséggel növelték tovább, amelyet a mintán jelenlévő arany nanorészecskék eredményeztek. A folyamat során nagyságrendekkel meg tudták növelni a lézerfény elektromos terét, ezzel a megoldással pedig az alagúthatásnak egy új megnyilvánulását tudták kimutatni. A kutatók által vizsgált tartományban az elektronok részben a kvantummechanikai szabályai szerint viselkednek, vagyis alagutazni tudnak egy előttük álló falon (potenciálgáton) keresztül, részben azonban olyan tulajdonságokat is mutatnak, amelyek alapján hagyományos viselkedésükre lehet következtetni.

A Wigner Kutatóközpont fizikusainak új eredménye és további alapkutatási munkája segít a nemzetközi kutatóközösségnek jobban eligazodni az alagúteffektushoz kapcsolódó jelenségkörben. Ezzel megkönnyítik a gyakorlati felhasználásokat is, például nanooptikai eszközök létrehozását, vagy akár olyan elektronforrások kialakítását, ahol a kibocsátott elektroncsomag időtartama a másodperc milliomodrészének a milliárdodrésze. Ezek az alkalmazások forradalmasíthatják a fizikai és kémiai kutatásokat, és elvezethetnek az elektronmikroszkópok új generációjának létrehozásához is.

The post A Wigner Fizikai Kutatóközpont új felfedezése az elektronok világában appeared first on Műszaki Magazin.

Természetesen minden esetben az egyik legfontosabb szempont az áruféleségek épségének megóvása. Akár nagydarabos, szálanyag, vagy ömlesztett darabokról van szó, nagy tömegben használják a sokszor használatos, elnyűhetetlen fémkonténereket, raklapokat, ládákat, kalodákat és egyéb speciális tároló-szállító eszközöket. Korrózióálló acélból, vagy például alumíniumból készült tárolóeszközök magas áruk miatt csak speciális esetekben kerülnek felhasználásra, egyre inkább teret nyernek a tűzihorganyzott kivitelű acélkonténerek, kalodák és ládák, melyeknél kihasználhatjuk egyrészt az acélok kitűnő mechanikai tulajdonságait, másrészt a darabáru tűzihorganyzással (MSZ EN ISO 1461) előállított horganyréteg keménységét és korróziós ellenállását. Ezeket az értékes tulajdonságokat úgy érjük el, hogy egy kétrétegű, jóminőségű festés áráért kapjuk a horganybevonatot, mely több évtizedes, karbantartásmentes védelmet biztosít.

A cink fontos gyógyszeralapanyag is

A horgany (cink) az élővilág számára létfontosságú nyomelem

A horganyt nemcsak ipari célokra használjuk, hanem az ember, az állat-és növényvilág számára nélkülözhetetlen elem is. A cinkhiányos talajokban termett növények minősége, tápértéke leromlik, illetve az ilyen növényt fogyasztó állatok és az ember hiánybetegségeihez vezet. Így az emberi szervezetben való állandó, szükséges mennyiségű jelenléte létfontosságú, sok embernél fontos lehet a folyamatos cinkpótlás (1. kép). A gyógyszer és kozmetikai, vagy vegyipar mellett fontos szerepe van a fémkohászatban is. A világon felhasznált cink mintegy felét korrózió elleni védelem területei teszik ki. Kedvező tulajdonságai miatt a horganyzott termékek, eszközök használata világszerte elterjedt, ebben kiemelkedő szerep jut az építőiparnak, ahol a zsalurendszerektől az épület acélszerkezetekig nagyon széles az alkalmazási spektruma.

Kiemelkedő a bevonat kopásállósága

A tűzihorganyzással kialakított fémréteg nem fizikai tapadással kötődik a vasfelületre, hanem azon, a magas hőmérsékletű fémolvadékban kialakuló metallurgiai kötéssel jön létre, ötvözeti rétegek kötik az alapfémhez. Erre kiemeléskor egy tiszta horganyból álló réteg rakódik. Szokásos esetben a horganyréteg – a bevonást követően – csillogóan fényes (2. kép), de lehet mattszürke is, amely elsősorban az acél összetételtől és az acélszerkezet geometriai kialakításától függ. Vastagsága általában 50-150 µm közötti, de lehetnek ennél vastagabb rétegek is. A réteg vastagságát és tulajdonságait az acél kémiai összetételének célszerű megválasztásával lehet befolyásolni. A darabáru tűzihorganyzással (MSZ EN ISO 1461) kialakított horganybevonatnak szokásos festékrétegekkel történő összehasonlítást 1. táblázatunk mutatja. Külön említést érdemel, hogy a tűzi úton kialakított horganybevonatok, termodiffúziósak, részben, vagy egészben horgany-vas ötvözet alkotja. Az ötvözetek keménysége jóval meghaladja a szerkezeti acél keménységét is. A szállítás és raktározás acélszerkezeteinél különösen fontos tulajdonság a védőbevonat kopás-, és ütésállósága.

A horganybevonat (MSZ EN ISO 1461) és szokványos festékréteg összehasonlítása

Egy acélszerkezet tűzihorganyzása

A technológia egyik nagy előnye a festési eljárások legtöbbjével szemben, hogy a zárt szelvényekből gyártott acélelemek kívül-belül bevonatot kapnak, ezzel teljes körű felületvédelmet nyújt. A bevonatképzés szigorúan ellenőrzött, ipari körülmények között történik, a frissen elkészült termékek az üzemből történő elszállításukat követően azonnal elszállíthatók, beépíthetők.

A horgany katódos védelmet nyújt a vasnak

Agresszív fizikai hatásoknál, a bevonat alapfémig történő károsodásánál (pl.: ütés, karcolás) – a cink katódos védőhatásának köszönhetően nincs réteg alá történő rozsdásodás, és kb. 3-4 mm sérülés szélességig védi a vasat is a korróziótól. Ugyanis a horgany a megsérült vas-felületet mindaddig „passzív” állapotban tartja, amíg a horgany a sérülést körbefogja. Ennek lényege, hogy a horgany, mint a vasnál kevésbé nemes fém korrodálódik, és korróziótermékei eltömítik a sérülés helyét, ezzel megakadályozva a vas korrózióját.

A horganyzott acél teljes egészében újrahasznosítható

Napjaink egyik legnagyobb problémája az intenzív fogyasztás miatt felhalmozódó, többnyire feldolgozhatatlan hulladéktömeg. A tűzihorganyzott acél – elhasználódása után, mint egy értékes ipari alapanyag – teljességgel újrahasznosítható. Az hulladékot az acélművekben beolvasztják, új acél lesz belőle, míg a cinket (horganyt) az acélgyártók szűrőiben visszanyerik és újrahasznosítják, utána az is újra értékes termékké válik.

Karbantartási költségek nélkül, katódos védelemmel több évtizedre szóló megoldás

A fémeknél várható rövidtávú korróziós rátákat az ISO 9223:2012 szabvány tartalmazza, míg az ISO 9224:2012 szabvány a hosszútávú veszteségeket mutatja be. A horgany (cink) élettartama a védőbevonat vastagságától függ, azzal hosszú idő alatt lényegében egyenesen arányos. Szokásos vastagságú horganyrétegek – átlagos korróziós igénybevételeknél – legalább 4-5 évtizedes védelmet nyújtanak anélkül, hogy a bevonatot fel kellene újítani. A legtöbb festési eljárásnál legjobb esetben 10-15 év után felújítás (újrafestés) szükséges, míg tűzihorganyzásnál 40-50 év elmúltával kell csak felújítást végezni.

Amennyiben a korróziós hatásokhoz még koptató hatás is járul, akkor az ebben érintett kisebb felületeken valamivel rövidebb is lehet a bevonat élettartama, azonban a katódos védelem miatt ez nem releváns.

Konténerek, ládák, raklapok, konténerelemek bérhorganyzása

A magyarországi tűzihorganyzó vállalatok fel vannak készülve a különféle alakú és méretű termékek bevonására (3.-4. kép). A bérhorganyzás néven ismert tevékenység lebonyolítása egyszerű és gyors folyamat.

Tűzihorganyzott rácsos tároló ládák

A termék a bevonás után azonnal felhasználható. A friss fémrétegek színe legtöbbször fényes, ezüstös, de az acélminőség és konstrukció függvényében lehet szürke is. A munkadíj a megrendelők felé legtöbb esetben horganyzott kilogrammonként kerül kiszámlázásra. Az árat erősen befolyásolja a mindenkori horganytőzsdei ár, a terméken kialakult rétegvastagság, az acélanyag anyagvastagsága és a sorozatnagyság. A Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége (MTSZ) tagvállalatai a kis-és nagyméretű termékféleségek bevonását rövid határidőre el tudják végezni, a bérhorganyzáshoz írásbeli megállapodás szükséges. További információk a MTSZ honlapján találhatók.

Fontos a horganyzástechnológiai irányelvek betartása (tervezés, gyártás)

Mivel a bevonat kialakítása folyadékokban történik, ezért a teljes és védőréteg és balesetek elkerülése érdekében általános tervezési és gyártási irányelveket kell betartani. Helyes kialakítással a legbonyolultabb szerkezeti csomópontok is bevonhatók, csupán néhány egyszerű elvet kell követni a tervezés és gyártás során. Ezzel kapcsolatos információk elérhetők a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége honlapján (www.hhga.hu). Külön kiemeljük a tervezés gyakorlata szempontjából egy új és hasznos, ingyenesen használható Tervezői Navigátor munkafelületet, mely konkrét, főleg képekkel illusztrált gyakorlati megoldásokkal, például anyagválasztás és csomóponti kialakítások példáival segíti a tervezők és kivitelezők munkáját.

The post Konténerek, raklapok tűzihorganyzott kivitelben appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt keretében kifejlesztett eszközök környezeti termikus, illetve vibrációs forrásokból nyernek energiát, és új típusú, rendkívül alacsony fogyasztású rádiófrekvenciás átvitellel kommunikálnak. Az új eszközöket többek között különféle gépek és közlekedési infrastruktúrák állapotának monitorozására, a kerékpáros-forgalom vizsgálatára, valamint járműirányítási rendszerekben lehet használni.

Egyre több érzékelő gondoskodik arról, hogy az élet számos területén megfelelő információkhoz jussunk, például gyárakban, közlekedési infrastruktúrák környezetében vagy mezőgazdasági területeken. Ezeket az eszközöket azonban gyakran olyan helyekre kell telepíteni, ahol a vezetékes tápellátás, vagy – vezeték nélküli eszköz esetében – az akkumulátorok cseréje nem valósítható meg, vagy pedig a művelet nagyon költséges. Erre jelent megoldást a környezeti energiaforrásokat kiaknázó „energiagyűjtés” (energy harvesting – EV) módszere. Az elérhető energiasűrűség azonban jellemzően alacsony, emellett intenzitása helytől és időtől függően is erősen változik. A konzorciumi projekt célja tehát olyan megoldások kidolgozása volt, melyek ennek ellenére, az adott körülmények között is megbízhatóan működnek, ugyanakkor rendkívül takarékosak.

Az EK MFA kutatói több mint 20 éve foglalkoznak MEMS-technológiával (micro-electro-mechanical-systems) megvalósítható mikroérzékelőkkel, emellett az intézet olyan tisztatéri, mikrotechnológiai léptékű minta-előállítási és anyagvizsgálati infrastruktúrával, illetve kutatói szaktudással rendelkezik, mely hazai szinten egyedülálló (www.nems.hu). A projekt sikerének másik pillérét az az energiagyűjtést és rádiófrekvenciás (RF) kommunikációt ellátó, rendkívül takarékos elektronikai egység jelenti, amelyet a mikrohullámú innovációban nemzetközi szinten is kiemelkedő, magyar tulajdonú BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. (BHE) fejlesztett. A konzorcium résztvevői alap- és ipari kutatást, valamint kísérleti fejlesztéseket egyaránt végeztek a projekt keretében.

Az alapkutatások célja új típusú vibrációs energiagyűjtők, valamint multifrekvenciás szelektív gyorsulásmérők tervezése és megvalósítása volt. A hagyományos, nemrezonáns gyorsulásmérők ugyan széles frekvenciatartományban érzékelnek egyszerre, de érzékenységük nem mindig elegendő, és működésük tápellátást igényel. Az EK kutatóinak megoldása erre egy 30 lépéses, szilícium-technológián (Si-technológia) alapuló, két ponton felfüggesztett, Fermat-spirál alakú membránszalag volt, amelynek felső elektródája nyolc szegmensből áll. A multielektródos működési elv helyességét rázógépes tesztekkel igazolták a szakemberek. A nagyobb szenzorjel és villamos teljesítmény kinyerése érdekében Si-technológiával kompatibilis, magas piezoelektromos állandóval rendelkező ScAlN-rétegeket (szkandium-alumínium-nitrid) is vizsgáltak. A porlasztási paraméterek optimalizálása révén sikerült standard szilíciumhordozón a longitudinális piezoelektromos együtthatót az alumínium-nitridéhez (AlN) képest ötszörösre növelniük (~6 pC/N). Nikkelfémlemez-hordozó esetében – hasonló paraméterek mellett – ugyanez az érték 10,0 pC/N-nek adódott, amely nemzetközi összehasonlításban is magas értéknek számít.

Az elektromágneses energiakinyerő alkalmazáshoz kétféle széles sávú antennastruktúrát készítettek a kutatók. Ezek a 0,7–18 GHz tartományban alkalmasak a GSM, az UMTS, az LTE, vagy akár az 5. generációs mobiltelefon-rendszerek, továbbá a földfelszíni digitálistelevízió-rendszerek és vezeték nélküli hálózatok – mint széleskörűen elterjedt elektromágneses energiaforrások – jeleinek hasznosítására. Kifejlesztettek és megépítettek továbbá egy olyan, 2,4 GHz-es frekvencián működő impulzusvevő áramkört, amely akár több impulzusadótól érkező impulzusok vételére is alkalmas, és az adatokat korszerű IP-alapú adatátviteli eljárással továbbítja.

A projekt keretében három jelentős fejlesztés valósult meg.

Rezgésdiagnosztikai szenzor (VibrAn): A rezgésdiagnosztika célja a forgó alkatrészeket tartalmazó gépek állapotának vizsgálata a rezgési spektrum alapján. Ezek a mérések általában alkalomszerűen történnek, viszont egyre nagyobb igény mutatkozik az alkatrészek – utólag telepített rendszerekkel történő – folyamatos monitorozására. A konzorcium által fejlesztett hálózatba szervezhető eszköz rendkívül alacsony fogyasztású (~1 mW), amely mindhárom tengely irányában képes a rezgéseket mérni a 10 Hz – 2 kHz közötti tartományban. Az energiagyűjtési funkciót mind vibrációs energiagyűjtővel (VEH), mind termoelektromos generátorral (TEG) sikerült megvalósítani. A mért adatokat a rendszer az Ante Kft-vel (www.ante.hu/hu/) közösen fejlesztett rádiós protokoll szerint, titkosítva küldi a BHE által készített vevőhardver felé, ahonnan a kollektoron (pl. PC vagy Rasberry Pi stb.) keresztül jut végül a felhőbe. Ehhez fejlesztettek ki a kutatók egy kis méretű, 2,4 GHz-es ISM-sávon működő, vezeték nélküli impulzusadó áramkört, amely mikroszekundumnál rövidebb elektromágneses impulzusokkal, igen kis átlagos energiafogyasztás mellett alkalmas a szenzorok adatainak átvitelére. Az impulzusvevő áramkört is ők fejlesztették hozzá – ez akár több impulzusadótól érkező impulzusokat is képes venni, majd az adatokat korszerű IP-alapú adatátviteli eljárással továbbítani.

The post Önellátó érzékelőhálózatok magyar kutatóktól appeared first on Műszaki Magazin.