A rangos szakmai elismerésre olyan magyar kutatók, mérnökök, fejlesztők és innovációs szakemberek jelölhetők, akik kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységükkel jelentős értéket teremtenek. A felterjesztések benyújtásának határideje 2026. október 11.

A Gábor Dénes-díj a magyar innováció egyik legrangosabb szakmai kitüntetése, amelyet a Novofer Alapítvány ítél oda minden évben. Az elismerés célja, hogy erkölcsi megbecsülésben részesítse az innovációs folyamatban alkotó szerepet vállaló, Magyarországon vagy a határokon túl élő magyar szakembereket. A díjat évente általában hét kiváló szakember nyerheti el.

A felhívás mögött az innovációért felelős szakmai szervezetek támogatása áll, az alapítvány pedig idén is arra kéri a vállalatok, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és gazdasági társaságok vezetőit, hogy jelöljenek olyan szakembereket, akik munkájukkal maradandó eredményeket értek el a kutatás-fejlesztés, a műszaki tudományok vagy az innováció területén.

A szervezők szerint különösen fontos, hogy minél szélesebb körből érkezzenek jelölések, hiszen így nagyobb eséllyel kerülhetnek a Kuratórium látókörébe azok a kutatók, mérnökök és fejlesztők, akik kiemelkedő teljesítményük ellenére eddig kevésbé voltak reflektorfényben.

A felterjesztések benyújtásának határideje 2026. október 11.

A pályázati felhívás, a részletes tájékoztató és a felterjesztéshez szükséges adatlap a Gábor Dénes-díj hivatalos honlapján érhető el:

https://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2026. évi Gábor Dénes-díj felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

A díj célja azon magyar szakemberek elismerése, akik kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységükkel, innovatív alkotásaikkal jelentős hatást gyakoroltak a gazdaságra, a társadalomra és a fenntartható fejlődésre.

Kik jelölhetők?

• A díjra magyar állampolgárságú vagy határon túli magyar nemzetiségű, magyarul beszélő alkotók jelölhetők, akik:
• kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek,
• az elmúlt 5 évben megvalósult, hasznosított szellemi alkotást hoztak létre,
• tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntarthatósághoz,
• intézményük innovációs képességét személyesen alapozták meg és tartják fenn.
• A díj személyre szól, így csoportosan nem nyerhető el, posztumusz díj pedig nem adományozható.

Két kategóriában adományozható:

• Gábor Dénes-díj: az elmúlt 5 év innovációs eredményeiért.
• Gábor Dénes Életmű-díj: legalább 75 éves alkotók számára, akik hosszú időn át folytattak kiemelkedő innovációs munkát.

A felterjesztés menete

• A felterjesztést elektronikus formában kell benyújtani a 2025. október 11., 24:00 óráig a következő e-mail címre: alapitvany@novofer.hu

A felterjesztés kötelező elemei:

• Kitöltött, aláírt adatlap – a www.gabordenes.hu weboldalról letölthető.
• Indoklás – max. 3 oldalban, konkrét alkotásokkal és azok hasznosítási eredményével.
• Szakmai életrajz – max. 2 oldalban.
• Hivatkozott eredmények listája – szabadalmak, projektek, publikációk stb.
• Két ajánlólevél – különböző szervezetek elismert szakembereitől, akik nem állnak összeférhetetlenségben a jelölttel.

Fontos tudnivalók

• Csak teljes és határidőre benyújtott anyagokat vesz figyelembe a Kuratórium.
• A Kuratórium döntése végleges, jogorvoslatra nincs lehetőség.
• A korábbi évek érvényes jelöltjei újra díjazhatók, ha megfelelnek a 2025-ös kritériumoknak.

Díjátadó és eredményhirdetés

• A díjazottak kilétét a Kuratórium 2025 decemberében hozza nyilvánosságra. A díjátadást követően a győztesek nevét a www.gabordenes.hu oldalon és a szaksajtóban is közzéteszik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gábor Dénes-díj 2025 – Felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

A konferencia egyben a Gábor Dénes Emlékév indító eseménye, és az elkövetkező egy évben számos program várja az innováció iránt elkötelezett szakembereket, piaci szereplőket és hallgatókat. Az egyetem 2025 elején létrehozta a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot (GDE-MIT), és együtt készítették el a „MI jövünk” képzési anyagot, ami bárki számára elérhető, ingyenes, online MI tananyag. A teltházas konferencián több mint harminc vezető szakember osztotta meg tudását – köztük a hazai és nemzetközi piaci szereplők mellett sok kormányzati, közigazgatási szakember. Mindez jól mutatja, hogy a terület Magyarország számára nemzetközi kitörési pontot jelenthet, és prioritás kormányzati szinten is.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Gábor Dénes születésének 125. évfordulóján tartott konferencián hangsúlyozta:

„Magyarország célja, hogy ne csupán felhasználója, hanem aktív formálója legyen a mesterséges intelligencia korszakának. Hazánk ma már erősebb alapokról indul, mint azt sokan feltételezték, és a kormány által hamarosan elfogadott új MI-stratégia tovább erősíti a nemzeti technológiai szuverenitást. A fejlesztések mellett kiemelt figyelmet kap az oktatás is – ennek jegyében indult el a Gábor Dénes Egyetem által fejlesztett, nyílt MI-alapképzés, amely mindenki számára elérhető.”

Palkovics László szerint a mesterséges intelligencia nem félelemforrás, hanem lehetőség, Magyarország pedig rendelkezik mindazzal – adatvagyonnal, szellemi kapacitással és szabályozási környezettel –, ami a mesterséges intelligencia biztonságos és sikeres alkalmazásához szükséges.

„Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szellemi öröksége élő valóság, amely inspirál és vezet minket. A holográfia a világ teljességet megragadó, új világértelmezés vizuális nyelve lett, amely összeköti az embert a géppel, a fizikai teret a virtuális világgal, az érzékelést a megértéssel. De hol a határ a valóság és az illúzió között, hogyan tudjuk a világunk gazdag, sokszínű valóságát a technológiával megragadni, és azt elérni, hogy a robbanásszerű fejlődés és az emberiség javát szolgálja? Ezekre az időszerű kérdésekre is kerestük konferenciánkon a választ, miközben sokszínű, érdekes képet kaptunk az MI lehetőségeiről és veszélyeiről”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Dr. Dietz Ferenc előadásában rámutatott arra is, hogy a Gábor Dénes Egyetem tudatosan keresi a fenti kérdésekre a megfelelő választ, ezért 2025-ben megalapította a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot, hogy MI kutatásokkal, alkalmazások fejlesztésével és az ismeretek megosztásával segítse a társadalmat, a vállalkozásokat, a közigazgatást az MI nyújtotta előnyök jobb kihasználása érdekében. A konferencia célja a tudásmegosztás, és ehhez kapcsolódóan a „MI Jövünk” elindítása, valamint a Dennis Gabor AI Hackathon meghirdetése a fiatal hallgatók, kutatók és innovátorok között.

Dr. Tóth Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a jogi környezet a robbanásszerű technológiai fejlődés miatt jelentős átalakuláson megy keresztül.  Bemutatta az Európai Unió E-igazságügyi Stratégiájának legfőbb paramétereit, közte azokat a projekteket, feladatokat, amelyekben Magyarország is szerepet vállal. Megtudhattuk, hogy milyen fejlesztések folynak MI bevonásával az Igazságügyi Minisztériumban, és bemutatta az e célból létrehozott új szervezeti egységet, a Modernizációért Felelős Főosztályt. Hangsúlyozta, a hatékony igazságszolgáltatás a gazdasági növekedés alapfeltétele.

Prof. Dr. Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke a Kvantumtechnológia és az MI kapcsolatáról tartott előadást, melyet a kvantumtechnológia alapjainak bemutatásával kezdett. Elmondta, hogy több kapcsolódási pont van, hiszen ma már természetes, hogy a bonyolult kvantumtechnológiai rendszerek működtetéséhez MI-t használnak, és a kvantumos gépi tanulás alkalmazásai is ígéretesek, de a kvantumszámítógépek használata az MI-ben jelenleg még problémákba ütközik.

Prof. Dr. Darázs Lénárd, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szabályozás és etika munkacsoport vezetőjének előadása négy pillérre épült: érintette a szabályozási megfontolások és a szabályozási módszerek jogi és etikai szempontrendszerét, valamint bemutatta a jogi szabályozási feladatok stratégiai területeit – adatvagyon és adatgazdaságot, az MI Rendelet tagállami szervezeti végrehajtását és a felelősségi kérdések és viszonyok rendezését – végül az etikai keretek kialakításának feladatait.

Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt 4-5 évben csoportszinten 10 milliárd forint feletti összeget fordítottak mesterséges intelligenciára. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az ELTÉ-vel és további partnerekkel közösen egy szuperszámítógépes környezet segítségével megalkották a magyar nyelvi modellt. A nyelvi modell fejlesztése befejeződött, és most közcélú hasznosításra adják át.  Röviden bemutatta a 2024-ben indult PULZE programot, amely az idei évben az OTP Csoport több mint 10.000 munkatársa részére biztosít jövőbemutató digitális képességfejlesztést nemzetközi szinten, többek között a mesterséges intelligencia területén is. Hangsúlyozta, az MI nem cél, hanem eszköz, a valódi átalakulást pedig a mesterséges intelligencia és az automatizáció holisztikus megközelítése jelentheti.

A plenáris előadók sorát Balogh Petya, a STRT Holding Nyrt. vezérigazgatója, startupper, mentor zárta, aki a GDE és GDE-MIT-tel kidolgozott „Mi jövünk” online tananyagot mutatta be. Az STRT Holding testközelből követi az innovációt és az új technológiák fejlődését, és erre a közvetlen tudásra építve az utóbbi években többezer cégvezetőnek és vezetőnek nyújtott képzést az MI hatásairól. A most elkészült háromórás, ingyenes online tananyagot mindenkinek ajánlja: aki még nem ismeri az MI-t; aki már ismeri, de tudatosabban szeretné használni; és azoknak is, akik abban szeretnének támogatást kapni, hogyan lehet másokat meggyőzni a használatának előnyeiről.

Az előadások között háromoldalú együttműködési szerződések, szándéknyilatkozatok aláírására is sor került, amely fontos mérföldkő a GDE, a GDE-MIT és a szerződő partnerek számára, és amely a kölcsönösség jegyében az oktatás, az elmélet és gyakorlat szinergiáira épít.

Az előadásokat követően párhuzamosan került sor a szekciókra, amelyek négy tematika szerint épültek fel. A neves szakemberek egy-egy kérdésre nyilván nem kész válaszokat, hanem irányvonalakat, a feladatok megoldásához szükséges új megközelítést, pozitív tapasztalataikat adták át.

MI és a társadalom szekció fő témája az ember-gép viszonya volt, hiszen egyre több olyan társadalmi és oktatási dilemmával szembesülünk, amelyre még nincs világos válaszunk. Hogyan kezeljük az emberi értékek és az algoritmusok által irányított világ közötti feszültséget? Milyen jövőt készítünk elő, ha az oktatás nem tart lépést a technológiai forradalommal?

Gazdaság és Innováció szekcióban a gazdasági szféra meghatározó szereplői keresték az irányokat arra a kérdésre, hogyan tehető még inkább versenyképessé Magyarország az MI eszközrendszere által. Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a magyar gazdaságot és innovációs ökoszisztémát? Milyen lehetőségeket rejt az ipar, a vállalatok, az adatok és a kutatás összekapcsolása? Elsők között fogadtuk el MI Stratégiánkat, de hol tartunk most?

A Technológia és Fejlesztés szekció kiindulási pontját adta, hogy a mesterséges intelligencia technológiai szempontból hogyan formálja át a cégek gondolkodását, folyamatait és jövőképét. A beszélgetés során nagyvállalati vezetők, fejlesztési fókuszú cégek képviselői osztották meg tapasztalataikat, hogyan kezdődött az MI-vel való kapcsolatuk, hol tartanak ma a technológia alkalmazásában, és milyen kihívásokat, lehetőségeket látnak a következő 3–5 évben.

Jogi és szabályozási szekció a témának megfelelően szenzitív témákat boncolgatott, így pl. szabályozható-e a mesterséges intelligencia? Lépést tart-e a szabályozás az MI fejlődésével? Megoldást ad-e az MI szabályozása a felelősségi kérdésekre és az etikai dilemmákra.

A konferencia szünetében a szakmai beszélgetések mellett kiállítók is bemutatkoztak: a SZTAKI, az XR Koalíció és az Infuse Robotics a legkorszerűbb MI fejlesztéseket mutatta be, a Gábor Dénes Egyetem pedig szeptemberben megnyíló drónlaborjából hozott néhány bemutató darabot.

A konferencia online, élőben is követhető volt, és GDE youtube csatornáján bármikor ingyenesen visszanézhető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges Intelligencia Konferenciával vette kezdetét a Gábor Dénes Emlékév appeared first on Műszaki Magazin.

A 200 órás képzés során a résztvevők többek között megismerik az ESG szemléletet és módszertant, valamint az ESG hatékony beépítésének lehetőségeit a szervezet stratégiai és operatív működésébe. A záróvizsga letétele után az oklevél mellé megkapják azt a mikrotanúsítványt, amely az ESG tanácsadói akkreditáció egyik alapfeltétele.

Az ESG tanácsadókat oktató intézményként akkreditált Gábor Dénes Egyetem most induló képzésére mindazokat várják, akik már jelenleg is ESG-vel foglalkoznak – vagy szeretnének a jövőben ezzel foglalkozni. A képzésre bármilyen alapképzésében (BSc) szerzett szakképzettséggel, oklevéllel lehet jelentkezni.

Napjainkban a társadalom és gazdaság számos kihívás előtt áll: klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek okozta problémák feloldása, gazdasági növekedés biztosítása.

A gazdasági élet szereplői felé egyre nagyobb az elvárás, hogy a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a jó vállalatirányítás feltételeinek megfeleljenek, ehhez azonban ESG szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és kompetenciákkal – és nem utolsósorban megfelelnek a törvényi előírásnak.

A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalába tartozott. Képzéseivel nemcsak követi a megjelenő munkaerőpiaci igényeket, hanem mind szakmai tartalomban, mind pedig módszertanban új trendeket határoz meg.

„Most induló, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzésünk nagy előnye, hogy az elektronikus tananyagok segítségével hallgatóink önállóan tanulhatnak. Az egyéni tempóhoz igazodó tanulás rugalmassága miatt a képzés hossza így akár rövidebb is lehet, mint jelenléti képzés esetén” – mondta el Dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora, majd hozzátette: „Fontos kiemelnünk, hogy a digitális oktatás miatt valóban fenntartható képzést kínálunk, hiszen a jelenléti oktatással szemben itt nincsenek előadás miatti utazások, és nincs papír alapú tankönyv.”

Az önköltséges képzés ára a piacon az egyik legolcsóbb, a rugalmas oktatásnak köszönhetően pedig arra is van esély, hogy a hallgató az ESG tanácsadó részismereti képzés elvégzését igazoló mikrotanúsítványt akár még idén, 2025-ben megkapja.

További információ: GDE ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post „ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó” szakirányú továbbképzés a Gábor Dénes Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. A Gábor Dénes-díjakat 2024. december 13-án, a Parlament Felsőházi termében tartott ünnepségen adták át.

Díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj

Prof. Dr. Bodor Miklós

Gábor Dénes-díj

Dr. Aszódi Attila
Dr. Buttyán Levente
Dr. Buzás Edit Irén
Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna
Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Rózsa Balázs

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

Olosz Adél
Bankó Alexandra

A 2024. évi kiadványt online itt olvashatják https://www.gabordenes.hu/wp-content/uploads/KIADV%C3%81NY2024.pdf

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Találjuk fel a jövőt – Gábor Dénes-díj 2024 appeared first on Műszaki Magazin.

Gábor Dénes-díjat évente általában heten nyerhetnek el, és az innovációs folyamatban alkotó módon résztvevő, a határainkon belül vagy kívül élő, kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató magyar szakemberek fokozott erkölcsi elismerését szolgálja.

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma felhívásával keresi azokat, akik kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét.

A felterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók (tájékoztató, felhívás, adatlap) a Pályázati felhívások | Gábor Dénes Díj – Novofer Alapítvány (gabordenes.hu) címről letölthetők.

A felterjesztés határideje 2024. október 11.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2024 felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

A díjat ünnepélyes keretek között, idén 35. alkalommal adták át a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítmények elismeréseként. A NOVOFER Alapítvány 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díja a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon.

„Az innováció a fejlődés motorja, ami csapatmunka nélkül elképzelhetetlen. Ez a megtisztelő díj annak a több ezer kiváló kollégámnak is elismerést jelent, akikkel a Boschnál évtizedek óta az innováció eszközével egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és biztonságosabb világért dolgozunk közösen. Fontos célunk, hogy elősegítsük, támogassuk az akadémiai világ és az ipari szereplők közötti együttműködést is, erősítve ezzel Magyarország innovatív erejét. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a munkámat Gábor Dénes-díjjal ismerik el. Inspirációt ad és egyúttal abban is megerősít, hogy a kollégákkal jó úton járunk.”

– mondta el Dr. Szászi István.

A magyarországi Bosch csoportnál több mint 3500 szakember dolgozik a jövőt meghatározó technológiák és innovációk fejlesztésén. A Bosch hosszú távú stratégiájának fontos része a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítése egy egyedülálló innovációs ökoszisztéma kiépítésével. A vállalat Szászi István vezetésével és aktív szerepvállalásával évek óta komoly szerepet vállal a felsőoktatási intézményekkel való együttműködésekben, a magas színvonalú hazai mérnökképzés támogatásában, és kiemelt partnerként tekint a hazai egyetemekre.

Innovációra hangolt életút

Dr. Szászi István Mátészalkán született, tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1997-ben járműmérnöki diplomát, majd 2004-ben PhD fokozatot, ezt követően pedig 2005-ben MBA diplomát szerzett. Karrierjét a tudományos világban kezdte: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az egyetem doktorandusza, tanársegéde, majd adjunktusa volt. Közel 20 éve dolgozik a Bosch csoportnál: projektmérnökből lett a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője, majd 2021-től a magyarországi és Adria régióbeli Bosch csoport elsőszámú vezetője.

Dr. Szászi István több mint 23 000 Bosch munkavállalóért felel a régióban, köztük többezer fejlesztőmérnök munkáját irányítja Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Számos vezetőknek szóló mentorprogramban vállal szerepet, emellett a Magyar Mérnökakadémia tagja, a BME címzetes egyetemi docense, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumának, valamint a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségi tagja. 2023-tól részt vesz a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumának munkájában. 2022-ben az innovációért, az elektromobilitás fejlesztéséért végzett kimagasló munkáját a Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjával ismerték el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gábor Dénes-díjjal ismerték el a magyarországi Bosch csoport vezetőjét appeared first on Műszaki Magazin.

A Gábor Dénes-díj alapítójának szándéka a személyes alkotói hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett az volt, hogy felkeltse a társadalmi figyelmet a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránt.

A Novofer Alapítvány által alapított Gábor Dénes-díjak átadására, idén 35. alkalommal, december 15-én a Parlament Felsőházi termében került sor. Az elismerést napjainkig több mint 260 szakember vehette át. A tudósok, kutatók, egyetemi oktatók és ígéretes egyetemi hallgatók mellett az idei díjazottak között tudhatjuk a Semilab optikai méréstechnológiák divízióvezetőjét, Nádudvari Györgyöt is.

György 1998-ban mérnök-fizikus diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, optika szakirányon. Első munkahelyén, a Philips optikai adattárolás üzletágában szerzett tapasztalatot fejlesztési projektekben a vállalat magyarországi, belga és bécsi telephelyein.

16 éve a Semilab munkatársa. Optikai fejlesztések vezetőjeként az infravörös tartományban működő, valamint a fotolumineszcencián alapuló optikai mérőberendezések fejlesztését és az ezeken a fejlesztéseken dolgozó több, mint 100 fizikus, mérnök és szoftverfejlesztő munkáját koordinálja. Az általuk létrehozott mérőkészülékeket és modulokat a napelemiparban a szilícium blokkok infravörös leképezés alapú minősítésére, ill. a napelem cellák fotolumineszcens leképezés alapú automata vizsgálatára használják világszerte.

Számos jelentős félvezetőipari fejlesztést köszönhetünk kiemelkedő szakértelmének és innovatív látásmódjának: a kristályhibák fotolumineszcens emissziós leképezésén alapuló automata mérőberendezést, továbbá a félvezető iparban használt szilícium szeletek kritikus, felszín alatt megbúvó kristályhibáinak roncsolásmentes feltérképezésére alkalmas, valamint a fényszórás alapú tömbi kristályhiba minősítő berendezést, mely mára a szilícium szeletek gyártóinál referencia eszközzé vált.

Társszerzőként 23 nemzetközi publikáció közreműködője a fotomodulált reflexió mérés, ion implantálás, valamint a szilícium szeletek és a tömbi szilícium optikai hibáinak analízise témakörében és a fotolumineszcencia képalkotás területén 4 szabadalomban társszerző.

Nádudvari György személyében a Semilab harmadik fizikus kollégájának gratulálhatunk, akinek munkásságát Gábor Dénes-díjjal ismerték el. Kiemelkedő kutatómunkájuk és eredményeik elismeréseként a Semilab alapítói, Dr. Ferenczi György és Dr. Pavelka Tibor szintén részesült ebben a kitüntetésben. Mindannyiuk munkája jelentősen hozzájárult a vállalat sikeréhez és az iparág fejlődéséhez. Büszkék vagyunk, hogy ilyen kiváló szakembereket tudhatunk közösségünkben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gábor Dénes-díj 2023: A Semilab divízióvezetője a díjazottak között appeared first on Műszaki Magazin.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. –hangzott el az ünnepi díjátadón.

A 2023. évi díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj

Dr. Biacs Péter Ákos vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusa a magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásairért, az élelmiszer-biztonság, a biotechnológia és a környezetgazdálkodás felsőfokú tananyagainak összeállításáért, azok hazai felsőoktatási intézményekben való hatékony bevezetéséért, továbbá hazánk nemzetközi szakmai szervezetekben való eredményes képviseletéért.

Gábor Dénes-díj

Dr. Bogsch Erik biológus, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója, az első hazai bioszimiláris készítmény – az osteoporosis kezelésében sikeres Terrosa – kidolgozásában és bevezetésében való vezetői szerepéért, a Richter Gedeon Nyrt. által az új terápiás területeken folytatott hasonló fejlesztések, valamint a régiónk legnagyobb biotechnológiai üzemének irányításában és a szakember-utánpótlás biztosításában sikeres munkájáért.

Dr. Szászi István járműmérnök, Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, az autóipar, mobilitás és az elektronika területén kiemelkedő innovatív ipari fejlesztési programok sikeres koordinálásáért, a szinergia alapú egyetemi-ipari együttműködések és infrastrukturális tereik Bosch csoport általi kiépítéséhez, valamint a hazai mérnökképzési és tehetségtámogatási modernizációhoz való személyes hozzájárulásáért.

Bayer Gábor villamosmérnök, a 77 Elektronika Műszeripari Kft. fejlesztési igazgatója, azon feltalálói, mérnöki fejlesztői és vezetői eredményeiért, amelyeket a hazai orvosi műszeripar és labordiagnosztika területén ért el a vizeletanalízis automatizálásával, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósított képkiértékeléssel és ezzel hazánkat a nemzetközi labordiagnosztikai piac urinális szegmensének meghatározó résztvevőjévé emelte.

Nádudvari György mérnök-fizikus, a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt. részlegvezetője, a félvezető alapanyagok és napelem cellák gyártásközi ellenőrzésére alkalmas fotolumineszcencia és infravörös leképezésen alapuló eljárások fejlesztéséért, továbbá fotomodulált reflexiómérés optimalizált változatának bevezetéséért, mely módszereket a növekvő integrált áramkör igényeknek megfelelően, hatékonyság növelésére és hibák kiszűrésére világszerte alkalmaznak.

Dr. Ferdinandy Péter kutatóorvos professzor, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az iszkémiás szívbetegség kutatásában és kardioprotektív terápiák fejlesztésében elért úttörő eredményeiért, az omikai technológiák gyakorlati bevezetéséért, valamint a kimagasló személyes publikációs, iskolateremtő és tudományszervező teljesítményével a Semmelweis Egyetem elismertségéhez történő hozzájárulásáért.

Dr. Németh András gépészmérnök, az AQ ANTON Kft. ügyvezető igazgatója, a gépgyártásban vezetőként meghonosított egyedi technológiákért és fejlett gyártási folyamatokért, amelyeket a szikraforgácsolás, a lézeres megmunkálás, a szuperötvözetek megmunkálása, a nemfémes anyagok precíziós alakítása, valamint a többkomponensű fröccsöntés terén vezettek be, lehetővé téve a high-tech energiaipari, repülőipari, járműipari és elektromos berendezések részegységeinek nemzetközi hírnevet kivívó hazai előállítását.

In Memoriam Gábor Dénes elismerés
Kasza Magdolna grafikus, Pénzjegynyomda Zrt. kreatív és termékfejlesztési referense, aki aktív segítője a díj előkészítésének, munkájával hozzájárulva a fenntartásához. 2012-ben tervezte meg a Gábor Dénes-díj érembe illesztett hologramot a Gábor Dénes Főiskola udvarán található Kampfl József-féle bronz mellszobor alapján, egy általa kidolgozott technika, a valós tárgyról készült digitális 3D hologramkép létrehozásával.

Gábor Dénes Emlékgyűrű
Dr. Darvas Ferenc Executive Chairman ThalesNano Zrt, InnoStudio Zrt., a Gábor Dénes-díjasok Klubjának sok éves szervezéséért és támogatásáért, az újonnan alakult Gábor Dénes-díjasok Klub Egyesület kezdeményezéséért.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj
Vajtai Lili hallgató, a „Szupravezetés keresése újszerű, alacsony dimenziós anyagokban” tárgyú dolgozatáért.

BME TTK Fizika Tanszék, Kísérleti Fizika szekció
Czibere Balázs hallgató, „Alacsony számításigényű, moduláris track-to-track szenzorfúzió autonóm járművek környezetérzékelésének támogatására” tárgyú dolgozatáért

2023. évi GDD kiadvány (PDF)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2023 appeared first on Műszaki Magazin.

• kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,
• jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,
• megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez,
• személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét.

A határainkon túl élő magyar alkotó elismerésére javaslatot tehetnek a Magyarország határain túli (ezen a magyarság értendő a világban) magyar szakmai, valamint civil szervezetek és felsőoktatási intézmények vezetői is.

A díjak odaítéléséről a NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma dönt. A Kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó), vagy határidőn túl beérkező jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány Kuratóriumának vagy Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, az elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel családi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj csak egyszer nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.

A Kuratórium a felterjesztések alapján az elmúlt 5 évben folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.

A Kuratórium a felterjesztések alapján sok éve folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes Életmű-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, 75. évnél idősebb, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.

Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakember, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterületet.

A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelőző évek jelöltje számára is adományozzon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölők, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják korábbi javaslatukat.

A jelölés megkívánt tartalma

1. Kitöltött és aláírt adatlap

Az adatlap formalizált, melynek aktuális változata a www.gabordenes.hu honlapról letölthető. Fontos, hogy a jelölés címszavas indokának (a konkrét műszaki-szellemi alkotások megnevezése és ezek hasznosítási eredményének ismertetése) már az adatlapon is meg kell jelenni.

2. Felterjesztés indoklása

A jelölt innovatív tevékenységének és eredményeinek rövid (legfeljebb 3 A4-es gépelt oldal terjedelemben), lényegre törő és konkrét bemutatása, a Gábor Dénes-díjra való jelölés indoka. A jelölés indoklása nem azonos a szakmai életrajzzal. Az indoklásban kell rámutatni arra, hogy a jelölt által végzett és a szakmai életrajzban felsorolt tevékenységek milyen hatást gyakoroltak például a gazdaságra, a tudományra, a fejlesztésre, a közéletre, az életminőségre, a környezetre, stb. Itt kell megnevezni a jelölt konkrét műszaki-szellemi alkotásait, és itt kell ismertetni azok hasznosítási eredményét.

3. A jelölt szakmai életrajza

A jelölt képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése. (A szakmai életrajz lehet önéletrajz is abban az esetben, ha a jelölés a Jelölt tudomásával történik!)

4. Hivatkozott alkotások, eredmények listája

A felterjesztés indoklásában hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai eredmények listája (a jelentős találmányokról, szabadalmakról, egyéb jogi védettséget élvező teljesítményekről, hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési projektekről vagy nemzetközileg is magasan idézett tanulmányokról, cikkekről).

5. Két ajánlólevél

Két, a jelölt szakmájában elismert, tekintélyes szakembernek a jelölt kitüntetését támogató, legfeljebb 1-1 oldal terjedelmű ajánló levele. A jelölt és az ajánlók között nem lehet összeférhetetlenség. A Jelölő és az Ajánló (a felterjesztést támogató) nem lehet azonos személy.

A jelöléssel, ajánlással és elbírálással kapcsolatos valamennyi dokumentum nyelve a magyar!

Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel kapcsolatos részletes tudnivalók letölthetők a: http://www.gabordenes.hu/palyazatifelhivasok/ címről.

A teljes jelölést (A jelölés megkívánt tartalma 1-5.) elektronikusan kell megküldeni az alapitvany@novofer.hu e-mail címre. Postai úton, papír alapon nem kérjük a felterjesztés megküldését. Az elektronikus teljes jelölés beküldési határideje 2023. október 11. – magyar idő szerint 24 óra.

Eredményhirdetés és díjátadás: 2023. december.

A beérkezett jelölések átvételéről a jelölők, az elbírálás eredményéről a jelölők, a kitüntetést elnyerők esetén a jelölők, az ajánlók és a díjazottak közvetlen értesítést is kapnak. A díjazottak nevét a díjátadást követően honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvánosságra hozzuk.

További felvilágosítás:

www.gabordenes.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2023 – felterjesztési felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, amelyek sorában fontosak a civil kezdeményezéssel létrejött díjak. Ez évben immár 34. alkalommal kerül átadásra a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott GÁBOR DÉNES-díj, amely a civil szféra közismert műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon és napjainkig 263-an részesültek ezen elismerésben.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra.

A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerése. A Gábor Dénes – díj megalapítójának szándéka a meghatározó személyes alkotó hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránti társadalmi érdeklődés, figyelem és elismerés serkentése volt. Mai világunk fennmaradása és fejlődése döntően az érzékeny és értéktudatos környezet, a közösségi reflexeink ösztönző hatásától függ. A Díjak Gábor Dénes hasonló szellemiségét mutatták fel, vitték sikerre az elmúlt három évtizedben. Az egyes természettudományokra épülő ágazatok (energetika, IT és távközlés, gépipar, közlekedés, mezőgazdaság/biotechnológia, orvosi technológia/műszergyártás, vegyészet/gyógyszeripar), illetve kapcsolódó képzési kereteik pedig rendre képviselve vannak ebben a mezőnyben.

A 2022. évi díjazottak és a díjazás indoklása

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes Életmű Díj ban részesült:

Dr. Roósz András kohómérnök, a Miskolci Egyetem professzor emeritusa a hazai fémes anyagtudományi kutatás és fejlesztés területén elért számos kiemelkedő eredményéért, így a kristályosodási jelenségek elméleti és szimulációs vizsgálatai, ipari alkalmazásai (nagyméretű mágnesek öntése, univerzális sokzónás kristályosító berendezés – NASA), az űranyagkutatásban és a mágneses térrel kevert olvadék kristályosítása során elért eredményeiért, iskolateremtő kutatásirányító és egyetemi munkásságáért.

Életrajz: 1945-ben született az ausztriai Weissensteinben. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett kohómérnöki oklevelet (1968). 1994-ben nevezték ki habilitált egyetemi tanárrá. Az MTA rendes tagja (2010). 1999 és 2010 között a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének a vezetője, 1996-tól 2017-ig az MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoportjának a vezetője. 2014-től 2020-ig az MTA miskolci területi bizottságának (MAB) az elnöke. 1984-től 1991-ig a stuttgarti Max Planck Intézet meghívott kutatója, majd 1991 és 1994 között a Darmstadti Egyetem vendég professzora az itthoni munkája mellett. Jelenleg a Miskolci Egyetem aktív professzor emeritusa. Fő kutatási területe az ötvözetek kristályosodása. Algoritmusokat és szoftvert dolgozott ki a kristályosodási folyamatok szimulációjára. 2000-től hazai vezetője két, az ESA-val közös kutatásoknak, melyek során az olvadék áramlás hatását vizsgálják földi és űr körülmények között. Nyolc megadott szabadalom közül többet a gyakorlatban is alkalmaznak. Eredményeit 162 folyóirat cikkben tette közzé, melyekre 1320 hivatkozást kapott. Kiemelkedő díjai: Eötvös József díj, MTA Szabadalmi Nívó Díj, Pro Universitate Díj, BAZ Megyei Príma Díj, Széchenyi Díj, Mikó Imre Díj (EME Kolozsvár). A Miskolci Egyetem Honoris Causa Doctora.

A Kuratórium döntése alapján KÜLHONI Gábor Dénes-díj ban részesült:

Dr. Tigyi Gábor kutatóorvos, a Tennessee Élettani Hariett Van Vleet Alapítvány Professzora, azon kutatásaiért, amelyek szabadalmazott, úttörő eredményeket hoztak, jelesül a lizofoszfatidsav (LPA) mint biológiailag aktív mediátor azonosításáért, az autotaxin enzim (ATX) kutatásában végzett eredményes munkájáért, amelyben megalapozta, majd bizonyította annak szerepét a tumor rezisztenciában, valamint a nagy dózisú ionizáló sugárterhelés egészségkárosító hatásának kivédésére, a sugárbetegek életmentő kezelésére alkalmas gyógyszer kidolgozásáért.

Életrajz: Dr. Tigyi Gábor az University of Tennessee Élettani Intézet Hariett Van Vleet Alapítvány Professzora Pécsett született. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen nyert orvosi diplomát, majd az MTA Szegedi Biológiai Központjában dolgozott. Az SZBK-ban felfedezte, hogy a Richter Gedeoon Gyógyszergyár sztár vegyülete, a Covinton – gátolja az immun sejtek agyba való bejutását, és az autóimmun sclerosis multiplexes betegek kezelésére is alkalmas. Ezen a felfedezésen alapulva, a Covinton új indikációja miatt, a vegyület szabadalmi védettsége 15 évvel meghosszabbítható volt. 1986-ban a University of California Irvine egyetemen felfedezte lizofoszfatidsav lipid mediátort, amelyről kiderítették, hogy az őssejtek pluripotenciájának esszenciális regulátora. Felfedezése egy egész új kutatási és ipari fejlesztési terület kialakulását indította el. Legjelentősebb tudományos eredményei közé tartozik a lizofoszfolipid mediátor család tagjainak azonosítása, in silico lizofoszfolipid receptor modellek fejlesztése, amelyeket sikeresen alkalmaztak gyógyszerek fejlesztésekben. Kimutatta, hogy a lizofoszfatidsav képes a nagydózisú ionizáló sugárkárosodás genotoxikus hatására létrejött sejthalál kivédésére, ezáltal a sugárbetegek életmentő kezelésére is alkalmas. Gyógyszertervezési tevékenységüket kiterjesztették az autotaxin gátló molekulák fejlesztésére, amelyek tumor őssejteket elpusztítják, ezáltal lecsökkentik a rákos áttéteket és a therápiás rezisztenciát. Új kezelési eljárást dolgoztak ki a fog gyökéreben szunnyadó őssejtek aktiválására, amelyek fogállomány pótlásával képesek természetes regenerációval meggyógyítani a fogszuvasodást. Fejlesztő kutatásaikból származó hat szabadalmára két biotechnológiai vállalat, az RxBio Inc., és a StemDen-USA létesült. 233 Tudományos közleményét és 10 könyv fejezetét eddig 17,400 alkalommal idézték. Az MTA külső tagja, az Arany János Érem, az Otto Wheely (USA) és A Nagayoshi (Japán) díjak kitüntette.

A Kuratórium döntése alapján Gábor Dénes-díj ban részesült öt hazai alkotó:

Bertényi Balázs villamosmérnök, a Nokia Solutions and Network Kft. 6G kutatási programjának globális szabványosítási törekvéseinek vezetője, az ötödik generációs mobilhálózati technológiák kutatása és szabványosítása terén hosszú időn keresztül végzett és elismert nemzetközi szervezetvezetői tevékenységéért, az e területen feltalálói közösség tagjaként kidolgozott és szabadalmazott műszaki eljárások gyakorlati bevezetéséért, a globális távközlési ökoszisztéma megteremtésének folyamatában Magyarország szakmai elismertségének megalapozásában szerzett érdemeiért.

Életrajz: Bertényi Balázs széleskörű, több évtizedes szakmai munkásságát a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg, ahonnan 1998-ban M.Sc. diplomát szerzett. 1998-ban csatlakozott a Nokia frissen alapított kutató-fejlesztő laboratóriumához, és az akkor úttörő területnek minősülő IP multimédia rendszerek (IMS) kutatásának vezetésére kapott megbízatást. A Nokia delegáltjaként 2001-ben csatlakozott a 3GPP nemzetközi szabványosítási munkálataihoz. 2003–2007: Nokia delegáció vezetője 3GPP SA2-ben (architektúra munkacsoport). Témavezető az IMS és csomagkapcsolt mobilhálózatok területén. 2007–2011: 3GPP SA2 Elnökének választják. Elnökségével nagy mértékben hozzájárult a 4G rendszer szabványainak kifejlesztéséhez. 2011–2015: 3GPP TSG-SA (Services and System) plenáris csoportja Elnökének választják, aktívan támogatta a 4G rendszerek széleskörű globális elterjedését többek között a kritikus készenléti hálózatok 4G szabványosításának beindításával. 2017–2021: 3GPP TSG-RAN (Radio Access Networks) plenáris csoportja Elnökének választják. Döntő szerepet játszik az 5G rádiós szabványok tartalmi és időbeli elkészülésében, az 5G rendszerek globális beindításában. 2022 óta a Nokia 6G kutatási programjának globális szabványosítási törekvéseit vezeti. Fő célja a legmodernebb rádiós és mesterséges intelligencia alapú technológiák meghonosítása és beépítése a 6G-be, különös tekintettel az iparág fenntarthatósági és energiahatékonysági céljait illetően.

Dr. Kovács Levente villamosmérnök, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, az irányításelméleti módszereknek a gyógyításban való rendszerszintű bevezetéséért, annak sikeres gyakorlati megvalósításáért a cukorbetegségek kezelésében, valamint a tumorterápiák alkalmazásában, a kiberorvosi rendszerek elterjesztéséért dolgozó nemzetközi mérnöki szervezet létrehozásának eredményes kezdeményezéséért, továbbá rektori tevékenyége keretében az Óbudai Egyetem kutatási tevékenységének kiemelkedő fejlesztéséért, a duális képzésnek az ipari igények szerinti modellje kidolgozásáért.

Életrajz: Kovács Levente villamosmérnök, az Óbudai Egyetem (ÓE) egyetemi tanára. 1977-ben született Resicabányán, Romániában. 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen (TME), PhD fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2013-ban az ÓE-n habilitált. Kutatási területe modern irányításelmélet és élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerületeken. Több mint 500 tudományos cikket publikált. Kumulált impakt faktora 150 fölötti, h-indexe 24, hivatkozásai száma 2500+, Stanford 2% adatbázis által jegyzett kutató. A diabétesz esetében a cukorbetegek automatizált szabályozásán dolgozik (mesterséges hasnyálmirigy). 2010-ben a Magyar Diabétesz Társaság
(MDT) keretében Mesterséges Pancreas Munkcsoportot alapított és vezet. Munkásságát 2021-ben az MDT első mérnökként Hetényi Géza életműdíjjal jutalmazta. A daganatterápiák keretében ennek automatizált algoritmizálásával foglalkozik, 2015-ben az EU legkompetitívebb egyéni K+F pályázatát, az ERC-t nyerte el. Alapítója (2013) és vezetője az ÓE Élettani Szabályozások Tudásközpontjának, MTA Bolyai János ösztöndíjas (2012-2015), IEEE tag (2009), IEEE Senior Member (2018), IEEE Hungary Section elnöke 2017-től, IEEE Control Systems Hungary Chapter alapító elnöke (2018), Zsámbék ProUrbe díjas (2021), Docotr Honoris Causa: TME (2022), Kassai Műszaki Egyetem (2022), honorary professor Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
(2022). 2019-től az Óbudai Egyetem rektora.

Dr. Pauk János agrármérnök, az MTA doktora, egyetemi magántanár, a szegedi Gabonakutató Kft. munkatársa, a magyar búzanemesítésben elért kimagasló tudományos (in vitro androgenezis) és gazdasági jelentőségű, államilag elismert több mint húsz új búzafajta innovatív nemesítéséért. A biotechnológiai módszerek és a klasszikus nemesítési eljárások sikeres – esetenként világelső – ötvözéséért búzában, rizsben, tritikáléban, tönkölybúzában és fűszerpaprikában, továbbá iskolateremtő agrár-felsőoktatási munkásságáért.

Életrajz: 1951-ben született Szolnokon. Okleveles agrármérnökként növényi génbankban kezdte munkáját, majd 1984 óta a szegedi Gabonakutató munkatársa, ahol tíz éven át kutatási igazgató volt. Az MTA doktori címet 2005-ben szerezte meg. 2006-tól egyetemi magántanár a MATE-n és jogelődjeinél. Magyar és angol nyelven növényi biotechnológiát oktat, eddig tíz PhD hallgatója végzett. Munkájának jelentős részét az androgenezis kutatás teszi ki. Vezetésével dolgozták ki és publikálták hét faj in vitro haploid előállítási módszerét. Az eljárást sikeresen integrálták a növénynemesítésbe. DH- és klasszikus módszerekkel több (>30) államilag elismert fajtát hoztak létre 3 növényfajban, a fajták nagy része oltalommal védett. Fajtái jelenleg is termesztésben vannak. Alapvető szerepe volt 3 növényfaj in vitro génátviteli módszereinek kidolgozásában. Tudományos közleményeinek száma 112, kumulatív IF-je 91.187, összes idézők
száma 1200 feletti, Hirsch index: 19. Tizenkét éven keresztül főszerkesztője volt a Cereal Research Communications nemzetközi folyóiratnak, ma szerkesztője. Ösztöndíjasként több évet töltött finn, német és kínai egyetemeken, intézetekben. Tagja az EUCARPIA-nak, 2022-től elnöke a Magyar Növénynemesítők Egyesületének. Akadémiai díj, Entz Géza- és Darányi Ignác-díj, Baross L. emlékérem és Eötvös József koszorú birtokosa. Református emberként a keresztyén értékeket képviseli.

Dr. Szigeti Krisztián fizikus, biofizikus, Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa és a Kinepict Health Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója, a világszerte használt intervenciós, röntgen alapú képalkotó rendszerek paradigmaváltó, kinetikus elvű megújításáért, amely a képminőség jelentős javításával csökkenti az alkalmazott sugárzás és kontrasztanyagok mennyiségét, továbbá a világon elsőként megalkotott, az extracelluláris vezikulák kvantitatív képalkotását és nyomkövetését lehetővé tevő módszertan kidolgozásáért.

Életrajz: 1977-ben született Budapesten, 2001-ben biofizikusként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen majd 2008-ban PhD fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetemen. Jelenleg a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A Kvantitatív In Vivo Molekuláris Képalkotó Laboratórium és a Kinepict Kft társalapítója és vezetője. Szakterülete a transzlációs kvantitatív képalkotás. Szerepe kiemelkedő a kinetikus képalkotás megalkotásában, szabadalmaztatásában, amely paradigmaváltást jelent a intervenciós radiológiában, és segítségével 70-90% röntgen sugárzás csökkenés érhető el. Amely az Európai Unió legjelentősebb innovációs pályázatát is (EIC Accelerator), elsőként a magyar orvostechnika történetében elnyerte. A módszer a világ
számos klinikáján használják a napi gyakorlatban. A berlini kék nanorészecske alapú multimodális teranosztikum kifejlesztője, laborjában elsőnek a világon dolgoztak ki eljárást extracelluláris vezikulák izotópos, kvantitatív képalkotására és biodisztribúciójának meghatározásásra. Tudományos eredményeit 90 közlemény és 3 szabadalom jellemzi, számos nemzetközi pályázat résztvevője. Kutató-fejlesztő munkája a tehetséggondozásban is hasznosult, számos TDK és PhD hallgató témavezetője. Tevékenységét 2018-ban Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő díjjal ismerték el.

Dr. Toldy Andrea vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, a polimerek és kompozitjainak technológiai célú alkalmazása, gyakorlati
megvalósítása terén folytatott sokirányú és eredményes kutatómunkájáért, megújuló forrásból származó epoxigyanta kompozitok előállításáért és epoxigyanták környezetbarát égésgátlásáért, a multifunkcionális bevonattal értéknövelt polimer rendszerek egylépéses előállítása terén végzett kutatásaiért, valamint a polimerek éghetőségi paramétereinek előrejelzésére alkalmas mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus létrehozásáért.

Életrajz: Toldy Andrea vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára. 1979-ben született Nagybecskereken. 1998-ban a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium kémia tagozatán érettségizett, 2003-ban a BME Vegyészmérnöki Karán vegyészmérnöki diplomát, 2007-ben pedig PhD-fokozatot szerzett. 2008 óta a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékének munkatársa, jelenleg a Polimer kompozitok és orvostechnikai anyagok kutatócsoport vezetője. Kutatómunkája során számos gyakorlatban is megvalósuló eljárást dolgozott ki polimerek és kompozitjaik környezetbarát égésgátlására és a közlekedés fenntarthatóbbá tételére, többek között az Airbus Space and Defence, Dassault Aviation repüléstechnikai
cégekkel együttműködésben. Aktívan részt vesz az egyetemi oktatásban is: Eddig három hallgatója szerzett PhD-fokozatot, a Fenntartható fejlődés technológiái és a Fenntartható hulladékgazdálkodás című tárgyak előadójaként hozzájárul a fiatal mérnökgenerációk környezettudatos szemléletmódjának formálásához. A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja, a Magyar Műanyagipari Szövetség felsőoktatás és ipar kapcsolatáért felelős elnökségi tagja. Európai Uniós pályázatok rendszeres bírálója. 2009-ben L’ORÉAL-UNESCO Nőkért és a Tudományért díjat, 2020-ban Bolyai plakettet nyert.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj ban részesül

Kozák Áron gépészmérnök hallgató a „Buborékdinamika a hidrogéngyártásban: energetikai hatékonyság numerikus optimalizációja” tárgyú dolgozatáért Témavezetők: Dr. Hegedűs Ferenc, egyetemi docens, BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Kalmár Csanád, doktorandusz, BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Szekció: Áramlástan.

Sóki András villamosménök hallgató „Kvantum csatorna integrálása meglévő optikai hálózatokba” tárgyú dolgozatáért Témavezető: Dr. Gerhátné Udvary Eszter, egyetemi docens, BME Hálózati
Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Szekció: Hálózattervezés és szimuláció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gábor Dénes-díj 2022 appeared first on Műszaki Magazin.

A NOVOFER Alapítvány ezúton teszi közzé a Gábor Dénes-díj 2022 felterjesztési felhívását, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon.

A díjjal a hazai és a határainkon túl élő magyar nemzetiségű, a műszaki és természettudományi felsőoktatás képviselőit, a jelentősebb ágazatok, ill. iparágak (távközlés/IT, gépipar/járműipar, biotechnológia/gyógyszeripar, mezőgazdaság, környezetvédelem, energia-/vízgazdálkodás, közlekedés/logisztika, orvostudomány/életminőség javítása, stb.) kutató-fejlesztő szakembereit kívánjuk elismerni és további alkotó munkára ösztönözni.

Kérjük a gazdasági tevékenységet folytató társaságok-, a kutatással-, fejlesztéssel-, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, kamarák, műszaki és természettudományi egyesületek, szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetőit, hogy jelöljék az általuk szakmailag elismert, és a díjra érdemesnek tartott szakembereket.

A Gábor Dénes-díjat 2022 decemberében ünnepélyes keretek között, több kategóriában adjuk át meghívott állami vezetők közreműködésével. A kritériumokat tartalmazó részletes felhívás és a jelentkezéshez szükséges adatlapok, a http://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/ internetes címen érhető el letölthető formátumban.

A felterjesztések leadási határideje: 2022. október 11.

The post GDD 2022 Felterjesztési felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

Ez segíti a döntéshozókat, információval szolgál arról, hogy a gyártósor éppen milyen kibocsátással rendelkezik, illetve az előtte lévő időszakban milyen adatokkal rendelkezett -kezdi a Siemens részvételével elindult rendszer bemutatását Szilágyi Gábor, a RÁBA ipar 4.0 projektmenedzsere.

MM: Mi az elsődleges célja a termeléskövető rendszer alkalmazásának?

Sz.G.: A teljes gépkihasználtság elérése a célunk. A rendelkezésre állás, a teljesítmény, a minőség mutatók, amelyek a hatékonyság mérésében meghatározóak a gyártásban, illetve az azokat támogató területeken. A teljesítmény mutatja meg, hogy az elméleti futásidőhöz képest a valós gyártás milyen teljesítményt tudnak létrehozni. Ez segít feltárni a szervezési és termelési veszteségeinket, hogy éppen a programot kell átírni vagy a saját folyamatainkon kell módosítani, hogy hatékonyabb legyen a gépkihasználtságunk. A rendelkezésre állás a karbantartás legfontosabb mutatója, mely arról tájékoztat, hogy a gépeink milyen állapotban vannak, azaz bázis időszakhoz képest mekkora százalékban tudnak folyamatosan termelő képes állapotban lenni. A minőségi mutató pedig a minőségi paramétereket mutatja meg, és a technológiát tudja befolyásolni: a szerszám és a ciklustechnológiát, illetve az alapanyaggyártást. Jelenleg két területen fut a Rábánál a projekt, most dolgozunk azon, hogy kiterjesszük további sorokra is. Az első terület, ahol már működik a termeléskövető rendszer, az az alkatrészggyártás területe: a kovács üzemünkből érkező alapanyag megmunkálása.

MM: A termeléskövető rendszer milyen céges környezetben indult el, hogyan foglalná össze a RÁBA Járműipari Holding tevékenységét?

Sz.G.: A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. a legnagyobb magyar iparvállalatok egyike. A csoport három stratégiai üzletága haszongépjárművekhez, mezőgazdasági erőgépekhez és földmunkagépekhez kifejlesztett futóműveket, futómű főegységeket, haszon- és személygépjárművekhez alkatrészeket gyárt és szállít a globális járműipari piacra. A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat, mely 2012 óta többségi állami tulajdonban van. A Rába Nyrt. székhelye Győrben van, a termelés a győri, móri és sárvári üzemekben folyik. A vállalatcsoport árbevételének mintegy 94 százalékát exporton keresztül realizálja. A fő célpiacok között szerepel Észak-Amerika, az EU, Japán.

MM: Mikor üzemelték be, és mikortól használják a termeléskövető rendszert?

Sz.G.: A beüzemelés 2020-ban történt, először egy pilot projekt keretében, amiben hat megmunkálóközpontunk vett részt, három darab párba állítva. Mind a hat gépnek külön mértük, mérjük a teljesítményét, és mivel nem lehet minden adatot mérni automatikusan, helyesebben értelmetlen minden adatot automatikusan gyűjteni, például: daru hibát, alapanyag hiányt, létszámhiányt, a mérőszobára várakozást vagy a berendezés átszerelését, ezeket az adatokat manuálisan tudják megadni a gépkezelők, a gép mellett kihelyezett ITC panelen. Két gépenként van egy panel, ahol egyszerűen tudnak gépet váltani az operátoraink.

MM: Milyen eszközigényei voltak a beruházásnak?

Sz.G.: Szükség volt egy szerverre, amin fut az alkalmazás -ez megoldható akár virtuálisan is-, illetve ide sorolnám még a Siemens által fejlesztett Simatech Pro termeléskövető szoftvert, valamint a Siemens saját keretrendszerét a WinCC OA-t, amelyben a fejlesztés történt. Kiépítettünk egy redundáns hálózati elérést a gépekhez, hogy tudjon kommunikálni direkt PLC-ről a szerverünk, hogy biztonságos legyen, ezen kívül van tűzfal is a gépek és a szerver között. A hálózat kiépítését mi láttuk el, a telepítést és az eszközök bekötését pedig a Siemens Zrt. szakemberei végezték.

Hatékonyság szempontjából jó tapasztalataink vannak, kollégáim munkáját nagyban tudja segíteni az új termeléskövető rendszer, amelynek elsősorban a műszaktervezésben, a ciklusidő tervezésben, a géphiba kivételekben (ez a gyártást nem befolyásoló géphibakódok) és a korábbi műszakok kiértékelésében van jelentősége. Cégünk több pilot programot is futtat párhuzamosan a Siemens megoldásaival.

Szilágyi Gábor névjegy

Négy és fél éve dolgozik a RÁBA Holdingnál, ebből három éve ipar 4.0 projektmenedzserként. Szilágyi Gábor fogja össze a koncepciók kidolgozásától a leszállításig történő folyamatokat, hogy milyen új technológiát mely területen vezetnek be. A projektek között a termeléskövető rendszer áll jelenleg a fókuszban. A szakember a diplomáit a Mosonmagyaróváron és a Győri Egyetemeken szerezte, majd az IT szolgáltatások, a tanácsadás, a projektmenedzsment világában dolgozott, mielőtt hazánk egyik legnagyobb iparvállalatához csatlakozott.

A Rába eszközeinek kihasználtságát a TEEP, OOE és OEE mutatókkal lehet mérni. A TEEP (Total Effective Equipment Performance) megmutatja, hogy egy adott időperiódusban milyen hatékonysággal működik egy berendezés vagy gyártósor, az OOE (Overall Operations Effectiveness) a műszakok ideje alatti hatékonyságot méri, míg az OEE (Overall Equipment Effectiveness), a tervezett gyártás alatti hatékonyságot mutatja be. Tehát a TEEP a naptári időszakhoz méri a kihasználtságot, az OOE a tervezett munkaidőhöz, az OEE pedig a tervezett működéshez.

The post Termeléskövetés a Rábánál appeared first on Műszaki Magazin.

A jelöltnek természettudományos szakterületek valamelyikén kiemelkedő: tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet kell folytatnia – itthon, vagy határainkon túl. Jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos vagy műszaki-szellemi alkotás létrehozásában közreműködőnek kell lennie, emellett megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységével hozzá kell járulnia a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez.

A határainkon túl élő magyar alkotó elismerésére javaslatot tehetnek a Magyarország határain túli magyar szakmai, valamint civil szervezetek és felsőoktatási intézmények vezetői is. A díjak odaítéléséről a NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma dönt. A Kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó), vagy határidőn túl beérkező jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány Kuratóriumának vagy Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, az elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel családi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj csak egyszer nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.

A Kuratórium a felterjesztések alapján az elmúlt 5 évben folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.

A Kuratórium a felterjesztések alapján sok éve folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes Életmű-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, 75. évnél idősebb, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.

Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakember, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterületét.

A jelölés megkívánt tartalma:

1. Kitöltött és aláírt adatlap
2. Felterjesztés indoklása
3. A jelölt szakmai életrajza
4. Hivatkozott alkotások, eredmények listája
5. Két ajánlólevél

Két, a jelölt szakmájában elismert, tekintélyes szakembernek a jelölt kitüntetését támogató, legfeljebb 1-1 oldal terjedelmű ajánló levele. A jelölt és az ajánlók között nem lehet összeférhetetlenség. A Jelölő és az Ajánló (a felterjesztést támogató) nem lehet azonos személy.

A jelöléssel, ajánlással és elbírálással kapcsolatos valamennyi dokumentum nyelve a magyar!

Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel kapcsolatos részletes tudnivalók letölthetők a http://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/ címről.

A teljes jelölést (a jelölés megkívánt tartalma 1-5.) elektronikusan kell megküldeni az alapitvany@novofer.hu e-mail címre. Az aláírt adatlap eredeti példányát – ami tartalmazza az adatkezelési nyilatkozatot – postai úton is meg kell küldeni a 1112 Budapest, Hegyalja út 86. címre.

Az elektronikus teljes jelölés beküldési, a papíralapú adatlap postára adási határideje 2022. október 11. – magyar idő szerint 24 óra.

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2022 appeared first on Műszaki Magazin.