Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája (U.S. Chamber of Commerce) által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).

„Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan az előkelő 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javítottunk is a teljesítményünkön. Az IP Index kiemeli, hogy előremutató az Európai Uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. Utóbbira éppen az idén 125 éves hivatalunk a biztosíték”

– értékelt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.

„Az SZTNH kiemelt feladataként kezeli a vállalkozások, egyetemek tudatosabbá válását a szellemitulajdon-védelem területén. Ezzel ugyanis nem csupán azt érik el, hogy saját ötleteik hasznosításában monopolhelyzetet élvezhessenek, hanem egyben a magyar gazdaságot is ütésállóbbá, sikeresebbé tehetik.”  

– Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Az SZTNH egyébként az edukációt is fontosnak tartja: a Miskolci Egyetem után a hivatal a nyár folyamán együttműködési megállapodást köt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) annak érdekében, hogy a hallgatók, illetve az oktatók minél szélesebb körben megismerkedhessenek a szellemitulajdon-védelem fontosságával. Ez abban is segítheti a fiatalokat, mivel tanulmányaik során vagy később vállalkozásaikban különböző termékek és szolgáltatások létrehozásában is részt vehetnek, így alapvető érdekük, hogy felismerjék a formatervezésiminta-oltalom vagy a védjegy nyújtotta előnyöket.

A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság szereplői elindultak a helyes ösvényen: a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig közel 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

www.sztnh.hu

The post Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben appeared first on Műszaki Magazin.

A Dell Technologies nemzetközi tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a szervezetek felgyorsították digitális átalakulási programjaikat és néhány hónap alatt olyan eredményeket értek el, amelyekhez korábban évekre lett volna szükség. A 2020-as Dell Technologies Digital Transformation Index (DT Index) az első nemzetközi felmérések egyike, amely a világjárvány üzleti életre gyakorolt hatásait vizsgálja. A kutatás rávilágított, hogy idén tízből nyolc szervezet felgyorsította digitális átalakulását, 79 százalékuk pedig átdolgozta üzleti modelljét.

A kétévente frissülő DT Index azt vizsgálja, hogy világszerte hol tartanak a szervezetek digitális átalakulás útján és hogyan alakul a teljesítményük. A felmérésben 18 ország 4300 vállalatvezetője vett részt, közép- és nagyvállalatok vezetőit kérdezték igazgatói vagy felsővezetői szinten.

A digitális átalakulás megváltozott íve

A legutóbbi felmérés óta hat százalékra nőtt a digitális vezetők, (azaz a digitálisan érettnek tekinthető) száma. A digitális befogadók, a második digitálisan legérettebb csoport a két évvel ezelőtti 23 százalékról 39 százalékra bővült, amely 16 százalékos növekedést jelent. A DT Index szerint 6 százalékkal csökkent 2018-hoz képest a digitális késlekedők száma, akik a digitálisan legkevésbé érett csoport. Továbbá jelentős, 17 százalékos csökkenés történt a digitális követők számában. Ezek a szervezetek feljebb léptek a digitális befogadók vagy a digitális értékelők közé, amelyek létszáma hasonló arányban növekedett.

A grafikon megmutatja, hogy a szervezetek hol tartanak a digitális átalakulás folyamatában.

„A felmérésnek köszönhetően bepillantást nyerhettünk a jövőbe, és kijelenthetjük, hogy a digitális átalakulást felgyorsító szervezetek nagyobb eséllyel lesznek sikeresek az adatok korszakában, amely a szemünk előtt bontakozik ki”

– mondta Michael Dell, a Dell Technologies elnök-vezérigazgatója.

Az átalakulás akadályai

A világjárvány világszerte felgyorsította ugyan a digitális átalakulást, de a folyamatos változás kihívást is jelent: a szervezetek 94 százaléka szembesült akadályokkal. Az idei DT Index szerint a sikeres digitális átalakulás 3 fő akadálya a következő:

1. Adatvédelmi és kiberbiztonsági problémák (2016-ban még az 5. helyen volt)
2. A költségvetés és a források hiánya (2016-ban az 1., 2018-ban a 2. helyen szerepelt)
3. Nehéz megfelelő következtetéseket levonni az adatokból, és túl sok adat áll rendelkezésre (2016-hoz képest nyolc helyet lépett előre)

Válaszok egy bizonytalan világban 

A világjárvány előtt az üzleti befektetéseket elsősorban nem a feltörekvő, hanem az alapvető technológiákra fordították. A túlnyomó többség, a megkérdezettek 89 százaléka elismeri, hogy az idei üzletmenetet érintő fennakadásokat látva rugalmasabb, méretezhető informatikai infrastruktúrára van szükségük a rendkívüli helyzetek kezeléséhez. A DT Index alapján az alábbi területen várhatók a legnagyobb technológiai beruházások az elkövetkező 1–3 évben:

1. Kiberbiztonság
2. Adatkezelési eszközök
3. 5G infrastruktúra
4. Adatvédelmi szoftverek
5. Hibrid felhőkörnyezet

A feltörekvő technológiák fontosságát felismerve a válaszadók 82 százaléka a kiterjesztett valóság intenzívebb használatára számít, így a szervezetek megtanulhatják azonnal megoldani és megjavítani a dolgokat. Még ennél is többen, a válaszadók 85 százaléka szerint a szervezetek a mesterséges intelligencia és adatmodellek segítségével fogják előrejelezni a lehetséges problémákat, és 78 százalékuk szerint az elosztott főkönyvi technológia – mint a Blockchain – használata méltányosabbá teszi a „hakni gazdaságot” (a közvetítők kiiktatásával). Az eredmények ellenére mindössze a kutatásban résztvevők 16 százaléka tervezi, hogy befektet a virtuális vagy kiterjesztett valóságba, 32 százalék a mesterséges intelligenciába, és csupán 15 százalék tervezi, hogy a következő 1–3 évben befektet az elosztott főkönyvi technológiába.

Kutatási módszertan

2020. nyarán a Vanson Bourne független közvélemény-kutató a közép- és nagyvállalati szektorban 18 országban 4300 üzleti vezetőt keresett meg, hogy felmérje, hol tartanak a vállalatok digitális átalakulás útján. A Vanson Bourne az üzleti stratégia, a munkaerő-átalakítási kezdeményezések, valamint a digitális üzleti attribútumok alapvető halmazához mért látható teljesítmény alapján minősítette a vállalkozások digitális üzleti erőfeszítéseit. Ez a DT Index harmadik kiadása, a 2016-os és 2018-as kutatást most, a 2020-as.

További források

• A kutatás eredményei itt olvashatók: https://DellTechnologies.com/DTIndex
• Lépjen kapcsolatba a Dellel Twitteren, Facebookon, Instagramon vagy LinkedInen.

A Dell Technologies

A Dell Technologies segít a szervezeteknek és az embereknek megteremteni digitális jövőjüket, átalakítani azt, ahogy nap mint nap működnek, dolgoznak, és ahogy a szabadidejüket töltik. A vállalat az iparág legszélesebb és leginnovatívabb technológiai és szolgáltatási portfólióját kínálja az ügyfeleknek az adatok korszakában.

The post Digital Transformation Index: a digitális jövő megérkezett appeared first on Műszaki Magazin.

A repülő neve nem véletlenül egyezik meg a Gibson ikonikus Flying V gitárjával, mert eléggé hasonlít a hangszerre. Itt ugyanakkor a futurisztikus dizájnnak funkciója is van: a két géptörzs lényegében egyszerre a két szárny is, így az utasok, a csomagok és az üzemanyagtartályok is a szárnyakon kapnak helyet, a hajtóművek pedig a gép tetején vannak. Az egészben az a pláne, hogy ezzel a dizájnnal állítólag rengeteg üzemanyagot lehet spórolni, a tervezők szerint 20 százalékkal fogyaszt majd kevesebbet, mint a hasonló befogadóképességű Airbus A350-900.

A KLM vezérigazgatója a projekttel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az elmúlt években a fenntarthatóság úttörőivé váltak, és nagyon büszkék arra, hogy együtt dolgozhatnak a TU Delfttel. A projekt vezetője szerint a károsanyag-kibocsátás szempontjából szükség van az ilyen koncepciókra, mert nem lehet teljes flottákat átállítani elektromos repülőkre.

A kutatók jelenleg abban reménykednek, hogy szeptemberben már modellekkel tesztelhetik a V alakú gépet, az új kabindizájn modelljét pedig októberben fogják kiállítani az amszterdami Schiphol reptéren.

Forrás: Index.hu

The post Új futurisztikus V alakú repülő mögé állt be a KLM appeared first on Műszaki Magazin.