Friss, átfogó kutatást készített a hazai kis- és középvállalatok helyzetéről és problémáiról a vezetési tanácsadással foglalkozó Helix Consulting. Mivel itthon ez a kör teszi ki az összes vállalkozás 99%-át és felel a foglalkoztatás 65%-áért, hogyléte minden szempontból kiemelten fontos. Jól jellemzi a szektor működését, hogy az említett, csaknem kétharmados foglalkoztatási arányhoz képest a hozzáadott értéknek csak mindössze 41%-a termelődik a kkv-knál, a digitalizáltság mértéke a nem kikényszerített területeken pedig még csökkent is az utóbbi években.

A cégek gondjait négy dimenzió mentén határozták meg a szakértők, hangsúlyozva, hogy ezeket rendszerszinten kezelve lehet tartós javulást elérni. Az egyik a pénzügyek és finanszírozás, ahol a bérek aránytalanul jobban emelkednek a termelékenységhez képest, illetve nőttek az adó- és adminisztrációs terhek is. A második kategória maga a működési hatékonyság, ahol a termelékenység és a folyamatok terén gyakoriak a hiányosságok. A harmadik az emberi erőforrások kérdésköre, ahol a munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a vezetői attitűd okoznak gyakran problémákat. Végül a negyedik terület az adatok és a digitalizáció gondolatköre, ahol a riportingrendszerek, a AI-használat és az adatalapú döntéshozatal képességében vannak jelentős elmaradások ‒ ismertette a jelentés tanulságait Kovács-Vojsánszki Dóra, a felmérést végző Helix Consulting vezető tanácsadója.

A teljes jelentés által feltárt összefüggések elemzése után a kép csak aggasztóbb lesz, de már néhány kiragadott adat is nagyon beszédes. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások hozzáadott értéke arányában magasabb, mint az 50-249 főt foglalkoztató középvállalatoké. Természetesen átlagokról van szó, de a lényeg, hogy a vállalati növekedést például gyakran alig tudja lekövetni a cégkultúra és működés, a jóval nagyobb céget kisvállalati eszközökkel vezetni pedig a hatékonyság romlásával jár, mert adott esetben ugyanannak az egy vagy néhány embernek kellene 50 folyamatot kézben tartania, akik már 10-zel is éppen, hogy boldogultak.

Részben ide kapcsolódik a generációváltás kérdése is. Rendszerváltáskori alapítók ezrei szeretnék átadni az irányítást ezekben az években, de vagy nincs kinek, vagy a cég folyamatai, struktúrája nem alkalmas erre. Az átalakításhoz felismerés, szándék és idő kell, de gyakran mindhárom hiányzik.

Súlyos tényező az utóbbi években a pénzügyi nyomás is ‒ mutatott rá a szakember. A hullámzó infláció, az emelkedő bérszint, energia-, alvállalkozói- és anyagköltségek, hitelkamatok, valamint a beszállítói díjakban megjelenő különadók, hatósági díjak és logisztikai költségek mind azt a profitot rombolják, amiből esély lenne finanszírozni például a digitális átállást vagy a folyamatok átalakítását. A helyzeten az újrakezdődni látszó körbetartozások csak rontanak.

Végül komoly kihívásokat támaszt a felemás digitalizáció és a kontrolling részben ebből fakadó hiánya. A kikényszerített területeken, pl. a NAV-hoz bekötött számlázóprogramoknál töretlen a növekedés, ami a statisztikákban el tudja fedni, hogy a Digiméter jelentése szerint például 2022-ben még a cégek 74%-a elemezte a működése során keletkező adatokat, 2023-ban már csak 69% vallotta ugyanezt.

A kutatás elsősorban a kihívásokra koncentrált, de természetesen akadnak jó példák is ‒ tette hozzá Kovács-Vojsánszki Dóra. Az elmúlt évek tanácsadási tapasztalata négy meghatározó képességet, illetve tulajdonságot azonosított a kkv-szektor sikerének zálogaként. Az első az adatvezérelt döntéshozatal, aminek nyilván meg kell teremteni a strukturális és technikai feltételeit. A második a professzionális folyamatok felépítése az alapító egyszemélyi irányítása helyett. Harmadik helyen a humánerőforrás megfelelő kezelése áll, vagyis, hogy a cég legyen képes kezelni a generációs különbségeket és megtartani a tehetségeket. Végül a legkönnyebb, hogy a cég legyen nyitott az új technológiákra, ne féljen az automatizációtól és a mesterséges intelligenciától. A termelésben ez már elterjedt, de a vállalatvezetésben és az adminisztrációban itthon még gyerekcipőben jár.

Mint látható ‒ zárta a felmérés tanulságait a tanácsadó ‒, a különbséget siker és küszködés között nem a mindenkire érvényes makrokörnyezet, hanem a belső működés teszi. Azok tudnak kiemelkedni a mezőnyből, akik intenzíven és előremutatóan fejlesztik cégüket, és nem ragadnak le a status quonál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A hazai KKV-szektor “sebei” appeared first on Műszaki Magazin.

Megnyílt a nevezés a 2026-os Magyar Ipari Célgép Nagydíjra. A hatodik alkalommal meghirdetett szakmai kezdeményezés célja, hogy láthatóvá tegye a hazai célgépfejlesztések mögött álló mérnöki tudást és ipari innovációt.

A célgépek a gyártás „láthatatlan infrastruktúráját” alkotják: egyedi, speciális technológiai megoldások, amelyek meghatározzák a termelékenységet, a minőséget, az automatizáltsági szintet és a gyártási rugalmasságot. Bár ritkán kerülnek reflektorfénybe, ezek a berendezések jelentik a feldolgozóipar technológiai megújulásának egyik kulcselemét.

A 2026-os év újdonsága, hogy a meglévő kategóriák mellett külön figyelmet kapnak:

• tisztatéri célgépek
• járműipari célgépek
• mezőgazdasági célgépek

E kategóriák jól tükrözik a hazai ipar aktuális fejlesztési irányait, valamint a digitalizáció, a speciális gyártástechnológiák és a komplex rendszerintegráció erősödését.

Az elmúlt években a Nagydíj dinamikus növekedést mutatott: több száz pályamű érkezett a versenybe, a szakmai nap pedig a gépipar egyik meghatározó találkozási pontjává vált. A legutóbbi rendezvény több mint 350 szakmai látogatót vonzott, a nevezett gépek száma meghaladta a százat.

„A célgép gyakran a gyártás szíve, mégis ritkán beszélünk róla. A Nagydíj célja, hogy a mérnöki teljesítmény ne maradjon láthatatlan, és szakmai mércét adjon a hazai fejlesztéseknek”

– fogalmazott Sipos Sándor, a program kezdeményezője.

A társszervező Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) kiemeli: a célgépszektor nemcsak a jelenlegi termelékenységet határozza meg, hanem a digitalizáció és a fenntartható gyártástechnológiák egyik stratégiai területe is. A célgépekben koncentrálódik az a mérnöki kompetencia, amely a hazai ipar versenyképességének alapját jelenti.

A pályázatok online kerülnek bemutatásra, a szakmai nap és a díjátadó a Gépész Szalon keretében valósul meg.

Nevezési információk

Pályamunka feltöltési határideje: 2026. március 7.

További információ és jelentkezés: www.gepedvanhozza.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A célgépek, a gazdaság láthatatlan hajtómotorjai appeared first on Műszaki Magazin.

A VOSZ Barométer és pilléreinek éves értékei

2023 eleje óta készítetti el a VOSZ az Egyensúly Intézettel a negyedévente megjelenő VOSZ Barométer felmérést, így a most bemutatott, 2025 negyedik negyedévéről szóló kutatás adatainak elemzésével lehetőség nyílt az elmúlt három év (2023, 2024, 2025) összehasonlítására is. Emiatt a VOSZ Barométer aktuális számait bemutató háttérbeszélgetésen most rendhagyó módon alapvetően nem negyedéves, hanem éves összehasonlításban mutatta be Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a kutatásban megkérdezett 400 VOSZ-tag vállalkozás üzleti hangulatát, pénzügyi helyzetét, illetve beruházási hajlandóságát.

Csökkentek a fő mutatók

Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a Barométer fő mutatójának és a három alindexének értékei miként alakultak az elmúlt három évben, akkor az látszik, hogy minden indikátornál csökkent az éves érték 2025-re 2023-hoz képest. A fő index 56-ról 50 százalékra, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex 69-ről 61 százalékra, az üzleti hangulatot mérő mutató 59-ről 57 százalékra, míg a beruházási hajlandóságot mérő alindex 39-ről 32 százalékra csökkent. A 2024-es éves értékekhez képest ugyanakkor nagyjából stagnálást lehet kimutatni a tavalyi számokban, ami Kozák Ákos szerint azt jelzi, hogy „megmerevedett, kikristályosodott a vállalkozások hangulata, egyfajta kockázatminimalizálás történik, vagyis a kkv-k úgy vélik, nem lesz jobb vagy rosszabb a helyzet, beárazták a működési feltételeket”.

Ami a VOSZ Barométer 2025 negyedik negyedéves aktuális számait illeti, a fő mutató értéke 49 százalékra csökkent a harmadik negyedévi 50 százalékról, míg a legjobban teljesítő, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex mutatója változatlan maradt (61 százalék). Hasonlóan stagnált az üzleti hangulatot tükröző alindex értéke is (58 százalék). A legalacsonyabb értéket mutató, a beruházási hajlandóságot mérő alindex pedig jelentősen csökkent, 28 százalékra esett vissza a harmadik negyedévi 32 százalékról.

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások mit tekintenek az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémáknak, egyfajta átrendeződés történt az elmúlt három évben: a klasszikus válságtényezők (infláció, energiaárak, árfolyam) súlya látványosan csökkent, és 2025-re inkább a tervezhetőséget rontó strukturális tényezők (például magas adóterhek, kiszámíthatatlanság, gazdaságpolitika) váltak dominánssá. Kozák Ákos kiemelte: a kiszámíthatatlanság, mint problematikus tényező már 2023-ban is érzékelhető volt, de 2025-re 5 százalékponttal nőtt a súlya, míg a gazdaságpolitika esetében 28 százalékról 37 százalékra emelkedett a mutató, vagyis közel 10 százalékponttal nőtt a vállalkozások ez utóbbi tényezővel kapcsolatos kockázati észlelése.

A saját iparágukkal kapcsolatos – a vállalkozások által említett – problémák terén is a kiszámíthatatlanság 2023-hoz képest erősebben jelent meg 2025-ben. Továbbá a fizetési morál, mint probléma súlya is jelentősen erősödött.

„Ez nem meglepő, hiszen amikor csökken a vásárlóerő, és keresleti problémák merülnek fel, akkor egyértelműen megjelenik a veszteséges működés kockázata, amivel párhuzamosan a fizetési morállal kapcsolatos kockázat is felmerül”

– magyarázta Kozák Ákos.

A saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok terén is hangsúlyosan kimutatható a kiszámíthatatlanság kérdése.

„Az látszik az adatokból, hogy rettentően zavarja a vállalkozásokat az, hogy nem tudják, milyen jogszabályok vonatkoznak majd rájuk, miként szabályozzák az iparágukat”

– hangsúlyozta az Egyensúly Intézet társalapítója.

A kiszámíthatatlansággal kapcsolatban Perlusz László, a VOSZ főtitkára például az árréstop-intézkedést említette meg, amelyet szerinte „minél hamarabb ki kellene vezetni”. Kiemelte: az ilyen intézkedések az eredetileg átmeneti időszakra tervezett, de mára „megcsontosodott” különadókkal, válságadókkal együtt a versenygazdaság alapvető viszonyait zilálják szét.

Az üzleti hangulatot mérő alindex elmúlt hároméves alakulása kapcsán Kozák Ákos kiemelte, hogy a negyedéves vállalkozói kilátások tekintetében nem mutatható ki sem tartós romlás, sem markáns javulás, valamint az éves árbevételi várakozások szerkezete is gyakorlatilag változatlan maradt 2023 és 2025 között.

A beruházásokat visszafogják, de nem bocsátanak el

A beruházási hajlandóságot mutató alindex 2023-2025 közötti alakulásával kapcsolatban azt húzta alá Kozák Ákos, hogy a beruházási aktivitás minden szintjén visszaesés tapasztalható. 2023 óta csökkent az új üzleti lehetőségekkel való találkozás, a munkaerő-felvételi és az új beruházásra vonatkozó szándék aránya is, ami a vállalkozók tartós óvatosságát jelzi.

„Fájó pontja a magyar gazdaságnak, hogy 2022 óta a beruházási aktivitás évről évre rosszabb adatokat mutat. Ha nincs bizalom vagy optimizmus a vállalkozókban, akkor ilyen rossz beruházási adatokat látunk”

– emelte ki a szakértő.

A 2023-as 12 százalékról 2025-re 9 százalékra csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek a munkaerő elbocsátását tervezték. Annak ellenére esett a mutató, hogy eközben a keresleti környezet romlott.

„Ez azt mutatja, hogy nem elbocsátásokban gondolkodnak a vállalkozók. A beruházásokat visszafogták, vagyis a kockázatokat kezelik, optimalizálnak, viszont munkaerőt nem bocsátottak el”

– magyarázta Kozák Ákos. A vállalkozások pénzügyi helyzetével kapcsolatban pedig rámutatott arra a nem éppen kedvező mutatóra, hogy a tartalékokkal rendelkező cégek aránya jelentősen visszaesett 2023 és 2025 között, 60 százalékról 47 százalékra csökkent ez a ráta.

Perlusz László a munkaerőpiaci helyzettel és a cégek pénzügyi helyzetével kapcsolatban kiemelte:

„Jól lehet látni, hogy a cégek nem igen terveznek felvenni munkaerőt, de nem is építenek le. Megpróbálnak kitartani, és reménykednek a jobb kilátásokban. Ez viszont felemészti a tartalékaikat.”

Az inflációval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy 2023 és 2025 között – a csökkenő drágulási ütem mellett is – érdemben (10 százalékponttal) nőtt azoknak a vállalkozóknak az aránya, amelyek az inflációt tudatosan beépítik áraikba, ami a nagy inflációs sokk tartós hatását jelzi a vállalati döntéshozatalban. Az árképzés így nem átmeneti reakció, hanem beépült alkalmazkodási mechanizmus lett.

Generációváltás

A mostani felmérés a korábbi kutatásokhoz hasonlóan egy specifikus kérdést részletesebben megvizsgált. Most ez a családi cégeknél egyre égetőbb kérdéssé váló generációváltás témája volt. A kutatás szerint a megkérdezett cégtulajdonosok közel fele számára nagyon nagy kihívást jelent, míg további egynegyedüknek jelentős nehézség ez a kérdés. A vállalkozók kétharmada szerint a megfelelő utód hiánya és a fiatalabb generáció alacsony motivációja jelenti a legnagyobb kihívást. A cégvezetők közel harmada tart attól, hogy az utódlás gyengítheti az üzleti kapcsolatokat vagy annak révén rossz kezekbe kerülhet a vállalkozás.

Forrás: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kiszámíthatatlanságot tartják a gazdaság egyik fő problémájának a kkv-k appeared first on Műszaki Magazin.

• A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT Zrt.) projektvállalata (4iG SDT EGY Zrt.) tőzsdén kívüli részvényadásvételi-szerződések keretében megvásárolja a RÁBA Nyrt. többségi, 74 százalékos tulajdonrészét, és 1789 forintos ajánlati áron kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesz a fennmaradó részvényekre.
• A tranzakció közel 25 milliárd forintos értékét a társaság saját tőkéből és hitelből finanszírozza.
• A felvásárlással a 4iG SDT Zrt. integrálja a földi mobilitási képességeket védelmi ipari portfóliójába, teljessé téve a szárazföldi – légi – űripari kompetenciáit.
• A 4iG Csoport tulajdonszerzését, a kötelező nyilvános ajánlattételi szakasz és a RÁBA Nyrt. átvilágításának eredményes lezárását követően a globális védelmi ipari szereplő, a Czechoslovak Group leányvállalata, a CSG DEFENCE kisebbségi, 37 százalékos közvetett részesedést szerezhet a társaságban, míg a 4iG SDT Zrt. Magyarországon kizárólagos jogokhoz jut a TATRA katonai járművek értékesítése, összeszerelése, szervizelése és disztribúciója terén. A partnerségről szóló előzetes megállapodást a RÁBA tranzakcióval egy időben jelentette be a 4iG Csoport a Budapesti Értéktőzsdén.
• A stratégiai együttműködés célja, hogy az üzleti és exportlehetőségek bővítésén keresztül a RÁBA Nyrt. a jövőben regionális gyártási és fejlesztési központként működjön, amely a TATRA második legnagyobb európai beszállítójaként a NATO- és EU-tagországok számára is versenyképes járműipari megoldásokat kínálhat.
• A felvásárlás új alapokra helyezi a RÁBA 129 éves örökségét, erősíti a 4iG SDT Zrt. pozícióját a nemzetközi védelmi iparban, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a RÁBA ismét meghatározó szereplővé váljon a szektorban.

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT Zrt.) projektvállalata (4iG SDT EGY Zrt.) tőzsdén kívüli ügylet keretében részvényadásvételi-szerződéseket kötött a RÁBA Járműipari Holding Nyrt. többségi tulajdonrészének megvásárlására, valamint kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesz a közkézhányadot tulajdonló részvényesek számára. A 4iG SDT Zrt. a tranzakció céljára létrehozott projekttársaságon keresztül (4iG SDT EGY Zrt.) 54,34 százalékos tulajdonrészt vásárol az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-től, valamint 20 százalékos részvénycsomagot a Széchenyi István Egyetemért Alapítványtól. A részvényadásvételi szerződések a versenyhatósági jóváhagyások és egyéb zárási feltételek teljesülését követően lépnek hatályba. A fennmaradó, közel 25 százalékos (24,77%) tulajdonrész megszerzésére a 4iG SDT EGY Zrt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 68. § (1) bekezdése alapján kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesz a közkézhányadot birtokló kisrészvényesek számára. Az egységes, 1.789 forintos részvényenkénti árat a társaság a jogszabályi háttérnek megfelelően, az egy részvényre jutó saját tőke alapján határozta meg, és ez az érték minden tranzakciós elem esetében azonos. A nyilvános vételi ajánlattételi eljárás október közepéig zárulhat le.

A közel 25 milliárd forintos tranzakció finanszírozása saját tőke és külső hitelforrás kombinációjával valósul meg.

Teljes körű védelmi ipari portfólió

A tranzakció legfontosabb célja a földi mobilitási képességek integrálása a 4iG SDT Zrt. portfóliójába. A jelentős védelmi ipari múlttal rendelkező RÁBA katonai járműgyártási kapacitásaival és szaktudásával a 4iG SDT Zrt. olyan stratégiai jelentőségű, védelmi célú földi mobilitási képességeket épít be tevékenységébe, amelyek teljessé teszik a vállalat védelmi ipari portfólióját. A Széchenyi István Egyetemmel tervezett stratégiai együttműködéssel összhangban pedig a 4iG SDT Zrt. tovább erősítheti győri jelenlétét, hozzájárulva az ipari tudásbázis fejlesztéséhez, valamint a kutatás-fejlesztési és mérnökképzési területek bővítéséhez a régióban.

CSG DEFENCE

A globális védelmi ipari vállalat, a Czechoslovak Group leányvállalata, a CSG DEFENCE szakmai partnerként csatlakozik a tranzakcióhoz. A Budapesti Értéktőzsdén a mai napon közzétett nem kötelező érvényű előzetes megállapodás értelmében 4iG SDT EGY Zrt. kizárólagos jogokat kap Magyarországon TATRA márkájú katonai járművek értékesítésére, összeszerelésére, szervizelésére és disztribúciójára. A CSG DEFENCE továbbá opciósan akár 49 százalék tulajdonrészt szerezhet a 4iG SDT EGY Zrt.-ben, amely 37 százalékos közvetett részesedést jelent a RÁBA Járműipari Holding Nyrt.-ben. Az opciós megállapodás lezárása függ a 4iG Csoport tulajdonszerzését követő átvilágítási folyamattól, valamint az üzleti stratégiák kialakításától.

A CSG DEFENCE csatlakozása és jövőbeni potenciális kisebbségi tulajdonrésze a vállalat szakmai tudásának, kompetenciájának és kapcsolatainak köszönhetően hosszú távon támogathatja a RÁBA Nyrt. nemzetközi piacra lépését és a megrendeléseket, ugyanakkor továbbra is garantált a nemzeti szuverenitás és az ellátásbiztonság megőrzése. A felek hosszú távú célja, hogy a RÁBA a TATRA járművek globális beszállítói rangsorában a második helyre lépjen elő, és a közép-európai régiót kiszolgáló gyártási és fejlesztési központ jöjjön létre Győrben. A megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország egyik legjelentősebb védelmi ipari öröksége, a RÁBA Járműipari Holding Nyrt. ismét megerősítse pozícióját az ágazatban.

„A RÁBA felvásárlása meghatározó lépés a 4iG Csoport védelmi ipari stratégiájának megvalósításában. A hagyományos védelmi kompetenciák és az újgenerációs technológiák összekapcsolásával a RÁBA közel 130 éves ipari örökségén alapuló modern nagyvállalat jöhet létre, amely a NATO- és EU-tagországok számára is versenyképes, magyar gyártású és fejlesztésű megoldásokat kínál. Különösen fontos számunkra, hogy ebben a folyamatban olyan stratégiai partnerrel dolgozhatunk együtt, mint a Czechoslovak Group, amely nemzetközi tapasztalataival, technológiai hátterével jelentős mértékben hozzájárulhat a RÁBA megújulásához. A mostani tranzakcióval és a folyamatban lévő akvizíciónkkal integrált, teljes körű védelmi ipari portfóliót hozunk létre a szárazföldi, légi és űripari területeken, amely új exportpiacokat és innovációs lehetőségeket nyithat társaságaink számára”

– mondta az akvizíció kapcsán Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.

Európai szintű partnerség

A Czechoslovak Group (CSG) egy globális ipari és technológiai cégcsoport, tulajdonosa Michal Strnad cseh üzletember. A CSG a biztonságosabb és stabilabb jövő érdekében a stratégiai szempontból fontos termékek, rendszerek és technológiák szállításával foglalkozik a védelemi ipar, a repülőgépipar, az autóipar és más iparágak számára. A cégcsoport kulcsfontosságú gyártási kapacitásai az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szerbiában, Görögországban és Indiában találhatóak és világszerte exportálja termékeit. A CSG több mint 14 ezer embert foglalkoztat, 2024-ben 5,2 milliárd euró (konszolidáltan 4 milliárd euró) árbevételt ért el, ezzel a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint a világ 100 legnagyobb védelmi vállalata közé tartozik. A cégcsoport kulcsfontosságú leányvállalatai az Excalibur Army, a Tatra Trucks, az MSM Group, a The Kinetic Group és az Eldis.

Az extrém terepre tervezett nehéz tehergépjárműveiről világszerte ismert kopřivnicei Tatra Trucks a CSG mobilitási és védelmi divíziók projektjeinek alappillére, a világ egyik legrégebbi haszongépjármű-gyártója. 2024-ben 1548 járművet gyártott, jelentős részét a védelmi ipari ügyfelek számára. A Tatra folyamatos innovációval fejleszti termékei következő generációit, többek között a legújabb Force és Phoenix sorozatokat, emellett központi szerepet játszik a CSG védelmi portfóliójában szereplő kerekes páncélozott járművek fejlesztésében, gyártásában, modernizálásában és az életcikluson át tartó támogatásában.

„A 4iG Csoporttal és a RÁBA-val kötött partnerség kulcsfontosságú lépés a közép-európai védelmi ipar megerősítését célzó hosszú távú törekvéseink megvalósításában. A RÁBA gyártási kapacitásainak, a CSG technológiáinak és a Tatra Trucks globális piaci szerepének ötvözésével olyan erős ipari bázist hozhatunk létre, amelynek köszönhetően nemcsak Magyarországnak, hanem a NATO-nak és az európai uniós szövetségeseinknek is modern és versenyképes megoldásokat nyújthatunk. Büszkék vagyunk arra, hogy a Tatra több mint 100 éves hagyományaira építhetünk, és hogy a magyar partnereink szakértelmével és tapasztalatával egyesíthetjük erőinket egy regionális mobilitási és védelmi technológiai központ fejlesztése érdekében”

– mondta Jan Marinov, a CSG Defence vezérigazgatója.

Új korszak a védelmi iparban és a RÁBA történetében

A 129 éves múltra visszatekintő RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Magyarország meghatározó járműipari vállalatcsoportja, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság. A vállalatcsoport haszongépjárművekhez, mezőgazdasági erőgépekhez és földmunkagépekhez kifejlesztett futóműveket, futómű főegységeket, haszon- és személygépjárművekhez alkatrészeket gyárt és szállít a globális járműipari piacra. Fő export piacai Észak-Amerika és az Európai Unió, ezek mellett réspiaci szereplőként Japánban is megjelennek termékei. A RÁBA több évtizedes védelmi ipari tapasztalattal rendelkezik: a Magyar Honvédség évtizedek óta használja a járműveit, továbbá hazai és nemzetközi szereplőkkel, például a Nurol Makina török védelmi ipari gyártóval is együttműködik a Gidrán Páncélozott Járművek Kft. vegyesvállalatán keresztül.

A felvásárlás újra megerősítheti a RÁBA védelmi iparban betöltött szerepét, hiszen az 4iG Csoport nemzetközi kapcsolatai a meglévő tevékenységek mellett új piaci és exportlehetőségeket teremtenek, különös tekintettel a Gidrán 4×4 programra, valamint a jövőben a 8×8-as járműplatformok fejlesztésére, így Magyarország felértékelődhet a NATO és az EU védelmi ipari térképén.

A 4iG SDT célja a hatékony működés megteremtése és optimális folyamatok kialakítása. A földi mobilitási képességek integrálásával a 4iG SDT egy komplex, szárazföldi-légi-űripari kompetenciákra épülő védelmi ipari portfóliót alakíthat ki a hazai és nemzetközi piacokon, ami hosszú távon is hozzájárul a hazai védelmi ipari ökoszisztéma fejlődéséhez, az ipari kapacitások erősítéséhez és az exportképességek bővítéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A 4iG megvásárolja a RÁBA többségi részvénycsomagját appeared first on Műszaki Magazin.

Régóta fennálló kérdés a digitalizáció gazdasági paradoxona, ami szerint bár a szervezetek rengeteget költenek új technológiákra, az eredmények – például a nagyobb termelékenység, a megtakarítások növekedése, a szolgáltatások javulása – elmaradhatnak a várakozásoktól.

Egy uniós finanszírozású nemzetközi kutatócsoport – amely a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a dániai Aalborg Egyetem összefogásában alakult meg – most közelebb került az ellentmondás feloldásához. A kutatók az egyik legkiélezettebb, globális versenyben működő iparág, az autógyártás legnagyobb vállalatait vizsgálták, ahol arra kényszerülnek a szereplők, hogy folyamatosan fejlesszék magukat.

Csak mert trendi, nem biztos, hogy megéri

A kutatócsoport 54 nagy és sikeres autóipari cég digitalizációs fejlesztéseinek pénzügyi hatásait elemezte különböző időtávokon. A frissen publikált eredmények szerint a nyereségességre gyakorolt hatás még két év távlatában sem jelentkezik, miközben az eszközfelhasználás hatékonysága szinte azonnal jelentősen növekszik. A digitalizáció 1 százalékos növekedése több mint fél százalékkal növelheti a tárgyi eszközök forgási sebességét. A digitalizációjukat növelő vállalatok összességében csak hosszabb távon érhetnek el jobb pénzügyi megtérülést.

„Az adatok azt mutatják, hogy amikor új technológiákba fektetnek az autóiparban, a vállalatvezetőknek türelmesnek kell lenniük. A digitális technológiák, különösen a legújabb innovációk pénzügyi megtérülését jellemzően legalább két év után lehetett érzékelni. A digitalizációs fejlesztések esetében érdemes józanul, körültekintően eljárni, és azt is figyelembe venni, hogy a befektetéseket nemcsak a pénzügyi megtérülés, de egyéb szempontok, például a versenytársak lépései vagy a partnerek elvárásai is kikényszeríthetik”

– mondta Demeter Krisztina, a Corvinus egyetemi tanára, a kutatócsoport vezetője.

Így növelhető a nyereségesség

A kutatók két javaslatot fogalmaztak meg arra, hogyan lehet a digitalizáció megtérülését elősegíteni. Egyrészt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkatársak az új technológia értő használatához szükséges tudást elsajátítsák és aktívan alkalmazzák. Másrészt a vállalatoknak időt kell adniuk maguknak: meg kell tanulniuk, hogy a pénzügyi eredmények csak akkor jelennek meg, amikor a technológiák és azok felhasználása kiforrottá és széles körben elterjedtté válik.

A tanulmányban külön is megvizsgálták az autóipar két szegmensét, az autógyárakat és a beszállítóikat, és váratlan eredmény született: az utóbbiak kissé előrébb járnak a digitális technológiák bevezetésében. Ez arra utalhat, hogy a beszállítók rugalmasabbak a digitalizációban, de ez a különbség a jövőben az új technológiák térnyerésével elhalványulhat.

A kutatási mintában többek között olyan jól ismert vállalatok kaptak helyet, mint a Volkswagen, a Toyota vagy a Mercedes. A vállalatok 2012 és 2022 közötti éves beszámolói alapján a kutatók szövegbányászati módszerekkel, kulcsszavakon alapuló elemzéssel, valamint egy gépi tanulási algoritmus segítségével számítottak digitalizációs indexeket az Ipar 3.0 és 4.0 digitális technológiáira – ilyenek például az ipari robotok, az automatizálás, a távközlési technológiák, a szenzorok, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy a nanotechnológiák. A pénzügyi mutatókat – az üzemi profithányad (EBITDA-marzs), az eszközforgási sebességet és a sajáttőke-arányos nyereséget a vállalatok auditált pénzügyi jelentéseiből nyerték ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megvan a válasz a digitalizáció nagy ellentmondására appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, a Forvis Mazars immár tizenharmadik alkalommal adta ki a Közép- és kelet-európai adókalauzt, amely átfogó képet ad 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszeréről. A 2025-ös év egyik legjelentősebb adózási kiadványa részletesen bemutatja a foglalkoztatási és vállalati jövedelmek adózásának aktuális trendjeit, a digitalizáció előrehaladását, valamint a globális minimumadó bevezetésének állását. A kiadvány értékes összehasonlítási alapot teremt a régióban tapasztalható hasonlóságok és különbségek feltérképezéséhez, ezzel hasznos támpontot kínál a befektetők, vállalkozások és döntéshozók számára.

Bérnövekedés és vásárlóerő-paritás: lassú felzárkózás

Bár a régióban az átlagos minimálbér éves szinten 9%-kal, a bruttó átlagbér pedig 8%-kal emelkedett, a bérszintek között jelentős különbségek mutatkoznak. Az élen Ausztria és Németország áll, ahol a bruttó átlagbér meghaladja a 4000 eurót, miközben Ukrajnában, Moldovában, Koszovóban és Albániában továbbra is az 1000 euró alatti érték jellemző.

Újdonság, hogy a jelentés idén először tartalmazza a vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló nettó bérek összehasonlítását is. Meglepő módon – bár a nominális bérek jelentősen eltérhetnek –, a valós vásárlóerő gyakran kiegyenlítettebb képet mutat. Például Szlovénia bruttó nominális bére 700 euróval haladja meg Lengyelországét, vásárlóerőben mégis csaknem azonos szintet képviselnek. Ukrajna bruttó bére pedig csupán harmada Görögországénak, de PPP-alapon gyakorlatilag eltűnik a különbség. Mindez a nettó jövedelmek és a reálértékű vásárlóerő összevetésének fontosságát hangsúlyozza.

Adóék: a régióban magasabb az OECD-átlagénál – kivéve, ha valaki családos

A régióban az átlagos adóék – azaz a munkáltatói összköltségből az államhoz kerülő rész – 38%, ami meghaladja az OECD 35%-os átlagát. A legmagasabb adóékkel Németország és Szlovákia rendelkezik (mintegy 49%), míg a legalacsonyabb értékeket Koszovó és Moldova mutatja (13 és 16%).

Magyarországon az adóék 41% az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetében, ami megközelíti a régiós átlagot. Háromgyermekes családoknál azonban ez az érték 23%-ra csökken, ami a második legalacsonyabb a vizsgált országok között, Bulgária után (21%). Magyarország ezzel az egyik legnagyobb mértékű családi adókedvezményt biztosító ország a KKE-régióban, megelőzve olyan országokat, mint Lettország (30%) és Horvátország (31%). Ezzel szemben például Németországban és Romániában a családi adókedvezmények hatása minimális vagy nem létezik, emiatt az adóék alig csökken még a nagycsaládosok esetében is.

Magyarország kettős adózási szerkezete vállalkozásbarát és fogyasztásalapú

Magyarország továbbra is kivételt képez adópolitikai stratégiájával: Európában itt a legalacsonyabb a társasági adókulcs (9%), amit egyetlen másik régiós ország sem tud felülmúlni. A többi KKE-ország adókulcsa 10% (pl. Bulgária, Bosznia, Észak-Macedónia) és 24% (Szlovákia) között mozog, míg Németország 30%-os kulccsal vezeti a listát.

Az Európai Unióban és a régióban is Magyarország alkalmazza ugyanakkor a legmagasabb általános forgalmi adót (27%). Ezt követi Horvátország (25%) és Görögország (24%), miközben a régiós átlag 20% körül alakul.

Ez a modell – alacsony nyereségadó és magas fogyasztási adó – éles kontrasztban áll például Németország vagy Ausztria kiegyensúlyozottabb adószerkezetével. Magyarország rendszere lehetőséget nyújt a vállalatok számára a nyereségük visszaforgatására és megtartására, miközben a végfogyasztók viselik a nagyobb adóterhet.

Digitalizáció, megfelelés és áfaadminisztráció

Magyarország – Romániával együtt – továbbra is élen jár az adózási digitalizációban. Az eÁFA-rendszer mindkét országban elérhető. Nálunk ez lehetővé teszi, hogy a NAV az online számlaadatok alapján előre kitöltött áfabevallást biztosítson. A rendszer olyan korábbi fejlesztésekre épül, mint az elektronikus pénztárgépek, az EKÁER-rendszer vagy a valós idejű számlaadat-szolgáltatás, amelyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb az áfarés.

A vállalatok számára Magyarország lehetővé teszi a csoportszintű adózást, amit többek között Ausztria, Németország, Lengyelország, Románia és számos balkáni ország is alkalmaz. Ez különösen előnyös a multinacionális vállalatok számára, mivel egyszerűsíti az összefüggő entitások adókezelését.

További sajátosság, hogy Magyarország az általános szabályok szerint nem alkalmaz forrásadót osztalékra, kamatra vagy jogdíjra – ami ritkaságszámba megy a régióban, ahol a szokásos forrásadó-mérték 15–20% körül alakul.

Pillar II: Magyarország a globális minimumadó korai alkalmazói között

Magyarország azon 14 ország egyike a régióban, amelyek bevezették az OECD által kezdeményezett globális minimumadót (Pillar II). Az új szabályozás a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, és előírja, hogy amennyiben az adott entitás effektív adókulcsa 15% alatti, akkor kiegészítő belföldi adót kell fizetnie. Az intézkedés célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása, ami a gyakorlatban jelentős megfelelési komplexitást eredményez még akkor is, ha a névleges társasági adókulcs eleve meghaladja a 15%-ot.

Fontos megjegyezni, hogy olyan jelentős gazdaságok, mint az Egyesült Államok, India vagy Kína még nem alkalmazzák az új keretrendszert, és ez aggodalomra ad okot a globális adóharmonizáció szempontjából.

Összegzés: éles kontrasztok jellemzik a régió adózási térképét

Bár a régió egyre inkább illeszkedik a globális adózási sztenderdekhez, az adópolitikák és a gazdasági struktúrák közötti különbségek továbbra is jelentősek. Magyarország különösen kitűnik az alacsony vállalati nyereségadó, a magas fogyasztási adók, az egyedülálló családi adókedvezmények és az élvonalbeli digitalizációs fejlesztések együttesével. Bár ezek a megoldások kompromisszumokat is rejtenek, egyedisége miatt Magyarország különleges helyet foglal el a CEE-régióban, lehetőségeket és kihívásokat egyaránt kínálva a befektetők és döntéshozók számára.

A Forvis Mazars CEE Tax Guide 2025 kiadványáról

A kiadvány 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszerét elemzi a 2025. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján. A 13. alkalommal megjelent elemzés PDF- és interaktív formában is elérhető, és kiemelkedő benchmarkingeszköznek számít adószakértők, befektetők és közpolitikai szereplők körében.

A teljes adózási útmutató a következő linken található: https://www.forvismazars.com/hu/hu/hirek/kiadvanyaink/kozep-es-kelet-europai-adokalauz/forvis-mazars-cee-adokalauz-2025

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közzétették a 13. Közép- és kelet-európai adókalauzt appeared first on Műszaki Magazin.

Az esemény középpontjában a hazai KKV szektor inflációs kihívásai, beruházási lehetőségei, telephelyválasztási szempontjai és a növekedést támogató finanszírozási konstrukciók álltak, melyek együttesen határozzák meg a vállalkozások fejlődési pályáját.

A rendezvény rangját emelte a meghívott szakértők magas színvonalú jelenléte: Kalmár Milla, a 108 Real Estate Hungary, ipari ingatlan divízióvezetője, Micskei Mariann, a Goodwill Energy Zrt. operatív igazgatója, Kovács János, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke, Heim Dávid, az Otthon Centrum Franchise Partnere & Kereskedelmi Ingatlanszakértője és Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője, osztották meg az aktuális piaci trendeket és gyakorlati tapasztalatokat a résztvevőkkel. A rangos szakmai eseményt Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke nyitotta meg, aki beszédében bejelentette, hogy a RaktárAD a vállalkozások növekedési igényeire és a regionálisan legkeresettebb lokációkra reagálva olyan célzott terjeszkedési stratégiát valósít meg, amely a meglévő alsónémedi és vecsési fejlesztések mellett új ipari projekteket indít Nagytarcsán és Bagon. Továbbá stratégiai nyitást kezdeményez Budapest északi és nyugati agglomerációja – különösen Dunakeszi és Budaörs – irányába, modern és versenyképes raktármegoldásokat kínálva.

Túlélés vagy fejlődés? A hazai KKV-k helyzete a gazdasági turbulenciában

Az elmúlt tíz év alatt a magyar gazdaság közel 80%-os inflációt szenvedett el, jóval meghaladva az EU 30–35%-os átlagát. Ez különösen érzékenyen érintette a kis- és középvállalkozásokat (KKV), ahol jelentős termelékenységi eltérések alakultak ki. Az egyszemélyes mikrovállalkozások teljesítménye reálértéken stagnált, míg a 2–9 fős cégek termelékenysége 60–70%-kal, a középvállalatoké pedig 40%-kal haladta meg az infláció mértékét.

Bár a vállalkozások száma 10 év alatt 50%-kal nőtt, a bővülés elsősorban az egyszemélyes és az úgynevezett „0 fős” projektcégekhez köthető. A kis és középvállalkozások száma lényegében nem változott.

A KKV szektor a foglalkoztatottak 65%-át adja, ugyanakkor az inflációs környezetben erőforrásaik nagy részét a bérköltség emészti fel, így kevés jut fejlesztésre. Azok a cégek, amelyek tudatos beruházásokkal erősítették működésüket, mára versenyképesebb, tőkeerősebb szereplőkké váltak, és aktívabban jelennek meg például az ipari ingatlanpiacon.

Finanszírozási kihívások és kompetenciahiány hátráltatja a mikro- és kisvállalkozások fejlődését

Bár a hazai bankrendszer jelenleg pénzbőségben működik, a hitelezési aktivitás mégis visszafogott, mivel a pénzintézetek jellemzően csak hitelképes ügyfeleket tudnak kiszolgálni.

„A mikro- és kisvállalkozások túlnyomó többsége – különösen az egyszemélyes vállalkozások – jellemzően nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így kiszorulnak a hatékony finanszírozásból. A hazai kisvállalkozások száma uniós összehasonlításban kiemelkedően magas. Ezen belül a mikrovállalkozások aránya is, mégis éppen ez a szegmens marad le leginkább a fejlődési lehetőségekről. Ennek oka, hogy az ilyen cégek gyakran nem üzleti megfontolásból, hanem megélhetési kényszerből jönnek létre. A támogatási rendszerekben tapasztalható aránytalanság tovább mélyíti a szakadékot a multinacionális vállalatok és a hazai KKV-k között. Az elmúlt években az iparági óriások – különösen az akkumulátor- és autóipar szereplői – jelentős állami támogatásokban részesültek, míg a kisebb vállalkozások gyakran kiszorulnak ezekből a lehetőségekből. A hazai cégek versenyképessége érdekében a támogatási struktúra újragondolása indokolt lenne.”

– fejtette ki Kovács János, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke.

A növekedés gátjai és a kiút: kompetenciafejlesztés és együttműködés a mikrovállalkozások megerősítéséért

A vállalkozások többségénél hiányzik a cégre szabott stratégiai szemlélet, a projektekhez igazított portfóliómenedzsment, a digitális jelenlét – sok esetben még weboldaluk sincs – és korlátozottak a külpiaci kapcsolataik is. A kompetenciahiány, a pénzügyi forráshiány, valamint az infrastruktúra- és motivációs deficitek együttesen gátolják a növekedésüket.

E problémákra reagálva indult el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezésére a Demján Sándor Program, amely célzott támogatást kínál a kisvállalkozások fejlődésének ösztönzésére. A program célja nem pusztán finanszírozás, hanem a hosszú távú együttműködési lehetőségek – például klaszterek és konzorciumok – feltérképezése, kialakítása és megerősítése.

Beruházási visszafogottság és ingatlanpiaci kivárás a bizonytalan gazdasági környezetben

“A gazdasági bizonytalanság – különösen az inflációs nyomás, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és az egyenlőtlen állami támogatások – erőteljesen visszafogják a beruházási hajlandóságot mind a multinacionális, mind a hazai kis- és középvállalkozások körében. A nagyvállalatok elhalasztják a nagyobb ingatlanváltásokat, a KKV-k számára pedig a piaci környezet tervezhetetlensége teszi kockázatossá a fejlesztéseket. „Míg sok KKV vezető inkább a megtakarítást részesíti előnyben, a nagyobb vállalkozások egyre gyakrabban élnek alternatív finanszírozási formákkal, mint a részletfizetés vagy a PPA (Power Purchase Agreement, villamosenergia-vásárlási megállapodás) konstrukciók, működésük fenntarthatósága és költséghatékonysága érdekében.”

– hangsúlyozta Micskei Mariann, a Goodwill Energy Zrt. operatív igazgatója.

A bérleti piacon országos szinten csökken az új szerződések száma. Egyre jellemzőbb a meglévő bérleti viszonyok meghosszabbítása – még akkor is, ha az ingatlan műszakilag elavult, és az energiahatékonyság javítása révén csökkenthetők lennének az üzemeltetési költségek. A vállalatok számára egy költözés nemcsak pénzügyi, hanem munkaerő-megtartási kockázatot is jelent, így a stabilitás fenntartása elsődleges prioritássá vált.

A RaktárAD a KKV-k elkötelezett partnere

A magyar gazdaság hajtóerejét a KKV-szektor adja. Ezt a RaktárAD nemcsak felismerte, hanem küldetésévé is tette a hazai családi vállalkozások támogatását. Tudja, nem a csodákra kell várni, hanem közösen kell cselekedni a fejlődés érdekében.

A kis- és középvállalkozások ereje fokozatos, lépésről lépésre megvalósított növekedési stratégiákban bontakozik ki, amelyhez a megfelelő infrastrukturális háttér elengedhetetlen.

A cég által kifejlesztett unikális termék, az új generációs ipari társasházak különösen azoknak a vállalkozásoknak kínálnak korszerű alternatívát, akik korábban elavult, jellemzően lakóövezeti vagy szűkös helyszíneken folytatták tevékenységüket.

„Az ipari társasházak nem csupán korszerű infrastrukturális hátteret biztosítanak, hanem élő, támogató üzleti ökoszisztéma kialakulását is ösztönzik. Ezek az együttműködések – a közös fejlesztésekre, energiahatékony technológiákra, a költségek optimalizálására építve integrált, kézzelfogható logisztikai megoldásokat kínálnak a tulajdonosok számára. Inkubátorház jellegű működésük révén pedig közvetlen kapcsolódási pontot találnak olyan meghatározó szakmai szervezetek felé is, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), miközben tanácsadási és finanszírozási szolgáltatások is elérhetővé válnak számukra.”

– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője.

Regionális fókuszpontok és testreszabott fejlesztések formálják az ipari ingatlanpiac jövőjét

A lokáció továbbra is az egyik legmeghatározóbb tényező az ipari ingatlanok értékállóságában és hozamtermelő képességében. A jó elhelyezkedésű, új építésű ingatlanok – még a jelenlegi, 5% alatti bruttó hozamkörnyezetben is – hosszú távon kiemelkedő megtérülést biztosíthatnak, különösen akkor, ha a kereslet idővel meghaladja a kínálatot az adott térségben. Az ilyen típusú ipari eszközök lényegesen kisebb mértékben amortizálódnak, mint a nagy értékű lakóingatlanok, amelyek folyamatos karbantartást és esztétikai frissítést igényelnek. Az elmúlt évtized piaci adatai is ezt támasztják alá. Míg a lakóingatlanok ára 300%-kal nőtt, az ipari ingatlanok értéke 200%-os emelkedést mutatott, a bérleti díjak pedig mindkét szegmensben 200%-kal emelkedtek az 50-250 millió Ft értékű ingatlanok kategóriájában.

„A hazai ipari ingatlanpiacon továbbra is Budapest és az agglomeráció, valamint az autópályakapcsolattal rendelkező nagyvárosok – például Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Győr – számítanak a legaktívabb régióknak. Ezek a térségek vonzzák leginkább azokat a vállalatokat, amelyek standard ipari ingatlant keresnek, vagy egyedi igényekre szabott, „built-to-own” és „built-to-suit” konstrukcióban fejlesztett megoldásokban gondolkodnak. A döntéshozók egyre inkább preferálják a hosszú távra optimalizált, saját használatra szabott csarnokokat, mivel ezek rugalmasságot (kiváló lokáció esetén gyors exit lehetőséget vagy később könnyű kiadhatóságot) és kiszámítható üzemeltetési költségeket biztosítanak, különösen energiahatékonysági szempontból.”

– emelte ki Heim Dávid, az Otthon Centrum Franchise Partnere & Kereskedelmi Ingatlanszakértője.

Egyes régiók, mint Kecskemét, a korábbi intenzív fejlesztések következtében túltelítettség jeleit mutatják, míg más területek – például Debrecen – az autóipari beruházásoknak köszönhetően erőteljes növekedési pályára álltak. A délkeleti országrész egyelőre még nem túl attraktív. A határmenti logisztikai központok kiemelt szerepet kaphatnak a háborút követő újjáépítési folyamatokban, a várható átmenő forgalom és építési igények miatt.

Stratégiai terjeszkedés új helyszíneken a RaktárAD megoldásaival

A regionális trendekre és a vállalkozások valós igényeire reagálva a RaktárAD is célzott terjeszkedési stratégiát alakított ki, amelyben a piac által leginkább preferált lokációk kapnak kiemelt szerepet.

„A cég Alsónémediben és Vecsésen már működő projektei után a vállalat immár Nagytarcsán folytatja és Bagon elindítja ipari ingatlanfejlesztéseit. Ezzel egy időben Budapest északi és nyugati agglomerációja – Dunakeszi és Budaörs térsége – felé is megkezdi stratégiai nyitását, azzal a céllal, hogy a dinamikusan fejlődő vállalkozások számára korszerű, ugyanakkor elérhető árú raktármegoldásokat kínáljon. Számos példa igazolja, hogy a már üzemelő telephelyekre betelepült cégek stabil piaci jelenlétet és hosszú távú egzisztenciát tudtak felépíteni. Ezt a tapasztalatot kívánja a RaktárAD az új helyszínekre is átültetni, hogy még több vállalkozás részesülhessen a tudatosan megtervezett, fejlődést támogató környezet előnyeiből.”

– jelentette be Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke.

Változó iparági trendek és új növekedési centrumok formálják a keresletet

„Az ipari ingatlanpiacot egyre inkább az autóipari és a technológiai szektor strukturális átrendeződése határozza meg. A nemzetközi autógyártók – köztük a TIER 1–3-as beszállítói lánc szereplői Ázsiából, Észak-Amerikából és Nyugat-Európából – továbbra is jelentős szerepet játszanak a kereslet alakulásában, azonban a korábban várt kapacitásbővítések üteme mérséklődött. A BYD gyártási volumene jelentősen csökkent az előre tervezettekhez képest. A már működő akkumulátor gyáraknál 30-50%-kal csökkent 2023-hoz képest a gyártási volumen. 2025 első negyedévében a piacot elsősorban a bérleti szerződések meghosszabbítása jellemezte, új tranzakciók helyett. A legnagyobb bérleti ügylet Budapesten zárult, egy pénzügyi-technológiai szektorban működő cég részéről. A statisztikai értelemben sok esetben összeolvadó Q4 és Q1 számok gyakran torzítják a valódi piaci aktivitást, mivel számos szerződés adminisztratív okokból korábban kerül lezárásra. Az FMCG szektor szereplői – különösen a ruházati és háztartási papíráru termékeket forgalmazó cégek – szintén aktívak voltak a tranzakciók terén, annak ellenére, hogy a magas infláció időszakosan visszavetette döntéseiket.”

– elemezte Kalmár Milla, a 108 Real Estate Hungary, ipari ingatlan divízióvezetője.

A gyógyszeripar és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó szegmensek – mint a táplálékkiegészítők, sport- és wellness termékek – egyre erőteljesebb keresletet generálnak, különösen a fiatalabb, tudatos fogyasztói rétegek körében. A hazai piacon emelkedő aktivitás figyelhető meg az elektromobilitás terén is – az elektromos kerékpárok, rollerek és robogók gyártása, szervizelése kapcsán.

A szektor előtt álló kihívások és lehetőségek egyaránt azt vetítik előre, hogy az ipari ingatlanpiac jövőjét azok a szereplők formálják majd sikeresen, akik gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez és a feltörekvő ágazatok növekvő igényeihez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari ingatlanpiac és KKV-stratégiák 2025-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Önbizalom és alkalmazkodás ingatag talajon alcímmel elkészült a Budapesti Corvinus Egyetemnek a magyar vállalatok versenyképességéről szóló 2025-ös gyorsjelentése, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be az érdeklődőknek május 6-án. A Versenyképesség Kutató Központ keretei között közel 30 éve folyó kutatássorozat legfrissebb adatfelvételében 335 közép- vagy nagyvállalat vett részt, 90 százalékuk magyar tulajdonban áll. A kiadvány összesen 14 fókuszterületen elemzi a hazai cégeket a HR-től a marketingen át az innovációig.

„A környezeti változásokat összességében és minden részletkérdésben némiképp kedvezőbbnek tartják a vállalatok, mint az előző felmérés idején, 60 százalékuk teljes mértékben kiszámíthatóként értékeli a működési környezetet. A gazdaság általános helyzetét azonban kedvezőtlenebbnek ítélik, mint 2019-ben. A monetáris politika, különösen az adózási feltételek módosítása a válaszadók szerint rontotta a vállalatok helyzetét – a legkedvezőtlenebb megítélést a fogyasztást terhelő adók szabályozása kapta” – emelte ki előadásában Chikán Attila, a Corvinus Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója. Örvendetes, hogy a vállalatok egyre fontosabbnak tartják a fenntarthatósági követelményeket, de ez főleg a szigorodó szabályozásnak köszönhető, tette hozzá.

A középvezetők szerepe a teljesítményben

A kutatás alapján a hazai cégek fő stratégiai célokként a vevők kiszolgálását, a fejlődési lehetőségeket, valamint a profit- és tulajdonosiérték-teremtést jelölték meg. A válaszadók kétharmada javulásról számolt be a termelési-szolgáltatási folyamatok minden egyes tényezőjében, saját magukhoz és versenytársaikhoz hasonlítva egyaránt.

A szerzők szerint fájó pont, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció, az információtechnológia és a kockázatmenedzsment alkalmazása a sereghajtók közé került. A digitalizáció a hazai cégekben leginkább az elemzéseket szolgálja, és költségtényezőnek tekintik. Csak minden ötödik vállalat gondolja azt, hogy kellő anyagi erőforrást rendelt a digitalizációs fejlesztésekhez.

„A magyar vállalati döntések centralizáltak és egyre inkább adatelemzésre épülnek. A versenyképesebb vállalatokra jellemzőbb, hogy a középvezetők is részt vesznek a hosszú távú döntésekben.  A válaszadó felsővezetők markánsan jobbra értékelik saját teljesítményüket iparági versenytársaiknál” – mondta Czakó Erzsébet, a kutatóközpont társigazgatója.

Nincs biztos recept a versenyképességre

A jelentés egyik új megállapítása, hogy a magyar cégek a beszállítók kiválasztásánál már főként minőségi szempontokat alkalmaznak a korábbi ár- és költségmegfontolások helyett. A fejlesztési prioritások között viszont a munkaerő fejlesztése – az előző felméréshez hasonlóan – az utolsó helyen szerepel. Nem csoda tehát, hogy a vállalatok háromnegyede észlel valamilyen szintű munkaerőhiányt, az azonban jelentős mértéket csak minden tizediknél ér el.

„Az eredményeink arra utalnak, hogy bármilyen cég lehet versenyképes – mérettől, ágazattól, értékesítési piacok irányától és tulajdonosi háttértől függetlenül. A magyar vállalatok a Vállalati Versenyképességi Index alapján mindazonáltal két csoportra bonthatóak. Azok, amelyek magas versenyképességűek, minden szempont szerint szignifikánsan jobb értékekkel jellemezhetők, mint a kevéssé versenyképesek” – hangsúlyozta Losonci Dávid, a kutatóközpont kutatási igazgatója.

Többen mernek hitelt felvenni, pályázatot írni

A gyorsjelentés szerint a korábbinál jóval alacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem vesznek fel hitelt. A vállalatok fizetési morálja az előző felméréshez képest romlott, a késedelmes fizetés leggyakoribb oka, hogy a vevőik sem fizetnek, valamint a forráshiány.

A válaszadók közel fele nyert el pályázatot: a korábbi felméréshez képest nőtt a pályázatot benyújtók és a támogatást elnyerő vállalatok aránya is. A legfontosabb pályázati célnak a technológiafejlesztést, az innovációt és az energiakorszerűsítést jelölték meg. A több mint százoldalas gyorsjelentés teljes egészében letölthető a Budapesti Corvinus Egyetem repozitóriumából ezen a linken.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Képen: Chikán Attila, Czakó Erzsébet és Losonci Dávid, a kutatás vezetői a Corvinus versenyképességi gyorsjelentését bemutató sajtótájékoztatón május 6-án Budapesten.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ütőképesekre és lemaradókra szakadt szét a magyar gazdaság appeared first on Műszaki Magazin.

A jegybankelnök hangsúlyozta: a jövőben a két intézmény a gazdasági folyamatok közös elemzésével is támogatja a magyar gazdaság fejlesztését, a megállapodással a gyakorlatban is hasznosulhat a jegybanknál meglévő elméleti tudás és az iparkamara pontos terepismerete.

Varga Mihály ismertette: a megállapodás szerint figyelemmel kísérik a vállalkozások exporttevékenységét és növekedését, különös figyelemmel az árak alakulására és a munkaerőpiaci folyamatokra, valamint közös kutatási projekt által segítik elő a gazdaságpolitikai döntéseket. Az együttműködés keretében feltérképezik az erős növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat, továbbá a növekedési lehetőségek kiaknázása érdekében közös platformokat hoznak létre a hazai pénzintézetekkel, tudásközpontokkal, egyetemekkel. A két intézmény segíti egymást a vállalati konjunktúra-felmérések elkészítésében is.

Az MNB az iparkamarát elméleti tudásával támogatja, az MKIK pedig a cégek elérésében nyújt segítséget a jegybank számára. A jegybank és a kamara megállapodott arról is, hogy elemzési és kutatási céllal megosztják egymással a felméréseik eredményeit. Varga Mihály felhívta a figyelmet: a Magyar Nemzeti Bank törvényi feladata a pénzügyi stabilitás makroszintű biztosítása, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig kötelezettsége alapján folyamatosan kapcsolatban áll a reálgazdaságot alakító vállalkozásokkal, így az együttműködés jól illeszkedik mindkét szervezet alapműködéséhez.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködési megállapodást kötött a jegybank és az iparkamara appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI beköltözött az egyetemre új korszak az ELTE GTK-n appeared first on Műszaki Magazin.

November 4-én megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapig tartó programsorozata, amely a hazai kutatások legfrissebb eredményeinek bemutatásán túl betekintést nyújt a tudomány hétköznapjaiba és a hétköznapokra gyakorolt sokféle hatásába. November 6-án Halmai Péter közgazdász, egyetemi tanár „Brexit: tények és tanulságok” címmel tartott előadást a Humán Tudományok Kutatóházában, áttekintve az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének potenciális és tényleges gazdasági hatásait az azóta eltelt csaknem öt év tapasztalatai alapján.

Az akadémikus előadásának kiindulópontja szerint az 1973-as csatlakozás az Európai Unió elődjéhez, az Európai Közösségekhez megkérdőjelezhetetlenül előnyére vált az Egyesült Királyságnak. A megelőző negyedszázad hanyatló gazdasági helyzete prosperitásba váltott, afféle pozitív strukturális törés következett be: a brit GDP 1982–2007 között megduplázódott, egyes években gyorsabban nőtt, mint az Európán kívüli angolszász államokban. Elsősorban a nemzetközi kereskedelem és a közvetlen külföldi tőkebefektetések, valamint a határokon túlnyúló pénzügyi szolgáltatások bővülésének köszönhetően.

A korlátok nélküli európai integráció, a belső piac előnyeinek erőteljes kihasználása, a sikeres nemzeti reformpolitika, valamint az integráció révén elért globális gazdasági alkupozíció és befolyás kiemelkedő gazdasági előnyökkel járt az Egyesült Királyság számára. Az EU-tagságból származó növekedési bónusz az EU-tagság lényegi gazdasági előnye nagy tagállamok – mint pl. az Egyesült Királyság – számára is, ám a legnagyobb előny a kis, nyitott gazdaságok esetében mutatható ki.

A gazdasági sikertörténetnek mondható brit felívelés egészen az ezredfordulót követő évtized derekáig tartott. Azonban a 2008–2009-es gazdasági és pénzügyi világválság, illetve már a recessziót megelőző években a brit termelékenység dinamikájának lassulása, majd stagnálása („brit termelékenységi rejtély”) és a versenyképesség mindezekből eredő gyengülése végül újabb, negatív strukturális töréshez vezetett. A 2000-es évek első évtizedének végétől az Egyesült Királyság gazdaságának más államokhoz mérhető, kézzelfogható hanyatlása, a brit reálbérek kedvezőtlen alakulása, a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek növekedése egyre termékenyebb táptalaja volt a fölerősödő EU-ellenes érzelmeknek és a politikai palettán újonnan felbukkanó euroszkeptikus szereplők EU-tagság elleni permanens kampányának.

Halmai Péter szerint ebben a közegben felerősödtek az antiglobalizációs, populista, alapvetően EU-ellenes irányzatok. A politikai arénában a maximális politikai haszonszerzésre törekedve előtérbe került az érzelmekre, a médiamanipulációra alapozott, „tényeken túli” politikai befolyásolás igénye. Mindehhez a gazdasági bizonytalanság növekedése és a politikai elit, az intézmények iránti bizalom általános csökkenése nyújtott stabil hátteret. A brexitet elsősorban azok a bal- és jobboldali pártokból kiábrándult szavazók támogatták, akik úgy látták: a modern Nagy-Britannia lemondott róluk. Képzettségük, koruk, gazdasági helyzetük vagy értékeik és a szociális változások iránya közötti feszültség miatt magukra hagyva érezhették magukat. Körükben (akárcsak a brexitet szorgalmazó politikusok körében) visszhang nélkül maradtak a közgazdasági szakértők széles körű és kezdettől fogva negatív gazdasági eredményeket mutató előrejelzései a kiválás lehetséges következményeiről. A nemzetközi gazdaságtan professzora a brexit előzményeit összefoglalva leszögezte: e társadalmi rétegek deprivációja, azaz társadalmi és gazdasági kizártsága alakult át az EU-ból való kilépés támogatásává.

Előadásában Halmai Péter bemutatta azokat a rendelkezésre álló adatsorokat, grafikonokat, amelyek jól mutatják, hogy az EU belső piacából kilépő brit gazdaság helyzete a korábbinál jóval kedvezőtlenebbé vált. A közvetlen, elsősorban a kereskedelmet érintő hatásokon túl tovább mérséklődött a termelékenység dinamikája, a brit font euróhoz mért árfolyama visszaesett, és azóta sem tért vissza a 2010-es évek közepén tapasztalt csúcshoz. A brexit következtében a nemzetközi árukereskedelem reálértéke s a gazdaság nyitottsága mérséklődött. A brit eszközárak relatíve leértékelődtek. A tőzsdeindex növekedése 10-15 százalékkal elmaradt más jelentős európai indexekhez képest. Az üzleti és közberuházások stagnálnak. Mindezek következtében az Egyesült Királyság GDP-je – az elvégzett ökonometriai szimulációk szerint – kedvezőtlenebbül alakult, mint ahogy az EU-tagság további fennállását feltételező szintetikus pálya szerint alakult volna. A brit gazdaság súlyos mértékű dezintegrációs veszteségei szemmel láthatóak. Mindezt szerkezetében átalakuló, de növekvő migráció kísérte: a brexit utáni években meredeken emelkedett a nem EU-országokból érkező munkavállalók száma, miközben ezzel párhuzamosan az uniós bevándorlás lényegében leállt.

Az előadás egyik fő konklúziója, hogy az „igazságon túli politika”, az érzelmekre alapozott, „tényeken túli” politikai befolyásolás, az egyoldalú és valótlan információkon, a választók demagóg és manipulatív befolyásolásán, a racionalitás elvetésén alapuló populizmus térhódítása nagy kihívás a demokrácia, egyúttal az európai nemzeteket egyesítő európai integráció számára is. „A dezintegrációnak ára van, veszteséget eredményez. Nagyon nagy erejű mechanizmusokról, kölcsönös függőségek rendszeréről van szó, amelyek nem hagyhatók büntetlenül figyelmen kívül” – fogalmazott az akadémikus. Halmai Péter a tudomány felelősségét hangsúlyozta: a társadalmi és gazdasági alapkérdéseket vizsgáló kutatóknak pontos és kiegyensúlyozott információkat, racionális magyarázatokat kell nyújtaniuk a társadalom számára. Ezzel összefüggésben pedig elengedhetetlen, hogy az Európai Unió összes tagállamában helytálló információkat kaphasson a lakosság az EU-integráció tényleges és potenciális hatásairól. Arról, hogy nincs gazdasági előnye az EU elhagyásának, sőt a dezintegráció rendkívüli terheket jelent, egyúttal sok tekintetben kiszámíthatatlan következményekkel jár az Európai Unió közösségéből való teljes kilépés.

Halmai Péter élőben közvetített tudományünnepi előadását és az azt követő beszélgetés teljes felvételét a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján lehet visszanézni.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A brexit tanulságai: az EU elhagyása súlyos és tartós gazdasági hátrányokat okoz appeared first on Műszaki Magazin.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.

Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.

A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.

Az immateriális javak jelentősége

Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.

A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban

A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.

A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.

Pozitív példák és IP-hősök

A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.

A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.

Ingyenes segítség és támogatás cégeknek

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.

A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Értékes védelem

A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.

Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.

Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatcsoport Újrahasznosítási és Szétszerelő Központja (RDC – Recycling and Dismantling Centre) már harminc éve fejleszti és teszteli az olyan, újabbnál újabb folyamatokat, amelyek az elhasznált alkatrészek újrahasznosítása és az alkalmazott alapanyagok újrafelhasználása terén jelentős előrelépéseket ígérnek. Az RDC maradéktalanul megosztja tapasztalatait a körforgásos gazdaság szereplőinek globális hálózatával, amellyel nagymértékben járul hozzá az autóipart átfogó körforgásos gazdaság kialakulásához. Az így felhalmozott újrahasznosítási szaktudás a BMW Group terméktervező folyamataiban is visszaköszön, amely garantálja, hogy az új modellek újrahasznosíthatóságával már a tervezési fázisban meghatározó szempontként számolnak a mérnökök.

Az RDC évente több ezer autót hasznosít újra, ezek nagy része előszériás modell, amelyek tesztelési célokat szolgáltak. Szétszerelésüket egy olyan szabványosított folyamat mentén végzik, amelynek középpontjában az újrahasznosítható alkatrészek és az újrafelhasználható alapanyagok felismerése áll.

Az újrahasznosíthatóság tökéletesítésén dolgozó központ a teljes iparág számára mérceként szolgál

Ami 1994-ben egy új, vállalati tulajdonban lévő újrahasznosítási létesítményként indult, az három évtized alatt mára az autók újrahasznosításának iránymutató tudásközpontjává érett. Figyelembe véve az iparág új szabályait és a BMW Group ambiciózus céljait, az RDC a jövőben még fontosabb szerepet tölt majd be: az itt felhalmozott szaktudás kulcsfontosságú a modellek újrahasznosíthatóságának továbbfejlesztésében.

A BMW Group meghatározó szereplőként vett részt a Nemzetközi Szétszerelő-információs Rendszer (IDIS – International Dismantling Information System) kiépítésében, amelyen az RDC megosztja tapasztalatait a körforgásos gazdaság szereplőinek globális hálózatával. Az adatok világszerte díjmentesen érhetők el az újrahasznosítást végző vállalatok számára. A közös tudásbázist jelenleg 41 ország mintegy 3 000 szervezete használja, hogy kitanulja az újrahasznosítható alkatrészek költséghatékony szétszerelését és az értékes alapanyagok hatékony újrafelhasználását.

Az újrahasznosítási folyamatok töretlen fejlesztése és tökéletesítése az ökológiai lábnyom következetes csökkentésére irányuló vállalati törekvés szerves része, miközben az erőforrások megőrzése a károsanyag-kibocsátás redukálását is elősegíti.

A ma hulladéka a holnap nyersanyaga

A modellek újrahasznosítását az RDC az utasbiztonsági rendszerek mérnökien precíz deaktiválásával és szétszerelésével, valamint az összes folyadék leeresztésével és eltávolításával kezdi. A légzsákok pirotechnikáját a BMW Group többek között saját, szabadalmaztatott eljárása mentén semlegesíti. A lengéscsillapítókban dolgozó olajat ugyancsak egy speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközzel távolítják el.

Az ezt követő szétszerelési folyamat középpontjában elsőként az egyes alkatrészek újrahasznosítása áll. A sorozatgyártásból származó és újszerű állapotban lévő, működőképes alkatrészeket nem selejtezik le, hanem továbbadják a regisztrált kereskedőknek továbbértékesítésre. Az autó maradék részének mechanikus szétszerelése során egyes anyagokat, így például a kábelkötegekben található rezet egy speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközzel választják ki. A motorblokk és a váltó kiemelése után a vázszerkezetet egy külső újrahasznosító létesítményben préselik és aprítják tovább.

A fémek célzott szétszerelése gondoskodik arról, hogy a ma hulladéka a holnap nyersanyagává váljon – a lehető legnagyobb mennyiségben és a lehető legjobb minőségben. Ez nem csupán környezetvédelmi, de pénzügyi szempontból is fontos: a hajtásláncban alkalmazott fémek – a rézhez hasonlóan – rendkívül magas értékkel bírnak. A katalizátor tovább bontása ugyancsak hatékony gazdasági megoldás, hiszen számos értékes nemesfém található benne.

Car2Car: minden részletre kiterjedő kutatási projekt a hatékony újrahasznosítás érdekében

A BMW Group az olyan külső kutatási kezdeményezésekben is aktív szerepet vállal, amelyeknek célja az erőforrások megőrzését és a gazdasági hatékonyság növelését elősegítő, innovatív újrahasznosítási folyamatok kidolgozása. A német kormány támogatását élvező Car2Car kutatási projektet az RDC szaktudással és életciklusuk végéhez ért modellekkel segíti. Tavaly a projekt szakértői olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az életciklusuk végéhez ért autókban felhasznált acél, alumínium, réz, üveg és műanyag alapanyagokat minden korábbinál nagyobb arányban hasznosíthassák újra a sorozatgyártásban készülő új modellekben.

A BMW Group konzorciumvezetőként is részt vesz a Car2Car kutatási projektben, amelynek égisze alatt az újrahasznosítási iparág tagjaival, nyersanyag-feldolgozó vállalatokkal és tudósokkal is együttműködik. A projekt a különböző újrahasznosítási eljárások gazdasági és környezeti hatásainak kiértékelését tekintve látványos előrelépéseket mutat. A szaktudás megosztása és a közös munka új nézőpontokat eredményezett a maradékanyagok újrahasznosítása terén, egyúttal stabil alapot biztosított az innovatív folyamatok kidolgozásához. A tudósok és az iparági szakértők például az olyan félautomatizált szétszerelő folyamatok kifejlesztésén is közösen dolgoznak, amelyek az újrahasznosítható anyagok költséghatékony szétválasztását teszik lehetővé.

Körforgásos tervezés a zárt anyagciklus érdekében

Mindazon szaktudást, amit az RDC az alkatrészek és alapanyagok újrahasznosíthatósága terén halmoz fel, a BMW Group a terméktervezési folyamatokba is visszavezet. Re:Think, Re:Duce, Re:Use és Re:Cycle alapelvei mentén a vállalatcsoport célja, hogy olyan autókat gyártson, amelyek hasznos életciklus-fázisuk végén – amely Németországban átlagosan 21 év – teljes egészében nyersanyagforrásként szolgálhatnak az újonnan készülő autók számára. A kulcs e téren a monoanyagok alkalmazása a kompozitok helyett, hiszen nagyobb tisztaságukkal könnyebben újrahasznosíthatók.

Üzemei sorozatgyártási folyamatait a BMW Group világszerte továbbfejleszti az RDC által elért kutatási eredményekkel: az új autók gyártása során preferenciát élveznek azok a módszerek, amelyek megkönnyítik az alkatrészek szétszerelését és az anyagok típus szerinti szétválasztását. A ragasztást például az innovatív csatlakoztatási megoldások váltották fel.

Zárt újrahasznosítási ciklus a nagyfeszültségű akkumulátorok esetében is

Az elektromos mobilitás térnyerésével a nagyfeszültségű akkumulátorok újrahasznosítása is egyre inkább központi tényezővé érik. Az RDC az iparág és az akadémia szakértőivel karöltve már évek óta dolgozik a nagyfeszültségű akkumulátorok innovatív újrahasznosítási módszereinek kifejlesztésén.

Az RDC iránymutató az autóipar körforgásossága felé vezető úton. Az újrahasznosítás területén elért úttörő eredményeivel a központ már három évtizede támogatja az új modellek, anyagok és technológiák kifejlesztését. Az elektromos mobilitás korában az RDC feladatköre az értékes erőforrások újrafelhasználása terén felhalmozott szaktudás elmélyítésével és az újrahasznosítási iparág számára történő átadással bővült. Az autóipari újrahasznosítás szakértő központjaként így az RDC folyamatosan szélesíti szerepkörét. Most, amikor a körforgásos gazdaság az autóipar jövőjét tekintve egyre fontosabbá válik, az RDC tapasztalatára és szaktudására minden korábbinál nagyobb szükség van.

Forrás: BMW Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BMW Group már harminc éve mutatja a körforgásos gazdaság irányát appeared first on Műszaki Magazin.