A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díjával ismerték el nemrég a Széchenyi István Egyetem docensét, dr. Hanula Barnát. A győri intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karának oktatója a hallgatók szavazatai alapján nyerte el a kitüntetést, amelynek kapcsán kérdésünkre korunk energiakríziséről, a mérnökképzés fejlődéséről és a fenntartható autóipar kérdéseiről is beszélt.

Dr. Hanula Barna 2011-ben csatlakozott a Széchenyi István Egyetemhez, hogy a motorfejlesztésben szerzett széles körű nemzetközi tapasztalatát a mérnökképzés fejlesztésének szolgálatába állítsa. Nyolc éven át irányította az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karát dékánként, ma pedig többek között az országosan egyedülálló, angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapszakért felel. A szakember Győrbe érkezésének első pillanatától kezdve a gyakorlatorientált megközelítést szorgalmazta, s ma már ezzel a szemlélettel működik a kar képzési, tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenysége is.

Az intézmény docensét nemrég különleges kitüntetéssel ismerték el: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén a résztvevők szavazatai alapján ő nyerte el a legjobb előadó díját. Az idén Szegeden megtartott konferencia minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje, a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselőinek fóruma. A programban szó esett többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújuló energiaforrások rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról.

Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense (balra) kapta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díját. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Dr. Hanula Barna „A közlekedés generációváltásának fenntarthatósági kérdései” címmel tartott előadásáért nyerte el a közönségdíjat.

„Egykori járműfejlesztőként kezdtem el foglalkozni elektromos és hibrid hajtással, folyamatosan figyelemmel kísérve a piaci eredményeket. Azt láttam, hogy az olyan nagyívű problémákra, mint a környezet- és klímavédelem egyszerű megoldásokkal reagálunk, egydimenziós látásmóddal próbálunk választ adni egy komplex kérdéskörre. Ez azonban egyelőre nem sikerül, mert a kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökkent az elmúlt években”

– vázolta fel kutatásának alapfeltevéseit. Elárulta: jelenleg az emberiség által emittált szén-dioxid 37 százaléka az áramtermelésből jön, így a villanyhajtás előtérbe helyezése önmagában nem oldja meg a problémát.

„Amikor klímavédelemről beszélünk, a legtöbben az olyan otthoni tevékenységekre gondolnak, mint a gázhasználat csökkentése, a fűtés minimalizálása vagy az autóval utazás mérséklése. A lakossági végfelhasználás ugyanakkor a teljes szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a tíz százalékát jelenti. Felmerül a kérdés: mi adja a maradék kilencven százalékot? Az, amit megveszünk: a ruhától a bútorokig minden olyan termék ide tartozik, amit az ipar termel – ennek is a legnagyobb részét az elektromos áram teszi ki. Hiába a megújuló energiák, egyelőre nem sikerül csökkenteni ezeket a számokat. Kollégáimmal arra jutottunk, hogy a változás érdekében a témát nagyobb látószöggel, rendszerszinten kell elemezni, figyelembe véve a határterületeket is”

– részletezte. Kiemelte: az előrelépés érdekében elemezni kell az eddigi lépések sikerességét – vagy éppen sikertelenségét–, és át kellene helyezni a hangsúlyt a gyors, és legfőképpen költséghatékony lépésekre.

Dr. Hanula Barna elmondta, hogy a fenntarthatósági téma a mai egyetemi hallgatókat is érdekli, akik nyitottak az új szemléletmódok iránt. Kifejtette, hogy a hagyományos frontális oktatás ma már nem célravezető, mert a mérnöki gondolkodást a kérdések és az aktív problémamegoldás fejlesztik igazán.

„Ugyan messziről indulunk, mert a legtöbb magyar hallgató passzív résztvevőként érkezik az első órákra, de néhány alkalom után sikerül elérnem, hogy ők is kérdezzenek és részesei legyenek a diskurzusnak. A tanulási módszerek között ugyanis jelentős eltérések vannak: a tananyag elolvasása után tíz százalék, meghallgatása után húsz százalék, beszélgetés révén pedig hetven százalék marad meg a diákok fejében. Hallgatóimban is ezt tudatosítom: ha hozzászólnak az órákhoz, azok több mint háromszor annyit érnek, mintha csak megfigyelőként lennének jelen”

– húzta alá.

Hozzáfűzte: bizakodó a széchenyis mérnökhallgatók elhelyezkedését illetően, hiszen a projektalapú megközelítés elterjedésével fejlődnek az úgynevezett soft skillek is, amelyek a későbbi munkavégzést is megkönnyítik.

„A legfontosabb, hogy a fiatalok alkalmazkodni tudjanak az ipar változásaihoz, és mindig az aktuális kihívás megoldására törekedjenek. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik könnyen és gyorsan tanulnak, akik kíváncsiak, jól kommunikálnak és csapatban együttműködve meg tudnak oldani problémákat. Hogy mi lesz a probléma, azt még nem tudjuk”

– fogalmazott. Hangsúlyozta: a győri egyetem egyik legnépszerűbb képzése, a járműmérnöki szak előnye, hogy középpontjában egy extrém komplex szerkezet áll, amelyben a számítógéptől a mesterséges intelligencián keresztül a szenzorokig és a hőerőgépig minden megtalálható, így sokrétű tudás elsajátítását, a problémamegoldó képesség kézzelfogható begyakorlását teszi lehetővé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mérnöki gondolkodással a fenntarthatóságért appeared first on Műszaki Magazin.

A távmunkavégzés különböző formáinak hosszú távú megszilárdulása a legtöbb esetben azért várhatóan nem ütközik majd akadályba, hiszen a vállalatok és a munkavállalók többsége szerint sem csökkent a hatékonyság az otthoni munka során. Mindehhez elengedhetetlen olyan eszközök használata, amelyek támogatják a munkavégzés e formáját.

Szívesen dolgozunk otthonról

A home office munkavégzés iránti igény megerősödött az alkalmazottakban a pandémia óta. Egy tavalyi, 31 országban több mint 30 000 munkavállaló megkérdezésével készült felmérés azt találta, hogy a dolgozók 73 százaléka szeretne a járványhelyzet után rugalmasan, nem munkahelyhez kötötten dolgozni. A kutatás azt is megállapította, hogy mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak hosszú távú hibrid munkavégzésre készülnek a jövőben.

Különösen markáns ez a vélekedés a fiatalabbak dolgozók esetében: egy nemzetközi riport 2000 Y és Z generációs munkavállaló véleményét vizsgálta, összesen 10 országból. A megkérdezettek 90 százaléka nyilatkozta, hogy nem szeretne visszatérni a teljesen jelenléti munkavégzésre a jövőben, 18 százalékuk pedig a hibrid munkavégzésnek egy olyan formáját preferálná, ahol túlnyomórészt irodában dolgozhat.

Nem romlott a hatékonyság

Egy szintén 2021-ben publikált felmérés a magyar dolgozók és cégek távmunkával kapcsolatos tapasztalásait tárta fel: a megkérdezett munkavállalók 88 százaléka, míg a munkaadók 84 százaléka nyilatkozta, hogy az otthoni vagy hibrid munkavégzés bevezetése óta nem változott, vagy kimondottan javult is a hatékonyság. A kutatás vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók jóllétéhez milyen elemek járulhatnak hozzá legnagyobb mértékben a saját megítélésük szerint: ezen a listán a home office támogatása a harmadik helyen végzett, megelőzve az egészségügyi szolgáltatások és sportolási lehetőségek biztosítását. A távmunkavégzés tehát várhatóan nem szűnik meg a jövőben sem, a vállalatoknak ezért számolniuk kell az ilyesfajta igényekkel a jövőben is.

Nem mindegy, hogyan dolgozunk távolról

Ha sok időt töltünk munkával otthonunk kényelméből, elengedhetetlen az olyan eszközök használata, amelyek mindezt hatékonyan támogatják. Fontos, hogy az otthoni munkaállomásunk berendezésénél vegyünk figyelembe ergonómiai szempontokat. A nem megfelelő testtartás ugyanis hátfájdalmakat okozhat, hosszabb távon pedig gerincproblémák is felmerülhetnek. Ügyeljünk ezért székünk beállítására, valamint a monitorunk elhelyezésére is. Az LG íróasztalhoz rögzíthető Ergo monitorállványai segítségével például bármilyen pozícióban és szögben elhelyezhető magunk előtt a kijelző, ami többképernyős munkavégzés esetén különösen hasznos lehet.

Távmunkavégzés esetén sokszor otthonunk és munkahelyünk között szállítjuk számítógépünket, vagy más helyről kell elvégeznünk feladatainkat. Erre a célra olyan laptopot érdemes választanunk, ami megbízható, könnyen szállítható és amit szükség esetén hosszú ideig használhatunk töltés nélkül. Az LG munkára tervezett ultrakönnyű, kivételes teljesítményű Gram laptopcsaládját akár 22 órán át használhatjuk egy töltéssel, és a sorozat legnagyobb, 17 hüvelykes képátlójú modellje is mindössze 1,35 kilogrammot nyom, ezzel tökéletesen illeszkedik a felhasználók megváltozott munkarendjéhez.

The post Így gondolkodunk a távmunkáról appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az innovatív technológia arra kínál lehetőséget, hogy költséghatékonyan hozzunk létre egyedi termékeket. A 3D nyomtatást hagyományosan elsősorban ipari alkalmazásokhoz használták, például prototípusokhoz, sebészeti útmutatókhoz, koncepcióautókhoz, és szórakoztató elektronikai cikkekhez. Napjainkban a technológiát – ahogyan erre a könyv is kitér – többek között az ékszergyártásban, a divat területén, az űrkutatásban, művészetekben, építészetben, játékokban és belsőépítészetben alkalmazzák.

A cégek ma már képesek saját termékeiket egyedi ügyféligények alapján megtervezni, és ezt ma gyorsabban megtehetik, mint valaha. A fejlesztéseknek köszönhetően pár óra alatt tudunk olyan modelleket létrehozni, amelyek elkészítése korábban négy-hat hétig tartott. Hasonlóképpen, a márkák használhatják a 3D nyomtatást új tervek prototípusainak gyors elkészítésére, vagy marketingeszközként is alkalmazható minták gyártására.

Huszár István: Tárgyiasult ötletek – 3D nyomtatás és tervezés

A 3D nyomtatás a költséghatékony piaci tesztelést is lehetővé teszi, amelynek során visszajelzést kaphatunk a potenciális ügyfelektől és a befektetőktől egy kézzelfogható termékről, anélkül, hogy a prototípusgyártással kapcsolatos jelentős előzetes kiadások kockázata állna fenn. Továbbá kevesebb alkatrészt kell kiszervezni a gyártáshoz. Ez kisebb környezeti hatást jelent, mivel kevesebb terméket szállítanak szerte a világon, és nincs szükség energiafogyasztó gyár üzemeltetésére és karbantartására. Ez az eljárás sokkal kevesebb hulladékanyagot termel egyetlen alkatrészhez, és a 3D nyomtatáshoz használt anyagok általában újrahasznosíthatók. Mindezek mellett a fő előnyök az eljárás sebességében, rugalmasságában és a költségelőnyökben rejlenek.

A szerző útmutatót nyújt ötleteink megvalósításának mikéntjéhez, a tervezéstől egészen a nyomtatásig, amelyből megismerhetjük a 3D nyomtatás lehetőségeit, technológiáját, eszközeit és módszereit. Részletesen ismerteti az alkalmazott technológiák előnyeit és hátrányait, egy mindenki által könnyen megtanulható 3D-s tervezőprogramot, képfeldolgozási eszközöket, nyomtatókat, azok üzemeltetését és buktatóit, illetve a 3D-s tárgyak készítésének menetét, amelynek megértését számos példa és gyakorlati tanács segíti. A könyv ajánlható a 3 dimenziós nyomtatás iránt érdeklődőknek, a diákoknak, akik használatba szeretnék venni az iskolájukban található 3D nyomtatót, valamint azoknak a tanároknak, akik vannak olyan szerencsések, hogy rájuk bízzák ennek a hatalmas motiváló erővel bíró eszköznek a kezelését, viszont még nem rendelkeznek ehhez a megfelelő ismeretekkel, de a kötet elolvasása után saját elképzeléseikkel kiegészítve akár szakköri foglalkozások tematikáját, illetve tananyagát is össze tudják majd állítani belőle.

The post Gondolkodjunk 3D-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen legjobban szereplő fiatalok ösztöndíjban részesülnek, a dobogós helyezettek pedig 100 plusz pontot is kapnak a felsőoktatási felvételin.

 A zsűri javaslata alapján 82 pályázat jutott tovább a második fordulóba, így 113 fiatal versenyezhet az összesen 2,5 millió forint ösztöndíjért. Idén a dobogós helyezés sokat nyom a latban az egyetemi felvételin, 100 többletpontot fog érni, és támogatásban részesülnek a legeredményesebb felkészítő tanárok, középiskolák is.

A 2020/2021-es tanévben meghirdetett versenyre tavaly november végéig lehetett projektötletekkel jelentkezni. A különleges megmérettetésen a 20 év alatti fiatalok saját önálló, innovatív projekt keretében vállalkoznak egy-egy általuk fontosnak tartott kihívás megoldására. Dr. Jakab László professzor, a zsűri elnöke elmondta:

„Elsősorban a probléma megközelítésének eredetiségét és kreativitását értékeltük, a terv tudományos értéke és megvalósíthatósága alapján választottuk ki a legígéretesebb pályázatokat.”

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kimagaslóan erősnek látja az idei mezőnyt:

„Örülünk, hogy ilyen jól sikerült a középiskolás diákok és tanárok mozgósítása, hiszen minden eddiginél több pályázat érkezett. A megújuló hazai innovációs közösségben kulcsszerepet játszanak a tehetséges fiatalok, akik a tudományos utánpótlást, a kutató-fejlesztő szakemberek új generációját jelentik.”

Az első fordulóból továbbjutott versenyzők főként informatikai és műszaki problémák megoldását tűzték ki célul. A részleteikben kidolgozott projekteket 2021. április 1-ig kell beadni. A zsűri április végén ítéli majd oda a több mint 2,5 millió forintnyi ösztöndíjakat, ekkor választják ki azt a három pályázatot is, amelyek az európai döntőn képviselhetik Magyarországot.

www.innovacio.hu

The post Száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak appeared first on Műszaki Magazin.