Közel 5 évtizede emlegetjük a „papírmentes” iroda kifejezést, a cégek pedig különösen a pandémia óta őrült tempóban digitalizálnak, hogy aztán a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaira bízhassák az üzleti információik elemzését és profittá alakítását. A valóságban azonban egy átlagos vállalati dolgozó továbbra is nagyjából 10 000 papírlapot használ el csupán egy év alatt, az adatalapú működési modellekről pedig mindössze olyan közhelyeket tudunk mondani, hogy gyorsak vagy éppen költséghatékonyak. Az adat nem az új olaj, hanem az új drágakő – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint legfőbb ideje megtanulni az ebben rejlő valódi érték kinyerését. Az adatvagyon pénzbeli megtérülését igenis láthatóvá lehet tenni, az ezt definiáló gazdasági modell pedig éppen Magyarországon formálódik: ha a hazai vállalati- és kkv szektor képes lesz mihamarabb átállni az új üzleti szemléletre, az forradalmi kiugrási pont lehet az egész nemzetgazdaság számára.

A vállalati információk digitalizációja és a papírmentesítés hosszú idő óta a cégek stratégiai céljai között szerepelt, hogy aztán a legújabb sztártechnológia, a mesterséges intelligencia adjon még nagyobb lökést a fejlesztéseknek. Mivel előtérbe került és széles körben is elérhetővé vált egy olyan univerzális eszköz, amely példátlan hatékonysággal képes értékes üzleti információvá formálni a korábban átláthatatlannak tűnő adatmennyiséget, mindenki arra törekszik, hogy minél bőségesebb digitális infómorzsával tudja „etetni” a gépeket. A globális adatelemzési piac mérete így az idei, 70 milliárd dollár körüli értékről várhatóan közel 350 milliárd dollárra bővül majd az évtized végére, de hogy a szektorban elégetett vagyonok valóban eredményt hoznak-e, az kétséges.

 „Egyrészt továbbra is lemaradás tapasztalható a tényleges papírmentesség terén: egy átlagos 1000 fős nagyvállalat még mindig közel 2,5 millió dollárt pazarol el évente az információk keresésére és lekérdezésére. Másrészt, ha jól is halad a digitalizáció, sokszor azért nem jut eredményre egy-egy projekt, mert nem jó kérdéseket teszünk fel és valójában nem tudjuk, hogyan és hová szeretnénk eljutni az adataink segítségével. Magyarország ráadásul még mindig a sereghajtók között szerepel a digitális fejlettség terén, ahogy arra az Európai Unió által készített DESI index is rámutat, főként a humán tőke és a digitális technológiák integrációja terén állunk rosszul. Ebben mindenképpen gyorsítanunk kell”

– mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, a DATAIT alapító-ügyvezetője.

Az adat az új drágakő, de nem mindegy, hogyan nyúlunk hozzá

Az adatalapú működési- és döntéshozatali modellek sikere tehát a világos stratégián és a célhoz vezető lépések következetes és profi kivitelezésén múlik. A vállalatnál felhalmozott információkészletet először a papír formátumról digitálissá szükséges alakítani, méghozzá úgy, hogy a dokumentumokat és adatokat továbbra is jogszerűnek és hitelesnek tekinthessék a felhasználók. Ez már önmagában véve is óriási fejlesztés egy cég életében, ha pedig kialakulnak az erre épülő folyamatok, az szinte azonnal megdobja a hatékonyságot. A következő nagy ugrást az jelenti, ha egy személyre szabott AI-modell is segíti a vállalatot az adatvagyon kiaknázásában.

„A 2000-es évek elején mindenki az új olajként emlegette az adatokat, de valójában inkább modernkori drágakőről van szó: meg kell találni, ki kell termelni, megtisztítani és szakértelemmel kezelni. Ha viszont sikerül kinyerni, ami benne rejlik, kézzelfogható vagyonná válik, mely folyamatosan képes növelni az értékét”

– véli a szakértő.

A vállalati adatvagyon szakértelemmel történő feldolgozása számos azonnal érzékelhető előnnyel jár. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, mellyel azonnal időt, pénzt és konkrét irodai tereket szabadíthatunk fel. Optimalizálhatjuk és felpörgethetjük a legkritikusabb üzleti folyamatokat és jelentősen fejleszthetjük az ügyfélkezelést, amely napjainkban szinte minden piaci szereplő számára fontos versenytényező. Hatékonyabbá tehetjük a döntéshozatalt és szinte minden menedzsment feladatot, emellett általánosságban növelhetjük az információbiztonságot, hiszen nem kell tartani a fontos iratok fizikai megsemmisülésétől. Nem elhanyagolható tény, hogy a papírmentességgel és a digitális adatkezeléssel nagy lépést tehetünk a környezetvédelmi célok elérése felé is. Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó jelentéstételt, ennek pedig sokkal könnyebben megfelelhetnek a cégek a digitálisan is hiteles adatkezeléssel- és szolgáltatással.

Hazánkban formálódik a jövő gazdasági modellje – mennyit érnek az adataid valójában?

Habár a vállalati adatokban megbújó üzleti lehetőségek kiaknázása kézzelfogható változást hozhat minden gazdasági szereplő számára, az érdekgazdák többségének az már nem elegendő érv, hogy mindez mennyire „költségcsökkentő”, „hatékonyságnövelő” vagy „hosszú távon megtérülő” folyamat, hiszen a kiadási oldalon világosan szerepelnek az erre fordított dollár- vagy forintmilliók. A kérdés tehát marad: pontosan mennyit ér a vállalati adatvagyon, hogyan fordíthatók le ezek a törekvések pénzben kifejezhető haszonra? Világos tehát, hogy az adatalapú átállás akkor lehet igazán sikeres és széles körben is elérhető opció, ha a bevételi oldalon vagy a saját tőke értékben is megmutatkozik és láthatóvá válik a döntéshozók számára. Éppen ennek a közgazdasági alapon is működő, a mesterséges intelligenciát integráló adatvagyon-gazdálkodási modellnek a kidolgozására jött létre hazánkban több piaci szereplő és az Óbudai Egyetem tapasztalatait és tudását integráló projekt.

„Az adatközpontú gazdasági modell jövőképét, valamint az oda vezető jogi, informatikai és gazdasági lépések alapjait kutatja és fejleszti a gyakorlatban is működő koncepcióvá ez a stratégiai együttműködés. Ilyen, gyakorlatban bizonyított módszertanról nemzetközi szinten sem tudunk, így bizton állíthatjuk, hogy jelenleg az elsők között vagyunk, akik azt vizsgálják, hogyan térhetne át Magyarország és a hazai vállalati szektor – beleértve a kis- és közepes méretű cégeket is – a pénzközpontú működésről egy adatalapú gazdasági pályára. Ez a modell egyesíti napjaink kulcstechnológiáit, így a big data, a mesterséges intelligencia és szélesebb értelemben vett digitalizáció eszközrendszerét, hogy pontosan felmérhető és kimutatható értéket hozzon létre. A jövőben is fenntartható gazdasági rendszerre való átállás Magyarország számára valódi kitörési lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Adatalapú gazdasági modell hozhat valódi kitörést Magyarországnak appeared first on Műszaki Magazin.

A cégvezetők többsége egyelőre kisléptékű integrációban gondolkodik, azonban nehézségekbe ütköznek az MI-készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásában. A munkavállalók tartanak attól, hogy nem tudnak lépést tartani a munkaerőpiaci elvárásokkal: az Intrum felmérése szerint a magyarok jelentős része aggódik amiatt, hogy a generatív MI miatt elveszítheti a munkáját.

A világgazdasági növekedés idén lassulást mutat az előző évhez képest, hasonlóan a magyar gazdasági növekedéshez, amely alulmúlta az elemzők várakozásait: a hazai gazdaság 0,8 százalékkal teljesített rosszabbul, mint egy évvel korábban. A szakértők abban bíznak, hogy az innováción keresztül erőteljesebb gazdasági növekedés valósulhat meg, ezért az új technológiákban, mint például a generatív MI hasznosításában látják a lehetőséget. A McKinsey becslései szerint a mesterséges intelligencia és más automatizálási technológiák teljes hatása a következő évtizedben akár 1,5-3,4 százalékpontos átlagos éves GDP-növekedést eredményezhet a fejlett gazdaságokban.

Az Intrum legújabb Európai Fizetési Jelentéséből kiderül, hogy a vállalatok nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához, kiváltképp a back-office feladatokban való alkalmazásához. Úgy látják, hogy a kifizetések terén a csalások csökkentésében, az ügyfelek viselkedésének jobb megértésében és a fizetési folyamatok optimalizálásában segíthetnek az MI alapú technológiák, amelyek így további hatékonyságnövelést is eredményezhetnek.

Mesterséges Intelligenciával a kinnlevőségek kezelésére

A kutatásban részt vevő magyar cégvezetők fele szerint a mesterséges intelligencia fejlődése segíthetne az utóbbi években nagy problémát jelentő késedelmes fizetések kezelésében.

Véleményük szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfontosabb potenciális előnyei az ügyfelekkel való személyre szabott kommunikáció kialakítása (42 százalék) és a pontosabb hitelminősítés (42 százalék).

A válaszadók csaknem fele aggódik amiatt, hogy ha nem alkalmaz mesterséges intelligenciát, akkor lemaradhatnak versenytársaik mögött, ugyanakkor a magyar vállalatok 46 százaléka egyelőre csak korlátozott és kisléptékű befektetéseket tervez az MI-technológiába. Az MI széleskörű bevezetésében a vállalatoknak csak 7 százaléka gondolkodik. Látszólag a magyarok így is nyitottabbak az innovációra, mivel ez minimálisan magasabb az EU-átlagnál, ami 5 százalék. A széleskörű bevezetésre különösen nyitott a kormányzati és közszektor.

Ugyanakkor kihívást jelent a vállalkozások számára az MI kockázatainak kezelése. 66 százalékuk aggódik amiatt, hogy az MI tisztességtelen döntéseket hozhat a korábbi ügyféladatok alapján. Továbbá aggódnak amiatt, hogy elveszítik a személyes kapcsolatot az ügyfelekkel, valamint nem látják át pontosan, hogy az MI milyen alapelvek alapján hozza meg döntéseit.

Aggódnak a munkavállalók, Magyarország technooptimista

Az elmúlt évben egyre több óriásvállalat jelentett be leépítéseket annak érdekében, hogy az emberi feladatokat a pontosabb és költséghatékonyabb mesterséges intelligenciának adja át. Ennek következtében erős szorongás tapasztalható a munkaerőpiacon, a munkavállalók háromnegyede úgy érzi, hogy szüksége van MI-ismeretekre ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Ezt a munkaadói oldalon is megerősítik: a vállalatok 66 százaléka úgy gondolja, hogy nem alkalmazna olyasvalakit, aki nem rendelkezik mesterséges intelligencia-ismeretekkel.

Egyértelműnek látszik, hogy a leghangsúlyosabban a digitalizáció és az MI-integráció lehet a cégek fókuszában a következő években. Ehhez azonban jelentős befektetéseket kell végezniük az MI-készségekbe, akár új, MI-fókuszú munkavállalókat alkalmazva, akár a meglévő munkavállalók továbbképzésére fektetve a hangsúlyt. A jelenlegi felmérés alapján azt tapasztaljuk, hogy a hazai vezetők több mint fele küzd azzal, hogy házon belül olyan munkavállalókat találjon, akik ki tudják aknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket – értékelte az idei Európai Fizetési Jelentést Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Az Intrum már tavaly részletesen vizsgálta a témát, és az Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR) kiderült, hogy a magyarok 17 százaléka tart attól, hogy a generatív MI (például a ChatGPT) miatt elveszítheti a munkáját vagy bevételének egy részét. A különböző korcsoportok közül a Z generáció kiemelkedően (27 százalék) félti a megélhetését, miközben az Y generációnak csak 20 százaléka és az X generációnak 16 százaléka. Bár a kutatás ezt nem vizsgálja, de a fiatal korosztály – különösen a 18-21 évesek – kiemelkedő félelme összefüggésben lehet azzal, hogy tagjai jobban informáltak a mesterséges intelligenciáról, annak képességeiről.

A V4 országokból a szlovák és cseh munkavállalók 29 százaléka, míg a lengyelek negyede fejezte ki aggodalmát a mesterséges intelligencia miatt, ami arra mutat rá, hogy a magyarok kevésbé aggódnak. Az összes vizsgált európai ország közül Svédországban (39 százalék), Görögországban (38 százalék) és Olaszországban (38 százalék) a leginkább technopesszimisták a megkérdezettek. Eközben a technooptimista országok között Magyarország (17 százalék), Svédország (17 százalék) és Hollandia (16 százalék) szerepel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vállalatok az MI-tól várják a gazdasági fellendülést, a munkavállalók azonban tartanak tőle appeared first on Műszaki Magazin.

A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérések terjedése gyorsabban nő a vártnál.

Az 5G korai felhasználásának egyik motorja az FWA – a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája –, különösen azokban a régiókban, ahol nem vagy korlátozottan állnak rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatások a háztartások és vállalkozások számára. Az előrejelzések szerint 2022 és 2028 között évi 19 százalékkal nő majd és 2028 végére eléri a 300 milliót az ilyen típusú kapcsolódások száma, köszönhetően többek között a technológia gyors terjedésének Indiában és más feltörekvő országokban. A jelentésben vizsgált bő 100 országban a mobilszolgáltatók háromnegyede kínál FWA szolgáltatást. Közel egyharmaduk biztosítja ezt 5G-n, szemben az egy évvel ezelőtti egyötöddel. Az új FWA bevezetések 40 százaléka feltörekvő piacokon történt az elmúlt évben.

A leggyorsabban növekvő generáció, lemaradó Európa

Az 5G előfizetések száma összességében 110 millióval nőtt 2022 júliusa és szeptembere között, és elérte a 870 milliót. A korábbi előrejelzésekkel összhangban várhatóan az év végére ez a szám eléri az 1 milliárdot – két évvel korábban, mint amennyi időre ugyanehhez a mérföldkőhöz annak idején a 4G technológiának szüksége volt indítása után. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az 5G a valaha leggyorsabban terjedő mobilhálózati technológia, köszönhetően annak, hogy a gyártók kínálatában széles körben állnak rendelkezésre 5G képes telefonkészülékek, hogy az árak gyorsabban csökkennek, mint korábban a 4G esetében, illetve Kína korai nagyszabású 5G bevezetéseinek.

Észak-Amerikában és Északkelet-Ázsiában továbbra is erőteljes az 5G növekedése, ezekben a régiókban 2022 végére elérheti a 35 százalékot a technológia elterjedtsége. Nyugat-Európában ez a száma csak 11 százalék körül alakul, Kelet- és Közép-Európa lemaradása pedig még nagyobb, itt az idén még néhány százaléknyi marad az 5G penetrációja. Globálisan eddig 230 mobilszolgáltató indította el 5G hálózatát és 700 telefonkészülék került a piacra, amely támogatja az új technológiát. 2028 végére 5 milliárd 5G előfizetés várható, az összes előfizetés 55 százaléka. A technológia a világ lakosságának 85 százaléka számára lesz elérhető, és a mobil adatforgalom 70 százalékát bonyolítja majd le.

Fókuszban az energiatakarékosság

„A mobilszolgáltatók folytatják az 5G hálózatok lendületes kiépítését, és a rögzített vezeték nélküli elérés is egyre gyorsabban terjed – mindeközben a globális mobilhálózati adatforgalom kétévente megduplázódik. Az Ericsson Mobility Report legújabb kiadásából az is kiderül, hogy a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében a szolgáltatók törekednek az energiahatékony új generációs rádiós eszközök és hálózati szoftverek mielőbbi telepítésére, a megújuló energiaforrások fokozott használatára és a telephelyi infrastruktúra intelligens működtetésére”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója.

A 4G előfizetések száma az előrejelzések szerint 2022 végére eléri az 5,2 milliárdos csúcsot, de ez 2028 végére 3,6 milliárdra csökken, mivel az előfizetők 5G-re váltanak. A becslések szerint 2022 végére a mobil előfizetések száma meghaladja a 8,4 milliárdot; ez a szám 2028-ra várhatóan 9,2 milliárdra nő. A legtöbb előfizetés okostelefonhoz fog kapcsolódni továbbra is. Az idei év végén 6,6 milliárd előfizetés működik, ennek 79 százaléka okostelefonhoz kötődik.

A legutóbbi jelentés a környezeti hatások csökkentésének fontosságára is felhívja a figyelmet. A távközlési szektor kulcsszerepet játszik a globális fenntarthatósági célok elérésében, mind saját kibocsátásának mérséklése, mind más iparágak szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése révén. A környezeti hatások csökkentését az teszi lehetővé, hogy a hálózatok intelligens korszerűsítése révén az energiafelhasználás nem nő az adatforgalommal megegyező ütemben.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom az elmúlt két évben megduplázódott. A mobilhálózati adatforgalom (az FWA nélkül) az előrejelzési időszak alatt mintegy négyszeresére nő, a 2022 végi havi 90 exabájtról (milliárd gigabájtról) 2028-ban havi 325 exabájtra. Ha azonban a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) szolgáltatások terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2023-ban várhatóan eléri a 19 gigabájtot; ez 2028 végére 46 gigabájtra nő. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 70 százalékkal.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A nehéz gazdasági környezet ellenére is töretlen az 5G terjedése appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

The post Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség appeared first on Műszaki Magazin.

A 40 fős csoport Veszprémben állt munkába, de a közeljövőben több, mint 1000 további külföldi dolgozóra számít a cég az ország minden pontján. Az eddigi tapasztalatok szerint a feldolgozóiparban van a legnagyobb érdeklődés irántuk, de az idegenforgalom fantáziáját is megmozgatta a harmadik országbeli toborzás.

 Kimondottan hosszú távra jöttek Magyarországra az első fülöp-szigeteki munkavállalók a Work Force HR szolgáltató szervezésében. A Work Force jelenleg két évre szerződött harmadik országbelieket foglalkoztató partnereivel, azonban ezt az időtartamot várhatóan meghosszabbítják majd azokkal, akiknél beválik az ázsiai munkavállalók foglalkoztatása. A HR szolgáltató tapasztalatai szerint a fizikai munkaerőállomány fluktuációját ismerve ez az időszak rendkívül hosszúnak mondható. A már megérkezett fülöp-szigetekiek mindegyike forrasztó operátorként állt munkába, de már egyéb pozíciókra is folynak toborzások. A feldolgozóipar számít rájuk a legjobban, de a szállodák és vendéglátóipari egységek, illetve szellemi munkaerőt foglalkoztató szolgáltatócégek is egyre nagyobb igényt tartanak harmadik országbeli munkaerőre.

A Work Force első tapasztalatai szerint nem egyszerű feladat ezeket a munkavállalókat Magyarországra hozni.

„Egy erősen szabályozott környezetben dolgozunk. A hazai minősített munkaerő-kölcsönzői státusz megszerzése után szükség volt egy fülöp-szigeteki akkreditációra is, aminek elnyerésével tudtuk csak elkezdeni a kinti toborzás működési modelljének és folyamatainak megtervezését, valamint csapatunk kiképzését erre a szolgáltatásra, hiszen ez merőben eltér attól, amit itthon végzünk. Egy helyi toborzóvállalattal kellett összehangolni a kiválasztásunkat azért, hogy a kockázatokat minimalizálni tudjuk”

– mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force vezetője. Hozzátette, hogy ezeknek a dolgozóknak az ideköltözése jóval költségesebb folyamat, mint egy vidéki relokáció. Ez egy olyan anyagi ráfordítás a HR szolgáltatóknak, amit senki nem térít meg, ha egy munkavállaló esetleg próbaidő alatt felmond. Ezért is fontos, hogy az ideérkezők és a munkáltatók egyaránt megtalálják számításaikat. A cégvezető elmondta, hogy alapos felkészítéssel, együttműködő vezetőkkel, barátságos munkakörnyezettel és kényelmes lakhatással tesznek meg mindent azért, hogy ezek a dolgozók ne álljanak tovább akár a Schengeni-övezet egyéb országaiba.

A fülöp-szigeteki munkavállalók munkahelyválasztási preferenciáiban is vannak eltérések, ha azokat összevetjük a hazai trendekkel.

„Természetesen számukra is a bérezés az első számú szempont, hiszen a legtöbben az anyagi stabilitás reményében hagyják el otthonukat. Emellett azonban kiemelten fontos számukra, hogy sikerüljön beilleszkedniük egy idegen kontinens másik kultúrájába. Ezt mi úgy tudjuk segíteni, hogy például arra is figyelünk, hogy olyanokkal lakjanak együtt, akikkel hasonló környezetből érkeztek és könnyen tudnak kommunikálni. Amikor körbejártuk a kinti toborzás feltételrendszerét, azt láttuk, hogy szerencsére ezek a munkavállalók olyan háttérrel jönnek, ami kompatibilis a magyar életformával. Ezt az eddigi tapasztalataink is beigazolták”

– nyilatkozta Czellecz Zoltán.

A fokozódó fizikai munkaerőhiány kezelése egyre nehezebb feladat, így a vállalatok igyekeznek minél több eszközt igénybe venni a probléma megoldásához. A folyamatos fluktuáció agresszívan tornázza fel a jövedelmeket, vannak olyan cégek, melyek negyedévente adnak béremelést úgy, hogy pénzügyi fejlődésük és gyártási hatékonyságuk ezt nem indokolná. Ez egy kényszerhelyzet számukra, mely csak ideig óráig működik. Ezeknek a vállalatoknak is figyelembe kell venni, hogy hol van az a bérszínvonal, ahol még érdemes itthon működni és hol van az a költségszint, ahol egy gyártósort vagy projektet ki kell szervezni külföldre. Ez akár a csökkenő fizetéseknél is nagyobb veszélyt jelenthet a hazai gazdaságra nézve. A szakértő elmondta, hogy a külföldi munkaerő toborzása kulcskérdés lehet abban, hogy ezek a cégek továbbra is itthon működjenek.

The post A harmadik országbeli munkaerő a gazdasági növekedéshez appeared first on Műszaki Magazin.

Bár az időzítés külön nehézséget jelentett – a fejlesztés kezdete egybeesett a covid-járvány magyarországi kitörésével –, az eddigi eredmények ígéretesek: a megvalósult fejlesztések költségei egy éven belül megtérültek.

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a jövőben is számítanak a robotizált folyamatautomatizációra (RPA – Robotic Process Automation) az Egis Gyógyszergyár Zrt.-nél. A társaságnál közel két éve kezdtek el működni az első szoftverrobotok, segítve a gazdasági területen dolgozók munkáját: összesítették havi szinten a leányvállalatok pénzügyi adatait, valamint letöltötték a napi munkakezdés előtt a bankszámla-kivonatokat, hogy az SAP-ban friss pénzügyi adatok álljanak rendelkezésre. Napjainkra már négy szoftverrobot összesen tizennyolc feladat elvégzését támogatja a cégnél. A fejlesztések eredményeként ma már évente akár háromszáz újonnan belépő kolléga munkaszerződését és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket is robot készíti el a vállalatnál.

Az, hogy az eredeti ötlettől számítva mennyi ideig tart valamely folyamat robotizálása, a feladat komplexitásától függ. Az Egisnél volt olyan szoftverrobot-bevezetés, ami egy hónap alatt megvalósult, de arra is volt példa, hogy fél évet, vagy még többet szántak egy robot létrehozására. Az RPA alkalmazásával a monoton, ismétlődő, egyszerű folyamatok elvégzésétől lehet tehermentesíteni a munkavállalókat, akik így más, magasabb hozzáadott értéket képviselő feladatokkal foglalkozhatnak.

Az Egisnél elvárás, hogy legfeljebb két éven belül megtérüljön egy szoftverrobot alkalmazása, azonban az eddigi tapasztalatok ennél jóval gyorsabb eredményekről tanúskodnak: az elkészült robotok általában kevesebb mint egy év alatt hozták vissza az árukat. Az érintett munkatársak körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 85 százaléka ítélte meg úgy, hogy teljes mértékben sikerült elérni az előzetesen tervezett munkaidő-megtakarítást, az átlagos ajánlási hajlandóság pedig egy tízes skálán 9,5.

„Egyelőre jellemzően jól körbehatárolható és leírható feladatokra alkalmazzuk a szoftverrobotokat, de folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, hogyan tudnánk tágítani az általuk elvégzett műveletek körét, és bízhatnánk rájuk akár rövidebb folyamatokat is. Jó lehetőséget látunk a robotok bevetésére akkor is, ha egy masszívabb interfészfejlesztést kell átmenetileg kiváltani. Ilyen lehet például a piackutatás területe, ahol jellemzően előfizetéses adatbázisokkal kell dolgozni, amelyekhez a megfelelő azonosítókkal a szoftverrobot ugyanúgy hozzáférhet, mint egy emberi munkatárs, és így a gép végezheti el a rengeteg információ átnézésével és feldolgozásával járó feladatot. A »klasszikus« irodai területek után a közeljövőben többek között a gyártás és a törzskönyvezés területeken látunk még lehetőséget arra, hogy tovább szélesítsük a robotokkal támogatott területek körét”

– mondta el Pintér László, az Egis folyamatmenedzsment tanácsadója, a vállalat RPA programjának vezetője.

„A fejlesztés során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy éppen a COVID-járvány alatt kezdtük meg a tényleges fejlesztést, amikor már személyes találkozókra nem volt lehetőség, így digitális platformokon tudtunk csak egyeztetni. Az első robotok elkészítése mellett az Egist támogattuk az automatizáláshoz kapcsolódó belső folyamatok, szervezet, keretrendszer, governance hatékony kialakításában is, elősegítve azt, hogy a lehető legjobb eredményt érhessenek el az RPA projektek során. Az Egis munkatársai részéről egyébként nagyon magas fokú rugalmassággal és segítőkészséggel találkoztunk, ami megkönnyítette a szoftverrobot bevezetéseket”

– foglalta össze tapasztalatait Takács István, a gyógyszeripari céget az RPA projektben támogató BCA Hungary Kft. szenior tanácsadója és partnere.

Az IDC által, a UIPath megrendelésére készített elemzése szerint világszinten már most is több mint 350 millió – főként irodában dolgozó – munkavállaló monoton, nagy számban ismétlődő feladatait vehetnék át a szoftverrobotok, így ők nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységet végezhetnének. A kutatócég tanulmánya alapján ráadásul közülük közel 200 millióan olyan vállalatnál dolgoznak, ahol már most is adottak a technológiai feltételek ilyen megoldásokat bevezetéséhez. Ehhez képest azonban az IDC becslése szerint jelenleg mindössze 14 millióan dolgoznak olyan munkahelyen, ahol szoftverrobot is segít a feladatok elvégzésében.

The post Szoftverrobotok gazdasági és adminisztrációs területeken appeared first on Műszaki Magazin.

Egy-egy rendszer alapját a rácspontok mentén furatokkal ellátott, síkba munkált asztalfelület adja, amely stabil és pontos bázist biztosít a hegesztési feladatokhoz. Nagyméretű szerkezetek összeállítása során kézenfekvő lehet a gondolat, hogy nagy hegesztőasztalt válasszunk. A megoldás azonban nem minden esetben ennyire egyértelmű.

Előfordul, hogy a gyártmányainknak csak kis része olyan nagy kiterjedésű, hogy indokolt lenne a méretes asztal beszerzése. Ez esetben a kisebb termékek hegesztése során hátrányos is lehet a nagy asztal, hiszen nem tudjuk megfelelően körbejárni a munkadarabokat. Az is elképzelhető, hogy gazdasági megfontolásból kényszerülünk kisebb hegesztőasztal vásárlására. Nagyobb méretű vagy éppen különleges alakú munkafelületek kialakítására többféle alternatív lehetőség is kínálkozik.

A legegyszerűbb és egyben költséghatékony megoldás is a nagyobb derékszögek használata. Ezeket az asztal oldallapjára szerelve bővíthetjük a munkafelületet. Előnyük, hogy könnyűek, ezért külön alátámasztást nem igényelnek, viszont csak korlátozott mértékben tudjuk velük növelni a munkatartományt. A derékszögek jobbos és balos kivitelben, rendszertől függően akár 800 mm, illetve 1200 mm méretben érhetők el.

A Siegmund új termékeit, a rendszerfuratokkal ellátott alumíniumprofilokat a fent említett derékszögekre szerelve teljesen összefüggő vagy tagolt síkokat is kialakíthatunk. Az ilyen módon bővített munkafelületen lényegesen több rendszerfurat áll rendelkezésünkre, nagymértékben megnövelve a lehetséges tájolási és rögzítési pontok számát. Az aluprofilok többféle hosszban rendelhetők és akár egyedi méretre is darabolhatók. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezeken a felületeken bizonyos szerszámok használatához speciális adapterek szükségesek.

Több variációt és nagyobb méretű kiterjesztést tesznek lehetővé a gerendaszerű kialakítású, ún. U-derékszögek, amelyekkel szintén oldalirányban vagy – sarokcsatlakozó adapterek használatával – átlós irányban növelhetjük a munkatartományt. Ezek az elemek akár 4000 mm hosszban is elérhetők. Lábakkal alátámasztva használhatjuk kiterjesztésre, vagy segítségükkel több hegesztőasztalt is összeköthetünk. Az asztalok és U-derékszögek kombinálásával pontosan a hegesztendő szerkezeteinknek megfelelő méretű és alakú munkafelületet alakíthatjuk ki.

A fent említett elemeket természetesen az asztal felületére szerelve merőleges síkok kialakítására is használhatjuk, tovább növelve ezzel rendszerünk rugalmasságát.

hegesztoasztal.hu

The post Nagyméretű munkafelületek Siegmund hegesztőasztalokon appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban számos vállalat néz szembe gazdasági kihívásokkal. Annak érdekében, hogy a jelenleg nehéz helyzetben lévő gyártóipari ügyfeleinek célzott, jövőorientált támogatást kínálhasson, a DMG MORI, innovatív termékeire, valamint a finanszírozással és a szervizzel kapcsolatos ügyfél-orientált megoldásaira építve, kibővítette gazdasági ösztönző csomagját. A konstrukció fókuszpontjai a termelési oldalon az automatizált és digitalizált gyártói megoldások. Az emberi munkaerőt nem igénylő kapacitás növelése és a holisztikusan, a megrendeléstől a CNC megmunkáláson át az összeszerelésig és logisztikáig terjedő digitalizált folyamatok nagyban hozzájárulnak a hosszú távú versenyképességhez. A DMG MORI ezen felül vonzó finanszírozási megoldásokkal és szervizajánlatokkal is támogatja ügyfeleit, biztosítva a szükséges likviditást és a gondtalan termelést.

Jövőbiztos termelés ex-works (üzemből átadott) automatizációs megoldásokkal

A DMG MORI széles automatizálási portfóliója – az interfészeket is beleértve – 52 terméket tartalmaz. 

“Ezzel határozott irányt mutatunk a gyártási folyamatok teljes automatizálása felé vezető úton” 

– mondja el Markus Rehm, a DECKEL MAHO Seebach GmbH és a DMG MORI HEITEC GmbH ügyvezető igazgatója. A DMG MORI különféle portál elrendezésű rakodókat és robotmegoldásokat fejlesztett ki a munkadarabok kezelésére. Számos CLX és CTX típusú esztergaközpont, valamint az NLX, NTX és NZX sorozat modelljei is felszerelhetők a Robo2Go-val, akár utólag is. A rendkívül rugalmas megoldást kis és közepes gyártott darabszámra tervezték, egy előre definiált programozómaszk segítségével pedig kevesebb, mint 15 perc alatt betanítható.

A megmunkáló központ típusától függően, a palettakezelés területén kör alakú és lineáris tároló rendszerek is elérhetők. A legutóbbi Open House alkalmával bemutatott PH CELL egy kör alakú tároló megoldás a vertikális CMX V és DMC V megmunkáló központokhoz, illetve számos 5-tengelyes szerszámgéphez, a harmadik generációs DMU 50-től a DMU monoBLOCK-on és DMU eVo-n át a DMU 90 P duoBLOCK-ig. A moduláris, mindössze 10,7 m² alapterületű palettakezelő rendszerrel akár 40 paletta tárolására is lehetőség van. A megoldás ráadásul, automatizációs interfésszel rendelkező gépekhez akár utólag is felszerelhető, egy második polcmodullal pedig bármikor kibővíthető.

myDMG MORI és WERKBLiQ: Szerviz és karbantartói platform

Az ingyenes portál használatával az ügyfelek mindemellett egy 30 napos próbaidőszakot is kapnak a WERKBLiQ-hez.

“A myDMG MORI online ügyfélportál gyorsabb segítségnyújtást és teljes átláthatóságot biztosít a szervizhívások során, mindezt teljesen ingyenesen”

– hangsúlyozza Dr. Thomas Froitzheim, a DMG MORI Global Service GmbH ügyvezető igazgatója.

A 2019-es EMO-n történő bemutatása óta már több tízezren regisztráltak a felületre. A szervizbejelentések a myDMG MORI-n keresztül gyakorlatilag egyetlen gombnyomással, egy interaktív bejelentőlap használatával beküldhetők. A szervizbejelentésekhez opcionálisan fényképek vagy videók is csatolhatók, amik közvetlenül a megfelelő DMG MORI szervizszakemberhez kerülnek továbbításra. A szervizfolyamatok átláthatósága emellett gyorsabb ügyintézést eredményez. Ezen felül a cserealkatrészek megrendelése is lépésről lépésre nyomon követhető. A kereskedelmi és műszaki dokumentációkat a myDMG MORI tárolja. Az ingyenes portál használatával az ügyfelek mindemellett egy 30 napos próbaidőszakot is kapnak a WERKBLiQ-hez. A myDMG MORI és a WERKBLiQ ugyanazon logikai felépítés mentén lett fejlesztve, ennek eredményeként a teljes géppark belső és külső szerviz, illetve karbantartói folyamatai optimalizálhatók a WERKBLiQ segítségével. A myDMG MORI-ból származó összes törzsadat és funkció automatikusan elérhető a WERKBLiQ-ben.

Teljes elérhetőség a DIGITÁLIS GYÁRTÓCSOMAGGAL

A myDMG MORI része a DIGITÁLIS GYÁRTÓCSOMAGNAK, amellyel a vállalat a termelés elérhetőségét kívánja fokozni. Ennek alapját a DMG MORI szerszámgépek következetes, IoTconnector-ral történő hálózatosítása és az alkalmazás-alapú vezérlő és operációs rendszer, a CELOS legfrissebb verziója jelenti. A MESSENGER az összes hálózatba kapcsolat gép állapotát megjeleníti és hetente 30 perccel hosszabb géphasználatot valósíthat meg. Emellett a NETservice jelentősen csökkenti az állásidőket, hiszen a DMG MORI Szervizzel való közvetlen, távoli elérésű kapcsolat a váratlan szervizproblémák 30%-át képes megoldani, a helyszínre érkező technikus szüksége nélkül.

A DIGITÁLIS GYÁRTÓCSOMAG alapját a DMG MORI szerszámgépek következetes, IoTconnector-ral történő hálózatosítása és az alkalmazás-alapú vezérlő és operációs rendszer, a CELOS legfrissebb verziója jelenti.

TULIP-pal a saját alkalmazásáért – programozói ismeretek nélkül

A TULIP egy következő lépés a digitalizáció felé. A megoldás egy kódolást nem igénylő platformon kínálja kreatív és egyszerű digitális eszközeit, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy létrehozhassák saját szkriptjeiket, informatikai vagy programozói ismeretek nélkül. Csakúgy, mint egy moduláris rendezői készlettel, a TULIP-pal egy folyamat minden egyes lépése meghatározható és megjeleníthető meglévő vagy saját applikációk használatával. Szükség esetén pedig bizonyos forgatókönyvek egyszerű “drag&drop” művelettel összekapcsolhatók a digitális szenzorok, mérőberendezések és szerszámgépek kulcsfontosságú adataival. Ezzel fokozatosan kialakítható egy interaktív “ütemterv”, amely végig kíséri az alkalmazottakat a munka során és útmutatást ad az eredmények szempontjából releváns ellenőrzési pontokon egy adott mérési-  vagy tesztfolyamat elvégzéséhez. A megjelenítés történhet a munkaállomáson, egy külön képernyőn vagy közvetlenül (a CELOS APPLICATION CONNNECTOR-on keresztül) a vezérlő képernyőjén is.

Először keressen pénzt, aztán fizessen

A DMG MORI Finance vagy Deutsche Leasing által finanszírozott gépek cégcsoport szinten évente több mint 300 millió eurót tesznek ki. A lízingtől a részletvásárláson át a bérlésig, az ügyfelek mindig megtalálhatják az egyéni igényeiknek leginkább megfelelő megoldást – mindezt egyetlen forrásból. A DMG MORI a teljes folyamat során támogatja ügyfeleit.

A DMG MORI Finance és a Deutsche Leasing közreműködésével, a gazdasági ösztönző csomag részeként egy speciális, “Top Seller” kampány is kidolgozásra került. 2020. december 31-ig 41 különböző géptípus finanszírozható előleg és részletfizetés nélkül, az első hat hónapban (a Deutsche Leasing-gel 34 gép érhető el, 2020. szeptember 30-ig). Ezek közé tartozik egyebek mellett a DMG MORI két legsikeresebb szerszámgépe, az NLX 2500 esztergaközpont és az 5-tengelyes, harmadik generációs DMU 50 marógép is. Markus Piber, az Értékesítési, Szerviz és Technológiai Kiválóság Osztályok igazgatója számára ez a konstrukció egyértelmű előnyt kínál:

“Ügyfeleink így pénzt kereshetnek, mielőtt még bármiért fizetniük kéne.”

Professzionális karbantartás árengedményekkel

A DMG MORI Maintenance Plus programja egy kedvező áron kínált karbantartói megállapodás, ami a gép karbantartása során javasolt javítási munkálatokra adott kedvezményt is magában foglalja. További előnye, hogy a karbantartást képzett szervizszakemberek végzik, így az ügyfelek képesek növelni meglévő gépeik teljesítményét.

A DMG MORI Maintenance Plus programja egy kedvező áron kínált karbantartói megállapodás, ami a gép karbantartása során javasolt javítási munkálatokra adott kedvezményt is magában foglalja.

Teljesítménynövelés és értékmegőrzés meglévő gépek felújításával

A meglévő szerszámgépekhez a DMG MORI generáljavítást is ajánl. A régebbi modellek felújítása különösen a szabad kapacitások rendelkezésre állásakor lehet előnyös. Exkluzív gyártói tapasztalattal és kedvező költségek mellett, a DMG MORI az összes lépést elvégzi, a gép tényleges állapotának felmérésétől a szétszerelésen, elszállításon és tisztításon át az alkatrészek generáljavításáig és a gép újbóli üzembe helyezéséig. Miután a berendezést 100%-ban visszaállították, megtisztították és lefestették, egy tesztelési és átadási fázis következik. Ez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy jelentősen növeljék a meglévő gépek teljesítményét és megőrizzék értéküket. A DMG MORI ezen kívül hat hónapos szavatosságot vállal a vonatkozó szolgáltatások egészére, ideértve a pótalkatrészeket is.

DMG MORI Akadémia: 32 online kurzus – élő, digitális és interaktív

Különösen a jelenlegi helyzetre való tekintettel, a 32 online, élő, digitális és interaktív kurzus tökéletes képzési lehetőséget biztosít.

A DMG MORI Gazdasági Kampány a DMG MORI Akadémia által kínált kurzusokat is magában foglalja. Ezzel a szolgáltatással a vállalat már évek óta garantálja ügyfelei tanítását és továbbképzését. Különösen a jelenlegi helyzetre való tekintettel, a 32 online, élő, digitális és interaktív kurzus tökéletes képzési lehetőséget biztosít. A kis létszámú csoportok biztosítják a tapasztalt oktatókkal való magas minőségű interakciót, a digitális oktatóanyagok és az átfogó vezérlőszoftver csomag pedig mellékelve vannak. Annak érdekében, hogy a következő generáció támogatottsága is biztosított legyen, a DMG MORI Akadémián a CTX alpha 500 és a második generációs DMU 50 szerszámgépek oktató csomagban elérhetők.

Nyári ajánlat: befektetés az időbe

Sok vállalat tud sikeresen kijönni egy válságból, mert időben befektettek a termelésbe. A DMG MORI vonzó ajánlatokkal teszi kerekké gazdasági kampányának kínálatát: a CNC-Scout szolgáltatáson keresztül több mint 750 új, bemutatótermi vagy használt gép érhető el. A vonatkozó szavatosság 18, 12, illetve 6 hónap. A CLX esztergáktól az 5-tengelyes DMU monoBLOCK univerzális megmunkálóközpontokig, a gépek reprezentatív ízelítőt kínálnak a DMG MORI teljes termékkínálatából.

“Az ügyfelek itt kedvező áron találhatják meg a legmodernebb szerszámgépeket”

– mondja el Markus Piber.

“Természetesen vonzó lízing ajánlatokat is kínálunk, a futamidő első hat hónapjában részletfizetés és előleg nélkül.”

Forrás: DMG MORI (fordítás: CNC.hu)

The post Megbízható kapcsolat – DMG MORI Gazdasági Ösztönző Kapmány appeared first on Műszaki Magazin.