A hazai kis-és közepes vállalatok részére indított, hidrogéntechnológiai ismeret és üzleti környezet fejlesztő programsorozat első állomásán Gödöllőn (2026 március 12.) írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a Gépipari Tudományos Egyesület.

Az együttműködés fő célja, hogy a két szervezet szakmai tevékenységét összehangolt keretek között támogassa, elősegítse a hidrogéntechnológiák és a kapcsolódó ipari megoldások területén aktív hazai szereplők bevonását, valamint erősítse a hazai és nemzetközi szakmai együttműködéseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által is támogatott kkv hidrogén ökoszisztéma fejlesztési eseménysorozat első rendezvényén közel félszáz vállalkozó ismerkedhetett meg a legfontosabb, a technológiához kapcsolódó ismeretekkel, energiatárolás, hidrogén gyártás és alkalmazás témában.

Bárdos Krisztina a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezetője az aláírás kapcsán elmondta,

„A hidrogéntechnológiák fejlődése és a gépipari innováció egymást erősítő folyamatok, mivel a hidrogénalapú energiarendszerek kiépítése jelentős gépipari és mérnöki kompetenciákat igényel a termelés, tárolás, szállítás és ipari alkalmazások területén. Ezt ismerte fel a két szervezet és indított el összehangolt szakmai együttműködést.”

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke az eseményen kiemelte, hogy

„az európai energiarendszer történetének egyik legmeghatározóbb átalakulásán megy keresztül. Ebben a történelmi léptékű átmenetben pedig a hidrogén nem csupán egy energiahordozó, hanem a zöld átállás legfontosabb katalizátora, az a hiányzó láncszem, amely összeköti a megújuló energiaforrásokat nehéziparunkkal és közlekedésünkkel.”

Hozzátette,

„a hidrogéngazdaság kiépítése nem lehetséges kizárólag acéllal, csővezetékekkel vagy elektrolayzerekkel, a legkritikusabb erőforrásunk az emberi tudás, ezért fontos az a kkv-k szakmai és üzleti lehetőségeit segítő programsorozat, amelyet a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az év elején elindított.”

Az eseményen mutatták be a Hidrogéntechnológia című könyvet, amely a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség gondozásában jelenik meg és fontos eleme a H2 Open kkv ökoszisztéma fejlesztési programnak.  A kkv-k technológiai ismereteit segítő fejlesztési sorozat következő helyszíne Kiskunhalason lesz március 24-én.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködéssel a kkv-k hidrogéntechnológiai üzletfejlesztéséért. appeared first on Műszaki Magazin.

A szándéknyilatkozattal a felek jelentős lépést tettek a magyar vasúthálózat dekarbonizációjának irányába. Az évente csaknem 150.000 tonna hidrogént termelő és hasznosító MOL-csoport üzleti és technológiai kompetenciáira építve vállal kulcsszerepet a zöld, alternatív üzemanyagok ellátásában.

A glasgow-i COP26 konferencián lefektetett irányelvek értelmében minden országnak fel kell gyorsítania azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével 2 fok alatt tartható a globális felmelegedés. Az EU 2030-as klíma céljai változatlanok: az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest, 2050-re pedig el kell érnünk a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. Az olyan hidrogénüzemű vonatok, mint az Alstom által gyártott Coradia iLint, amely a világon az első hidrogén meghajtású motorvonat, kibocsátásmentes alternatívát kínálnak a nem villamosított vonalakon.

Magyarország vezető szerepet kíván betölteni a karbonsemleges működésre történő átállásban, ezért a Nemzeti Hidrogén Stratégia részeként vizsgálja a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben.

„A Coradia iLint megépítésével az Alstom bebizonyította, hogy a hidrogéntechnológia költséghatékony és környezetbarát alternatívát jelent a vasút számára. A jelenlegi együttműködéssel az a célunk, hogy megosszuk tapasztalatainkat az új technológia üzemeltetésével és műszaki vonatkozásaival kapcsolatban, hozzásegítve Magyarország vasúti közlekedését egy új korszak, a nettó zéró kibocsátás korának megkezdéséhez”

– mondta Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungária Zrt. vezérigazgatója.

„Műszaki tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a hidrogénmeghajtású vonatok megbízható, tiszta és gazdaságos megoldást jelentenek a vasúti ipar számára”.

„A MOL-csoport elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, és kiemelt stratégiai célkitűzése, hogy 2050-re karbonsemlegessé tegye a működését. Jelenleg évente csaknem 150.000 tonna hidrogént termelünk, így rengeteg tapasztalatot szereztünk az energiaforrás ipari célú felhasználásában. Eljött az idő arra is, hogy – összhangban a szabályozói környezet és a fogyasztók elvárásaival –  felkészüljünk az alacsonyabb karbonintenzitású hidrogén előállítására, és a mobilitás területén is kamatoztassuk a tudásunkat”

– mondta Szabó Gabriel, a MOL-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.

„A hazai vasútipar legnagyobb üzemanyag-beszállítójaként örömmel egyesítjük erőinket az Alstommal. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy az egyik legfenntarthatóbb mobilitási szolgáltatásban, a vasúti közlekedésben is megvizsgáljuk a hidrogén-ellátás, valamint  az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés lehetőségeit”

– tette hozzá.

A világon elsőként az Alstom épített hidrogénmeghajtású, üzemanyagcellás vonatot, a Coradia iLint-et, amelyet 2018 szeptemberében a német piacon mutattak be. Németországban és Ausztriában üzemelő Coradia iLint vonatok már több mint 200.000 km-t tettek meg úgy, hogy egyetlen gramm CO2-t sem bocsátottak ki, Hollandiában pedig sikeresen tesztelték őket. Az Alstom hidrogéntechnológiáját már az SNCF (Franciaország) és az NFM (Olaszország) is megvásárolta.

A hidrogénüzemű Coradia iLint vonatok olyan, alapvetően elektromos motorvonatok, amelyek hidrogénnel táplált üzemanyagcellával, a vonat fedélzetén saját maguk számára állítják elő a működésükhöz szükséges villamos energiát. A vonat elsődleges energiaforrása a hidrogén, az oxigént pedig a levegőből nyerik, az üzemanyagcella belsejében ég el a hidrogén, a melléktermék pedig csupán gőz és víz. A vonat fékezési energiáját egy vontató akkumulátor tárolja, ami rásegít a gyorsításra és biztosítja a segédüzemi berendezések áramellátását is. Egy intelligens energiamenedzsment-rendszer folyamatosan felügyeli a vonat energiafelhasználását és a pálya sajátosságait, a lejtőket és emelkedőket is figyelembe véve, így a jármű hatótávolsága akár az 1000 km-t is eléri. A hidrogénüzemű vonat kizárólag vizet bocsát ki és nem termel semmilyen káros anyagot vagy gázokat. Az üzemeltetéséhez hidrogén-töltőállomásokra van szükség. Az infrastruktúra kialakítása érdekében az Alstom együttműködést alakított ki olyan olaj- és gázipari társaságokkal, mint a német Linde vagy a lengyel Orlen.

Magyarország az Alstom több mint 7000 főt foglalkoztató Közép- és Kelet-Európai (CEE) klaszterének része, ahol 9 országban gyártó-, további 8 országban pedig kereskedelmi képviselettel van jelen. Az Alstom 660 főt foglalkoztat Magyarországon; Budapesten kereskedelmi irodát tart fenn, a vasúti forgóváz kereteket gyártó mátranováki gyára pedig Nógrád megye egyik legnagyobb munkaadója. Az Alstom mindemellett a BKV egyik legnagyobb beszállítója is: a budapesti metró flotta 50 százalékát az Alstom által gyártott Metropolis metrószerelvények teszik ki. A vállalat szállította a budapesti 4-es metróvonal, Közép-Kelet-Európa első teljesen automatizált metróvonalának vezető nélküli járműveit is. Mindemellett a MÁV flottájában üzemelő 25 darab TRAXX mozdony is jól ismert jármű a magyar vasúton.

The post Hidrogéntechnológia a hazai vasúti közlekedésben appeared first on Műszaki Magazin.