Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE – háztartási méretű kiserőmű), valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.

Fogyasztóból kereskedő

A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.

High-tech háttér az energetikában

Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.

A fejlesztési koncepció szerint a

• napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés,
• várható elektromos autó töltő kihasználtság és
• múltbeli energiafogyasztási adatok

alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.

Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.

1. ábra: működési modell

Az aggregátoroké a jövő?

Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:

• flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
• költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is,
• környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,

A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.

A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy

„ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő villamosenergia-rendszerét fejlesztik itthon appeared first on Műszaki Magazin.

A HMKE-k összes beépített kapacitása a 2020. év végi 720 MW-ról 2021 végére 1127 MW-ra növekedett, ami az elmúlt tíz év rekord növekményét (407 MW) jelenti. 2021-ben összesen 46.410 háztartási kiserőművet telepítettek a felhasználók.

A telepített háztartási méretű kiserőművek fajtáját tekintve továbbra is a naperőművek vezetnek, a felhasználók 99,8%-ban napelemes egységeket választottak. A napelemes HMKE-k kapacitása a 2020. év végi 719 MW-ról 2021 végére 1125 MW-ra nőtt.

A jelentős bővülés egyik fő oka, hogy az otthonfelújítási támogatások keretében a napelemek is támogathatók, továbbá az eredeti tervek szerint a támogatás keretében 2021. július 1-je után megvalósuló HMKE-kre már nem vonatkozott volna az éves szaldó-elszámolás lehetősége, így sokan igyekeztek előbbre hozni a telepítést. Az éves szaldó elszámolás végül elérhető maradt a 2021. július 1-je után megvalósuló projektekre is.

2021 végén a Helyreállítási Terv részeként az otthonfelújítási támogatás mellett egy újabb támogatási forma is meghirdetésre került a napelemes HMKE-k telepítésére. Ennek keretében összesen várhatóan 200 milliárd forint kerül majd kiosztásra az átlag alatti jövedelemmel rendelkező háztartások napelemes-, illetve fűtéskorszerűsítési beruházásainak 100%-os támogatására. A támogatás hatása a 2021. évi adatokban még nem jelentkezik, de a 2022. évi növekedésben már tetten érhető lehet.

A lakosság a 2021. év adatai alapján átlagosan 7,45 kW-os rendszereket telepített.  A nem lakossági HMKE termelők száma a 2021. év végén 20 700 volt, 368 MW teljesítménnyel. Ezek átlagos teljesítménye – a várakozásoknak megfelelően – a lakossági rendszerekénél nagyobb, 17,8 kW.

Magyarország Nemzeti Energiastratégiájában megfogalmazott cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel. 2021 végén már 113 749 lakossági fogyasztó rendelkezett napelemes erőművel, összesen 757 MW teljesítménnyel. A darabszámot tekintve tehát már több mint a célérték felénél, a teljesítményt tekintve viszont már annak 95%-ánál járunk.

The post 2021 végére 1127 MW-ra nőtt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye appeared first on Műszaki Magazin.