Egyre nagyobb hangsúly kerül az olyan emberi erősségekre, mint a jó ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák. Ráadásul azok a vállalatok, amelyek hatékonyabban tudják alkalmazni az AI-t, lényegesen gyorsabban bővítik a munkaerő-felvételt versenytársaiknál – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer 2026 című jelentéséből.

A felmérés több mint egymilliárd álláshirdetést elemzett hat kontinensen, és megállapította, hogy az AI egy kétpólusú globális munkaerőpiacot alakított ki. Az egyik oldalon azok a szakmailag mélyülő munkakörök állnak, amelyekben az AI automatizálja a rutinfeladatokat, így a hangsúly az emberi szakértelemre és döntéshozatalra helyeződik. A másik oldalt az AI által „demokratizálódó” munkakörök képviselik, ahol a technológia magát a munkát teszi könnyebben elvégezhetővé, akár nem szakértők számára is.

A szakmailag mélyülő szerepköröknél (például radiológusok vagy toborzási szakemberek esetében) kétszer több szabad pozíció és 42%-kal gyorsabb bérnövekedés figyelhető meg, mint a „demokratizálódó” állásoknál (például IT szolgáltatásmenedzserek vagy orvosi titkárok).

A technológia a belépő szintű pozíciók terén is érezteti hatását: a mesterséges intelligencia láthatóan megnövelte a szenior készségek iránti keresletet már a pályakezdő munkavállalók esetében is. Az Egyesült Államokban elemzett 2,4 millió pályakezdő állás alapján az AI által leginkább érintett pozíciók ma már hétszer nagyobb valószínűséggel követelnek meg hagyományosan magasabb szintű, emberi kompetenciákat (ilyenek például a vezetői kvalitások, a kreativitás vagy a kommunikáció). Ezek a „szeniorizált” belépő szintű munkakörök 2019 óta 35%-kal növekedtek, míg a hagyományos junior pozíciók száma 10%-kal csökkent.

„Az AI hatása szintenként eltérő: a junior kollégáknál elsősorban a produktivitásban hoz ugrásszerű növekedést, hiszen gyorsabban és magabiztosabban tudnak kimeneteket előállítani. A szenior munkatársaknál ez a hatás mérsékeltebb, viszont a kimenetek minőségében és konzisztenciájában jelentkezik – pontosan azokon a területeken, ahol az emberi ítélőképesség a legértékesebb”

– mutat rá Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI Platform implementációs csapatának vezetője.

„A világgazdaságban egyre inkább egy új törésvonal körvonalazódik a tehetség- és értékteremtési modellek között. Azok a vállalatok érik el a legnagyobb eredményeket az AI alkalmazásával, amelyek a technológiát az emberi szakértelem erősítésére, az innováció felgyorsítására és teljesen új értékteremtési lehetőségek kialakítására használják. Ezek a cégek termelékenység és növekedés terén egyre jobban lehagyják azokat a versenytársaikat, amelyek elsősorban az automatizációra koncentrálnak”

– emelte ki Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

A „szupersztár” hatás

A jelentés szerint egyre nagyobb különbség alakul ki az AI-nak leginkább és legkevésbé kitett vállalatok között. A mesterséges intelligencia által legmélyebben érintett szektorokban a cégek termelékenysége tavaly 34%-kal nőtt a 2018-as szinthez képest, míg az AI-t legkevésbé kihasználó vállalatok esetében ez az arány mindössze 24% volt.

Előbbi csoporton belül egy markáns „szupersztár” hatás is megfigyelhető. Az AI-nak leginkább kitett vállalatok legeredményesebb 20%-a átlagosan 163%-os munkatermelékenység-növekedést ért el 2018-hoz viszonyítva – ez közel ötször magasabb, mint az összes, AI-nak kitett vállalat átlaga.

„A »szupersztár hatás« mögött nem önmagában a technológia, hanem a szervezeti AI-érettség áll. Egy kevésbé érett szervezet az AI használatával csupán ráül a meglévő, nem hatékony folyamataira, míg egy érett szervezetnél az új megoldások bevezetése gyorsabb, és tapasztalataink szerint 3-5-szörös ROI-t is eredményezhet ugyanazon befektetés mellett”

– hangsúlyozta Oltyán Gábor.

Ami talán a leginkább meglepő, hogy az AI által legjobban érintett vállalatoknál a létszámbővülés is gyorsabb – 2025-ben 52%-os emelkedés volt 2018-hoz képest –, mint a legkevésbé érintett cégeknél (36%).

Rekordszintre emelkedett az AI-készségek bérprémiuma

Miközben a vállalatok folyamatosan javítják termelékenységüket a mesterséges intelligencia segítségével, az AI-készségekkel rendelkező munkavállalók átlagos bérprémiuma tovább emelkedett, és az idei évben elérte a 62%-ot a tavalyi 57% után. A bérprémium mértéke azonban iparáganként eltérő lehet: egyes szektorokban, például a fogyasztói piacok területén akár 118% is lehet, míg a kormányzati és közszférában 16% körül alakul.

A speciális AI-készségeket – mint prompt engineering vagy gépi tanulás – igénylő munkakörök száma szintén jelentősen megugrott: körülbelül nyolcszor gyorsabban (69%) gyarapodott, mint a teljes álláspiac (9%). Ez az ütem közel kétszerese a 2024-es adatnak, és az AI-hoz kötődő pozíciók számának emelkedése 2015 óta folyamatosan meghaladja az összes állás növekedési ütemét. Az AI által érintett munkák között a technológiai, média- és telekommunikációs szektor (11%), valamint a professzionális szolgáltatások területe (6%) mutatta a legnagyobb növekedési arányt, míg az egészségügy a lista végén (kevesebb mint 1%) szerepelt.

„A 62%-os globális AI-bérprémium a magyar munkáltatók számára is komoly figyelmeztetés. Az AI-kompetenciákkal rendelkező munkavállalók egyre inkább globális munkaerőpiacon mozognak, és a hazai vállalatoknak nemcsak a bérezésben, hanem a fejlődési lehetőségek, az izgalmas AI-projektek és a belső képzési ökoszisztéma terén is versenyezniük kell. Azok a szervezetek, amelyek nem fektetnek be a belső képzésekbe és átképzésekbe (reskill/upskill), hosszú távon fenntarthatatlan bérnyomással és magas fluktuációval szembesülhetnek”

– véli Oltyán Gábor.

Lajtai Péter így fogalmazott: „A tapasztalat és a szakértelem közötti hagyományos kapcsolat átalakulóban van. Az AI már kivált bizonyos rutinfeladatokat, amelyek korábban egyfajta tanulási folyamatként szolgáltak. Ezzel párhuzamosan sokkal korábban megjelenik az igény az olyan skillek elsajátítására és gyakorlására, mint az alkalmazkodás, jó ítélőképesség vagy a különböző vezetői kompetenciák. A szervezeteknek újra kell gondolniuk, hogyan fejlesztik, képzik tehetségeiket, ha azt akarják, hogy munkavállalóik sikeresen boldoguljanak ebben a megváltozott környezetben.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI kettéosztja a globális munkaerőpiacot appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a robotikai megoldások egyre mélyebben integrálódnak a gyártási és logisztikai folyamatokba, miközben szerepük jelentősen túllép a hagyományos, előre programozott feladatvégrehajtáson.

A mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a robotok működését. Az önálló tanulási és döntéshozatali képességekkel rendelkező rendszerek lehetővé teszik, hogy a robotok változó környezetben is stabilan és hatékonyan működjenek. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a termékek életciklusa rövidül, a gyártási sorok pedig egyre gyakrabban igényelnek átalakítást vagy újrakonfigurálást.

Ezzel párhuzamosan a robotikai megoldások alkalmazási területei is bővülnek. A technológia már nem kizárólag a klasszikus ipari termelésben jelenik meg, hanem egyre nagyobb szerepet kap a logisztikában, a raktárautomatizálásban és más, adatvezérelt működést igénylő környezetekben. A robotok és az IT-rendszerek közötti szorosabb integráció lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást, ami gyorsabb reakciókat és megbízhatóbb folyamatirányítást eredményez.

A humanoid robotok megjelentek az ipari és logisztikai alkalmazások horizontján. Bár ezek a rendszerek 2026-ban még nem válnak széles körben elterjedt megoldássá, fejlesztésük stratégiai jelentőségű. A humanoid kialakítás előnye, hogy az ilyen robotok emberi környezetre optimalizált módon képesek dolgozni, így nem igényelnek teljes infrastruktúra-átalakítást. A kísérleti projektek elsősorban raktározási, anyagmozgatási és egyszerű összeszerelési feladatokra fókuszálnak, de hosszabb távon ezek a rendszerek olyan területeken is szerepet kaphatnak, ahol a hagyományos ipari robotok alkalmazása eddig gazdaságtalan vagy technológiailag nehézkes volt.

A robotika fejlődését gazdasági és munkaerőpiaci tényezők is erőteljesen befolyásolják. A szakképzett munkaerő hiánya és a növekvő termelékenységi elvárások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy olyan automatizált megoldásokat vezessenek be, amelyek nem kiváltják, hanem kiegészítik az emberi munkát. Ez a szemlélet hozzájárul a fenntarthatóbb ipari működéshez, miközben új feladatköröket és kompetenciákat teremt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai trendek 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Stabil alapokon – 40 év tapasztalat, magyarországi jelenlét 1991 óta

A Mettmannban alapított vállalat idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A Mercanta 1991 óta Magyarországon is jelen van, ahol gönyűi telephelye értékesítési és logisztikai feladatokat lát el a kelet-európai régió részére. Az elmúlt évtizedek során a cégcsoport kiemelkedő pozíciót épített ki az európai beszállítói szektorban.

„A törökországi Bursa logisztikai és ipari szempontból egyaránt előnyös helyszínt biztosít. Az új csarnokkal a gyártóterület és a géppark is jelentősen bővül, lehetővé téve a termelési volumen növelését és az új technológiák bevezetését.”

– Alexander Klähn, a Mercanta Hungária Kereskedelmi Kft. ügyvezetője.

Bursa – stratégiai fontosságú gyártóbázis

A város kiváló elhelyezkedésének köszönhetően könnyen elérhetők az európai és ázsiai piacok, miközben rendelkezésre áll a szükséges ipari infrastruktúra és szakképzett munkaerő. A beruházás keretében korszerű CNC-esztergagépek és automata présgépek kerülnek üzembe helyezésre. A géppark fejlesztése lehetővé teszi nemcsak a meglévő termékkör hatékonyabb előállítását, hanem bevonattal ellátott, komplex rögzítőelemek gyártását is. A török telephely vezetője, Baris Atalay kiemelte: „Ügyfeleink részéről egyre nagyobb az igény a gyors reagálásra, a rugalmas gyártásra és a kisebb szériák gazdaságos előállítására. Az új gyártóközponttal ezeknek az elvárásoknak hatékonyabban tudunk megfelelni, miközben megőrizzük a minőségi és szállítási megbízhatóságunkat.”

Fenntartható működés és digitalizált gyártás

Az épület energiahatékony kivitelezéssel készült, modern szigeteléssel és tetőre telepített napelemes rendszerrel, amely részben fedezi az üzem áramellátását. Emellett új gyártásirányítási rendszer is bevezetésre került, amely valós időben kapcsolja össze a gyártási, raktározási és minőségbiztosítási folyamatokat, támogatva az átlátható, adatvezérelt működést.

Stratégiai üzenet a piac számára

A beruházás nem csupán termelésbővítést jelent, hanem a Mercanta hosszú távú elköteleződését is jelzi a nemzetközi piacok irányába.

„A fejlesztés célja, hogy továbbra is versenyképes beszállítói pozíciót biztosítsunk a gépgyártás, az autóipar és más stratégiai iparágak számára”

– fogalmazott Alexander Klähn.

Jövőorientált fejlődés

A Mercanta csoport a technológiai innováció és a regionális jelenlét kombinációjára építve fejleszti növekedési stratégiáját. A török és magyar telephelyek megerősítésével a cégcsoport felkészült arra, hogy rugalmas és hatékony gyártási megoldásokat kínáljon a változó globális igényekre.

www.mercanta.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új gyártócsarnokkal erősíti globális pozícióját a Mercanta appeared first on Műszaki Magazin.

Kiemelkedő szakértelmüket és innovatív megközelítésüket számos figyelemre méltó „projekt cargo” szállítással bizonyították, sikeresen kezelve a legösszetettebb logisztikai kihívásokat. A cégcsoport globális hálózatának előnyeit maximálisan kihasználva a cargo-partner hatékonyan szervezte és irányította a túlméretes, nagy értékű rakományok szállítását légi, tengeri, közúti és vasúti útvonalakon egyaránt.

Összetett légi-közúti megoldások:

A cargo-partner németországi csapata egy 12 méter hosszú és több mint 6 tonna súlyú darusínrendszer időkritikus szállítását bonyolította le az Egyesült Államokba. A rakomány Karlsruhéban került felvételre, majd Aachenbe vámkezelték, ahonnan az amszterdami repülőtérre szállították át. Ott a síneket egy speciálisan túlméretes rakományok számára kialakított, széles nyitható orr-résszel ellátott repülőgépbe rakodták, amellyel Miamiba repültek, majd végül teherautóval kiszállították a kansasi célállomásra.

A cargo-partner immár harmadik éve támogatja a kuvaiti nemzeti válogatottat a versenyekre való kijutásban. Idén a lengyelországi Waterjet World Series versenyre öt darab nagy teljesítményű jet ski szállítását bonyolította le. A jet skiket Kuvaitból repülővel szállították el Varsóba, majd közúton az esemény helyszínére, biztosítva, hogy azok a tervezett időpontban pontosan megérkezzenek. A verseny után a cargo-partner a visszaszállítást is megszervezte Kuvaitba, ezzel is bizonyítva szakértelmét a teljes körű sportlogisztikai megoldások terén.

Tengeri szállítási megoldások:

A cargo-partner jelentős ipari cikkek, darabos ömlesztett szállítmányát bonyolította le Szlovéniába, Koper kikötőjén keresztül. A projekt során a szállítandó mennyiség váratlanul jelentősen megnövekedett, így a végső rakománymennyiség megközelítőleg 600 tonnát és 780 köbmétert tett ki. Ezen kívül a cargo-partner 111 tonna cső szállítását is elvégezte. A logisztikai szolgáltató rugalmasan és hatékonyan koordinálta az összes szállítmányt Sanghajból Koperbe, ezzel is hangsúlyozva szakértelmét a komplex logisztikai műveletek terén.

A cargo-partner gdyniai csapata érzékeny repülőgéptörzs-alkatrészek szállítását szervezte meg Sanghajba. A rakomány, amely 4,15 m széles és 5,71 m hosszú volt, dobozba került, és a gyárból éjszaka közúton került elszállításra a gdanski kikötőhöz közeli Wocławyba. A csapat egy „flat-rack” konténerre rögzítette a dobozt, és átadta tengeri szállításra. 46 nap elteltével a rakomány biztonságosan és időben megérkezett Sanghajba.

A cargo-partner kínai és vietnámi csapatai egy neves koreai autóipari vállalat számára bonyolítottak le egy túlméretes gépalkatrészekből álló szállítmányt Sanghajból Haiphongba. A szállítmány 51 darabból állt, és össztömege 685 tonna volt, amelynek legnehezebb darabja 142 tonnát nyomott Három hónapos, az ügyféllel szoros együttműködésben végzett gondos tervezés után a rakományt sikeresen elszállították Kínából Vietnámba. Ezzel tovább öregbítették a cargo-partner hírnevét, mint az autóipari ágazat nagyméretű szállítmányainak megbízható partnere.

Az oszakai EXPO 2025 kiállításon való osztrák részvétel támogatásaként a cargo-partner egy 16,5 méter magas faszobor szállítását bonyolítja le, amely az osztrák pavilon központi eleme lesz. Ez a bonyolult alkotás egymáshoz kapcsolódó lamellákból áll, amelyek Beethoven „Örömóda” című művének első taktusait ábrázolják. A szétszerelést követően a szobrot 10 FCL konténerbe rakodták, majd vasúton elszállították Hamburgba, ahonnan tengeri úton Kobéba, végül pedig Oszakába juttatták el.

Közúti szállítás:

A cargo-partner Bosznia-Hercegovinában egy kiemelt ügyfél számára biztosította az országon keresztül történő naperőmű-alkotóelemek szállítását. A projekt több mint 30 szállítást foglalt magában különböző kiindulási országokból, köztük Németországból, Dániából, Horvátországból és Ausztriából. A rakomány napelemeket, szerelőberendezéseket és előregyártott szerkezeteket tartalmazott, összesen 310 797 kg súlyban. A megbízás során 13 FTL, 14 LTL és 6 gyűjtőfuvaros szállítást bonyolítottak le. A cargo-partner precíz koordinációval biztosította, hogy minden szállítmány időben és épségben megérkezzen, lehetővé téve a sikeres telepítést és hozzájárulva a régió fenntartható energiafelhasználási kezdeményezéseihez.

Egy skóciai székhelyű mérnöki vállalat a nemzetközi logisztikai céget bízta meg egy 12 600 kg súlyú, túlméretes küldemény Szerbiába történő szállításával, raktározásával és vámkezelésével. Bár a cargo-partner belgrádi raktára már elérte a teljes kapacitását, a helyi csapat sikeresen biztosította a gyors és biztonságos raktározást, eleget téve az ügyfél különleges tárolási és kezelési követelményeinek. A csapat ezen kívül az utolsó szakasz szállítását is intézte, és gondoskodott a túlméretes rakományhoz szükséges speciális felszerelésről. A több fázisú művelet ellenére a csomagok időben és kifogástalan állapotban érkeztek meg.

Szakértői hálózat a „projekt cargo” szállítmányok igényeinek kiszolgálására

Az elmúlt évben elért eredmények megerősítik a cargo-partner szerepét, mint világszerte megbízható partner a logisztikában. A cargo-partner globális szakértői hálózata lehetővé teszi, hogy a cég komplex „projekt cargo” igényeket szolgáljon ki, és rugalmas, megbízható logisztikai megoldásokat kínáljon ügyfeleinek világszerte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post „Projekt cargo” szállítmányozás globális szinten appeared first on Műszaki Magazin.

A kutató és az egyetem együttműködésében nemzetközi workshopot is rendeztek a kérdésről a világ vezető szakértőivel. 

A társadalmi mobilitásról, készségfejlesztésről és a korai gyermekkori fejlesztésbe történő beruházásokról szóló úttörő kutatásairól ismert James Heckmannek a Corvinus Egyetem rektora, Bruno van Pottelsberghe a Doctor et Professor Honoris Causa címet adományozta december közepén. A Chicagói Egyetem közgazdásza és az általa vezetett kutatóközpont, a Center for the Economics of Human Development és a Corvinus közötti partnerség 2023 óta szorosabbá vált, ekkor több évre szóló kutatási projektbe kezdtek, aminek célja, hogy feltárják a globális termékenységi válság közgazdasági okait és a megoldási lehetőségeket.

Új megközelítésekre van szükség  

Előadásában Heckman a társadalmakat globálisan átformáló demográfiai változásokat tárgyalta: a csökkenő termékenységi rátákat a fejlett országokban, az elöregedő társadalmakat és a fiatalok munkanélküliségét a magas termékenységű régiókban. Heckman szerint a hagyományos közgazdasági modellek nem képesek teljes mértékben magyarázni ezeket a komplex demográfiai folyamatokat. Korszerű politikákra van szükség, amelyek figyelembe veszik a társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők kölcsönhatását.

Heckman a termékenységi csökkenés főbb okaiként öt tényezőt azonosított. Egyfelől az oktatás és karrierlehetőségek terén a magasabb iskolázottság költségei, valamint a karrieraspirációk késleltetik vagy ellehetetlenítik a gyermekvállalást. Másfelől a változó társadalmi normák miatt a gyermekvállalás egyre inkább személyes döntésként jelenik meg, nem pedig társadalmi elvárásként. Harmadrészt a gazdasági kihívások: a lakhatási költségek, a munkaerőpiaci bizonytalanság és a gazdasági instabilitás is nehezítik a családalapítást. A negyedik tényező a kulturális és médiahatás: Brazíliában például a modern női szerepeket bemutató televíziós sorozatok észrevehetően csökkentették a termékenységi rátákat. Végül, de nem utolsósorban a klímaváltozással kapcsolatos félelmek is egyre nagyobb szerepet játszanak a gyermekvállalási döntésekben.

A kihívások ellenére Heckman hangsúlyozta, hogy a termékenységi válság kezelhető, erre három területről is hozott sikeres intézkedéseket.

• Segít, ha befektetünk az oktatásba és a szülők támogatásába: A skandináv jóléti államok példája mutatja, hogy a gyermekgondozás, az oktatás és a szülői támogatás közfinanszírozása növeli a termékenységi rátákat.
• Hasznos, ha a fiatalok gazdasági segítséget kapnak: A célzott lakáspolitikák és a jobb foglalkoztatási lehetőségek segítik a fiatal felnőttek családalapítását.
• Fontos a nők megerősítése is: Az egyenlő bérezés, a képzési lehetőségek és a háztartási feladatok igazságosabb megosztása elősegítik a munka és magánélet egyensúlyának kialakítását a nők körében.

Workshop: a születésösztönző programoktól a társadalmi normákig 

A díszdoktoravatót követő kétnapos workshopon a világ vezető demográfusai, szociológusai és közgazdászai Heckman professzor vezetésével közösen vitatták meg a termékenység csökkenésének okait és a gyermekvállalást ösztönző politikák hatékonyságát. A konferenciát az egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies nemzetközi kutatóintézete és a Chicagói Egyetem Center for the Economics of Human Development részlege közösen szervezte meghívásos alapon – ez volt az együttműködés első személyes részvételű eseménye, az előkészítő webináriumok után.

Az előadásokon és eszmecseréken vizsgálták a globális, regionális és nemzeti termékenységi trendeket, a születésösztönző programok eredményességét; valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális hatásokat. A résztvevők olyan aktuális kérdéseket is érintettek, mint a média és a társadalmi normák termékenységre gyakorolt hatása, illetve a szexuális aktivitás globálisan változó mintái. A workshop részletes programja itt olvasható. (A teljes programról készült video hamarosan elérhetővé válik minden érdeklődő számára.)

A Corvinuson megtartott workshop jelentős nemzetközi figyelmet kapott, és egy olyan hosszú távú kutatási együttműködés kezdetét jelenti, amely multidiszciplináris választ keres a termékenységi válság összetett kihívásaira kutatásokkal, tudományos eszmecserékkel, publikációkkal, és hatásos szakpolitikai javaslatok megfogalmazásával.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Három mód a globális termékenységi válság legyőzésére appeared first on Műszaki Magazin.

Mit tehetünk mi magunk a mindennapokban egyénileg ez ellen a kedvezőtlen folyamat ellen? A természeti erőforrások megóvása és a fenntartható megoldások előtérbe helyezése lehet az első fontos lépés a helyes irányba. A kapcsolódó felelősséget nemcsak a magánéletben, hanem az üzleti döntések során is vállalnunk kell.

A munka világában hozott intézkedéseknek messzemenő hatásai lehetnek. Vegyünk például egy kis autójavító műhelyt, ahol naponta több tucatszor törlik le az olajos szerszámokat, alkatrészeket, motorokat. Veszélyes, gyúlékony anyagokat itatnak fel, amelyeket biztonságosan és környezetbarát módon kell ártalmatlanítani. Mit használnak ehhez? Ócska rongyokat vagy papírtörlőket, amelyek használat után egyszerűen a szemétbe kerülnek. Könnyen belátható, hogy ezt a folyamat környezetkímélőbb is lehetne.

Hihetetlenül hangzik, de erre a problémára már több mint száz éve létezik jól átgondolt, fenntartható megoldás. Mégpedig egy olyan rendszer formájában, amely nagy nedvszívóképességű pamutkendők többszöri felhasználásán alapul. Ezeket a törlőkendőket összegyűjtik, kimossák és újra használják egy körforgásos rendszerben, ahol jól kifinomult technológiai megoldások segítségével energiát és vizet takarítanak meg, és elkerülik a hulladék keletkezését.

Ezt a rendszert a Mewa Magyarországon már több mint 15 éve bevezette, és egyre nagyobb ismeretségnek és népszerűségnek örvend mind az ipari üzemekben, mind pedig a kézműves műhelyekben. A Mewa ipari törlőkendő-rendszer csatasorba állításával minden műhely és üzem hozzájárulhat a környezetvédelem ügyéhez, és egyúttal mentesül a szennyezett, egyszer felhasználható anyagok ártalmatlanításának terhétől. A rendszer már az első naptól kezdve segít abban, hogy kíméljük a természeti erőforrásokat és elkerüljük a környezetterhelő hulladékok keletkezését. Ráadásul még praktikus is: a friss törlőkendők mindig kéznél vannak. A többiről – beleértve ebbe a kendők biztonságos elszállítását is – a Mewa gondoskodik.

A kendőket Németországban, a vállalat saját szövödéjében állítják elő, mégpedig többféle, a törlendő felület igényeihez alkalmazkodó változatban. A törlőkendőket teljes körű szolgáltatás keretében biztonsági edényekben közvetlenül a felhasználási helyre – üzemcsarnokokba, gépjármű-javító műhelyekbe, nyomdákba – szállítják ki. A dolgozók a szennyes kendőket az erre a célra kihelyezett konténerekbe dobják, és amikor ezek megtelnek, a Mewa gépkocsivezetői rendszeresen, egyeztetett időpontban – a tiszta kendők kiszállításával egy időben – elviszik őket.

A kendőket a Mewa kimossa, ezek akár ötvenszer is újra felhasználhatók. A mosás során a kendőkből kinyert olajok és zsírok egy részéből energiát nyernek a mosógépek és szárítók üzemeltetéséhez. A mosás során takarékoskodnak a friss vízzel, így az eljárás környezeti mérlege lényegesen kedvezőbb, mint más megoldásoknál. A folyamatokat a vízzel, energiával és mosószerrel történő takarékoskodásra optimalizálták. Az egyszer használatos törlőanyagokhoz képest a széndioxid-kibocsátás 3-6-szor kisebb lesz, amivel a Mewa ügyfeleinek környezeti mérlege is javul.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa ipari törlőkendő-rendszer: egy lépés a fenntarthatóság felé appeared first on Műszaki Magazin.

A Future Market Insights előrejelzése szerint az ipari csövek piaca 2023-ban 604,6 milliárd USD-t tett ki és azt követő 10 évben 7,7%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) bővül majd. A teljes piac mérete 2033 végén várhatóan 1,3 billió USD-t tesz majd ki. Hatalmas piaci potenciált nyerhetnek tehát el a 2024 áprilisában a düsseldorfi wire és Tube szakvásárokra látogatók.

A kiállítók eddig több mint 100 000 négyzetmétert foglaltak le a düsseldorfi vásárterületből, ahova a világ minden tájáról várják a szakmai látogatókat.  A Messe Düsseldorf portfóliójában a wire és a Tube szakkiállítások számítanak a legnemzetközibb rendezvényeknek – a kiállítók mintegy kétharmada érkezik Németország határain kívülről, főleg a nagyobb európai piacokról, az USA-ból, Közép- és Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából.

„A düsseldorfi vásárkettős a huzal- és csőipar abszolút élvonalát képviselik és az érintett iparágak innovációit széles nemzetközi közönség számára mutatják be.”

– jelentette ki Daniel Ryfisch, a Messe Düsseldorf wire/Tube & Flow Technologies igazgatója.

“A vásári duó tematikája hagyományosan az iparágak követelményeihez igazodik, a wire esetében például 2022-ben a rögzítőelemek és a rugógyártás terén a végtermékek irányába mozdultunk el, ezért kerülhettek be első ízben olyan termékek a választékba, mint a csavarok, fűzőlyukak, huzalok és műszaki rugók. 2024-ben a Tube még erőteljesebben fordul a rozsdamentes acél, a műanyag csövek, a hidrogén technológiák, valamint a csővágás irányába. A hidrogén előállítási és felhasználási kérdései olyan nagy súllyal esnek a latban, hogy azokkal a szakkiállítást kísérő kongresszus is külön foglalkozik.” 

Az olyan klasszikus témakörök mellett, mint a vezetékek, kábelek és csövek gyártásához,   feldolgozásához és végtermékeihez  használt gépek és berendezések, a wire és Tube olyan témákra is nagy hangsúlyt fektet, mint a rozsdamentes acél, a hidrogén, a műanyag csövek, a vágási és hasítási technológiák, valamint az e- mobilitás. Emellett továbbra is az előtérben maradnak a rögzítési és illesztési technológiák, a rugógyártás és az üvegszálas technológia. A fő érintett iparágaknak a vegyipar, az olaj- és gázipar, az autóipar, az építőipar és a teljes távközlési szektor számítanak.

Leadják a drótot

Európa – az erős termelő és beszállító iparágainak köszönhetően – hagyományosan kulcsfontosságú szerepet játszik a vezeték- és csőipar terén.  A szektorok meghatározó szereplői, köztük erős középvállalatok is Németország mellett Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, a Benelux államokban, Észak-Európában, Törökországban és Egyiptomban találhatók.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kelet-közép-európai államok növekvő gazdasági erejét és kompetenciáját, ami szintén megkerülhetetlenné teszi őket az ágazatok számára. Lengyelország            erősödő gazdasággal és nagy szakértelemmel rendelkezik az elektronikai gépek és az energetika területén, Csehország, Románia, Magyarország és a balti államok pedig a hazai infrastruktúrák felfutására koncentrálnak.

„A magas infláció, az egekbe szökő kamatok és energiaárak, és az olykor egymásnak is ellentmondó politikai jelzések okozta fogyasztói bizonytalanság nem könnyíti meg a vásárszervezők dolgát – árulta el Daniel Ryfisch. – De azt máris kijelenthetjük, hogy a wire 2024 kis szerencsével a válság előtti szintet és méretet éri majd el 65 000 négyzetméterrel, valamint a 65 országból érkező körülbelül 1 200 kiállítóval. Ez hihetetlen sikernek számítana.”

A wire 2024 a 9-17-es csarnokokat foglalja el, ezen belül a vezetékek, kábelek, dróttermékek és -technológiák a 9-12-es és a 15-ös csarnokokban találhatók. A Meet China`s Expertise a 14-es csarnokban kap helyet. 16-os csarnok egy speciális platform lesz a rögzítési technológiák és rugógyártás – beleértve azok végtermékeit, mint a csavarok, hornyok, fűzőlyukak és műszaki rugók – számára. Ezzel egy exkluzív, különálló technológiai terület jön létre a 16-os csarnokban. A nehéz, helyigényes hálóhegesztő gépek a központi 17-es csarnokban kapnak helyet.

Tartós fellendülés előtt áll a csőipar

Az ipari csövek piaca számos ágazatot szolgál ki, beleértve az olaj- és gázipart, az építő- és autóipart, a gyártás világát, a repülőgép- és vegyipart stb.  Az olaj- és gázipar kulcsfontosságú mozgatórugója a csőgyártásnak. A kutatási és termelési tevékenységek, a csővezetékek iránti kereslet, valamint a szállítási infrastruktúra is mind hozzájárulnak a piac növekedéséhez.

Az olyan infrastruktúra-fejlesztési projektekhez, mint a hidak, épületek, autópályák és vasutak építése, szintén nagy mennyiségű acélcsőre van szükség. Az építőiparban a hatékony és tartós anyagok iránti igény növelte meg az ipari csőmegoldások iránti keresletet. Az autóiparban a könnyű anyagok felhasználására irányuló törekvés  a nagy szilárdságú, könnyű ipari csövek iránti keresletet fokozza. Az  alumínium- és kompozit csöveket a járművek alvázaiban, motoralkatrészeiben és kipufogórendszereiben alkalmazzák.

Végezetül: a globális népességnövekedés és az urbanizáció a hatékony víz- és szennyvízgazdálkodási megoldások iránti keresletet növeli. Az ipari csöveket vízelosztó hálózatokban, szennyvízrendszerekben és sótalanító üzemekben használják a víz- és szennyvízgazdálkodási szektor igényeinek kielégítésére.

Főbb trendek az ipari csövek piacán:

• Széles körben használják folyadékok és gázok csővezetékekben, hidraulikus rendszerekben és pneumatikus rendszerekben történő szállítására.
• Ipari folyamatokban szerkezeti célokra is használják, például mélyépítési támasztékként, oszlopként és keretként, valamint hőcserélőként
• Az olaj- és gázszektor az ipari csövek kulcsfontosságú felvevőpiaca, kutatási, termelési és szállítási tevékenységekhez, például kútfúráshoz, kútépítéshez és finomítókhoz használva azokat.
• Hőátadási alkalmazások, például hőcserélők és kazánok alapvető alkotóelemeként használják számos ipari folyamatban.
• Az ipari csövek piaca az olyan területeken megjelenő alkalmazásokkal is bővül, mint a megújuló energia és a 3D nyomtatás.
• A gyártási folyamatok fejlődése – például a varrat nélküli csőgyártás és a modern hegesztési technikák – forradalmasítja az ipari csövek piacát.

Az ipari csövek piaca rendkívül versenyképes, számos gyártó, beszállító  és forgalmazó működik globálisan és helyi szinten. A legfontosabb piaci szereplők a termékinnovációra, az anyagfejlesztésre, a termékportfólió bővítésére és a stratégiai partnerségekre összpontosítanak, hogy versenyelőnyt szerezzenek a piacon.

A feltörekvő piacok, különösen az ázsiai-csendes-óceáni térségben, jelentős infrastruktúra-fejlesztésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Az infrastrukturális beruházásokat növekvő volumene szintén hozzájárul az ipari csövek iránti kereslet növekedéséhez, ezzel tehát Kína és India a csőpiac fontos növekedési motorjaivá váltak.

De az ipari csövek piaca – a szektorok többségéhez hasonlóan – nagymértékben függ a világgazdasági hatásoktól. A gazdasági visszaesés és a recessziós időszak nagy hagyták érintetlenül az építőipart, az infrastrukturális beruházásokat és az ipari termelést, ami a csövek iránti kereslet átmeneti csökkenését eredményezte. Ezek a termékek döntő részben fémekből, például acélból, alumíniumból és rézből készülnek. A közelmúlt kiszámíthatatlan árképzése bizonytalanságot okozott és sok beruházás elnapolását eredményezte.

A piacon egyre fontosabbá válnak a szabályozási követelmények és a környezetvédelmi szempontok. A biztonsági, minőségi és környezeti hatásokra vonatkozó előírások betartása mind az anyagválasztást, mind a gyártási folyamatokat befolyásolják. A növekvő környezetvédelmi előírások és a fenntarthatósági erőfeszítések olyan alternatív anyagokat és gyártási módszereket hívnak életre, ami csökkenti bizonyos típusú ipari csövek használatát. Bizonyos iparágakban és alkalmazásokban a hagyományos fémcsöveket már műanyag csövekkel vagy kompozitokkal helyettesíthetik.

A kereskedelmi akadályok, például az importkorlátozások és vámok szintén piaczavaró hatásúak, hiszen a növekvő költségek és a nyersanyagok, alkatrészek és késztermékek korlátozott elérhetősége befolyásolhatja az ipari csövek iránti keresletet az érintett régiókban.

A Tube 2024 kiállítás az 1-7a csarnokokat foglalja el, ezen belül a csőtartozékok, a csőgyártás és -kereskedelem az 1-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os és 7a csarnokokban találhatók. Az 1-es csarnok újdonsága lesz a műanyag csövek speciális területe, ami a gyártó- és feldolgozóipar aktuális műszaki és üzleti tendenciával foglalkozik majd.

A formázási és hajlítási technológia a 4., 5. és 6. csarnokokban, a csőfeldolgozás a 6. és 7a. csarnokban található majd meg. A gépek és berendezések a  7a csarnokban tekinthetők majd meg. A 7-es csarnokot idén is a kínai csőgyártók és a Meet China kompetenciát képviselő cégek számára tartják fenn.

Átfogó programválaszték

A programot számos szakmai fórum, kongresszus és vezetett túra gazdagítja  a csarnokokban és szabadtéren, mint a hidrogén és az e-mobilitás szakértőinek nemzetközi találkozója, az ecoMetal-trails, valamint a napi after-business-chill rendezvények.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális játékosok a világ minden tájáról a düsseldorfi wire és Tube kiállításokon appeared first on Műszaki Magazin.

Értelmüket veszthetik a hazai vízgazdálkodási beruházások a párolgási veszteség miatt

A globális felmelegedés miatt egyre egyenetlenebb csapadékviszonyok között a vízgazdálkodáshoz szükséges véd- és gyűjtőművek sokasága készült el a közelmúltban Magyarországon is. A nagy felületű víztározók azonban hiába alkalmasak a csapadékvizek, belvizek gyűjtésére és öntözési célú hasznosítására, ha a párolgási veszteség miatt az aszályos időszakokra lényegében kiszáradnak. A megoldás a párolgási veszteség kiküszöbölése, amire egy magyar gyártó kínálja az egyetlen, valóban működő megoldást. Most kell lépni, amikor még van mire vigyázni, van mit megóvni az elillanástól.

Napjainkban a vízgazdálkodás egészét stratégiai ágazatnak tekinti mind a magyar kormány, mind az Európai Unió. Tény, hogy Magyarország és Európa már rég nem a korlátlan édesvízkészletek hazája, ahogy arra a tavalyi, különösen aszályos év is rámutatott ‒ ismerteti a helyzetet Budinszki Balázs, az Euro-Matic Kft műszaki vezetője. Emiatt változott meg a régi, téves szemlélet, miszerint Magyarország, és Európa nagy része édesvíz-nagyhatalomnak számít. Mára a víz érték, amelyet nem elvezetni, továbbítani kell, ha túl sok van belőle, hanem megőrizni, tárolni és ésszerűen gazdálkodni vele, különösen most, hogy ezúttal épp bőven jutott belőle. Ahogy azt érezzük is, a globális felmelegedés hatására a csapadék nagyon rapszodikusan hullik, amit erősen aszályos periódusok váltanak, illetve, mint az idén látjuk, az egymást követő évek is szélsőségesek lehetnek.

Ennek megfelelően a közelmúltban rengeteg olyan beruházás valósult meg és zajlik ma is országszerte ‒ különösen a leginkább problémás alföldi régiókban ‒, ami az áradások, belvizek, nagyobb esőzések során érkező vízkészletek tárolását, hasznosítását szolgálja. Az újonnan épült vízszint-szabályozó és vízkormányzó műtárgyak segítik a vízvisszatartást, a vízpótlást és a kártételek elleni védekezést, a betárolt természetes vízkészletek felhasználását. Ezek a jelentős beruházások azonban gyakran nem, vagy csak elkerülhetetlen tényezőként számolnak a párolgási veszteséggel. A gyakorlatban nem ritka, hogy a jellemzően sekély és nagyfelületű tározókban csak algás-iszapos sár marad az eltárolt vízkészletből mire a szárazság miatt igazán szükség lenne rá, innentől pedig a teljes beruházás használata korlátozott ‒ hívta fel a figyelmet a szakember.

Mivel a zárttechnológiás tárolás rugalmatlan és értelmetlenül drága lenne, az evidens megoldás a vízfelületek takarása, ami további kérdéseket vet fel. A különböző fóliák jellemzően alkalmatlanok a kültéri használatra. A méretproblémák mellett gond, hogy az UV-sugárzás szinte mindegyiket gyorsan nemkívánatos mikroműanyaggá bontja, felkapja, elviheti egy erősebb szél, megnehezítik a víz kezelését, ki- és betárolását és balesetveszélyesek, hogy csak a legfontosabb gondokat említsük.

A korszerű, de kevéssé ismert megoldás a takarólabda, ami úgy zárja el a vízfelület több mint 90%-át, hogy közben teljesen időjárásálló, 100%-ban újrahasznosítható, évről-évre ellátja a feladatát, alkalmazkodik az aktuális vízszinthez és nem akadályozza a víz kezelését, de adott esetben az úszást, hajózást sem. A fény jelentős részének kiszűrésével gátolja az algaképződést és távol tartja a vízimadarakat, így egy védett, fészkelő pár sem lehet akadálya az öntözésnek. Az ilyen takarás jellemzően töredékébe kerül a teljes projektnek, miközben az egyetlen értelmezhető megoldás arra, hogy a vízkészlet rendelkezésre álljon a megfelelő pillanatban. A gondozásmentes takarólabdák költségét jellemzően már az első néhány év víznyeresége fedezi, míg a várható élettartam évtizedekben mérhető.

Az Egyesült Államokban és Európa más részein, belvizeken és víztározókon már bizonyított technológia telepítése végtelenül egyszerű. Eközben mindennél hatékonyabban támogatja az új vízgazdálkodási szemléletet és az agrárium törekvéseit a vízkészletek megóvására az öntözött területek gyors növelésére ‒ zárta szavait a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új, hazai megoldás a vízgazdálkodásban appeared first on Műszaki Magazin.

A Farnell megerősítette a forgalmazási megállapodását az optikai megoldások globális vezetőjeként ismert ams OSRAM vállalattal, ezáltal jelentősen kibővítve a Farnell által kínált LED-ek, infravörös sugárzók, fotodiódák és érzékelők globális portfólióját.

A tervezőmérnököknek javára válik az ams OSRAM teljes körű optikai megoldásokat nyújtó tág portfóliója, mely új közelség-, hőmérséklet- és életjelfigyelő érzékelőkkel, valamint LED-ek, fotodiódák és infravörös sugárzók átfogó kínálatával bővült. Az ams OSRAM termékeivel kibővített kínálat megerősíti a Farnell pozícióját, melyben egyedüli forrásként kínál modern optikai megoldásokat a gépjárműipari, fogyasztói, ipari és egészségügyi piaci szegmensek részére.

Simon Meadmore, a Farnell termék- és beszállítómenedzsmentért felelős alelnöke a következőt mondta: „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy globális beszállító partnereinket támogassuk az új termékek kibocsátásában, valamint hogy meglévő portfóliónkat tovább bővítsük, megfelelve az ügyfeleink folyamatosan fejlődő igényeinek. Az ams OSRAM innováció iránti elhivatottságát egy robusztus terméksor támogatja, amely lehetővé teszi a tervezőmérnökök számára, hogy rendkívül kompakt, pontos, hatékony, alacsony energiafelhasználású megoldásokat hozzanak létre, melyeket különböző iparágakban fel lehet használni a piaci keresletnek való megfelelés érdekében.”

Pierre Laboisse, az ams OSRAM globális értékesítésért és marketingért felelős vezető alelnöke a következőt mondta: „Örömünkre szolgál, hogy kibővíthetjük a Farnell-lel kötött forgalmazási megállapodásunkat, és hogy sikeres, hosszú távú partneri kapcsolatot alakíthatunk ki. Világszerte rendelkezésre álló csúcsmodern termékeink révén teljes körű optikai megoldásokat tudunk kínálni érzékelési, ábrázolási és világítástechnikai alkalmazásokhoz – egyetlen forrásból. A Farnell ezt kiegészítő portfóliója nyújtja a legjobb értéket a gépjárműipari, fogyasztói, ipari és egészségügyi szektorokban működő ügyfeleink számára.”

A Farnelltől ezentúl gyors kiszállítással rendelhető, ams OSRAM által nyújtott megoldások bővített kínálatában megtalálhatók az alábbiak:

• Az AS621X sorozatú hőmérséklet-érzékelők a pontosság és az ultraalacsony energiafogyasztás legjobb kombinációját kínálják az iparágban egy apró, wafer-szintű csomagban. Fogyasztói elektronikai készülékek és viselhető eszközök, fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC-) rendszerek, valamint egészségügyi vonatkozású monitorozási rendszerek széles skálájához alkalmasak. A sorozat három modellje, az AS6212, az AS6214 és az AS6218 precíz mérést kínál különböző hőmérsékleti pontosság mellett, valamint ultraalacsony energiafogyasztással bír a nagy igényű használati követelményeknek való megfelelés érdekében. Az egyes érzékelők kompakt méretének köszönhetően könnyű az integrálásuk, és akár nyolc különböző I²C-címmel bírhatnak, lehetővé téve nyolc AS6221T eszköz egyetlen buszon való használatát anélkül, hogy kalibrálást vagy linearizációt kellene végezni.
• A TMD3725 fény-, szín- és közelségérzékelő csökkentett energiafogyasztást kínál elsőrendű tervezői rugalmasság mellett, a sötét termektől a teljes napsütésben való működésig. Kulcsfontosságú funkciói között szerepel a fejlett közelségmérés, a színészlelés (RGBC+infravörös) és a digitális környezetifény-érzékelés. Az érzékelő emellett kompenzálja a nem kívánt infravörösenergia-rendszer áthallásait és visszaverődéseit, valamint a környezetifény-fotodiódák nemkívánatos áramát. A keskeny modulban helyett kapott egy infravörös LED és egy gyárilag kalibrált LED-meghajtó RGB + IR szűrőkkel, akár mLux szintű magas érzékenységgel, 1 M:1 dinamikatartománnyal, valamint 0,18 µm méretű processzortechnológiával, 1,8 V-os I²C mellett. Az MD3725-EVM tesztelőkészlet a TMD3725 érzékelőhöz készült, és mindent tartalmaz, ami az érzékelő teszteléséhez szükséges.
• A TMD27553M fotoelektromos környezetifény-/közelségérzékelő keskeny kávájú mobiltelefonokra lett optimalizálva, mégis ipari tervezési rugalmasságot kínál pontos környezetifény-érzékeléssel, kiváló közelségérzékeléssel és csökkentett energiafogyasztással. Az egyedi közelségérzékelési funkció tárgyfelismerést is kínál a visszavert infravörös energia fotodiódás észlelése révén (melynek forrása az integrált VCSEL). Az észlelési és kioldási események megszakításvezéreltek, és akkor következnek be, amikor a közelségi eredmény túllépi a beállított felső és/vagy alsó küszöbértéket. A közelségmotor széles skálájú eltolási beállítást biztosít, így kompenzálva a nem kívánt infravörösenergia-visszaverődést az érzékelőnél. Továbbá az ALS- és infravörös fotodiódákkal történő automatikus környezetifény-kivonás külön adatátalakítókkal rendelkezik, melyek képesek 16 bites adatokat produkálni. A rendkívül keskeny, 1,1 mm-es modul infravörös VCSEL-lel, valamint gyárilag kalibrált VCSEL-meghajtóval rendelkezik.
• Az AS7056 analóg frontend (AFE)bioszignál-érzékelő az életjel-érzékelők következő generációját hozza el, lehetővé téve a felhasználók számára a fotopletizmográfia (PPG), a pulzustranzitidő (PTT) és más életjelek észlelését, valamint a közelségméréseket. Az AS7056 egy olyan analóg frontend, melynek mérete és teljesítménye a korlátozott helyigényű felhasználásokra lett optimalizálva, mint például a fülben történő életjelfigyelés, a hangeszközök, az optikai érzékelő platformok, a fitneszkarkötők, az okosórák, az okostapaszok, illetve a pulzusmérők. Az optikai vérnyomásmérést és SpO2-mérést az AS7056 két, egymástól függetlenül működő fotodióda-bemenete teszi lehetővé. Az AS7056 emellett két LED-del és egy VCSEL-meghajtókimenettel rendelkezik, és akár három fotodióda-bemenet mintavételezésére is képes.

Az ügyfelek mostantól gyors kiszállítással megvásárolhatják az ams OSRAM optikai megoldásainak teljes körét a Farnelltől az EMEA régióban, a Newarktól Észak-Amerikában, illetve az element14-től az APAC térségben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Farnell kibővíti az ams OSRAM vállalattal kötött globális forgalmazási megállapodását a tervezőmérnökök támogatása érdekében appeared first on Műszaki Magazin.

A gazdasági nehézségek dacára jövőre ugrásszerűen megnőhet azoknak az előfizetőknek a száma, akik már 5G-képes telefonnal és mobilos díjcsomaggal is rendelkeznek. Az újonnan csatlakozó tömegek elvárásai azonban máshogy alakulnak majd, mint a technológiát elsőként „befogadó” felhasználóké – erre hívja fel a figyelmet az Ericsson eddigi legnagyobb szabású, fogyasztók körében elvégzett kutatása.

Több mint három év telt el a kereskedelmi 5G hálózatok globális elindulása óta, az iparág pedig mostanra éles választóvonalhoz érkezett, miután az új generációs mobilhálózatokat a technológiai vívmányok iránt fogékonyabb „úttörő” felhasználók után a tömegek is kezdik elfoglalni.

Az újonnan csatlakozó felhasználók igényeinek, illetve a szegmens jövőre várható teljesítményének feltérképezésére vállalkozott az eddigi talán legátfogóbb kutatásában az Ericsson ConsumerLab, mely idén április és július között 37 ország 49 100 felhasználójának véleményét kérte ki online kérdőívében.

A kutatás – amely itt tölthető le teljes terjedelmében – azonosít hat kulcsfontosságú trendet is, melyek meghatározzák majd az 5G-s mobilkommunikáció rövid- és középtávú jövőjét.

1. Az 5G válságálló

A minden régióba, minden országba begyűrűző infláció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a kamatemelkedés a technológiai ipart sem hagyta idén érintetlenül. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az előfizetők egy jelentős része a nehézségek ellenére is lecserélné 2023-ban 4G-s készülékét és előfizetését egy 5G képes megoldásra. Ez az felmérés szerint az okostelefon-felhasználók mintegy 30%-át, azaz globálisan több mint 510 millió ügyfelet jelenthet, jóllehet ezek eloszlása a válsághelyzet hatásaitól függően régiónként egyenleten lehet.

Fontos szempont, hogy az előfizetők 82%-a nem kíván a nehézségek dacára sem lemondani a gyors szolgáltatáselérést biztosító mobilinternetről, tízből nyolc előfizető pedig még a spórolás miatt sem váltana vissza 4G-s elérésre, miután huzamosabb ideig megtapasztalta az 5G-s hálózatok előnyeit.

2. Növekvő elvárások

Ahogy az 5G fokozatosan a tömegek hálózatává válik, úgy változnak meg a felhasználók igényei is az új generációs technológiával kapcsolatban. Az újonnan csatlakozó előfizetők számára – a korábbi felhasználókhoz képest – átlagban kétszer fontosabb szempont a szolgáltatáslefedettség, míg az 5G-s úttörők elsősorban az innovatív szolgáltatások és új készülékek miatt váltottak technológiát.

3. Tényleges 5G-elérés, ez az új elégedettségi mutató

Ha egy előfizető 5G-képes készülékkel és 5G-s díjcsomaggal egyaránt rendelkezik, akkor joggal várja el, hogy azokat megfelelően ki is tudja használni, és minél nagyobb területen, minél gyakrabban teheti ezt meg, annál magasabb értéket majd a fogyasztói elégedettség. Azaz nem elegendőek – főleg az újonnan csatlakozó felhasználók számára – a lakossági szolgáltatáslefedettségre vonatkozó, olykor hangzatos ígéretek, az ügyfelek tényleges tapasztalatai a mérvadóak – derül ki a válaszokból.

A ConsumerLab felmérése szerint bár a legtöbb piacon a lakosságra levetített 5G-s lefedettség aránya eléri a 60%-ot, az 5G-s készülékekkel és díjcsomagokkal rendelkezők csupán harmada csatlakozik az esetek többségében ténylegesen 5G-s hálózathoz. A kutatás szering a tényleges hálózatelérés növelése az egyik legmeghatározóbb ügyfélelégedettség-növelő hatás lehet, amelyre érdemes lesz figyelni a távközlési- és mobil szolgáltatóknak.

4. Út az audiovizualitás jövőjéhez

Az 5G-s felhasználók lényegesen több digitális tartalmat fogyasztanak, mint a 4G-előfizetők, amit jól mutat, hogy 2020-hoz képest – a 4G-s előfizetőkhöz viszonyítva – mostanra kétszer annyi 5G-s ügyfél fizet elő legalább három digitális szolgáltatásra. A legnagyobb növekedés a kiterjesztett valóság (AR) és HD/4K-s tartalmak fogyasztásában volt érzékelhető az 5G-s előfizetők körében.

5. Változó igények, változó ajánlatok

Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. A kutatás szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az 5G-s elérések esetén igény szerint – akár ideiglenesen – gyorsabb hálózati elérést használhassanak, míg 88%-uk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgálásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR vagy a virtuális valóság (VR), esetleg a cloud gaming (játékok streamelése a felhőből).

6. AZ 5G megágyazhat a metaverzumnak

Korunk egyik meghatározó technológiai fejlődési iránya a metaverzumok megjelenése, melyre az 5G-s felhasználók nyitottabbak, legalábbis erre utal, hogy azokkal a tevékenységekkel – például játék, vásárlás, virtuális valóság – , melyek a metaverzum alappilléreit jelenthetik, egy 5G-s előfizető hetente átlagosan egy órával több időt tölt, mint egy 4G-s felhasználó. Ez a percepció az előfizetők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, legalábbis a felmérésben megkérdezettek 60%-a szerint ahhoz, hogy a metaverzum valósággá váljon, mindenképpen szükség van az 5G-re.

„A kutatási adatainkból úgy tűnik, hogy az 5G-s hálózatok elterjedése a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára jövőre sem torpan meg, sőt, az új generációs infrastruktúra éppen ebben az időszakban érhet el egy fontos fejlődési szakaszába, mely után kritikus tömegek számára is hozzáférhetővé válhat – mondta el Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője. – A jövő év végére az újonnan csatlakozókkal együtt az Ericsson a korábbi előrejelzéseknek megfelelően 1,6 milliárd 5G-s felhasználóval számol. Idén év végére a teljes 5G-s felhasználói bázis átlépheti az egymilliárdos határt, arányaiban többségében az Ázsiában és az Egyesült Államokban élő előfizetőkből összeállva.”

The post A válság ellenére is száguldani fog jövőre az 5G appeared first on Műszaki Magazin.

Megjelent az Ericsson friss jelentése: Észak-Amerika és Ázsia továbbra is előzi Európát

Az Ericsson friss tanulmánya szerint 2022 végére eléri az egymilliárdot az 5G előfizetések száma, elsősorban Észak-Amerika és Északkelet-Ázsia gyors növekedésének köszönhetően, miközben az öreg kontinensen lassabban terjed a kommunikációt és gazdaságot átformáló technológia. A világjárvány alatt felgyorsult a digitalizáció, így a gazdasági és geopolitikai nehézségek ellenére az elmúlt két évben duplájára nőtt a mobil adatforgalom. A mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából az is kiderül, hogy az adatforgalomnak jelenleg a 69 százalékát videós tartalmak teszik ki, ami öt éven belül 79 százalékra nőhet.

A világgazdasági nehézségek és az ukrajnai háború miatt a korábban vártnál 100 millióval kevesebb lehet az 5G előfizetések száma 2022 végén globálisan, de várhatóan így is átlépi majd az egymilliárdos határt – derül ki az Ericsson Mobility Report legfrissebb kiadásából. A mobilhálózatok legújabb generációja továbbra is rohamléptékkel terjed, világszerte már 210 mobilszolgáltató cég indította el 5G hálózatát, így az Ericsson várakozása szerint öt év múlva már 4,4 milliárd 5G előfizetéssel számol, ami az akkori, összesen 9,1 milliárd mobilelőfizetés közel felét teszi majd ki.

Jelentősek a regionális különbségek

A növekedésben továbbra is jelentős földrajzi különbségek figyelhetők meg. Míg Észak-Amerikában és Ázsia északkeleti részén – elsősorban Kína, Dél-Korea és Tajvan gyors növekedésének köszönhetően – már idén minden ötödik mobilelőfizetés 5G-s lesz. Ugyanez az arány Nyugat-Európában csak 6%, míg Közép-Kelet-Európában még az 1%-ot sem éri el. Ám míg a kontinens nyugati fele a következő öt évben várhatóan felzárkózik az éllovas térségekhez, szűkebben vett régiónkban szerényebb növekedés várható, ami a jelentés szerint részben a lassabb frekvenciakiosztásnak, részben a fogyasztók vásárlóerejének tudható be, ami kevésbé ösztönzi a fejlesztésre a piaci szereplőket

Megállíthatatlanul nő az adatforgalom

A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben a COVID-19 járvány alatt a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 93 exabájtot (kb. 100 milliárd gigabájtot). Összehasonlításképp: ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg. A növekedést részben az előfizetések számának növekedése okozta, részben az, hogy a felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik.

Jelentősen nő emellett azoknak a száma, akik a vezetékes internetelérést váltják majd ki 5G csatlakozással, a fix bekötésű vezeték nélküli elérések, vagyis a FWA (Fixed Wireless Access) kapcsolatok száma idén elérheti a 100 milliót, öt éven belül pedig megközelíti majd a negyedmilliárdot. A jelentés rámutat, hogy a teljes mobilos adatforgalom 368 exabájtra növekedhet (ez a jelenlegi négyszerese) – ebben várhatóan nagy szerepet játszanak majd az olyan technológiák, mint a virtuális- (VR), a kiterjesztett- (AR) és a vegyes (MR) valóság. Ha ezek mégsem terjednek majd a prognosztizált gyorsasággal akkor, az adatforgalom növekedése is szerényebb lesz.

Standalone 5G: jelentős gazdasági potenciál

A jelentés kitér arra is, hogy 2021 végéig világszerte mintegy 20 mobilszolgáltató indított el a közepes- és alacsony frekvenciasávokra csatlakozó, ún. standalone 5G hálózatot, mely a 4G hálózatoktól függetlenül képes az 5G NR (New Radio) berendezéseket üzemeltetni. Ezeken a hálózatokon a távközlési szolgáltatók immár az 5G technológia minden képességét ki tudják használni. Így egy vállalkozás, amelyik saját 5G hálózatán akarja okos gyárát, raktártechnológiáját és egyéb ipari létesítményeit működtetni, egyszerűbben tudja kialakítani a hálózatot és bevezetni az új technológiát.

„A friss Ericsson Mobility Report megerősíti, hogy az 5G az eddigi leggyorsabban terjedő mobiltechnológia, és ebben az Ericsson is fontos szerepet játszik. Szorosan együttműködünk ügyfeleinkkel és partnereinkkel, hogy több millió ember és vállalkozás, még több iparág és ország használhassa ki mielőbb az 5G-ben rejlő potenciált”

– mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson hálózatokért felelős ügyvezető alelnöke.

„Azzal, hogy egyre több régióban indulnak el világszerte a standalone 5G hálózatok, a telekommunikációs szolgáltatók egyre inkább készen állnak rá, hogy a mobil szélessávon túl is kiaknázzák a technológia előnyeit. Mivel a vállalkozások digitalizációs törekvéseinek alapja a jó hálózati infrastruktúra, az ezt kihasználó cégek új szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek és ezzel akár versenye előnyre is szert tehetnek”

– tette hozzá Peter Jonsson, a jelentés vezető szerkesztője.

The post Két év alatt megduplázódott a globális mobil adatforgalom appeared first on Műszaki Magazin.

Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

– tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

The post 160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB E-mobility és a Shell magasabb szintre emelik együttműködésüket, hogy az elektromos járművek vezetőinek millióit, világszerte rugalmas és minőségi töltési megoldásokkal lássák el.

Az elektromos járművek töltési infrastruktúrájának piacvezetőjeként, az ABB E-mobility és a Shell új globális keretmegállapodást írt alá az AC és a DC töltőállomások teljes körű portfóliójának szállítására. A portfólió az otthoni-, munkahelyi-, illetve kiskereskedelmi- felhasználású AC fali doboztól a Terra 360-ig terjed – ez utóbbi ideális megoldást jelent az üzemanyagtöltő állomások, a városi töltőállomások, a kiskereskedelmi létesítmények parkolói, valamint a flottaalkalmazások számára is.

Az ABB E-mobility és a Shell együttműködése az elektromos járművek elfogadottságának további javulása előtt álló kihívások közül kettőt is segít leküzdeni. Az egyik ilyen kihívás a töltő infrastruktúra rendelkezésre állása. A Shell globális terveiben 2025-ig több mint 500.000, 2030-ig 2.500.000 töltőpont üzemeltetése szerepel lakóépületekben, kereskedelmi létesítményekben, illetve Shell benzinkutakon. A másik kihívás a töltés sebessége, melyre az ABB töltőállomási portfóliója, azon belül is a cég Terra 360 típusú töltőberendezése kínál megoldást.

Az ABB E-mobility és a Shell új globális keretmegállapodást írt alá az AC és a DC töltőállomások teljes körű portfóliójának szállítására.

Frank Mühlon, az ABB E-mobility divíziójának vezérigazgatója így nyilatkozott erről:

“+Az ABB és a Shell egyaránt képviselteti magát az ABB FIA Formula E világbajnokságon, így mindkét cég újításai az e-mobilitás fejlődését szolgálják. 2019 óta dolgozunk együtt a nyilvánosan hozzáférhető töltőinfrastruktúra kiépítésén, és legújabb megállapodásunk most még magasabb szintre emeli ezt az együttműködést.”

„Örömmel támogatjuk a Shellt a globális töltőhálózat létrehozására irányuló célkitűzésének megvalósításában. Bizton állíthatom, hogy a Shell a rendelkezésére bocsátott teljes portfólióból minden esetben a töltési igénynek leginkább megfelelő megoldást fogja választani, hogy az emberek – bárhol éljenek is a világban – minél nagyobb számban vehessék igénybe ezt a szolgáltatást.”

Az ABB az elektromos járművek töltését biztosító megoldások globális piacvezetőjeként, valamint a világ legnagyobb elektromos járműalkatrész gyártóinak és országos EV-töltő hálózatüzemeltetőinek választott partnereként 680.000-t is meghaladó számban értékesített EV töltőberendezést a világ több mint 85 országában: több mint 30.000 DC gyorstöltőt és 650.000 AC töltőberendezést, a Chargedot-on keresztül eladott berendezéseket is ideértve.

Az ABB a teljesen elektromos meghajtású együléses versenyautók egyik nemzetközi versenysorozatának, az ABB FIA Formula E világbajnokságnak a névadó partnere. Technológiájával az ABB szerte a világon támogatja ezeket a városi útvonalakon megrendezett versenyeket, és a 9. évadtól a verseny hivatalos töltőinfrastruktúra-beszállítója is lesz.

The post Az ABB támogatja a Shell globális EV-töltési törekvéseit appeared first on Műszaki Magazin.

A Vitesco Technologies, a legmodernebb erőátviteli technológiák vezető nemzetközi fejlesztője bemutatta első fenntarthatósági jelentését. A vállalat több mint 150 oldalon keresztül ismerteti céljait és a fenntarthatóság terén elért, átlátható és mérhető eredményeit. A dokumentum a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés (GRI) és más, fenntarthatósági jelentési irányelvek szerint készült.

„Vállalati stratégiánk egyik kulcsfontosságú témája a fenntarthatóság”

– hangsúlyozza Ingo Holstein, a Vitesco Technologies humánerőforrás-vezetője.

„A tény, hogy egy új, fiatal vállalatot tudtunk létrehozni, lehetőséget adott arra, hogy az alapoktól kezdjük a fenntarthatóságról való gondolkodást, és ezt minden üzleti folyamatunkba beillesszük és megvalósítsuk. Ezáltal sokkal többet adunk a tiszta mobilitásnál. Az ENSZ fenntarthatósági céljait is kezdettől fogva támogatjuk.”

Az ENSZ Globális Megállapodás aláírójaként a vállalat átláthatóan bemutatja, hogy fenntarthatósági menetrendje hogyan támogatja a környezetvédelem, a munkaügyi normák, az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem alapelveit, és milyen konkrét fejlesztési célokat vesz figyelembe.

Az első prioritás a tiszta mobilitás, amely már most is szerves részét képezi a vállalati stratégiának a klímasemleges hajtástechnológiákra való szisztematikus összpontosítással. A cég értékesítésének 10,6 százalékát jelenleg is elektromos és villamosított üzleti megoldásokkal termeli. A vállalat ezt az arányt az elkövetkező években jelentősen növelni szeretné.

A Vitesco Technologies fenntarthatósági menetrendjének másik kiemelt területe az éghajlatvédelem. Az első fenntarthatósági jelentés már bizonyítékkal szolgál e tekintetben: a Vitesco Technologies saját működése 2021-ben már 90,6 százalékban karbonsemleges volt. A vállalat termelési, kutatási és fejlesztési helyszíneihez szükséges külső energia 100 százalékban megújuló forrásokból származott.

A vállalat 2030-ra teljes karbonsemlegességet szeretne elérni minden tevékenységi területén. Ezenkívül a Vitesco Technologies azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy legkésőbb 2040-ig eléri, hogy teljes értéklánca karbonsemleges legyen. Ez magában foglalja a vállalat saját folyamatain kívüli üzleti tevékenységeit is – például a nyersanyagok kitermelését vagy a termékek felhasználását. Karbonlábnyoma kiszámításához a vállalat a beszállítóktól származó kibocsátási adatokat, valamint matematikai számítási modelleket használ.

Az erőforrás-hatékonyság és a körforgás a fenntarthatóság további területei, amelyeken a Vitesco Technologies előremozdíthatja a fejlődést. A vállalat 2021-ben már 92,6 százalékos hulladék-újrahasznosítási kvótát ért el. Ez az arány 2030-ra várhatóan 95 százalék lesz.

A Vitesco Technologies a tisztességes munkakörülmények és a vállalaton belüli sokszínűség tekintetében is jó kiindulási helyzetet teremtett. Ezen a területen az egyik legfontosabb teljesítménymutató a munkavállalói nettó promóter pontszám, amely a munkatársak elégedettségét és a vállalat mint munkáltató vonzerejét tükrözi. A 19-es átlagpontszámmal a Vitesco Technologies már most nagyon közel áll ahhoz a stratégiai célhoz, hogy 2030-ra 20 fölötti értéket érjen el.

Egy erre a célra létrehozott interdiszciplináris munkacsoport is részt vesz az emberi jogi gondosságnak az értéklánc mentén történő rögzítésében és a meglévő irányítási rendszerekbe való integrálásában. Ennek fontos alapjait már lerakták, többek között a vállalat saját emberi jogi irányelveinek, valamint az alkalmazottakra és üzleti partnerekre vonatkozó magatartási kódexeinek közzétételével. A Vitesco Technologies 2021 júniusa óta tagja a Felelős Vállalkozások Szövetségének is, amely többek között az emberi jogok ellenőrzése mellett kötelezte el magát. Ezek és a további intézkedések, valamint a kezdeti eredmények a felelős beszerzés és partnerkapcsolatok fejezetben, valamint a fenntarthatósági jelentés számos más részében is fellelhetőek.

„Fenntarthatósági menetrendünket lépésről lépésre dolgoztuk ki azzal a világos felismeréssel, hogy ép ökoszisztémák nélkül nincs ép gazdaság”

– emeli ki Anja Rivera de la Cruz, a Vitesco Technologies fenntarthatósági vezetője.

„Természetesen egy vállalat egyedül nem tudja megmenteni a világot. De minden vállalat hozzájárulhat és hozzá is kell járulnia az éghajlatvédelemhez és ökoszisztémáink megőrzéséhez. Ez a mi meggyőződésünk, amelyet következetesen képviselünk.”

The post Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja appeared first on Műszaki Magazin.