Lavinakutatás laboratóriumi pontossággal

A svájci Vallée de la Sionne területén működő WSL Hó- és Lavinakutató Intézetben nem menekülnek a lavinák elől, hanem szándékosan vizsgálják őket. A hegyoldalba telepített akadályokba és mérőállomásokba integrált érzékelők rögzítik a több tonnányi hótömeg mozgását, az erőhatásokat, a sebességet és a hőmérsékletet. Mindeközben valós időben gyűjtik és szinkronizálják az adatokat siemenses eszközök. Az extrém körülmények között szerzett mérési eredmények közvetlenül a lavina-előrejelző modellek fejlesztését szolgálják, amelyek kulcsszerepet játszanak az alpesi infrastruktúra védelmében és az emberéletek megóvásában. A mérőrendszer távolról is felügyelhető, így a kutatók a veszélyes hegyoldalak helyett biztonságos környezetből elemezhetik a lavinák viselkedését.

Hóterhelés-mérés és riasztás

A porhó súlya néhány tíz kilogramm négyzetméterenként, míg a tömörödött, vizes hó akár több száz kilogrammos terhelést is jelenthet. A nagy alapterületű épületeknél, például repülőtereken, logisztikai központokban vagy bevásárlóközpontokban ezért a tömörödött hó és az olvadékvíz extrém statikai terhelést okozhat. A tbm hightech control hóterhelés-figyelő rendszere a gyárakból ismert vezérlőre építve valós időben méri a tetőre nehezedő tényleges súlyt. A technológia automatikus riasztást küld, mielőtt az épület elérné a kritikus teherbírási határt, így akadályozza meg a baleseteket és a komoly károk keletkezését.

Hókészítő gépek irányítása

A klímaváltozás miatt egyre rövidebb és kiszámíthatatlanabb a természetes hóesés időszaka. Már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is jelentősen ronthatja a hó minőségét, ami kihívást jelent a sípályák üzemeltetőinek. Ezért vált kulcsfontosságúvá a precízen szabályozott, folyamatos hótermelés. A Supersnow hókészítő rendszereiben az iparban jól ismert automatizálási megoldások hangolják össze a víz-, levegő- és nyomásszabályozást és meteorológiai adatok alapján optimalizálják a hótermelést. A cél, hogy a lehető legrövidebb hideg periódus alatt is maximális mennyiségű, megfelelő minőségű hó készüljön, minimális energia- és vízfelhasználás mellett. Az intelligens vezérlés valós időben követi a környezeti paramétereket, egyes síközpontokban pedig már prediktív algoritmusokat is alkalmaznak, amelyek az időjáráshoz igazítják a hótermelést.

Csúcstechnológia a sífelvonókban

38 fűthető, nyolcszemélyes ülés, óránként akár 3600 utas. A Snow Space Salzburg Sonntagskogelbahn felvonója olyan vezérléstechnológiára épül, amely folyamatosan optimalizálja a működést és az energiafelhasználást. Az intelligens beszállórendszer például automatikusan a legkisebb utashoz igazítja a mozgószőnyeg magasságát, így növelve a biztonságot és az utasok kényelmét. A Siemens hajtástechnológia és frekvenciaváltók nemcsak a megszakítás nélküli működést garantálják, hanem jelentős energiamegtakarítást is lehetővé tesznek a közvetlen hajtás és az optimalizált teljesítményszabályozás révén. Az integrált automatizálási platform pedig lehetővé teszi, hogy a teljes vezérlés egyetlen környezetben programozható és felügyelhető legyen, így a felvonó egyszerre válik energiahatékonyabbá, megbízhatóbbá és könnyebben üzemeltethetővé.

Tervezett lavinarobbantás akár -40 fokban

Az alpesi síterületeken a lavinák elleni védekezés gyakran irányított robbantásokkal kezdődik. A biztonsági vezérlések mobilhálózaton keresztül irányítják a robbantó eszközöket, amelyek extrém hidegben is megbízhatóan működnek. Az autonóm, napelemmel és akkumulátorral működő rendszerek célzottan indítják el a lavinákat, mielőtt azok veszélyessé válnának.

Láthatatlan biztonság a levegőben

A jegesedés a repülés egyik legkritikusabb biztonsági kockázata, amely rövid idő alatt ronthatja az aerodinamikai teljesítményt és a gép irányíthatóságát. A Siemens szimulációs megoldásai támogatják a modern jégtelenítő és jegesedésgátló rendszerek fejlesztését, amelyek a szárnyakon, a hajtómű-beömlőkön akadályozzák meg a jég kialakulását. A digitális modellezés és a fizikai tesztelés kombinációja pedig lehetővé teszi, hogy ezek a rendszerek már a fejlesztési fázisban optimalizálhatók legyenek, így a repülőgépek extrém hideg körülmények között is megbízhatóan működhetnek.

Téli sportok

A versenysportban ma már nem a sportoló alkalmazkodik a felszereléshez, hanem inkább a felszerelés a sportolóhoz. A svájci Stöckli sílécei olyan tervezőszoftverrel készülnek, amely lehetővé teszi a sílécek teljes szerkezeti felépítésének digitális modellezését, a geometriától a többrétegű anyagszerkezetig. A mérési és tervezési adatok alapján a sílécek a sportoló testsúlyához, technikai tudásához és vezetési stílusához igazíthatók. A digitális fejlesztési folyamat ráadásul jelentősen felgyorsította az innovációt: egy új símodell variáns megtervezése ma már akár egy óra alatt elkészülhet.

A sportteljesítmény optimalizálása azonban már nemcsak a felszereléseknél jelenik meg. A modern jégcsarnokokban a Siemens automatizálási rendszerek rendkívül szűk, akár fél Celsius-fokon belüli tartományban szabályozzák a jégfelületek hőmérsékletét, biztosítva az ideális pályaviszonyokat és az energiahatékony üzemeltetést. A jégfelület hűtése CO₂-alapú technológiával történik, amely természetes és környezetkímélő hűtőközegként akár több mint 20 százalékkal javíthatja az energiahatékonyságot, miközben a vezérlés a hűtési teljesítményt az adott sportág számára ideális jégviszonyokhoz hangolja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben appeared first on Műszaki Magazin.

Többek között az internetre csatlakoztatott eszközök számának és a felhőszolgáltatások népszerűségének köszönhetően egyre több adatot termelünk, olyannyira, hogy az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtot fog kitenni. Az óriási adattömeg elemzésével és hasznosításával a vállalatok hatékonyabb működést érhetnek el, és ügyfeleik egyedi igényeire szabhatják szolgáltatásaikat. Arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ehhez komoly háttérinfrastruktúrára van szükség, a keletkező adatokat ugyanis folyamatosan tárolni és feldolgozni kell, ami az adatközpontok feladata. A növekvő információhalmaz egyre nagyobb teljesítményt kíván az adatközpontoktól, ahol ezáltal a gyors ütemben szaporodó berendezések több hőt termelnek, így professzionális hűtést igényelnek. A Schneider Electric ezért olyan rack-alapú hűtési megoldást vezetett be, amely a szűkös hellyel rendelkező informatikai környezetekben is biztosítja a megfelelő hűtési kapacitást.

Egyre digitalizálódó, online életünk eredményeként szinte vég nélkül termeljük az információt. Az IDC prognózisa szerint a 2018-as 33 zettabájtról így 2025-re 175 zettabájtra nő majd a világszerte előállított adatok mennyisége. Egy zettabájt egytrillió gigabájtnak, vagyis 10²¹ bájtnak felel meg, és pár éven belül ennek közel kétszázszorosát fogjuk elérni, a növekvő tendencia pedig folytatódik. A tetemes adattömeget tárolni kell, nem beszélve az elemzéséről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat nyerjünk ki.

Le kell hűteni a kedélyeket

Az adatközpontokra jelentős feladat hárul ebben, amelyeknek így egyre nagyobb számítási kapacitást kell garantálniuk. A nap 24 órájában működő informatikai berendezések – főként a szerverek – viszont sok hőt termelnek viszonylag kis területen, az általuk felhasznált energia jelentős része ugyanis hővé alakulva a levegőbe kerül. Egy kis méretű adatközpontban lévő eszközök annyi hőt állítanak elő, ami a legkeményebb tél idején is elég lenne egy teljes ház felfűtésére. A fizikai infrastruktúra és az adatok védelme érdekében ezért a megfelelő hőmérséklet biztosítása és szinten tartása kritikus fontosságú, ami hűtéssel biztosítható. Előrejelzések szerint a globális adatközpont-hűtési piaci mérete a 2017-es 8,3 milliárd dollárról 2025-re 23,2 milliárd dollárra fog nőni.

A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet csökkenti a szerverek élettartamát, valamint azonnali vagy akár később jelentkező és leállással járó meghibásodásokat okozhat. A zavartalan működés érdekében figyelemmel kell kísérni, és folyamatosan 18-27 Celsius fok közötti tartományban kell tartani a hőmérsékletet. Az egyre növekvő teljesítménnyel és több esetben közel maximális helykihasználással működő adatközpontokat ez sokszor kihívások elé állítja.

Alapvetően kétféle szerverhűtési rendszer létezik, léghűtéses és vízhűtéses. A léghűtésnél a kívánt hőmérsékletet a levegő keringtetésével tartják fenn. A vízhűtés esetében merítéses hűtést vagy vízhűtéses rack-szekrényeket alkalmaznak, amelyeknél a hűtófolyadék a forró komponenseken áthaladva tartja szinten a hőmérsékletet.

Kevés kicsi sokra megy

Az adatközpontok manapság jellemző modernizálása és működésük hatékonyabbá tétele olyan hűtési megoldást tesz szükségessé, amely kisebb helyen nyújt nagyobb hűtési kapacitást, és rugalmasan igazodik az aktuális terheléshez.

A Schneider Electric erre az igényre reagálva fejlesztette ki EcoStruxure™ Ready hűtési portfóliója új tagját: a 30 kW-os InRow™ DX terméket. A 300 milliméter széles rack formátumban elérhető adatközponti hűtési megoldás jól alkalmazkodik a növekvő energiaigényekhez, és ideális megoldás felújított adatközpontokban vagy bárhol, ahol szűkös hely áll rendelkezésére az IT-infrastruktúra számára. Kompakt és energiahatékony kialakításának köszönhetően megbízhatóan ki tudja szolgálni az újgenerációs kis- és középméretű adatközpontok igényeit, illetve hálózatperemi és nagyvállalati környezetekben is sokoldalúan használható.

Az InRow DX legfőbb előnyei:

• Megnövelt hűtési teljesítmény: a korábbi modellek kapacitásának akár háromszorosát képes nyújtani, így kevesebb egységre van szükség a hűtéshez, és több hely áll rendelkezésre az IT-berendezések számára.
• Magas hatásfok: az energiahatékony kompresszor és ventilátorok csökkentik a működési költségeket, így energiát szabadítanak fel más informatikai eszközök számára.
• Rugalmas kialakítás: egyszerűen telepíthető és csökkenti a berendezések szervizigényét
• Szabályozott hűtési teljesítmény: az inverteres kompresszorral a hűtési kapacitás a tényleges szükségletekhez igazodik.
• Költségmegtakarítás: az eszköz kis áramfelvételének köszönhetően kisebb tőkeberuházással megvalósítható a hűtés.
• EcoStruxure™-integráció: egyszerűen felügyelhető, és teljes rálátást biztosít az eszközök teljesítményére, illetve állapotára a nap 24 órájában rendelkezésre álló szakértői támogatással.

The post Egyre forróbbak az adatközpontok! appeared first on Műszaki Magazin.