A kétoldalú szándéknyilatkozatot a HUN-REN székházban megrendezett első “Kínai–Magyar Innovációs Nap” keretében írta alá Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója és Liu Anmin, a CAERI elnöke. Az innovációs napot Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyitotta meg.

„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat küldetése, hogy a magyar tudomány legjobb képességeit összekösse a nemzetközi tudományos és innovációs ökoszisztémákkal, és ezzel hozzájárulunk, hogy a kutatási eredményekből valós gazdasági és társadalmi érték szülessen. Olyan országos tudáshálózat vagyunk, ahol az ötletekből fejlesztések, technológiák és megoldások jönnek létre. A mai világban a tudás önmagában nem elég. A kutatás akkor válik értékké, ha nemzetközi partnerhálózatban fejlődik, ha találkozik az iparral és be tud lépni a globális innovációs körforgásba”

– mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke az első Kínai–Magyar Innovációs Nap megnyitóján.

Gulyás Balázs a kínai delegáció előtt ismertette, hogy a HUN-REN a tevékenységét a Kormányzat által elfogadott Neumann János Program irányelvei mentén folytatja, amelyek az egészséges élet, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság területein határozzák meg a kutatási prioritásokat. A Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy a magyar tudományos és innovációs ökoszisztéma zászlóshajója legyen, amely a kutatási eredményeivel közvetlenül szolgálja a magyar állampolgárokat.

„Kutatási eredményeinket nem az asztalfióknak készítjük: célunk, hogy azok mielőbb beépüljenek a gazdasági és társadalmi értékláncba, és kézzelfogható hasznot hozzanak az emberek életében”

– hangsúlyozta. A HUN-REN a jövőben tovább erősíti nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel a kínai tudományos együttműködésekre.

„A magyar tudomány szerves része a globális tudományos közösségnek. Nyitottak vagyunk minden olyan partnerségre, amelyek közös eredményeket, közös fejlődést hozhatnak”

– zárta gondolatait Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

A konferencia során az EVE Power Hungary és a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az akkumulátoripari szennyvízkezelés közös fejlesztéséről, amely a fenntarthatósági innovációk egyik fontos iránya.

„Ma már a kínai autóipar diktálja a tempót az egész világnak. Stratégiai célunk, hogy Magyarországon olyan alkalmazott kutatás-fejlesztési kapacitások jöjjenek létre, amelyek világszínvonalat képviselnek”

– mondta Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója.

A tervezett tesztlabor és fejlesztési központ nemcsak a magyar kutatóknak nyit új lehetőségeket, hanem a hazai kkv-knak is, akik így bekapcsolódhatnak a globális technológiai értékláncba. A létrejövő spin-off vállalat mérföldkő a magyar ipar és kutatás számára: az együttműködés erősíti a hazai innovációs ökoszisztémát, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország stratégiai híd szerepet töltsön be Európa és Ázsia között az alkalmazott kutatás és ipari fejlesztések terén.

A Bay Zoltán Kutatóközpont immár több mint három évtizede a magyar alkalmazott kutatás egyik meghatározó szereplője és proaktív alakítója. Nemzetközi jelenlétének megerősítésére évek óta építi ázsiai kapcsolatrendszerét, amelynek eredményeként technológiai transzfer központok jöttek létre Budapesten és Csungkingban. Ezek célja a kutatási eredmények piaci hasznosításának elősegítése és a közös fejlesztések ösztönzése.

A most aláírt megállapodás ennek a folyamatnak a stratégiai folytatása, amely új szintre emeli a kínai–magyar tudományos és ipari együttműködéseket.

Liu Anmin, a China Automotive Engineering Research Institute (CAERI) vezérigazgatója kiemelte Magyarország híd szerepét az innovációs folyamatokban Kína és Európa között. Rámutatott, hogy az autóipar példátlan átalakuláson megy keresztül, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a nemzetközi kapcsolatokra és az európai kutatási együttműködésekre, amelyeket az innováció egyik legfontosabb forrásának tekintenek.

Mei Huiling, a csungkingi Hi-Tech Transfer Centre vezérigazgatója bemutatta a már működő kínai–magyar technológiai projekteket. Úgy fogalmazott, hogy a most aláírt megállapodások új áttöréseket hozhatnak a két ország tudományos kapcsolatában. Arra biztatott minden résztvevőt, hogy őrizzék meg és erősítsék a jól működő gyakorlatokat,

„mert ezek közös előmozdítói lehetnek a technológiai és tudományos értéklánc fejlődésének”. 

Az eseményen Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára elmondta, az energiaszektor jelenlegi átalakulásában fontos, hogy a kutatási és innovációs eredményeket a szakpolitikai döntésekbe is beépítsék. Ebben pedig nemcsak a vállalatokra, hanem a HUN-REN kutatóintézeteire is partnerként számítanak.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta:

„A célunk, hogy a magyar kutatóintézetek és egyetemek meghatározó szerepet játsszanak Magyarország technológiai fejlesztésében. Ehhez szükséges, hogy a kutatások fókuszába a releváns társadalmi és gazdasági kihívások megoldását helyezzük.”

Hozzátette, szerinte a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködése a kínai partnerrel jól példázza, hogy a magyar kutatók a világ legfejlettebb technológiai területein is versenyképes tudással bírnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új autóipari akkumulátor tesztlabor és kutatás-fejlesztési központ appeared first on Műszaki Magazin.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyilatkozta:

Ez izgalmas mérföldkő a magyar tudományos élet számára: lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetközi együttműködés erejét kihasználva közösen válaszoljunk korunk összetett globális kihívásaira.

Az MIT világszinten vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia, számítástechnika, mérnöki tudományok és technológia területén. Az egyetem ad otthont a világ egyik legnagyobb akadémiai-ipari mesterséges intelligencia (MI) központjának, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (MIT CSAIL) intézetnek.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hozzátette:

Az együttműködés egyedülálló hidakat építhet a mesterséges intelligencia, a mérnöki tudományok és az élettudományok között, összekötve az Atlanti-óceán két partját. Mivel a finanszírozás hároméves pályázati ciklusra is rendelkezésre áll, számos gyümölcsöző eredményre számítunk.

Justin Leahey, a CIS Global Seed Funds programjának igazgatóhelyettese kiemelte:

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund révén a nemzetközi együttműködések legkorábbi szakaszába fektetünk be. Célunk, hogy olyan kapcsolatokat indítsunk el, amelyek hosszú távú, nagyszabású kutatási partnerségekké fejlődhetnek az MIT és Magyarország között – előmozdítva a tudományt és az innovációt mindkét oldalon.

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund a CIS MIT Global Seed Funds program részeként, projektenként legfeljebb 25 000 amerikai dollár támogatást biztosít kétoldalú utazásokra, workshopokra és együttműködési találkozókra. A következő pályázati ciklus 2025. szeptember 16-án nyílik meg (határidő: december 16.), a nyertes projekteknek 20 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra.

Az MIT folyamatosan az első helyen szerepel a QS World University Rankings rangsorában, második a Times Higher Education listáján, és harmadik az U.S. News & World Report globális rangsorában, tükrözve vezető szerepét a tudomány, innováció és technológia terén.

További információ: MIT Global Seed Funds – CIS

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális tudományos együttműködés indul Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közlése szerint a HUNOR-programban például egy olyan kísérletet végeznek el, amely nemcsak az űrkutatásban, hanem a robotikában és az orvostudományban is hasznosítható eredményeket hozhat.

A Kapu Tiborral zajló HUNOR-program egyik kiemelt kísérlete az úgynevezett IMU-DRS (Dead Reckoning in Space) navigációs vizsgálat. A projektet a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja, és célja a gyorsulásmérők és giroszkópok működésének tanulmányozása súlytalanságban. Ezek a szenzorok világszerte jelen vannak az orvostechnikában, a robotikában, a videójáték-iparban, repülőszimulátorokban vagy akár fitneszeszközökben is.

A kísérlet tudományos jelentősége abban áll, hogy a Földön kalibrált műszerek az űrben másképp viselkednek. A súlytalanságban nincs zavaró gravitációs gyorsulás, így a műszerek csak a tényleges mozgást rögzítik – ez különösen értékes tapasztalatot jelenthet a jövő navigációs rendszerei számára. Tehát ez az amit vizsgálnak.

A program első szakaszában a magyar űrhajós egy mobileszközt használva különböző mozdulatokat végez, miközben egy speciálisan fejlesztett alkalmazás rögzíti az érzékelők által mért adatokat. Ezeket az adatokat ezután a Földre sugározzák, majd kísérletet tesznek arra, hogy az űrhajós mozgását rekonstruálják a szenzorok alapján.

Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni

– ismertette a projekt részleteit Dr. Kornyik Miklós, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója, a kísérlet vezetője.

A vizsgálatok nemcsak az ISS működésében jelenthetnek előrelépést – például a dokkolások vagy karbantartási manőverek során –, hanem a jövőbeli űrbéli felfedezések alapját is képezhetik. Mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek GPS-hálózatok, az önálló szenzoros navigáció kulcsfontosságú lesz a felszíni mozgások során.

A kutatás hosszabb távú céljai között szerepel egy miniatűr űrdrón megépítése is, amely kézi és automatikus vezérléssel egyaránt képes lenne manőverezni. Ez a drón nemcsak tesztkörnyezetben, hanem a Nemzetközi Űrállomás körüli karbantartási feladatokban is bevethető lehetne.

A kutatóintézet szerint az IMU-technológiával kapcsolatos eredmények a földi alkalmazások fejlesztésében is nagy jelentőséggel bírhatnak, hozzájárulva az orvosi diagnosztikák, a rehabilitációs technikák, valamint a mesterséges intelligenciát használó robotika fejlődéséhez.

Forrás: HUN-REN

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kapu Tiborék egyik legfontosabb kísérlete az űrben appeared first on Műszaki Magazin.